Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés hétfői ülése előtt tartott sajtótájékoztatón tüntetést jelentett be az Alaptörvény 17. módosításával szemben.

„Az előterjesztést botrányosnak tartjuk. Ez a tizedik parlamenti ciklus a rendszerváltoztatás óta, hatszor volt a kormánynak kétharmados felhatalmazása, soha senki ilyen módon nem élt vissza az alkotmányozó többséggel. Ennek része a köztársasági elnök megalázása, az intézmény megalázása”

– mondta Gulyás, aki kitért még az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozására is, amellyel szerintük sérül a választók aktív-, és a politikusok passzív választójoga is. A frakcióvezető szerint továbbá a Tisza lefejezi az Alkotmánybíróságot, valamint kiiktatja a termőföldre vonatkozó kétharmados szabályokat is, egyszerű többséggel módosíthatóvá téve azokat.

„A frakció hosszan tárgyalt, tovább is tárgyal az alkotmánymódosításról és az erre adandó válaszokról. Csütörtökön 6 órakor tüntetést tartunk a Sándor-palota előtt, tiltakozva az alkotmánymódosítás ellen”

– jelentette be Gulyás Gergely, aki közös sajtótájékoztatót tartott a KDNP frakcióját vezető Rétvári Bencével, aki szerint „le akarja tarolni a Tisza Párt a közjogi palettát”. A tüntetést Orbán Viktor is népszerűsítette Facebook-oldalán:

„A Tisza minden határt átlép: emberit, erkölcsit, jogállamit. A magyar választók nem erre adtak felhatalmazást. Ne hagyjuk! Tüntetés: csütörtök, 18 óra, a Sándor palota előtt” – írta a volt miniszterelnök.

Nem sokkal a bejelentés után már meg is érkezett a törökországi NATO-csúcson tartózkodó miniszterelnök válasza:

„Még Isztambulban is hangosan felnevettek, amikor meghallották, hogy a Fidesz akar tüntetni az alkotmányosság és a demokrácia mellett. Mint a tolvaj, aki rendőrért kiált”

– írta a Facebookon Magyar Péter. (via HVG)

Lemondott a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet Vészhelyzeti Bizottságnak nevezett kormánya, hogy átadja az övezet polgári igazgatását egy új, technokratákból álló bizottságnak – jelentette be hétfőn a terrorszervezet.

Ezt a Béketanács létrehozásával egy időben lépték meg. Közleményük szerint a közalkalmazottak továbbra is ellátják feladataikat, és biztosítják a közszolgáltatásokat. Úgy fogalmaztak, hogy ők „közszolgák, akik készek az NCAG irányítása alatt dolgozni”. A Hamász szerint a hatáskörök átadásához szükséges valamennyi közigazgatási előkészület megtörtént. A döntés nem érinti a terrorszervezet katonai szárnyát, aminek lefegyverzéséről a közvetítők továbbra is tárgyalnak a Hamásszal.

Az MTI azt írja, Izrael a bejelentés ellenére nem fogja engedélyezni, hogy az NCAG Kairóban tartózkodó tagjai belépjenek az övezetbe. Amíg Izrael nem válik részévé ennek a folyamatnak, és az Egyesült Államok sem gyakorol nyomást a terv végrehajtása érdekében, nem várható érdemi változás a Gázai övezet helyzetében.

A The Times of Israel szerint a lépés ezért elsősorban szimbolikus, és a gyakorlatban egyelőre csekély közvetlen hatása lesz. Célja annak demonstrálása, hogy a terrorszervezet kész átadni a Gázai övezet polgári közigazgatását a technokrata bizottságnak, összhangban Donald Trump amerikai elnök Gázára vonatkozó, húszpontos tervével.

Négy autó ütközött össze csütörtökön késő délelőtt az M7-es autópálya Balaton felé vezető oldalán, Martonvásár térségében, ezért jelentős torlódásra kell készülni.

A katasztrófavédelem közlése szerint az érdi hivatásos tűzoltók érkeztek a balesethez; az érintett pályaszakaszon forgalmi akadály alakult ki. Az Útinform azt írja, a 28-as kilométernél csak egy sávon halad a forgalom, már 7 kilométeres a kialakult kocsisor.

Zavargások törtek ki egy Sri Lanka-i börtönben, rabok két csoportja csapott össze; 25 ember meghalt, mintegy százan pedig megsebesültek – közölték hétfőn a helyi hatóságok.

A Colombótól mintegy 35 kilométerre északra fekvő negombói börtönben a közlemény szerint vasárnap tört ki zavargás, és még hétfőn napközben is tartottak. A Hiru helyi tévéadó szerint a halottak és a sebesültek között a rabok mellett börtönalkalmazottak is vannak.

A rendőrség szóvivője megerősítette, hogy zavargás tört ki a börtönben, és többen meghaltak, de további részleteket nem közölt. A hatóságok egyelőre arról sem tájékoztattak, hogy miért tört ki a zavargás. (via MTI)

A debreceni Semcorp szeparátor-fóliagyár tevékenységével kapcsolatos eljárás a bűnügyi igazgatóságon folyik – közölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság a 24.hu-val. Azt viszont nem árulták el, hogy eddigi milyen nyomozati cselekmény történt a kínai akkumulátoripari cég ügyében, mely környezetkárosítás gyanújával indult.

Papp László, Debrecen polgármestere június 24-én jelentette be, hogy vizsgálatot kér, akár be is záratná a Semcor gyárat, és büntető feljelentést tesz, miután a Greenpeace Magyarország és a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület vizsgálatai ipari eredetű szennyező anyagokat mutattak ki a Semcorp melletti vízfolyásban.

A Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal ugyanazon a napon azonnali hatállyal felfüggesztette az akkumulátorokhoz szükséges szeparátorfólia gyártását a Semcorp üzemében. A határozatból kiderült, hogy a kínai gyár az egységes környezethasználati engedélytől eltérően folytatott tevékenységével környezetveszélyeztetést és szennyezést okozott, és a vizsgálat kimutatta, tizenháromezerszeresen haladta meg a határértéket a gyárnál az alumínium a talajvízben.

Július 3-án pedig a kormányhivatal minden tevékenységet megtiltott a Semcorp üzemében, miután a helyszíni szemlén olyan szabálytalanságokat találtak, amik miatt nem lehet garantálni a személy- és vagyonbiztonságot.

A fideszes polgármester előzőleg már felszólította a Semcorpot, hogy hagyja el a várost, mire a Tisza egyéni országgyűlési képviselője, Tárkányi Zsolt lemondásra szólította fel a gyárat korábban támogató. polgármestert. Papp László visszautasította Tárkányi felszólítását, és azt mondta, farizeus magatartás az önkormányzatra mutogatni az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban. (via 24.hu)

Brékingként pusholta értesítését a BBC hétfőn – itteni idő szerint –, nem sokkal 10 előtt, hogy Harry herceg elfogadta a meghívást, hogy a Buckingham-palotában szálljon meg londoni látogatása alatt, hogy aztán alig egy órával később máris ennek az ellenkezőjéről érkezzen egy újabb BRÉKING.

A második értesítésében a BBC arról tájékoztatta híréhes olvasóit, hogy Harry herceg mégsem vendégeskedik majd a Buckingham-palotában, akármennyire is ezt állította a hercegségéről már lemondott herceg szóvivője.

A BBC egyelőre nem indított percről-percre közvetítést, hogy minden aggódó olvasó azonnal értesülhessen a friss fejleményekről, hogy Harry herceg akkor most mégis hol pihenhet meg.

Egyelőre csak annyit tudni – úgynevezett királyi források alapján –, hogy a herceg a múlt hét végéig nem válaszolt hivatalosan a királyi rezidenciában való szállásajánlatra, ezért a hétvégén értesítették arról, hogy már nem szállhat meg a Buckingham-palotában. Harry szóvivője ezt úgy közölte, hogy a palotában való tartózkodásra vonatkozó ajánlatot most „visszavonták” –, és ezt a döntést csalódottan fogadták.

Harry herceg egyébként azért utazik az Egyesült Királyságba, hogy az Invictus Games sporteseményt népszerűsítse. Felesége, a virágsziromszórásban jeleskedő Meghan Markle, illetve két gyerekük nem tartanak vele, a BBC szerint azért, mert „a család számára nem biztosítanak adófizetők pénzéből finanszírozott rendőri biztonsági kíséretet”.

Harry herceg korábban már közölte, hogy a biztonsági intézkedések javulása nélkül nem vinné vissza családját az országba. Meghan Markle és Harry utoljára 2022-ben voltak együtt az Egyesült Királyságban, II. Erzsébet királynő temetésén.

A hercegi pár 2020-ban mondott le királyi címeikről, egyben közölték, hogy saját lábukra állnak. Azóta az Egyesült Államokban élnek, és a fél életüket eladták a Netflixnek.

Summer McIntosh megjavította a női 200 méter pillangó világcsúcsát vasárnap, a kanadai úszók Montrealban zajló válogatóversenyén.

A háromszoros olimpiai bajnok klasszis 2:01.65 perces idővel nyerte meg a számot, 16 századdal megdöntve a kínai Liu Ce-kö 2009-ben elért rekordját (2:01.81).

A 19 éves McIntosh ezzel az utolsó olyan egyéni csúcsot döntötte meg, amit cápadresszben úsztak.

A rekord megjavítása McIntosh berobbanása óta csak idő kérdése volt, a fiatal sportoló ugyanis már a tavalyi világbajnokságon is nagyon közel volt hozzá, mindössze 18 századdal maradt el tőle. (MTI)

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentette, hogy visszahívta Dr. Berta Adriennt az Exim Bank Zrt. és a MEHIB Zrt. vezérigazgatói posztjairól, valamint minden kapcsolódó vezetői megbízásából. A miniszter nem indokolta bővebben a döntést, és az sem derült ki egyelőre, ki veszi át a vezetést.

A miniszter korábban, június 12-én már átfogó jogi, működési és gazdálkodási átvilágítást indított a Gazdasági és Energetikai Minisztérium külgazdasági intézményeinél: az EXIM Magyarországnál, a HEPA-nál (Magyar Exportfejlesztési Ügynökség) és a HIPA-nál (Nemzeti Befektetési Ügynökség). Célja állítása szerint a hatékonyság, átláthatóság és eredményesség biztosítása volt, független külső szakértők bevonásával, kiterjedve a működési folyamatokra, szerződésállományra, irányítási struktúrára és a közpénz-felhasználás hatékonyságára.

Az Eximbank és a MEHIB jogilag két külön, de közösen irányított állami cég, amelyek együtt alkotják az EXIM-csoportot — az egyik a hitelező, a másik a biztosító oldal —, és mindkettőt ugyanaz a vezérigazgató vezette, amíg Kapitány István most mindkét posztról le nem váltotta Berta Adriennt, akit 2025 áprilisában nevezték ki az EXIM élére.

Komoly megütközést és felháborodást váltott ki, hogy a FIFA váratlanul visszavonta a legeredményesebb amerikai csatár, a tornán eddig három gólt szerző Folarin Balogun egymeccses eltiltását a belgák elleni negyeddöntő előtt. Mindezt azután, hogy kiszivárgott, Donald Trump személyesen járt közben azért, hogy ez megtörténjen.

És ugyan jogosan lehet érvelni amellett, hogy az eltiltást kiváltó piros lap túlságosan szigorú ítélet eredménye volt, de attól még nem nagyon szokott hasonló visszavonás előfordulni. Ahogy az is nagyban befolyásolja a történtek megítélését, hogy lehet tudni, Gianni Infantino FIFA-elnök mindig rettentően igyekszik Trump kedvében járni.

Jogerősen pert nyert az Átlátszó az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórházzal szemben, így derült ki, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) kérte ki Ruszin-Szendi Romulusz egészségügyi adatait, hogy aztán hónapokig az állítólagos zsírleszívásáról cikkezzen a Fidesz-propaganda.

Miután 2025 tavaszán az akkori kormánypárti sajtó Ruszin-Szendi állítólagos zsírleszívásáról írt, a KEHI vizsgálatot indított, jelentésében pedig közölte, hogy „a volt vezérkari főnökön a beavatkozást ezért nem a Honvédkórház saját eszközével, hanem egy, a beavatkozás időpontjában éppen a Honvédkórházban lévő, »ingyenes kipróbálásra« átadott eszközzel végezték el. Az eszközt ugyanaz a magánegészségügyi intézmény bocsátotta a Honvédkórház rendelkezésére, amely a volt vezérkari főnökön végrehajtott egészségügyi beavatkozást végző orvost plasztikai sebészként is foglalkoztatja, és az eszköz kipróbálásra történő átvételét is ő javasolta”.

Azt is leírták a KEHI-jelentésben, hogy „a Honvédkórház főigazgatójának nyilatkozata értelmében a beavatkozás a kórház betegnyilvántartó rendszerén belül egy úgynevezett »VIPGuard« rendszerbe került rögzítésre, amely titkosított adatként kezeli és tárolja az egészségügyi és a kapcsolódó személyes adatokat, illetve az érintett személy TAJ számát annak érdekében »maszkolja«, hogy az egészségügyi beavatkozás ne legyen beazonosítható”.

Az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház az Átlátszó közérdekű adatigénylésére nem árulta el, hány esetben használták az úgynevezett VIPGuard megoldást, illetve hogy abban hogyan kezelik az adatokat. A lap pert indított a kórház ellen és nyert, így megkapták az adatkezelési tájékoztatót.

A kórház a lapnak azt írta, a KEHI-nek azért adhattak át egészségügyi adatokat, mert a hivatal jogszabály alapján kormányzati ellenőrzést folytatott Ruszin-Szendi Romulusz ellátásainak jogszerűsége ügyében. A kórház ugyanakkor nem árulta el, hogy pontosan ki, mikor és milyen betegadatokhoz fért hozzá, és nem adott érdemi választ arra sem, ki rendelte el az érintett beavatkozás beazonosíthatatlanná tételét.

Így egyelőre az sem derült ki, hogy a Fidesz-kormány egyik propagandalapja hogyan juthatott hozzá egy védett személy különleges adataihoz.

„Tisztelettel tájékoztatjuk Önöket, hogy intézményünk MR készülékének hűtési rendszere meghibásodott, ezért az MR diagnosztikai vizsgálatokat jelenleg nem tudjuk elvégezni. A hiba mihamarabbi elhárítása érdekében mindent megteszünk” – közölte honlapján a szolnoki Hetényi Géza kórház.

Egyben jelezték azt is, hogy MR-vizsgálatokat emiatt a következő helyeken végeznek:

• Debreceni Egyetem Klinikai Központ
• Hatvani Albert Schweitzer Kórház – Rendelőintézet
• Kistarcsai Flór Ferenc Kórház
• Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház

Ez az a kórház, ahol két évvel ezelőtt Magyar Péter beszorult a liftbe. Magyar akkor azt írta, nemcsak a liftek voltak használhatatlanok a kórházban, de az akadálymentesített mosdó is, a mellékhelyiségekben nem működött a csap, nem volt fertőtlenítőszer.

A Direkt36 2025-ös listáján a legtöbb problémával küszködő egészségügyi intézmények között szerepelt a Hetényi Géza Kórház. Országosan itt zárták be a legtöbb kórházi osztályt 2020 óta, és messze a legnagyobb szakemberhiánnyal is ez az intézmény küzdött.

Már több mint 1600 hektárt pusztított el a tűz Franciaországban Les Angles közelében, ahol a Tour de France harmadik szakaszának lesz a befutója. Emiatt a szervezők már vasárnap közölték, hogy a verseny útvonalát végül nem módosítják, a befutót azonban kivételesen közönség nélkül rendezik meg.

A kerékpárosok így kizárólag a verseny lebonyolításához feltétlenül szükséges személyzettel együtt vonulnak majd, a Tour kísérőkaravánja nem tart velük ezen a szakaszon.

Ahogy a Reuters is írja, a szélsőséges hőség miatt Európa-szerte erdőtüzek alakultak ki, így a múlt héten annak a lehetősége is felmerült, hogy halasztják a francia kerékpárverseny indítását, végül azonban szombaton elstartoltak a biciklisek Barcelonából.

Christian Prudhomme versenyigazgató korábban jelezte, hogy ha szükséges, az útvonalat időközben is módosíthatják. A szervezők arra kérték a helyieket és a bringásokat követő rajongókat is, hogy ne menjenek a verseny útvonalára vagy a célvonalhoz.

Helyi tájékoztatások szerint 750 tűzoltót, 200 járművet, kilenc vízszóró helikoptert és egyéb légi járművet vetettek be a Pyrénées-Orientales megyében tomboló tűz megfékezésére. Eddig nem történt haláleset, bár két ember – egy tűzoltó és egy helyi lakos – kritikus állapotban van.

A pénteken Katalónia Costa Brava régiójában kitört tűzvészt feltehetően egy munkás okozta, aki körfűrészt használt egy út közelében. A gyanúsítottat letartóztatták. (Reuters)

Lőfegyvereket és dohányterméket foglaltak le egy menetrend szerinti nemzetközi buszon – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) hétfőn.

Közleményük szerint még június 24-én az M5-ös autópálya balástyai lehajtójánál vizsgáltak át egy koszovói autóbuszt, mert felmerült a gyanú, hogy a járműben illegális termékeket hoztak be Magyarország területére. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei a vezető melletti ülések alatt kialakított gyári rekeszben négy fegyvernek látszó tárgyat találtak. Ezeket három zacskó, zárjegy nélküli cigarettával próbálták elfedni, emellett a busz 12 utasától is zárjegy nélküli dohánytermékeket foglaltak le.

A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a lefoglalt tárgyak gáz- és riasztófegyverekből átalakított, 7,65 milliméteres kaliberű éles lőfegyverek; az egyikben hat lőszer is volt. A nyomozók egy 42 éves férfit, a busz egyik vezetőjét lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, majd őrizetbe vették, a bíróság pedig elrendelte a letartóztatását. (via Police.hu)

„24 órás túlélőtúra Szicíliában: Hogyan lett a 2 órás repülőútból kész kabaré?” – kezdi levelét olvasónk, aki a hamut pöfékelő Etna miatt ragadt Szicíliában. A gépük vasárnap kora délután, 13:45-kor indult volna a cataniai reptérről, ahova 11:30-ra értek ki, hogy „kényelmesen, kapkodás nélkül” csekkoljanak be. Ám nem sokkal a tervezett indulás előtt „jött a feketeleves: e-mailben és a kijelzőkön is közölték, hogy a gép csak 23:30-kor fog indulni”. Kárpótlásul három darab 4 eurós kupont kaptak a Ryanairtől.

Az Etna vasárnap reggel kezdett erősebb aktivitásba, hamufelhőt szórt az égre, majd Catania repterére is, amit emiatt délután lezártak, és közölték, hogy este 7-ig zárva is marad.

„Délután 3-ra teljesen kiürült a váróterem, csak pár ember lézengett. Este 7 körül újra elkezdett megtelni a reptér, amiből reménykedve arra következtettünk, hogy na, akkor 23:30-kor tényleg hazamegyünk. De a java még csak most jött” – fokozta a hangulatot olvasónk, aki arról tájékoztatott minket, hogy este kilenc után bejelentették, hogy a catanai repteret lezárják.

„Sorban jöttek az értesítések a törölt járatokról, de a miénket valamiért nem tudták törölni. Végül utolsóként közölték a budapesti járattal, hogy a B-terv az, hogy átvisznek minket busszal Palermóba, és onnan repülünk.”

Olvasónk busza éjjel egykor indult el Palermóba, ahova hajnali fél 4-re érkeztek meg, a gép indulása pedig 4:00-ra volt kiírva. További szórakoztató elemként a biztonsági ellenőrzésnél nem fogadta el a palermói rendszer a cataniai boarding passokat, mégis sikerült odaérni időben a kapuhoz, ahol a személyzet közölte velük, a járatot törölték.

„Teljes döbbenet. Sokan azt hitték, csak viccelnek, de amikor leesett a tantusz, a gyerekek sírni kezdtek, hogy »haza akarok menni«. Olyan közel volt már a hazajutás, és mégis elvették tőlünk. De a csattanó csak most jön: mire visszatereltek minket a váróterembe, közölték, hogy ja, bocsánat, mégsem törölték, csak késik! Az új időpont: 11:10” – írta a húsz órája úton élvő olvasónk a reptérről, ahol szerinte „még egy árva pohár vizet sem adnak ingyen”.

Anglia történelmi, 3–2-es győzelmet aratott az Azteca Stadionban, ahol Mexikó előtte még sosem kapott ki vb-n, köszönhetően Jude Bellingham két góljának és Harry Kane büntetőjének. A második félidő nagy részét 10 emberrel játszották le, miután Jarell Quansah-t a VAR közbelépése után kiállították, és a mérkőzés utolsó 30 percében Angliának sikerült visszavernie Mexikó egymást követő rohamait.

Jordan Henderson Vs Mexico

0 minutes
Yellow card
Fell over an advertising board and stretched off

He does it for the badge 🏴󠁧󠁢󠁥󠁮󠁧󠁿 🏴󠁧󠁢󠁥󠁮󠁧󠁿 🏴󠁧󠁢󠁥󠁮󠁧󠁿 #england #henderson pic.twitter.com/XOoPr8H9De

— Shane |-/ (@shaney_2005) July 6, 2026

A meccs vége fele az egyre feszültebb hangulatban a játékvezető reklamálásért sárga lapot mutatott fel az egyik angol cserejátékosnak, Jordan Hendersonnak, majd a veterán középpályás a lefújás utáni ünneplés alatt átesett egy reklámtáblán, és olyan súlyosan megsérült a csuklója, hogy kórházba kellett szállítani. Thomas Tuchel, az angolok szövetségi kapitánya szerint a sérülés elég komoly, ezért a 36 éves középpályás egy mexikóvárosi kórházban marad, míg a csapat Kansas Citybe utazik tovább. Az angol válogatott a negyeddöntőben a brazilokat kiejtő Norvégiával találkozik szombaton. (via ESPN)

A met.hu figyelmeztetése szerint hétfőn „elszórtan alakulhat ki zivatar, nagyobb számban a déli, délutáni órákban”, az erősebb cellákat pedig „viharos széllökések, illetve kis méretű jég kísérheti”.

Az Időkép is hasonlót jósol, de szerintük ettől függetlenül marad a túlnyomóan napos idő, és akár 31 fok is lehet.

Hasonlóan izgalmas, záporokkal és zivatarokkal dúsított időt mondanak keddre is, anyi plusz infóval, hogy aznap már fokozódik a nappali felmelegedés, és délután 27-33 fokot mérhetünk. Szerdán azonban érkezik egy hidegfront, megnövekszik a felhőzet, szél, sőt, viharos lökések is lehetnek aznap.

A török hatóságok „családi értékekre” és „erkölcsi normákra” hivatkozva megtiltották egy amerikai LMBTQ+-utazókat szállító üdülőhajó kikötését az országban. Az Atlantis Events által szervezett, Athénból induló tíznapos földközi-tengeri körút folyamán a hajó eredetileg Kuşadasıban és Isztambulban is kikötött volna, a török hatóságok azonban törölték a programot, mivel a csoport szerintük a társadalmi struktúrával összeegyeztethetetlen viselkedésről ismert. A mintegy 1900 utas (akik közül 1100 amerikai) Törökország helyett így Kairóban és Krétán fog kikötni.

Rich Campbell, az utazásszervező vezérigazgatója megdöbbentőnek és aggasztónak nevezte a döntést, kiemelve, hogy a vállalat 36 éves történetében most először tagadták meg tőlük a kikötést az identitásuk miatt. Hangsúlyozta, hogy nem politikai szervezetről van szó, a turisták csupán kikapcsolódni és költeni szerettek volna. Az egyik utas szintén értetlenségét fejezte ki, hiszen korábban már járt probléma nélkül hasonló úton az országban, és hozzátette: sajnálja a helyi árusokat, akik így elesnek a turisztikai bevételektől.

A lépés illeszkedik Tayyip Erdogan elnök AK pártjának az elmúlt évtizedben tapasztalható, LMBTQ+-közösséggel szembeni egyre keményebb retorikájába, amelynek keretében Isztambulban már 2015 óta tiltják a Pride-felvonulásokat is. Míg Aydın tartomány vezetése mereven elzárkózott a látogatástól, Isztambulban a rendőrség még egy helyi bárban is razziát tartott egy állítólagos rendezvényprospektus miatt. (via CNN)

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök bocsánatot kért, amiért nemrég egy podcastben „megjegyzéseket tett” az énekes Kylie Minogue-ra. Albanese a „Bush Deep” podcast vendége volt, ahol Nikki Osborne komikus megkérdezte tőle, hogy három ausztrál híresség – Kylie Minogue, Nicole Kidman, Rhonda Burchmore – közül kivel feküdne le, házasodna össze vagy randizna.

Az Osborne által bedobott kérdéssor – „shag, marry or date” – feltehetően a „fuck, marry, kill” minimálisan szofisztikáltabb változata akart lenni, amire Albanese először nem akart válaszolni, majd végül mégis megtette, és közölte: „Ó, egyértelműen Kylie.” A visszakérdezésre, hogy házasodna, dugna vagy járna vele, Albanese azt mondta: „Mind a három. Ő fantasztikus.”

Az adás után egy parlamenti képviselő „helytelennek” nevezte Albanese megjegyzését, egy másik képviselő pedig közölte, hogy amit a miniszterelnök mondott, az „tiszteletlen a nőkkel szemben és lealacsonyítja a miniszterelnöki tisztséget”.

Kylie Minogue nem nyilatkozott. (BBC)

Donald Trump elnök szombaton kampánystílusú beszéddel emlékezett meg az Egyesült Államok alapításának 250. évfordulójáról, amelyben ismét új szavazási korlátozásokat sürgetett, továbbá arra figyelmeztetett, hogy a „kommunisták” teret nyerhetnek az országban, és sorra vette az általa elért és hangoztatott eredményeket.

Egy vihar miatti, csaknem kétórás csúszás után Trump megjelent a washingtoni National Mall parkban, hogy elmondja beszédét, amelyben a hazaszeretetre való széles körű felhívások keveredtek a hazai és külföldi, általa ideológiainak vélt fenyegetések elleni éles támadásokkal.

Trump méltatta az amerikai eredményeket, például a háborús győzelmeket, a holdraszállást és a Wright fivérek úttörő repülését, valamint általában az amerikai kormányzati rendszert. Ugyanakkor sürgette a Kongresszust, hogy fogadja el a megrekedt törvényjavaslatokat, amelyek korlátoznák a levélszavazatokat és állampolgársági igazoláshoz kötnék a választási regisztrációt; kijelentette, hogy „felszámolta” Irán hadseregét, és óva intett a kommunizmus térnyerésétől az Egyesült Államokban.

„Az ilyen fenyegetéseket azonnal és még a kezdete előtt szeretjük megállítani. Ez olyan, mint a rák – ki kell vágni, és gyorsan kell kivágni”

– mondta.

Trump előtt az elnökök általában kerülték a személyes megjelenést a július 4-i ünnepségeken, ő azonban elmosta a határt a hivatalos megemlékezés és a kampánystílusú politika között. Egy hasonló beszédtől eltekintve, amelyet Trump 2019-ben tartott, 1951 óta egyetlen amerikai elnök sem mondott július 4-i beszédet a Mallon.

A látogatók órákat vártak, hogy bejussanak a rendezvényre, miközben a szigorított biztonsági intézkedésekkel és a 39 Celsius-fokos hőséggel dacoltak. A rekordokat döntögető hőhullám miatt a környéken több felvonulást és egyéb rendezvényt is le kellett mondani.

A hatóságok evakuálást rendeltek el, amikor zivatarok közeledtek, így a nézők a közeli múzeumokban és kormányzati épületekben kerestek menedéket, mielőtt visszatérhettek.

Trump a héten még azt mondta, hogy „igazán hosszú beszédet” fog mondani a szombati gyűlésen, „csak hogy megmutassa, bármire képes”. Ehelyett a beszéd kevesebb mint 40 percig tartott, ami lényegesen rövidebb volt, mint sok korábbi beszéde. (via CNBC)

Orosz rakéták és drónok csapódtak be hétfőn kora reggel Kijevbe, lakóházakat is eltaláltak, az ukrán főváros katonai közigazgatásának vezetője szerint pedig legalább 11 ember meghalt, 46 ember, köztük több gyerek pedig megsérült. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint mentőcsapatok mentették ki az embereket a romok alól.

Találat érte a történelmi Podilszkij kerületet is, ahol több lakóház is megrongálódott. Az egyik épület romjai alatt két holttestet találtak.

Klicsko szerint szintén két ember halt meg a keleti Darnytskyi kerületben, ahol most is mentőcsapatok dolgoznak azon, hogy kiszabadítsák egy 25 emeletes lakóház felső emeletein rekedt lakókat. Itt egy másik, 30 emeletes épületben tűz ütött ki. Ebben a kerületben sokan meghaltak a múlt heti brutális orosz rakétatámadások után, ami legalább 30 ember életét követelte.

A Reuters azt írja, a szomszédos Lengyelország a kijevi támadás után megelőző intézkedésként rövid időre harci repülőgépeket riasztott.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt hétvége legérdekesebb-fontosabb híreivel és anyagaival. A hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

Az élet itthon

Ma reggel bemutatjuk, hogy Tiborczék a Tőzsdepalotába terveztek volna új Nemzeti Galériát, de odalett a grandiózus álom, amihez még olasz sztárépítész is készített luxuskorzós koncepciót.

Sűrű volt amúgy a hétvége itthon, a Tisza benyújtotta az alaptörvény-módosítását, amivel Sulyok Tamást is félreállítanák, Gulyás Gergely már a jogállam végét látja bele a fejleményekbe. Török Gábor közben azt pedzegette, hogy a Fidesz akár bojkottálhatná is a parlamenti munkát, míg Orbán is aggodalmát fejezte ki, igaz ő a Magyar-Áder csörte miatt, melyben Magyar legutóbb már a Kutyapárt kalandos történetű videóját osztotta meg Áder villájáról. Kiderült az is, hogy Magyar Péter nem lesz itthon a héten, előbb NATO-csúcsra megy, majd pár napot nyaral a fiaival Törökországban. Mi pedig megszereztük Hankó Balázs 400 milliós NKA-listáját, amiről a választások előtt négy nappal egymaga döntött.

A hétvégén Pikó András józsefvárosi polgármester nyilvánosan tiltakozott az ellen, hogy a hírek szerint Bodacz Balázs lehet a közmédia egyik vezetője, mivel Bodacz még HírTV-sként lejárató anyagot készített a lányáról. Bodacz kommentben kért elnézést, de azt is megírta, hogy „mindent vállal az elmúlt több mint két évtizedből”, Pikó pedig azzal reagált, hogy mindez nem teszi jóvá a 13 évvel ezelőtt történteket. És hír volt még, hogy

• nyomozás indult egy Tiborcz-féle buszos cég által elnyert vasúti közbeszerzés ügyében,
• hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter,
• és hogy Vitézy Dávid az autópálya-koncesszióról elmondta az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki Mészáros és Szíjj László magántőkealapjainak.

Hortobágy

A gulyások tavasztól őszig a szabadban vannak, így a klímaváltozás számukra semmiképpen sem elvont vitatéma, hanem mindennapi valóság. Bár munkakörülményeik sokat változtak az elmúlt évtizedekben, az extrém időjáráshoz a mai napig alkalmazkodniuk kell. Hétvégi riportunkból kiderült, hogy a kihalóban lévő szakma képviselői azonban nem panaszkodnak.

Világ

Szép csendben forradalom zajlik Kubában, méghozzá piaci: a venezuelai olajtól elvágott karibi szigetország gazdasági reformcsomaggal próbál a kínai modellre váltani, d e egyáltalán nem biztos, hogy sikerül nekik vagy hogy az egyre keményebb Washingtonnak ennyi elég lesz. Írtunk emellett hosszabban arról is, hogy a Trump család bizniszei már jobban fenyegetik a Balkán biztonságát, mint az oroszok, és megmutattuk, hogyan telik egy postás napja az oroszok által támadott Herszonban. És hír volt még, hogy

• Putyin másfél órát telefonált Trumppal az Egyesült Államok 250. születésnapján
• ár több mint kétezer hektárt semmisített meg a spanyolországi Costa Brava mellett tomboló erdőtűz,
• tízezrek tüntettek az AfD ellen a szélsőjobbos német párt éves kongresszusához vezető utaknál,
• ezrek éjszakáztak a teheráni mecset előtt, hogy az elsők között mehessenek Hamenei koporsójához,
• és hogy tényleg New Yorkban házasodott össze Taylor Swift és Travis Kelce, Adam Sandler adta őket össze.

Világbajnokság

Emlékezetes meccseket hozott az egyenes kieséses szakasz, Paraguay minden aljasságot bevetett, de így se tudott fogást találni Franciaországon, Haaland vezetésével Norvégia kiverte Brazíliát, és a torna eddigi egyik legjobb meccsén Anglia hosszú időn át tíz emberrel játszva tudott győzni a házigazda Mexikó ellen. Emellett sajtóhírek szerint a Fehér Ház közben járt azért a FIFA-nál, hogy a legjobb amerikai csatár eltiltását töröljek el, amiből vélhetően komoly botrány lesz még a napokban.

Jó és nem olyan jó dolgok

Az Egyesült Államok 250 éves születésnapjára felidéztük a 20 éves Hülyék Paradicsoma című filmet, megnéztük Elon Musk új kedvenc filmjét, köszöntöttük a százéves Mel Brookst, utánanéztük annak, hogy mi értelme a löncshúsnak, és interjúztunk Hajdu Szabolccsal is.

Borízű

is volt, méghozzá a legutóbbi élő felvételen készült epizód hosszú verziója.

Figyelemre méltó poszt került ki Piero Lissoni olasz építész Instagram-oldalára néhány nappal ezelőtt.

A képeken, amiket az építész Instagram oldalán lehet megtekinteni, a Magyar Televízió Szabadság téren álló korábbi épületéről készült látványtervek láthatóak. A fülszöveg szerint ezek egy lehetséges új Nemzeti Galéria tervei, amelyeket az olasz tervezőiroda a Tőzsdepalotához készített. A posztban tényszerű megfogalmazások, valamint kimunkált grafikák szerepelnek, amik mind arra utalnak, hogy valódi megvalósítási tervek készültek a koncepcióhoz.

A koncepció szerint a századfordulón épült műemléki épület hosszan benyúló, nyitott és enyhén megdöntött előteret kapott volna a Szabadság tér parkos területén – „olyan városi közösségi teret létrehozva, amely természetes módon vonzza be az embereket az épületbe.” Az ikonikus központi csarnok mélyén, vagy ahogy a szöveg fogalmaz, az épület „szimbolikus szívében” – a teraszok, kortárs kulturális terek, és kiállítótermek alatt – kereskedelmi központ létesült volna.

Az épület alatt kialakított közösségi tér egyfajta luxus-bevásárlóutcaként működött volna a 444 kormányzati és egykori kormányzati forrása szerint. Vagyis, miután a Louis Vuitton, Hermès és Gucci boltok válogatott közönségét magába szippantja a föld alatti korzó, az épület felső szintjein kialakított kulturális terek felszívják a magaskultúrára is érzékeny tömegeket programokkal és kiállításokkal. Valami ilyesmi lehetett legalábbis az elgondolás.

Már koncepció alapján sem nehéz megtippelni, ki lehet a tulajdonos. Az épületet még 2024 decemberében vette meg a Diorit Magántőkealap, méghozzá a Liberty Alpha Ingatlanbefektető Kft.-n keresztül. És bár a magántőkealapok tulajdonosai nem megismerhetőek, azt biztosan tudni, hogy a Dioritot a Gránit Alapkezelő kezeli, annak a tulajdonosa pedig a Gránit Bank, Tiborcz István érdekeltsége.

Hatalmas küzdelem és elképesztő védekezés után, 3-2 győzelemmel
jutott tovább az angol válogatott a házigazda Mexikóval szemben a világbajnokság nyolcaddöntőjében, úgy, hogy Quansah kiállítása után az 54. perctől emberhátrányban voltak.

Pedig a magaslati levegő, a kevés akklimatizációs idő és a rettegett helyszínnek számító Azteca Stadion miatt már előzetesen aggódtak az angolok, de aztán mégis úgy nézett ki, hogy a vártnál simábban meglehet a meccs a számukra: egy mozgalmas első félidő végefelé Jude Bellingham két percen belül két gólt is szerzett. Hogy mégse legyen annyira egyszerű a helyzet, Quiñones még a félidő vége előtt szépített, majd jött 54. perc és Quansah elkésett, nagyon csúnya becsúszása, majd VAR-ozás után a kiállítása, és onnantól teljesen felborult a pálya, Thomas Tuchel védőket volt kénytelen beküldeni, az angolok pedig hatalmas nyomással találták szemben magukat.

Ennek ellenére pár perccel később az angolok még növelni tudták az előnyüket Kane tizenegyesével, miután a kiugró Gordont elkaszálta Rangel kapus. A mexikóiaknak ekkor kétgólos hátrányt kellett volna behozniuk, óriási rohamokat indítottak, de már csak a szépítésre futotta, a 69. percben Jiménez tizenegyesével. Ezután már tényleg felborult a pálya, egymás után jöttek a mexikói támadási kísérletek, de Pickford is nagy formában volt, és az egész válogatott egy emberként védekezett, a tizenegy perces hosszabbításra már Kane-t is lehozta Tuchel, egymást érték a blokkok, a kifejelt labdák és a sikeres becsúszások, a meccs utolsó harmada olyasvalami volt, amiről még nagyon sokat fognak beszélni Angliában: a brit sajtó máris minden idők egyik legnagyobb brit vébémeccseként beszél a találkozóról. Az angol válogatottra majd a Brazíliát kiejtő Norvégia vár a negyeddöntőben.

Talán az egyik legérdekesebbnek és különösen gólgazdag mérkőzésnek ígérkezett vasárnap a lassan formába lendülő Brazília és a kezdettől fogva meggyőző formát mutató és gólokat halmozó, Erling Haaland vezette Norvégia összecsapása.

Carlo Ancelotti brazil kapitány ezúttal Martinellit tette kezdőbe a bal szélen, és a padon már ott ült a második meccsen sérülést összeszedő Raphinha is. A norvégok a szokásos 4-3-3-al álltak fel – fenn a Sorloth-Haaland-Nusa hármassal.

A várthoz képest kevesebb helyzetet, inkább taktikai harcot hozott az első félidő, pedig felpöröghetett volna már az elején a meccs, miután a brazilok a 10. percben tizenegyeshez jutottak. Ajer egyértelműen felvágta a 16-oson belül Cunhát, Bruno Guimaraes viszont belsővel gyengén lőtte a tizenegyest, Nyland védett:

A félidő hátralévő része meddő brazil fölényt hozott, de nagyon kevés eseményt – a norvégok nem nagyon jelentettek veszélyt az ellenfél kapujára, ezért aztán Solbakken kapitány cserélt fenn: Sorloth és Nusa is elhagyta a pályát, jött helyettük Bobb és Schjelderup.

A második félidő elején mégis inkább a brazilok indultak be, főleg miután Cunhát az 58. percben Endrick váltotta. Egy perccel később Vinicius zseniális passzal indította is Endricket, aki rosszul vette át a labdát, és nagy helyzetben mellé pöckölte a labdát. Két perc se telt bele, amikor Rayan lőtt a tizenhatoson kívülről a jobb alsó felé, de Nyland védett.

Ki is nyílt a meccs: a 65. percben Schjelderup adott be balról, életveszélyesen, Alisson pedig majdnem egy védőjére ütötte a labdát, kevésen múlt az öngól. Aztán Bobb passzolt megint, ezúttal Ajerhez – a beadásról Haaland centikkel maradt le. Látványosan feljavult a norvég támadójáték a cseréknek köszönhetően.

Erre váltottak a brazilok: a 67. percben Ancelotti aztán bedobta Neymart is, Danilo Santos mellett – Martinelli és Rayan helyett. De maradtak lendületben a norvégok: a 74. percben szép Bobb-Haaland adogatás végén Schjelderup lőtt balról, Alisson bokszolt.

űEgyértelműen dominálni kezdtek a norvégok a középpályán, Ancelotti hozta is Édersont Guimaraes helyett. De ezzel már elkésett: a 79. percben Schjelderup gyönyörűen ment el a baloldalon, ezúttal jobbal adott be, Haaland pedig Gabrielt megelőzve, hatalmas erővel fejelt a kapu bal oldalába.

Brazília innentől mindent egy lapra tett fel. Neymar veszélyesen kevergetett, és volt is eredménye: a 85. percben előbb Nyland mentett a kapu torkából egy megpattanó labdát, aztán Casemiro beadása zúgott el keresztbe egy gyönyörű kombináció után.

De egyre inkább ki is nyílt emiatt a brazil védelem, és ez aztán el is döntötte a meccset. A 90. percben megint Schjelderup passzolt Haalandhoz, aki 18-ról, ballal, kíméletlenül kilőtte a bal alsót, ezzel lett 2-0.

A hosszabbításban a norvégok rutinosan tartották a labdát, és őrizték az előnyüket. Közben néhány brazil játékos elveszítette a fejét az utolsó percekre és volt némi lökdösődés is a lefújás előtt.

Úgy tűnt, vége a meccsnek, de a hosszabbítás utolsó pillanatában Ostigard lekönyökölte Casemirót a tizenhatoson belül, és ezzel kaptak még egy tizenegyest a brazilok, amit Neymar könnyedén bepasszolt: 2-1. De már túl késő volt az egyenlítéshez.

Norvégia a második félidőben nyújtott teljesítményével megérdemelten jutott tovább és ott van a legjobb nyolc között, ahol a Mexikó-Anglia meccs győztesével találkoznak majd.

Megdöbbentő dolog történt az amerikai társrendezésű világbajnokságon: a FIFA fegyelmi bizottsága eltörölte az amerikaiak sztárja, Folarin Balogun eltiltását. A döntést vasárnap hozta meg a szövetség, alig néhány órával azelőtt, hogy a New York Times megírta:

Donald Trump elnök, Gianni Infantino jóbarátja, személyesen járt közben a döntés érdekében.

A dolog előzménye, hogy Balogun – az amerikaiak csatára és legjobb formában lévő játékosa, aki három gólt lőtt már a vébén – piros lapot kapott csapata Bosznia-Hercegovina elleni meccsén, miután megtaposta ellenfelét. Az esetet a videóbíró nyomán ítélte meg a játékvezető:

Az amerikaiak vitatták az incidenst, mert a taposás szerintük nem volt szándékos – ez azonban semmit nem számít a szabálykönyv szerint az eset utóéletét nézve.

A FIFA szabályai világosak: piros lapok esetében a fegyelmi bizottság automatikusan eltiltja az érintett játékost, legalább egy meccsre – ezt a döntést bírálta most felül a fegyelmi bizottság, nyilvánvaló politikai nyomásra.

A hivatalos közlés szerint azzal függesztették fel egy évre a döntést, hogy ha a játékos hasonló szabálytalanságot elkövet, azonnal érvényt szereznek neki.

A dolgot már csak azért is nehéz nem súlyos részrehajlásként értékelni, mert az épp a házigazda amerikaiak legjobb játékosát érinti.

Donald Trump, hogy minden a napnál világosabb legyen, még meg is köszönte a döntést a FIFA-nak, amiért „visszafordították ezt az igazságtalanságot!”

Az amerikai csapat természetesen üdvözölte a döntést, a belgák ellenben megdöbbenésüknek adtak hangot.

2025-ben egyszer ugyan előfordult olyan, hogy a FIFA fegyelmi bizottsága lerövidítette egy játékos, történetesen Cristiano Ronaldo eltiltását háromról egy mérkőzésre. Olyan döntést viszont, hogy valakit egyáltalán ne tiltsanak el, nagyon rég hozott a szövetség.

Hatvannégy éve történt olyan világbajnokságon, hogy valakit nem tiltottak el piros lap után. (NBC / NYT)

Több változás is történt az elmúlt időszakban Áder János alapítványánál, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál. Az RTL Híradóhoz eljutott bírósági papírok szerint egyrészt lemondott kuratóriumi tagságáról Martonyi János, volt fideszes külügyminiszter, helyére a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Freund Tamás került. Martonyi az RTL Híradónak azt mondta, lemondásának nincs köze a kormány és az alapítvány csörtéjéhez.

Másrészt pedig visszatért az alapítványhoz a volt főigazgató is, Csepreghy Nándor, aki a 2022-es választás után Lázár János építési és közlekedési miniszter helyettese volt. A Híradó információi szerint feladatait havi nettó 2 millió forintos fizetésért fogja elvégezni. Csepreghy korábban részt vett az alapítvány operatív vezetésében, viszont miniszterhelyettesi kinevezése után erről összeférhetetlenség miatt le kellett mondania.

• Az USA gyakorlatilag lemondatta Christian Schmidtet, Bosznia-Hercegovina nemzetközi főképviselőjét.
• Ezzel Trump lényegében beállt Putyin és Orbán barátja, Milorad Dodik mögé, aki évek óta módszeresen veri szét, ami még megmaradt Bosznia-Hercegovina egységéből.
• A Trump-kormányzat egy gázvezeték miatt rúgja fel a kényes egyensúlyt, és nyitott újabb frontot az EU-val és a britekkel szemben.
• Ez ráadásul már nem az első biznisze a Trump családnak a Balkánon: eddig mindegyikből botrány lett, de ebbe már bele is bukott egy vezető.

A hét elején újra nekiveselkedtek a daytoni béke végrehajtását felügyelő Béke Végrehajtási Tanács tagállamainak Szarajevóba akkreditált nagykövetei, hogy megválasszák a Bosznia-Hercegovinát vezető főképviselőt, de ezúttal sem sikerült megegyezni a jelölt személyéről. Christian Schmidt még május közepén jelentette be, hogy személyes okok miatt lemond tisztségéről, de egészen június 30-ig hivatalban maradt, hogy ne legyen betöltetlen a poszt (eredetileg az októberi választásokig maradt volna, de az amerikai kormány korábbi távozást követelt). Most azonban, hogy távozott, ideiglenesen az eddigi helyettese, az amerikai Louis J. Crishock vette át a posztot – egyelőre mindössze egy hónapra, miután a tagállamok az utódlásról továbbra sem tudtak dönteni.

A mostani helyzet nemcsak növeli a bizonytalanságot a Balkánon, de egy újabb törésvonal a transzatlanti kapcsolatban, és mindennél jobban illusztrálja a Trump-kormányzat mindent alkuként kezelő tranzakciós diplomáciájának gátlástalanságát is.

Nem szeretik a főképviselői intézményt, de nélküle még rosszabb lenne

Erősebb aktivitásba kezdett az Etna vasárnap reggel és hamufelhőt szórt az égre, amely déli, délnyugati irányba haladt a széljárással - ismertette az olasz Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV).

A vulkanikus aktivitásra tekintettel ideiglenesen lezárták Catania repülőterét. A légikikötő előreláthatólag este 7 óráig marad zárva. A korlátozások miatt ráadásul este 9 óráig óránként mindössze öt érkező járatot fogad a repülőtér - közölte a létesítmény üzemeltetője.

A folyamatos megfigyelés alatt álló, mintegy 3350 méter magas Etna Európa legnagyobb aktív vulkánja. Évente több alkalommal is kitör, ami számos turistát is vonz. (MTI)

Az ausztrál hatóságok vizsgálják a titokzatos, nagy ezüstgömbök eredetét, amelyek ezen a hétvégén sodródtak partra Queensland északi részén a tengerparton. A Townsville-től északra fekvő Forrest Beachen felfedezett hat szilárd tárgyat űrszemétnek vélik, és az Ausztrál Űrügynökség (ASA) most megpróbálja kideríteni, honnan származnak.

Szemtanúk szerint védőruhás személyek rendőri kíséret mellett veszélyes anyagok tárolására is alkalmas hordókba helyzeték a gömböket, mivel tartanak attól, hogy akár veszélyes anyagokat is tartalmazhatnak.

Egyes vélemények szerint a gömbök űrhajók hatóanyag-tartályai lehetnek, így könnyen tartalmazhatnak gyúlékony vagy reaktív anyagmaradványokat is.

Nem ez az első alkalom azonban, hogy ilyen titokzatos tárgyakat észleltek Ausztrália partjainál. 2023-ban India például megerősítette, hogy az az óriási fémkupola, ami a nyugat-ausztráliai Perth közelében sodródott partra, az egyik rakétájukból származik.

A mostanihoz hasonló gömb alakú tárgyat találtak 2011-ben Namíbia füves területein is Dél-Afrikában. A szakértők akkoriban azt mondták, hogy valószínűleg egy pilóta nélküli rakétából származó üzemanyagtartályról vagy tömlős tartályról van szó, amelyben hidrazin – egy rendkívül illékony hajtóanyag – található. (BBC)

Mind a Várkapitányság, mind a Kossuth téri épületek beruházói feladatait ellátó Steindl programiroda vezetését Ambrus György építőmérnök veszi át, miután Vitézy Dávid közlekedési miniszter menesztette pozíciójából Szinay Attilát, közölte Vitézy vasárnap a Facebook-oldalán.

A miniszter korábban a Budapest Fejlesztési Központban dolgozott együtt Ambrussal, aki vezető szerepet vállalt a Diákváros mesterterv előkészítésében, korábban pedig többek közt a MOME Campus vagy a nyilvános futópályája révén méltán népszerű Atlétikai központ megvalósítását is irányította.

„A két szervezet közös vezetésének célja, hogy egyesítsük és jelentősen továbbfejlesszük az állam magasépítési és városfejlesztési tudását, és egy professzionálisabb, eredményorientált keretet hozzunk létre a jelentősebb állami beruházások előkészítésére és megvalósítására”, írja Vitézy.

Az előttük álló feladatok között pedig egyebek mellett megnevezte a bérlakásépítési programot, a rozsdaövezetek rehabilitációját és a budai Várban elindult fejlesztések funkciókkal való feltöltését, a múzeumok fejlesztését.

Öt évvel ezelőtt összeomlott a Call Me by Your Name sztárjának a karriere, miután Armie Hammert több volt barátnője is nemi erőszakkal, érzelmi manipulációval, erőszakos viselkedéssel és kannibalizmussal vádolta meg. A most közel 40 éves színész akkor elvonóra ment szex-, drog- és alkoholproblémái miatt, később azt mondta, 13 éves korában molesztálta őt egy lelkész, ez ösztönözte arra, hogy szex közben hatalmat gyakoroljon mások felett. Az időközben elvált, kétgyerekes Hammer 2023-ban bizonyítottság hiányában megúszta a büntetőügyet vádemelés nélkül, és 2024-ben visszatért a színészethez, de ezek után értelemszerűen nem nagyon akarták foglalkoztatni.

Egészen idáig, amikor is újra főszerepet kaphatott egy bűnrossz filmben. A legendás német fosfilmrendező, Uwe Boll küldött neki egy e-mailt, Hammer pedig állítása szerint elsírta magát örömében, hogy újra játszhat. Uwe Boll volt az a rendező, aki 2006-ban megelégelte a rossz kritikákat, ezért bokszmeccsre hívta ki azokat, akik lehúzták a filmjeit – és aki megjelent, azt jól meg is verte a ringben. Szóval Hammer visszatérésének olyan hangulata van, mint amikor egy levitézlett színész (például Gérard Depardieu vagy Steven Seagal) bármit elvállal, és a fehérorosz diktátor vagy a csecsen vezető mellett bohóckodik.

A nemrég megjelent Citizen Vigilante (magyarul kb. Önbíráskodó állampolgár) című, Horvátországban forgatott filmben Hammer magányos bosszúállót alakít, aki a bűnöző migránsokat és az őket védőket gyilkolja le, közben pedig néha belenéz a kamerába, és azt mondja a nézőknek, hogy addig kell neki megmutatnia „ezeknek a faszkalapoknak, hogy többé nem úszhatják meg”, amíg az emberek meg nem tanulják megvédeni magukat. Az egész olyan bugyuta, tévéfilmszerű hulladék, mintha Bede Zsolt rendezhetett volna akciófilmet Rákay Philip megbízásából.

A filmet a kritikusok „erőszakos, inkoherens, erkölcsi csődbe fulladó exploitation-darabnak” nevezték, míg Hammer önigazoló monológokat előadó karaktere „olyan idegengyűlölő és jogosultságtudattal teli, mint a legszélsőségesebb amerikai sztereotípiája”. Tényleg így van, még az előzetesben is elhangzik az az elgondolkodtatónak szánt, Idiocracy-díjas mondat is – ami ennek a cikknek is a címe lett –, hogy:

Hétfőn hajnalban Törökországba utazik Magyar Péter, miniszterelnök, hogy részt vegyen az Ankarában megrendezésre kerülő NATO-csúcson, ezt vasárnap délután egy videóban jelentette be a Facebook-oldalán. Az útra Orbán Anita külügyminiszter és Ruszin-Szendi Romulusz, honvédelmi miniszter is elkíséri majd, Magyar feladatait távollétébaen Ruff Bálint, Miniszterelnökséget vezető miniszter fogja ellátni.

Így most először nem Magyar Péter napirend előtti felszólalásával fog kezdődni hétfőn az Országgyűlés. Napirend előtt Vitézy Dávid fog beszédet mondani, Magyar a videójában ezt is elárulta.

A NATO-csúcson történő részvételre már Orbánék is készültek tavasszal, az általuk lefoglalt luxusszállásokat a miniszterelnök tájékoztatása szerint visszamondták, és helyettük takarékosabb verziót kerestek. Magyarék visszautasították azt is, hogy honvédségi géppel utazzanak el Ankarába, helyette a Wizz Air kereskedelmi járatával mennek el Isztambulba, majd onnan autóval utaznak tovább Ankarába.

Egyúttal bejelentette azt is, hogy Törökországba nemcsak a miniszterei, de két kisebbik fia is el fogja kísérni, az ő utazását és minden más költségét Magyar Péter fogja fizetni. Ezzel függ össze az is, hogy a tervek szerint szerdán este nem utazik vissza Magyarországra, hanem a fiaival együtt továbbmegy Antalyába, ahol négy napot fognak eltölteni, mivel előreláthatóan ilyenre a nyár további részében már nem lesz példa. Magyarországra várhatóan vasárnap este fognak hazaérkezni.

Korábban, az RTL-nek adott első miniszterelnöki interjújában jelentette be Magyar Péter, hogy az uniós források hazahozatalának feszített menetrendje és az ezzel járó rengeteg feladat miatt a minisztériumokban senki nem fog nyáron szabadságra menni.

Több száz tonnás vasúti hidat emeltek ki a Déli Körvasút fejlesztésének szakaszán a XI. kerületi Bartók Béla úton. Az út felett átívelő, 67 méter fesztávolságú, kétvágányú hidat Kelenföld irányába szállítják el bontásra.

A Déli Körvasút bővítésének keretében a Bartók Béla út felett a korábbi két vágány helyett a jövőben négy vágány fog átvezetni. Ehhez két, egyenként kétvágányos acél hídszerkezetet építenek, közülük az egyik ideiglenes hídfőn már üzemel.

A XI. kerület tájékoztatása szerint a munkák idején, július 3., péntek 20:00 óra és július 6., hétfő 6:00 óra között teljesen lezárják a Bartók Béla út–Tétényi út–Karolina út csomópontot, a villamosok helyett pótlóbuszok közlekednek. A pótlóbuszok Kelenföld vasútállomás és a Móricz Zsigmond körtér között ingáznak, az ő átjutásukat a forgalomkorlátozási rend keretében biztosítják.

Hangos csontzenébe torkollott a szombati nyolcaddöntő Franciaország és Paraguay között. A meccset végül Kylian Mbappé tizenegyesével a franciák nyertek meg, akik így már ott vannak a legjobb nyolc között, ahol Marokkó vár rájuk.

De viszonylag hosszú árnyéka volt a meccsnek, ami főleg a paraguay-iak brutális játékáról maradt emlékezetes. Mbappé például a meccs után úgy nyilatkozott, hogy sokan azt hitték, baleriánkból áll a csapatuk, de a franciák készek bemocskolni a kezeiket, ha kell, és ha az ellenfél játéka ezt követeli meg. Itt egy rövid összefoglaló arról, hogyan próbálta kizökkenteni a dél-amerikai csapat a franciákat.

És hát sokat elárul a meccset vezető üzbég Tantashev, hogy ennek dacára három sárgát osztott ki a franciáknak, és egyetlen egyet sem Paraguaynak.

A közösségi médiában nagy sebességgel terjed az a felvétel, amin az látszik, hogy Paraguay kapusa, Orlando Gill konkrétan a lefújás utáni pillanatban nekidob egy labdát az épp ünnepelni készülő Mbappénak.

A felvételen az látszik, hogy Mbappé épp nagyon örül, a kapus pedig felé nyújtja a kezét, amit ő látványosan nem vesz észre. A kapus a meccs után úgy nyilatkozott: azért vágta a franciához a labdát, mert az elutasította a gratulációját.

Felmerülhetne persze benne az a kérdés is, hogy ha ez igaz, és Mbappé keresztülnézett a kapuson, annak egy ilyen meccs után vajon mi lehetett az oka.(Goal)

„Hali! Help! Nyugtassatok meg, hogy nem csak én csinálom a Bolognai spagettit löncshúsból... (Férjem ki van tőle, és szerinte csak én vagyok ilyen elmeháborodott)”

– így kezdődött az a gigaelérésű Facebook-csoportba kikerült bejegyzés, ami aztán elindította a lavinát, és ebben a cikkben végződött.

De mielőtt rátérnénk a lényegre, vagyis a löncshúsra, nézzünk meg pár választ, ami erre a fontos kérdésre érkezett.

„Nálunk a bolognai az kifejezetten gyors kaja. Akkor csinálom, mikor nincs kedvem főzni. Löncshúsból, tasakos porral.”

„Csakis löncshús! És a végén átmegyek rajta még botmixerrel.”

„– Légyszi, írjatok egy löncshúsos receptet, hogy melyik fajtából készítitek!
– Lidls Pikok löncshús meg Knorr bolognai por. 2 löncshöz megy 1 por.”

„A löncsöt mi rántani szoktuk!”

Tizensok éve az egyik fő hobbim a főzős Facebook-csoportok végtelen görgetése és a horrorisztikus receptek olvasgatása. Nem is ért emiatt váratlanul a fent idézett poszt, nem először került elém a löncshúsos téma, kirántott löncshúsról is többször hallottam már, és azon sem csodálkoztam, hogy tömegek készítik a bolognai húsos, paradicsomos tésztát löncshúsból és porból.

Utóbbi, mármint a poralapú instantételek létjogosultságáról rengeteget lehetne elmélkedni, még akkor is, ha kihagynánk a tanulmányból az egyik leglényegesebb szempontot, miszerint a tasakos, vízzel felöntött ételek elfogyasztása sokak számára olyan lehet, mintha műanyagszemetet enne.

A kilencvenes évek vége felé én is ettem. Sőt, készítettem is porból lasagnét. Miért? Mert a kilencvenes évek Magyarországának teljesen átlagos háztartásában éltem, ahol azt neveztük bolonyainak (szándékosan írom ebben az esetben így), ha a pirospaprikás pörkölt alapon lepirított darálthúst még nyakon öntöttük egy kis ketchupos paradicsomos valamivel és kifőztünk mellé valami tésztát. Nem csak nálunk volt ez A bolonyai. Az összes gyerekkori barátomnál hasonló bolonyais élményekben volt részem. Aztán ellepték a boltokat a zacskóstésztákon túli instantételek, köztük a tasakos lasagne, ami azért volt nagy szám, mert abban volt lasagne tészta. Nagy, széles és lapos száraztészta. Az, amit most minden random sarki kisboltban is meg lehet venni, 25-30 éve még simán különleges dolognak számított – abban a budapesti külkerületben, ahol felnőttem, egészen biztosan –, így előfordult, hogy még akkor is vettem dobozos lasagne alapot, amikor már rendes paradicsomos alapot főztem a lasagnéhoz, de máshogy nem lett volna tésztám.

Más meg nyilván azért veszi még mindig ezeket, mert

• ezt szokta meg/
• ez ízlik neki/
• nevetségesen gyorsan össze lehet belőle forralni valami piros színű, az ízfokozók miatt fogyaszthatónak tűnő, meleg és telítő cuccot/
• egész olcsó.

Akkor is, ha egy bolognai alappor kb. annyiba kerül, mint egy félliteres paradicsompüré. De akkor utóbbi mellé kell még a fűszereken túl hagyma, répa meg szárzeller is, így még már a tasak pornak a duplájába, sőt a triplájába is kerülhet, és máris ott tartunk, hogy az egyszeri, Facebook-csoportba posztoló állampolgár inkább azt mondja, jó neki az 549 forintos tasak is, nem akar arra a bolonyaira elkölteni háromszor ennyi pénzt.

Ezen felül persze az is számíthat, hogy szinte megszámlálhatatlan lehetőséget biztosítanak számára az instantporok. Nemcsak bolognait vehet, létezik milánói por is! Az egyik kedvenc főzős facebook-csoportos vitám a bolonyai vs. milánói. Melyiknek mi a lényege, melyikben mi van. Hogy az egyik spagettivel, a másik makarónival készül. Hogy az egyikben darálthús van, a másikban sonka és gomba. És amúgyis.

De nézzük, mit tartalmaznak az alapok. A tasakos poros alapok. Ha már szóba került itt fent a löncshúsos bolonyai receptjénél, akkor nézzük a Knorr-porokat. Ennek a márkának a bolognai alapporában például van citromlépor és 41 százaléknyi paradicsompor, ezzel szemben az ún. milánói por csak 25 százaléknyi paradicsomport tartalmaz, és nincs benne citromlépor, ellenben a pálmazsír mellett van benne tyúkzsír is. Összvissz. ennyi a különbség a bolognai és a milánói alapporok között. Az ára is tökugyanaz.

Ezen a ponton is el lehetne kezdeni vitázni, hogy létezik-e egyáltalán olyan, hogy „milánói”, és ha igen, annak valóban a gépsonka és a gomba a fő hozzávalói – már persze a poron túl –, illetve ki és mikor találta ki/fel a milánói sertésborda elnevezésű ételt, de mielőtt regényt írnék ebből, térjünk vissza a cikk fő témájához, a löncshúshoz.

Jó, mégsem, egy kicsit még újra érinteném a bolonyai vonalat, de tényleg csak egy nagyon rövid történet erejéig, hogy elmeséljem életem első és egyben utolsó találkozását a löncshússal: 2001-ben volt szerencsém egy csoporttal eljutni Kárpátaljára, ahol miután az egyik falu kisboltjának kínálata erősen korlátozott volt, arra jutottunk, hogy vacsorára annak a körülbelül húsz-huszonöt főnek a legegyszerűbb lesz, ha bolonyait főzünk. Tésztából, paradicsomból és löncshúsból. Nem volt jó. Nagyon nem volt jó. Megkockáztatom, hogy iszonyatos volt. (2026-ban már teljesen észszerű lenne a kérdés, hogy miért kellett mindenképpen húst, pláne löncshúst rakni a paradicsomos mártásba, de akkoriban a húst nem evőkre legalább olyan furán néztek, mint most azokra, akik löncshúsból csinálják a bolognait.)

Miután a löncshússal való szorosabb kapcsolatom tényleg csak ennyi volt, és ezen túl csupán a kedvenc Facebook-csoportjaimban, illetve a boltok polcain találkozom vele, a fent idézett ominózus posztnak köszönhetően most végre eljutottam odáig, hogy rá is keressek, hogy úgy egyébként mi ennek az eredete. Majdnem jól tippeltem, hogy talán háborús találmány lehet, de ennél nagyobb izgalmakra is fény derült.

Feldolgozott és konzervált vagdalthúst először – legalábbis az internet szerint – az Egyesült Államokban, azon belül is Minnesotában készített a Hormel Foods Corporation, méghozzá 1937. júliusában. Igazán a második világháború alatt terjedt el az USA-ban a SPAM-nek nevezett étel, ami a „spiced pork and ham”, vagyis a „fűszerezett sertéshús és sonka” – valójában sóval és fűszerekkel ízesített lapocka, sonka és kocsonya – rövidítése.

Nem érdemes csodálkozni az azóta is töretlen népszerűségén: hűtés nélkül eláll a végtelenségig, viszonylag olcsó, hús van benne. Mi kell még?

Mondjuk egy jó vicc. Egy jó, löncshúsos vicc a Monty Pythontól. Egy olyan vicc, ami nem feltétlenül csak az újszülötteknek új, mert több, általam megkérdezett és jól informáltnak tartott kollégám se tudta, hogy ezeknek a vicces briteknek köszönhetünk egy ma már mindenki által használt kifejezést. A spamet. Hogy a SPAM már nem(csak) a fűszerezett sertéshús és sonka rövidítése, hanem a „kéretlenül ránk erőltetett valami” jelölője is lett. Hogy nekik köszönhető, hogy a levelezésünkben – jobb esetben – már a Spam fül alatt találjuk a kéretlen levélszemetet, a teljes mértékben indokolatlan és haszontalan, általában hirdetésekkel vagy adathalász üzenetekkel teli tartalmakat.

1970-ben, a Monty Python Repülő Cirkusza második évadában mutatták be a Spam című jelenetet, amiben két vendég betéved egy kispiszkos vendéglőbe, hogy reggelit rendeljenek egy olyan menüről, aminek szinte minden ételében van SPAM, vagyis löncshús. Vagyis „kéretlenül ránk erőltetett valami”.

Tíz évvel később, 1980-ban Andy Warhol is feldolgozta a löncshús-témát Spam című műalkotásában, ami egymásra pakolt SPAM-eket, vagyis konzervált vagdalthúsokat ábrázol. Ahogy az Artchive is írja, a művön látható „ismétlődés tükrözi Warhol véleményét a fogyasztói társadalomról és a márkás termékek mindennapi életben való mindenütt jelenlétéről”.

De mit készíthetünk még löncshúsból? Már szórakoztató művökön és nyilván a bolonyain túl. Sorolom az internetes receptek végtelen és csodálatos tárházát:

• Melegszendvicskrém löncshúsból
• Töltött húsos sült palacsinta
• Bundás löncshús
• Löncshúsból fasírt
• Löncsrolád
• Szendvicstorta(!)
• Apuci(!) pizzakrémje(!)
• Kenyérkence
• Gyors pizza (ebbe bele is kattintottam, ún. natúr, aldis pizzatészta az alapja)
• Vagdalthúsos galuska
• Eszkimó lángos töltve (nem mertem kattintani)
• Sonka tölcsér

Ilyen és ehhez hasonló kulináris rémálmokból végtelen mennyiséget dobál elénk a Google, ebben az esetben pedig azért merészelem a „kulináris rémálom” jelzőt használni, mert ezt írták a fent beillesztett jelenethez is a Monty Python YouTube-csatornáján.

Ezek után pedig úgy érzem, talán hat brit férfi áldásával végre tényleg kimondhatjuk, hogy a konzervált vagdalthús és az azzal dúsított ételek nemcsak kulináris rémálomnak számítanak, de mindenkinek jobb, ha enélkül a kéretlenül ránk erőltetett valami nélkül készítjük el az ételeinket. A bolognait is.

Legalább nyolc embert, köztük négy gyermeket lőttek meg az amerikai függetlenség napján New Yorkban, Coney Island-en, jelentette az ABC News a New York-i rendőrségre hivatkozva.

A hatóság közleménye szerint a rendőrök a brooklyni West 31st Street-en este 10:37-kor vonultak ki egy lövöldözéshez.

Az eddigi információk szerint a sérültek között két férfi, két nő és négy gyermek – 14, 12, hét és hat évesek – van. Az összes áldozatot kórházba szállították. Hét sérült állapota stabil, egy 21 éves nő állapota pedig kritikus.

Az esettel összefüggésben a rendőrség lefoglalt egy lőfegyvert a helyszínen, letartóztatásra viszont nem került sor. (The Guardian)

A meggyilkolt iráni vezető három fia és négy másik családtagja is imádkozott Hamenei koporsója mellett vasárnap, Irán legfelsőbb vezetője, Mojtaba Hamenei viszont nem volt jelen az állami tévé közvetítése alapján. Pedig egy csalódott gyászoló azt mondta a szertartáson, hogy remélte, itt láthatja majd Irán új legfőbb vezetőjét.

Mojtaba még mindig nem jelent meg nyilvánosság előtt, és képet sem közöltek róla. Állítólag abban a támadásban sérült meg, amelyben apja és a többi családtag meghalt február 28-án, amikor Izrael és az Egyesült Államok iráni célpontokat bombázott a háború kezdetén. A Reuters információi szerint Mojtaba arca eltorzult, egyik vagy mindkét lábán jelentős sérülést szenvedett.

Hatnapos szertartással búcsúztatják Iránban Ali Hamenei ajatollahot, akit február végén öltek meg célzott amerikai-izraeli légicsapásokkal. Iránban arra számítanak, hogy a volt legfőbb vallási és politikai vezető temetésén 30 millióan vesznek majd részt. Hamai koporsója egy napon át egy zárt helyen volt, ahol magas rangú iráni vezetők és külföldi tisztviselők róhatták le a tiszteletüket, szombaton pedig egy üveg alatt állították ki a lánya, veje, menye és 14 hónapos unokája koporsójával együtt. Vasárnapra virradó éjszaka ezrek éjszakáztak a teheráni Mosalla mecset előtt, hogy elsőként mehessenek oda Hamenei koporsójához. (Reuters)

A Trump család Kolozsvárra tervezett lakóparkjának ingatlanberuházási terve már hivatalosan is szerepel Donald Trump amerikai elnök 2026-os vagyonnyilatkozatában - írja a Transtelex. Eddig ugyanis csak pletykák voltak arról, hogy a Trump család ingatlanfejlesztési konglomerátuma, a Trump Organization idén megkezdheti az első romániai projektjének építését, miután megszerezte az első engedélyt egy luxusfejlesztés megvalósítására Kolozsváron.

A most megjelent, 900 oldalas vagyonnyilatkozat szerint a Trump Organization két megállapodással rendelkezik a kolozsvári projektre vonatkozóan: egy márkahasználati (licenc-) szerződéssel és egy szállodaüzemeltetési menedzsmentszerződéssel. A kolozsvári lap szerint egy olyan ingatlankomplexumot terveznek felhúzni, amely luxushotelt, lakóparkot, bevásárlóközpontot és golfpályát is magába foglal majd.

A Trump International Cluj-Napoca nevű komplexum a kolozsvári nemzetközi repülőtértől öt percnyi autóútra, a város Szamosfalva negyedében, a Transylvania Smart City helyén épülhet fel, mintegy 200 hektáron terülne el, és összesen 1850 lakás építését tervezik. Ezen kívül felhúznának egy 30 emeletes tornyot is. A projekt része továbbá egy golfpálya, ami professzionális versenyekre és szabadidős használatra egyaránt alkalmas lenne. Ezen kívül terveznek bele kereskedelmi egységeket, illetve oktatási célú intézményt is.

A romániai projektért felelős amerikai DT Marks Cluj LLC és DT Cluj Hotel Manager LLC kolozsvári partnercége, az SDC ingatlanfejlesztő egy éve jelentette be, hogy a Trump-brand belép a romániai piacra. A Bukarestbe tervezett Trump Towerre vonatkozó szerződés értékét 5-25 millió dollárra becsülik, a kolozsvári projekt esetében a vagyonnyilatkozat szerint egyelőre nem lehet meghatározni a jogok értékét.

Majdnem -4 fokig hűlt le a levegő a Bükk-fennsíkon található, sajátos mikroklímájú Mohos-töbörben szombatra virradóan, írja az Időkép. A Dobos András kutatásvezető szerint ezen a reggelen -3,8 °C-ig hűlt a levegő a Mohos-töbörben, ami idáig az idei nyár leghidegebb hajnala. Ugyanakkor szerinte valószínű, hogy ez az érték a teljes nyári szezon minimuma lesz, így érdemes lesz nyomon követni az események alakulását. Tavaly agugusztusban -10,14 °C-t is mértek.

Tavaly nyyáron mi is megnéztük, milyen hideg tud lenni a Mohos-töbörnél:

Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában - közölte vasárnap Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésére hivatkozva. Szerinte ez a „lázári vasútrombolás”, az éveken át leállított vasúti járműbeszerzések eredménye.

Vitézy Dávid a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésére hivatkozva kiemelte, a magyar vasúti járművek átlagéletkora 42 év, miközben Romániában 32, Lengyelországban 25, Szlovákiában 22, Csehországban pedig 20 esztendő ugyanez az adat. Szerinte ez azt mutatja, hogy Magyarország évtizedes lemaradásban van a vasúti járműpark megújításában, egy olyan területen, ahol minden érdemi intézkedés évtizedes előre gondolkodást, tervezést és évekre előkészített döntéseket igényel.

A GKI elemzése megjegyzi, hogy Magyarországon az elöregedett járműpark egyre nagyobb karbantartási költségeket, alacsonyabb üzembiztonságot, gyengébb energiahatékonyságot és romló szolgáltatási színvonalat eredményez, miközben csökkenti a vasút versenyképességét a közúti közlekedéssel szemben.

A miniszter szerint a régió országaiban azért alacsonyabb a járműflotta átlagéletkora, mert belátták, hogy a vasútfejlesztés stratégiai kérdés. Vitézy szerit elődja, Lázár János „nem egyszerűen tévedett, hanem messze saját ciklusán túlmutató módon ásta alá a vasútfejlesztés lehetőségét, amikor sorban beszerzéseket és beruházásokat állított le, függesztett fel, vagy húzott keresztbe még a hivatalában töltött legutolsó napjaiban is”.

Azt ígérte, hogy a uniós forrásokból 1,8 milliárd euró értékben új HÉV-kocsikat és 35 emeletes motorvonatot tudnak venni, ami szerinte jelentősen javíthatja a járműpark átlagéletkorát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon is korszerűbb, megbízhatóbb vasúti szolgáltatás működjön. (MTI)

Bobby címmel a B32 Galéria és Kultúrtérben mutatta be legújabb darabját Hajdu Szabolcs, akit legtöbben nemzetközileg jegyzett filmrendezőként ismernek, de az elmúlt években – a NER áldásos működésétől nem teljesen függetlenül – többet dolgozott színházban.

A BOBBY – teatro anime nagyon más, mint az elmúlt években készült előadásai. Bobby egy 12 éves kutya, aki mindig máshol akar lenni. Az ő kalandjain keresztül mutat meg nekünk valamit a rendező.

444: Bár az előadásban kutyákat látunk, mégis egy emberi élet pereg le a szemünk előtt: Bobbyra, a címszereplőre hol figyelnek, hol nem, hol szeretik, hol nem. Előző darabjaidban egymástól elszakadni nem tudó embereket mutattál meg, a Bobby főszereplője viszont szabadon és félelem nélkül bolyong újabb és újabb ismeretlen világok felé.

Hajdu Szabolcs: Amikor elkezdünk dolgozni valamin, akkor az első kérdés nem az, hogy miről szeretnénk beszélni, hanem sokkal inkább az, hogy miről nem. Korábban a pár szereplős kamaradráma formát már minden szempontból kimaxoltuk, játszottunk kb. 500 előadást ahárom darabból (Ernelláék Farkaséknál, Kálmán-nap és Egy százalék indián), és a drámák alapján a filmek is elkészültek. Most azt akartuk megnézni, hogy mi van a másik oldalon. Kinyitni a zárt teret, hogy ne csak egy szoba, ne csak Budapest, Magyarország legyen, hanem menjünk messzebbre, a határokon túlra, akár a transzcendens világba, utazzunk múltba és jövőbe. Ez volt az egyik lényeges szempont. És arról is sokat beszéltem a többieknek, hogy érzékelek egy hiányt a művészetben, és nemcsak Magyarországon, hanem világszerte – mintha kezdene eltünedezni a szándék a derű és a szépség leképezésére. Végül is erre próbáltunk most kísérletet tenni.

Szépségről beszélni egy loncsos-lompos, 12 éves kutya megidézésével? Hogy őszinte legyek, Bobbyról leginkább a halál jutott eszembe már a történet elején is.

A kutya nem tudja, hogy 12 éves, és azt sem tudja, hogy meg fog halni. A permanens jelenben létezik. A darab elején van egy jelenet, amelynek szereplői a jövőről, a jövőszorongásról beszélnek. Az emberi boldogtalanságunkat és az egész világhoz való viszonyunkat is alapjaiban meghatározza, hogy mi lesz holnap és az a tudat, hogy meg fogunk halni. A kutyának erről fogalma sincs, ő állandó felfedezésben él, a természetnek és az emberi szándékoknak szüntelen kutatásában, amelyben nagyon fontos az illatok, képek, hangok átélése. Az erre való törekvés is hiánycikk egyébként mostanában: a sötét oldal feltárása zajlik, a traumák megosztása, autofikció, ami nagyon hatásos és színvonalas is tud lenni, de a sok szar új minőséggé transzformálódása ritkán történik meg. Éppen ezért a próbák során mindig mondtam, hogy ennek az előadásnak – akármilyen mélyre is megy időnként – egy derűs, felemelő mesévé kell kikerekednie a végére.

Ez a derű valóban megjelenik egyes jelenetekben, a szerelmes kutyalány mozdulatában például, ahogy odakucorodik az öreg Bobby mellé, de engem ezek a meghitt pillanatok is a kevésbé derűs végkifejletre emlékeztettek, ami felé törvényszerűen halad ez a történet.

Sok mindent raktunk egymás mellé a Bobbyban, szinte minden egyes jelenet egy kontrasztra épül. Nagyon erősen függ az egyes nézőtől, hogy ezekből az egymás mellé tett állításokból milyen következtetéseket von le. És persze ott vannak a feloldhatatlan dilemmák, mondjuk a végén az, hogy ez a kutya – akinek fogalma sincs róla, hogy neki daganatai vannak, és hogy el akarják altatni – megszökik, rátalál a szerelmére, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Mi persze tudjuk, hogy nemsokára meg fognak halni. A derű annak a felismerése, hogy mindez törvényszerű. Az emberi élet olyan, mint egy nap a naptárban. Egyszer van, és soha többé nem lesz már. Ahhoz, hogy ez ne egy nyomasztó gondolat legyen, az embernek fel kell szabadítania önmagát a saját fékjeitől, szorongásaitól, sztereotípiáitól, a külvilág kliséitől.

Vagyis emberként elérni Bobby, a kutya szabadságfokát?

Művészként nincs más lehetőség. Időnként szoktam rajzoltatni a színészeket, operatőröket, különböző tanítványaimat a közös munka során, és mindig figyelem az arcukat, miközben dolgoznak: megszépülnek ilyenkor az emberek, minden kisimul, megszűnik az idő, valahol máshol vannak rajzolás közben. Olyan ez, mint amikor egy gyerek játszik. Az önfeledtség állapota, amit nagyon nehéz elérni felnőttkorban. Pedig önfeledtség nélkül nehéz bármit is örömmel csinálni. Ez a szabadság az, ami megfogja a nézőt is, ezt akarja átélni, ezért megy a színházba vagy néz meg egy filmet. És színészként én is ezt akarom újra és újra átélni a színpadon.

Ezt az állapotot át tudod vinni a hétköznapokba?

A hétköznapokban én egy realista-optimista vagyok, nem szoktam euforikus állapotba kerülni, ugrálni örömömben. Kb. látom azt, hogy mi várható a külső körülmények alapján, illetve mire számíthatok saját magamtól. Azért foglalkozom művészettel, mert az önfeledtség állapota ezen a területen számomra többször és könnyebben elérhető.

Ezt április 12-e kapcsán is lehet érzékelni a megnyilatkozásaidban, mármint az eufória teljes hiányát.

Azt érzem, hogy a saját munkámra kell koncentrálnom, hogy a lehető legjobban és főleg legtisztességesebben csináljak mindent. És a tisztesség itt tényleg kulcsszó, minden más megfontolás csak ez után következik. Léteznek erős kontúrok arra vonatkozóan, hogy ezért az elmúlt 16 évért ki milyen szinten felelős.

Vannak büntetőjogi felelősségek, és ezek a vizsgálatok előbb-utóbb meg fognak történni, remélem. De ott van a nagy szürke zóna, ahol büntetőjogi felelősség nincs, csak morális.

Miután Magyar Péter szombaton benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítását, amiben többek között az is szerepel, hogy a módosítás hatálybalépésének másnapján a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Az ehhez fűzött indoklás szerint „a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom helyreállítsa az alkotmányos demokráciát, és olyan közjogi helyzetet teremtsen, hogy az alkotmányozás átmeneti időszakában a köztársasági elnök betölthesse az alkotmányos funkcióit, képviselje a nemzet egységét, és őrködni tudjon az államszervezet demokratikus működése fele”. Majd a parlament az új alkotmány hatálybalépéséig tartó időszakra, de legfeljebb öt évre választja meg az új köztársasági elnököt.

Erről Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök a lengyel Do Rzeczy hetilapnak azt mondta, hogy semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban. „Nincs okom a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra” - tette hozzá Sulyok.

Sulyok Tamás kifogásolta, hogy a köztársasági elnök esetében az alkotmánymódosítási javaslat csupán egy mondattal intézi el a hivatalból való eltávolítás kérdését, és mivel a szöveg a „jelenlegi köztársasági elnökre”, nem pedig általában az elnöki tisztségre vonatkozik, szerinte nem értelmezhető másként, mint „egy konkrét személyre szabott jogszabályként, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni”.

A Magyar Helsinki Bizottság értékelése szerint mindez valóban személyre szabott jogalkotási intézkedésnek tekinthető, hiszen előre pontosan tudható, hogy kire milyen joghatást vált ki. Ugyanakkor a jogvédő szervezet szerint ez a megoldás kivételesen, a jogállami helyreállítás célját szem előtt tartva megengedhető, mert nem áll rendelkezésre más, kevésbé korlátozó eszköz. Ráadásul összhangban van a Velencei Bizottság által alkalmazott sztenderdekkel. A Magyar Helsinki Bizottság szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök többször és súlyosan elmulasztotta alkotmányos kötelezettségeinek teljesítését, így a szervezet szerint elmozdítása indokolható a jogállamiság helyreállításának szükségességével, azonban hiányolják a kormány megfelelő indoklását.

Javasolták, hogy az indoklásban rögzítse a kormány a bizalomvesztés okait, valamint azt, hogy milyen tevékenységekkel, illetve mulasztásokkal sértette meg az államfő az Alaptörvényben rögzített alkotmányos kötelezettségeit, és hogy mindez miért teszi elengedhetetlenül szükségessé az elmozdítását.

Kétségtelen, hogy az idei világbajnokság egyik nagy sztorija a Zöld-foki szigetek elképesztő teljesítménye: az afrikai ország válogatottja végül úgy esett ki a világbajnokságról, hogy rendes játékidőben senki nem tudta legyőzni: se Spanyolország, se Uruguay, se Szaúd-Arábia és Argentína sem. Minden meccsük döntetlenre végződött, végül Argentína a hosszabbításban felülkerekedett rajtuk.

A csapat legnagyobb hőse egyértelműen a 40 éves kapus Vozinha volt, akik kivédte a spanyolok szemét és a 16 közé jutásért is hatalmas bravúrokat mutatott be. Díjazták is a nézők világszerte: a korábban teljesen ismeretlen játékos, akinek a torna előtt 46 ezer követője volt, a négy meccs alatt 25 millió követőt gyűjtött össze az Instagramon.

Akkora őrület van a veterán kapus körül, hogy az Instagramon már AI generált kamuhírek is keringenek Vozinha lehetséges új klubjáról. Az egyik nagy karriert futó poszt szerint Lionel Messi klubja, az Inter Miami igazolná le a korábban ismeretlen játékost, de a hírről gyorsan meg lehetett állapítani, hogy semmi valóságtartalma nincs. A kamuhír alapja az lehetett, hogy Messi elsők közt gratulált a kapus teljesítményéhez a 3-2-re végződött meccsük után.

A játékos polgári neve Josimar Jose Evora Dias, és maga választotta magának a Vozinha művésznevet, ami nagymamát jelent – annak tiszteletére, hogy katonai szolgálatát teljesítő apja és állandóan dolgozó anyja helyett főleg a nagymamája nevelte.

Vozinha piaci értéke egyébként jelenleg 50 000 euró, ami még a zöld-fokiak között is az egyik legalacsonyabb. A szerződése épp most járt le a portugál másodosztályú GD Chaves-nél. Korábban Cipruson és Szlovákiában is profiskodott, jelenleg 92-szeres válogatott.

Szlovákiában érvénytelen lett a szombaton tartott népszavazás, mivel a részvételi arány nem érte el a jogszabályban előírt 50 százalékot. Az egyik kérdés arról szólt, hogy elvegyék-e Robert Ficótól az életjáradékát. A népszavazáson a 4 369 989 választásra jogosult közül 705 227-en vettek részt, ami 16,13 százalékos részvételi aránynak felel meg. Az érvényes szavazólapok száma 698 757 volt.

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a választók egyetértenek-e az életjáradék eltörlésével, ami többek között Robert Fico (Smer) miniszterelnököt is megilleti. A résztvevők 93,43 százaléka igennel, 5,32 százaléka nemmel szavazott.

A jelenleg érvényes szabályok szerint a szlovák miniszterelnökök és parlamenti elnökök, akik legalább két ciklust töltöttek hivatalban, jogosultak életfogytig tartó juttatásra, egy havi összegre, ami megegyezik a parlamenti képviselők fizetésével. A juttatást 2024-ig csak a volt államfők kapták, de Fico ellen 2024-ben elkövetett merénylet után bevezették a miniszterelnöknél is.

A második kérdésben azt kérdezték a választóktól, támogatják-e a Különleges Ügyészség és a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) újraindítását. Erre a kérdésre a résztvevők 92,23 százaléka igennel, 6,07 százaléka nemmel válaszolt.

2024 elején a szlovák parlament jóváhagyta Fico koalíciós kormánya tervét a különleges ügyészség megszüntetésére, ami például korrupcióval, szervezett bűnözéssel és szélsőségességgel foglalkozott, valamint a kormány felszámolta a rendőri egységet, ami az ilyen bűncselekményekkel foglalkozott. A törvényt belföldön és külföldön is élesen bírálták, és több ezer szlovák rendszeresen utcára vonult a törvény ellen tiltakozva. Számos Fico pártjához köthető személy korrupciós botrányok miatt állt bíróság elé.

Fico nem szavazott ezen a népszavazáson. A legmagasabb részvételt Pozsony megyében mérték, ahol a választásra jogosultak 21,84 százaléka szavazott. A legalacsonyabb részvétel Kassa megyében volt, 13,4 százalékkal. (Új Szó/APNews)

Két tizenöt év körüli brooklyni fiú ácsorog esténként a manhattani St. James Theatre előtt. Azt lesik, mikor jön ki az épületből az egyetlen ember, akiről tudják, hogy tényleg a showbusinessben dolgozik.

Az egyik fiú színész akar lenni. A másik komikus. A tervük egyszerű: ha sikerül elkapniuk Don Appellt, a williamsburgi színészt, aki bent játszik Orson Welles Native Son című darabjában, megkérdezik tőle, hogyan lehet bekerülni oda, ahová ők még csak az utcáról bámulnak be.

Végül sikerül beszélniük vele. A komikusnak készülő Melvin Kaminsky már ötleteket is mutat neki. Appell nem rázza le, sőt később segít neki munkát szerezni a Catskills zsidó üdülőfaluban, ahol először tanulja meg, hogy a nevetésért keményen meg kell dolgozni.

Hatvan évvel később ugyanez a St. James Theatre mutatja be A producerek musicalváltozatát. A fiú, aki valaha a színház előtt várakozott, idős korára ugyanott aratja pályája egyik legnagyobb sikerét - meséli el All about me! című önéletrajzi
könyvében maga Melvin.

Akit Mel Brooks néven ismert meg a világ, és ünnepelte a 100. születésnapját június végén.

Melvin Kaminsky 1926. június 28.-án született Brooklyn Williamsburg negyedében, saját elmondása szerint egy bérházban, a konyhaasztalon. Zsidó bevándorló családba érkezett: anyja, Katie, vagy Kitty Brookman Kaminsky Kijev felől, apja, Max Kaminsky Danzig felől hozta magával azt a kelet-európai zsidó világot, amelyből később Brooks humora is kinőtt.

Williamsburg Brooks gyerekkorában szegény, zsúfolt, soknyelvű bevándorlónegyed volt, erős zsidó közösséggel. A családnak kevés pénze volt, de Brooks később mégis úgy beszélt erről a világról, mint élete egyik legboldogabb korszakáról: utcai játékok, testvérek, olcsó édességek, mozi, folytonos zaj és a brooklyni túlélés mindennapi
humora.

Apja tuberkulózisban halt meg, amikor Melvin kétéves volt. Három bátyja, Irving, Lenny és Bernie, valamint a 4 fiút egyedül nevelő édesanyja vették körül, védték és kényeztették a legkisebb fiút. Brooks később sokszor kötötte össze a humorát ezzel a családi környezettel: a kis termetű, apját korán elveszítő, betegeskedő gyerek megtanulta, hogy a poén szórakoztatás, sőt védekezés is.

A mozi volt az első menekülőút. A szombati matiné tíz centbe került, és anyja néha még egy pennyt is kölcsönkért a szomszédból, hogy meglegyen a jegy ára. Melvin ezért a tíz centért órákra eltűnhetett a saját életéből, és beléphetett egy másik világba, ahol rajzfilmek, híradók, sorozatok, nagyfilmek és happy endek követték egymást. Innen nézve Brooks egész pályája ennek a gyerekkori felismerésnek a folytatása: ha a valóság elviselhetetlen, át lehet írni. Vagy legalább ki lehet röhögni.

Nem csak az ellenféllel, de néhány kiszámíthatatlan tényezővel is meg kell küzdenie a negyeddöntőbe kerülésért a hétfőn Mexikó ellen pályára lépő angol válogatottnak.

Az ellenfél társházigazdaként hazai pályán lép fel az Azteca Stadionban, ami komoly kihívást jelentenek bármelyik ellenfélnek. Leginkább a tengerszint feletti magasság miatt: Mexikóváros 2240 méterrel a tengerszint felett terül el, itt jóval kevesebb az oxigén, mint a torna otthonát adó amerikai vagy kanadai stadionok bármelyikében.

Ideális körülmények között sportolóknak legalább egy-két hét akklimatizációra volna szükségük ahhoz, hogy a testük alkalmazkodni tudjon ilyen körülményekhez. Az Kansas környékén táborozó angol válogatottnak alig két napja lesz erre. Mexikó ellenben minden meccsét eddig ilyen körülmények között játszotta: hármat az Aztecában, egyet Guadalajarában.

Ilyen körülmények közt nagyjából 10 százalékkal visszaesik az aerob kapacitás, vagyis az a maximális oxigénmennyiség, amelyet a szervezet képes felvenni a testmozgás során. Ez nem annyira a teljesítményre, inkább a regenerálódásra hatnak, szóval az angoloknak most tényleg jól fognak jönni az ivószünetek.

Thomas Tuchel szövetségi kapitány szerint ez komoly hátrány csapatának, amivel nehéz lesz megküzdeni. De azért készültek erre. Mivel valószínűsíthető volt ez a párosítás a 16 között, az angolok már korábbi edzőtáborokban is használtak oxigénterápiákra alkalmas hiperbárikus kamrákat, amikben a játékosok a megszokottnál akár háromszor nagyobb nyomású oxigént tudnak belélegezni.

De ez csak egy nyavalya a sok közül, amivel az egyébként eddig hibátlanul (és kapott gól nélkül) teljesítő Mexikón túl Anglia szembe kell nézzen. Pénteken több órán keresztül bizonytalan volt, hogy egyáltalán mikor kezdődik a meccs, olyan villámlásokra számítanak vasárnap Mexikóvárosban. (A Mexicó-Ecuador meccset emiatt később is kezdték el.)

Ecuador mindeközben panaszt tett a FIFA-nál, mert a mexikói szurkolók dudákkal, sípokkal, megafonokkal, hangszórókkal várták a csapatbuszt a szállodájuknál, és egész éjjel csapták a zajt, hogy a játékosok ne tudjanak aludni. (Ezek szerint sikerrel.)

Az angolok nem is hozták nyilvánosságra, melyik hotelben szállnak meg, de persze kiszivárgott, hogy a Santa Fe negyedben lesz a bázisuk, így aztán több százan várták őket a szálloda előtt – hosszan fújolva a játékosokat, és a hazai csapatot éltetve – , ahol a mexikói nemzeti gárda és készenléti rendőrök biztosították érkezésüket.

De itt sem bíznak a britek semmit a véletlenre: a stáb különböző természetes altatószerekkel, füldugókkal és fehér zaj generátorokkal (!) is felszereli a játékosokat, hogy biztosan tudjanak pihenni.

A Daily Mail szerint akad még egy aggasztó faktor, és ez az egyik oka, miért az angolok csak két nappal a meccskezdés előtt érkeztek Mexikóvárosba. Tartanak az ellenfél kémkedésétől. Tuchelék azért is maradhattak Kansasban plusz egy napot, hogy begyakoroljanak olyan figurákat, amiket a mexikóiak esetleg elleshetnének. A bulvárlap szerint a kansasi edzőpályákat a helyi rendőrök és biztonságiak jól biztosították, a mexikói Pumas edzőpályája, a La Cantera viszont akkor még ismeretlen volt számukra.

A Mexikó-Anglia nyolcaddöntőre helyi idő szerint 18 órakor kerül sor, ha az időjárás közbe nem szól, és nem csúsztatják el a kezdést. Magyar idő szerint hétfő hajnali 2 órára van kiírva a mérkőzés. (BBC)

A Hír Tv műsorvezetője, Déri Stefi többek között a NER-es médiabirodalomban történt leépítésekről beszélgetett a Fidesz kommunikációs igazgatójával. Havasi Bertalan számításai szerint eddig 4000 ember dolgozott a „polgári sajtóműhelyeknél”, és arra számít, hogy a leépítések után is marad nagyjából 2500. Ugyanakkor nem érzi feladatának annak eldöntését, hogy ez a maradék ember milyen stratégia szerint és hierarchiában dolgozzon tovább. Ezt a döntést meghagyná a tulajdonosoknak és a műhelyeknek. „Lehet, hogy jobban össze kell dolgozni a jövőben, és mondjuk nem kell ennyi stúdió itt szétszórva a városban” - mondta Havasi, aki spórolást és összetartást ajánlott a megmaradt munkatársaknak.

A pártszóvivő válasza letaglózhatta az egykori megafonost, mert ezután a következő drámai párbeszéd bontakozott ki köztük:

• Déri Stefi: Azt mondod, hogy a Fidesznek nem dolga ezeket működtetni. De akkor kinek a dolga? Egyáltalán valakinek a dolga ezeket működtetni?
• Havasi Bertalan: Persze, a tulajdonosknak. Különben nem hozták volna létre. A piacon vagyunk, a piacon működik.
• Déri Stefi: Nagyon nehéz a piacról megélni. Főleg ilyen időkben.
• Havasi Bertalan: Ez így van, de tetszettünk volna választást nyerni, mert könnyebb akkor egy ideológiailag, vagy a polgári szemléletet, a nemzeti oldalt képviselő médiumokkal könnyebb együttműködnie minden szempontból egy nemzeti-konzervatív kormánynak, mint a mostani liberális kormánynak. Ez a bosszútól lihegő, fröcsögő hatalom nem fog még csak együttműködni sem a polgári oldallal, annak a... az ahhoz tartozó... vagy az azzal hasonló elveket képviselő médiával szemben sem, hanem egy ilyen buldózerrel akarja tolni a szakadékba. Ez fog történni.

Hogy ez az együttműdökés eddig milyen volt, azt jól mutatják a Rogán-féle a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025-ben kötött médiavásárlási szerződései, amikből kiderült, hogyan szórták meg Balásy Gyula cégein keresztük a NER-es sajtókiadványokat:

• összesen legalább bruttó 9 milliárd forintot csatornázott ki az online és nyomtatott sajtóhoz kormányzati hirdetésekkel,
• a televízióban sugárzott reklámokra 7,1 milliárdot,
• a rádióban 1,1 milliárdot költött,
• social médiában pedig 246 millióért vásárolt üzeneteinek felületet.

Havasi most azt tanácsolta, hogy mindenkinek változtatnia kell egy kétharmados vereség után. A Fidesz kommunikációs igazgatója úgy látja, hogy ezt sokan még nem értették meg. Akik meg megértették, azok apátiába süllyedtek ,még a vezető politikusaik és a parlamenti képviselőik közül is.

„Ha valakinek ekkora sokk, hogy egy választáson ki is lehet kapni meg nagyon ki lehet kapni, az sürgősen hagyja el a politikai pályát szerintem. Tehát ne foglalja a helyet tovább a műsorainkban. A parlamentben meg pláne, mert nincs szükség ilyen emberekre.”

Az Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulója alkalmából Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Donald Trumppal szombat este. A két vezető az ankarai NATO-csúcstalálkozó előtt megvitatta az ukrajnai helyzetet. „Az elnökök természetesen szóba hozták az ukrajnai helyzet rendezésének kérdését, különös tekintettel Donald Trump közelgő részvételére a július 7-én és 8-án Törökországban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón” - számolt be Jurij Usakov, a Kreml diplomáciai tanácsadója.

A másfél órás telefonbeszélgetés során a két vezető más nemzetközi témákról is szót ejtett, így az Iránnal, valamint a Közel-Kelettel kapcsolatos fejleményekről. Putyin emlékeztette Trumpot, hogy nyitott meghívása van Moszkvába. Korábban, szombat este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Donald Trumppal az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának évfordulója alkalmából. Harminckét ország államfői és küldöttségei, köztük Donald Trump is, várhatóan keddtől Ankarában részt vesznek a NATO-csúcstalálkozón. (Reuters/MTI)

Szombaton rohamrendőrök és ellentüntetők feszültek egymásnak a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt kongresszusa előtt a türingiai Erfurt utcáin, ahol több ezren gyűltek össze, hogy útlezárásokkal blokkolják az AfD kétévente megrendezett országos kongresszusát. A rendőrség szerint több mint 30 ezer ember tüntetett a kelet-németországi városban, ahol Alice Weidel és Tino Chrupalla társelnökök újraválasztására jött össze a tagság.

Németországban felháborodást váltott ki, hogy az AfD éppen egy közeli weimari náci pártkongresszus századik évfordulóján tartja a rendezvényét. Ezen a kongresszuson Adolf Hitler bemutatta a Hitlerjugendet, és bevezette a Hitler-köszöntést. Történészek és politikusok szerint az időzítés szándékos provokáció, amit az AfD tagad. A párt szerint bírálóit „nyilvánvalóan csak a történelem kényszeres fegyverként való használata érdekli”.

Az Ellenállás nevű szövetség által vezetett tüntetők ülőblokádokat szerveztek a belvárosban, hogy megakadályozzák az AfD nagyjából 600 küldöttét abban, hogy eljussanak a kongresszus helyszínére. Voltak, akik egy autópályahídról ereszkedtek le, mások pedig villamossínekhez rögzítették magukat.

A türingiai tartományi közigazgatási hivatal korábban általános rendelkezéssel megtiltotta a gyülekezéseket az AfD-pártkongresszushoz vezető utakon. Ez jogvitához vezetett. Először a közigazgatási bíróság egy zöldpárti helyi politikus kérelmére hatályon kívül helyezte az általános rendelkezést. A tartományi felsőbb közigazgatási bíróság azonban helyt adott Türingia tartomány panaszának, és megerősítette a demonstrációs tilalmat a lezárt bevezető utakon.

A tüntetések miatt több ezer rendőrt vezényeltek a városba. Egyes felvételeken az látszott, hogy rendőrök gumibottal ütnek a feléjük rohanó tüntetőkre, más felvételeken pedig az, ahogy a demonstrálók tömegét próbálják visszatartani. Egy rendőrségi szóvivő ugyanakkor azt mondta, hogy a demonstráció „többnyire békés” volt, hozzátéve, hogy eddig valamivel kevesebb mint száz szabálysértést vagy bűncselekményt regisztráltak, ezek közül sok graffiti okozta rongálás volt.

Bár a tüntetők igyekeztek fennakadásokat okozni, az AfD szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy 540 küldöttnek sikerült hajnali 5 óra előtt eljutnia a konferenciaközpontba, és a kongresszus időben elkezdődött. (Guardian/Tagesschau)

Amikor megérkezik az ember a Hortobágyra, olyan érzése van, mintha a kazah sztyeppére került volna. A végtelen síkság sárga a kiégett fű miatt, fát pedig sokszor csak kilométerekre lehet látni. Az időjárás változásai elől nincs hova menekülni: az esőt, a szelet és a napsütést is tűrni kell.

Bár a magyarok többsége csak turistaként nézelődik a Hortobágyon, vannak, akik a pusztán töltik az életük jelentős részét. Ilyenek a gulyások, akik tavasztól őszig a szabadban vannak. Számukra a klímaváltozás semmiképpen sem elvont vitatéma, hanem mindennapi valóság. Az extrém időjárás hatásait ugyanis a saját bőrükön érzik.

Mivel a gulyások nem kérhetnek home office-t a főnöküktől, az egész országot megizzasztó hőkupola sokkal jobban érintette őket, mint egy átlagos munkavállalót. Az idei év egyik legmelegebb napján megnéztük, hogyan dolgoznak a hőségben a hortobágyi gulyások, közben pedig hivatásukról beszélgettünk.

Pásztorvér

A Hortobágyra délben, a legnagyobb melegben érkeztünk meg. Korábban hiába jöttünk volna, mert a gulyások 11 óráig kint vannak a pusztán a jószágokkal. Vendéglátónk, Kosina Péter számadó gulyás is a két legeltetése között szakított ránk időt. Ő az ország egyik legnagyobb szürkemarha-állományával rendelkező Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. két számadójának egyike, akinek 16 gulyás dolgozik, és 8 gulya 1740 jószágáért felel. A számadó olyan, mint egy műszakvezető: felügyeli a gulyások munkáját, és adminisztrál. Kosina Péter főnöki feladatai mellett saját gulyáját is megtartotta, ugyanúgy kihajtja a jószágokat a pusztára, mint beosztottjai.

Kosina Péter a Hortobágyra született, mindig tanyán élt. Igazi pásztorcsaládból származik, felmenői anyai és apai ágon is juhászok voltak, generációkra visszamenőleg. Tizennégy éves korában ő is juhászként kezdte, aztán 40 évesen váltott. Már 23 éve dolgozik gulyásként, 11 éve számadó.

„Amikor kezdtem, még teljesen más volt a munka. Például nem nagyon volt szabadnap, tavasztól őszig kint voltunk a pusztán. Az 1990-es évektől aztán már munkaórák szerint dolgoztunk, és a pásztorszállások is korszerűbbek lettek. Ma már van bennük hűtő, mikró, ami kell.”

Kosina Péter váltótársa a felesége, aki egyben a cég egyetlen női gulyása. Két naponta váltják egymást a pusztán, munkájukért mindketten kaptak már miniszteri kitüntetést. A pásztorvért gyerekeiknek is továbbadták, fiuk csikós számadó a Mátai Ménesnél, lányuk ugyanott telepvezető. „Már az unokáink vérében is folyik a pásztorság”.

Gulyásnak születni kell

A gulyásság nehéz, kihalóban lévő szakma. Nem könnyű új gulyásokat találni, és a fiatalokat is nehéz megtartani. A szakma látványos, ünnepi része ugyan megtetszik egyes fiataloknak, de a legtöbben nem maradnak sokáig, mert a munkás mindennapokat már nehezen bírják.

„Sokan unalmasnak találják, a telefont nyomkodják, és nem a jószágot figyelik. Aztán amikor kétszer megsüti a fejüket a nap, vagy megmossa a fejüket az eső, abbahagyják. Gulyásnak születni kell. Csak az ragad meg a szakmában, aki ebbe születik. A családi hagyomány még működik, de a pásztorcsaládokban is vannak, akik inkább más szakmát próbálnak ki.”

A fiatalítást a villanypásztorok, robot fejőgépek és napelemes önitatók sem segítik. Kosina Péter szerint az agrárvállalkozók azért használják ezeket az eszközöket, hogy kevesebb emberre legyen szükségük. „Náluk mindenhova be kell dolgozni. Egyszer traktoros az ember, aztán füvet nyír, délben meg csipkebogyót szedet vele a gazda. Mi viszont állami cég vagyunk, nálunk mindenki a saját feladatát csinálja. A gulyás az gulyás, a traktoros meg traktoros.”

Kosina Péter gulyásainak átlagéletkora 30-40 év. Bár a többség évek óta a cégnél van, az idei szezonban volt olyan is, aki 4 napot dolgozott, mielőtt felmondott. „Jelenleg egy új gulyás nagyon kellene, de kettő is elférne. Ha felhív valaki, hogy érdekli a munka, megkérdezem tőle, hány éves, hol dolgozott, honnan jött, van-e jogosítványa és nős vagy nőtlen. Egy hívásból sok minden kiderül. Második alkalommal jön a személyes találkozó, kocsival körbeviszem a pusztán.”

Kétnapnyi magány

A gulyásnak bírnia kell a magányt és a csendet. A munkanap hajnal 4-kor kezdődik, az állatok kihajtásával. A pusztáról 11-kor térnek vissza az állatok a pásztorszállás előtti területre, az állásra. Amíg a jószágok delelnek, isznak és kérődznek, a gulyás pihen, majd 16 órakor újra kihajtja őket. A pusztáról sötétedéskor, 21-22 órakor térnek vissza az állásra. Bár éjszaka pihennek a jószágok, a gulyásnak akkor is felügyelnie kell őket, mert az állatok szabadállásban vannak, vagyis sem villanypásztor, sem kerítés nincs körülöttük. „Ébren kell aludni. Nem vetkőzhet pizsamára az ember.”

Paraguaynak nem sikerült megismételnie 2010-es bravúrját: akkor bejutottak a negyeddöntőbe, most viszont Franciaország kiütötte őket.

Sokáig úgy tűnt, hogy a teljesen védekezésre beálló paraguayi csapat megfékezi a torna egyik abszolút favoritjának számító francia válogatottat, ami annyira jól sikerült, hogy az első igazi gólkísérletre is a 22. percig kellett várni. Paraguay néhány kósza kontrát leszámítva nem is igen próbálkozott támadással, mintha a kezdő sípszótól arra játszottak volna, hogy kibekkelik a játékidőt, és eljutnak a szétlövésig (ha már ez bejött nekik Németország ellen), ennek megfelelően az első félidő konkrétan úgy pergett le, hogy egyik kapusnak sem volt érdemi védeni valója.

A második félidőben a franciák felpörgették a játékot, a fordulat mégis akkor jött el, amikor a 66. percben a frissen beállt Desire Douét a tizenhatoson belül trafálta telibe Diego Gómez. Mbappé magabiztosan lőtte be a büntetőt.

A játék ezután viszont már tényleg csak nyomokban emlékeztetett focira, a paraguayiak egyre feszültebben játszottak, és ennek megfelelően időnként kifejezetten alattomos megmozdulásaik is voltak (Cáceres egy ponton stoplival rúgta sípcsonton Mbappét), ami még a franciák edzőjét, Didier Deschamps-ot is kiakasztotta több ízben.

@lescatalan241 Caceres vs Mbappé #paraguay🇵🇾 ♬ son original - I.Ndour11❤️ Mr High level

Ám hiába reklamált, Paraguay az elképesztően sunyi foci ellenére sem kapott egyetlen sárgát sem, míg Franciaország hármat is bezsebelt.

Franciaország tehát legyőzte Paraguayt, de ezt a meccset azért a legjobb lenne elfelejteni. Paraguay foci helyett elsősorban hergeléssel és a játékosok darálásával próbálta kibillenteni a franciákat, akik viszont készültek erre a forgatókönyvre. Hogy mennyire, azt Mbappé meccs utáni nyilatkozata példázza a legjobban:

„Azt hitték, szmokingban jövünk majd a meccsre, de nem így tettünk, és mi is tudunk szarházi módon, piszkos futballt játszani, és még ebben is jobbak voltunk.”

Tegyük hozzá, Mbappé ezen a meccsen kapott bőven, de azért őt sem kellett félteni, amikor Galarza lekönyökölte, akkor az édesanyja nemi szervét emlegette (nyilván nem ezekkel a szavakkal), a meccs végét jelző sípszó után pedig látványosan nem vett tudomást a paraguayi kapusról - aki viszont cserébe megdobta a labdával.

Ennyire volt szép, tiszta, sportszerű a nyolcaddöntő második meccse.

Franciaország a szintén nem túl szép focit játszó Marokkóval találkozik a negyeddöntőben csütörtökön.

Mbappénak pedig ezen a tornán ez volt a hetedik gólja, összességében pedig ismét ott toporog az örökrangsort húsz góllal vezető Messi mögött 19 találattal.

A volt miniszterelnök a második fideszes, aki szombaton néhány órán belül aggódni kezdett azért, hogy Magyarország sodródik bele az önkényuralomba. Délután Gulyás Gergely frakcióvezető írt arról, hogy a nem sokkal korábban Magyar Péter által benyújtott alaptörvény-módosítás az alkotmányos demokrácia és a jogállam vége, az önkényuralom kezdete Magyarországon.

Majd este Orbán érezte úgy, hogy meg kell szólalnia, miután Magyar Péter hevesen nekiment Áder Jánosnak (felhasználva ehhez többek között, forrásmegjelölés nélkül, a Kutyapárt kalandos történetű drónvideóját). Háromsoros posztban állt ki volt államfő, korábban volt párttársa mellett, mondván: Áder a jogállamiság mellé állt „higgadtan, észérvekkel”, amire a tiszás válasz „agresszió, fenyegetőzés, megfélemlítés. Egyenes út az önkényuralom felé”, a posztját egy #stopönkény hastaggel zárva.

Orbán azonban a 20:47-kor élesített bejegyzéssel csak a harmadik helyen futott be a vezető fideszes politikusok Áder-féltő versenyében. Lázár János már negyed nyolckor arról posztolt, hogy Magyar Péter „politikai véleményre fenyegetéssel reagál, nem válasszal, vagy ne adj' isten: érvekkel”, és hogy a fideszesek dolga viszont, hogy kiálljanak az igazukért és egymásért; igaz, ő még nem hashtagelt stopönkényt. Gulyás Gergely 20:35-kor már igen, igaz, ő cserében nagyon rövid szöveggel tudta le a feladatát.

Az eset előzménye: Magyar Péter közpénz-kilapátolással vádolta meg Ádert, aki erre bocsánatkérést vagy a bizonyítékok közzétételét követelte a miniszterelnöktől, mire az megmutatta a volt elnök villájáról készült videófelvételt. Amit, hogy tökéletes legyen a történet, ellopott a Kutyapárttól.

„Köszönjük szépen miniszterelnök úrnak, hogy feltöltötte újra Áder János házáról négy éve forgatott drónvideónkat, így legalább többen láthatták, bár azt természetesen zokon veszem, hogy a levágták róla a szövegeket, így a lakosság nem értesülhetett róla, hogy ugyan nem épült tó a ház kertjébe, de Áder már kérte, hogy emeljék meg a Velencei tó vízszintjét, így azért lehet majd horgászni a kertjéből” – írja posztjában Kovács Gergely, az Magyar Kétfarkú Kutyapárt elnöke.

Magyar Péter pénteken posztolt videót Áder János villájáról a volt köztársasági elnökkel folytatott üzengetés részeként. Áder ugyanis először alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltását az alaptörvény-módosítással, mire Magyar nagy ho-ho-horgásznak titulálva közpénz-kilapátolással vádolta a volt köztársasági elnököt (a megszűnő kekvás alapítványa, a Kék Bolygó Alapítvány kapcsán), aki cserébe bizonyítékokat vagy bocsánatkérést kért a miniszterelnöktől.

Magyar az Áder-villáról készült videót azzal kommentálta, hogy azt adófizetői pénzen húzta fel a volt köztársasági elnök, „miközben van kettő saját rózsadombi ingatlana is”. Hozzátette, hogy a Kék Bolygó Alapítványnak is van egy milliárdos pasaréti villája.

Szóval a videót mint kiderült, a kutyapártos Kovácsék készítették: „életünk legbénább drónozása volt, hogy úgy 10 méterre álltunk meg a háztól és már a teló kameraképén érdeklődve figyelhettük, ahogy elindulnak felénk a TEK-esek”. Kovács szerint a Terrorelhárítási Központ emberei jófejek voltak, „például gond nélkül elhitték nekünk, hogy ez egy olyan drón, amiben nincs is SD kártya, amit szerencsésen ki tudtunk venni a gépből, mire odaértek”.

Ezután elmondása szerint hosszasan vártak a rendőrségre az éhes TEK-esek társaságában, majd miután megjöttek, a rendőrök lefotózták a drónt, később pedig 50 ezerre bírságolták a pártot, és NAV-ellenőrzés is indult ellenük.

„Mint ahogy akkor is írtuk és ezt miniszterelnök úr szerintem túl röviden idézte, valóban módosították a telek beépíthetőségét, hogy nagyobb házba költözhessen volt köztársasági elnök úr, de itt viccesebben tették, mint szokták, nem sima »kiemelt beruházás« lett, hanem hozzácsapták az ingatlant a Normafa törvény hatálya alá tartózókhoz, különösebben nem törődve azzal az aprósággal, hogy a Normafa azért picit odébb van.”

Jobban kezdett, és az első félidőben többször is megizzasztotta Marokkót Kanada, ám ez mégsem volt elég a győzelemhez.

Fociból, pláne szép fociból kezdetben keveset hozott az első nyolcaddöntő, a társházigazda kanadaiak kezdték energikusabban a meccset, aztán Marokkó is belelendült, igaz, nem a fociba, hanem inkább a darálásba, és az ellenfél felőrlésébe. Sorra kapták a sárgákat, de a kanadai kapunak még a közelébe se nagyon sikerült kerülniük, az első félidőben egyetlen lövésük volt, ami legalább abba az irányba tartott.

A második félidő 5. percében viszont Unahi gólt szerzett egy legurított szabadrúgásból. Ekkor mintha a marokkóiak ráeszméltek volna, hogy tulajdonképpen futballozni mentek ki a pályára, elkezdték uralni a játékot, aminek meg is lett az eredménye, a 82. percben kontrából szerezték meg második góljukat. Megint Unahinak köszönhetően.

Kanada ezen a ponton már eléggé szétesett, bár nem adta fel, Marokkó viszont kíméletlenül kihasználta a kínálkozó lehetőségeket. A végső csapás a hosszabbításban Rahimi gólja volt: Kanada-Marokkó 3-0.

Marokkónak ez zsinórban a 34. győzelme, utoljára tavaly augusztusban kaptak ki Kenyától.

A negyeddöntőben a Paraguay-Franciaország meccs győztesével találkoznak.

Idén először 48 csapatra bővítették a labdarúgó világbajnokság keretét. A korábbi rendszerhez képest Afrika és Ázsia ugye négy-négy plusz helyet kapott, Európa, Észak- és Közép-Amerika hárommal, Dél-Amerika kettővel, Óceánia eggyel több csapatot indíthatott.

A csoportkörök után viszont elég élesen vált el az afrikai és ázsiai válogatottak teljesítménye.

A tíz afrikai csapatból ugyanis kilenc bejutott a legjobb 32 közé (egyedül Tunéziának nem jött össze), az ázsiai válogatottak közül viszont csak Japán és Ausztrália maradt versenyben. Óceánia egyetlen válogatottja, Új-Zéland ezen a ponton csomagolhatott.

De míg a csoportkörök Ázsia kudarcát hozták, a harminckettes főtáblán már Afrika is leszerepelt, a 9 válogatottból mindössze 2-nek (Egyiptom és Marokkó) sikerült továbbjutnia a nyolcaddöntőkbe. Igaz, a kieső 7 csapat közt volt például a Zöld-foki Köztársaság, válogatottjuk a vébé eddigi legemlékezetesebb meccsét vívta Argentína ellen, és csak a 111. percben bekapott öngól vetett véget parádés menetelésüknek, de a szenegáliak is drámai párharcban maradtak alul Belgiummal szemben.

Ázsia pedig végképp elvérzett.

Ami összességében azt jelenti, hogy Európa súlya a nyolcaddöntőkre még tovább nőtt – miközben persze olyan hagyományosan futballnagyhatalomnak számító országok szerepeltek le, mint Németország vagy Hollandia –, az arányon pedig ott is tovább javíthatnak, ugyanis csak egy olyan meccs lesz, ahol két UEFA-csapat csap majd össze (Portugália és Spanyolország).

Nyilván sok szó esik majd még arról, hogy a FIFA pénzügyi szempontjain túl kinek és miért jó a létszámbővítés, mindenesetre erről itt írtunk bővebben.

A politológus arról elmélkedik, mi lehet a Fidesz válasza a Magyar Péter által szombaton benyújtott alaptörvény-módosításra, ami többek között azonnali hatállyal eltávolítaná az államfői székből Sulyok Tamást, de lényegében eltüntetné az útból Polt Péter AB-elnököt is. Az alaptörvény-módosító törvényjavaslatra Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető a jogállam végét emlegetve reagált, Török szerint azonban „a Fidesz hitelessége az alkotmányos demokrácia, a fékek és egyensúlyok rendszerének védelmében a szavazók többsége számára erősen kétséges”. Még akkor is, teszi hozzá, ha egyébként Tisza-kormány és a mögötte álló parlamenti kétharmad „ezzel az alkotmánymódosítással határátlépésre készül és az 1990 utáni politikai rendszerben nem látott precedenst teremt”.

A szavai szerint erre egy hasonlóan eddig nem látott megoldással reagálhatna a Fidesz. „A legérdekesebb eszköz a parlamenti képviselet korlátozása vagy teljes felfüggesztése lehet”, és bár ilyesmit csináltak, amikor 2006 után a képviselőik kivonultak Gyurcsány felszólalásai alatt, ezt lehetne akár fokozni is: szerinte az ellenzékbe került párt „a 2010 utáni ellenzék sokszor emlegetett, de soha meg nem valósított parlamenti bojkottját is alkalmazhatja valamilyen formában”. Bár elismeri, hogy ez nyilván rengeteg hátránnyal jár, szerinte lehetne egy kétségbevonhatatlan előnye.

„Ha nincsenek statiszták, a parlamenti színház sem annyira érdekes… Ha nincs bokszzsáknak használható ellenfél, a boksznak sincs értelme” – írja a politológus, mondván: ha a Fidesz a mostani pillanatot kihasználva korlátozná vagy felfüggesztené a parlamenti munkát, azzal elég gyorsan véget vethetne Magyar Péter látványos parlamenti szerepléseinek, „vagy legalább azok magas tematizációs és performatív erejének”. Bár ezzel a Fidesz elveszítené az esélyt, hogy parlamenti vitákat nyerjen, szerinte egyrészt „mostanában amúgy sem igazán opció számukra”, másrészt sem ők 2010 előtt, sem Magyar Péter 2026 előtt nem a parlamentben építették fel magukat.

„Az államnak gazdagnak kell lennie, és a gazdagságot magunknak kell előállítanunk. Gazdagság nélkül nincs igazságos társadalom” – mondta június közepén Kuba elnöke, Miguel Díaz-Canel. Nem hangzik olyan jól, mint Teng Hszaio-ping híres mondása, amely szerint „mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret”, de pont ugyanazt jelenti: az ortodox marxizmus-leninizmus vereségének beismerését.

Teng 1977-ben beszélt a macskákról. Egy évvel később Kína élére került, és belekezdett azokba a reformokba, amiknek köszönhetően ma az ország már gazdaságilag és katonailag is az Egyesült Államok legnagyobb vetélytársa. A floridai partoktól alig 100 kilométerre található szigetországban viszont egészen 2026-ig kellett várni arra, hogy a politikai vezetés beadja a derekát, és feladja a Fidel Castro által elkezdett kommunista forradalmat. A kubaiak nem csak lassabban kapcsoltak, mint a kínaiak, hanem tulajdonképpen nem is kapcsoltak. Egyszerűen csak nem maradt más választásuk a saját évtizedes inkompetenciájuk és az utóbbi hónapok minden korábbinál keményebb washingtoni nyomásgyakorlása következményeként.

Amikor január 3-án amerikai kommandósok elrabolták Venezuelából Nicolás Madurót, és egy számukra szimpatikusabb elnököt ültettek a helyére, már sejteni lehetett, hogy ennek az új típusú washingtoni beavatkozásnak Latin-Amerikában máshol is lesz hatása. Ahogy akkor írtuk: Kuba lehet a következő dominó. Az még nem volt világos, hogy pontosan mikor és merre dől az ország, de az már látszott, hogy ez nem olyan lesz, mint a Szovjetunió összeomlása, amit nagy meglepetésre túlélt a karibi kommunista szövetséges.

„13 év nagy idő. Emiatt el kell fogadom, hogy törlődött az emlékei közül az a nemzeti ünnepen főműsoridőben leadott riportja, ami a gyerekemnek, az azóta az életének véget vető Rózsa Milánnak és a társaiknak az Orbán-kormány traumatizáló bántalmazásának a kezdetét jelentette. A posztom valójában kikényszerítette emlékezést Önben és az elnézéskérését – de csak 13 év után” – írta posztjában Pikó András, miután a leendő közmédia-vezetőként emlegetett Bodacz Balázs elnézést kért.

Az egész azzal kezdődött, hogy a 24.hu megírta: az ATV-től távozó Bodacz lehet a közmédia egyik új vezetője. Ezután Pikó tiltakozó posztot írt, amiben felidézte, hogy 2013-ban Bodacz a HírTV Célpont című anyagában járatta le Pikó akkor 17 éves lányát, aki a Hallgatói Hálózat tagjaként vett részt a Fidesz székházának elfoglalásában. „Ők voltak, ahogy Bodacz elnevezte őket: a »Bajnai gárda«. Hónapokig ezt harsogta a Fidesz és a propagandája” – emlékezett vissza Pikó, hozzátéve, hogy az anyag azóta elérhetetlenné vált.

Erre válaszul Bodacz kommentben elnézést kért, és megköszönte, hogy a nyolcadik kerületi polgármester felidézte az esetet. „Mindent vállalok az elmúlt több mint két évtizedből, ami a nevemmel, arcommal kiment a csövön. Vállalom a Magyar Nemzetnél töltött éveket is, a Célpontot is, ahogyan a G-nap utáni HírTV-s vagy az ATV-s négy évemet is” – írta Bodacz, aki szerint több mint egy évtizede eltávolodott attól a stílustól, amit a Célpontban képviselt. A műsorvezető azt írta, nagyobb és rosszabb pillanatait is vállalja, ahogy a pozitív és negatív ítéleteket is szakmai munkájával és személyével szemben.

Pikó most ezt reagálta: „Az Ön által nekem leírt történet és az én történetem között nincs kapcsolódás. Túl nagy az űr, amit 13 év jelent. Ön a jelenből beszél a saját útjáról, amit nem vonok kétségbe, amit elfogadok, de ami nem teszi jóvá a 13 évvel ezelőtt történteket, mert nem történt a mai napig velünk semmi olyan, semmilyen gesztus, bocsánatkérés, ami szükséges lett volna.” A polgármester azt írta, így nem tud mást tenni, mint tudomásul venni az elnézéskérést.

Végül lányának, Pikó Fruzsinának az üzenetet is idézte: „Az akkori diáktársaim nevében is köszönöm a bocsánatkérését. Bárcsak Rózsa Milán is részesülhetett volna benne, hiszen ő az, akinek igazán járt volna és akinek a legnagyobb szüksége lett volna rá! Reménykedem, hogy az Ön lépése más kollégáira is hatással lehet és így a többi diák, aki az Önök munkássága által zaklatás áldozataivá váltak is megnyugvást, elégtételt és bocsánatkérést kaphatnának. Pikó Fruzsina”

Lassan 20 éve, 2006. szeptember 1-én jött vetítették először a mozikban Mike Judge alkotását, a Hülyék Paradicsomát (Idiocracy). A sci-fi-vígjáték arról szól, hogy az amerikai hadsereg átlagos könyvtárosa, Joe Bauers (Luke Wilson) és egy prostituált, Rita (Maya Rudolph) részt vesz egy titkos katonai kísérletben. Egy évre hibernálják őket, csakhogy egy botrány miatt eltávolítják a projekt felelősét, és mindenki elfelejti a kísérletet, így csak 500 évvel később, véletlenül ébrednek fel.

Egy olyan világban találják magukat, ahol az emberiség már teljesen elbutult, ugyanis az okos emberek nem vállaltak gyereket, az idióták viszont teleszültek mindent. Így senki nem ért semmihez, minden gatya, de a tahóság alapkövetelmény, és aki egy picit is értelmesebb, azt azonnal kicsúfolják, meghurcolják, és egy gyors, kamu tárgyalás után börtönbe zárják. (Az idiokrácia annyiban más, mint a kakisztokrácia – amit a legrosszabb, legkevésbé képzett és/vagy a leginkább gátlástalan polgárok vezetnek –, hogy az idiokráciában a rossz vezetésnél nincs is jobb választás, mert mindenki debil.)

A Hülyék Paradicsoma világában annyira hülye mindenki, hogy a nyelvet sem képesek megfelelően használni, még az ügyvéd (aki a bíróval együtt elkezdi roastolni a túl értelmes ügyfelet) és az orvos is úgy beszél, mint valami állat, feliratok helyett piktogramokat használnak, a reklámok és a kormány üzenetei olyan szinten leegyszerűsödnek, hogy a főhősök is alig értik. (15 éven belül ebben is utolértük a filmet.)

A film elején elhangzik, hogy a teljesen elhülyült emberiség még a hulladékkezelést sem tudja megoldani: kifogytak a természetes alapanyagokból, ezért mindenki ronda műanyag ruhákat visel (a 2004-ben forgatott filmhez Crocs papucsokat vásároltak, mert nevetségesnek tartották – ezzel is telibe találták, hogy merre tart a világ), és van egy akkora szeméthegy, hogy éppen annak 2505-ös részleges összeomlása ébreszti fel a hibernált főhősöket. Persze akkor már lehetett tudni, hogy egyszer elönt minket a szemét, de sokakat csak akkor kezdte el zavarni, amikor nyaralás közben beleütköztek a tengerben úszkáló petpalackokba. (Itthon a nemrég megbukott tahóterror képviselői jelenleg is ágálnak azok ellen, akik az extrém hőség idején takarékos áram- és vízhasználatot kérnek.)

„Az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizetett ki a magyar állam az autópálya-koncesszió keretében a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó magántőkealapnak, miközben érdemi nagyberuházásból alig néhány valósult meg” – írja videója alatt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.

A koncesszió egy 24000 milliárdos szerződés, ami alapján 35 évig szinte minden autópálya működtetését és fejlesztését a magyar állam átengedte a nyerteseknek, azaz a két NER-es vállalkozó magántőkealapjainak.

„Egy koncesszió arra épül, hogy van egy 35 éves szerződés, egy jól felkészült cég kockázatot vállal, működteti, fejleszti az autópályákat, és ha jól csinálta, a végén visszanyeri a pénzét. Ehhez képest ez egy fejnehéz koncesszió, ahol a magyar állam csak önti bele a közpénzt, több mint ezer milliárdot, miközben valójában a koncesszor még be sem épített ennyit” – magyarázta Vitézy, hozzátéve, hogy elkezdtek ugyan építkezni az M1-es autópályán, volt néhány felújítás, de ezer milliárd forintnyi műszaki tartalom nem jött létre.

„Ez valójában nem egy koncesszió, hanem egy közpénz-kicsatornázási eszköz annak alapján, amit láttunk.”

A miniszter mélyebb vizsgálatot ígért, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat az autópálya-koncesszió miatt, mivel azt nem tartják jogszerűnek.

Még pénteken történt a tragikus lovasbaleset Somogysárdon: a dél-dunántúli település lovardájában egy 20 éves lovas szenvedett balesetet. A fiatal nő olyan súlyosan megsérült, hogy mentőhelikoptert riasztottak hozzá.

A megyei hírportál információi szerint a lovas úgy sérült meg, hogy ráesett a ló. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az életét nem tudták megmenteni a kórházban. A hírek szerint a tragikus balesetet egy gyakorlott versenyző szenvedte el.

A baleset körülményei egyelőre nem ismertek, a történtek vizsgálata várhatóan tisztázza, mi vezetett a tragédiához.

„A benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon” – írja posztjában Gulyás Gergely a Magyar Péter által ismertetett tizenhetedik alaptörvény-módosításról, amivel többek között megszűnne Sulyok Tamás államfői megbízatása; a képviselőket nem lehetne három ciklusnál hosszabb időre megválasztani; szűkülne a sarkalatos törvények köre és az Alkotmánybíróság tagjait sem lehetne újraválasztani.

„Politikai megfontolásból leváltják az alkotmányos megbízatását jogszerűen gyakorló köztársasági elnököt. Lefejezik az Alkotmánybíróságot. Korlátozzák a demokratikus választást, a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható Magyarországon” – írja a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve, hogy

„Mindez nem egyszerű határátlépés. Ha ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon.”

Gulyás szerint ugyan a rendszerváltoztatás óta hatodszor van kétharmados felhatalmazása a kormánynak, „eddig azonban senki meg sem kísérelte sem a köztársasági elnöknek, sem alkotmánybíráknak, sem az alkotmánybíróság elnökének eltávolítását. Senki meg sem kísérelte kizárni az ellenzéket a demokratikus politikai versenyből.”

„Ez nem a jogállam sérelme, hanem annak vége” – zárja posztját a frakcióvezető, aki ígéri, a Fidesz-frakció „hétfői ülésén tárgyalni fog az alkotmányos válsághelyzetre adandó válaszlehetőségekről”.

Kínai utasszállító gép miatt riasztották a román-magyar határhoz a NATO légvédelem repülőgépeit – írta Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szombaton Facebook-posztjában.

A miniszter szerint 13 óra 42 perckor riasztották a NATO készenléti gépeit, mert egy Hongkong és London között közlekedő kínai felségjelű repülőgép – még a román légtérben – nem vette fel a kapcsolatot a román civil légi irányítással.

A magyar készültség 13 óra 51 perckor felszállt, és a magyar határnál a levegőben figyelmeztette a kínai repülőgépet, ami ezután felvette a kapcsolatot a légi irányítással. Végül a készenléti repülőgép visszatért a kecskeméti bázisára – zárta a posztot a miniszter.

A rendőrség szerint harmincezren, a demonstrációt szervező Ellenállás csoportosulás szerint ötvenezren tüntettek a német Erfurtban, ahol az Alternatíva Németországért (AfD) éves kongresszusa tartotta. A tüntetők megpróbálták elállni a kongresszushoz vezető utakat, azonban néhányat a bíróság határozata szerint a rendőrök elkerítettek előlük, így a kétnapos kongresszus időben elkezdődött.

Az AfD-ellenes ernyőszervezet, az Ellenállás szóvivője szerint így is sikeres volt a demonstráció, hiszen az AfD politikusai így kénytelenek voltak sokkal korábban kelni, hogy elkerüljék a nagyobb tömegeket. „Világossá akarjuk tenni: egyszerűen nem fogadjuk el, hogy a fasizmus ismét teret nyer Németországban” – mondta Georg Becker Ellenállás szóvivője.

A kongresszust, amelyen várhatóan újraválasztják a társelnököket, Alice Weidelt és Tino Chrupallát, a keletnémet Szász-Anhalt és Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományok választásai előtt rendezik. Az AfD abban bízik, hogy a tartományi választásokon olyan eredményeket érnek el, amelyek megnyitják számukra az utat az országos szintű siker előtt.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az AfD támogatottsága eléri a 29 százalékot, míg Merz CDU/CSU pártszövetsége körülbelül 22 százalékon áll. A párt az év elején Nyugat-Németország két tartományi választásán is jelentős előretörést ért el.

Szász-Anhaltban, ahol a legutóbbi felmérés az AfD-t 41, a kereszténydemokratákat pedig 23 százalékon mérte, a párt egyértelmű győzelemre törekszik. Emellett arra is esélyt lát, hogy Mecklenburg-Elő-Pomerániában is a legnagyobb párttá váljon.

(via Tagesschau, MTI)

Több július 4-i ünnepség is elmarad az Egyesült Államokban, még Washington DC-ben is lemondták a tervezett felvonulást, miután többeket hőguta miatt kellett kezelni – írja a BBC. A Nemzeti Meteorológiai Szolgálat szerint pénteken több mint 165 millió embert sújtott a rekordmeleg a keleti partvidéken és az ország középső részének nyugati felén.

Az ország szombaton ünnepelte volna a 250. születésnapját, azonban a hőhullám miatt számos szabadtéri rendezvényt lemondtak, így New Jersey-ben, Pennsylvania-ban, Maryland-ben, de még Colorado-ban is. Bár Washington DC-ben számos napközbeni programot töröltek, vagy későbbre halasztottak, Donald Trump a meleg ellenére el fogja mondani kültéri beszédét. „Hosszú beszédet fogok mondani, hogy megmutassam, mindenre képes vagyok” – mondta az elnök.

A pokoli hőség várhatóan folytatódni fog a hétvégén, pedig már most is évtizedes rekordok dőltek meg. A hatóságok kifejezetten veszélyesnek nevezték a mostani hőhullámot, Washingtonban és Philadelphiában a hőmérséklet elérheti a 40 fokot is.

A kormány szombaton benyújtja a parlamentnek az alaptörvény 17. módosítását – jelentette be Magyar Péter szombat délután a Facebook-oldalára feltöltött videóban. A törvényjavaslat értelmében egyebek mellett

• megszűnik Sulyok Tamás államfői megbízatása,
• az új elnököt „az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre a magyar országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron”,
• a képviselők legfeljebb három választáson, legfeljebb 12 évre lesznek megválaszthatók (vagyis ha valaki lemond egy ciklus közben, akkor annak a 12 éve sem lehet meg),
• szűkítik a sarkalatos törvények körét,
• megszűnik a vármegye elnevezés (ennek és a főispáni elnevezésnek a megszüntetéséről szóló társadalmi egyeztetés már meg is kezdődött a kormány honlapján),
• az Alkotmánybíróság tagjait 12 helyett ezentúl 9 évre lehet megválasztani, újraválasztási lehetőség nélkül.

Magyar Péter azt mondta: az alaptörvény módosítása fontos lépés abban a munkában, amivel megszabadítják Magyarországot az államot évtizedeken keresztül foglyul ejtő rendszertől, attól a rendszertől, ami kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársaság intézményeit.

„Megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása. Magyarország újjáépítése ugyanis nem kezdődhet úgy, hogy legfontosabb közjogi méltósága ugyanaz az ember marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában (…) Sulyok Tamás… végig részese, sőt legnagyobb szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről lépésre lebontotta Magyarországon a demokráciát és a jogállamot” – emelte ki a beszédben a miniszterelnök. Magyar azt is bejelentette:

„az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre a magyar országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron”.

Sulyok sorsának az Alaptörvényt módosító törvényjavaslat egyetlen pontot szentel, a záró és vegyes rendelkezések részben szerepel egy 34. pont, ami így szól:

„Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.”

A törvényjavaslat részletes indokolásában az előterjesztésnek ezt a pontját csak annyival magyarázzák: „a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom helyreállítsa az alkotmányos demokráciát, és olyan közjogi helyzetet teremtsen, hogy az alkotmányozás átmeneti időszakában a köztársasági elnök betölthesse az alkotmányos funkcióit, képviselje a nemzet egységét, és őrködni tudjon az államszervezet demokratikus működése felett”.

Az alaptörvény-módosítással kapcsolatos további fontos miniszterelnöki bejelentések:

1. Helyreállítják az Alkotmánybíróság függetlenségét, és visszaadják „mindazokat a jogköreit, amelyeket az Orbán-rendszer elvett tőle... Megadjuk az alkotmánybíráknak a jogot, hogy saját vezetőik kiválasztásában meghatározó szerepet töltsenek be”.
2. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 év helyett 9 év lesz, újraválasztási lehetőség nélkül.
3. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke 9 év helyett 6 évre kap megbízatást szintén újraválasztás nélkül.
4. A bírák jogot kapnak a vezetőik visszahívásának kezdeményezésére, és fontos szerepük lesz az új bírósági vezetők kinevezésében.
5. Tovább szűkítik a sarkalatos törvények körét, mert „a magyar emberek felhatalmazása arra szól, hogy kormányozzunk, és ugyanilyen felhatalmazást kell majd kapnia azoknak is, akik egyszer utánunk vezetik ezt az országot”.
6. Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt.
7. Egy országgyűlési képviselő legfeljebb három választást nyerhet, azaz maximum 12 évig lehet mandátuma.
8. Megszüntetik a Költségvetési Tanács költségvetési vétójogát és „kivezetjük az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait”.
9. Megszüntetik a vármegye elnevezést.

Magyar szerint a mostani alaptörvény-módosítás „lezárja a rombolás korszakát”. Azt mondta, hogy ősztől pedig „egy hatalmas közös munka kezdődik, az új magyar alkotmány közös kidolgozása (...) Alkotmányt, nem alaptörvényt alkotunk. Olyan alkotmányt, amely közös szabálya lesz mindannyiunk életének”.

A közzétett törvényjavaslat szerint a jövőben nem lesz jogszabály az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete – az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése szerint most még az –, az Alkotmánybíróság elnökét az AB a saját tagjai közül választja, méghozzá három évre, de az AB-elnök újraválasztható. Bekerül az Alaptörvénybe az is, hogy az alkotmánybírák megbízatása a hetvenedik életév betöltésével megszűnik. Mivel Polt Péter mostani AB-elnök tavaly szeptemberben lett 70 éves, neki is távoznia kell a testületből. A Kúria és az Országos Bírói Hivatal elnökét hat-hat évre választja az országgyűlés az államfő javaslatára.

A kormány által benyújtott javaslat, ahogyan arról korábban szó volt, törli a közpénz alaptörvényi definícióját. Az indokolás szerint azért, mert „annak tartalma a
hatályos jogrend egészéből és a kialakult joggyakorlatból egyértelműen levezethető”, ráadásul „a fogalom tételes rögzítése indokolatlanul leszűkítette annak értelmezési körét, továbbá korlátozta az információszabadság érvényesülését”.

A törvényjavaslat hosszan sorolja, mely törvények sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő minősítése szűnik meg az Alaptörvény módosításával (jelenleg 36 sarkalatos törvény van). Ilyen többek között

• a címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket meghatározó törvény,
• „a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében” meghatározó törvény (magyarán a nyugdíjtörvény);
• a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzéséről, valamint hasznosításáról, az integrált mezőgazdasági termelésszervezésről, családi gazdaságokról és más mezőgazdasági üzemekről szóló törvény,
• a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését ellenőrző hatóságról szóló törvény,
• az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét szabályozó törvény,
• a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit szabályozó törvény,
• a Magyar Nemzeti Bankról és az Állami Számvevőszékről szóló törvények,
• a különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat meghatározó törvény,
• a hadiállapot vagy a szükségállapot kormány általi kezdeményezését követően alkalmazandó részletes szabályokat meghatározó törvény.

A miniszterelnök már a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette, hogy még a héten, de legkésőbb jövő hét elején benyújtják a végleges alaptörvény-módosító törvényjavaslatot. Akkor többek között arról beszélt, hogy

• felmerült, hogy 12 helyett 6 évre lehessen majd alkotmánybírókat választani úgy, hogy ők egyszer újraválaszthatóak lesznek; azt mondta, ezzel az a cél, hogy ne lehessen az AB tagjait bebetonozni;
• vármegyék helyett újra megyék, főispánok helyett újra kormánymegbízottak lesznek, ahogyan azt már előre közölte (abban reménykedett, hogy még megvannak a régi táblák, de nincsenek);
• a képviselői cikluskorlátozás maradhat 12 év, bár olyan ötlet is volt, hogy 8 év legyen, de úgy, hogy aztán 8 év kihagyás után ismét választhatóak legyenek a korábbi képviselők.

A legutóbbi, 16. alaptörvény-módosítást június 15-én fogadta el a parlament, és 22-én lépett hatályba. Az részben a miniszterelnök legfeljebb nyolc évre megválaszthatóságát rögzítette, részben pedig a kekvákkal kapcsolatos, alkotmányi szintű szabályozást tartalmazott.

„Mindent vállalok az elmúlt több mint két évtizedből, ami a nevemmel, arcommal kiment a csövön. Vállalom a Magyar Nemzetnél töltött éveket is, a Célpontot is, ahogyan a G-nap utáni HírTV-s vagy az ATV-s négy évemet is” – írja Pikó András posztja alatt egy kommentben Bodacz Balázs, aki a 24.hu értesülései szerint az új közmédia egyik vezetője lehet.

A nyolcadik kerületi polgármester posztjában Bodacz jelölése ellen tiltakozott. Pikó felidézte, hogy 2013-ban Bodacz a HírTV Célpont című anyagában járatta le Pikó akkor 17 éves lányát, aki a Hallgatói Hálózat tagjaként vett részt a Fidesz székházának elfoglalásában. „Ők voltak, ahogy Bodacz elnevezte őket: a »Bajnai gárda«. Hónapokig ezt harsogta a Fidesz és a propagandája” – emlékezett vissza Pikó, hozzátéve, hogy az anyag azóta elérhetetlenné vált.

Bodacz hosszú kommentben válaszolt, melynek végén arról írt, köszöni, hogy Pikó „felidézte az esetet. Az emlékezés erőt ad. Az erő pedig nyugalmat, hogy szembenézzek azzal, ha méltánytalan sérelmeket okoztam akár Önnek és a lányának, akár bárki másnak. Ezzel a nyugalommal és belátással kérek elnézést Fruzsinától is és Öntől is a 2013-as riportom miatt.”

A kommentben emellett azt is írta, hogy „műsorkészítőként több mint egy évtizede eltávolodtam attól a stílustól, amit a Célpontban képviseltem. Itt vagyok mindenki szeme előtt: mindenki számára világos, hogy azóta milyen jellegű munkát végzek.” Megjegyezte, hogy valóban nincs már fent az említett anyag, mivel „a G-nap után is a HírTV munkatársa” maradt, „így a 2018-as, Fidesz-körök általi visszafoglalás után azonnal ki is rúgtak, a nevemhez köthető korábbi műsorszámokat pedig elérhetetlenné tették.”

Bodacz kommentje szerint vállalja a nagyobb, és rosszabb pillanatait is. „Ha valamikor esetleg tanítani fogom ezt a szakmát, a rossz pillanataimmal fogom kezdeni. Ha én ezekből tanultam a legtöbbet, akkor talán a pályakezdők számára is hasznos tudás lesz.” Emellett vállalja a pozitív és negatív ítéleteket a szakmai munkájával és a személyével szemben is. „Vállalom, hogy talán nem én formálom a jövőmet, de a múltam biztosan formál engem.”

Érdekesség, hogy míg Pikó kritizálta Bodacz esetleges közmédia-vezetői pozícióját, a csontfideszes propagandista, Lentulai Krisztián örült a hírnek. Azt írta róla, hogy Bodacz tisztességes ember, akinek gratulált a várható kinevezésének. „A G-naposok közül azon kevesek egyike, akivel beszélni lehetett, akit nem annyira gyűlöltem (…) Ha összefutottunk, lejattoltunk, kulturáltan viselkedtünk”, olvasható a posztjában.

Az egykori hírtévésnek nem a Pikó András lánya elleni volt az egyetlen lejárató anyaga. Még 2014-ben mi is bemutattuk például azt az esetet, amikor tévéműsornak álcázott házmesterkedéssel felnyomtak egy lakáskocsmát, ami ellen egyébként egyetlen lakossági panasz sem érkezett. A nyolcadik kerületi Keret nevű hely végül e is zárt Bodaczék forgatása és a hatóságoknál történő nyomulása után.

Már több mint kétezer hektárnyi, többnyire erdős területet perzselt fel Spanyolország északkeleti részén fekvő Costa Brava térségében pusztító tűz – írja az MTI. A tüzet valószínűleg gondatlanság okozta, emberi áldozatokról egyelőre nem tudni. A hatóságok arra kérik a környékbelieket és a turistákat, hogy kerüljék a területet.

A tűzoltók szerint a pénteken, Girona térségében kitört tüzet az éjszaka folyamán részben sikerült megfékezni, a tűzoltóság pedig igyekszik a maradékot is eloltani, még mielőtt a széljárás megfordulna. Jelenleg mintegy 400 tűzoltó és tíz légi egység vesz részt – a legfontosabb a lakosság megóvása – írta David Borell, a katalán tűzoltóság parancsnoka.

Spanyolországban tavaly az ország újkori történelmének legsúlyosabb erdőtüzei pusztítottak. A lángok csaknem 400 ezer hektárnyi földterületet emésztettek fel. A tüzekben a spanyol belügyminisztérium adatai szerint nyolcan életüket vesztették és további 86-an megsérültek, illetve több mint 42 ezer embert kellett kitelepíteni.

Minden reggel, mielőtt nekiindulna kézbesíteni a levelek, csomagok és nyugdíjak sokaságát, Hanna golyóálló mellényt húz a ruhája fölé és bekapcsolja táskájában a dróndetektort. Csak ezután lép ki a herszoni utcákra, ahol mostanra a levelek kihordása egyet jelent a frontszolgálat mértékű veszéllyel.

A város legveszélyesebb, közvetlenül a folyópart mellett fekvő kerületébe tart, aminek a túlpartján már az orosz állások húzódnak. Innen eresztik a város fölé naponta százasával a csapásmérő drónokat, amik megkülönböztetés nélkül támadják a civileket és a katonákat egyaránt, illetve szórják a lakosság lábai elé az aknát. S ha mindez nem volna elég, rakéta-sorozatlövőkkel és tüzérségi ágyúkkal is lövik a várost.

Ezen a napon javarészt nyugdíjat visz ki az elhagyott, bombázott kerületekbe, „ügyfelei” jórészt idős nagymamák, akiket úgy ismer, mint a tenyerét. Ő az utolsó kapocs az ottmaradottak és a társadalom között, ezért sok minden mást is kivisz, amit kérnek tőle.

„Ételt viszek nekik, ha rendeltek, illetve hozzáadok ezt-azt amiről tudom, hogy még kellhet nekik.”

Nem süketnek való munka: a veszély egyszerre érkezhet az égből és a földről is – bárhol rejtőzhetnek lepisztokok, azaz negyedtenyérnyi, zöld taposóaknák, és repülhet el orosz drón fölötte a város felé tartva, amit tanácsos hamarabb meghallania, mint ahogyan az észrevenné őt.

„Elsősorban a fülünkre támaszkodunk. Ha még messze jár, maradhatsz az utcán. De ha közelebb, akkor el kell kezdeni gondolkodni, hová bújsz el.” Ennek ellenére még soha nem utasított vissza egyetlen útvonalat sem: „Ha valahol erősebben lőnek, akkor megváltoztatom a kihordás sorrendjét” – mondja.

A járdát figyelve és az eget fülelve indul a belvárosi postától a vörös zónába, majd felszáll egy sárga marsrutkára, ami arra tart. Jó jel, erős tüzelés alatt nem szoktak.

A sofőr mellett az elmaradhatatlan dróndetektor, mögötte golyóálló mellény: a helyi tömegközlekedés gerincét képező járgányokat az oroszok rendszeresen kilövik, vérfagyasztó pusztítást végezve a papírvékony falú, ősöreg kocsiban ülő babuskák között.

Különleges hírként közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert, hogy a két vöröspandának, Dayahnak és Bendegúznak kölyke született.

Az állatot nehéz volt lefotózni, mert a kis vöröspandák életük első hónapjaiban szinte egyáltalán nem hagyják el az odút, és az anyjuk is csak rövid időre távozik onnan.

A nőstény állat jellemzően a kifutó felső odújában van, de néha átmegy az alacsonyabban elhelyezett odúba. Az egyik „költözés” közben sikerült lefényképezni, amint kicsinyét a szájában viszi.

Hatnapos szertartással búcsúztatják Iránban Ali Hamenei ajatollahot, akit február végén öltek meg célzott amerikai-izraeli légicsapásokkal. Iránban arra számítanak, hogy a volt legfőbb vallási és politikai vezető temetésén 30 millióan vesznek majd részt.

A megemlékezés Teheránban kezdődött, a város központjában található, hatalmas Mosalla mecset kapuit reggel nyitották meg a több ezer gyászló előtt. Ők egész éjjel vártak, hogy bemehessenek. Hamenei koporsója mellett a meghalt családtagjai koporsóit is felállították, köztük a 14 hónapos korában meghalt unokájáét.

Iránban mártírnak tekintik Hameneit, és amikor felhangzott a vallási ének és zene, a sajtónak fenntartott területen is hangosan zokogni kezdtek felnőtt férfiak.

Sokan magukkal vitték a Hezbollah nevű terrorszervezet zászlóit is, voltak, akik bosszút esküdtek. Hamenei koporsóját a következő napokban iráni politikusok kérésére több síita városban körbeviszik. (Guardian)

Ujjongó, tomboló, őrjöngő, randalírozó, hisztérikusan sikoltozó százezres tömeg előtt került sor a Borízű hang rendszerváltás utáni második élő felvételére, a 6szín mintegykváziuszkve kettőszáz fős színháztermében, látványos díszletek között. A fergeteges házibuli-hangulatot a népszerű kabaristák parádés poénjai biztosították a szép számú megjelentek számára.

• 00:00 Üdvözlet az új díszletben! Füstgép nincs, ebihal nem támadt fel.
• 04:16 A Tisza-kormány extrém intézkedései. Végre nincs vármegye és rezsicsökkentés.
• 08:36 Súlyos nézeteltérések légkondiügyben. Mi lesz a nemzetgazdasággal 35 fok felett? A hűtőgép- és legyezőtagadás.
• 14:08 A dolgok alakulása és a fideszesek lecsukása. Gyorsabbak, mint Horn Gyula! Hogy lesz jó Orbánnak, ha lecsukják? Az aranykonvojnál már kapkodtak.
• 21:03 Uj Péter őszinte szembenézése. Ruff Bálint önreflexiója. Ki legyen a köztársasági elnök?
• 27:48 A nyilvánosság változása és az olvasói vélemények jelentősége.
• 30:43 Mikor lesz a 444 Fidesz-bérenc? Kapitány István feje a viza szájában. 10 év jobbratolódás. Magyarországon sajnos nem lehet Real Madrid-gyűlöletből megélni.
• 34:57 Mit vegyünk meg a Mediaworksből? Varga Zoltán bevásárolna. Amikor az Onion megvette az Infowarst. Cikkek korrekciós élménnyel. Orbán Viktor és a konszolidálódás.
• 40:19 Zárójel ad 1: Irán.
• 43:24 Hülye vagy kretén? Sulyok Tamás és egyéb állatfajták. Kretének, keresztények és a Beatles.
• 48:59 Macskák és buszok. Hülye vagy kretén a madárvilágban. A spanyol, aki kitekerte a sirály nyakát.
• 52:20 Szándersztrukk. Az Éva vermutot hogy kell ejteni?
• 54:41 Mein Kampf hogy áll? Hitler, a beteg, Hitler, a demokrata.
• 59:17 Uj Péter Finnországban.
• 62:08 Soproni IPA, APA és a ráncfelvarrott Ford Focus. Woltemade, az új Rudi Völler.
• 65:12 Mi a baj a Macskafogóval? Nem egy Kukori és Kotkoda.
• 67:07 Melyik koncertre akartok menni? Mi a baj a Metallicával? Stadionkoncert-élmények. Morrissey Manchesterben, az AC/DC Buenos Airesben.
• 72:15 Mi lesz a következő pikniken? Veszteséges luxus-szalonnasütés.
• 75:57 Mikor lesz újra színes 444-es baseballsapka? Mekkora barom, aki erre támogatói jegyet vett? Végre van fotófal!

A Borízú hang új, minden korábbinál élményszámbamenőbb új epizódja most még csak a Belső Kör és Közösség előfizetői csomagok tulajdonosai számára elérhető. A rövidebb, ingyenes változatot egy nap múlva közöljük. Fizessen elő a 444-re, mert előbb és hosszabban hallgathat, mi pedig működhetünk szépen tovább! (Használati útmutatónk az előfizetős verziók kezeléséhez mindenféle podcastalkalmazásokban.)

Váratlanul nehezen bírt Argentína az abszolút vb-újonc Zöld-foki-szigetekkel, és bár utóbbiaknak búcsúzniuk kellett a világbajnokságtól, láthatóan azért nem törtek teljesen össze (mondjuk miért is kellett volna, újoncként így megszorongatni a háromszoros világbajnokot azért nem kis dolog).

A zöld-foki játékosok viszont a meccs után búsongás helyett alig várták, hogy Messi befejezze végre az interjút, és szelfizhessenek vele:

The Cape Verde players were waiting for Messi to finish the interview, so they could take photos with him pic.twitter.com/VrfhI8pV4w

— World Cup 2026 Daily (@TotalFootball) July 4, 2026

Péntek délután tűz ütött ki a bugaci erdőrezervátum fokozottan védett területén – közölte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A tűz egy nagyjából 50-70 hektáros területen, foltokban égett.

A lángok megfékezésére a katasztrófavédelem 17 tűzoltóegységet vetett be, melyek 10 településen dolgoztak. Az oltásba a nemzeti park munkatársai is bekapcsolódtak, a lángokat éjjel sikerült megfékezni és körülhatárolni. A közeli ménesbirtokot is sikerült megvédeni.

Az oltást nehezítették a helyszíni adottságok: a sűrű, áthatolhatatlan növényzet és a mély, süppedős homoktalaj miatt a területet nem tudták megközelíteni a nehézgépjárművek, ezért kisebb, mobilabb járműveket kellett bevetni.

Az igazgatóság szerint a közvetlen veszélyt elhárították, de a helyzet még nem biztonságos, a feltámadó szél miatt a talaj és a növényzet folyamatosan parázslik, így bármikor újra kiüthet a tűz.

A Katasztrófavédelem honlapján jelen időben van kint a hír, hogy foltokban ég a bugaci fenyves erdő aljnövényzete, az oltásba önkéntes tűzoltók is bekapcsolódtak, a rajok puttonyfecskendőkkel és kéziszerszámokkal oltják a lángokat.

Jó reggelt! Ez itt a 444 napindító hírlevele a hét legfontosabb cikkeivel, híreivel. Vannak más hírleveleink is, ezekre itt lehet feliratkozni.

Aranykonvoj

Gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost az aranykonvoj ügyében, a TEK volt főigazgatóját az ukránok jogellenes fogvatartásával és sanyargatásával gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. Tanúvallomások szólhatnak arról, hogy Hajdu a rajtaütéskor Orbán Viktorral telefonált, a tét, hogy a jogellenes fogva tartás és más bűncselekmények miatti nyomozás elér-e bármilyen módon Orbánig.

• Podcastben beszéltük át, mit lehet tudni az ügyről.

Derű és harag

Magyarország szokatlan eufóriában tölti mézesheteit, de ez sem tart örökké: Rényi Pál Dániel cikkében arra figyelmeztetett, hogy a múlt lezárásához emlékeztetnünk kell magunkat arra, amit tizenhat éven keresztül átéltünk, mert egyedül így haladhatjuk meg az orbánizmust.

• És ha már orbánizmus: felidéztük azt is, hogyan nézett ki a NER első nyara, amikor a Fidesz elkezdett módszeresen visszaélni a hatalmával.

Pokoli meleg

A héten megdőlt az abszolút melegrekord, tűz volt a Hortobágyon, elzöldült a Velencei-tó, mi meg riporttal jelentkeztünk a kiszáradás szélén lévő Garancsi-tótól. Amit most tapasztaltunk, az nem a szokásos nyári meleg, hanem veszélyhelyzet – az egészségre és a gazdaságra is nagyon káros, pont ezért kell tudatosan kezelni.

Parlament, politika, belföld

Kedden a parlamentben a Tisza Párt kétharmaddal megszüntette a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, de volt vita az ügynökaktákról is, és átment a parlamenten a polgármesterek fizetését befagyasztó törvény is. Forsthoffer Ágnes kezdeményezte azoknak a pereknek a békés megegyezéses lezárását, amelyeket korábbi képviselők indítottak Kövér László túlzó mértékű büntetései miatt. Volt egy kis feszkója Magyar Péterrel is, miután elvette a szót a miniszterelnöktől, de aztán másnap megittak egy kávét.

• Kiderült, hogy elszámolási biztos veszi leltárba a kekvák vagyonát, és az is, hogy Ruff Bálint felel az MCC-ért – a kollégium Gellért-hegyre tervezett „reneszánsz palotája” mégsem fog megépülni.

Magyar részvételével volt kormányszóvivői tájékoztató, kiderült többek között, hogy nyilvánosak lesznek az ügynökakták, tovább változik az Alaptörvény, és hogy nyílt pályázattal választják ki a NAV elnökét. Eldőlt az is, hogy a vármegyéknek és a főispánoknak is vége, és hogy Horváth András lesz a közmédia ideiglenes vezetője, valamint hogy Magyar felmentette Hatala Annát, a Nemzeti Információs Központ (NIK) főigazgatóját.

Írtunk azokról a vitatott kinevezésekről, akiket a jelek szerint még nem ért el a Tisza Tisztítótüze, ilyen volt a hét elején bejelentett tűnt új NAV-elnök, de miután a szélesebb közönség kiakadt a kétes múltú Tamásné Czinege Csilla kinevezésén, Magyar Péter, majd Kármán András is bejelentette, hogy a kinevezés csak idieglenes, pályázni lehet majd a címre.

Magyar Péter javaslatára felmentették az NMHH elnökét, az Európai Bizottság pedig nem engedte, hogy az NMHH közvetlenül léphessen fel az RTL ellen. A 24.hu azt írta, tudja, kik lesznek a közmédia szakmai vezetői.

A Balásy-cégcsoport lapunk birtokába került szerződéseiből derül ki, hogy az Origo fél év alatt félmilliárdot, a Pesti Srácok kétszázmilliót szakított állami hirdetésekből, de az is bevett módszere volt a Rogán-tárcának, hogy beszélgetős műsorokba, podcastekbe szakértőt delegált, és ezért fizetett. Ezek a pénzek hiányoznak most a sorra megszűnő jobboldali médiumoknak.

• Felfüggeszti működését Lázár János revolverlapja, a Promenad24.

A Medián még súlyosabb beszakadást mért a Fidesznek. Írtunk arról, hogy Szijjártó 246 millió forintért utazott tavaly bérelt magángépen Amerikába, majd rövidesen az is kiderült, hogy az év során több mint kétmilliárd forint ment el hasonló célokra. 160 milliárdot osztott ki teljes titokban az Orbán-kormány, a fideszes narratívát szajkózó Alapjogokért Központ is kapott belőle.

• Megszereztük Hankó 400 milliós NKA-listáját, amiről a választások előtt négy nappal egymaga döntött: voltak, akik többet kaptak, mint kértek, volt, aki úgy kapott, hogy nem kért.
• Megvannak az első zenészek, akik történhet bármi, kitartanak Tusványos mellett.

Az önkormányzattól lophatott áramot bitcoinbizniszéhez a békásmegyeri piac igazgatója: az óbudai korrupciós ügyben is érintett Krébesz Dániel korábban elismerte a történteket, most viszont már tagadja, hogy személyesen érintett lett volna a kriptobányászatban – az Óbudai Vagyonkezelő dolgozói március végén lettek figyelmesek a „furcsa, színes, villódzó fényekre".

• Kiss László hazugsággal, majd Facebook-letiltással reagált a cikkünkre.
• Hónapokkal hosszabbították meg Őrsi Gergely, Láng Zsolt és Molnár Zsolt letartóztatását.

Külföld

„Finnországot annak is meg kell védeni, aki nem itt született, de ezt választotta a hazájának” – így működik a honvédelem a világ legboldogabb országában. Az országban nem csak az általános boldogság nagy, hanem az állami intézményekbe, kiemelten a hadseregbe vetett bizalom is, sőt, itt a legmagasabb azoknak az aránya is, akik fegyvert fognának a haza védelme érdekében. De miért? Mit csinál kilencszázezer önkéntes? Hogyan lehet biztonságban tartani az 1340 kilométer hosszú finn-orosz határt? Helyszíni riport Finnországból.

Kastélyszerű díszlet, lezárt aréna, sztárparádé – Taylor Swifték titkos álomesküvőjére figyelt New York. A pár nem erősített meg előre semmit, de a Madison Square Garden körül felbukkanó kamionok, rendőrök, díszletek és hírességek arra utaltak, a napokban tarthatják az év legnagyobb popkulturális eseményének számító sztáresküvőt. Így is történt, mint az a városi óriás kivetítőkről kiderült. Adam Sandler adta őket össze.

Trumpék rommá keresik magukat kriptovalutákkal és részvényekkel, miközben arab, indiai, vietnámi, román befektetőknek köszönhetően szárnyal az ingatlanbiznisz is. Amerika korábbi elnökei soha nem is mertek ehhez hasonló családi üzleteket kötni az elnökségük alatt.

Nehéz helyzetben van a belarusz diktátor, Lukasenko, aki igyekszik nem belesodródni az oroszok háborújába, de közben nincs olyan sok mozgástere, ezért most Pekingtől remél némi támaszt.

• Elég nagy ahhoz, hogy gyűlölni lehessen, és elég gyenge, hogy érdemes legyen fenyegetni – ezért az „álnok Britannia” a Kreml fő ellensége.

Foci

Pénteki és szombati események időbeli sorrendben:

• „Szeretnélek újra látni” – ikonikus felvételek készültek Cristiano Ronaldo és Luka Modric utolsó randevújáról.
• A marhákkal jobb vigyázni – tiltott szer nyomaira bukkantak a világbajnokság legrosszabb csapatának futballistáinál.
• Megvan a második afrikai továbbjutó, Egyiptom tizenegyesekkel intézte el Ausztráliát.
• A világbajnok Argentína majdnem leégett, csak egy 111. perces öngóllal jutott tovább a Zöld-foki-szigetek ellen.
• Yamal vagy Ronaldo nem jut negyeddöntőbe – kezdődnek a nyolcaddöntők, portugál-spanyol meccs is lesz.

Tegnap, miután kiderült, hogy azonnali hatállyal megszüntetik Julian Nagelsmann szövetségi kapitányi szerződését, egyből felreppentek az iparági pletykák, miszerint Jürgen Klopp veheti át a német válogatott irányítását.

Azt már a német futballszövetség, DFB is megerősítette, hogy tárgyalnak Kloppal.

Mostanra viszont Klopp is konfirmálta a híreket, miszerint ő ülhet be a Nagelsmann távozásával megüresedett edzői székbe. Klopp a MagentaTV-nek adott interjújában azt mondta, hogy még beletelhet némi időbe, amíg sikerül mindenben megegyezniük a DFB-vel. Mint mondta: „intenzív tárgyalásokra lesz szükség, mert a jelenlegi problémáink nem Julian Nagelsmann személyéhez kapcsolódnak”.

Az 59 éves Klopp a Mainznak hét, a Dortmundnak hét, a Liverpoolnak kilenc éven át volt vezetőedzője az elmúlt két és fél évtizedben. Hazájában eddig háromszor választották az év edzőjének, a Dortmunddal két, a Liverpoollal egy bajnoki címet szerzett, utóbbival 2019-ben a Bajnokok Ligájában is győztesek lettek. Innen 2024 nyarán távozott, azóta nem vállalt vezetőedzői feladatot.

„Mostanra kellőképp feltöltődtem, szóval készen állok” - nyilatkozta Klopp, aki emellett elődjét is dicsérte, mondván, Nagelsmann „rendkívüli edző”, és a dolgok egészen máshogy alakultak volna, ha Németország nem kap ki Paraguay ellen.

Kis probléma egyébként, hogy Kloppnak 2029-ig van szerződése, ő vezeti jelenleg a Red Bull globális futballhálózatát, ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „ideális esetben” a Red Bullnak képesnek kell lennie a helyzet kezelésére.

Szombat kora hajnalban támadást indított az ukrán hadsereg Szentpétervár ellen, amelynek során a közeli Kronstadt olajipari infrastruktúráját és katonai célpontjait támadta meg – erősítette meg a Telegramon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A közösségi médiában nagyon sok fotó és videó kering, amely a leírások szerint az égő szentpétervári olajterminált mutatja.

More from St.Petersburg pic.twitter.com/wXpJwJGc2R

— Exilenova+ (@Exilenova_plus) July 4, 2026

Független orosz médiaforrások szerint helyi idő szerint reggel fél 7 körül hallatszottak az első robbanások a városban, miközben az emberek arról számoltak be, hogy ukrán nagy hatótávolságú drónok repültek át a térség felett. Orosz tisztviselők szerint több tucat drónt lelőttek éjszaka a Leningrádi terület felett.

A Finn-öbölben, Szentpétervár Nagy Kikötőjében található olajterminál Oroszország egyik legnagyobb üzemanyag-tároló és -exportáló létesítménye. A terminál folyami, vasúti és közúti szállítással fogadja és szállítja a kőolajtermékeket, és a jelentések szerint éves áteresztőképessége 12,5 millió tonna.

Azt nem egyelőre nem tudni, mekkora kár keletkezett. Szentpétervárt ritkán célozza az ukrán hadsereg, miután az oroszok erősen védik a légteret a történelmi jelentőségű város környékén. Az elmúlt hónapokban viszont fejlődött az ukrán dróntechnika, így hatékonyabban sikerült áttörni a légvédelmet Szentpéterváron, de Moszkvában is.

Oroszország július elsején minden idők legnagyobb támadását indította Kijev ellen, amire válaszul az ukrán hadsereg továbbra is az orosz olaj- és energiainfrastruktúrát célozza. A háború finanszírozásának ugyanis ez az egyik fő bevételi forrása.

A támadások miatt nemrég legalább 20 orosz régióban tartós üzemanyaghiány alakult ki, az autósok órákat állnak sorba a kutaknál. (Kyiv Independent)

„Az egészségügyben a közpénzek védelme, a betegek érdeke és az intézmények felelős működése nem lehet alku tárgya” - írta a Facebookon Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.

Bejelentette, hogy pénteken feljelentést tett a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányságon hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. „A beadvány a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és a Medcenter Kft. közötti ügyben feltárt körülmények alapján készült.”

Szerinte olyan döntések és mulasztások történhettek az ügyben, amelyek a kórháznak jelentős vagyoni hátrányt okozhattak. A büntetőjogi felelősséget majd a hatóságok és a bíróság állapítja meg.

Hegedűs további részletet nem közölt az ügyről, így nem derült ki, hogy milyen új körülményeket tárhattak fel.

Frissítés: a miniszter a kommentek közt megosztotta az elitmed.hu cikkét, ami szerint a Medcenter és a kórház közti vita eredetileg egy nagyjából 490 milliós tartozásból indult, aminek az ügyében a Kúria 800 milliós kártérítést ítélt meg tavaly a cégnek, a tőketartozáson felül.

Azóta a lap szerint indult egy másik per is, annak az értéke 14,5 milliárd forint. A kórház és a Medcenter között pár éve eszkalálódott a jogi vita, amikor Révész János volt a vezető. Ő májusban mondott le az OKFŐ vezetői posztjáról. Révész lemondását a lap összekötötte ezekkel az ügyekkel, de a főigazgató azt írta, már korábban döntött a távozásáról.

Közbeszerzési és koncessziós eljárásban kötött versenykorlátozó megállapodás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a BRFK a GYSEV egy idén tavaszi közbeszerzése miatt – írja a Telex a rendőrségtől kapott tájékoztatás nyomán. A tendert a versenytársak kizárása után egy olyan kéttagú konzorcium nyerte, amely egyik tagja a Tiborcz István volt miniszterelnöki vő érdekeltségébe tartozó Pannon Busz-Rent Kft. volt (a másik egy esztergomi székhelyű, családi vállalkozásban lévő buszos cég, az Infinitours Kft.).

Az Orbán-rendszerben erőnek erejével többségi magyar állami tulajdonba került GYSEV februárban írt ki egy 24 hónapra szóló közbeszerzést vonatpótló buszokra – előre tervezett és rendkívüli esetekben igénybe vehető buszos vonatpótlásra – összesen 1,2 milliárd forintos keretösszeggel. Három induló tett ajánlatot, de a Molteam Kft. és a B Euro Car Kft. jelentkezését az eljárás folyamán érvénytelennek nyilvánították. A szerződést végül nem kötötték meg a konzorciummal, miután a választás után hivatalba lépő új kormány közlekedési minisztere, Vitézy Dávid megtiltotta a MÁV-nak a 2027-es éven túlnyúló szerződések megkötését.

A lap úgy tudja, hogy a GYSEV június 5-én bejelentést tett a közbeszerzést lebonyolító MÁV SZK-nak, miszerint a közbeszerzési folyamat során több helyről is azt a jelzést kapták, hogy a tendert mindenképpen az Infinitourst és a Pannon Busz-Rent párosának kell megnyernie. Az ügyben végül a Telex szerint Sirály Katalin, a közlekedési minisztérium közigazgatási államtitkára tett feljelentést.

Bírálja Pikó András polgármester, hogy Bodacz Balázs lehet a köztelevízió hírterületért felelős vezetője. Erről a 24.hu írt pénteken több forrás alapján, az információt hivatalosan nem erősítették meg. Bodacz az ATV-ből távozott, de korábban dolgozott a HírTv Célpont című műsorában is.

Pikó felidézte, hogy 2013-ban az akkor 17 éves lánya lett az egyik célpont, az anyagot pedig Bodacz készítette.

Március 15-én adták le a „Passzív székházostrom” című anyagot az akkori Fidesz székházfoglalásban résztvevőkről, Rózsa Milánról és a Hallgatói Hálózat tagjairól – írja Pikó. A Hallgatói Hálózat tagja volt az ő lánya is, amelyet Bodacz „Bajnai gárdának” nevezett. Később ezt harsogta a Fidesz is.

Pikó szerint a lányát rajta keresztül tudták Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz kötni, ő ugyanis annak idején a Bajnaihoz köthető Haza és Haladás alapítvány blogját szerkesztette. Ez a klasszikus „apák és lányok” – írja Pikó. A lánya mást nem csinált, mint a NER ellen tiltakozott.

„Az apjaként végig néztem, ahogy a parlamentet blokád alá vevő akciójuk után elviszik a rendőrök, vártam rá a Gyorskocsi utcánál, de mindezek vállalt kockázatai voltak annak, hogy élt a demokratikus állampolgári jogaival. Ami valódi sérelmet, maradandó nyomot hagyott rajta, az az volt, ahogy Bodacz, a Célpont és a HírTv, majd utána a szinte teljes akkori Fidesz propaganda megpróbálta lejáratni, kicsinálni a Hallgatói Hálózat diákjait, köztük olyan középiskolásokat, mint ő. Ahogy célkeresztet raktak a hátukra. Elsőként Bodacz Balázs.”

Pikó azt írja, nem az ő felelőssége, hogy kik lesznek a közmédia vezetői, politikusként nem is kommentálhatja, de „egykori közszolgálati tévésként és Pikó Fruzsina apjaként kérdezem: tényleg a hírhamisító után csak olyan vezetőt lehet találni erre a fontos posztra, aki gyerekekről gyártott lejárató anyagot a Fidesz propaganda egyik kiemelt műsorában?”

Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár is kommentálta, hogy Krasznahorkai László Nobel-díjas író nem fogadta el a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) által felajánlott Nemzet Művésze elismerést. (A művészeti és kulturális életben is óriási a megosztottság, az MMA a NER egyik szimbolikus intézménye volt.) Az MMA elnöke ezután arról írt, nagyon szomorú Krasznahorkai döntése miatt.

Nagy Ervin azt írta, „Krasznahorkai László nem kért a Magyar Művészeti Akadémia díjából, mert a kultúrát, ami elvileg közös menedékünk lenne, a politika önös érdekek mentén kettészakította. Addig azonban nehéz lesz elindulni a béke útján, amíg olyan emberek ülnek a legfontosabb kulturális intézményeink élén, akik maguk is kulcsszerepet játszottak ebben a megosztásban, és aktívan asszisztáltak a hazai kulturális élet átpolitizálásához. Nehéz új korszakot nyitni azokkal, akik a lövészárkokat ásták, és akiknek a pozíciójuk fontosabb volt, mint a nemzeti kultúra egésze.”

Nagy szerint a politikának nem az a dolga, hogy megmondja, ki a jó művész és ki a rossz hazafi, ebben voltak teljes tévedésben az előző rendszer vezetői. A politikának az a feladata, hogy garantálja a szabadságot és a méltó infrastruktúrát, ami a nemzet minden alkotóját megilleti. A „mi” és „ők” logikájával szakítanak, egy dolog számít, a teljesítmény.

Ma este két mérkőzéssel megkezdődnek a nyolcaddöntők a világbajnokságon. Este héttől az egyik társrendező, Kanada a hollandokat tizenegyesekkel kiejtő, négy éve elődöntős Marokkóval, majd tizenegytől a négy éve ezüstérmes Franciaország a németek ellen nagyot küzdő, és szintén büntetőkkel továbbjutott Paraguayjal játszik.

A legizgalmasabb nyolcaddöntő minden bizonnyal a Portugália-Spanyolország lesz, ezt magyar idő szerint hétfő este 9 órától játsszák. A négy évvel ezelőtti vb-n mindkét csapatot a marokkóiak verték ki, a spanyolokat a nyolcad-, majd a portugálokat a negyeddöntőben.

Ha hétfő este a portugál válogatott jutna tovább, akkor Spanyolország a 2010-es világbajnoki győzelem után sorozatban negyedszer a legjobb nyolc közé sem kerülne be (2014-ben a csoportkörből sem mentek tovább, 2018-ban az oroszok, 2022-ben a marokkóiak ejtették őket a tizenhat között, mindkétszer tizenegyesekkel). A portugálok négy éve a negyeddöntőben estek ki, de a 2006-os negyedik helyük óta így is az volt a legjobb eredményük.

A további két társrendező közül a mexikóiak az angolokkal játszanak a nyolc közé jutásért, az Egyesült Államok ellenfele Belgium lesz. A további párosítás: Brazília-Norvégia, Argentína-Egyiptom, Svájc-Kolumbia.

A kémény 1979-ben épült, de akkor még csak 96 méter volt a megengedett magasság. 146 méteresre a 80-as években építették.

A kémény acéllemez részét 2015-ben eltávolították, csak az acélváz maradt meg, amelyet most szednek szét. A cég szerint az elbontott vas és acél mennyisége elérheti a 700 tonnát. A Kelenföldi Erőmű az ezredfordulóra vált elavulttá, ezért leállították és sorra bontották el az elemeit. A fővárosi erőműveket, köztük a kelenföldit is – 2002-2005-között újították meg technológiailag.

A kémény lebontásával az utolsó része is eltűnik az erőmű 70-es évekbeli ipari technológiájának, amely nem kapott műemléki besorolást – írta a cég. A munkálatok a terület helyreállításával együtt augusztus végéig tartanak. (via MTI)

Lejátszották szombat hajnalban a futball-vb utolsó két tizenhatoddöntőjét. A világbajnok argentinok a vártnál sokkal nehezebb győzték le az abszolút vb-újonc Zöld-foki-szigeteket. Bár Lionel Messi már a 29. percben gólt szerzett, tovább építve saját világbajnoki rekordját – ez volt a 20. vb-gólja –, a zöld-fokiak Deroy Duarte góljával az 59. percben kiegyenlítettek, és ki is húzták ezzel az 1-1-gyel a 90 plusz 4 plusz 9 perces rendes játékidőt.

A kétszer 15 perces hosszabbítás második percében ismét vezettek az argentinok Lisandro Martinez góljával, de Lopes Cabral a 103. percben újra egyenlített. Az argentinok végül Borges öngóljának köszönhetően úszták meg, hogy büntetőket kelljen rúgniuk a továbbjutásért. A meccs videó-összefoglalója itt nézhető meg.

„Az ellenfél megmutatta, miért tudott korábban döntetlent játszani Spanyolországgal és Uruguayjal is. Nagyon fegyelmezett csapat, nagy intenzitással játszik, és keményen nekünk esett. Sok volt az adok-kapok a pályán, de erre számítottunk. Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is, de végül fontos győzelmet arattunk” – nyilatkozta a meccs után Messi.

A zöld-fokiak szövetségi kapitánya, Bubista arról beszélt, hogy büszke a játékosaira – akik többsége nem élvonalbeli bajnokságokban szerepel –, mert méltósággal és bátorsággal játszottak. „Természetesen csalódottak vagyunk, amiért búcsúzunk a tornától, és amiért olyan közel álltunk a továbbjutáshoz. De ez is a fejlődés része. Ez segít nekünk, és azt is mutatja, hogy a csapatnak lelke van”.

Szintén szombat hajnalban játszották le az utolsó tizenhatoddöntőt is, ezen Kolumbia 1-0-ra verte Ghánát. A két csapat között azonban ennél is nagyobb volt a különbség, amiről talán az árulkodik legjobban, hogy az afrikaiaknak nem volt kaput találó lövésük, az összes lövés számában 20:8, a kaput találóékban 8:0 volt Kolumbia javára. A dél-amerikaiak végül győztes gólját már a 14. percben megszerezte Arias, majd az 56. percben Luis Diaznak volt egy les miatt elvett gólja. A videós meccsösszefoglaló a FIFA honlapján itt található.

Ahhoz képest, hogy hipertitkosan kezelték az esküvő előkészületeit, óriáskivetítőkön hirdették ki New Yorkban, hogy Taylor Swift és Travis Kelce összeházasodott.

Swift sajtósa egy közleményt is kiadott arról, hogy a pár Christian Dior ruhát viselt, és úgy döntöttek, nem lesznek koszorúslányok és vőfély sem. Mindkettőjük mellett a testvérük állt tanúként: Austin Swift és Jason Kelce.

A párt Adam Sandler komikus színész adta össze.

A sajtós elárulta azt is, hogy Swift és Kelce ruháját Jonathan Anderson, a Dior női, férfi és haute couture kollekcióinak kreatív igazgatója tervezte, szorosan együttműködve a párral. Ez volt az első esküvői ruha, amit egy világsztárnak készített. A cipőket Christian Louboutin készítette egyedi megrendelésre, a menyasszony pedig Cartier ékszereket viselt.

BREAKING: Taylor Swift and Travis Kelce are married, according to her publicist Tree Paine. pic.twitter.com/dsNYYFKNG4

— CONSEQUENCE (@consequence) July 3, 2026

A Madison Square Gardenben megrendezett esemény miatt Manhattan egyik legforgalmasabb utcáját lezárták, és Hollywood leghíresebb sztárjai is megjelentek a század vélhetően legnagyobb buliján.

Sokan sötétített üvegű autóval érkeztek, emiatt, és az aréna előtt felállított sátor miatt alig lehetett valakit lefotózni. Hugh Grantet például sikerült.

Pénteken a környéket ellepték a rajongók, voltak, akik Swift dalait énekelték. A fullasztó melegben erős rendőri jelenlét volt tapasztalható, már délben lezárták az aréna körüli utcákat.

Szakértők szerint a pár több tízmillió dollárt költhetett el az ikonikus aréna kibérlésére. (BBC)

22,5 fok volt az országos átlag középhőmérséklet júniusban a HungaroMet mérései alapján, ami 2,7 fokkal magasabb az elmúlt évtizedek átlagánál.

Ezzel országosan a második legmelegebb június lett - 2019 a rekorder év -, de az Alföld középső tájain nagyobb területen a legmelegebb volt 1901 óta. Ott több helyen a 23,5 fokot is elérte a középhőmérséklet. 20fok alatti értékek csak az északi völgyekben és a magasabb hegyeken fordultak elő.

Az abszolút magyarországi maximumhőmérséklet rekord is megdőlt Szécsényben, ahol 42 fokot mértek. Június 29-én 30,2 fok volt a napi középhőmérséklet országos átlaga, ami a legmagasabb érték a XX. század kezdete óta. Június 29-én és 30-án is 38,7 fok közelében volt a napi maximumhőmérséklet országos átlagban, aminél magasabb érték csak egyszer, 2007. július 20-án fordult elő – írják.

Mindezek mellé csapadék alig volt, országos átlagban a 39,8 mm 45 százalékkal marad el „az éghajlati normától”.

Régen bezzeg mi volt?

Reflektáltak arra a vitára is, hogy régen is ilyen meleg nyarak voltak-e. Spoiler: nem. A forró napok azok, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 °C-ot.

Ezek egy utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak.

Azt írták, „a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X generáció születési időszakában mindössze 3, az Y generációnál 27, a Z generációnál 56, az Alfa generációnál pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 °C-ot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele.”

Nem csak a „hőségnapokból” lett több, egyre többször alakulnak ki összefüggő időszakok. A tartós hőség pedig nagyobb terhelést jelent a szervezet számára.

Meggyanúsított és őrizetbe vett egy kormányhivatali osztályvezetőt minősített vesztegetés megalapozott gyanúja miatt a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség pénteken. A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vállalkozó közel egymilliárd forintos pályázatot nyújtott be egy vidéki megyeszékhely kormányhivatalához, majd egy közvetítőn keresztül megállapodott a kormányhivatal egyik osztályvezetőjével, hogy ha nyer, a kapott pénzt 3 százalékát nekik adja. Történetesen úgy alakult a dolog, hogy a vállalkozó sikeresen szerepelt a pályázaton, így az előzetes megállapodásnak megfelelően idén április elején átadott a közvetítőnek 12,6 millió forintot, amiből 5 millió került az osztályvezetőhöz.

Ő pedig, miután értesült arról, hogy a vállalkozó ismét pályázatot nyújtott be a kormányhivatalhoz, ezúttal 400 milliós nagyságrendben. Ekkor már ő kereste meg a közvetítőn keresztül a vállalkozót, felajánlva újbóli segítségüket. A pályázó ezúttal 6 millió forintot ajánlott, amit most csütörtökön adott át a közvetítőnek, majd ő pénteken adta tovább az osztályvezetőnek a kenőpénzből neki járó részt.

A nyomozó ügyészek ezután fogták el őket a TEK közreműködésével. Az ügyészek több helyszínen kutatást végeztek, és egyebek mellett több millió forintnyi kenőpénzt foglaltak le. A regionális nyomozó ügyészség a közvetítőként eljáró férfit bűnsegédként elkövetett minősített hivatali vesztegetés elfogadása, míg az osztályvezetőt minősített hivatali vesztegetés elfogadása miatt hallgatta ki gyanúsítottként. Az osztályvezetőt őrizetbe vették és kezdeményezik letartóztatásának elrendelését.

Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat 2026-ban - közölte a Jelenkor Kiadó a Facebookon.

Az Internationaler Literaturpreis elismerését a Haus der Kulturen der Welt (HKW) és a hamburgi Stiftung Elementarteilchen közösen ítéli oda kiemelkedő kortárs világirodalmi mű német fordításáért.

A Kitelepítés német nyelven Tankó Tímea fordításában a Suhrkamp Verlag gondozásában jelent meg Die Aussiedlung címmel 2025 őszén. A díjat Visky András és Tankó Tímea vette át péntek este Berlinben.

A zsűri szerint ritkán találkozni olyan könyvekkel, amelyekben az elbeszélés és a nyelv olyan mély egységbe olvad, mint Visky András Kitelepítés című regényében.

„Családja sorsára az 1950-es évek Romániájában a szerző évtizedekig tartó keresés után megtalálta a tökéletes formát: a töredéket. 822 pont nélküli mondatban Visky a kényszer és a nélkülözés éveit a tábori ürességben a szeretet és a szabadság dicsőítő énekévé alakítja…”

A zsűri kiemelte Tankó Tímea fordítói munkáját is. Visky könyve 2022 egyik váratlan irodalmi meglepetése volt. Új regénye, az Illegalisták tavaly jelent meg, amely egyszerre folytatása és előzménye a Kitelepítésnek. A 444 interjúját ide kattintva olvashatják.

Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter – egyben az NKA feje –, még április 8-án, négy nappal az országgyűlési választás előtt is támogatásokat osztott ki a Nemzeti Kulturális Alapból, annak is az egyedi miniszteri keretéből. A döntéseket később felülvizsgáló Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) ezek között olyan szabálytalanságokra bukkant, amelyek miatt Tarr Zoltán kulturális miniszter végül valamennyi támogatást visszavonta.

Erről maga Tarr Zoltán számolt be június 15-én a Facebook-oldalán. Azt írta: az átvizsgált iratok között olyan ügyeket is találtak, amelyeknél írásos kérelem nélkül, pusztán szóbeli kérésre született pozitív döntés, míg más esetekben a megítélt támogatás összege még azt is meghaladta, amennyit a pályázó eredetileg kért.

Tarr azt is nyilvánosságra hozta, hogy Hankó 2026. április 8-án, saját hatáskörben összesen 393 898 580 forint odaítéléséről döntött, amelyet 30 pályázó között osztottak volna szét. A felülvizsgálat után az új miniszter úgy döntött, hogy az aznap meghozott valamennyi miniszteri támogatási döntést visszavonja.

Tarr a lépést szükségszerűnek nevezte, amennyiben a döntések visszavonása „újabb lépés az elmúlt 16 esztendő uram-bátyám világának felszámolása felé”.

A 444 közérdekű adatigényléssel kikérte az Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőtől ezeket a dokumentumokat, melyekből kiderül, mely szervezeteknek ítélték oda más kollégiumok büdzséjéhez képest is túlfújt mértékű támogatásokat. Fontos ugyanakkor, hogy Tarr Zoltán nem a már kifizetett támogatások visszafizetését rendelte el. Ahogy az adatszolgáltató fogalmazott, a miniszter „a támogatási összegek kiutalását akadályozta meg a döntések visszavonásával”. Tudomásunk szerint mindössze három pályázó volt, amely még Tarr döntése előtt maga mondott le a támogatásról.

Ha tuva sámánokkal énekelsz, nem kell írásban pályáznod

Röviden ez a korábbi pályázati rendszer egyik tanulsága.

Két olyan pályázó volt, aki úgy kapott volna támogatást, hogy a pályázatkezelő rendszerben nem szerepelt a kérelme. Az egyik Kanalas Éva volt. Az önmagát a „Tejútrendszer énekesének” nevező hangszínházas a birtokunkba került táblázat szerint 4 millió forint alkotói támogatást kapott volna A magyar énekesnő a dél-szibériai tuva sámánok körében munkacímű kötet második részének megírására, noha erre való igényét valószínűleg csak élőszóban jelezte annak, akinek jeleznie kellett. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után Kanalas tisztázta, mi történt pontosan: 2025 őszén ugyan benyújtott írásos pályázatot, de kérelmét akkor hivatalosan elutasították. Ezt követően telefonon keresték meg azzal, hogy újra pályázzon, ezt azonban akkor nem tudta megtenni, mert külföldön tartózkodott. Állítása szerint a későbbi támogatási döntésről nem kapott értesítést, így nem volt tudomása arról, hogy részére támogatást ítéltek volna meg.)

Nem játszott jó meccset Egyiptom és Ausztrália az észak-amerikai rendezésű futball-világbajnokságon, pedig nem indult rosszul a történet. Az ausztrálok felső léccel kezdtek a 4. percben, az egyiptomiak góllal folytatták a 13.-ban, Ashour fejelt a kapuba egy tökéletes beadást, 1-0.

Ausztráliának ekkor lendületbe kellett volna jönnie, de nem mondhatni, hogy sikerült volna, próbáltak támadni, csakhogy kevés meggyőződés és spiritusz volt ezekben az akciókban. Az egyiptomi játékosok viszont estek-keltek, és mielőtt keltek volna, elég sokat feküdtek, annyira, hogy a közönség egy idő után elkezdte pfújolni őket. Olyankor kicsivel gyorsabban keltek fel.

A második félidő elején kis híján megduplázta előnyét az észak-afrikai együttes, Marmoush azonban kihagyta a ziccerét. Ehelyett jött az ausztrál egyenlítés. Aminek kvázi közvetlen előzménye volt, hogy Hani összefejelt Metcalfe-fal, annyira, hogy pár másodpercre el is veszítette az eszméletét. Meglepő módon mégsem cserélték le, miután magához tért és összeszedte magát, maradt a pályán. Hogy ennek volt-e szerepe abban, hogy hét perccel később tökéletes mozdulattal csúsztatott a saját kapujába, soha nem fogjuk megtudni, a lényeg, hogy 1-1-re módosult az állás.

A folytatásban továbbra is csapkodó és enyhén szólva is közepes színvonalú volt a foci, egyik gárda sem bírt a másik fölé kerekedni. Lehet, hogy Szalahék egy árnyalattal többet tettek annak érdekében, hogy lezárják a történetet rendes játékidőben, de hogy nem sokkal, az fix. A hosszabbításban pontosan ugyanez volt a helyzet, bár a játék kicsit tempósabb és minőségibb lett. Gól nem született, de legalább volt sok csere, köztük egy rendhagyó típusú: az ausztrál kapitány az egyébként az egész vb-n remekül védő Beach helyére behozta a rutinos Ryant.

Jöhettek a tizenegyesek, ahol Ryannek kellett volna kivédenie az egyiptomiak szemét. Nem tette. Annyira nem, hogy egy árva lövést sem fogott meg. Shoubir sem, de neki nem is kellett, lévén, hogy ausztrál részről az első lövő, a csapatkapitány Souttar fölé vágta, majd a negyedikként próbálkozó, mindössze 18 éves Harrington a felső lécet találta el. Így mivel négy egyiptomiból négy eredményes volt, el is dőlt minden.

Egyiptom lett a második afrikai továbbjutó – Marokkó után –, és várhatja ellenfelét, amely az Argentína–Zöld-foki-szigetek párharc győztese lesz.

Kedden a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatói posztjairól váltotta le Kármán András pénzügyminiszter Guller Zoltánt. Pénteken este Kapitány István gazdasági miniszter jelentette be Facebookon, hogy visszahívta a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt-nél betöltött Igazgatóság elnöki, egyben tagi tisztségéből a NER prémium káderét.

Guller 2016 és 2022 között a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója volt, majd az igazgatóság elnöke lett. Ezt a posztját megtartotta akkor is, amikor 2025 márciusában kinevezték a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatójává.

A Magyar Turisztikai Ügynökségre hagyományosan Orbán Ráhel befolyási övezeteként tekintettek. 2018-ban Guller bevonta a miniszterelnök lányát az új országkép kidolgozásába. Vezetése alatt alaposan megszórták a NER-közeli vállalkozókat turisztikai támogatásokkal. Mint kiderült, 2020-ban az MTÜ titokban több száz millió forintot osztott ki egyedi támogatásként a Kisfaludy Program keretében, erről nem sokkal később Guller azt mondta egy interjúban, hogy a beérkező igényekről minden esetben szakmai grémium dönt. A 24.hu pereskedés után derítette ki, hogy valójában szakmai grémium sincs, csak egy döntéshozó, maga Guller Zoltán volt.

Guller Rogán Antal közelében még nagyobbra nőtt, Guller az MTÜ és a Szerencsejáték Zrt. mellett korábban a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. vezérigazgatója is volt, valamint az állami felvásárlások után a Vodafone és a Budapest Airport igazgatóságába is bekerült.

Orábn Viktor lánya, Szokira-Orbán Sára és férje Gullertől vettt egy kétezer négyzetméteres hűvösvölgyi telken álló villáját - írta meg tavaly Hadházy Ákos.

A Magyar Tudományos Akadémia Facebook-posztja szerint sarki fény lehet a hétvégén Magyarországon.

Az elmúlt napok napkitöréseinek anyaga július 3-án és 5-én érheti el a Földet. Ha emiatt komolyabb geomágneses vihar alakul ki, akkor a sarki fény gyűrűje közepes földrajzi szélességekre, így Magyarországra is lehúzódhat.

Az MTA szerint érdemes a következő estéken, éjszakákon észak felé nézni az eget.

Idén már többször is lehetett sarki fényt látni Magyarországon. Az év első éjszakáján a ködös időjárás miatt a hegyekről látszódott a jelenség, január 20-án azonban a Balaton jegén is tükröződött a sarki fény.

Pozitív doppingmintát adott a tunéziai válogatott 8 játékosa, írta meg a Times. Az érintett labdarúgók mintáiban a Clenbuterol nevű szer nyomait találták meg.

Nem valószínű, hogy doppingoltak, de ha esetleg mégis, akkor nem sokra mentek vele: Tunézia volt az amerikai–kanadai–mexikói világbajnokság legrosszabb csapata, amely három sima vereséggel, 0 ponttal, 2-12-es gólkülönbséggel mehetett haza. Svédországtól 5-1-re, Japántól 4-0-ra, Hollandiától 3-1-re kapott ki az együttes. Nem mellesleg: az észak-afrikai válogatott volt az egyetlen, amely a kontinens tíz csapata közül nem jutott tovább az egyenes kieséses szakaszba a tornán.

A Clenbuterol a Times cikke szerint szerepel a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség doppinglistáján, minthogy egyfelől az asztma kezelésére szolgál, másfelől az izomtömeg építésében és a testzsírégetésben is segíti a sportolókat.

Az ügynökség tisztségviselői mégis úgy vélik, hogy az érintett játékosok nem doppingoltak, hanem szennyezett hússal vitték be a szervezetükbe a szert. Tunézia mexikói helyszíneken játszott, állomásozott, étkezett, ott pedig a gazdák hagyományosan Clenbuterolt adnak hozzá a szarvasmarhák takarmányához, hogy kevésbé zsíros, de izmosabb legyen a húsuk.

Az írásban megemlítik: 2018-ban Saul Canelo Alvarez, a korszak egyik legnagyobb sztárbokszolója 6 hónapos eltiltást kapott, miután pozitív lett a Clenbuterol-tesztje. Akkor Canelo is a marhahúsfogyasztással iparkodott magyarázni a bizonyítványát.

• Taylor Swift és Travis Kelce hónapok óta készülő esküvője már jóval azelőtt a nyár legnagyobb celeb- és popkulturális eseményévé vált, hogy a pár egyáltalán megerősítette volna: valóban ezen a hétvégén tartják az „évszázad esküvőjét”.
• A világ legnagyobb popsztárja és az NFL-ben játszó Kansas City Chiefs játékosa tavaly augusztusban jelentette be az eljegyzését, az elmúlt napokban pedig újságírók, rajongók és paparazzók próbálják megfejteni, mi készül a hétvégén a New York-i Madison Square Gardenben.
• Hivatalos kommunikáció továbbra sincs, de az utcalezárások, a rendőrségi készültség, a helyszínre érkező kamionok és a sorra felbukkanó hírességek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy legalább az esküvői ünnepségek egy részét valóban most tartják az arénában.

Az egész történet néhány héttel ezelőtt kapott lendületet, amikor a New York Times arról írt, hogy valaki különleges rendezvényre kért engedélyt a Madison Square Garden környéki utcák lezárására július 2. és 4. között. A BBC szerint a város később megerősítette, hogy valóban érkezett ilyen kérelem, bár azt nem árulta el, ki áll mögötte. A rendőrség ugyanígy csak annyit ismert el, hogy nagyszabású magánrendezvény biztosítására készül, a belső rendőrségi dokumentumok és több amerikai lap szerint azonban a kétnapos eseménysorozatot kifejezetten Taylor Swift és Travis Kelce esküvőjeként kezelik.

Swift és Kelce kapcsolata 2023-ban kezdődött, amikor a sportoló részt vett az Eras Tour Kansas City-i koncertjén. A koncert után elmesélte a podcastjében, hogy egy barátságkarkötőn keresztül szerette volna átadni Swiftnek a telefonszámát, de ez nem sikerült. Az üzenet azonban közös ismerősökön keresztül végül eljutott hozzá, és nem sokkal később elkezdtek találkozgatni, egy ideig a nyilvánosság tudta nélkül. A randizgatásból végül kapcsolat lett, majd tavaly augusztusban eljegyzés: Kelce kansasi otthonának kertjében kérte meg Swift kezét egy antik hatású, sárga arany foglalatú gyémántgyűrűvel. Az eljegyzést a pár egy Instagram-posztban jelentette be, ezzel a szöveggel: „Your English teacher and your gym teacher are getting married”, vagyis „az angoltanárod és a tesitanárod összeházasodnak”.

Azóta a rajongók és a bulvársajtó gyakorlatilag folyamatosan azt találgatják, mikor és hol lesz az esküvő. Felmerült Rhode Island, Kansas, egy teljesen titkos vidéki ceremónia és egy klasszikus New York-i nagyvárosi esküvő is. Végül utóbbi mellett dönthettek.

A Magyar Közút vezérigazgató-helyettese azt mondta az RTL Híradónak, hogy már nincsenek meg a 2023-ban leszerelt megyetáblák, mert átmatricázták, majd forgalomterelésre használták őket.

Így mindenképpen új táblákra lesz szükség, miután a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Péter bejelentette, hogy a vármegyéket visszanevezik megyékre. A miniszterelnök akkor azt mondta, reméli, hogy megvannak még a régi táblák, de ha mégsem, akkor léteznek más megoldások, például színes matricával is le lehet takarni azt, hogy VÁR. A Magyar Közút szerint a matrica felhelyezését a jelenlegi jogszabályok nem engedik, de az útfenntartás szabályait meghatározó bizottság tehet kivételt.

A Magyar Közútnak összesen 589 darab megyehatárt jelző táblája van. Becsléseik szerint az új táblák gyártása közel 50 millió forint lenne. A 2023-as cserekor ugyanez még 36 millió forintba került.

Magyar Péter videóval reagált a bizonyítékokat vagy bocsánatkérést váró Áder János közleményére. A drónfelvételen a volt köztársasági elnök 720 négyzetméteres villája látható.

A miniszterelnök azt írta, a villa felújításakor még a zöldterület maximális beépíthetőségét is megemelték Áder János kérésére. Hozzátette, hogy a volt elnök rezsijére évi 21 millió forintot költenek az adófizetők, miközben házi alkalmazott, gépkocsi, sofőr, titkárság és havi 6 millió forint is jár a volt elnöknek.

„Ha gondolja elnök úr, megmutathatja belülről is a házat, hogy lássák a magyarok, hogy mire költöttek. Vagy a Kék Bolygó Alapítványának a milliárdos pasaréti villáját, amit szintén a magyarok fizetnek.”

Magyar azzal zárta posztját, hogy ez még csak a történet eleje.

A miniszterelnök és Áder azután kezdett egymásnak üzengetni, hogy a volt elnök alkotmányellenesnek nevezte a Sulyok Tamás eltávolítását célzó alaptörvény-módosítást.

Magyar erre először a nagy ho-ho-horgásznak nevezte Ádert, majd azt mondta, érti a sértődöttségét, hiszen „a hozzá köthető milliárdos pénzszivattyú alapítvány is állami fenntartásba kerül, és elesik egy nagy bevételtől ő is, meg a sameszai is”. Ezzel az Áder által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványra utalt, ami egyike azon közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, amiknek államtól kapott vagyona a tizenhatodik alaptörvény-módosítással visszakerült az államhoz.

Magyar vádjai után Áder felszólította a miniszterelnököt, hogy legkésőbb július 6-ig tegye közzé a bizonyítékait, vagy kérjen bocsánatot.

A Promenad24 szolgálati közleményben tájékoztatta olvasóit, hogy internetes oldala határozatlan időre felfüggeszti a tevékenységét. A következő időszakban a Facebookon lesznek elérhetőek, ahol „továbbra is ki fogjuk mondani az igazságot, közéleti kérdésekben pedig ugyanolyan következetesek leszünk, mint korábban”.

A Lázárhoz Jánoshoz szorosan köthető lap megköszönte olvasóinak, hogy „sok éven át mellettünk voltak, hittek bennünk és minket választottak”. „Értük is tettük, amit helyesnek gondoltunk. Bár más keretek között, de folytatjuk a munkát, követőinkre számítunk a jövőben is.”

A hódmezővásárhelyi újság évek óta Lázár revolverlapjaként működött. Ők írtak 2025 szeptemberében lejárató cikket Szabó Zsolt hódmezővásárhelyi rendőrkapitányról, aki néhány nappal később öngyilkos lett, és egy hónappal később ők hozták nyilvánosságra a Tisza Párt applikációjából adatszivárgással/lopással megszerzett neveket a helyi választókerületből.

De 2024 februárjában ők jegyezték „A buzizó polgármester és az »európai fideszes« meleg kézfogásai” című cikket is, amiben azon háborogtak, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kezet rázott Márki-Zay Péterrel, ráadásul még rezsitámogatást és egyéb fejlesztési forrásokat is ígért neki.

Korábban a lap tulajdonosa volt Lázár János gimnáziumi évfolyamtársa, Bada János, akit júniusban bocsátottak el a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. vezérigazgatói pozíciójából.

Válaszlevélben reagált Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, miután az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László kijelentette, hogy nem fogadja el a szervezet által felajánlott Nemzet Művésze elismerést.

„Folytatom válaszlevelének zárómondatát: annyira szomorú vagyok, hogy ezt kell olvasnom” – kezdte levelét Turi Attila, aki azt írta, azért reagál nyilvánosan, mert Krasznahorkai nyilvánosságra hozta a neki írt válaszlevelét, így nem tehet mást. Turi szerint a magyar kultúra rangját emeli, ha méltán elismert kiválóságaink együttműködnek, érdemi dialógust folytatnak vagy közelítik egymáshoz az eltérő nézőpontjaikat. Ez ugyanis a magyar és az egyetemes kultúra iránt viselt felelősségből származó kötelesség is.

„Az egymással szembeni kérlelhetetlen elutasítás hosszú évtizedek óta lassú méregként emészti fel közös jövőnket. Lankadatlan elszántsággal számolja fel az együttműködés lehetőségét és iktatja ki a mindenkor elengedhetetlen párbeszéd szerepét.”

Turi szerint ez a gondolkodásmód álságos módon azt a képzetet hiteti el, hogy problémáink mindenekelőtti és első számú felelőse a „másik” oldal. „Az a »másik« oldal, amellyel – tetszik vagy sem – együtt alkotjuk a teljességet. […] Szívből remélem, hogy lesz annyi bölcsesség mindannyiunkban, hogy a jövőt a kívánatos együttműködésekre és közös értékeinkre építjük.”

Az MMA elnöke azt írta, a közös nevező egyik legnemesebb formája a Nemzet Művésze díj, ami a közvélekedéssel ellentétben nem áll közvetlen összefüggésben az MMA-tagsággal.

„A megtisztelő elismerés elfogadása egyszerre szimbolikus jelentőségű és nagyon is valóságos üzenettel bíró lépés lenne a »gyöngeségeinken való felülemelkedés«-hez. Annak a jótékony jelzése nemzeti közösségünk számára, hogy nincs olyan ellentét, kifogás, akadály vagy dühödt értetlenség, amelyet ne lehetne a közjó érdekében leküzdeni. S akkor talán majd egy ilyen elnöki levél is azzal fejeződhet be: annyira örülök, hogy ezt olvashatom”.

13 ország 50 európai parlamenti képviselője felszólította a FIFA etikai bizottságát, hogy indítson vizsgálatot Gianni Infantino elnökkel szemben, aki tavaly „feltalálta” a FIFA-békedíjat, hogy nyomban odaítélhesse azt Donald Trump amerikai elnöknek.

A Guardianon megjelent hír szerint a képviselők aláírtak egy levelet, amelyben kifejezték támogatásukat a brit székhelyű Fairsquare emberi jogi csoport decemberi panaszával kapcsolatban. Amely után azóta vélhetően nem történt semmi, nyilvánosan legalábbis semmilyen fejleményről nem esett szó eddig az ügyben.

A FairSquare által csütörtökön közzétett június 29-ei levél szerint a FIFA etikai kódexe előírja az elnök számára, hogy politikailag semleges legyen.

A FIFA etikai bizottságának a szervezet és az azt támogató európai parlamenti képviselők szerint igenis ki kell vizsgálnia, hogy a békedíj bevezetéséről, illetve odaítéléséről szóló döntéseket a FIFA tanácsa, vezetősége, vagy egy személyben Infantino hozta-e meg.

Az aláírók úgy látják, kezdeményezésük lehetőséget ad a FIFA-nak, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a politikai semlegesség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság iránt.

Infantino múlt év decemberében, az amerikai–kanadai–mexikói futball-világbajnokság csoportkörének sorsolásakor tüntette ki Trumpot a FIFA-békedíjjal, amiről addig még csak nem is hallott senki. Mindez röviddel azután történt, hogy kiderült: az amerikai elnök hiába ácsingózott a Nobel-békedíjra, azt a venezuelai ellenzéki politikus, María Corina Machado kapta meg.

Precedensértékűnek tekinthető döntést hozott az Európai Bizottság a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az RTL anyavállalata, a Luxemburgban bejegyzett CLT-UFA SA (CLT-UFA) ügyében. Az eljárás többről szólt, mint egy médiaszabályozási vitáról vagy egy egymillió forintos bírságról.

Az NMHH ugyanis olyan jogi eljárást indított, aminek sikere esetén közvetlenül léphetett volna fel egy Luxemburgban működő médiaszolgáltatóval szemben. Az Európai Bizottság azonban végül elutasította az NMHH kérelmét, és kimondta, hogy a magyar hatóság nem alkalmazhatja a kezdeményezett intézkedéseket, mert azoknál nem teljesültek az uniós jogban előírt feltételek.

Az NMHH január 9-én fordult a Bizottsághoz, hogy intézkedéseket akar hozni a CLT-UFA ellen, mert bejelentéseket kapott a vállalat két szolgáltatásával, az RTL Kettő csatornával és az RTL+ streamingplatformmal kapcsolatban. A bejelentések a Való Világ 11. évadának bizonyos – 2022 decembere és 2023 februárja között sugárzott – epizódjai és a Showder Klub egy, 2022 novemberében leadott epizódja miatt érkeztek.

Érdekes, hogy az eljárás évekkel a kifogásolt műsorok sugárzása után indult meg. A Bizottság meg is jegyezte, hogy a vizsgált műsorok három évvel korábban kerültek adásba, ezért kérdéses, hogy a tervezett intézkedések elsősorban megelőző vagy inkább büntető célt szolgáltak-e.

Az NMHH jogmegkerülési eljárást indított a médiaszolgáltató ellen, amit 1 millió 50 ezer forintra akart büntetni, és kötelezni akarta a céget, hogy tüntesse fel műsoridőben, hogy megsértette a magyar szabályokat. A Bizottság döntéséből azonban az derült ki, hogy az ügy valódi tétje nem a bírság összege volt, hanem az, hogy a magyar hatóság megszerezheti-e a közvetlen szankcionálási jogkört egy Luxemburgban bejegyzett médiaszolgáltató felett.

Az 1979-ben kikiáltott Iszlám Köztársaság története legnagyobb rendezvényére készül. Irán ugyanis hat napon keresztül búcsúzik legfőbb vezetőjétől, a februárban megölt Ali Hámenei ajatollahtól.

A megemlékezések már csütörtökön elkezdődtek. Az amerikai-iráni háborúban elesett áldozatok családjainak tiszteletére tartott ünnepségen először mutatták meg Hámenei koporsóját a nyilvánosságnak. A koporsót később a teheráni Mosalla-mecsetbe szállították, ahol három napig őrzik őket. Az ajatollah koporsója mellé helyezték az amerikai csapásban meghalt négy családtagja koporsóját is, köztük 14 hónapos unokája apró koporsóját.

Pénteken Irán politikai, igazságügyi és katonai vezetői rótták le kegyeletüket a koporsónál. Mohsen Rezaee, az Iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka nyilvánosan elsírta magát, de Masoud Pezeskian iráni elnök is könnyezett. A koporsónál Irak, Pakisztán, Örményország és Tádzsikisztán vezetője is megjelent, 12 ország pedig házelnöki szinten képviseltette magát. Nyugati politikusokat nem hívtak a megemlékezésre, mert az iráni külügyminisztérium szerint az európai országok az iráni háborúban a „történelem rossz oldalára álltak”.

Az iráni átlagemberek szombattól zarándokolhatnak el az ajatollah koporsójához. A hatnapos búcsúztatás Teheránban kezdődik, majd csütörtökön Masadban fejeződik be, Hámenei temetésével. Utóbbi eseményen akár 30 millió iráni is megjelenhet.

Az iráni hatóságok számára nem lesz könnyű feladat a tömeg szabályozása, ugyanis az első iráni legfelsőbb vezető, Homenei ajatollah 1989-es temetése és a Forradalmi Gárdát vezető Kászim Szulejmáni 2020-as temetése is káoszba fulladt. Homenei holttestét például kis híján elvesztették a gyászoló tömegben.

Irán jelenlegi legfőbb vezetője, Mojtaba Hámenei valószínűleg nem vesz részt apja temetésén. A férfi ugyanis megsérült az amerikai támadásban, és állapotáról a mai napig nincs biztos információ. Az elmúlt hónapokban csak írásbeli közleményeket adott ki. (via The Guardian)

Egy kormányváltás mindig remek alkalom arra, hogy korábban meg nem válaszolt kérdések válaszra találjanak, az olykor gagyinak ható magyarázatokkal lepattintott közérdekű adatigénylések pedig teljesülnek. A Fidesz óriási áprilisi bukása után a 444 szerkesztőségében is gondolkozni kezdtünk a kollégákkal, hogy milyen elfeledett vagy válasz nélküli ügyek vannak, amiket érdemes lenne ismét elővenni. A tanakodás eredményeként több közérdekű adatigénylést is benyújtottunk, az egyiket én a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-hez.

Ugye ez az állami szerencsejátékcég leányvállalata, amely az átláthatatlan támogatási rendszere miatt és a nyilvánosságra került adatok alapján kifizetőhelynek is minősíthető, hiszen kormány- és NER-közeli személyek is jelentős összegeket kaptak. Többek között Pataky Attila, Szijjártó Péter testvére, vagy épp a Békemenet szervezője. Kíváncsi voltam tehát, hogy 2021-től az idei év április 30-ig pontosan mikre adott pénzt a Szerencsejáték Service Kft., ezért kikértem magukat támogatási és szponzorációs szerződéseket.

A június 9-én elküldött adatigénylésemre 10 nappal később válaszoltak, hogy kérnek még 15 napot, amit el is tudtam fogadni, mert egyrészt meglehetősen türelmes természetem van, másrészt pedig tisztában voltam vele, hogy nem csak pár darab szkennelt papírlapot szeretnék megkapni. Az új, július 10-i határidő előtt pontosan egy héttel meg is érkezett a levél a kért dokumentumokkal. Amivel azonban szembesültem, arról nehéz vállalható véleményt megfogalmazni. Talán nettó szemétség. Mindenesetre nagyon sok munkát tettek bele abba, hogy kimaxolják az újságíró szívatását.

Rövid időre megszökött a frissen beköltözött hulmán langur pár a számukra kijelölt területről a Fővárosi Állatkertben.

„A hulmán alapvetően nem veszélyes, természetes előfordulási területén jól alkalmazkodó, az ember közelségéhez szokott faj. Mivel azonban vadállatról van szó, ilyen helyzetben minden esetben a legszigorúbb biztonsági és állatvédelmi protokoll szerint járunk el” – írja közleményében az állatkert.

A szakmai stáb azonnal életbe léptette a vonatkozó eljárásrendet, az érintett épület kiürítése pedig elsősorban az állatok nyugalmát és védelmét szolgálta. A helyzetet 20 percen belül, sérülés nélkül megoldották, a ház ezután újranyitott. Az állatok jelenleg biztonságban, gondozói felügyelet mellett, a belső kifutóban vannak. „Láthatóan nem viselte meg őket a kaland.”

Az eset körülményeit a beszámolók és a kamerafelvételek alapján részletesen elemezik, és haladéktalanul megteszik a szükséges szakmai lépéseket. A megerősített biztonsági intézkedések előreláthatólag maximum egy hetet vehetnek igénybe, így a testvérpár várhatóan jövő hét végén lesz újra látható.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal azonnali hatállyal megtiltott minden tevékenységet az akkumulátor-iparban érdekelt Semcorp debreceni gyárában. Az ellenőrzések során ugyanis több olyan szabálytalanságot is találtak, amik a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztették.

A tűzvédelmi hatóság döntése addig marad érvényben, amíg a beépített habbal oltó tűzoltó berendezés folyamatos és üzemszerű működése nem lesz biztosított. A kormányhivatal 3 millió forint tűzvédelmi bírságot is kiszabott.

A tűzvédelmi hatóság június 27-én és július 2-án tartott helyszíni ellenőrzést a gyárban. A vizsgálatok során megállapították, hogy a beépített tűzoltó berendezés működését biztosító szivattyú üzemképtelen volt, egy-egy aceton, illetve oxigén koncentráció-érzékelő mellett szabálytalan térfogatszázalék-hígítás volt kialakítva, és a bevonatoló épület védelmét ellátó habbal oltó sprinkler berendezéshez szükséges vízbetáp ágvezeték folyamatos nyitott állapota sem volt biztosított.

Ezek olyan szabálytalanságok, amik miatt nem lehet garantálni a személy- és vagyonbiztonságot.

A Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal június 29-én azonnali hatállyal felfüggesztette az akkumulátorokhoz szükséges szeparátorfólia gyártását a Semcorpnál. A gyár ugyanis alumíniummal, valamint más fémekkel és félfémekkel is határértéken felüli mértékben szennyezte a környezetét. A talajban mért alumínium például a határérték tizenháromezerszerese volt.

Nem sokkal a hatóság döntése után Papp László, Debrecen fideszes polgármestere felszólította a Semcorpot, hogy hagyja el a várost. Tárkányi Zsolt erre lemondásra szólította fel a polgármestert, aki szerinte megbukott. Papp László visszautasította Tárkányi felszólítását, és azt mondta, farizeus magatartás az önkormányzatra mutogatni az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban.

Július elsején számolt be arról a Külügyminisztérium, hogy Szijjártó Péter magángépes útjaira 2 milliárd forintot költött tavaly az állam. Velkey György László most arról posztolt a Facebookon, ahogy haladnak a minisztériumi átvilágítással, egyre világosabbá válik, hogy „Szijjártónak evés közben jött meg az étvágya”.

„2022 és 2026 között összesen 53 alkalommal bérelt magángépet a hivatali útjaihoz, mindezt 4 865 701 595 forintért. Közel ötmilliárd forint. 5 milliárd. Csak a magángépek bérlésére”

– írja Velkey.

• 2022-ben 5 úthoz béreltek magángépet, 296 256 306 forintért.
• 2023-ban már 13 alkalommal, 850 405 668 forintért.
• 2024-ben 15 úthoz, és már átlépték az egymilliárdos határt: pontosan 1 520 568 298 forintért.
• 2025-ben 19 alkalommal, már a kétmilliárdos határt is átlépve, 2 036 759 693 forintért.
• 2026-ban már csak 1 magángép bérlésre maradt ideje, de az is 161 711 630 forintjába került a magyar adófizetőknek.

Az államtitkár azzal zárta posztját, hogy a továbbiakban a büntetőjogi felelősség kérdését is vizsgálják.

Az egyházi kórházak nagyon sokszor vannak olyan helyzetben, hogy bizonyos, elsősorban fenntartói-tulajdonosi támogatások nem jutnak el hozzájuk – erről beszélt Velkey György János, az Egyházi Kórházak Egyesülésének napokban megválasztott elnöke, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese az Inforádióban.

A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint az oktatásban és a szociális ellátásban világosabb az egyházi intézmények finanszírozása, de az egyházi kórházak gondokkal küzdenek.

Velkey György János azt mondta: az egyházi kórházak többet küzdenek, mint az államiak, mert kevésbé biztos a hátterük. Amikor a főigazgató egyeztetett Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterrel, ha érintőlegesen is, de szóba hozta az egyházi kórházak ügyét.

Most készítenek egy komplex szakmai anyagot, amelyben rendszerezik az egyházi intézmények problémáit. A közeli jövőben szeretnének megoldást találni egyebek mellett a hiányzó források kompenzációjára.

Velkey György János – aki egyébként a jelenleg külügyi államtitkárként dolgozó tiszás egyéni országgyűlési képviselő, Velkey György László édesapja, és a kampányban Takács Péter egykori egészségügyi államtitkárral közösen alapított DPK-t – nemrég egy interjúban arról beszélt, személyes kudarcként élte meg, hogy az ország egyik vezető gyermekkórházának irányítójaként sem sikerült elérnie, hogy a gyermekegészségügy prioritás legyen a magát családbarátnak nevező Orbán-kormány számára.

Velkey mostani interjújában általánosságban is beszélt az egészségügy legnagyobb problémáiról: ápolóhiány, forráshiány, egészségkultúra hiánya, orvosok elosztása, túlhierarchizáltság, bérfeszültség. Utóbbi kapcsán jelezte: az orvosbérek emelése túlságosan megelőzte az ápolókét, ezért a Bethesda orvosai le is mondtak az emelés egy részéről az ápolók javára.

Saját helyzetükről azt is elmondta, hogy ahol nagyon kell, ott klimatizált a kórház, de abban, hogy az összes műtőben modern klíma legyen, rendkívüli magánadomány segít, mert a 3,6 milliárd forintos állami kórházi klímaprogram az egyházi kórházakhoz nem jut el, ezért is indultak el minisztériumi irányba is forrásért.

Deniz Göktaş török humorista június 1-jén Isztambul leghíresebb szabadtéri színpadán tartott önálló estet. Az előadásról készített videót június 24-én publikálta a YouTube-on, azóta már 9,5 millióan látták a felvételt. Göktaşt azonban időközben letartóztatták, és bíróság elé állították.

A nyaralásról hazafelé tartó humoristát az isztambuli nemzetközi repülőtéren fogták el. Az isztambuli főügyészség szerint azért, mert a hatóságok 185 panaszt kaptak Göktaş videójával kapcsolatban. Az ügyben a „vallási értékek nyilvános megsértése” miatt kezdtek nyomozni.

A török vallásügyi igazgatóság az ország összes mecsetében felolvasott, heti prédikációjában megemlítette az előadást, Göktaş megnevezése nélkül. A főmufti hivatala arra panaszkodott, hogy a digitális platformok és a „szent értékek humor álcája mögé bújtatott kigúnyolása” napról napra távolítja el a gyerekeket a török értékektől.

Göktaş ügyvédje azt mondta, a humoristát a vallási értékek nyilvános megsértése mellett a török elnök megsértésével is vádolják. Göktaş ezt a vádat vallomásában tagadta. Azt mondta, önálló estjét három éve adja elő különböző török városokban, és korábban egyetlen panasz sem érkezett az előadására. Hozzátette, hogy nem akart megsérteni egyetlen vallásos személyt sem.

A török kormány kritikusai Göktaş őrizetbe vételét egy minta részének tekintik. Szerintük az állam ismert személyeket céloz, hogy elnyomja az ellenzéki hangokat. Az elmúlt hetekben több mint 200 embert vettek őrizetbe Törökországban, ami július 7-én és 8-án ad otthont a NATO-csúcstalálkozónak. (via BBC)

11 év után új helyszínre költözik az EFOTT, július 8–12. között utoljára rendezik meg a fesztivált a Velencei-tónál – közölték a szervezők pénteken.

Olyan helyre költöznek, amely „az évről évre növekvő érdeklődést is jobban ki tudja majd szolgálni.” A fesztivál Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben a szervezők azt ígérik, hamarosan bejelentik, hova.

„A döntés mögött az évről évre egyre nagyobb részvételi szám áll: a költözés azt szolgálja, hogy a fesztiválélmény jövőre tovább bővülhessen, a megszokott minőség pedig hosszú távon is megmaradjon” – írták.

A közlemény szerint tavalyhoz képest 60 százalékkal nőtt a jegyek és bérletek iránti kereslet, ami azt jelzi, hogy „az EFOTT kinőtte a jelenlegi helyszínét”.

A Velencei-tó közben gyakorlatilag kiszáradt, gyalog át lehet rajta sétálni. Ebben a rövidfilmben jól látszik, milyen állapotban van most a tó.

2025 ember vesztette életét Franciaországban a hőhullám csúcspontján, a halálesetek száma 19 százalékkal nőtt június utolsó hetében az egy héttel korábbi időszakhoz képest. Stéphanie Rist francia egészségügyi miniszter azt is jelezte, hogy a 45 év felettiek körében egyértelműen nőtt a halálesetek száma.

Franciaországban június 24-én volt az országos átlagot tekintve a valaha volt legforróbb nap, Párizsban közel 41°C-ot mértek.

A példátlan hőhullám következtében az átlagosnál 1222-vel több ember halt meg Belgiumban a június 18. és 29. közötti 12 napban, ami 39 százalékos többlethalálozást jelent - közölte a belga szövetségi közegészségügyi közszolgálat.

Tájékoztatásuk szerint a vizsgált időszakban tapasztalt, a szokásosnál több haláleset főként a 85 éves és az annál idősebb emberek körében fordult elő (630), de 180-an voltak a hőség 65 évesnél fiatalabb áldozatai is. A vizsgált időszakból hét napon át volt statisztikailag kimutatható többlethalálozás. A legtöbb június 27-én, szombaton történt, amikor 572, a hőségnek tulajdonított halálesetet jegyeztek fel.

Hollandiában a múlt héten 480 többlethaláleset történt, közölték csütörtökön a holland hatóságok – az elhunytak többsége 80 éves vagy idősebb volt.

Hollandiában a következő napokban enyhébb időre számítanak, de Franciaországban és Portugáliában a következő napokban ismét 40 fok feletti hőmérsékletre van kilátás. (BBC, MTI)

Azonnali hatállyal megszüntetik Julian Nagelsmann szövetségi kapitányi szerződését – olvasható a német futballszövetség, a DFB honlapján közzétett hírben. Ezzel megerősítették a német lapok, majd a komplett világsajtó értesülését, mely szerint a kapitány és a szövetség csütörtöki tárgyalásán megszületett a megállapodás.

Nagelsmann a Paraguay elleni tizenhatoddöntős kudarc után még azt mondta, tisztában van a felelősségével, de maradni szeretne. Németország azóta, hogy 2014-ben fantasztikus focival világbajnok lett – többek között 7-1-re intézve el a házigazda Brazíliát az elődöntőben –, nem nyert kieséses meccset a soron következő tornákon. 2018-ban és 2022-ben nehezen is tehette volna, minthogy tovább sem ment a csoportkörből.

A még mindig csak 38 éves Nagelsmann a Hoffenheim, a Leipzig és a Bayern München kispadján is ült – mindenütt sikert sikerre halmozva –, majd a német szupercsapat éléről érkezett a válogatotthoz 2023-ban, amely a hazai rendezésű Európa-bajnokságon kiesett a negyeddöntőben a későbbi győztes spanyolokkal szemben.

A friss fejlemény legizgalmasabb eleme mindazonáltal az, hogy a DFB-honlapon megjelent cikkben is megerősítik: tárgyalnak Jürgen Klopp-pal arról, hogy vegye át a nemzeti csapat irányítását. Azt írják, a szakember jelezte, hogy kész vállalni a feladatot.

Az 59 éves Klopp a Mainznak hét, a Dortmundnak hét, a Liverpoolnak kilenc éven át volt vezetőedzője az elmúlt két és fél évtizedben. Hazájában eddig háromszor választották az év edzőjének, a Dortmunddal két, a Liverpoolal egy bajnoki címet szerzett, utóbbival 2019-ben a Bajnokok Ligájában is győztesek lettek. Innen 2024 nyarán távozott, azóta nem vállalt vezetőedzői feladatot.

Vitézy Dávid aláírta a Budai Fonódó villamoshálózat folytatásának 32,2 milliárd forint értékű európai uniós támogatási szerződését, így új villamosvonal épül a Szent Gellért tér és a Budafoki út között, a Műegyetem rakparton keresztül – jelentette be a közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalán.

Mint mondta, ez az egyik első olyan közlekedésfejlesztési projekt lesz, ami a felszabadított és hazahozott európai uniós forrásoknak köszönhetően indulhat el, ami annak is köszönhető, hogy a beruházás gyakorlatilag teljesen elő van készítve. A tervezése hosszú évek óta zajlik, bár Lázár János minisztersége alatt évekre leállt a projekt.

A beruházást a Közlekedési és Beruházási Minisztérium irányítja és a BKK-val együttműködésben valósítják meg. Várhatóan még idén ősszel elindulnak a közműkiváltási munkák, és jövőre már a nagyobb építkezési fázisok is jöhetnek a teljes nyomvonalon. Az új pályát 2029-ben tervezik átadni.

Így fog kinézni az új szakasz:

Vitézy Dáviddal nemrég készítettünk interjút:

Nem akármekkora hatkopoltyús szürkecápát sodort partra a tenger Toszkána partjainál. A négy méter hosszú, mintegy 400 kilós cápateteme strandolók szúrták ki, a Puntone di Scarlinó-i kikötőben emelték ki a vízből.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Corriere Fiorentino (@corrierefiorentino) által megosztott bejegyzés

Egyelőre nem tudni, mi okozta az állat halálát, az viszont biztos, hogy a hatkopoltyús szürkecápa szubtrópusi faj, sokfelé előfordul, a Földközi-tengerben is, de a toszkán partvidéken kifejezetten meglepő a megjelenése, ugyanis inkább a mélytengeri környezetet kedveli, nagyon ritkán vetődik fürdőhelyek közelébe - olvasható a Diving with Sharks oldalon.

A tetemet felboncolták, hogy kiderüljön: már azelőtt beteg volt-e, hogy a partra vetődött, ám a kutatók ez első vizsgálatok alapján semmilyen egyértelmű magyarázatot nem találtak az állat pusztulására. A cápatetem vizsgálata egyébként lehetőséget ad arra is, hogy ezt a nem túl gyakran látott fajt a kutatók alaposabban megismerjék.

Legutóbb 2016-ban vetődött partra egy közel három méter hosszú hatkopoltyús szürkecápa (akkor egy hím egyed) Marina di Grossetoban. (via HVG)

Bejelentette lemondását Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök pénteken. A politikus utódja kinevezéséig ügyvivő kormányfőként vezeti a kabinetet.

A kormányfő az X-en azt írta: azért döntött a távozás mellett, mert megbízatását már nem tudta elveivel és meggyőződésével összhangban ellátni. Döntésének okait nem részletezte.

Lemondásával a moldovai kormány megbízatása is megszűnik, ami nehéz helyzetbe hozza Maia Sandu államfőt, valamint a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártját (PAS), amely második egymást követő ciklusát tölti hatalmon. Az elnök azt mondta, az új miniszterelnök személyéről gyorsan születhet döntés. Hozzátette: a jövő héten egyeztetést folytat a parlamenti frakciókkal, mielőtt kijelöli a kormányfői tisztség várományosát.

Korrupciós ügyek

Munteanu valószínűleg a MoldATSA állami légiforgalmi irányító hatóságot érintő korrupciós botrány miatt mondott le. Az ügyet a Ziarul de Garda oknyomozó portál tárta fel, eszerint a mára már elbocsátott MoldATSA-vezető, Dumitru Vangheli önéletrajzát jelentősen kiszínezték, a benne szereplő szakmai tapasztalatok nagy része kitaláltnak bizonyult.

Maia Sandu államfő is a kritika kereszttüzébe került. Kiderült ugyanis, hogy egyik unokatestvére, Anastasia Taburceanu, a MoldATSA szóvivőjeként kapott állást – és moldovai viszonyokhoz képest jelentős, havi több mint 6 000 eurós fizetést kapott.

A 62 éves Munteanut a 2025. szeptemberi parlamenti választásokat követően bízták meg kormányalakítással, miután a PAS jelentős győzelmet aratott az Igor Dodon volt elnök vezette, oroszbarát Patrióta Választási Blokk felett, és újabb felhatalmazást kapott az ország európai uniós integrációs törekvéseinek folytatására.

Az Ukrajna és Románia között fekvő Moldova tagjelölt országként törekszik az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az ország politikáját évtizedek óta meghatározza az Európához közeledést támogató, illetve a Moszkvával szorosabb kapcsolatokat szorgalmazó politikai erők szembenállása, utóbbiakat Oroszország titkosszolgálati, befolyásolási műveletekkel támogatja. (via ORF, MTI)

Megvan, kik lesznek a közmédia szakmai vezetői - írja a 24.hu.

A lap úgy tudja, az MTVA jelenlegi konstrukciója helyett hamarosan felálló Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. szakmai vezetőinek hivatalos bejelentése a szerződéskötést követően, néhány napon belül várható.

A lap úgy tudja, a televíziós területért Bodacz Balázs, az ATV eddigi műsorvezetője felel majd, aki csütörtök este a csatorna Aktuál című műsorának végén jelentette be távozását, hozzátéve, hogy olyan helyen fogja folytatni a pályáját, ahol nagyon fontos lesz, hogy hazugságoktól, manipulációktól, lejáratásoktól és álhírektől mentesen tud majd ottani kollégáival együtt dolgozni. Bodacz korábban a Magyar Nemzetnél és a Hír TV-nél is dolgozott.

A rádió irányítása a 24.hu értesülései szerint Kerényi György kezébe kerül, aki 2006-2010 között már dolgozott a közmédiában a Kossuth Rádió főszerkesztőjeként, 2017-ben pedig Botka László felkérésére az MSZP kommunikációs igazgatójaként tevékenykedett.

A lap úgy tudja, az online részleg vezetésére Mészáros Zsófiát, a régi Index egykori főszerkesztőjét és a 444 korábbi vezető szerkesztőjét, a jelenleg fiatal újságíróknak szakmai képzést biztosító Pelikán Projekt alapítóját kérték fel.

Az Országgyűlés művelődési bizottsága csütörtökön nevezte ki a közmédia ideiglenes szakmai vezetőjének Horváth András jogászt, miután június 27-én megszűnt a közmédia korábbi vezetőinek megbízatása. A médiatörvény módosítása a Magyar Közlönyben jelent meg múlt pénteken, ebből derült ki, hogy a törvény közzétételének másnapján „megszűnik a médiatanács elnöke, Koltay András és a testület tagjai, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezetője, Altorjai Anita, továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, Papp Dániel vezető tisztségviselői megbízatása”.

Horváth András megbízatása ideiglenes, elsődleges feladata a közmédia jogi és gazdasági átvilágításának levezénylése lesz, a végleges vezetőt pedig pályázaton választják majd ki.

Őrült csatában győzte le az amerikai–kanadai–mexikói futball-világbajnokság tizenhatoddöntőjében Portugália a legutóbbi tornán bronz-, az eggyel korábbin ezüstérmes Horvátországot. Mint már megírtuk, a lényeges események ezen a találkozón a rendes játékidő letelte után zajlottak le. 1-1-ről indulva először is a 90+4. percben megszerezték a vezetést a portugálok, 2-1-re módosítva az állást, ám a horvátok a 90+13.-ban egyenlítettek. Ezt a találatot azonban a VAR – azaz a labdába épített chip – jelzése alapján elvették, így dőlt el a továbbjutás kérdése.

A meccs mindazonáltal nem csupán erről az egészen kivételes drámáról szólt, hanem a két ősöreg zseni, az egyaránt aranylabdás – előbbi sokszoros, utóbbi egyszeres – és egyformán több 200-szoros válogatott Cristiano Ronaldo és Luka Modric alighanem utolsó randevújáról is. Nem mellesleg: a 41 éves Ronaldo és a 40 éves Modric karrierjük egyértelmű csúcsán egymás oldalán négyszer nyerték meg a Bajnokok Ligáját a Real Madriddal a 2010-es években.

Értelemszerűen már a start előtt összefutottak, hiszen csapatkapitányként mi mást tehettek volna:

Persze ez így nem volt elég egyiküknek sem:

Menet közben nyilván kevésbé volt elsöprő a barátság:

Hiszen csak az egyikük nyerhetett, és ez a portugál lett.

A horvátok egyenlítő góljának elvételét – addigra Ronaldót már lecserélték, de Modric még a pályán volt – finoman szólva sem egyformán élték meg.

De a legikonikusabb felvételek a lefújás után születtek. Például egy ilyen:

Ugyanez egy másik szögből:

A jelenet mozgóképes verziójáért ide muszáj kattintani.

És hogy mit mondott Ronaldo Modricnak? Utólagos közlése szerint ezt: „Nagyjából egyidősek vagyunk, rengeteg meccset játszottam Lukával. Ő a futball legendája. Azt mondtam neki: »Gratulálok mindenhez. Szeretnélek újra látni, és minden jót kívánok a következő években a karrieredhez«. Jó volt megint játszani vele.”

Hogy az előző szezont az olasz AC Milanban letudó horvát klasszis folytatja-e, vagy sem, arról eddig egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg. Több forrás szerint biztosan befejezi, de hivatalos bejelentés még nem volt. Az viszont egészen biztos, hogy világbajnokságon ez volt a most együtt 81 éves duó utolsó randevúja.

Ronaldónak mindeközben minimum egy meccse még kinéz a világbajnokságon, Portugália ellenfele az egyre jobban focizó Spanyolország lesz.

Életének 83. évében elhunyt Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja - tudatta felesége pénteken az MTI-vel.

Szilágyi Tibor családja körében, békében hunyt el július 2-án, csütörtökön.

A Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Karakteres, mély tónusú hangjának köszönhetően sokoldalú művésszé vált: több mint 150 színházi szerepet játszott el a világirodalom legnagyobb drámai karaktereitől a komédiákig. Emellett több mint 120 filmben és televíziós produkcióban - köztük az Üvegtigrisben - nyújtott felejthetetlen alakítást. Rendezőként is sikeres volt, két verseskötete is megjelent. (MTI)

• Finnország évek óta a világ legboldogabb országa. De nem csak az általános boldogság nagy, hanem az állami intézményekbe, kiemelten a hadseregbe vetett bizalom is, sőt, itt a legmagasabb azoknak az aránya is, akik fegyvert fognának a haza védelme érdekében. De miért?
• Mit jelent a totális védelem Finnországban, és miért beszélnek ma már átfogó biztonságról?
• Mit csinál kilencszázezer önkéntes? Hogyan lehet biztonságban tartani az 1340 kilométer hosszú finn-orosz határt? Miért kellett lezárni az összes határátkelőt Oroszország irányába?
• Miért gyenge a megosztott társadalom?
• Helyszíni riport Helsinkiből és Lappföldről.

A biztonságpolitikai szakértők jó része Európa-szerte figyelmeztet arra, hogy a háború-béke kérdéséről nem fekete-fehérben kellene gondolkozni, lehet, hogy már háborúban állunk, csak nem vesszük észre. A finn szakemberek jó része is úgy véli, hogy most valamilyen szürke zónában lehetünk. Finnország biztonsági modellje világszerte ismert, de külföldről hajlamosak vagyunk egyszerűen a sok százezres tartalékos rendszerre, a hidegháború után is megtartott sorkatonaságra vagy az évtizedek óta építgetett-szépítgetett bunkerekre gondolni, ezek azonban a finn védelmi rendszernek csak töredékei. A kétezres évek eleje óta a finn biztonságpolitikai gondolkodás jelentős átalakuláson ment keresztül: a korábban középpontba helyezett, hagyományos „totális védelem” helyét fokozatosan a sokkal szélesebb, az egész társadalom működőképességét középpontba állító „átfogó biztonság” vette át. Bár ez lehetne egy száraz elméleti változás, amivel felesleges húzni az időt, nem pusztán terminológiai változásról van szó, a két koncepció mögött eltérő fenyegetéskép és eltérő államfelfogás húzódik meg, érdemes megérteni ezek lényegét, és a kettő közti fő különbséget.

A Finnország védelmét a mai napig meghatározó védelmi struktúra, a „totális védelem” a második világháború utáni időszakra nyúlik vissza. Akkor a háborúból azt a következtetést vonták le, hogy ahhoz, hogy érdemben lehessen Finnországot megvédeni, a társadalom minden részét be kell vonni, a haza védelme nemcsak a hivatásos hadsereg feladata, hanem mindenkié. Előbb-utóbb elkerülhetetlenül újra háború lesz, ezért valamilyen elrettentő erőt fel kell tudni mutatni egy olyan országnak, amely több mint 1300 kilométeren keresztül határos Oroszországgal, ahonnan már többször érkezett a veszedelem. Ha nem is legyűrhetetlen mennyiségű vasat és acélt, hát azt, hogy a társadalom mindenre és bármire is fel van készülve.

A totális védelem azon alapult, hogy a katonai védelem nem kizárólag a hadsereg feladata, a gazdaság, a közlekedés, az energiarendszer, a közigazgatás, az ipar és a lakosság egyaránt a nemzeti védelem részét képezte. Mindennek végső célja a katonai ellenállóképesség fenntartása volt, a fő kérdés így hangzott: hogyan lehet biztosítani, hogy Finnország egy fegyveres konfliktus esetén továbbra is harcképes maradjon? Hát úgy, hogy a társadalom minden erőforrását a védelem szolgálatába kell állítani.

A hidegháború végével azonban a világ megváltozott, talán felesleges is mélyebben magyarázni, hogyan, a döntéshozók egyre inkább azt látták, hogy a társadalmakat fenyegető veszélyek jelentős része már nem katonai természetű. A stratégiai gondolkodásban fokozatosan kialakult az a felismerés, hogy a biztonságot már nem lehet kizárólag a katonai dimenzióban értelmezni. Ez a gondolat egyébként világszerte megszületett a biztonságpolitikával foglalkozók körében, a finnek viszont záros határidőn belül ehhez alakították a teljes védelmi rendszerüket. A legfontosabb kérdés többé nem az volt, hogy Finnország képes-e megvívni egy háborút, hanem az, hogy képes-e működőképes maradni bármilyen válsághelyzetben. Az új megközelítés nem egy az egyben átvette a totális védelem modelljét, hanem inkább kibővítette azt. Nem egy külön intézmény vagy új bürokratikus rendszert hoztak létre, hanem a már meglévő szereplők együttműködését új alapokra helyezték, így az állam, az önkormányzatok, a vállalatok, a civil szervezetek és az állampolgárok egyetlen közös, átfogó biztonsági rendszer részeivé váltak, amelyben a hatóságok, az üzleti szféra, a civil társadalom, és az állampolgárok közösen biztosítják a társadalom létfontosságú funkcióinak fennmaradását minden körülmények között, ezzel a finn hangsúly az EU-ban az elmúlt években extra szexivé váló kifejezésre, az ellenállóképességre (resilience) került, durván húsz évvel azelőtt, hogy az uniós dokumentumok kulcsszavává vált volna.

Létjogosultsága kapcsán érdemes megjegyezni, hogy mindazok a felvetések, amelyek az átfogó biztonság modelljét megalapozták, végül előbb-utóbb mind megvalósultak:

• A kritikus infrastruktúrát (kiber)támadások érhetik: kábelátvágásokól vasútrongáláson át, Észtország internetről való 2007-es lekapcsolásáig erre ízlés szerint változatos példákat találunk.
• A globális ellátási láncok megszakadhatnak: voltak velük súlyos gondok akár a covid idején, akár a Hormuzi-szoros kiszámítatatlan lezárása alatt.
• Járványok béníthatják meg az állam működését: covid, korábban SARS, vagy sertésinfluenza, igaz, utóbbi kettő nem érintette drámai mértékben Finnországot.
• A migráció politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhat: az oroszok fegyverként használták a finnek ellen 2015-2016 telén, majd újra rápróbáltak 2023 novemberében.
• Az információs műveletek és dezinformációs kampányok pedig anélkül gyengíthetik egy ország ellenállóképességét, hogy egyetlen lövés eldördülne, ezt 16 év orbánizmus után talán nem is kell külön magyarázni.

Kitől kéne megvédeni Finnországot?

Ékszereket és használati tárgyakat lopott el idős gondozottaitól egy nő, a Kecskeméti Járási Ügyészségvádat emelt ellene.

A nő egy segítő szolgálat gondozójaként 2023 nyara és 2024 ősze között két idős kecskeméti asszony házi gondozását látta el. Egyikükhöz több mint egy éven át járt, ez idő alatt az arany ékszereit - karkötőt, nyakláncokat, medált és a jegygyűrűjét is - észrevétlenül ellopta, majd egy részüket elzálogosította.

Tettével a gondozottjának összesen 2,6 millió forint kárt okozott.

A nő a másik nyugdíjas asszonyt két hónapig gondozta, tőle díszterítőt, kanalakat és márkás edényt vitt el több mint 100 ezer forint értékben.

A tolvajnak amiatt is felelnie kell, mert egy üzletben a lopásgátlót kiszakította egy pólóból, majd magára vette a ruhát. Az eltávolított áruvédelmi eszközzel a kezében sétált ki a kapun, amely bejelzett, így a nőt az üzlet munkatársai a rendőri intézkedésig visszatartották. A nőt többrendbeli üzletszerűen elkövetett lopással vádolják, az ügyészség próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozza. (MTI)

Bevonták az első pácienst a legújabb ebolajárványt kiváltó Bundibugyo-vírustörzs kezelésére irányuló klinikai vizsgálatokba – jelentette be csütörtökön Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. Gebrejeszusz szerint a lépés mérföldkő a járvány elleni küzdelemben.

A főigazgató ugyanakkor hangsúlyozta, az előrelépés ellenére az egészségügyi dolgozókra más területeken még számos nehézség vár, beleértve a bizalmatlanságot és gyanakvást is. Példaként a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén lévő, az egyik legsúlyosabb járványgócnak számító Ituri tartomány kórháza elleni támadást említett, amelyben ketten életüket vesztették.

Aláhúzta ugyanakkor, hogy a járvány elleni küzdelem egyéb területein sikereket értek el: jelenleg már tíz laboratórium képes a tesztelésre, és az érintettek ötödénél végeznek kontaktkutatást, bár esetenként még több érintettet kell azonosítani.

A WHO tájékoztatása szerint a több hónapon át tartó, Ituriban kezdődött klinikai vizsgálatokba több mint ezer beteget vonnak be, az eljárás során pedig az MBP134 nevű, átalakított antitesteken alapuló kísérleti ebolagyógyszer és a Covid-19 kezelésére már jóváhagyott antivirális hatóanyag, a remdezivir együttes és külön-külön kifejtett hatásait vizsgálják.

A vírustörzs ellen egyelőre nem létezik sem jóváhagyott védőoltás, sem hatékony gyógyszeres kezelés.

Mindeközben a Kongói DK csütörtökön bejelentette, hogy az országban meghaladta az 1400-at az ebolával fertőzöttek száma, beleértve 447 halálozást is. A Kongói DK kommunikációs minisztériuma hozzátette, hogy a keleti Ituri és Észak-Kivu tartományban szerdán 54 új esetet regisztráltak. A kormány tájékoztatása szerint az összesített halálozási arány 30,6 százalék volt.

Jelenleg összesen 595 beteg van karanténban vagy kórházban, míg 213 beteg felépült. A három érintett tartományban a kontaktkövetés aránya 82,7 százalék volt. Jean Kaseya, az afrikai járványügyi hatóság (Africa CDC) főigazgatója csütörtökön figyelmeztetett, hogy a járvány továbbra is „rendkívül súlyos”, a korábbi, a Kongói DK-ban és Nyugat-Afrikában dúló ebolajárványokkal ellentétben a Bundibugyo-vírustörzs gyorsabb terjedést és nagyobb halálozási arányt okoz.

Megérkezett a hidegfront, kifejezetten enyhe hétvégénk lesz, többfelé élénk, erős szél frissíti a levegő, délutánonként 25 és 30 fok közötti maximumokkal – írja az Időkép.

A hét hátralévő részében jelentős csapadék már nem jön, csupán pénteken és vasárnap fordulhatnak elő helyenként kisebb záporok, esetleg zivatarok.

A nagy meleg nem tér vissza, de pénteken még több helyen előfordulhatnak 30 fok fölötti értékek, a legmelegebb tájakon 31–32 fok várható. Szombaton és vasárnap viszont a legtöbb helyen 30 fok alatt maradunk, 27–29 fok körül alakulnak a maximumok.

Éjszaka 20 fokot meghaladó legalacsonyabb hőmérséklet már sehol sem várható. Több helyen 15 fok közelébe, illetve kevéssel ez alá hűlhet a levegő a kora reggeli órákra. A hidegre hajlamos tájakon, elsősorban az Északi-középhegység völgyeiben és az Őrségben 10 fok körüli minimumok várhatók, néhol 8–9 fok sem kizárt a leghűvösebb hajnali órákban.

Az elmúlt napokhoz hasonló forróság a középtávú előrejelzések szerint a jövő héten sem tér vissza, sőt kedd-szerda környékén újabb hidegfront érkezése körvonalazódik.

„Dühödt értetlenséggel fogadtam nemrég önöktől, illetve közvetlenül, mert - mint kiderült - történetesen utcaszomszédok vagyunk, az MMA elnökétől azt a kérdést, hogy ha az MMA jelölne a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadnám-e” - írja Krasznahorkai László.

A Nobel-díjas író szerint mindannyian tisztában vagyunk „azzal az áldatlan helyzettel, amely egy egymással hadban álló, történelmi egyet nem értéssel megvert művészeti életet jellemzi Magyarországon”, majd a teljesség igénye nélkül felsorol egy csomó neves művészt, akik az egyik oldalon tagjai az MMA-nak, a másikon (őt magát is beleértve) a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Majd feltesz egy sor költői kérdést, miszerint

„ezek a nagy művészek hogy kerülhettek egymástól ekkora távolságra?!?!? Külön táborokba? Egyáltalán hogy kerültek táborokba? Nem inkább a Magyar Olümposzon kellene lenniük? Nektárt szopogatva együtt?! ”

Végül szomorúan közli, hogy amíg az áldatlan állapot, ami az elkülönülést kiváltja, meg nem változik, nem képes elfogadni a díjat.

„Ha a Nemzet művészeinek listáját nézem, amiről az MMA dönt, és ha azt látom, hogy akárcsak egy kitüntetett is a másik oldalról érkezett, márpedig egynél sokkal több található azon a listán, akkor csak bennem merül fel, hogy van itt valami nagyon rég elhomályosított, nagyon megalázó összefüggés?! Hogy van valami, ami egész egyszerűen felülírja ezt a beteg, rothadt, animális, piszkosul provinciális elkülönülést?! Áldatlan állapot. Amíg nem történik meg, hogy gyöngeségeinken felülemelkedve ez az áldatlan állapot megváltozik, nem vagyok képes elfogadni ezt a mindannyiunk számára megtisztelő címet. Annyira szomorú vagyok, hogy ezt kell mondanom!”

A teljes poszt itt olvasható:

Egy állatorvos és asszisztense pénzért hamisan igazolták kiskutyák életkorát, és hogy megkapták a kötelező oltásokat. A Pest Vármegyei Főügyészség minősített vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat ellenük.

A Cegléd környéki településen élő állatorvost 2023 júniusában kereste fel egy pár, akik kiskutyák exportjával foglalkoztak. A jogszabályok szerint a kutyák külföldre szállításához szükséges veszettség elleni oltás, amelyre legkorábban az állat 12 hetes kora után kerülhet sor, továbbá a külföldre szállításhoz állatútlevélre is szükség van, amely tartalmazza az állat oltásait és annak időpontjait.

A pár tudta, hogy külföldön a 8-10 hetes kölyökkutyák a legkeresettebbek, így olyan okiratok kiállítását kérték az állatorvostól, amelyek valótlanul igazolják a kiskutyák életkorát, és azt is, hogy a kötelező oltásokat megkapták.

A közlemény szerint 2023 júniusa és decembere között az állatorvos és asszisztense mintegy 200 kutya esetében állított ki olyan kisállat útlevelet, amelyben valótlanul igazolták az életkort és az oltás megszerzésére vonatkozó adatot; a pár összesen több mint 3 millió forintot fizetett ki a hamis okiratokért.

A Pest Vármegyei Főügyészség az állatorvost minősített vesztegetés elfogadásának bűntettével, továbbá asszisztensével együtt többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével, míg a párt minősített vesztegetés bűntettével és felbújtóként elkövetett, többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. A vádlottak bűnösségéről a Budapest Környéki Törvényszék fog dönteni.

Egy férfi fölgyújtotta magát az ENSZ New York-i székháza előtt, és a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe. Miközben lángolt, tibeti zászlót tartott a kezében – közölte a New York-i rendőrség.

Az 52 éves férfit súlyos égési sérüléseket szenvedett, nem lehetett megmenteni az életét. A hatóságok nyomozást rendeltek el, egyelőre nem tudni, mi késztette a férfit arra, hogy fölgyújtsa magát. A férfi nevét addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg nem sikerült elérni a családját.

Az ENSZ szóvivője azt mondta, hogy az incidens az aznapra tervezett összes ülés befejezése után történt, így a szervezet munkáját nem érintette.

Kína azt állítja, hogy Tibet több mint hét évszázada a területének része, a kínai kommunista párt 1951 óta az irányítása alatt tartja a területet. Sok tibeti azonban ezt tagadja, állításuk szerint történelmük nagy részében lényegében függetlenek voltak, és tiltakoznak a kínai főhatalom ellen. (MTI)

Donald Trump amerikai elnök újabb videóval örvendeztette meg követőit, a saját közösségimédia-felületén posztolt mozgóképes műalkotás azt mutatja be, ahogy Dr. Trump néhány páciense vall arról, hogyan esett áldozatul a Trump-elmezavar szindrómának.

Csak a rend kedvéért rögzítsük: a videót, bármennyire is hiperrealisztikus, valójában mesterséges intelligencia generálta, Trumpnak nincsen semmiféle orvosi végzettsége, és olyan betegség, hogy Trump-elmezavar szindróma, nincsen.

Most, hogy ezeket a nyilvánvaló tényeket leszögeztük, lássuk, mit akart mondani Trump a videóval.

A következő hírességek álképmásait tekinthetjük meg: Rosie O'Donnell, Robert De Niro, Whoopi Goldberg, Edward Norton és Julia Roberts. Ők egyébként a való világban mind élesen bírálták már Trumpot és kormányát, az elnök viszont szereti a kritikusait azzal elintézni, hogy mindannyian a Trump-elmezavar szindrómában (Trump derangement syndrome, TDS) szenvednek, ami nagyjából annyit takar az ő értelmezésében, hogy mindenki, aki nem ért vele egyet, agybajos.

És hogy néz ki ez a betegség Trump szerint? De Niro például arról beszél: „Nem tudtam enni, nem tudtam aludni, állandóan dühös voltam. Mindenkit nyomorulttá tettem magam körül.” Julia Roberts pedig arról: „Úgy érzem, az elmúlt két évben 20 évet öregedtem. Annyira aggódtam, elkezdtem félteni a jövőmet.”

Aztán jön Dr. Trump, és megmondja a tutit, hogyan lehet kigyógyulni a Trump-elmebaj szindrómából:

„Kapcsolják ki az álhíreket, imádkozzanak, és ha valaha szoronganak, igyanak meg egy diétás kólát, mint én, és figyelemre méltó különbséget fognak látni az életükben.”

Ennyi. Vagyis dehogyis!

Trump különösen vonzódik az MI-generálta tartalmakhoz. Februárban olyan videót posztolt, amiben az Obama-házaspár majomként ugrándozik, ezt ugyan utóbb a kritikák hatására törölte, de nem kért érte bocsánatot, de megjelent már korábban nála ez az orvos-vonal is, amikor Jézusként ábrázolta magát, a felháborodást pedig azzal próbálta elütni, hogy ő nem ismerte fel a vallási utalásokat, csak betegeket gyógyít. Egyébként tett már közzé olyan képet is, amin pápaként pózol, erről utóbb azt állította, hogy semmi köze hozzá, de „a katolikusok imádták”.

Két dolgot érdemes a mostani esetből kiemelni:

• A Fehér Ház arra a kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, hogy kértek-e engedélyt a videóban megjelenített színészektől a képmásuk használatához. Az MI által generált tartalmak egyik legsötétebb hozadéka, hogy bárkiről bármilyen tartalmat elő lehet állítani a beleegyezése nélkül (gondoljunk csak a deepfake pornó elterjedésére), aminek felmérhetetlen veszélyei vannak.
• Azzal, hogy Trump és csapata a kormányzati tevékenységgel szembeni kritikákat elmezavarnak bélyegzi, egyszerre stigmatizálja a különféle mentális betegségeket, és üzeni azt, hogy azok, akik nekik nem tetsző álláspontot képviselnek, betegek. Ez egyszerre diszkriminatív és megfélemlítő kommunikáció.

Zavarja mindez Trumpot? Nyilván nem. És a Fehér Házat sem, a mostani videóval kapcsolatban csak azt siettek leszögezni, hogy az elnöknek „joga van” közzétenni azt, ráadásul javarészt humorosnak, és az elnöki kommunikációs stílus részének nevezték azt. Sőt, Davis Ingle, a Fehér Ház szóvivője még fontosnak tartotta közölni azt is:

„A Trump-féle elmezavar szindróma egy bénító betegség, amely sajnos sok ember agyát megrontotta” – tette hozzá.

A péntek éjszakai-hajnali két meccs közül a portugál–horvát hozta az igazi drámát az amerikai–kanadai–mexikói futball-világbajnokságon, a svájci–algériai kevésbé katartikusan alakult. Annak ellenére is, hogy ennek a párharcnak sem volt egyértelmű esélyese a vélelmezett erőviszonyok alapján, úgy sem, hogy Svájc veretlen csoportelsőként – ezen belül a házigazda Kanada ellen kifejezetten jól játszva –, míg Algéria harmadikként jutott a tizenhatoddöntőbe.

A meccs nagy részében tényleg egyenlő erők küzdöttek, némi afrikai mezőny- és lövésszámfölénnyel, ám a gólokat a svájciak szerezték. Az elsőt mindjárt az elején, Manzambi szép cselek után prezentált nagy passzából Embolo volt eredményes a 11. percben. Algéria innentől igencsak nyomott az egyenlítésért, hiába, sőt: a második játékrész legelején Ndoye betette a másodikat, a 46. percben kialakítva a 2-0-s végeredményt.

Nem mondhatni, hogy a folytatásban ne lett volna esélyük közelebb zárkózni Mahrezéknek, a lehetőségekkel azonban nem tudtak élni. Más kérdés, hogy alapvetően a 3-0 sem volt messzebb, mint az algériai szépítés. Mindazonáltal egyik és másik sem valósult meg, maradt a közte kettő és a svájci továbbjutás.

Svájc utoljára egy másik univerzumban, 1938-ban nyert egyenes kieséses meccset foci-vb-n, de jövő héten ismét próbálkozhat. Ráadásul megint nem verhetetlen ellenféllel szemben, hiszen a Ghána–Kolumbia párharc győztese vár majd rá.

Algéria ellenben hazamegy. A csoportkörben fergeteges teljesítményt nyújtó afrikai csapatok – ott egyedül Tunéziának nem jött össze a továbbjutás a tíz válogatott közül – rendre kiesnek, eddig így járt Dél-Afrika, Elefántcsontpart, a Kongói DK és Szenegál is, és csak Marokkó nyert. Hárman még így is maradtak, a Zöld-foki Köztársaság, Egyiptom és Ghána javíthat a méglegen, ha bír.

Továbbra is két Fidesz-közeli céggel végezteti a Legfőbb Ügyészség a kommunikációs feladatokat, miközben azokat házon belül is el tudnák látni - írja a HVG.

A Legfőbb Ügyészség élén jelenleg az a Nagy Gábor Bálint áll, aki korábban Polt Péter kabinetfőnöke volt, akit tavaly a fideszes parlamenti többség 9 évre választotta meg, és akit Magyar Péter más közjogi méltóságokkal együtt szólított fel távozásra (de nem távozott).

A Legfőbb Ügyészségnek jelenleg is élő szerződése van az EuroAtlantic Zrt.-vel és a Promotheus Agency Bt.-vel is, előbbi az év első 11 hónapjában nagyjából 20-20 millió forintért gyárt digitális tartalmat, és kommunikációs tanácsokat is ad a vádhatóságnak, utóbbi pedig 20 millió forintért üzemelteti az ügyészség weboldalát. Teszik mindezt úgy, hogy a Legfőbb Ügyészségnek van saját kommunikációs osztálya és informatikai főosztálya is.

Az EuroAtlantic fő tulajdonosa egyébként az egykori fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás és családja, míg a Promotheus Agencyé az a Petneházy Dávid, aki a volt fideszes képviselő, Petneházy Attila fia, és a szabolcsi Fidelitas korábbi elnöke is egyben - emlékeztet a HVG.

2021-ben Petneházyék és Fellegiék családi szállodabizniszét elég szépen megtolta az állam.

FRISSÍTÉS 11:32

Cikkünk megjelenése utána Legfőbb Ügyészség írásban reagált a cikkben foglaltakra, a választ változtatás nélkül, teljes terjedelmében közöljük:

„Az ügyészség kommunikációs és informatikai feladatai az elmúlt években jelentősen átalakultak. A külső szakértői közreműködés igénybevétele nem a belső szervezeti egységek kiváltását szolgálja, hanem azok munkájának szakmai támogatását és a megnövekedett feladatmennyiség kezelését.

Az ügyészség felismerte, hogy az igazságszolgáltatásról folyó nyilvános párbeszéd gyakran egyoldalú. A büntetőügyek jelentős részében ma is előfordul, hogy a nyilvánosság számára elsőként vagy legerősebben a vádlott, illetve védője által megteremtett értelmezési keret jelenik meg, és ezen keresztül alakul ki a közvélemény képe egy adott ügyről. Az ügyészségnek ugyanakkor törvényi kötelezettségei, eljárási korlátai és a nyomozás érdekeihez kapcsolódó felelőssége is van, ezért csak ezek figyelembevételével kommunikálhat. Éppen ezért vált szükségessé egy tudatosabb, közérthetőbb és erősebb médiajelenlét kialakítása, amely segíti, hogy az ügyészségi álláspont, a közérdekű információk és az eljárások lényegi tényei is eljussanak a nyilvánossághoz.

Ezt a feladatot különösen fontossá tette a médiafogyasztási szokások átalakulása. A tájékozódás súlypontja ma már döntően a digitális felületekre, azon belül is a közösségi médiára helyeződött át. Az ügyészség ezért döntött a honlap megújítása, a közösségimédia-csatornák elindítása, edukációs tartalomsorozatok készítése, valamint — amikor ezt a nyomozások érdekei lehetővé teszik — a proaktívabb kommunikáció mellett. A Facebook-oldal követőinek száma mára meghaladta a 21 ezret, ami azt mutatja, hogy a közérthető, hiteles és rendszeres, az igazságszolgáltatással összefüggő kommunikáció iránt érdemi társadalmi érdeklődés mutatkozik.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az ügyészség szóvivői nem főállású kommunikációs szakemberek: ügyészek, akik munkájuk mellett írnak közleményeket, válaszolnak sajtómegkeresésekre és állnak a média rendelkezésére. A kommunikációs feladatok volumene ugyanakkor jelentős. Ennek érzékeltetésére: a július 3-i napi sajtószemlében 215 cikk, illetve megjelenés szerepelt, 53 különböző témában. Egy ilyen nagyságrendű médiajelenlét folyamatos követése, elemzése, kezelése meghaladja a belső kapacitások kereteit.

Hasonló a helyzet az informatikai feladatokkal is. Az ügyészség informatikai szervezete a működésbiztonság, az alapinfrastruktúra, a belső rendszerek és a napi üzemeltetési feladatok fenntartása mellett látja el feladatait. A honlapfejlesztés, a korszerű digitális kommunikációs felületek kialakítása és azok folyamatos üzemeltetése olyan többletfeladatot jelent, amely speciális szakértelmet és kapacitást igényel.

A külső kommunikációs és informatikai szolgáltatók bevonása ezért indokolt, célhoz kötött és a belső működést kiegészítő megoldás. A beszerzések minden esetben a hatályos jogszabályoknak megfelelően történtek.”

Magyar Péter a választási kampányban azt ígérte, hogy kétharmados győzelmük esetén eltávolítják pozícióikból a Fidesz által kinevezett, általa báboknak nevezett közjogi méltóságokat, akiket meg is nevezett:

• Sulyok Tamás köztársasági elnök;
• Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész;
• Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület másik 14 tagja;
• Varga Zs. András, a Kúria elnöke;
• Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal elnöke;
• Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke;
• Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; és
• Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.

Magyar április 12-én, a kétharmados győzelem utáni beszédében lemondásra szólította fel a fent nevezetteket, majd április 20-án azt mondta, május 31-ig ad határidőt nekik, hogy önként távozzanak pozícióikból - ami viszont nem történt meg.

Ezután derült ki, hogy például Sulyok Tamást az alaptörvény tizenhetedik módosításában egy mondattal mozdítanák el, míg például az alkotmánybíróknál a 70 éves felső korhatár visszaállításával pöckölnék ki Poltot, aki így már túlkorossá válik.

Varga Zs. és Senyei esetében viszont nem ez a megoldás látszik körvonalazódni, ugyanis a társadalmi vitára bocsátott alaptörvény-módosító javaslat nem szüntetné meg a Kúria és az OBH vezetőjének pozícióját, hanem visszahívhatóvá tenné őket, ami viszont a bírók kezébe adja a döntést. Pontosan nem tudni, hogy milyen módon, Magyar Péter viszont korábban azt mondta, hogy a bírák kétharmadának kezdeményezése lenne szükséges hozzá.

A 24.hu több bírót is megkérdezett a lehetséges eljárásrenddel kapcsolatban, akik viszont nem voltak elragadtatva az ötlettől. Egyikük például azt mondta, biztos benne, hogy a Kúria elnökét ezzel a módszerrel nem tudják visszahívni, mert a bírók kétharmada nem állna bele egy ilyen eljárásba, pedig „nála utáltabb ember talán nincs a bírók körében”, más szerint már csak azért is meggondolná minden bíró, hogy beleáll-e egy ilyen visszahívásos kezdeményezésbe, mert a két vezető rendkívül széles jogkörrel rendelkezik, így ha a visszahívás sikertelen, annak súlyos következményei lehetnek rájuk nézve.

„Az a gond, hogy miközben az új kormány máshol végigviszi a rendszerváltást, addig az igazságszolgáltatásban cserben hagynak minket, hogy mi oldjuk meg a két vezető eltávolítását. Láthatóan nem veszik figyelembe, hogy milyen függelmi viszonyban vagyunk” – mondta a 24.hu-nak.

A Res Iudicata Bírói Egyesület azzal egyetért, hogy a bírák részt vehessenek a vezetők kiválasztásának vagy visszahívásának folyamatában, viszont szerintük a jogbiztonság elve megköveteli, hogy ezt csak a jövőre nézve vezethessék be, megfelelő garanciákkal.

„A bírósági vezetők bírói kar általi visszahívásának kérdése alapvető feszültségben áll a bírói ethosszal. A bírói hivatás lényege a függetlenség, a pártatlanság és a törvényeknek való alárendeltség, míg a visszahívhatóság mechanizmusa politikai vagy érdekvédelmi logikát visz a rendszerbe, az Országgyűlés helyett a bíróknak kellene szakmai és egyben – a korábbi megválasztásra tekintettel – politikai ítéletet is alkotniuk, miközben tartózkodniuk kell minden politikai megnyilvánulástól” – hívta fel a figyelmet a bírói egyesület.

Meglátásaikat egyébként elküldték az alaptörvény-módosító javaslat társadami vitájában is.

Egyébként a Kúria-elnök menesztéséhez elég lenne visszaállítani a poszt betöltéséhez szükséges korábbi alkalmassági feltételeket, Varga zs. Andrásnak ugyanis nincs bírói múltja, a Fidesz kifejezetten személyre szabott jogalkotással ültette be a székébe.

A tizenhatoddöntők egyik legnagyobb rangadójának ígérkezett az észak-amerikai világbajnokság portugál–horvát meccse, mindkét csapatban egy-egy negyven év feletti korszakos zsenivel, Cristiano Ronaldóval az egyik, Luka Modriccsal a másik oldalon. Ez volt az a párharc is, melynek kapcsán egyáltalán nem lehetett arról beszélni, hogy melyik együttes az esélyesebb.

Ehhez képest az első félidőben jószerével nem történt semmi – azaz semmi fontos –, a második viszont meghozta a drámát, amire mindenki várt. Az abszolút kulminációval – ahogy ezen a világbajnokságon megszokhattuk – a rendes játékidő lejárta után. Mostanra tényleg egyértelművé vált, hogy újabban semmi értelme a 90 perc leteltére várni, azért semmiképpen, amiért korábban volt szokás. Vagyis nem az történik a 91.-be fordulva, hogy fellélegzünk – vagy éppen beletörődünk –, hogy na máris vége, ellenkezőleg, akkor kezdődik a tánc.

Hogy érthetőbb legyen: Horvátország Perisic révén az 53. percben megszerezte a vezetést, ám a nyolc évvel ezelőtti torna döntősének drukkerei nem sokáig örülhettek, Ronaldo a 68.-ban tizenegyesből egyenlített, ez volt a szupersztár első olyan találata, amit egy vb egyenes kieséses szakaszában szerzett, 1-1.

Majd elérkeztünk az ominózus 90., utána pedig a 94. percig – CR7-et már korábban, a 81.-ben lecsélték –, amikor is Ramos a kapuba fejelte Rafael Leao beadását, 2-1.

És ezzel természetesen nem volt vége, a horvátok mentek az egyelítésért, ami össze is jött nekik: a 90+13. (!) percben Perisic beadta, a labdához többen hozzáértek, majd Gvardiol lőtte be közelről. Csakhogy hiábavaló volt a horvát öröm, a játékszerbe épített chip jelzett: volt egy elsőre nem feltűnő hozzáérő is, éspedig a horvát Matanovic, ami miatt a labdát a kapuba juttató Pasalic lesen volt a kritikus pillanatban. Visszavonták, a pályára a dühös és csalódott horvát drukkerek által bedobált tárgyakat eltakarították, a meccs még mindig ment tovább, csak a 90+19. percben ért véget.

Portugália továbbjutott, a következő körben az Ausztriát hazaküldő, egyre jobban, szebben, eredményesebben játszó Spanyolországgal küzdhet meg a legjobb nyolcért. A horvátok a 2018-as vb-ezüst és a négy évvel ezelőtti elődöntő után most a legjobb 32 között búcsúzni kényszerültek, és a hírek szerint elképzelhető, hogy Modricnak ez volt az utolsó meccse.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt legfontosabb-érdekesebb cikkeivel, híreivel. Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

Derű és harag

Magyarország szokatlan eufóriában tölti mézesheteit, de ez sem tart örökké: Rényi Pál Dániel cikkében arra figyelmeztetett, hogy a múlt lezárásához emlékeztetnünk kell magunkat arra, amit tizenhat éven keresztül átéltünk, mert egyedül így haladhatjuk meg az orbánizmust.

És ha már orbánizmus: felidéztük tegnap azt is, hogyan nézett ki a NER első nyara, amikor a Fidesz elkezdett módszeresen visszaélni a hatalmával.

Az élet itthon

A Balásy-cégcsoport lapunk birtokába került szerződéseiből derül ki, hogy az Origo fél év alatt félmilliárdot, a Pesti Srácok kétszázmilliót szakított állami hirdetésekből, de az is bevett módszere volt a Rogán-tárcának, hogy beszélgetős műsorokba, podcastekbe szakértőt delegált, és ezért fizetett. Ezek a pénzek hiányoznak most a sorra megszűnő jobboldali médiumoknak.

Sulyok Tamás ügyében járt Budapesten a Velencei Bizottság delegációja, Sulyokkal és Magyar Péterrel is tárgyaltak. Sulyok-ügyben aktivizálta magát Áder János is, szerinte alkotmányellenesen akarják elmozdítani az elnököt, mire Magyar Áder alapítványainak ügyeivel vágott vissza, amire válaszul Áder megüzente: Magyar vagy hozzon bizonyítékot a közpénz-kilapátolásra vagy kérjen bocsánatot.

Magyar részvételével volt kormányszóvivői tájékoztató is tegnap, kiderült többek között, hogy nyilvánosak lesznek az ügynökakták, tovább változik az Alaptörvény, és hogy nyílt pályázattal választják ki a NAV elnökét. Eldőlt az is, hogy a vármegyéknek és a főispánoknak is vége, és hogy Horváth András lesz a közmédia ideiglenes vezetője, valamint hogy Magyar felmentette Hatala Annát, a Nemzeti Információs Központ (NIK) főigazgatóját.

Hír volt még, hogy hónapokkal hosszabbították meg Őrsi Gergely, Láng Zsolt és Molnár Zsolt letartóztatását, hogy a centrálos Varga Zoltán lecsapna a Nemzeti Sportra és a Mandinerre, és hogy Hoppál Péter köszöni a lehetőséget, de inkább nem akarna most Komló díszpolgára lenni.

Podcast

Egyre több bizonyíték kerül elő arról, hogyan zajlott az ukrán pénzszállító elleni akció a kampány hajrájában. Stúdiónkban átbeszéltük, mit lehet tudni az ügyről.

Vébé

Alakul tovább a legjobb tizenhat a világbajnokságon, Spanyolország simán verte Ausztriát, éjszaka pedig Portugália is legyőzte Horvátországot, míg a jelenleg is menő meccsen Svájc vezet Algéria ellen. És írtunk arról is, hogy Starmer nem enged Tuchel kérésének: a gyerekeknek az iskolában a helyük a hétfő hajnali Anglia–Mexikó meccs után is.

Hétfőn este egy nyílvesszőket és söréteket tartalmazó táska robbant fel Monacóban, a francia határ közelében lévő Rue Révérend Père Louis Frollán. A robbanásban megsérült Vadim Jermolajev ukrán oligarcha, az élettársa és a fia.

Jermolajev az orosz-ukrán háború kezdete óta Monacóban tartózkodó „menekült”, akit 2023 decemberében vont szankciók alá Zelenszkij ukrán elnök, elsősorban azért, mert a milliárdos az orosz megszállás alatt álló Krímben folytat alkoholkereskedelmi tevékenységet. Az AFP-nek korábban egy névtelen forrás azt nyilatkozta, hogy „az emberek sorba álltak, hogy lelőhessék” az oligarchát Dnyipróban, abban az ukrán iparvárosban, ahol a vagyonát szerezte.

A hétfői robbantásról – ami az első ilyen típusú merénylet volt Monaco történetében – annyit lehetett eddig tudni, hogy a biztonsági kamerák egy embert rögzítettek, aki a detonáció után Franciaország felé menekült.

A monacói ügyészség csütörtökön közölte, hogy azonosították a merénylet gyanúsítottját, aki felkerült az Interpol vörös körözési listájára. Sajtóinformációk szerint a gyanúsított, aki a merénylet időpontjában fekete halászkalapot viselt, valószínűleg nő, aki férfinak próbálta álcázni magát. (Guardian)

A Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) működésének átvilágításáról és felülvizsgálatáról szóló kormányhatározat.

A határozatban a kormány a civil finanszírozási rendszer átláthatósága érdekében elrendeli a NEA működésének átfogó tényfeltáró átvilágítását és felülvizsgálatát, amellyel a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert bízta meg.

Jelezték, hogy a vizsgálatnak az általános pénzügyi, jogi és célszerűségi vizsgálaton túl mindenképpen ki kell terjednie a kiírt pályázatok törvényben meghatározott célokkal való összhangjára, a Nemzeti Együttműködési Alap kollégiumainak döntési mechanizmusára, továbbá a civil jelöltállítási rendszer felülvizsgálatára. Ezen felül felkérték a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert, hogy a vidék- és településfejlesztési miniszter bevonásával, a vizsgálat eredményétől függően tegyen javaslatot a kormány új támogatáspolitikai koncepciójára.

A NEA 12 éves története alatt 117 milliárd forint támogatás került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz – ezt a Civilek Új Alapon nevű, civil szervezeteket tömörítő koalíció állapította meg nemrég, az egyelőre 12 szervezetet tömörítő kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálják az állami alap működését, amihez országszerte 665 különböző szervezetet kérdeztek meg.

A Nemzeti Együttműködési Alapot (NEA) azért hozták létre 2014-ben, hogy közhasznú szervezeteket támogasson. Az alap által kiosztott támogatásokat az Átlátszó elemezte, és arra jutottak, hogy a legtöbb pénzt elnyerő 10 szervezet többsége valamilyen módon kötődik a kormánypártokhoz, az első három pedig mind kormányközeli. (MTI)

Az egykori kormánypártok megsemmisítő választási veresége után gyors ütemben kezdett szétesni az a kormányközeli médiabirodalom, amelyet a Fidesz kétharmados kormányzása alatt különféle állami és szabályozási előnyök tartottak életben: a részrehajló médiaszabályozástól a versenyhatósági kontroll kiiktatásán át a célzott reklámköltésekig.

Hogy utóbbinak mekkora szerepe volt a rendszer fenntartásában, arról most újabb részletek derültek ki.

A Transparency International közérdekű adatigénylése nyomán a 444 olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025-ben kötött médiavásárlási szerződéseinek egy részét mutatják be. A dokumentumok szerint a tárca Balásy Gyula két cégén, az azóta szintén csoportos leépítéseken átment New Land Medián és a Lounge Designon keresztül vásárolt reklámfelületeket - jellemzően a Fideszhez közel álló - sajtótermékekben. Az adatigénylés részeként 15 kormányzati kampány (Voks 2025, Otthon Start, Fogyasztóvédelmi Nemzeti konzultáció stb.) részletes médiatervét ismerhettük meg, amelyekből megtudtuk, hogy az állam tavaly április és december között

• összesen legalább bruttó 9 milliárd forintot csatornázott ki az online és nyomtatott sajtóhoz kormányzati hirdetésekkel,
• a televízióban sugárzott reklámokra 7,1 milliárdot,
• a rádióban 1,1 milliárdot költött,
• social médiában pedig 246 millióért vásárolt üzeneteinek felületet.

Ebben a cikkben az online és a nyomtatott sajtóra, azon belül is a nagyobb országos médiumokra, valamint a közösségi platformokra koncentrálunk. Bár megkaptuk a teljes médiaterveket, amelyek a televíziós, rádiós és megyei lapokban elhelyezett hirdetéseket is tartalmazzák, ezeket most nem dolgoztuk fel. Ennek oka, hogy a minisztérium ugyan elektronikusan teljesítette az adatigénylést, az iratokat azonban olyan formátumban küldték meg, amely sok esetben nehezen vagy egyáltalán nem olvasható géppel. Az egész anyag kézi digitalizálása aránytalanul nagy munkát igényelt volna, ezért ezúttal a legfontosabb sajtótermékekre szorítkoztunk.

Az Origo szívta fel a legtöbb pénzt, az Index éhkoppon volt

Míg a piaci alapon működő sajtótermékek bevételeinek jelentős része vállalati hirdetésekből származik – a Telexen például cikkünk írásakor a McDonald's csokis McFreeze-e, a 444-en pedig a Budapest Park következő koncertje fut a Google személyre szabott reklámjai mellett –, addig a kormánypárti médiában hosszú éveken át az állami hirdetések jelentették az egyik legfontosabb bevételi forrást.

Hogy ez mit jelent a tartalom szempontjából, arra jó példa Szőllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztőjének nyilatkozata. Az ATV Médiapiac című műsorában a napokban arról beszélt, hogy ha „Rogánék előbb pénzt adtak, aztán kértek valamit, azt illik teljesíteni”.

Az alábbi listán azt mutatjuk meg a Kabinetiroda hozzánk eljutott 2025-ös szerződései alapján, hogy ez szerkesztőségenként mennyi pénzt jelenthetett. Az összegek közötti eltérések összefügghetnek a médium látogatottságával, de azzal is, mennyire volt fontos a kormány számára, hogy pénzt csatornázzon oda.

Spanyolország magabiztos, 3-0-s győzelemmel jutott be a világbajnokság legjobb 16 csapata közé, miután csütörtök este simán legyőzte Ausztriát. Luis de la Fuente csapata – Mexikóhoz hasonlóan – továbbra sem kapott gólt a tornán, és a mutatott játék alapján Franciaország és Argentína mellett a torna egyik legnagyobb esélyesének tűnik.

A spanyolok a 36. percben szerezték meg a vezetést, Marc Cucurella bal oldali beadása után Mikel Oyarzabal közelről pöckölte a kapuba a labdát. A Real Sociedad támadója nem sokkal korábban már próbára tette Alexander Schlagert, de az osztrák kapus akkor még védeni tudott.

Az első félidő hajrájában Spanyolország közel járt a második gólhoz is: Álex Baena 25 méteres szabadrúgása a kapufán csattant, majd Schlager nagy bravúrral védte Lamine Yamal közeli próbálkozását. Ausztria a második félidő elején visszajöhetett volna a meccsbe, de a csereként beálló Sasa Kalajdzic kevéssel a kapu fölé fejelt.

A kihagyott helyzetet hamar megbüntette Spanyolország. A 66. percben Baena visszatett labdáját Pedro Porro fejelte a kapuba, megszerezve első gólját a válogatottban. Yamal is közel járt a gólhoz, de lövését David Alaba a gólvonalról tisztázta. A végeredményt Oyarzabal állította be a 89. percben, Cucurella remek indítása után higgadtan a jobb alsó sarokba lőtt, a meccset a helyszínen megnéző világsztár, Rosalía nagy örömére. A támadó így már négy gólnál jár a a tornán, amivel a góllövőlistán holtversenyben áll Ousmane Dembélével és Vinícius Júniorral.

Spanyolország 1994 óta először szerzett egynél több gólt világbajnoki kieséses meccsen, akkor Washingtonban verte 3-0-ra Svájcot. Ahogy az Athletic is kiemelte, ez különösen annak fényében feltűnő adat, hogy a spanyol válogatott az elmúlt évtizedekben Eb-t és vb-t is nyert, a világbajnoki kieséses szakaszban mégis ritkán jöttek a gólok.

Rosalia dancing to her own song after FT 😂❤️pic.twitter.com/kVqS7feEVH

— Stop That Messi (@stopthatmessiii) July 2, 2026

De la Fuente csapata a Zöld-foki Köztársaság elleni meglepetésdöntetlen óta lendületben van: stabil hátul, támadásban pedig egyre hatékonyabb. A fölényük ezen a meccsen a számokban is egyértelmű volt: 23 lövésükből 10 találta el a kaput, míg Ausztria öt próbálkozásából egy sem ment kapura.

A spanyolok a nyolcaddöntőben Portugáliával vagy Horvátországgal játszanak hétfőn.

Három órán át bírták a víz alatt a kiborg csótányok a világ első kiborgcsótány-búvárruhájában – derül ki a Nature Communications nevű folyóiratban megjelent kutatásból, amit a Popular Science szemlézett.

Aki lemaradt volna: kiborg csótányokkal már több mint egy évtizede mókolnak a tudósok, és még csak nem is heccből! A leszedált és feldrótozott rovarok remek segítséget jelenthetnek mentési helyzetekben, amikor a mentőknek a törmelékek között kell navigálnia, hogy felderítsék a terepet.

Mivel a tudósok az állatok természetes biológiájára építenek, a kiborg „működtetéséhez” nincs szükség motorokra vagy nagyobb akkumulátorokra sem. Ehhez az kell, hogy a csótányból ne legyen zombi, csak kicsit szabad kiütni, a mozgás egy jó részét saját akaratából csinálja, jeleket csak akkor kap, ha nem jó irányba megy, vagy valamiért megáll.

Egészen mostanáig a felderítőmunkát nagyban akadályozta, hogy a csótányok nem sokáig bírták a víz alatt. Az új búvárruha nem igényel bonyolult mechanikus alkatrészeket, a nagyját 3D-nyomtatóval készítették, az oxigéntartályban pedig olyan anyagot helyeztek el, ami lassan lebomolva oxigént hoz létre. Ez aztán négy, a csótány légnyílásaihoz operált szilikon csövön keresztül áramlik tovább.

A búvárruha egyelőre még csak a tesztek alatt teljesített jól, a dobozokban nem volt olyan sok víz, de már ez is nagy előrelépés a fulladáshoz képest!

A kormány visszavonta a Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter, illetve helyettese, Marcin Romanowsi és családjának menekültstátuszát – írta a Reuters a lengyel kormány közlése alapján.

„Megkaptam az írásbeli megerősítést, miszerint Magyarország visszavonta Marcin Romanowski, Zbigniew Ziobro és Patrycja Kotecka-Ziobro menekültstátuszát. Emellett érvénytelenítette az útleveleiket is” – írta az X-en Radosław Sikorski.

A Reuters szerint a döntéssel a két politikus elvesztette azokat az okmányokat, amikkel el tudták hagyni az országot a Tisza-párt győzelme után. A Magyar-kormány belügyminisztériuma június elején jelentette be, hogy felülvizsgálja a politikai alapon megadott menekülti jogállásokat – ekkorra a két politikus már lelépett az országból.

Magyar Péter még májusban, első miniszterelnöki útján, Lengyelországban beszélt arról, hogy a sajtóból értesült arról, hogy a két politikus az Egyesült Államokban van, és annak nincs jele, hogy közvetlenül Magyarországról hagyták volna el Európát. Magyar szerint vélhetően a schengeni zónán belül egy másik országból távozott Európából Zbigniew Ziobro és a házastársa, és úgy tudja, a miniszterelnöki beiktatása előtt pár órával hagyták el Magyarországot.

A két politikus az előző kormánypárt, az Orbán-szövetséges Jog és Igazságosság (PiS) vezető politikusa volt – a kormányváltás után indultak ellenük eljárások.

Ziobro ellen Lengyelországban 26 bűncselekmény miatt emeltek vádat, köztük bűnszervezet létrehozása és vezetése, hivatali visszaélés, jelentős értékű közpénzek elsikkasztása és annak kísérlete az Igazságügyi Alapból.

Romanowski ügyében 19 vádpont van, ezek között szintén megtalálható a bűnszervezetben való részvétel, a hivatali visszaélés, a közpénzekkel való visszaélés. Mindketten Magyarországra menekültek a bírósági eljárás elől (Romanowski 2024-ben, Ziobro 2025-ben), és menedékjogot kaptak – pedig mindkettőjüket körözik hazájukban.

• A kormányváltás óta Hajdu János az Orbán-korszak legmagasabb rangú tisztségviselője, akit bűncselekménnyel gyanúsítanak. Az ukrán pénzszállítók jogellenes fogvatartása és sanyargatása miatt a héten ki is hallgatta az ügyészség.
• Tanúvallomások szólhatnak arról, hogy Hajdu a márciusi rajtaütéskor Orbán Viktorral telefonált, erre utalhatott az az ügyészségi dokumentum, ami szerint a volt miniszterelnök büntetőjogi felelősségét is tisztázni kell az ügyben.
• Közben a NAV egyik belső jelentése is arra utal, hogy törvénysértően járhatott el a Legfőbb Ügyészség az „aranykonvoj” ügyében.
• A nyomozásról cikksorozatot író Bábel Vilmos kollégánkkal beszéltük át az ügyet.

Miután Magyar Péter a miniszterelnöki tájékoztatón azt mondta, hogy Tamásné Czinege Csilla hétfői NAV-elnöki kinevezése valójában ideiglenes kinevezés volt, és hogy a végleges elnököt pályázati úton fogják kinevezni, Kármán András pénzügyminiszter is erről posztolt.

„Az elmúlt 16 év mély bizalmi válságot teremtett. A NER korrupcióra és nepotizmusra épülő uram-bátyám rendszerének a következményeivel lépten-nyomon szembesülünk. A kormányváltás után a társadalmi igény a teljes transzparenciára hatalmas és érthető. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot írunk ki” – írta posztjában a pénzügyminiszter.

Csakhogy Kármán hétfői posztjában, amelyben bejelentette Tamásné kinevezését, semmi nem utalt arra, hogy a kinevezés ideiglenes lenne. A hírt kisebb felháborodás követte.

A felháborodás

Horváth András, a „zöld dossziés" NAV-os posztolt róla felháborodottan a Facebookra. (Emlékeztetőül: Horváthról 2013-ban azt írtuk, hogy „14 évig dolgozott az adóhivatalnál, és hatalmas csalásokat látott. Szólt a főnökeinek, szólt politikusoknak, szólt mindenkinek, de nem történt semmi. Idén ősszel otthagyta a munkahelyét, feljelentést tett az ügyészségen három leállított vizsgálat miatt, és nyilvánosság elé állt.” Ezek után ellene indult eljárás, amit aztán megszüntettek.)

Horváth kedden azt írta új NAV-elnökről, hogy „amikor 2013 novemberében a nyilvánosság elé léptem a NAV-on belüli korrupciós és ÁFA-csalási ügyekkel (melyek feltárásán évek óta dolgoztam), régióvezetőként Tamásné volt az, aki lefolytatta azt a hétvégi (!) vizsgálatot, amelyben minden vádpont alól »tisztázták« magukat.” Erről a bizonyos hétvégi vizsgálatról itt olvashatják akkori cikkünket.

Horváth azzal vádolta a Tisza-kormányt, hogy „tisztítótüzet ígérgettek, de amivel most a NAV-nál próbálkoztok, az puszta átmentése a NER-es ántivilágnak”.

Kármán transzparenciát ígér

Csütörtöki posztjában, amiben már Magyar Péter bejelentéséhez igazodik, Kármán azt írja, fontosnak tartja, hogy „a NAV minden területe kizárólag szakmai alapon, politikai befolyás nélkül” működjön, ezért a jövőben a NAV elnöke „nem lesz a pénzügyminiszter által vezetett minisztérium államtitkára”. Az erről szóló jogszabályváltoztatási folyamatot Kármán szerint már elkezdték.

Mint írja, „az új jogszabály megszületéséig és a nyílt pályázat lezárultáig, a jogszabályoknak megfelelően, a NAV elnöki feladatait az adószakmai elnökhelyettes látja el.” Azaz Tamásné Czinege Csilla.

Hoppál Péter nem akar élni a lehetőséggel, hogy Komló díszpolgára legyen, derül ki csütörtöki Facebook-posztjából. A fideszes politikus azt írta, köszöni, hogy Komló Város Önkormányzatának képviselő-testülete hisz az elvégzett munka értékében, és köszöni, hogy ki akarják fejezni a város megbecsülését,

„‼️DE ma telefonon arra kértem Polics József polgármester urat (akivel hetek óta nem beszéltem, és csak a sajtóból és a közösségi médiából értesültem a kezdeményezésükről), hogy a 2026-os Komló Város díszpolgára cím számomra történő kiadását vegyék le a napirendről.”

A politikus a posztját azzal zárja, hogy köszöni, hogy a választók akaratából bő másfél évtizedig szolgálhatott.

A fideszes vezetésű Komló a Baranya megyei 2-es választókerületben van, ami Hoppál körzete. Volt legalábbis, Hoppál három győzelem után idén 31 százalékos eredménnyel alulmaradt a 61 százalékot szerző tiszás Kovács Áronnal szemben. A városban a polgármester 2010 óta a fideszes Polics József, a helyi politikai helyzetről itt írtunk riportot akkoriban. 2010-ben egyébként még más körzetek voltak, akkor Hoppál az egyik pécsi körzetben nyert, Polics pedig a komlóiban.

„Felszólítom Magyar Péter miniszterelnököt, hogy az engem törvénysértéssel vádoló mai kijelentései miatt legkésőbb jövő hétfőig, azaz 2026. július 6-ig tegye közzé az elmondottakat alátámasztó bizonyítékait, vagy kérjen bocsánatot” – írta közleményben Áder János, Magyarország volt köztársasági elnöke, miután Magyar Péter miniszterelnöki tájékoztatóján közpénzek kilapátolásával vádolta az Áderhez köthető Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt.

Magyart a tájékoztatón arról kérdezték, mit szól ahhoz, hogy Áder szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök alaptörvény-módosítással való eltávolítása alkotmányellenes. Magyar erre először a nagy ho-ho-horgásznak nevezte Ádert, majd azt mondta, érti a sértődöttségét, hiszen „a hozzá köthető milliárdos pénzszivattyú alapítvány is állami fenntartásba kerül, és elesik egy nagy bevételtől ő is, meg a sameszai is”.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egyike annak a tizenöt közérdekű vagyonkezelő alapítványnak (kekva), aminek az államtól kapott vagyona a Tisza által benyújtott és megszavazott tizenhatodik alaptörvény-módosítással visszakerült az államhoz.

A Kék Bolygót Áder János hozta létre még 2016-ban 85 millió forintból – állítása szerint a pénzt egy külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre a halála után azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára.

A környezettudatosság fejlesztését célul kitűző alapítvány azóta milliárdokat kapott a Fidesz-kormányoktól, miközben az Átlátszó 2021-es cikke szerint a releváns zöldszervezetek támogatása nem igen haladta meg az 5-6 millió forintot. Az alapítvány másfél milliárdért vett Pasaréti úti irodaházat, a bérlők között volt Áder és felesége cége. 2025-ben arról cikkeztek, hogy az alapítvány 7 milliárd forintból tervez gigakonferenciát – egy hasonló konferenciája 2 évvel korábban még 4,5 milliárdba került.

Áder a kuratórium elnöke, amiben tag még Martonyi János egykori fideszes külügyminiszter, Vizi E. Szilveszter volt MTA-elnök, MTA-tag farmakológus, továbbá Lázár János volt építési és közlekedési miniszter, és embere, Csepreghy Nándor volt államtitkár.

Keir Starmer szerint a gyerekeknek hétfő reggel iskolában a helyük, még akkor is, ha az angol válogatott világbajnoki mérkőzése az Egyesült Királyság időzónája szerint hajnali 1 órakor kezdődik. A brit kormány álláspontja szerint a mérkőzés iránti lelkesedés érthető, de az oktatási kötelezettségek nem írhatók felül egyetlen sportesemény kedvéért sem – írja a Guardian.

Anglia szerdán este a Kongói Demokratikus Köztársaság elleni győzelmével bejutott a világbajnokság legjobb 16 csapata közé. A mérkőzést követően a szövetségi kapitány, Thomas Tuchel arra kérte a szülőket, hogy engedjék meg a gyerekeknek, hogy fennmaradjanak a Mexikó elleni mérkőzés miatt – akár hajnali 3 óráig is eltarthat –, és hogy másnap ne kelljen iskolába menniük.

Tuchel szerint a világbajnokság kivételes alkalom, ami felülírhatja a megszokott napi rutint:

„Írjanak igazolást az iskolának, és engedjék, hogy a gyerekek focit nézzenek. Az életük során még rengeteg iskolai nap vár rájuk, de a világbajnokság négyévente van”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy „nagy, nagy mérkőzés” vár a csapatra, amihez szerinte szélesebb társadalmi támogatás szükséges.

A kormány azonban elutasítja ezt a megközelítést. A miniszterelnök szóvivője szerint „ez a döntés a szülőké”, ugyanakkor hangsúlyozta: „szeretnénk, ha mindenki élvezné a mérkőzést, de a gyerekeknek hétfőn iskolában a helyük”. Az oktatási miniszter, Jacqui Smith szintén a tanulás fontosságát emelte ki, ugyanakkor elismerte, hogy sokan így is a meccsnézés mellett döntenek.

Smith egy interjúban úgy fogalmazott: „Nem akarok ünneprontó lenni, de a legnagyobb ünneprontó az, ha a fiatalok nem jutnak hozzá ahhoz a tudáshoz, amire az életben szükségük van.” Hozzátette, hogy ő maga is készül a mérkőzésre, de egy rövid hajnali alvás után másnap munkába áll.

A mérkőzés időpontja miatt sok család komoly logisztikai döntések elé került, amit jól jelez, hogy egy bébiszitter-alkalmazás adatai szerint 50 százalékkal nőtt a hétfő reggeli foglalások száma. Közben a szurkolók egy része rendkívüli munkaszüneti napot is követel a mérkőzés miatt, hogy mindenki zavartalanul követni tudja az eseményeket. A kormány azonban ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy „a munkaszüneti napok rendje hosszú ideje rögzült”. Ugyanakkor nem zárták ki annak lehetőségét, hogy egy esetleges világbajnoki győzelem esetén extra munkaszüneti napot hirdessenek.

„Divinyi Zsombort jelölöm az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói tisztségére” – írta egy kézfogós kép fölé Forsthoffer Ágnes házelnök, tiszás képviselő. Divinyi elődje, Such György 13 év után távozott a posztról, közös megegyezéssel. Forsthoffer azt írta, 94-en adták le a jelentkezésüket a nyílt pályázatra, a „többkörös kiválasztási folyamatot független HR-specialisták segítették”.

A házelnök azt írta, Divinyi „történész, politológus, közgazdász több, mint 10 éves felsővezetői tapasztalattal rendelkezik. Államigazgatási területen és versenyszférában egyaránt komoly sikereket ért el. Közigazgatási szakvizsgával és közbeszerzési referens végzettséggel is rendelkezik.”

Az ő „feladata lesz többek között a meglévő stabil szakmai alapokra építkező, de a modern kori kihívásoknak egyre inkább megfelelő hivatal vezetése, a munkatársak megbecsülésén alapuló szervezeti kultúra erősítése, a politikai semlegesség, a transzparens működés biztosítása”. Divinyi július 15-én áll munkába.

A miniszterelnök, valamint a belügyminiszter több vezetőt felmentett, kinevezett, vagy visszavonta a megbízását. A következők történtek:

• Magyar Péter felmentette főigazgatói beosztásából Dr. Hatala Anna nemzetbiztonsági vezérőrnagyot, a Nemzeti Információs Központ főigazgatóját. Hatala Rogán Antal minisztersége alatt került a polgári szolgálatoktól a szuper-titkosszolgálat élére.
• Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Pozsgai Zsolt r. vezérőrnagy személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes vezetői kinevezését.
• Pósfai kinevezte Horváth Ádám István r. ezredest az ORFK Személyügyi Főigazgatóság személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettesének.
• Emellett visszavonta Mógor Mária Judit tű. vezérőrnagy vezetői kinevezését a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet főigazgató-helyettesi (hatósági) beosztásából.
• Jól olvastad!

Számos ország számos mentőcsapatának közös munkájának köszönhetően nyolc nap után végül megmenekült Hernán Gil, aki a múlt heti venezuelai földrengések után rekedt egy épület romjai alatt. Gil kiszabadításán több száz mentő dolgozott, mióta múlt hét szombaton megtalálták a 140 tonnányi rom alatt – a férfi állapota a Vöröskereszt szerint stabil.

Gil a június 24-én történt földrengés idején egy kis betonfülkében teljesített szolgálatot egy, a Catia La Mar városában található bevásárlóközpont melletti parkoló alagsorában. A hatóságok szerint az volt Gil szerencséje, hogy a fülke védőburokként óvta őt a ránehezedő többtonnás törmeléktől.

A férfira múlt hét szombaton lettek figyelmesek a hatóságok, akik hangokat hallottak a törmelékek alól. A megmentése érdekében fúrt járatok többször is beomlottak, és három napba telt, mire le tudtak juttatni egy csövet, amin keresztül vizet tudtak adni a venezuelai férfinak.

A mentőszolgálatok beszámolói szerint ugyan Gil egyik szeme bevérzett, alapvetően optimistán állt a mentési folyamathoz, biztatta a csapattagokat. A férfi a napokban arról beszélt, jól van, a hajszála se görbült – végül sikerült nemcsak vizet, de a fúrásokból származó port kiszűrő védőmaszkot és infúziót is juttatni hozzá.

A múlt héten történt földrengések halálos áldozatainak száma a venezuelai hatóságok közlése alapján jelenleg 2300 felett van. A katasztrófa után Chiléből, Costa Ricából, Salvadorból, Mexikóból, Portugáliából és az Egyesült Államokból is érkeztek csapatok, hogy részt vegyenek a mentőakciókban. (via BBC)

• A választók brutális többséggel leváltanak egy rezsimet, amelyből nagyon elegük volt.
• Az új kormány kőkeményen kihasználja a kétharmados erejét, a bírálatokra azt mondja, ő csak a népakaratot teljesíti.
• Ez történik most, de ez történt 2010-ben is.
• Érdemes felidézni az akkori választások utáni nyarat, hogy a Fidesz hogyan kezdett módszeresen visszaélni a hatalommal.

Áprilisban kétharmados forradalom volt, ami átalakította a magyar közéletet.

Mondhatta volna Magyar Péter is az elmúlt napokban-hetekben, de ez éppenséggel Orbán Viktortól hangzott el 2010 júliusának végén, a NER első parlamenti ülésszakának az utolsó ülésén. Orbán az országgyűlési pulpitusról mondott beszédet, és foglalta össze a kormányra kerülésük óta eltelt 56 napot.

Volt miről beszélnie.

Az akkori időszak sokban hasonlított a mostanihoz. Az előző rezsim elzavarása után a frissen hatalomra jutott párt nekiállt rohamtempóban átalakítani az addigi rendszereket, amihez felhasználta a kétharmados erejét. Ehhez sokan tapsoltak, mások pedig szörnyülködtek a tempón, a tabudöntögető törvényeken, a nyers erő alkalmazásán. Orbán hasonlóan érvelt, mint most Magyar Péter, olyanokat mondott, hogy „az emberektől elforduló, a hatalommal visszaélő, a magánérdekeket szembefordító politika mély és tartós válságba taszította az országot, az emberek viszont úgy döntöttek, hogy megdöntik ezt a rendszert", meg hogy „a választók felhatalmazásából ez a parlament alkotmányozó és rendszeralapító”.

Orbánék nem rögtön a durvaságokkal kezdtek. A május jobbára az olyan törvénytervezetek bejelentésével és beadásával telt el, amelyeket még a kampányban megígértek, így vélhetően már készen voltak, és csak elő kellett venni a fiókból.

Ilyen volt a kisebb parlament, a kisebb önkormányzatok (a rendszer persze a nagy pártoknak, azaz az akkori Fidesznek kedvezően változott), a három csapásként ismert btk-módosítás, vagy épp a határon túli magyarok egyszerűsített honosítása.

Hangsúlyosak voltak a szimbolikus, illetve az Orbán-kormány rendpárti-nemzeti irányvonalát jelző újdonságok is, előbbire jó példa a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata (NENYI) nevű fellengzős önfényezés, amit már az első parlamenti ülésen benyújtottak, és amit kötelezően ki kellett függeszteni a középületekben, a többi hatalmi ágat pedig szép szóval kérte meg a rendelet erre. Ilyen volt a Trianon-törvény, melyben kifejezte a parlament, hogy a magyar nép összetartozik, mindezt természetesen június 4-i hatályba léptetéssel. A Btk.-ba beemelték a kommunista bűnök tagadásának büntethetőségét, és iskolába járáshoz kötötték a családi pótlékot.

Aztán jöttek az első jelek, hogy Orbánék lelépnek az addig 20 éven át megszokott jogállami, konszenzusos, a demokrácia íratlan szabályaival kijelölt útról, ráadásul szinte kizárólag egyéni képviselői indítványokkal, hogy kikerüljenek mindenféle egyeztetést, véleményeztetést, írásos szakmai érvelést.

„Személyes okokból” vezette bele kisrepülőjét Peking legmagasabb felhőkarcolójába múlt héten egy 66 éves férfi, akit csak vezetéknevén, Liuként említenek a kínai hatóságok.

A múlt pénteki balesetben egyedül a pilóta vesztette életét, de további 13 ember megsebesült. A BBC híre szerint egyiküket már kiengedték a kórházból.

Liu a 109 emeletes CITIC Towernek ütközött kisgépével, a közösségi médiában terjedő felvételeken látható volt, ahogy a törmelékek a földre hullanak és kigyulladnak.

A vizsgálat arra jutott, hogy a férfi krónikus álmatlanságban és szorongásban szenvedett. Liu elvált, egyedül élt, és naplójában többször is arról írt, hogy kész véget vetni életének.

A small plane crashes into a 109-story skyscraper in Beijing, sending debris down the building's side.

Local reports say the pilot Liu Junhua was conducting a solo flight in the local airspace, took off from Shifosi Airport at 17:30, and at 17:40 prepared to return for landing.… pic.twitter.com/drmOgMvQ9E

— Breaking Aviation News & Videos (@aviationbrk) June 26, 2026

„Én az NKA-hoz életemben nem írtam pályázatot, soha. Hogy jön ki ez a 461 millió? Még mindig egy ilyen rendszer maradékában élünk, és előjön egy ilyen ügy. Ennek lehet jogi következménye?” – mondta Molnár Áron, miután a Fidesz kedden azon baloldali művészek közé sorolta, akik pénzt kaptak a Nemzeti Kulturális Alapból (NKA). A 24.hu által szemlézett Magyarország Kedvenc Műsora adásában Molnár kérdésére Rainer-Micsinyei Nóra azt mondta a színésznek, hogy ha valótlanságokat állítanak róla, pereljen.

A Fidesz keddi közleményében kiállt Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter mellett, akit Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a lopással kapcsolatban nevezett meg, és arra utalgatott, hogy akár a volt minisztert is elvihetik a rendőrök.

A múlt héten ugyanis többeket is őrizetbe vettek az NKA-botrány kapcsán – köztük Bús Balázs óbudai polgármestert, az NKA volt alelnökét. Hat embert 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, és az illetékes ügyészségnél kezdeményezték a letartóztatásukat.

A Fidesz közleménye szerint Molnár 461 millió forintot kapott az NKA-támogatásokból, de említik Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkárt és Bródy Jánost is. Utóbbi a menedzserén keresztül üzente: „Hankó Balázs minisztersége alatt Bródy János nem kért és nem kapott támogatást az NKA-tól”.

Az NKA-botrányt Molnár Áron színész, aktivista robbantotta ki, és arról beszélt, a Fidesz kampányában részt vevő celebek is sok támogatást kaptak az NKA-tól.

A botrány hatására egyre több adat lett nyilvános, kiderült, hogy a titkos, 17 milliárdos keretből fideszes celebeket és fideszes képviselők választás előtti vurslijait, vagy Fideszhez köthető szervezeteket is támogattak. A K-monitor kiszámolta, hogy sok választókerületben hajszálpontosan 100 millió jutott az NKA feketekasszás támogatásából.

Kiderült az is, hogy a 17 milliárdos keret mellett Hankó Balázs miniszternek, az NKA elnökének is volt egy saját büdzséje. A nyilvánosságra hozott adatokból kiderült, a miniszter a saját választókörzetében 341 millió forint támogatást osztott szét idén, ami a korábbi évekhez képest példa nélküli és elképesztően kirívó pénzszórás.

Hankó tagadta, hogy kampánycélokra költötték volna a pénzt.

A botrány kirobbanása után adott egy interjút az Indexnek Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) főigazgatója, aki a többi között arról beszélt, a hírekben szereplő, eddig lényegében titokban tartott, 17 milliárd forintos kiosztható összegről és az azt osztó háromfős kollégium létrehozásárólHankó Balázs elnök és Bús Balázs alelnök döntött. Ők találták ki, 2024 végén, 2025 elején, hogy „kulturális célra, kiemelt összművészeti programok támogatására” osszák ki az NKA felhalmozódott tartalékát, 10 milliárdot. Ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hagyta jóvá.17 milliárd egy 2026 eleji kormánydöntés módosítás alapján lett belőle.

Ahogy azt májusban megírtuk, az NKA-botrány nem egy kisiklás volt, hanem a rendszer lényege.

Két postai kézbesítő is elhunyt 40 fok feletti hőségriadó idején munkavégzés közben, írja a Blikk. A lap szerint a tragédiákról a közösségi médiában kezdtek el terjedni a hírek.

A Blikk megkeresésére a Magyar Posta megerősítette a halálesetek tényét. A társaság hivatalosan is elismerte, hogy a napokban két munkatársukat elveszítették, ám a részletekről a vizsgálatok lezárultáig nem nyilatkozhatnak. A Posta hangsúlyozta, őszinte részvétét fejezi ki a hozzátartozóknak, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyászoló családokat, valamint az elhunytak kollégáit támogassa ebben a rendkívül nehéz időszakban.

A Postás Szakszervezet szűkszavúan reagált a lapnak. Burján Ildikó elnök kiemelte, az emberi egészség védelme érdekében, valamint a munkavédelmi szabályok szigorú figyelembevételével a munkáltató több óvintézkedést is bevezetett a kritikus napokon.

Nem ez az első hasonló eset, 2024 júliusában országos hír volt, hogy életét vesztette egy postás, akit mentőhelikopterrel szállítottak el Kelebiáról, miután a nagy hőségben összeesett az utcán. Az eset egy nappal azután történt, hogy a településen megdőlt a melegrekord: akkor a délutáni órákban 41,6 fokot mértek.

Az idei első hőhullám minden csúcsot megdöntött Magyarországon, kedden Szécsényben 42,0 fokot mértek.

Négy ember vesztette életét Mexikóvárosban a válogatott világbajnoki továbbjutását ünneplő tömegben – közölték szerdán a helyi egészségügyi hatóságok. A korábbi hírek még csak két áldozatról számoltak be.

A tragédia a Függetlenség Angyala (El Ángel) emlékmű közelében történt, ahol kedd este több mint egymillióan ünnepelték a válogatott sikerét. A hatóságok szerint három embert – két nőt és egy férfit – eszméletlenül találtak az utcán. A 48, 44 és 19 éves áldozatok fulladás következtében haltak meg. A halálesetek pontos körülményeit egyelőre vizsgálják.

A hatóságok később egy negyedik halálesetet is megerősítettek. Egy körülbelül 30 éves férfi epilepsziás rohamot kapott, majd görcsök jelentkeztek nála, és vérzése is volt. A mentők ellátták, de a kórházban röviddel később szív- és légzésleállás miatt meghalt.

Clara Brugada polgármester közölte, hogy a mentők gyorsan a helyszínre érkeztek, de az érintettek életét már nem tudták megmenteni. Arra kérte az ünneplőket, hogy felelősségteljesen és óvatosan ünnepeljenek. A polgármester szerint körülbelül 1,4 millió ember vett részt az utcai ünneplésen. Azt kérte, hogy a zsúfoltság csökkentése érdekében ne a belvárosba menjenek, hanem inkább a város keleti részén szervezett koncertet válasszák.

Mexikó 2–0-ra legyőzte Ecuadort az Azték Stadionban, ezzel bejutott a legjobb tizenhat közé. A következő mérkőzést július 6-án rendezik, az ellenfél Anglia lesz. (ABC News)

Csütörtök reggel írtunk arról, hogy a belvárosi fideszes önkormányzat idén eladott két lakást (a Stollár Béla út 22. és a Kálvin tér 3. alatt), és a vevők máris sokszoros áron hirdették, pedig a vételi ajánlatban foglaltak szerint az ingatlanra 5 éves elidegenítési tilalmat vállaltak. Miután érdeklődtünk a tulajdonosoknál, a hirdetések eltűntek, és a tulajdonosok azt állították, nem is akarták hirdetni az ingatlanokat.

A cikk megjelenése előtt az ingatlanok gyors és sokszoros árú továbbértékesítése miatt az alábbi kérdéseket küldtük el Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármesternek:

1. Milyen értékbecslés alapján állapították meg az önkormányzati értékesítés során elfogadott vételárat?
2. Hány pályázó vett részt az értékesítési eljárásban?
3. Az önkormányzat és a pályázók rendelkeztek-e azokkal az információkkal (utcai fekvés, sarokelhelyezkedés stb.), amelyek később a hirdetésben már szerepeltek?
4. Bejegyzésre került-e ténylegesen az előterjesztésben említett 5 éves elidegenítési tilalom?
5. Ha igen, hogyan egyeztethető össze ezzel az ingatlan azonnali piaci meghirdetése?

Cikkünk megjelenése után néhány órával a belvárosi önkormányzat az alábbi választ küldte a kérdéseinkre:

„Mind a Stollár Béla utca 22., mind a Kálvin tér 3. szám alatti ingatlant nyílt pályázati eljárás keretében értékesítette az önkormányzat. Mindkét említett ingatlan felújítandó állapotú »iroda«, illetve »egyéb helyiség« besorolású ingatlan volt, tehát nem lakás.

A Kálvin tér 3. (nem 5.) szám alatti az alapterület 331 nm (nem 388 nm), a vételár pedig 236 M Ft volt.

Az ingatlanok forgalmi értékét minden esetben igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő ingatlan-értékbecslési szakértő állapítja meg, figyelembe véve a helyiségek adottságát, elhelyezkedését, műszaki állapotát. A szakvéleményben megállapított forgalmi érték a megajánlható minimum vételárként szerepelt a pályázati kiírásban.

A Kálvin téri ingatlan Befektetői tájékoztatóját kettő gazdasági szereplő, a Stollár Béla utcai ingatlan Befektetői tájékoztatóját egy gazdasági szereplő váltotta ki és mindkét pályázatra egy ajánlat érkezett.

A kiíró által kiadott Befektetői tájékoztató a pályázók rendelkezésére bocsátott valamennyi információt tartalmazta. A Fővárosi Önkormányzatnak, mint elővásárlásra jogosultnak minden, a vonatkozó jogszabályok által előírt és a felek között kialakult több évtizedes gyakorlatnak megfelelő információ rendelkezésére állt az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló döntés meghozatalához. A Fővárosi Önkormányzat azonos információk alapján a korábbi években is minden alkalommal meg tudta hozni a döntését az elővásárlási jog gyakorlásáról, akár élt vele, akár nem.

A befektetői tájékoztató tartalmazta azt a tényt is, hogy a nyertes pályázóval kötendő adásvételi szerződésben 5 éves elidegenítési tilalom kerül kikötésre. Ennek megfelelően a nyertes pályázók ajánlatukban kötelezettséget vállaltak az 5 éves elidegenítési tilalom alapítására. Bár a földhivatali eljárásban az elidegenítési tilalom bejegyzése iránti kérelem ugyanolyan szerződési formában és kérelemmel került benyújtásra, az ingatlan-nyilvántartásba csupán a Kálvin téri ingatlan esetén került bejegyzésre. A szerződéses kötelem azonban mindkét érintett ingatlan esetén fennáll.”

A két ingatlan hirdetése azért is volt érdekes, mert az V. kerületet húsz éve vezeti a Fidesz, az első nyolc évben Rogán Antal, azóta Szentgyörgyvölgyi, és a Rogán-korszakban derült ki, hogy Fidesz-közeli politikusok, rokonok, barátok, üzlettársak hihetetlenül olcsón juthattak önkormányzati ingatlanokhoz, de a hatóságok mindent jogszerűnek találtak. Ez az ingatlanértékesítési gyakorlat Rogán feljebb lépésével sem szűnt meg.

Meghosszabbította az óbudai korrupciós ügyben meggyanúsított Őrsi Gergely jelenlegi és Láng Zsolt korábbi II. kerületi polgármester, valamint Molnár Zsolt volt MSZP-s országgyűlési képviselő letartóztatását október 4-ig a Budai Központi Kerületi Bíróság – tájékoztatta Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője csütörtökön az MTI-t.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerdán közölte, hogy hét gyanúsított – Őrsi Gergely, Láng Zsolt és Molnár Zsolt mellett Szkaliczki Tünde és Matisz Károly momentumos politikusok, valamint két vállalkozó – letartóztatásának meghosszabbítását indítványozták. Puskás Péter korábbi III. kerületi fideszes alpolgármester esetében ugyanakkor az ügyészség megszüntette a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést.

A KNYF akkori közleményében azt írta, a megalapozott gyanú szerint egy parkfenntartási munkákat végző, több önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló céget irányító vállalkozó 2011 és 2024 között önkormányzati ciklusokon és politikai oldalakon átívelően önkormányzati vezetői és politikai pozíciót betöltő embereket vesztegetett meg. A vesztegetési céllal kifizetett pénz összege meghaladja a 2 milliárd forintot.

Az ügyészség tájékoztatója szerint a vállalkozó kezdetben a budapesti III. kerületi önkormányzatnál Puskás Péter alpolgármesternek fizetett rendszeresen korrupciós pénzt, amelyen az ellentétes politikai oldalak közötti zavartalan együttműködés érdekében 70:30 százalékos arányban osztozott Czeglédy Gergő MSZP-s önkormányzati képviselővel.

Az önkormányzat vezetésében történt politikai fordulat után ezt az arányt megfordították: Puskás és Czeglédy a parkfenntartási szerződést rendszeresen támadó Szkaliczki Tünde önkormányzati képviselőnek – a vállalkozó és Matisz Károly közreműködésével – e támadások befejezéséért szintén juttatott a pénzből, illetve a vállalkozó Matisz Károlyt külön is vesztegette a pártjába tartozó más képviselők befolyásolásáért.

A vállalkozó a II. kerületi önkormányzatnál előbb Láng Zsolt fideszes, majd Őrsi Gergely ex- MSZP-s polgármesternek is rendszeresen juttatott vesztegetési pénzt, illetve kerületi önkormányzati képviselők befolyásolásáért cserébe polgármesterségét követően is fizetett Lángnak, továbbá Gór Csaba fideszes választókerületi elnöknek – olvasható a közleményben. Ezen túlmenően Molnár Zsolt korábbi országgyűlési képviselőnek is folyamatosan fizetett korrupciós összegeket önkormányzati politikusok feletti pártvezetői befolyása érvényesítéséért.

Az ügy másik száláról az ügyészség azt írta, hogy ugyanezen vállalkozó segítségével egy közétkeztetési szolgáltatást végző cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője is vesztegette a cégcsoport szerződéseinek biztosításáért a korábban megjelölt önkormányzati vezetőket. A cégcsoport képviselője a vállalkozó közreműködésével ugyanilyen okból Kőhegyi István korábbi MSZP-s politikusnak is juttatott pénzt Molnár Zsolton keresztül. (MTI)

„A köztársasági elnök méltányolja a Velencei Bizottság elkötelezettségét a vitás helyzet rendezésének támogatásában, egyúttal reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a testület és a magyar kormány közötti egyeztetés is eredményesen járul hozzá a magyar alkotmányos rend európai normáknak is megfelelő szintű megőrzéséhez.”

Sulyok Tamás államfőt csütörtökön meglátogatta a Sándor-palotában a Velencei Bizottság küldöttsége, a hivatal közleményt adott ki a konzultációról, melynek érdemi része kimerül a fenti bővített mondatban.

A köztársasági elnök, mint arra a közlemény is kitér, május 29-én fordult az Európai Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, szakértői közreműködést kérve „a választások után kialakult, a magyar közjogi intézmények közötti alkotmányos konfliktusnak az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásához”. A testület úgymond jelezte, hogy kész sürgősséggel tárgyalni a beadványt, valamint Budapesten személyes egyeztetés útján is tájékozódni az ügyben.

A delegációban tagjaként itt volt Marta Cartabia, a bizottság elnöke, Simona Granata-Menghini, a testület igazgatója, valamint Christoph Grabenwarter bizottsági tag, az osztrák Alkotmánybíróság elnöke.

Sulyok azután fordult a Velencei Bizottsághoz, hogy Magyar Péter miniszterelnök több alkalommal is távozásra szólította fel, illetve jelezte, hogy ha ez nem történik meg, jogszabályi úton fogják elmozdítani. Nem történt meg, a jogszabályt, azaz az alkotmánymódosítást időközben elfogadták. Magyar két hete arról beszélt, hogy július 20. környékén már nem Sulyok Tamás lesz a köztársaság elnöke.

Az államfőnek volt egy köre a hazai Alkotmánybíróságon is, az a projekt azonban elbukott, napirendre sem vették végül.

Frissítés

Magyar Péter a csütörtök délutáni kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, Ruff Bálint, Orbán Anita és Görög Márta miniszterekkel fogadták a Velencei Bizottság küldöttségét. Egyetértettek abban, hogy fontos a jogállam és a demokrácia helyreállítása, a fékek és ellensúlyok visszaépítése. Rendszeres kapcsolatban maradnak, tette hozzá a miniszterelnök.

• Újabb Alaptörvény-módosításra készülhet a kormány: Magyar Péter a kormányszóvivői előtt bejelentette, hogy a vármegyéket visszanevezik megyékké, a főispánok helyett pedig újra kormánymegbízottak lesznek.
• Valószínűleg 12 évben korlátozzák a képviselői mandátumot, alkotmánybírókat hat érvre lehet kinevezni.
• Magyar itt is beszélt arról, kik kaphatnak 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást.
• Sulyok Tamás miatt itt van a Velencei Bizottság is, a kormány több tagja is tárgyalt velük. Magyar szerint egy szót sem szóltak Sulyok eltávolításának módja miatt.
• A NAV új elnökét nyílt pályázat útján választják ki - jelentette be Magyar Péter, bírálva azokat, akik kritizálták Tamásné kinevezését.

„A Tisza-kormány javaslata: vármegyék helyett újra megyék, főispánok helyett újra kormánymegbízottak.”

Összesen ennyit posztolt Magyar Péter miniszterelnök a témában csütörtökön délután. Nem lenne meglepetés, ha a részletekről szó esne a rövidesen kezdődő kormányszóvivői tájékoztatón.

Az utolsó ciklusát morzsolgató Orbán-kormány legnagyobb visszhangot kiváltó szimbolikus – másfelől viszont nagyon is konkrét – döntéseinek egyike volt a megyék vármegyésítése és a kormánymegbízottak főispánosítása. A vármegyés javaslatot 2022 júniusában terjesztette be Kocsis Máté fideszes frakcióvezető, a főispánok visszahozásáról is akkor született döntés.

Utóbbi javaslat indoklásában többek között ez állt: „A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.”

„A 2023-ban megkezdett ügyeleti reformot követő két évben 251-gyel nőtt a betöltetlen háziorvosi praxisok száma. Ehhez hasonló növekedésre korábban csaknem négy év kellett, vagyis az átalakítást követő időszakban a növekedés üteme közel megduplázódott” – írja fb-posztjában Kunetz Zsombor.

Az egészségügyi szakértő, a Röntgen blog szerzője közérdekű adatigénylés keretében kikérte az Országos Kórházi Főigazgatóságtól a tartósan betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok számának alakulását, amelyek az alábbi dinamikát mutatták:

Kunetz szerint „ez egy újabb ok, ami miatt Pintér Sándornak exbelügyminiszterként szégyellnie kell magát”. „Takács Péter kontárkodását már itt le kellett volna állítani” – szögezi le a szakértő.

Kunetz Zsombor a kezdetektől bírálta a „reformot”, 2023 szeptemberében például részletesen kifejtette, mi a gond azzal, hogy olyan ellátásra is kötelezhetik a háziorvost az ügyeleti ellátás során, amelyhez sokszor sem kompetenciája, sem megfelelő tudása nincs.

A mindössze 700 fős Mátraballán működő Berián Fitness Club nyerte a Scitec Nutrition és a Kathi Béla Emlékére Alapítvány közös kampányát. A terem 3 millió forint fejlesztési támogatást és két, Kathi Béla nevével fémjelzett mellnyomó gépet kapott közössége további erősítésére.

„Visszautasítom Tárkányi Zsolt és Tompa Enikő lemondásra felszólító közleményének minden mondatát. A nyilatkozatuk nem más, mint annak előkészítése, hogy a Tisza-kormány által felügyelt kormányhivatalnak ne kelljen sem a konkrét, sem a jövőbeni ügyekben felelősséget vállalnia a debreceni üzemek biztonságos és a környezetvédelmi szabályoknak megfelelő működésének garantálásáért” – írja közleményében Papp László debreceni polgármester.

Ennek előzménye, hogy szerdán Tárkányi Zsolt és Tompa Enikő, a város tiszás képviselői a lemondását követelték, miután a polgármester felszólította a környezetszennyező kínai Semcorpot, hogy hagyja el a várost. Tárkányi szerint Papp és a városvezetés megbukott. „Azzal, hogy élete fő művéről, az egyetlen dologról, amiről önre emlékezni fog az utókor, a debreceni akkumulátorgyárakról ma beismerte mindazt, amit mi és civilek már évek óta mondunk, ön ma megtagadta azt a torzszülöttet, amit önön és körein kívül egyetlen debreceni sem akart a városunkban látni” – írták többek között.

A debreceni polgármester semcorpos nyilatkozatának kontextusa a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal határozata volt, ami azonnali hatállyal felfüggesztette az akkumulátorokhoz szükséges szeparátorfólia gyártását a vállalat debreceni üzemében. A gyár alumíniummal, valamint más fémekkel és félfémekkel is határértéken felüli mértékben szennyezte a környezetét. A talajban mért alumínium a határérték tizenháromezerszerese volt.

Tárkányi és a szintén tiszás Tompa Enikő mellett Gajdos László illetékes miniszter is bírálta szerdán Pappot. Azt írta: „következetesen figyelmen kívül hagyta a debreceni polgárok és a civil szervezetek véleményét, akik újra és újra jelezték aggályaikat. Ennek a felelőtlen magatartásnak súlyos következményei lettek. Magyarország egyik legnagyobb és legélhetőbb városának jövőjét sodorta veszélybe.”

Papp minderre reagálva többek között arról írt: farizeus magatartás az önkormányzatra mutogatni, miközben a Tisza Párt kezében van a lehetőség a jogszabályok „tetszés” szerinti átalakítására. „De nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy valójában csak a hergelés a cél, és nem a valódi cselekvés!” – fogalmazott, hozzátéve: „Nem emlékszem arra, hogy akár Tárkányi Zsolt, akár Tompa Enikő iparbiztonság vagy környezetvédelem témában bármilyen javaslatot benyújtott volna a Parlament elé. A közösségi médiában megy a hergelés, de a cselekvésnek nincs nyoma a törvényhozásban.”

Magyarország is részt vett abban a nemzetközi rendőrségi akcióban, amelynek során összesen 156 áldozatot és elkövetőt azonosítottak egy olyan online hálózatban, amelynek tagjai kábítószerrel elkábították, majd szexuálisan bántalmazták női partnereiket – közölte csütörtökön az Europol.

Az uniós rendőrségi együttműködési szervezet szerint ez volt az első olyan összehangolt nemzetközi művelet, amely kifejezetten az intim partnerkapcsolatokban kábítószerrel elkövetett szexuális visszaélések mögött álló online közösségeket célozta.

Az akcióban Németország, az Egyesült Királyság, Brazília, Kanada, Franciaország, Magyarország, Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Államok nyomozóhatóságai vettek részt.

A nyomozást a német szövetségi bűnügyi hivatal és a hamburgi tartományi rendőrség vezette. A június 22. és 24. között végrehajtott művelet során olyan online fórumokat tártak fel, ahol a nőgyűlölő közösségek tagjai megosztották egymással a női partnereik elkábításával és szexuális bántalmazásával kapcsolatos tapasztalataikat, illetve tanácsokat adtak egymásnak.

Az Europol szerint a nemzetközi együttműködés eredményeként 274 új nyomozás indult az ügyben.

A szervezet további részleteket – így például azt, hogy Magyarországon azonosítottak-e gyanúsítottakat vagy áldozatokat – egyelőre nem közölt. (via MTI)

Az angol válogatott játékosainak nem lesz elég idejük arra, hogy alkalmazkodjanak a magaslati környezet kihívásaihoz, mielőtt Mexikóval játszanak – mondta Thomas Tuchel, a csapat szövetségi kapitánya szerdán, a továbbjutást követően.

Az angolok Harry Kane két góljával jutottak be a világbajnokság nyolcaddöntőjébe, ahol Mexikó ellen lépnek majd pályára Mexikóvárosban, az Estadio Aztecában. A stadion mintegy 2200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, ahol az alacsonyabb légköri nyomás miatt ritkább a levegő, így minden egyes lélegzetvétel kevesebb oxigént juttat a véráramba. Ez jelentősen megterheli a sportolók szervezetét.

Az angol válogatott eddigi mérkőzéseit az Egyesült Államokban, alacsonyabb tengerszint feletti magasságban játszotta. Tuchel szerint ez döntő hátrányt jelenthet:

„A magasság nagy hátrány lesz, mert fizikailag nem tudunk alkalmazkodni hozzá. Ez egyszerűen túl sok időt venne igénybe. Két meccs között csak három napunk van, fizikailag nem lehetséges ennyi idő alatt alkalmazkodni.”

A szakirodalom szerint a megfelelő akklimatizációhoz 1–2 hétre lenne szükség, hogy a szervezet alkalmazkodjon és fokozott vörösvérsejt-termelés révén javítsa az oxigénszállító kapacitását. Anglia ezzel szemben mindössze két nappal a mérkőzés előtt érkezik Mexikóvárosba, ami Tuchel szerint jelentős versenyhátrányt jelent.

„Ez hatalmas előny Mexikónak” – fogalmazott, utalva arra, hogy a házigazda válogatott hozzászokott a magaslati körülményekhez, hiszen a világbajnokságon eddig mind a négy mérkőzését ilyen környezetben játszotta: hármat az Aztecában, egyet pedig Guadalajarában.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy a magaslati környezet nemcsak az oxigénfelvételt befolyásolja, hanem a regenerációt és az alvásminőséget is. A ritkább, szárazabb levegő miatt gyakoribbak lehetnek az éjszakai ébredések, egyes játékosoknál pedig légzési nehézségek is felléphetnek. Emellett a csökkent légellenállás miatt a labda viselkedése is megváltozik kicsit: gyorsabban halad, messzebbre száll, és kevésbé „csavarodik”, ami további technikai alkalmazkodást igényel.

Tuchel azt is elmondta, nem biztos abban, hogy az utazás zökkenőmentes lesz, illetve hogy nem ismétlődnek-e meg az Ecuador elleni mérkőzés előtti esetek, amikor tűzijátékokat lőttek fel a vendég csapat szállodája előtt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a válogatott mentálisan felkészült a kihívásokra.

„Ez egy nagyon szép és izgalmas mérkőzés lesz. Sok akadály lesz, de a csapat készen fog állni, bármi történjen. A hozzáállásunk rendben van.”

A szakember szerint nem látszik a játékosokon az a pszichológiai teher, amely gyakran kíséri az angol válogatott világbajnoki szereplését. „Ezt a narratívát nem láttam a csapaton” – mondta. „Ez nagyon jó jel.” (BBC, The Athletic, ESPN)

Este kilenc és reggel hat között betiltaná az alkohol árusítását a nyári turistaszezonban Split önkormányzata, mert a város szerint tarthatatlanná váltak az éjszakai rendbontások a belvárosban – írja a horvát Index.

A tervezet szerint a korlátozás június 1. és szeptember 15. között lenne érvényben. Az üzletek továbbra is nyitva maradhatnának, de ebben az időszakban nem árulhatnának alkoholt. A szabály minden értékesítési pontra vonatkozna: a szupermarketekre, kisboltokra, benzinkutakra, kioszkokra, piaci árusokra, italautomatákra és minden más üzleten kívüli értékesítési formára is.

A városvezetés szerint az intézkedés célja a közrend javítása, a helyiek életminőségének védelme, valamint a történelmi belváros és a környezet megóvása.

A spliti lakosok régóta panaszkodnak arra, hogy a nyári éjszakákon rendszeres a hangoskodás, a verekedés, a közterületi vizelés, és gyakran előfordul az is, hogy erősen ittas turisták házak bejárataiban vagy az utcán alszanak.

A Split–Dalmát megyei sürgősségi szolgálat adatai szerint csak júniusban több mint ötvenszer riasztották őket közterületen tartózkodó részeg emberekhez. A horvát sajtó szerint az esetek többségében fiatal külföldi turistákról volt szó.

Ha a javaslatot elfogadják, a szabályok betartását az állami felügyelet és más hatóságok ellenőriznék. A tilalmat megszegő kereskedőkre jelentős bírság várna: a cégek 5 ezer és csaknem 40 ezer euró közötti, az egyéni vállalkozók 5 ezer és 13 270 euró közötti, a felelős személyek pedig 2 ezer és 6630 euró közötti büntetést kaphatnának.

A tervezet társadalmi egyeztetése július 27-ig tart. Ezután a városvezetés értékeli a beérkezett véleményeket, és dönt a rendelet sorsáról. Ha elfogadják, a korlátozás már augusztusban életbe léphet.

Split nincs egyedül a problémával. A horvát tengerpart több népszerű üdülővárosa is hasonló lépésekre készül: Zadar már jelezte, hogy korlátozná az éjszakai alkoholárusítást, Makarska és Hvar önkormányzata pedig szintén szigorítást fontolgat. (via MTI)

Nyolc buddhista szerzetes meghalt, további huszonhárom megsérült, amikor egy 11 éves fiú elgázolta őket kisteherautójával, írja a Reuters. Mindez az északkelet-thaiföldi Mukhadan tartományban történt a hatóságok közlése szerint.

A 34 buddhista szerzetesből és öt világi követőjükből álló csoport zarándokúton volt, egy Mukhadan állambeli templomból a szomszédos Ubon Ratchathani tartományban lévő másikba tartottak.

Öten a helyszínen életüket vesztették, hárman kórházba szállításuk után haltak bele sérüléseikbe. Rajtuk kívül még 23 sérült van, négyük állapota kritikus.

A hatóságok közölték, a kisteherautót egy speciális nevelési igényű 11 éves fiú vitte el a család háza mellől, és nagyjából 10 kilométeren át vezette, mielőtt a tragikus baleset megtörtént volna. A történtek körülményeinek tisztázása még tart. (Reuters)

Miután kedden megdőlt az országos melegrekord, a hőség éjszaka sem enyhült: szerda hajnalban új országos és budapesti rekord született a legmagasabb minimum-hőmérsékletben – közölte a HungaroMet.

A fővárosi Lágymányos meteorológiai állomáson hajnalra mindössze 26,8 Celsius-fokig hűlt le a levegő. Ez új országos rekordnak számít: a korábbi csúcs 26 fok volt, amelyet még 1950-ben mértek Pannonhalmán. A budapesti rekord is megdőlt, az eddigi 24,4 fokos értéket szintén Lágymányoson mérték 2022-ben.

A rendkívül meleg idő az áramfogyasztáson is meglátszott, bár a hétfői történelmi csúcsot ezúttal nem sikerült megdönteni. A Mavir adatai szerint szerdán este, 18:15 körül a villamosenergia-rendszer terhelése 7104 megawatt volt. Ez 384 megawattal elmarad a hétfőn mért, minden eddiginél magasabb 7488 megawattos nyári csúcstól.

Hétfőn született meg az eddigi legmagasabb nyári rendszerterhelés, kedden már valamivel alacsonyabb, 7352 megawattos, szerdán pedig 7104 megawattos csúcsot mértek. Mindhárom érték meghaladta a korábbi nyári rekordot, amelyet 2024. július 16-án 7036 megawattal állítottak fel.

A nyári rekordok ugyanakkor továbbra is elmaradnak a téli fogyasztási csúcsoktól. A magyar villamosenergia-rendszer eddigi legnagyobb terhelését idén január 13-án regisztrálták, amikor 8182 megawattot ért el az ország áramigénye. (via MTI)

Az iskolakezdési támogatás első részletét, 50 ezer forintot augusztus 24-ig átutalja a Magyar Államkincstár – közölte a miniszterelnök a közösségi oldalán közzétett videóban.

Magyar Péter szintén a Facebookon jelentette be szerdán este, hogy a kormány döntése értelmében 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásban részesülnek a gyermekes családok. Akkor csütörtökre ígért további részleteket.

Ezeket ismertetve elmondta, már meglévő jogosultságokhoz kötötték a támogatást, amelyeknél az állam megállapította a rászorultságot.

Akik tehát jogosultak lesznek a 100 ezer forintra, azok a Magyar Péter-videó alapján a következők:

• akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek;
• az emelt összegű családi pótlékban részesülők, a tartósan betegek, a súlyos fogyatékossággal élők;
• a sajátos nevelési igényűek;
• a Dobbantó programban és a műhelyiskolai képzésben részt vevők;
• akik egyszülős családban nevelkednek;
• akik gyermekvédelmi intézményben vagy nevelőszülőknél vannak.

„Az első részletet, 50 ezer forintot augusztus 24-ig utalja a Magyar Államkincstár, hogy a családok még a tanév kezdete előtt meg tudják vásárolni mindazt, amire valóban szükségük van” – mondta a miniszterelnök.

A második 50 ezer forint novemberben, utalvány formájában érkezik. A támogatás adómentes lesz, és nem vonható végrehajtás alá.

A kormány számításai szerint mintegy 400 ezer gyermek részesülhet az iskolakezdési támogatásban.

A 19. Győrkőcfesztivál megnyitóján átadja a város kulcsát a gyerekeknek a győri polgármester. Július 3. és 5. között a belvárosban és a Radó-sziget fái alatt, tíz helyszínen futnak a programok: gólyaláb és tudomány, verseskötet-készítés és guruló zongora, koncertek és óránként színház. És nyugi, lesznek vizes játékok is!

10 helyszínen 1000 program, zsebpénz nem kell, mert ingyen van!

„A Szépművészeti Múzeum képeit a mai napon elszállították. Visszakerül a múzeumba, ami oda való!” – írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében Nagy Ervin kulturális államtitkár. A munkálatokról egy képet is készített, íme:

Nagy a kisöprést az antik bútorokkal kezdte: június elején először ezeket szolgáltatta vissza az Iparművészeti Múzeumnak, hogy azok „a köz javát szolgálják inkább”. Az erről készült videó itt látható.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június elején arról írt, minden múzeumtól bekérték azoknak a műtárgyaknak a listáját, amelyek nem közgyűjteményekben vannak jelenleg elhelyezve. A Szépművészetitől kapott leltár alapján tőlük összesen 1293 alkotást van kintlévőségben: 518 az Országgyűlés Hivatalánál, 289 a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál (ezek a festmények kerültek a minisztériumokba), a Miniszterelnökség alá tartozó Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. pedig 109 festményt kapott. 66 kép volt az Alkotmánybíróságon, 46 a Sándor-palotában és 27 a Kúriában.

Kinevezte az Országgyűlés művelődési bizottsága a közmédia ideiglenes szakmai vezetőjét – derül ki a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közleményéből. A közmédia átalakításáért Horváth András jogász fog felelni. A deklarált cél, hogy a közmédia „16 év után újra visszakerüljön eredeti szerepkörébe, a nyilvánosság szolgálatába”.

Horváth András megbízatása a közlemény szerint átmeneti.

A közmédia állandó vezetését nyílt pályázat útján választja ki az új Független Közmédia Testület, amit társadalmi és szakmai párbeszéd előz meg, írják. Az átalakítást „nem a kormány és nem a minisztérium, hanem az átmeneti szakmai csapat végzi”.

A közleményből kiderül még, hogy az ideiglenes vezetés munkáját az alábbi feladatok határozzák meg:

• A közmédia korábbi működésének átvilágítása, a visszaélések feltárása.
• A Duna Media Zrt. és az MTVA összeolvasztása.
• Szigorú pártatlanság, a sajtóetikai szabályok betartása, objektív és hiteles tájékoztatás újraépítése.
• A közmédia transzparens és költséghatékony működtetése az átmeneti időszakban.

„A következő hónapok célja – írják még –, hogy a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium miniszteri biztosa, Grósz Judit koordinációjával megvalósuljon a társadalmi és szakmai párbeszéd. Ezzel párhuzamosan történik a közmédia átvilágítása, demokratizálása, hogy újra politikai érdektől független társadalmi tájékoztatást adhasson.”

Gyásznappá nyilvánították július 3-át a kijevi hatóságok azok emlékére, akik életüket vesztették az éjjeli-hajnali orosz rakéta- és dróntámadásokban. A bombázásokban legalább 13-an haltak meg.

Vitalij Klicsko főpolgármester közlése szerint az ukrán főváros valamennyi középületén félárbócra eresztik a zászlókat, és minden szórakoztató rendezvényt lemondanak.

A kutató-mentő műveletek még folytatódnak Kijev több kerületében, a mentőalakulatok keresik a romok alatt rekedt embereket.

Volodimir Zelenszkij szerdai nyilatkozataiban előre jelezte, hogy Oroszország újabb átfogó támadásra készülhet. Ez meg is történt, Kijevet, a főváros környékét és több más megyét is rakéta- és dróntámadások érték, ballisztikus és szárnyas rakétákat is bevetettek, a műveletek a legmasszívabbak és legpusztítóbbak közé sorolhatók a teljes háborús időszakot tekintve. Az eddigi adatok szerint a 13 halott mellett 86 sérültet is nyilvántartanak, az eltűntek számát még nem pontosították.

A Sony 2028 januárjától megszünteti az új PlayStation-játékok fizikai, lemezes kiadását. Ezzel a japán vállalat lesz az első nagy konzolgyártó, amely teljesen szakít a fizikai adathordozókkal. A Financial Times cikke szerint ez nemcsak a PlayStation történetében jelent fordulópontot, hanem az egész játékipar számára is .

A cég döntését a vásárlói szokások átalakulásával indokolta: ma már messze többen választják a digitális letöltést, mint a lemezes változatokat. A Sony szerint a digitális tartalmak iránti kereslet már jelentősen meghaladja a fizikai kiadásokét.

A bejelentés ugyanakkor heves reakciókat váltott ki a PlayStation-közösségben. Sokan azért bírálták a döntést, mert továbbra is fontosnak tartják, hogy valóban birtokolják a megvásárolt játékokat, vagy később használt példányokat vehessenek olcsóbban. A Sony közösségimédia-felületein a döntéstől teljesen független bejegyzések – például az új Pókember-film előzetese – alatt is egymást érték a felháborodott hozzászólások.

Az elemzők szerint ugyanakkor a lépés várható volt. A Sony által értékesített játékok több mint 80 százaléka már most is digitális formában talál gazdára.

A váltásnak komoly üzleti oka is van. Míg a digitális értékesítésnél szinte a teljes vételár a kiadónál marad, a lemezes kiadásoknál a gyártás, a csomagolás, a szállítás és a kiskereskedelmi árrés együttesen a fogyasztói ár több mint ötödét is felemésztheti.

A Kongói DK az angolokkal szemben elveszített szerdai mérkőzés és világbajnoki kiesés utáni sajtótájékoztatón közölte, hogy elhunyt Sébastien Desabre szövetségi kapitány édesapja.

„Tájékoztatjuk önöket, hogy az edző elvesztette az édesapját. Őszinte részvétünk”

- mondta a csapat sajtófőnöke a kérdések után. Desabre, aki a sajtós mellett ült, láthatóan meglepődött és dühösnek tűnt, majd röviden annyit mondott: „köszönöm”, és távozott. További részleteket nem közöltek. Voltak találgatások az interneten arról, hogy vajon Desabre ekkor értesült-e édesapja haláláról, ám minden valószínűség szerint már korábban tájékoztatták róla, csupán annak nem örült, hogy az információt így, ebben a formában hozták nyilvánosságra.

🚨🚨| DR Congo coach Sébastien Desabre learned of his father's 𝐏𝐀𝐒𝐒𝐈𝐍𝐆 after their match…and this is how it was announced at the press conference. 😢💔pic.twitter.com/P3itgdQDDv

— Goals Side (@goalsside) July 2, 2026

A Kongói Demokratikus Köztársaság először szerepelt a világbajnokságon, és történelmi módon bejutott a kieséses szakaszba. A szereplésük azonban az Anglia elleni 2–1-es vereséggel véget ért a legjobb 32 között.

Címlapkép: ODD ANDERSEN/AFP (via MTI)

Öt ember került kórházba Japánban, miután egy férfi véletlenül medveriasztó spray-vel fújta le őket egy postahivatalban.

A Nagojában történt incidenssel kapcsolatban Rjóhei Aszano helyi tűzoltóparancsnok a sajtónak elmondta, összesen nyolcan lettek rosszul, de súlyos sérültek nincsenek.

A helyi média szerint a férfi külföldi állampolgár, és az eset után elnézést kért. Hogy hogyan nézhette az embereket medvének, vagy milyen más ok miatt fújt a postahivatalban, az az MTI híréből és a Japan Times cikkéből sem derül ki.

Japánban április elseje óta legkevesebb öten haltak meg medvetámadásban. A héten a szigetország északi részén egy hatodik holttestet is találtak, gyaníthatóan szintén medvetámadással összefüggésben. A környezetvédelmi minisztérium felhívta a figyelmet, hogy a statisztikák 2018-as gyűjtése óta a mostani az első év, hogy több mint két ember hal bele medvetámadásba április eleje és június vége között.

Japánban az utóbbi időkben megszaporodtak a medvetámadások, ezért a kormány lépéseket tett ezek visszaszorítására. Tavaly 238 embert támadott meg medve, közülük 13-an meghaltak.

A postahivatalban mindazonáltal biztosan nem volt egy árva medve sem.

Lekapcsoltatta a kamerás beléptetőrendszereket az állami kórházakban Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. „A mai naptól a dolgozók be- és kiléptetésekor a kamerák nem funkcionálnak – írta közösségi oldalán. – A kamerák kizárólag biztonsági térfigyelésre és eseményfigyelésre használhatók. Az arcfelismerő szoftver kikapcsolva.”

Tavaly áprilisban derült ki, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók tiltakozása ellenére kiépítik a kamerás beléptetőrendszereket az állami intézményekben. Ezt eredetileg 2023 végére ígérte Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, aki a Magyar Kórházszövetség konferenciáján arról beszélt, az orvosoknak és más dolgozóknak az intézmény be- és kijáratainál elhelyezett készülékeken kell lehúzniuk a mágneskártyájukat, és közben videófelvétel készül róluk. Azzal érvelt, hogy vannak kórházak, ahol eltérnek az orvosi teljesítmények az átlagtól. „Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen bent nyolc órát” – mondta.

Hegedűs Zsolt még leendő miniszterként áprilisban azt ígérte, július 1-jére, Semmelweis-napra leszerelik a rendszereket. Azt mondta, „ez a metódus, ez a fajta rendőri típusú irányítási modell, amit Pintér Sándor alatt elindítottak, abszolút járhatatlan”. Szerinte „aki így gondolkodott, az nem érti meg az egészségügyben dolgozók szemléletét”.

A miniszter most azt is bejelentette, hogy „a sajtó munkatársai szabadabb rend szerint tudósíthatnak a kórházakból, és a dolgozók is egy új nyilatkozati rend, illetve irányelv alapján szólalhatnak meg”.

Pályafutásom politikai újságíróként majdnem egyidős a most leomló rendszerrel. 2009 őszén kezdtem, huszonévesként, amikor az ország a jobboldal országlására várt, és a Fidesz győzelmének csak az aránya volt kérdéses. Némi aggodalommal tekintettem a közelgő kétharmad elé, évek óta figyelve az ellenzék agresszív politizálását. De persze nem sejtettem, hogy ebből rendszer, sőt korszak lesz, és hogy felnőtt életem döntő részét Orbán Viktor országlása alatt fogom leélni.

A nemzedékem a kilencvenes években azon nőtt fel, hogy a történelem véget ért: eljött a többpártrendszer és a szabadság; Go West, Magyarország Ausztria nyomába ered. Jól tudtuk persze, hogy nem érjük utol, de a nyugati irányban sosem kételkedtünk. Nem kételkedtünk akkor sem, amikor 2002-ben a Fidesz a radikalizálódás útjára lépett. Még akkor sem, amikor egy korábbi III/II-es lett a kormányfő. De akkor sem, amikor 2006 őszére összeomlott a magyar állam.

Valami olyasmit gondoltunk, hogy ez egy operettország, ahol leginkább pojácaszerű politikusok és szerencselovagok jutnak hatalomra, a sorsunk pedig a saját kezünkben van, és magunkért kell helytállnunk. Megértettük, hogy az állam nem értünk van, hanem miattunk.

De azt sosem gondoltuk volna, hogy ellenünk fordul. Hogy itt még egyszer félni is lehet.

2010 után újságíróként hamar összetalálkoztam ezzel a félelemmel.

Az építőipari vállalkozó, aki interjú közben elvette a diktafont, amikor Simicska Lajosra tereltem a szót. A századvéges elemző, akinek remegett a szája, ahogy Habony Árpádról kérdeztem. A „kreatívipar” fideszes üdvöskéje, akinek elvékonyodott a hangja, mi lesz, ha berendelik a birodalmi központba. Sosem felejtem el, amikor egy kormányközeli forrásom 2013 őszén valósággal rimánkodott nekem, hogy töröljem ki az SMS-ét a telefonomból.

Leginkább azok féltek, akik részei lettek a rendszernek. Féltek egymástól, a hatalomtól és a bizonytalanságtól. Félelem tartotta össze a rendszert, amit szolgáltak.

A hivatásomra úgy tekintettem, akár egy krónikás: feltárni és dokumentálni, ami történik, leíróan és távolságot tartva. A Magyar Narancsnál a médiatörvény elemzésével kezdtem, aztán Habony Árpád és Arthur Finkelstein sötét praktikáin keresztül jutottam el a színfalak mögött épülő Simicska-világ felfedezéséig. A közmédia elfoglalása, a konvergens médiahatóság felállítása, a magyar állam foglyul ejtése és a közhivatalok megszállása hamar érdeklődést váltott ki a nemzetközi sajtóban is. Független újságírókkal akkor sem nagyon álltak szóba a fideszes politikusok, interjúkat nem adtak, a közérdekű információkat következetesen visszatartották, a közadat-igényléseket akadályozták, és szép lassan elkezdődött a sorosozás is. De még nem tekintettek bennünket ab ovo az állam ellenségének.

Egészen 2015-ig. Abban az évben váltottam a 444-re, és médiaügyekkel kezdtem foglalkozni. Lépésről lépésre rögzítettem a szabad magyar nyilvánosság szétverését – az Origo bedarálásától a Népszabadság bezáratásán és az Index kivéreztetésén át egészen a megyei laphálózat megszállásáig. Orbán és Simicska harcában, vagyis az új kormánypárti médiabirodalom kiépítésében százmilliárdos nagyságrendű közpénz mozdult meg.

A miniszterelnök az állam minden erőforrását felhasználta, hogy kiirtsa rendszeréből az ellenállókat.

Orbán immár saját kezűleg irányíthatta médiabirodalmát, és ezzel megkezdődött a tudatos és módszeres provokáció kora – listázás, árulózás, paparazzók, személyre szabott zaklatások.

Buzizó, migránsozó, családi erőszakkal rágalmazó hajtóvadászat indult a politikai ellenfelekkel – köztük Vona Gáborral, Juhász Péterrel – szemben. Habony Árpád vezetésével új lendületet kapott a kormányzati kommunikáció: nyílt koncepció lett a „velünk vagy vagy ellenünk” politikája. A kormány megpróbálta felszámolni a hagyományos újságírói szerepeket: krónikásokból ellenlábasok lettünk. A 888 elindításakor azzal szembesültünk, hogy új világ van:

a kormányunk a saját pénzünkön uszít ellenünk.

Ellenséggé tették a nyilvánosságot. Embereket űztek el vagy hoztak kiszolgáltatott helyzetbe.

Az oknyomozó, aki inkább elment kamionsofőrnek. A gazdasági sztárújságíró, aki villanyszerelőnek állt Ausztriában. A magyar újságírás legendája, aki meg sem állt az andalúz tengerpartig, hogy egy farmon álljon munkába. Megannyi kitűnő szakember, akiknek tönkretették a munkahelyét, vagy kisemmizték és megbélyegezték őket, csak mert a hivatásukat gyakorolták.

A többiek megbékéltek a bizonytalansággal. A bizonytalansággal, amiben nem tudod, hogyan védd meg a forrásaidat. A talánnyal, hogy miként biztosítsd magad a megfigyelésekkel szemben. A kérdéssel, vajon megmarad-e a munkahelyed, vagy már zsarolják a tulajdonost, hogy adja át a vállalatot. Orbán olyan rendszert teremtett, amiben senki sem érezhette magát biztonságban – az ellenállók sem, de legközelebbi munkatársai sem.

A rendszer legfontosabb szervezőereje volt ez: bizonytalanságban tartani embereit, ellenfeleit és választópolgárait egyaránt.

Nem lehetett tudni, hol húz határt a hatalom, és mit vet be: lejáratást, adóhatóságot vagy titkos megfigyelést. Volt, akit magánéletébe taposva zsarolt és próbált beszervezni az alkotmányvédelem. Németh Dániel, Panyi Szabolcs és Csikász Brigitta telefonjára Pegasust telepítettek. A Magyar Hang újságíróit hazugságvizsgálóra kötötték. Listázták a „külföldről finanszírozott” médiumokat. Börtönnel fenyegették azokat, akik tájékoztatni igyekeztek olvasóikat koronavírus idején.

A bizonytalanság része lett a rendszer kiszámíthatatlan távlatossága is. Minden kampányban pislákolt a remény, hogy ez az utolsó – minden választás előtt mutatkozott elméleti esély a változásra; hogy talán mégsem kell innen elmenni.

Orbán a remény illúzióját fenntartva bírt rá bennünket, hogy megszokjuk a kiszolgáltatottságot.

Egyszerre csak négy évet kért – aztán újra és újra. Előbb 2020-ig tervezett, aztán 2030-ig – és apránként csente az időt. Mindig engedett egy szűk utat a reményhez, mielőtt eltiporta volna. Leuralta a médiát, a gazdaságot és az államigazgatást, átírta a szabályokat, saját ellenzéket épített magának, teljesen elbillentette a pályát. A külsőségeiben demokratikus választások megtartásával elbábozta, hogy leváltható – a felvillantott hajszálnyi reménnyel pedig túszul ejtette ellenfeleit. Így tudott hosszan uralkodni rajtunk.

A kék plakátok, nemzeti konzultációk és népszavazások rengetegében hazugság lett az életünk: megállás nélkül szuggerálták belénk az egzisztenciális szorongást. Elfoglalták a szavainkat és kifacsarták belőlük a maradék igazságot. Orbán olyan cinikus világot teremtett, amiben nem gyűlöletkampány van, hanem precíz hatalomtechnika. Amiben a bevándorlás nem milliók sorskérdése, hanem politikai termék. Ahol nem félelemkeltés zajlik, csak a pillanat uralása. Ahol a kormány nem vírusra tesztel, hanem választópolgárokra. Egy százmilliárdokból épített politikai színház lett az ország, ahol tervezett konfliktusokat szítottak, uszítottak egymás ellen társadalmi csoportokat.

Magyarország miniszterelnöke önzésből épített nemzeti sportot. Azt üzente a magyaroknak: magaddal törődj, és akkor sokra viheted.

Egy nemzedék nőtt fel abban, hogy megyei futballisták nagyobb megbecsültséget élveznek, mint a pedagógusaik. Közröhej tárgyává tették a környezetvédelem és a fenntarthatóság kérdéseit, és módszeresen zálogosították el a következő generációk jövőjét. Saját tanáraik feljelentésére buzdította gyermekeit a hatalom.

Orbán erőszakkal formálta saját önző képére a magyar társadalmat. Olyan világot teremtett, amiben a személyes és pillanatnyi érdek előrébb való a közösség jövőjénél. Ahol a lojalitást és gátlástalanságot díjazzák, nem a teljesítményt. Amiben felfele nyalnak és lefele taposnak. És amiben a kicsinyesség és személyes sérelmek szervezik az élet mindennapjait.

Sosem felejtem el, hogy Orbán Viktor az őcsényi panzióst meghurcoló horda mellé állt, mert neki lett volna szíve befogadni menekülteket. Hogy sunyi bosszút állt a Népszabadságon, amiért megírták róla az igazságot. Nem felejtem az aljas indokból meghurcolt tanárokat és civileket, akiket „taknyukon-vérükön” kellett volna kirángatni a Parlamentből. Nem felejtem a Pesti úti idősotthonban haldokló magyarokat, akikből pillanatnyi kampánytémát csinált a hatalom. Hallom az ellenzéki politikus gyerekgyilkossággal rágalmazott feleségét, ahogy a hangja elcsuklik. Velem marad a szégyen, hogy kormányom következetesen gyilkosok oldalára állt. És sose felejtem el, hogy a magyar miniszterelnök győzelmi beszédében belerúgott a megszállás alatt álló szomszédos ország elnökébe.

Ebben a klímában próbáltunk kitartani. Zaklattak bennünket a Fidesz verbális és nagyon is fizikális verőemberei, zsarolták a hirdetőinket, riogatták az előfizetőinket, száműzetéssel és törvénnyel fenyegettek, végül egy komplett hivatalt szabadítottak ránk. Az utolsó évekre állandósultak a válságülések és gyorstalpalók a szerkesztőségben, hogy mi a teendő házkutatás esetén. Energiáink jelentős részét felemésztette a védekezés az állami szintről érkező fenyegetésekkel szemben. Kapcsolatok és barátságok roppantak össze a nyomás alatt.

De túl fogunk élni mindenkit, mondta UP tíz éve, és ebben igaza lett. Igaza lett, mert kitartottunk hivatásunk és kitartottunk egymás mellett. Igaza lett, mert a legsötétebb időkben is tudtunk röhögni magunkon és a világon. És igaza lett, leginkább azért, mert olvasóink is kitartottak mellettünk. Ezért nem mi zárunk be most, hanem a kitartott „Pesti Srácok”, akik köpködtek ránk éveken át, és akikért most egyetlen könnycseppet sem hullajt senki. Nem tőlünk küldik el tucatjával az embereket, hanem az éveken át lélegeztetőn tartott kormánypárti médiából. Büszkeséggel tölt el, hogy ilyen körülmények között is megőriztük hivatástudatunkat, és az utolsó pillanatokig fontos történeteket tártunk fel az olvasóknak.

Utolsó ciklusára látványosan megroppant, és 2026-ban végül hangos robajjal összedőlt a NER. A 444-en kirobbant kegyelmi üggyel egy legenda véget ért és megbukott Orbán tévedhetetlennek hitt személyzeti politikája. A rendszer alkotója és vezetője látványosan megöregedett, egyre többet hibázott; közössége bomlásnak indult; egy dezertőr a változás élére állt, és kijátszotta a rezsim egyre láthatóbbá váló gyenge pontjait. Felnőtt egy generáció, amelyik nem volt hajlandó tovább hallgatni a hazugságokat, és elzavarta a Fideszt a hatalomból.

Orbán győzelmi kényszere nem engedte, hogy hivatalát időben és méltósággal adja át; képtelen volt belátni, hogy ciklusokon át sikerrel fenntartott illúziója nem működik tovább. Hanyatlása látványos volt és elkerülhetetlen. Európa erős embere, akinek lépéseit éveken át leste a nyugat-európai szélsőjobb, aki a világpolitikai térképen látta és láttatta magát, trashcelebek oldalán, nevesincs podcaststúdiókban, mulatós AI-indulókat dúdolva, minden méltóságát ledobva fejezte be miniszterelnöki pályafutását.

Politikai megsemmisülése nem lehetett volna látványosabb. Én teljességében mégis csak akkor hittem el, hogy ez tényleg bekövetkezett, amikor a kezdeti eufóriát elmosta a lassan előretörő harag.

Néhány héttel április 12. után – az otthonommal szemközti buszmegállóban – megpillantottam egy plakátot, rajta uniós csillagok gyűrűjében a felirat: szabad szó. Ott, ahonnan néhány hete Volodimir Zelenszkij vicsorgott le rám. Ahol korábban bevándorlók, Soros, Brüsszel, Juncker és egy gonosz bohóc ijesztgette az arra járó magyarokat. A városban járva azon kaptam magam: plakátról plakátra hagy el a szégyenérzet. Sose gondoltam volna, hogy valaminek a hiánya ilyen felszabadító tud lenni.

Láttam a spontán ölelkező fiatalokat, a körúton hömpölygő, dudáló és ünneplő tömeget, az egymásra mosolygó járókelőket, hallgattam a barátomat, amint zavartan ráeszmél, hogy végre le meri írni és el meri küldeni a gondolatait. Ahogy oldódom fel, látom be én is, hogy tizenhat év alatt hozzászoktam az elnyomáshoz. Részem lett az óriásplakátokon, egyperces híradókban, állami csatornákon belém erőszakolt szorongás. Hogy mélyebbre ment ez a méreg, mint sejtettem: szürkén gomolygó ködként ereszkedett mindennapjaimra; és ott volt nemcsak a szemközti buszmegállóban, de a kapcsolataimban, dilemmáimban, az orvosi leleteimben, az élet nagy döntéseiben és a leghétköznapibb kétségekben egyaránt. Megszoktam és kényszerűen elfogadtam. Most pedig, hogy nincs, még mélyebben hasít belém a felismerés, mennyire nem volt mindez szükségszerű és elkerülhetetlen. Hogy nem lett volna muszáj így élni.

Nézem a bukott despotát, ahogy kétségbeesetten igyekszik körbekeríteni maradék hatalmát. Hallgatom, ahogy fonja a hazugságspirált, újra és újra, és gyászolom felnőttkorunk legszebb éveit – de legalább annak gondtalanságát –, amit ebben a nyomorúságos győzelmi kényszerben kellett megélnünk. Visszagondolok a fiatal huszonéves újságíróra, aki krónikásként tekintett magára, és nyakába vette volna a világot; de mindig úgy érezte, itt feladata van.

Az a fiatal újságíró sem elégedne most meg a krónikás szerepével. A hivatásom fontos része felkutatni és mind hitelesebben megörökíteni napi valóságot. De ugyanígy része emlékezni és emlékeztetni arra, milyen utat járt be az ország, és milyen veszteségeket szenvedett el az elmúlt évek során. Feljegyezni a nyelvünk, normáink és az együttélés kultúrájában bekövetkezett rombolás következményeit. Hangot adni azoknak, akik elszenvedői voltak az eltűnő rendszer kíméletlen hatalmi mesterkedéseinek. Számba venni tizenhat év sebeit; és engedni, hogy a derűt lassan elmossa majd a harag. Nem bosszú vagy igazságszolgáltatás igényével; csupán elfogadva, hogy nem csak krónikása, de állampolgárként elszenvedője is voltam ezeknek az éveknek.

Most szinte lehetetlennek látszik, hogy változzon a széljárás, de a választói memória rövid, a szerencse forgandó, a tömeg pedig szívesen felejt. Sőt, más vágya sincs. Húsz éve, két egymást követő vereség után nagyon kevés esély látszott Orbán Viktor visszatérésére – mégis megtörtént. Most nemcsak őt fontos magunk mögött hagynunk, de azt az évtizedek alatt megcsontosodott kultúrát is, ami önzésre, cinizmusra és a nyers erőre épít, és ami a választók gyarlóságából és esendőségéből igyekszik tőkét kovácsolni. Akármilyen kormánya lesz is Magyarországnak, ennek a rendszerváltásnak a jelentőségét meg kell őriznünk. Az elmúlt tizenhat évhez képest, azzal szemben kell új politikai kultúrát teremtenünk, hogy a most letűnt világ se valóságában, se szellemiségében ne térhessen vissza.

Az elmúlt években előbb a Mediaworks, aztán az állam, majd legutóbb az MTVA tulajdonába került Nemzeti Sportra a HVG információi szerint lecsapna Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa. A lap úgy tudja, Varga „legalábbis erről beszélt zárt körben”.

Az akvizíciót a HVG szerint elősegítheti, hogy „az MTVA minden bizonnyal szabadulna a laptól, amelyet 2025-ben egymilliárd forinttal kellett kisegítenie”.

A Centrál nem cáfolta a felvásárlási szándékot, bár a HVG információi szerint konkrét ajánlatot még nem tettek, ehhez az új MTVA-vezetők kinevezése is szükséges, ami őszig várathat magára.

A lap úgy tudja, a sportújság mellett Varga Zoltán „állítólag” egy „állami kézben lévő hetilap” megvásárlását is tervezi, ami „vélhetően az MCC tulajdonában lévő Mandiner lehet”.

A Nemzeti Sportot évek óta főszerkesztő Szöllősi György ezekben a napokban elsősorban a sportújságíró-szövetség elnökeként szerepel a hírekben, miután többen a leváltását kezdeményezték. A bizonyítványát magyarázó interjúban Szöllősi elismerte, hogy személyesen is segítette a kormánypropaganda terjesztését. Arról beszélt, hogy Rogán Antalék előbb pénzt adtak, aztán kértek valamit, „azt illik teljesíteni”.

A Mandinertől múlt héten bocsátottak el hatvan embert. A beszántásra váró MCC tulajdonában lévő lap sorsa az új kormány kezében van, mivel a kekva-rendszer megszüntetése után állami tulajdonba kerül.

Mint ismeretes, az elmúlt hetekben számos fideszes sajtóorgánumban történtek elbocsátások, de megszűnt a Bors, felfüggesztették a Ripost.hu és a Metropol.hu működését, a Pesti Srácok pedig elbocsátja az összes dolgozóját.

A Centrál Médiacsoporttal kapcsolatos legutóbbi hír az volt, hogy a cégnél „szervezeti átalakulás, ennek részeként létszámváltozás várható”. Hosszú távon fenntartható működést akarnak, ezért belső átszervezéseket és „költségoptimalizálási lépéseket” hajtanak végre, a működési és technológiai hatékonyságot növelő fejlesztéseket végeznek, írták május eleji közleményükben. A Centrál tulajdonosa, Varga Zoltán megerősítette az elbocsátásokat.

A 24.hu-tól négy embernek kellett távoznia. Az átszervezés nem csak egy lapot érintett, a cég portfóliójába tartozik a 24.hu, az NLC, a Strartlap, a Vezess.hu, a Nők Lapja, a Story és a Best is.

A belga válogatott 2–0-s hátrányból fordítva 3–2-re legyőzte Szenegált egy feszült, érzelmileg túlfűtött mérkőzésen. Rudi García csapata hosszú ideig súlytalanul futballozott, Szenegál dominálta a találkozót, és a második félidő elejére kétgólos előnybe került. A belga kispadon a szövetségi kapitány a második félidő hidratációs szünetében próbálta újrarendezni csapatát, taktikai utasításokkal és egy kis motivációs beszéddel.

A pályán azonban eközben a feszültség más irányt vett, a csapatkapitány Youri Tielemans és a szélső Leandro Trossard heves szóváltásba keveredett, csak a csapattársaik tudták őket szétválasztani. A jelenet jól tükrözte a belga játék képét is: ideges, széteső és eredménytelen teljesítmény.

A konfliktus azonban nem törte meg a csapatot, sőt, nem sokkal később a két játékos az egyenlítő gólnál már egymást szolgálta ki: Trossard beadásából Tielemans fejelt a kapuba, visszahozva Belgiumot a mérkőzésbe.

Rudi García a mérkőzés után azt mondta, nem tartotta negatív jelnek a belső feszültséget.

„Lukaku próbálta őket lecsillapítani, de nekem ez tetszik. Ez azt mutatja, hogy élő csapatról van szó. Nem is tudom pontosan, min vesztek össze, de az ilyen szenvedélyes reakciók azt jelzik, hogy mindenki nagyon nyerni akar.”

Az idei vb legnagyobb fordítását a 2x15 perces hosszabbítás végén egy újabb Tielemans-gól tette teljessé: a belga középpályás a rendes játékidő utolsó percében kiharcolt, majd értékesített egy tizenegyest, ezzel kialakítva a 3–2-es végeredményt. A belgák ellenfele a nyolcaddöntőben az Egyesült Államok lesz. (via ABC)

Pósfai Gábor belügyminiszter július 1-jei hatállyal Szabó Vendel rendőr dandártábornokot nevezte ki a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének – közölte a rendőrség.

Szabó Vendel csaknem három évtizede szolgál a rendőrségnél. Pályafutását 1995-ben Bács-Kiskun vármegyében kezdte, később több vezetői beosztást is betöltött. 2012-től a megyei főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyetteseként dolgozott, 2022 szeptemberétől pedig a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányságot vezette.

A rendőrség közleménye szerint Szabó jól ismeri a vármegye sajátosságait, a helyi állományt és a szervezet működését, ezért kinevezése biztosíthatja a szakmai munka folytonosságát.

Azért kellett új vezetőt kinevezni Bács-Kiskunban, mert a kormányváltás után kinevezett Tóth Tamást alig több mint egy héttel hivatalba lépése után felmentették. Lapértesülések szerint a döntés hátterében az állt, hogy Tóth vezetői stílusát sok bírálat érte, az állományon belül pedig annyira rossz volt a megítélése, hogy egy jelentősebb leszerelési hullámot is eredményezhetett volna.

Látványos vízi tornádót videóztak le a Bodeni-tó fölött szerdán, szúrta ki az osztrák Kronen Zeitungban a Telex. Ahogy az osztrák újság cikke fogalmazott: ritka természeti jelenség ámulatba ejtette az embereket, vízoszlop örvénylett közel 20 percig, a parttól távol, Friedrichshafen közelében.

Ez a húsz perc bőven elég volt ahhoz, hogy a történtekről készült videók elárasszák az internet különböző platformjait. Például egy ilyen:

És összeállítások is készülhettek:

Ugyanez állóképen:

Tornádót Magyarországon is láttak szerdán, mégpedig Mosonszolnok környékén, amikor ideértek a hőségzáró viharok. Róla az Időkép publikált itt megtekinthető felvételeket.

• Mi ez a nagy felhajtás odafent? - kérdezte a New York-i repülőtér egyik légiforgalmi irányítója a rendőrség helikopterpilótájától.
• Két zseni felmászott az Empire State Building tornyának legtetejére – érkezett a válasz.
• Hát, ez remek.
• Valamilyen zászlót lengetnek odafent. A fickó épp most kérte meg a lány kezét.

Ez a párbeszéd is hallható azon a hangfelvételen, amelyet a helyi légiforgalmi irányítás tett közzé szerdán. Az Empire State Building tetején készült videók órák alatt bejárták a közösségi médiát, de sokáig senki sem tudta, kik és hogyan jutottak fel New York ikonikus felhőkarcolójának csúcsára, és miért vállalták a mutatványt. A CNN részletes beszámolójából most ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

A N G E L A N I K O L A U (@angela_nikolau) által megosztott bejegyzés

A két mászó Angela Nikolau és Ivan Kuznyecov, ismertebb nevén Ivan Beerkus. A New Jersey-ben élő páros nem amatőr: magas épületek tetején készített fotókkal és videókkal szerzett hírnevet a közösségi médiában, tavaly pedig Skywalkers: A Love Story címmel Netflix-dokumentumfilm is készült róluk. A streamingplatform úgy mutatta be őket, mint „vakmerő influenszereket”, akik „a szerelmüket, a szabadságukat és az életüket kockáztatják, hogy megmásszanak egy megafelhőkarcolót”.

A két performer helyi idő szerint nem sokkal dél előtt kijátszotta az Empire State Building biztonsági rendszerét, majd felmászott az épület 1454 láb (mintegy 443 méter) magas tornyának csúcsára. A CNN szerint ott kifeszítettek egy transzparenst is, amelyen ez állt:

„Amikor a szeretet ereje legyőzi a hatalom szeretetét, a világ megismeri a békét.”

A helyszínen készült videók alapján úgy tűnt, hogy a férfi a torony tetején meg is kérte társa kezét. Nikolau később az Instagram-oldalán egy olyan fotót is közzétett, amelyen az eljegyzési gyűrűje látható New York panorámájával a háttérben.

A rendőrség speciális egységének két tagja végül négy létrán mászott fel a torony tetejére, majd lekísérték és őrizetbe vették a párost. A hatóságok továbbra is vizsgálják, hogyan jutottak be egy olyan területre, amely a nagyközönség számára nem látogatható.

A két mászót több bűncselekménnyel is megvádolták. A New York-i rendőrség tájékoztatása szerint betörés, gondatlan veszélyeztetés, rongálás, jogellenes behatolás és több más vádpont miatt is eljárás indult ellenük.

Andrew McCabe, az FBI korábbi igazgatóhelyettese a CNN-nek azt mondta, a mutatvány rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta a város vezetését és az Empire State Building üzemeltetőit.

„Minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy ezeket az embereket felelősségre vonják, mert nem kockáztathatják meg, hogy mások ezt látva kedvet kapjanak ugyanennek a megismétlésére”

– mondta.

Szerinte az ilyen akciók előbb-utóbb tragédiához vezethetnek. A közösségi médiában ugyanakkor sokan romantikus gesztusként tekintettek az akcióra.

Az Empire State Building antennája egyébként gyakorlatilag valamennyi New York-i helyi televízió- és rádióállomás műsorszóró jeleit továbbítja, a felhőkarcoló pedig régóta vonzza a vakmerő mászókat. Korábban a „francia Pókemberként” ismert Alain Robert is megmászta az épületet, míg Philippe Petit 1974-ben a World Trade Center ikertornyai között kifeszített kötélen sétált át - ez a mutatvány máig a modern várostörténet egyik legismertebb performansza.

A Pest Vármegyei Főügyészség emberölés bűntette miatt emelt vádat a 37 éves férfival szemben, aki megölte az édesanyját, majd elásta és lebetonozta holttestét.

Mint az MTI a főügyészség közleményére hivatkozva írja, a férfi együtt élt italozó életmódot folytató édesanyjával és mozgássérült nővérével. A férfi vásárolt be rendszeresen, és ellátta a ház körüli teendőket, valamint testvére gondozásában is részt vett; a sértett ittas állapotban rendszeresen szidalmazta a fiát, közöttük a veszekedések mindennaposak voltak.

2024 januárjában a férfi testvére mozgásfejlesztésen volt, így csak a vádlott és édesanyja tartózkodott otthon. A sértett a délelőtt folyamán nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott, és kötekedni kezdett a fiával. Vitába keveredtek, a vádlott az édesanyját megfojtotta.

Mire a nővérét hazahozták a terápiáról, a férfi a holttestet elrejtette, majd bejelentést tett a rendőrségen az édesanyja eltűnése miatt. A férfi később a ház bejárati ajtó előtti részén a térkőburkolatot felbontotta, gödröt ásott, oda helyezte a holttestet, majd lebetonozta és leburkolta.

A vádlottat 2025 januárjában vették őrizetbe. A rendőrség akkor már egy éve körözte a 70 éves nőt. A helyi rendőrök a polgárőrökkel közösen kezdték keresni, átfésülték a környéket, tanúkat hallgattak ki, de nem találták meg. Mivel az eltűnés körülményei gyanúsak voltak, a rendőrök arra következtettek, hogy a férfi összefüggésbe hozható a történtekkel, ezért újra kihallgatták, és végül beismerő vallomást tett.

A vádlott bűnösségéről a Budakörnyéki Törvényszék fog dönteni, áll az MTI által ismertetett közleményben.

Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című, Csuhaj Ildikó által vezetett podcastjában.

Áder János szerint Sulyok Tamás tervezett elmozdítása alkotmányellenes, az államfő tevékenységével kapcsolatos politikai és jogi vélemény két különböző dolog, és politikai véleményekből nem következhetnek jogi eljárások.

Áder nem aprózta el a jelzőket: szerinte alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak, hideg polgárháború kezdetének vagy egy orwelli világ megérkezésének is nevezhető a Sulyok Tamás eltávolítását övező helyzet.

Magyar Péter miniszterelnök korábban azt mondta, nem ragozná túl Sulyok eltávolítását, és valóban: az alaptörvény tizenhetedik módosításában egyetlen mondattal távolítanák el a köztársasági elnököt.

A szöveg úgy szól:

Az „ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK” része a következő 34-36. ponttal egészül ki „34. Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.

Áder János hangsúlyozta azt is, hogy az alaptörvény világosan rögzíti, hogy a köztársasági elnököt csak megfosztási eljárás keretében lehet törvényesen elmozdítani a hivatalából, a megfosztási eljárást pedig a parlament kétharmaddal indíthatja el, amelynek során érveket kell felhozni. Bizonyítani kell, hogy az érintett törvénysértést, alkotmánysértést követett el, vagy a saját jogállására vonatkozó szabályt sértett.

Ezt követően az eljárás az Alkotmánybíróságon folytatódik, ahol meghallgatják a köztársasági elnököt - sorolta Áder.

Áder szerint a Tisza-kormány által felhozott ügyek, miszerint Sulyok Tamás nem szólalt meg a Szőlő utcai gyermekvédelmi ügyben és Orbán Viktor 2024. március 15-én elhangzott, úgynevezett „poloskázó beszédével” kapcsolatban, nem szolgáltatnak elegendő indokot a leváltásához, és politikai vádaknak nevezte őket, mondván, Sulyok Tamás ellen nem az alaptörvényben foglalt jogi eljárást indítottak, hanem egy politikai deklarációt foglaltak be az alkotmány záró rendelkezései közé.

„Magyarországon van előképe a hasonló történéseknek” - mondta, felidézve a második világháború után Nagy Ferencet, az akkori köztársaság első miniszterelnökét, akit zsarolással távolítottak el Rákosiék.

Áder János másik történelmi párhuzama Tildy Zoltánnak, a köztársaság első elnökének esete volt, akinek a vejét 1948 végén hazaárulással vádolták meg és lemondatták, Tildyt pedig házi őrizetbe helyezték. Amennyire Nagy Ferenc és Tildy Zoltán eltávolítása jogszerűtlen volt, ugyanannyira Sulyok Tamás eltávolítása is az - jelentette ki.

Áder szerint az nem nevezhető megfosztási jogalapnak, hogy a Tisza-kormány azon a véleményen van: Sulyok Tamás nem testesíti meg a nemzet egységét.

Amikor viszont az volt a kérdés, hogy ő mit tenne Sulyok helyében, Áder azt mondta, nem szeretne nyilvánosan javaslatokat megfogalmazni arra vonatkozólag, hogy Sulyok Tamás ellenjegyezze-e a lemondásáról szóló alkotmánymódosítást, de azért felidézte azt az esetet, mikor Göncz Árpád köztársasági elnökként kifogás nélkül aláírta a Bokros-csomagot, pedig azt az Alkotmánybíróság több ponton is alkotmányellenesnek találta. Ennek ellenére akkoriban senki sem kérte távozásra az államfőt - emlékeztetett, hozzátéve, hogy ezt a hagyományt is követhetnénk most.

Áder azzal is érvelt, hogy abban az esetben, ha Sulyokot így távolítják el, az utána következő államfőnek nem lesz tekintélye, és nem fogja megtestesíteni a nemzet egységét, mivel elődjét alkotmányos puccsal távolították el.

„Ha a Tisza Párt komolyan gondolja, hogy a jogállami szabályok betartásával gyakorolja a hatalmat, akkor ezt az alkotmánymódosítást vissza kell vonni” - mondta Áder János.

A huszárvágásról, amivel a Tisza elintézné Sulyok Tamást, itt írtunk bővebben.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt nap legfontosabb-érdekesebb híreivel. Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

Az élet itthon

Délutánra megérkezett a hőn áhított hidegfront, kemény napokon van túl az ország. Tegnapi hír volt, hogy tűz volt a Hortobágyon, és hogy elzöldült a Velencei-tó, mi meg riporttal jelentkeztünk a kiszáradás szélén lévő Garancsi-tótól. Kiderült, hogy kedden nem csak az abszolút hőmérsékleti rekord dőlt meg, hanem az áramfogyasztási is, és hír volt, hogy a keddi hőséget a FLIRT motorvonatok se bírták, és a klímaváltozással összefüggő hír lehetett az is, hogy megjelent Magyarországon a kőrisrontó karcsúdíszbogár. Persze nem csak nálunk durva a helyzet, tegnapi hír, hogy sosem voltak olyan melegek a világ óceánjai, mint júniusban.

Ma reggeli cikkünkben arról írtunk, hogy a belvárosi fideszes önkormányzat eladott két lakást, a vevők máris sokszoros áron hirdették meg azt, pedig a vételi ajánlatban foglaltak szerint az ingatlanra 5 éves elidegenítési tilalmat vállaltak. Miután érdeklődtünk a tulajdonosoknál, a hirdetések eltűntek.És miközben a Medián még súlyosabb beszakadást mért a Fidesznek, akadtak szép számmal a bukott kormánypárttal kapcsolatos hírek is tegnap:

• kiderült, hogy 2090 milliárdos lyukat ütöttek Orbánék a költségvetésen a kormányzásuk végén,
• míg reggel arról írtunk, hogy Szijjártó 246 millió forintért utazott tavaly bérelt magángépen Amerikába, délutánra az is kiderült, hogy az év során több mint kétmilliárd forint ment el hasonló célokra,
• mégsem építi meg a Gellért-hegyre tervezett „reneszánsz palotáját” az MCC,
• Debrecen fideszes polgármestere valahogy a választások óta találta meg hangját az akkumulátor-iparral szemben, a térség tiszás képviselője szerint elég későn, ezért le kéne inkább mondania,
• taktikai okokból megszűnt a paksi Fidesz-KDNP frakció,
• 160 milliárdot osztott ki teljes titokban az Orbán-kormány, a fideszes narratívát szajkózó Alapjogokért Központ is kapott belőle,
• és Szöllősi György pedig azzal védekezett egy interjúban, hogy Rogánék előbb pénzt adtak, aztán kértek valamit, azt illik teljesíteni.

Tegnap a kormány bejelentette, hogy bevezetik a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást és hogy csaknem tízezer felhasználó tiltását oldják fel a Facebook-oldalukon. Írtunk azokról a vitatott kinevezésekről, akiket a jelek szerint még nem ért el a Tisza Tisztítótüze, és hír volt, hogy Magyar Péter javaslatára felmentik az NMHH elnökét. Valamint megírtuk azt is, hogy Kiss László hazugsággal, majd Facebook-letiltással reagált a cikkünkre.

Világ

Írtunk tegnap arról, hogy Trumpék rommá keresik magukat kriptovalutákkal és részvényekkel, miközben arab, indiai, vietnámi, román befektetőknek köszönhetően szárnyal az ingatlanbiznisz is. Amerika korábbi elnökei soha nem is mertek ehhez hasonló családi üzleteket kötni az elnökségük alatt.

Nehezebb helyzetben van a belarusz diktátor, Lukasenko, aki igyekszik nem belesodródni az oroszok háborújába, de közben nincs olyan sok mozgástere, ezért most Pekingtől remél némi támaszt.

Vébé

Mennek tovább a tizenhatoddöntök a világbajnokságon, őrült meccsen gyűrte le Harry Kane a szenzációsan küzdő Kongói DK-t, de még elképesztőbb volt, ahogy a belgák visszajöttek Kongó ellen, hogy aztán a hosszabbítás utolsó pillanatában nyerjenek. Hír volt, hogy több mint egymillió ember ünnepelt Mexikóvárosban, ketten megfulladtak a hatalmas tömegben, de a norvég drukkerek is kitettek magukért Oslóban, tízezrek ünnepelték a válogatott első egyenes kieséses vb-győzelmét. A bukásnak viszont ára volt, a holland és az ecuadori szövetségi kapitánynak is az állásába került a vb-kiesés. És sporthír volt még, hogy Fucsovics Márton legyőzte a 16. kiemeltet Wimbledonban.

Magyar Péter miniszterelnök felmentette tisztségéből Hatala Annát, a Nemzeti Információs Központ (NIK) főigazgatóját – derült ki a szerda esti Magyar Közlönyből.

Hatala Anna 2024-ben került a NIK élére, Kovács Zoltán András dandártábornokot váltotta a poszton. Kinevezése előtt az Alkotmányvédelmi Hivatal – a polgári elhárítás – helyettes főigazgatójaként dolgozott, 2021 óta nemzetbiztonsági dandártábornoki rangot visel. A korábbi országos rendőrfőkapitány, Hatala József lánya. Kinevezése egybeesett a polgári titkosszolgálatok Rogán Antal irányítása alatti átszervezésével.

A Nemzeti Információs Központ a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) átalakításával jött létre. A szervezet a nemzetbiztonsági szolgálatoktól és más állami szervektől beérkező információk elemzése mellett saját maga is végezhet titkos információgyűjtést. A NIK eredetileg a Belügyminisztérium alá tartozott, majd Rogán Antal irányítása alá került.

A személycsere nem előzmények nélküli. Magyar Péter már március 23-án, egy nyíregyházi fórumon arról beszélt, hogy kétharmados felhatalmazás esetén módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”.

Ennek jegyében szerdán Magyar Péter javaslatára felmentették Koltay Andrást, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét is.

Az Egyesült Államok 2–0-ra legyőzte Bosznia-Hercegovinát, és ezzel bejutott a világbajnokság legjobb 16 csapata közé.

A házigazdák 2002 óta először nyertek kieséses szakaszban mérkőzést, ráadásul most először fordul elő az is, hogy egy vb-n három meccset is megnyertek.

A mérkőzés képe hosszú ideig kiegyenlített volt, sőt Bosznia-Hercegovina kezdett aktívabban: több lövést is kialakítottak, amiknél Matt Freese amerikai kapusnak kellett védenie. Az USA fokozatosan vette át az irányítást, a vezetést pedig az első félidő hajrájában szerezte meg. Folarin Balogun egy megpattanó akció végén jó ütemben érkezett, és higgadtan fejezte be a helyzetet. Bár nem sokkal korábban volt egy les miatt érvénytelenített gólja is, ezúttal már érvényes találatot szerzett, így az USA 1–0-s előnnyel mehetett a szünetre.

A második félidő teljesen más forgatókönyvet hozott. A 64. percben Balogun egy párharc után rálépett Tarik Muharemović bokájára, a játékvezető pedig VAR-vizsgálatot követően kiállította a támadót. Az amerikaiak így emberhátrányba kerültek, Bosznia-Hercegovina pedig visszavette a kezdeményezést.

A bosnyákok ugyan többet birtokolták a labdát és több beadással próbálkoztak, de az amerikai védelem szervezetten állta a sarat. A kieséses szakaszban először szereplő balkániaknak mindössze 0,25-ös várható gólt (xG) sikerült összehoznia, ami jól mutatja, hogy nem tudtak igazán veszélyesek lenni az amerikai kapura. A hajrában az USA néhány veszélyes kontrát is vezetett, a mérkőzést pedig egy szabadrúgás döntötte el: a 82. percben Malik Tillman pontosan csavart a sorfal felett a rövid sarokba.

Az Egyesült Államok ellenfele a nyolcaddöntőben Belgium lesz. A győzelem fontos jelzés a csapat erejéről, ugyanakkor komoly veszteség, hogy a csapat legjobbjának számító Balogun eltiltás miatt nem léphet pályára a következő mérkőzésen.

Véget ér a hőség, de a lehűlés nem lesz eseménytelen: csütörtökön már csak 29 fok körül alakul a csúcshőmérséklet Budapesten, miközben az ország keleti felén többfelé zivatarok alakulhatnak ki – írja a HungaroMet.

A meteorológiai szolgálat szerint elsősorban a Duna vonalától keletre kell számítani záporokra, zivatarokra. A legtöbb keleti megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. A villámlás mellett átmeneti szélerősödésre és jégesőre is készülni kell, több helyen pedig rövid idő alatt 25–30 milliméternél is több csapadék hullhat.

Közben a Dunántúlon más lesz a fő veszélyforrás: az északnyugati és a középső területeken kora délutánig helyenként 60–70 kilométer per órás viharos széllökések is előfordulhatnak.

Hét évvel Daphne Caruana Galizia meggyilkolása után megkezdődött Málta egyik legnagyobb visszhangot kiváltó büntetőpere. A The Guardian tudósítása szerint az ügyészség azzal vádolja az ország egyik leggazdagabb üzletemberét, Yorgen Fenechet, hogy 150 ezer eurót fizetett három bérgyilkosnak az oknyomozó újságíró meggyilkolásáért. Caruana Galizia korrupciós leleplezései a máltai politikai és gazdasági elit legfelsőbb köreit is érintették.

A 44 éves Fenech – akinek családja a Hilton Malta szállodát és kaszinót is magában foglaló ingatlanbirodalom tulajdonosa – szerdán állt bíróság elé Vallettában. A vádlott ártatlannak vallotta magát. Az ügyészség emberölésben való bűnrészességgel és bűnszövetségben elkövetett bűncselekménnyel vádolja, és életfogytiglani börtönbüntetést kér rá.

Caruana Galizia 2017. október 16-án halt meg, amikor néhány perccel azután, hogy elhagyta bidnijai otthonát, felrobbant az autójába rejtett pokolgép. Az 53 éves újságíró Málta legismertebb oknyomozó újságírói közé tartozott: politikusok és üzletemberek korrupciós ügyeit tárta fel, ezért éveken át politikai támadások érték. Meggyilkolása egész Európában felháborodást váltott ki.

A tárgyalás első napján felolvasott vádirat szerint a gyilkosság terve 2017 áprilisában született meg. Az ügyészség állítása szerint Fenech felhívta barátját, Melvin Theuma taxisofőrt és fogadóirodai közvetítőt, és arra kérte, keressen valakit, aki megöli a nőt.

A vádirat szerint Fenech még egy konkrét nevet is javasolt: George Degiorgióét, a máltai alvilág ismert alakját. Miután Theuma felvette vele és testvérével, Alfreddel a kapcsolatot, megállapodtak a 150 ezer eurós díjban, amelyből 30 ezret előre fizettek ki.

Az eredeti tervet egy időre félretették a 2017-es előrehozott parlamenti választás miatt, majd miután a Munkáspárt ismét kormányra került, az ügyészség szerint Fenech utasítást adott a merénylet végrehajtására, és személyesen adott át egy készpénzzel teli borítékot Theumának.

A bérgyilkosok először lőfegyverrel akarták végrehajtani a gyilkosságot, végül azonban pokolgép mellett döntöttek. Az ügyészség szerint a bombát egy gyerekcipő dobozába rejtették a vezetőülés alatt, amit George Degiorgio távolról, mobiltelefonon küldött SMS-sel robbantott fel, miközben a kikötőben a hajóján tartózkodott.

Caruana Galizia fia, Matthew ért elsőként a helyszínre, ahol az égő roncsok között találta meg édesanyja maradványait.

A vádirat szerint a gyilkosság után Alfred Degiorgio felvette a pénzt, sőt további ötezer eurót is kapott költségekre, például egy nagy teljesítményű távcső megvásárlására. Az ügyészség azt is állítja, hogy Fenech később még jelentős összegeket fizetett a Degiorgio testvérek ügyvédi költségeire.

A hét vádlott közül Fenech az utolsó, aki bíróság elé került. Öten már jogerős ítéletet kaptak, egy ember pedig kegyelmet kapott a vallomásáért cserébe.

Frissítés 10:04-kor: A legfrissebb ukrán adatok szerint tizenháromra nőtt a kijevi orosz támadás halálos áldozatainak száma, nyolcvanhatan megsérültek, közülük hetven embert kórházban ápolnak.

Legalább nyolc ember meghalt, huszonöten pedig megsérültek abban a nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadásban, amelyet csütörtökre virradó éjjel indítottak Kijev ellen. A támadás miatt a város több kerületében evakuálást rendeltek el - írta a BBC.

Az MTI ukrán források alapján arról számolt be, hogy a légitámadás következtében részben megsemmisült egy öt-, valamint egy kilencszintes épület, egy 16 emeletes épület felső emeletei leomlottak, megrongálódott egy mentőállomás, egy benzinkút, Kijev Biokémiai Intézete, egy szálloda és több családi ház is.

Tymur Tkacsenko, Kijev katonai közigazgatásának vezetője szerint az orosz csapások ismét lakóövezeteket értek. A város több pontján tüzek keletkeztek, egy mentőállomást is találat ért, ahol legalább egy ember életveszélyesen megsérült.

„Az ellenség ismét szándékosan lakóövezeteket vesz célba és civileket öl. Rendkívül súlyos károk keletkeztek, és jelentős számú áldozatunk van, köztük gyerekek is”

- mondta a hajnali órákban.

A támadásra néhány órával azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszakította dublini látogatását. Az államfő azt közölte, friss hírszerzési információk szerint Moszkva nagyszabású csapásra készül. Az éjszakai támadás után az ukrán vezetés ismét sürgetni kezdte szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel az ország légvédelmének megerősítését.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en arra szólította fel Ukrajna szövetségeseit, hogy ne halogassák az ország légvédelmének megerősítéséről szóló döntéseket. A miniszter szerint Oroszország ezúttal is célzottan lakóépületeket és polgári infrastruktúrát támadott.

„Határozott fellépést várunk a nemzetközi közösségtől. Nem újabb elítélő nyilatkozatokat, hanem konkrét lépéseket az orosz terror megállítására. Az Ukrajnának szánt légvédelmi rendszerekről és rakétákról most kell dönteni, nem később”

– írta.

Szibiha arra is reagált, hogy egyesek az orosz támadásokat az Ukrajna által végrehajtott nagy hatótávolságú csapásokkal magyarázzák. (Ukrajna az elmúlt hónapokban egyre intenzívebben támadja Oroszország energetikai infrastruktúráját nagy hatótávolságú drónokkal. Június közepén a háború eddigi legmasszívabb légitámadását hajtották végre: orosz jelentések szerint a légvédelem országosan 555 ukrán drónt semmisített meg.) Szerinte erkölcsileg elfogadhatatlan az orosz hadsereg ukrán civilek elleni támadásait ilyen módon igazolni. Hozzátette: Ukrajnának joga van megvédeni magát az agresszorral szemben, és ennek részeként Oroszország területén is támadhat törvényes katonai célpontokat.

Do not delay decisions on air defense for Ukraine! This is our main request to our partners after Kyiv suffered a night of horror.

At least 10 people have been killed as a result of Russia’s brutal attack against the Ukrainian capital with all types of missiles and drones.… pic.twitter.com/7KNONiPvom

— Andrii Sybiha 🇺🇦 (@andrii_sybiha) July 2, 2026

A támadás intenzitását jelzi, hogy Lengyelország megelőző jelleggel harci repülőgépeket küldött a levegőbe saját légterének védelmére. A lengyel hadsereg közlése szerint erre a veszélyeztetett térségekkel szomszédos légtér biztosítása érdekében volt szükség. Lengyel területet ugyanakkor nem ért támadás.

Ez volt az első nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadás Ukrajna ellen több mint két hét óta.

A fronton közben továbbra is kiélezett a helyzet. Az orosz csapatok nemrég előrenyomultak Kosztyantinyivka térségében, amely Kelet-Ukrajna egyik utolsó fontos védelmi központja. Ha Moszkva megszerzi a várost, az megnyithatja az utat a teljes donbaszi térség felé.

Az ukrán hadvezetés ugyanakkor azt állítja, hogy idén összességében több területet foglalt vissza, mint amennyit elveszített, és sikerült megzavarnia az orosz utánpótlási útvonalakat az orosz határ és a megszállt Krím között.

A több mint négy és fél éve tartó háború az elmúlt hónapokban nagyrészt állóháborúvá vált: a frontvonalak csak kisebb mértékben mozdultak el, miközben Oroszország továbbra is Ukrajna területének mintegy egyötödét tartja megszállás alatt.

• A belvárosi fideszes önkormányzat az év elején eladott két ingatlant, amiket a vevők sokszoros áron kezdtek el hirdetni, pedig elvileg vállalták, hogy öt évig nem adják tovább.
• Miután az ingatlanok ügyében elküldtük a kérdéseinket, a hirdetések eltűntek.

1. Stollár Béla utca

Az V. kerületi fideszes önkormányzat pályázaton értékesített egy Stollár Béla utca 22. szám alatti, 179 m² alapterületű lakást, amiben a ház egyik lakója szerint régen bölcsőde volt, de legalább tíz éve üresen áll. A Budapest Főváros Önkormányzata Tulajdonosi Bizottsága elé került előterjesztés szerint a nyertes vételár 88,9 millió forint volt, ami 496 648 Ft/m²-es árat jelentett. A dokumentum szerint a vevővel kötendő szerződés öt évre szóló elidegenítési tilalmat is tartalmazott.

Azért került a főváros elé az ingatlan, mert ők csak annyiban érintettek, hogy az önkormányzatnak tisztáznia kellett, élnek-e az elővásárlási jogukkal. Nem éltek, és a pályázatot magát az önkormányzat írta ki, bonyolította le és írta alá az új tulajdonosokkal.

Az előterjesztésben a fővárosi oldal kifejezetten rögzítette, hogy nem állt rendelkezésére elég információ az ingatlan pontos elhelyezkedéséről, állapotáról, illetve arról, hogy utcai vagy udvari fekvésű-e. A dokumentumban az is szerepelt, hogy a kerület részéről érdemi információk beszerzésére nem láttak lehetőséget.

Az ingatlan rövid időn belül megjelent az ingatlan.com-on, ugyanazzal a 179 m²-es alapterülettel, lakásként hirdetve, 260 millió forintos (tehát közel háromszoros) áron. A hirdetés szerint az ingatlan:

• földszinti,
• utcai fekvésű,
• saroklakás,
• nagypolgári épületben található,
• lakhatási célra, irodának vagy rendelőnek is alkalmas.

A lakást a szentendrei, Green Cabin Hungary nevű cég vette meg, aminek a tulajdonosa a Favourite Home General Kft. ingatlanos cég.

2. Kálvin tér

Hihetetlenül drámai meccset játszott egymással az amerikai–kanadai–mexikói futball-világbajnokság soros tizenhatoddöntője alkalmából Belgium és Szenegál. 85 percen keresztül egyértelműen az afrikai volt a jobb csapat, akkor is uralták a történéseket, amikor a belgák támadtak. A végén viszont jött a fordulat.

Az első lövés a belgáké volt ugyan, de gyorsan kiderült – némi meglepetésre –, hogy a nagynehezen, csoportharmadikként az egyenes kieséses szakaszba kecmergett Szenegál fogja irányítani a játékot a meccs első szakaszában. Tényleg az történt, amit az afrikaiak akartak, gyorsabbak, kreatívabbak, pontosabbak voltak. És lőttek egy kapufát is, Curtois belekapott egy beadásba, Sarr csak rácsúszni tudott a labdára, kifelé perdült. A csatár fekve ismételt, mellé csurgott. A következő kapufából már gól lett, Sarr próbálkozása középre pattant vissza, Diarra ébredt a leggyorsabban, a lassú belga bekkeket megelőzve betette, 1-0.

Belgium a félidő utolsó harmadában többet birtokolta a labdát, de nem ment vele semmire, maradt az egy ide, a legkevésbé sem voltak meggyőzőek De Bruyne-ék.

Nem lettek azok a második játékrészben sem, ezúttal Lukakut is hiába cserélték be, nem mutatott semmit. Nem úgy a szenegáliak, az 51. percben ötvenméteres passzt kapott Sarr, mellel levette, a védőknek esélyük sem volt, bebombázta, 2-0.

Hogy nemcsak a belga játékosok, hanem a kapitány is kezdi elveszíteni a fonalat, arra utalt a nem sokkal később végrehajtott kettős csere: a csapat két legkreatívabb játékosát, De Bruyne-t és Dokut is lehozta Garcia mester. Még inkább mutatta ezt, hogy a reklámszünet elején kis híján egymásnak esett a csapatkapitány Tielemans és Trossard.

Nem mondhatni, hogy Belgiumnak egyáltalán ne lettek volna lehetőségei a folytatásban, de sokáig minden hiábavalónak tűnt. Egészen a 86. percig, amikor Lukaku megrázta magát, beverte kb. a semmiből, 2-1. És nem volt vége, a 89. percben a szenegáli bekkek Diaw kapussal karöltve elnéztek egy beadást, a labda konkrétan Tielemans fejére esett, onnan bepattant, 2-2, máris itt volt a világbajnokság legnagyobb feltámadása.

És az igazi dráma még csak ezután következett. A kétszer 15 perces hosszabbítás első félidejében nem történt semmi, annál több a másodikban. Előbb a szenegáliak alakítottak ki nagy helyzetet, kimaradt, majd Lukebakio lőtt felső lécet ziccerben. Igen ám, de előtte a beadásnál Lamine Camara megrúgta Tielemans lábát. A VAR kihívta a bírót, hosszas videózés után megadta. Percekig ment a konfliktuskezelés a tizenegyespontnál, mire Tielemans elvégezhette, így sem hibázta el, 3-2-re vezettek a belgák.

A hosszabbítás több mint tízperces hosszabbításában volt még néhány lehetősége Szenegálnak, hiába, innen ezt nem lehetett visszahozni, Belgium nyert, ellenfele az Egyesült Államok–Bosznia-Hercegovina csata győztese lesz a következő körben.

Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy javaslatára a mai nappal felmentik Koltay Andrást, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét.

Koltay Andrást 2021-ben 9 évre nevezte ki Áder János köztársasági elnök az NMHH elnökévé. Másfél héttel később a parlament a Médiatanács elnökévé választotta. Utóbbi megbizatása a múlt héten, a közmédia vezetőinek megbizatásával együtt szűnt meg, miután módosították a médiatörvényt.

Bár az NMHH különleges jogállású, önálló szabályozó szerv, és a kormánytól szervezetileg és működésében is függetlenül látja el feladatát, Koltayék az előző kormány alatt számos megkérdőjelezhető döntést hoztak. A legutóbbi beszédes példa erre az, amikor azt állították, hogy a hatóságnak a világon semmi köze a Fidesz fejbe lövős kampányvideójához. Koltay a Fidesz választási veresége után, májusban aláírta a Mathias Corvinus Collegium megmentéséért indított petíciót.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Facebookon jelentette be, hogy újra nyilvánosan hozzáférhetők az építési engedélyekhez kapcsolódó tervdokumentációk. Ez azt jelenti, hogy ismét bárki megtekintheti az elektronikus építéshatósági rendszer (ÉTDR) nyilvános felületén a kiadott építési engedélyekhez tartozó terveket.

A nyilvános felület elérhetőségét 2024 nyarán szüntették meg Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslatára. A rendeletmódosítással jelentősen korlátozták, hogy egy-egy ügyben ki tekinthető ügyfélnek, és ők hogyan tekinthetnek bele az iratokba. A rendeletmódosítás azután készült el, hogy a Válaszonline az ÉTDR segítségével megírta, hogy Tiborcz István és köre építheti be a Svábhegy maradékát.

Vitézy szerint a döntés tökéletes példája volt annak, hogy „milyen az, amikor néhány magánember akarata teljesen felülírja a közérdeket, a miniszter pedig visszaél a hatalmával”.

Vitézy saját bevallása szerint az egyik első kormányülésen beterjesztette az ÉTDR nyilvános elérhetőségének visszaállításáról szóló javaslatát, amit a kormány el is fogadott.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumának döntése alapján az MCC ingatlanfejlesztési társasága eredménytelennek nyilvánította a budapesti, központi épületre kiírt közbeszerzési eljárást. Ez azt jelenti, hogy az MCC nem építi meg a Somlói útra tervezett, monumentális „reneszánsz palotáját”, ami a tervek szerint a város több pontjáról is látszódott volna.

A szervezet azért döntött a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása mellett, mert az uniós, nyílt közbeszerzési eljárás keretében beérkezett, legkedvezőbb végleges ajánlat meghaladta a kuratórium által jóváhagyott fedezetet. A további fedezet biztosításához pedig a „felelős gazdálkodás jegyében” nem járult hozzá a kuratórium.

Az MCC még 2021 márciusában hirdette ki az új épületegyüttes tervpályázatának győztesét. A munkát a Napur Architect Kft. nyerte el, aminek nevéhez többek között a Duna Aréna, a Néprajzi Múzeum és az új atlétikai stadion tervezése fűződik. A székházba még kápolnát és sportközpontot is terveztek. Az építkezést előbb nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítette a kormány, majd 2021 szeptemberében kimondták, hogy az országos településrendészeti és építési követelményeket sem kell alkalmazni a projektnél.

Bár az új épületet már a 2025/26-os tanévtől használni szerette volna az MCC, a folyamat már a régi épületek bontásánál elakadt, miután az első közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették. A helyszínt 2023 nyarán jártuk be, akkor életerős cserjék és ambiciózus gyomnövények uralták a gellérthegyi épületeket.

Az MCC kollégistái 2021 ősze óta a Tas vezér utcai Flamenco hotelban laknak. Az intézmény jövője kérdőjelessé vált a Fidesz választási veresége után. A fideszes Orbán Balázs június közepén lemondott az MCC vezetéséről, Magyar Péter miniszterelnök nem sokkal később Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető minisztert nevezte ki az MCC alapítványának élére. (via MTI)

Tárkányi Zsolt tiszás debreceni parlamenti képviselő Papp László lemondását követeli, miután a debreceni polgármester felszólította a környezetszennyező kínai Semcorpot, hogy hagyja el a várost.

Tárkányi szerint Papp és a városvezetés is megbukott, és most már a polgármesternek is nyilvánvaló lett, hogy vége van. „Azzal, hogy élete fő művéről, az egyetlen dologról, amiről önre emlékezni fog az utókor, a debreceni akkumulátorgyárakról ma beismerte mindazt, amit mi és civilek már évek óta mondunk. Ön ma megtagadta azt a torzszülöttet, amit önön és körein kívül egyetlen debreceni sem akart a városunkban látni.”

A képviselő szerint Papp a legkártékonyabb városvezetőként vonul be Debrecen történelmébe, mert 12 év alatt csak a környezetet tönkretevő gyárakat tudta betelepíteni. Pedig évek óta pontosan tudta, hogy a vegyi üzemek mérgezik a lakókörnyezetet. „Ön most megpróbál úgy tenni, mintha nem lenne köze ahhoz a katasztrófához, amibe Debrecent sodorta. Mintha ön ott sem lett volna. Egy vezető legfőbb erénye a felelősségvállalás, de persze ön ebbe is belebukott.”

Tárkányi azt írta, hogy Papp tevékenysége többé nem kívánatos Debrecenben, ezért távozásra szólította fel. „Majd mi rendet teszünk ön helyett” - zárta posztját.

Papp Semcorppal kapcsolatos nyilatkozatának előzménye a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal határozata volt, ami azonnali hatállyal felfüggesztette az akkumulátorokhoz szükséges szeparátorfólia gyártását a Semcorp debreceni üzemében. A gyár ugyanis alumíniummal, valamint más fémekkel és félfémekkel is határértéken felüli mértékben szennyezte a környezetét. A talajban mért alumínium például a határérték tizenháromezerszerese volt.

A polgármester nemrég kijelentette, akár be is záratná a gyárat, amivel szemben büntetőfeljelentést tesz. A helyi fideszes politikusok azonban nem mindig viszonyultak ilyen kritikusan az akkumulátoripari beruházásokhoz. A beruházások egyik legaktívabb támogatója például Barcsa Lajos gazdálkodásért felelős alpolgármester volt. A debreceni helyzetről ebben a cikkben írtunk bővebben.

• Belarusz nem aktív hadviselő fél, de nem kérdés, hogy részt vesz Oroszország ukrajnai háborújában.
• Megfigyelők attól tartanak, hogy az ország Putyin követelésére mélyebben belesodródik a konfliktusba.
• Zelenszkij az utóbbi időben közvetlen fenyegetésekkel venné el a kedvét ettől, Lukasenko pedig láthatóan próbál menekülni a Kreml öleléséből.

Az elmúlt hetekben a megszokottnál többször szerepelt Belarusz a nemzetközi hírekben, és ami ezt az teszi érdekessé, hogy a fejlemények nem egy irányba mutatnak: vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy az ország egyre aktívabb szerepet vállal Oroszország ukrajnai háborújában, ugyanakkor Alekszandr Lukasenko is mindent megtesz, hogy távolabb tartsa országát a konfliktustól.

Ez most valami más

„Lukasenko lépései újabban eltérnek attól, amit 2022 óta látunk. Nem azt mondom, hogy holnap jön a támadás, de ez most valami más”

– mondta még június elején a volt ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba, aki szerint a belarusz diktátor vagy tényleg háborúra készül, vagy látványosan a készülés jeleit akarja mutatni. Kuleba nincs egyedül ezzel a megfigyelésével, több elemzés is osztja ezeket, ám a következtetések, amiket levontak, már eltérnek egymástól.

De mik voltak azok a jelek, amelyek belarusz háborús készülődést mutattak?

• Volodimir Zelenszkij többször is beszélt arról, hogy Belarusz közúti infrastruktúrát, valamint lőszer- és üzemanyagraktárakat épít déli határvidékein.
• A Wall Street Journal június 24-én arról írt, hogy Oroszország nyomást gyakorol Belaruszra a katonai együttműködés bővítése és esetleg egy új front megnyitása érdekében. Belarusz nemcsak, hogy benzint és egyéb finomított olajtermékeket értékesít az egyre súlyosabb üzemanyaghiánnyal küzdő Moszkvának, de utóbbi egyre gyakrabban használja a fehérorosz területen található jelismétlő (relé) rendszereket ahhoz, hogy az Oroszországból indított drónokat mélyebbre irányítsa Ukrajna területére.
• Néhány hete Oroszország és Belarusz közös nukleáris gyakorlatot tartott, és az orosz erők nukleáris robbanófejeket szállítottak belarusz ballisztikusrakéta-állásokba.
• Folyamatban van a közepes hatótávolságú Oresnyik rakéták telepítésére szolgáló infrastruktúra kiépítése is, amit Zelenszkij nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára nézve fenyegetésnek nevezett.
• Mások szerint az sem zárható ki, hogy Belarusz egy NATO-tagállamokkal szembeni provokáció kiindulópontja lenne, és ezt erősítheti a lengyel–litván határhoz közeli Hrodnában tartott mobilizációs gyakorlat is, bár vannak elemzők, akik szerint ez utóbbinak inkább a hazai közvéleménynek szóló üzenete van.

Lukasenko Moszkva foglya lett, de folyton keresi a kiutat

Belarusz ugyan közvetlenül nem vett rész a több mint négy éve indult invázióban, ám az ország felvonulási területként szolgált az orosz hadsereg számára, onnan indulva is érkeztek csapatok Ukrajnába. Az ország azóta próbál nem bevonódni jobban a háborúba, de körülbelül kétezer orosz katona állomásozik Belaruszban jelenleg is.

Hatalmas csatában harcolta ki a továbbjutást a legjobb tizenhat közé az előzetesen topfavoritnak tartott Anglia a Kongói DK-val szemben. Az afrikaiak sokáig nagyon jól mentek az amerikai–kanadai–mexikói futball-világbajnokság soros tizenhatoddöntőjében, ám Harry Kane pontos fejese és fantasztikus felső sarkos lövése fordítást ért az összecsapás utolsó negyedében.

Eléggé meglepték a kongóiak az angolokat azzal, hogy nem adták oda nekik a labdát mindjárt az elején, azzal meg még jobban, hogy Cipenga a 7. percben megszerezte a vezetést. Hosszú átadást vehetett le a tizenhatoson belül, magányosan, megnézte a bal alsót és bevarrta, Pickford nem ért le, 1-0.

Ezután egy időre mégis beálltak védekezni az afrikaiak, de Kane-ék hiába passzolgattak, nem találtak réseket, sokáig képtelenek voltak felgyorsítani a focit. Egészen pontosan a 30. percig, amikor is Rice beadása megtalálta Bellinghamet, akinek a fejesét szép bravúrral védte Mpasi, először találtak kaput az angolok. Innentől egyszerre elkezdtek pörögni az események, helyzet helyzetet követett, csakhogy semmi sem ment be. Vagy a kongói kapus védett hatalmasakat (mint többek közt egy újabb Bellingham-fejesnél, ami után az angol konkrétan gratulált neki), vagy a gólvonalon segítették ki őt a társak (Rashford ziccere maradt ki így), vagy nem adott meg a bíró egy jogosnak tűnő tizenegyest (szerinte dobta magát Kane). Ezzel együtt nemcsak 1-1, hanem 2-0 is simán lehetett volna, Wissa közelről a kapufát találta el. Akárhogy is, a szünetig nem változott az eredmény.

A második félidőben is maradt az angol nyomás, de kevesebb volt a ziccer, nem volt véletlen, hogy a reklámszünetig még nem sikerült egyenlíteniük Bellinghaméknek. Az így is látszott, hogy fáradnak a kongóiak, aminek a 75. percben lett következménye. A csereként beállt Gordon emelt középre, Kane-nek sikerült megszabadulnia a védőjétől, és bár ebbe is beleért, az ő fejesét már nem védhette Mpasi, 1-1.

Kongó nem bírt újítani, az angolok támadtak tovább, bőven benne volt a levegőben, hogy hiába fogynak a percek, nem lesz ebből hosszabbítás. Nem is lett: egy Bellingham-helyzet – és naná, hogy Mpasi-bravúr – után maradt a labda a tizenhatos előterében, megint Gordon passzolt Kane-hez, az angol csodacsatár lépett néhányat oldalra, majd szinte fel sem nézve felvarrta a bal felsőbe, 2-1, eldőlt.

Kane-nek ez volt az ötödik gólja a világbajnokságon. A hatodikat az ellen a Mexikó ellen próbálhatja megszerezni a nyolcaddöntőben, amely eddigi négy találkozóján roppant meggyőzően teljesített, sőt még gólt sem kapott. A Kongói DK csodásan helytállt, de az együttes egészen kivételes produkciója többre most nem volt elég.

Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásban részesülnek a gyermekes családok. A miniszterelnök csütörtökre ígért további részleteket az intézkedéssel kapcsolatban.

A Tisza Párt választási programjában azt ígérte, hogy a rászorulóknak 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást adnak. Akkori számításaik szerint az intézkedés 700 ezer gyermeket érintene. Emellett azt is megígérték, hogy a GYES-t és a gyermeknevelési támogatást, a GYET-et is duplájára emelik.

Magyar Péter a június 25-ei kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, tárgyaltak az iskolakezdési támogatás bevezetéséről.

Több mint kilencvenhat hektárnyi terület égett le a Hortobágyi Nemzeti Park területén, Tiszafüred és Kócsújfalu között. Ebből 80 hektár legelő, a többi nádas volt. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye szerint a lángok legelőt, nyári szállást és számos szarvasmarhát veszélyeztettek, de az állattartó telepet sikerült megvédeni.

A helyszínre tizenkét település hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltói vonultak ki. A beavatkozást a Jász-Nagykun-Szolnok megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította. A tűzoltók tizenöt vízsugárral, tíz puttonyfecskendővel és csaknem kéttucatnyi kéziszerszámmal avatkoztak be.

Papp László, Debrecen fideszes polgármestere közölte az akkumulátor-iparban érdekelt Semcorp képviselőivel, hogy a kínai cég által elkövetett szabálytalanságok és környezetszennyezés miatt nem látják többet szívesen a vállalatot a városban. A politikus felszólította a Semcorpot, hogy kezdje meg a környezeti kármentesítést, majd hagyja el a várost.

A találkozó előzménye a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal határozata volt, ami azonnali hatállyal felfüggesztette az akkumulátorokhoz szükséges szeparátorfólia gyártását a Semcorp debreceni üzemében. A gyár ugyanis alumíniummal, valamint más fémekkel és félfémekkel is határértéken felüli mértékben szennyezte a környezetét. A talajban mért alumínium például a határérték tizenháromezerszerese volt.

Papp László azt mondta, az önkormányzat több mintavételt is megrendelt annak érdekében, hogy kiderüljön, bekövetkezett-e szennyezés a gyár területén kívül. Szerinte a kármentesítés után a kormányhivatalnak kell döntenie arról, hogy az üzem tud-e szabályosan működni, és újraindítható-e. Mivel Papp erre nem lát garanciát, indítványozza a gyár leállítását.

A polgármester a hatósági döntés előtt kijelentette, akár be is záratná a gyárat, amivel szemben büntetőfeljelentést tesz. A helyi fideszes politikusok azonban nem mindig viszonyultak ilyen kritikusan az akkumulátoripari beruházásokhoz. A beruházások egyik legaktívabb támogatója például Barcsa Lajos gazdálkodásért felelős alpolgármester volt. A debreceni helyzetről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az Időkép hőtérképe alapján érkezik a hidegfront, kettészakadt az ország. A nyugati területeken 19-20 fok van, miközben az Alföld középső részén még mindig 33-38 fokot mérnek.

Egy kisebb hidegfront Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is megjelent, így az ország északkeleti részein is hűvösebb van.

A nyugat felől közeledő hidegfront hatására egyre többfelé alakul majd ki zápor, zivatar. Helyenként heves zivatar is lehet felhőszakadás, jégeső és szélvihar kíséretében.

A hidegfront több napnyi hőség után hoz enyhülést. Kedden a 2007-ben mért abszolút melegrekord is megdőlt, miután Szécsényben 42 fokot mértek.

• Lyndon B. Johnson elnök felesége egy nyereséges rádióállomás tulajdonosa volt.
• George W. Bush egy olajvállalat igazgatótanácsában ült, miközben az apja a Fehér Házban volt.
• Hunter Bidennek pedig fizetett egy ukrán földgázcég, amikor az apja alelnök volt.
• De az amerikai történelemben még soha nem volt olyan elnök, mint Donald J. Trump, aki hivatalba való visszatérésének első évében kb. 1,4 milliárd dollárnyi új bevételt gyűjtött kriptovaluta-üzletekből, amik közvetlenül az elnöki döntései révén profitáltak.
• Ez derült ki Donald Trump hivatalos, 2025-ös pénzügyi nyilatkozatából, ami 927 oldalon keresztül részletezi a bevételeit, amik a kriptovaluták mellett többek között golfpályákból, Trump-Bibliákból és parfümökből származtak.

Trump tavalyi összbevétele minimum 2,2 milliárd dollárra ugrott, szemben a 2024-es legalább 622 millió dollárral, még mielőtt visszatért volna a hivatalába.

A társadalmi szerződés felrúgása

Megan Gorman adójogász, az elnöki vagyon 250 éves történetét vizsgáló All the Presidents’ Money című könyv szerzője a New York Timesnak azt mondta, „teljesen példátlan”, ami történik. Történészi konszenzus, hogy az amerikai elnökök általában igyekeztek elválasztani magukat azoktól a vállalati összefonódásoktól, amik összeférhetetlenséget okozhatnak. „A közhivatal inkább adósságforrás volt, nem bevételi forrás” – mondta Lindsay M. Chervinsky történész, a Mount Vernoni George Washington Elnöki Könyvtár ügyvezető igazgatója.

De Trump és családja az ellenkező utat járja: új üzleti vállalkozásokat hoztak létre, amik profitálnak azokból az intézkedésekből, amiket Trump a Fehér Házba való visszatérése óta hozott.

Ezek közé tartozik az is, hogy Trump októberben kegyelmet adott Changpeng Zhaónak (Csangpeng Zsao), a kriptovilág leggazdagabb emberének. Ő alapította a Binance-t, ami kulcsfontosságú üzleti partnere lett a Trump család saját kripto-vállalkozásának. Vagy az, hogy Trump tavaly júliusban aláírt egy törvényt a stablecoinoknak nevezett kriptovaluta-forma támogatására, négy hónappal azután, hogy a családja által támogatott cég saját stablecoint indított.

Gorman szerint mindez sok szempontból a George Washingtonig visszavezethető „amerikai társadalmi szerződés elárulása”.

A Fehér Ház és a Trump család következetesen elutasítja az elnök hivatali ideje alatti pénzügyi haszonszerzéséről firtató kérdéseket, azzal érvelve, hogy Trump két legidősebb fia, Eric Trump és Donald Trump Jr. irányítják a családi üzleti tevékenységeket, így nincs összeférhetetlenség. „Trump elnök kizárólag az amerikai közvélemény legjobb érdekeit szolgálja. Ezért választották újra elsöprő többséggel, annak ellenére, hogy évek óta hazugságok és hamis vádak érték őt és vállalkozásait a fake news-médiából” – mondta Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője május végén, amikor a Trump nevében végrehajtott részvényvásárlásokról kérdezték (például a Dell Technologies részvényeiről).

Az elnök, aki shitcoinokkal kaszál vagyonokat

Szijjártó Péter volt külügyminiszter és delegációja 2025-ben 19 alkalommal bérelt magánrepülőgépet a hivatali utakhoz, ezekre összesen több mint 2 milliárd forint közpénzt költött el az állam.

A pontos összegekről Velkey György László külügyi államtitkár posztolt. A tiszás politikus azt írta, a minisztérium átvilágítása során jutottak tudomásukra a költések. A részletes listában ott vannak a 444 által megírt, 246 millió forintba került tavaly februári amerikai utak is.

Szijjártó legtöbb magángépes útja az Egyesült Államokba vezetett, de repült Japánba, Vietnámba és Mexikóba is. Az úti célok között szomszédos országok is voltak, Belgrádba 37 millió, Pozsonyba 18 millió, Banja Lukába pedig 12 millió forintért repült ki, hogy aztán visszarepüljön Budapestre. Velkey azt írta, a magángépek bérlését Szijjártó saját rendeleteivel tette lehetővé.

A volt külügyminiszter 2024 és 2025 nyara között 22 alkalommal repült bérelt magángéppel.

Szöllősi Györgynek számos titulusa volt és van, Szijjártó Péter idején a Külügyminisztérium pénzén járta a világot a magyar futball és a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként, volt a felcsúti fociakadémia kommunikációs igazgatója, Orbán Viktor lelkes híve, az államosított Nemzeti Sport főszerkesztője. És a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) az elnöke is, 11 éve. Ennek vetne véget a szövetség több tucat tagja, akik úgy érzik, eljött az idő, hogy megszabaduljanak Szöllősitől.

A kezdeményezés miatt az elnökség rendkívüli közgyűlést hívott össze, előbb Budapestre július 5-ére, vasárnapra, majd mivel azt feltételezik, hogy ez nem lesz határozatképes, még egyet Lakitelekre, jövő szerdára, július 8-ára. Az elnökkel szembeni bizalmatlansági indítvány is napirenden lesz.

Szöllősi az ATV Médiapiac című műsorban megkapta a lehetőséget, hogy reagáljon az őt leváltani akarók állításaira. Leginkább arra, hogy a választási kampányba bevonta a kormánytól teljesen független újságírószakmai szervezetet.

Két konkrét ügy volt. Az egyik, hogy a választási előtt két nappal a szövetség tagjai az MSÚSZ központi e-mail-címéről politikai tartalmú levelet kaptak Orbán Viktortól.

És mint az adásból kiderült, ezt a levelet Szöllősi György küldte ki a tagoknak úgy, hogy arról nem egyeztetett a szövetség elnökségével.

„Én magam küldtem ki, nem bántam meg” – mondta.

A dolog úgy történt, ahogy azt a NER 16 évébe belekóstolók elképzelik. Rogánék elküldték Orbán Viktor levelét Szöllősinek, azzal a kéréssel, hogy azt küldje tovább a szervezet tagjainak.

Szöllősi ezt egészen romantikusan állította be.

„A Miniszterelnöki Kabinetiroda egy csomó civil ügyet támogat, és egy csomó civil szervezettel van kapcsolatban. Egy köremailt küldött ezeknek a civil szervezeteknek, köztük nekünk is, bennünket is támogat, a működési költségünk egy részét évek óta így tudtuk előteremteni, illetve innen kaptuk. Ez egy kérés volt, feltételezem, az összes civil szervezethez, melyekkel kapcsolatban voltak, hogy ha tudják, tudjátok, legyetek szívesek a tagjaitoknak kiküldeni Orbán Viktor miniszterelnök levelét. Tehát nem pártelnökként, nem választásikampány-üzenet volt".

Kezdett bele Szöllősi, de itt kénytelen megszakítani Szöllősi bajtársias, a valóságot meghajlító beszámolóját a műsorvezető, hitetlenkedve, hogy Orbán levele két nappal a választás előtt hogy nem volt propaganda.

„Boros Tamás: Nem az volt? A választások előtt?

Szöllősi: Nem emlékszem a tartalmára, még abban sem vagyok biztos, hogy akkor tüzetesebben átnéztem volna, hogy miről is szól ez. Úgy voltam vele, hogy egy olyan partnerünk kéri, aki egyébként rendszeres és komoly segítséget nyújt a szövetségnek. Ha kér egy ilyet, hogy küldjünk ki egy emailt, akkor talán illik ennek a kérésnek eleget tennünk. Azt természetesen megértem, hogy ezt sokan sokféleképpen ítélik meg, illetve sokan nagyon másféleképpen ítélik meg, mint én. Ezt látom is, meg érzem is.”

Vagyis Szöllősi faarccal bemondta, hogy olvasás nélkül küldte tovább a levelet, mert Rogánék kérését illik teljesíteni, ha már pénzt adnak a szervezetnek. De még azt is eljátszotta, hogy azóta sem nézett rá a levélre, hiába ez az egyik oka, hogy őt le akarják váltani.

„Boros Tamás: Akkor ez nem volt hiba? Merthogy ebben nem a sport jövőjéről van szó, hanem Brüsszel háborús politikájának a következményeiről, a veszély kiújulásáról, a háború közelebb jött, olajblokáddal zsarolnak minket, Ukrajna el akarja zárni Magyarországot az olcsó orosz olajtól és gáztól, és akkor még sorolhatnám.

Szöllősi: Ez volt ebben a levélben?

BT: Igen.

Szöllősi: Akkor te tüzetesebben átnézted, mint én.”

Itt jöhetne a taps, nevetés, függöny. De Szöllősinek volt még mondanivalója, amiben utólag is hűségesküt tett Rogánék mellett:

„Engem ez az egy vezérelt, hogy itt egy olyan hűséges és régi partnerünk kérte ezt tőlünk, amellyel tényleg nagyon kiegyensúlyozott és jó munkakapcsolatban voltunk, és úgy voltam vele, hogy ezt miért ne tehetnénk meg.”

Van az az apróság, hogy Szöllősi ezzel megsértette a szövetség előírásait. Amit egyébként nem is tagad.

„Szöllősi: Hogy ez ellentétes az alapszabályunkkal, és sokaknál kiverte a biztosítékot, ezt nem vitatom.

Boros: Ezután nem gondolkodtál el a lemondáson?

Szöllősi: Azért nem, mert azt értem és érzem, hogy ez egy erős ürügy arra, hogy engem meg lehessen ezután támadni.

Boros: De nem elég erős a lemondáshoz.

Szöllősi: Ha a szövetség elmúlt 11 éves tevékenységét nézzük, hogy úgymond mi van a mérleg másik serpenyőjében, akkor azért szerintem messze nem elég erős. Meg olyan szempontból kicsit álságos is a vád, hogy az, hogy én hova tartozom, vagy hogy a magyar sport teljes újjáépítését célzó és ebben az ügyben óriási eredményeket elérő politikát támogatva lettem és voltam és vagyok a sportújságíró-szövetség elnöke, ezt mindenki látta és tudta.”

Igen, Szöllősi azt mondja, hogy mindenki tudja, hogy fideszes, hogy éppen ezért lett a szövetség elnöke, és ezzel felül is lehet írni az alapszabályt.

Annyira ezt mondta, hogy lényegében meg is ismételte.

„Nem állítom, hogy nem volt hiba, azt is mondtam, hogy készséggel elfogadom, sőt nem is akarom ezt elbagatellizálni, elfogadom, hogy ha valaki úgy gondolja, hogy ez hiba volt, és még azt is el tudom képzelni, hogy ez valamilyen, nem tudom, létezik-e ilyen, objektív mérce szerint is hiba volt. Az alapszabályunk szerint is hiba volt. Ezt mind elfogadom. Az én személyes megítélésem, az életem vagy a munkám során ez nem volt egy váratlan vagy az addigi tevékenységemtől merőben elütő dolog.”

És ezen a ponton dobta be a legnagyobb érvet:

„Lássuk be, a jelképes jelentőségét értem, sokaknak nem tetszett, rosszul esett, nem ezt várják egy szakmai szervezettől, de érdemben ez sem a választás kimenetére, illetően sem egyéb szempontból különösebb következménnyel nem bírt.”

A másik ügy, amit számon kérnek a szervezetbe a pártpolitikát behozó Szöllősin, hogy a szövetség tagjai nevében a választások előtt aláírta a Petíció a sport jövőjéért kezdeményezést, ami lényegében a magyar sport halálát vizionálta, ha a Tisza hatalomra kerül. Ebben azt állították, hogy a Tisza meg akarja szüntetni a tao-támogatást, holott a párt programjában csak annak átalakításáról volt szó. Szöllősi viszont még most is ragaszkodik ahhoz, hogy meg fogják szüntetni, és majd fél-1-5 év múlva térjenek vissza arra, hogy a Tisza mennyire tett rosszat a magyar sportnak.

A sportpetíció aláírásánál egyébként elmondása szerint volt elnökségi vita, és nem volt egységes az testület, de Szöllősi szerint megkapta a felhatalmazást arra, hogy a szövetség csatlakozzon a sportpetícióhoz, „amit egyébként egy sor más sportszervezet előttünk már megtett.” Valóban, számos, akkor még fideszes politikus által vezetett sportszervezet is csatlakozott a Tiszával riogató petícióhoz.

A műsorvezető megkérdezte, hogy a Nemzeti Sportban voltak-e olyanok, akik kikérték maguknak, hogy Szöllősi belerángatta a lapot a politikai harcba. Szöllősi azt mondta, hogy mindig voltak viták, sokan talán a főszerkesztőhöz méltatlannak tartották azokat a szóváltásokat, amelyekben nemcsak ebben az ügyben, de fél-1-5 éve is részt vett. Van egy belső levelezési rendszerük, a lap meghatározó kollégái vannak benne, és ott nagyon sokszor leírták, hogy „Gyuri ezt ne csináld!”. Van olyan, aki emiatt mondott fel.

Szöllősi amúgy azt hallotta, hogy az állam nem tartja meg Orbán Viktor kedvenc lapját, hanem piacra dobja majd. Arra ugyanakkor nem lát sok esélyt, hogy a lap nyomtatott verziója ebben az esetben megmaradna, a működési veszteségeket a közmédia pótolta ki az elmúlt években.

A műsor itt nézhető meg.

A győri útkezelő szervezet vizsgálatai szerint 2020 előtt győri útfelületekbe is dolgoztak be osztrák bányákból származó szerpentinitet. Pintér Bence független győri polgármester Facebook-posztja szerint szabadon álló kőzúzalékot csak magáningatlanok előtti zöldterületeken találtak, ezeket a felületeket kalcium-kloridos szórással kezelték.

Azbeszttel szennyezett zúzottkövet építettek viszont be egyes aszfaltos, önkormányzati kezelésű utak bitumenes felületi bevonatába. Ezekben az esetekben azonban nem áll szabadon a szerpentinit, így csak akkor lehet kiporzás, ha az útburkolat megsérül. A győri útkezelő levélben értesítette azokat a magán-, állami- és önkormányzati cégeket és intézményeket, amik a munkálataik során megbontanak útfelületeket. Pintér Bence posztjában felsorolta az utcákat, amiknél szennyezett zúzottkövet építettek a burkolatba.

A polgármester azt írta, hogy valószínűleg azokban az aszfaltborítású utakban is azbeszt van, amiknek az aszfaltjába osztrák bányákból származó kőzúzalékot kevertek. Ezekből az utakból azonban csak a burkolat megbontása és a zúzalék megtisztítása után lehetne mintát venni.

Pintér Bence szerint a magánszemélyek által kiszórt kőzúzalékot be kell gyűjteni és el kell szállítani. A szilárd burkolatú utak esetében pedig takaróréteget kell alkalmazni, majd az útburkolatot elbontani és újjáépíteni. A takaróréteggel bevonás az útkezelő becslése szerint 350-450 millió forintba, az újjáépítés 1 milliárd forintba kerülne. Mivel egyik megoldásra sincs kerete a városnak a rendes költségvetésben, az állami vis maior alapokhoz és a város tartalékaihoz nyúlnak.

Az osztrák azbesztbotrány azután robbant ki, hogy kiderült, Burgenland tartományban négy bányából évtizedekig termeltek ki azbeszttel szennyezett követ. A bányák Magyarországra is szállítottak a termékeikből. Először áprilisban Szombathelyen találtak azbeszttel szennyezett burkolatot, majd a többi nyugat-magyarországi megyéből is folyamatosan érkeztek észlelések. De még Budapestre és Pest megyébe is jutott a szennyezett kőből. Időközben Bécsben is találtak azbeszttel szennyezett utcákat.

Kedd reggel vezető anyagként jelent meg a 444-en az Az önkormányzattól lophatott áramot bitcoinbizniszéhez a békásmegyeri piac igazgatója című cikkünk. Ebben fényképes bizonyítékok és írásos dokumentumok alapján mutattuk be, hogy Krébesz Dániel – aki a 2024-es önkormányzati kampányban Kiss László óbudai polgármester kampányfőnöke volt, jelenleg pedig a békásmegyeri piac igazgatója – az önkormányzat áramát használhatta fel arra, hogy kriptót bányásszon.

A cikk megjelenése előtt a szokásos újságírói gyakorlatnak megfelelően minden érintettet írásban kerestünk meg kérdésekkel, lehetőséget adva arra, hogy reagáljanak a cikk állításaira. Az óbudai polgármesterrel is így tettünk. Válasz helyett azonban azzal a szokatlan kéréssel kerestek meg, hogy találkozzunk személyesen – lehetőleg ne a péntek reggeli határidő előtt, hanem következő hétfőn vagy kedden. A találkozótól nem zárkóztam el, ugyanakkor jeleztem, hogy ettől függetlenül a kérdéseinkre az előre jelzett határidőig várjuk a válaszokat. Azt is hozzáfűztem, hogy az általuk megjelölt időpontok egyikén szívesen találkozom háttérbeszélgetésre. Erre a felvetésre már feltételes módban válaszoltak: „az esetleges személyes találkozóról egyeztessünk majd telefonon”. Ez végül nem történt meg - más ügyben viszont felhívtak.

Csütörtök este kilenc után (egész pontosan 21:11-kor) az önkormányzat kommunikációs osztályvezetője telefonon keresett. A rövid hívás során több dolgot is elmondott. Azt állította például, hogy a forrásom korábban a HVG-nél is házalt a bitcoinos történettel, és azt javasolta, gondoljam végig: egy magára valamit adó szerkesztőség ezt nem tartotta közlésre érdemesnek. (Fun fact: a lap később szemlézte a tárgyban írt cikkünket). Azt is mondta, tudja, kitől származnak az információim, és erős szavakkal kérdőjelezte meg az illető hitelességét. (Megjegyzés: egy ilyen ügyben természetesen nem egyetlen, hanem több, egymástól független forrásra támaszkodik az újságíró.)

A beszélgetés során arra is kísérletet tett, hogy elhatárolja Krébesz Dánielt Kiss Lászlótól. Először azt állította, hogy Krébesz nem volt Kiss kampányfőnöke, később pedig már azt mondta, ennek a ténynek nincs jelentősége. Hogy Krébesz valójában milyen szerepet töltött be a kampányban, jól mutatja, hogy a cikk megjelenése után egy harmadik forrás is elküldött egy olyan dokumentumot, amelyen a „kerületi kampányfőnöki" megbeszélésen a 3. kerületet Krébesz képviseli.

Kiss László csapata végül csütörtök este, írásban elküldte a kérdéseinkre adott válaszait.

A cikk kedd reggel jelent meg. Kiss ezután a 444 Facebook-oldalán kezdte támadni az anyagot: azt állította, nem kerestük meg kérdésekkel, és a „nyilatkozatát” sem közöltük. Ez egyszerűen nem igaz: bárki visszanézheti a cikk első verzióját a Wayback Machine-ben, amelyben nyolc bekezdésen keresztül, teljes terjedelmében és változtatás nélkül idéztük a válaszait. Itt két megfejtés lehet: vagy nem jutott tovább a fizetőfalon, vagy nem olvasott végig egy olyan cikket, ami részben róla is szól.

A történet azonban itt sem ért véget. Miután a Telex szerdán hosszú interjút közölt Kiss Lászlóval – amelyet a polgármester a saját felületein is megosztott –, Szabó Tímea nyomán a kommentek között sajtóetikai kifogásokat kezdtek megfogalmazni a cikkemmel szemben. Azt állították, hogy a 444-en egyoldalú anyag készült, és nem kérdeztük meg a másik felet. Kiss ekkor már azt állította, hogy a válaszait csak azután tettük bele a cikkbe, hogy ezért külön szót emelt. Emellett azt is írta, hogy lett volna egy személyes találkozónk, amelyre én nem mentem el, helyette inkább megjelentettük a cikket. A valóság ezzel szemben az, hogy a személyes találkozót csak a cikk megjelenéséig szorgalmazta az önkormányzat, későbbi háttérbeszélgetéssel kapcsolatos felvetésre már nem reagáltak.

Miután a Kiss oldalán megfogalmazott vádakra a saját Facebook-profilomról válaszoltam, Kiss letiltott az oldaláról, törölte a hozzászólásaimat, és újabb személyeskedő megjegyzéseket tett rólam.

2021 és 2023 között 160 milliárd forintot osztott szét az Orbán-kormány a nem nyilvános, úgynevezett 2000-es kormányhatározatokkal – közölte a Transparency International, miután Hadházy Ákos volt képviselővel három év alatt sikerült kiperelniük 42 határozatot.

A Transparency szerint a 2000-es határozatokban a kormány nem vállalhat pénzügyi kötelezettséget, legalábbis elviekben. A szervezet szerint ezért törvénytelenül döntöttek a 160 milliárd forintról.

A Transparency szerint a titkos közpénzeső legnagyobb nyertesei rendre NER-közeli szervezetek voltak. Az amúgy is százmilliárdokkal kitömött kekvák titokban is kaptak pénzt.

• A Makovecz Campus Alapítvány 52 milliárd forintot kapott.

Ez az egyik olyan közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva), amit a hónap végével szüntet meg a Tisza. A kuratórium elnöke Maróth Miklós. Az alapítvány feladata egy nemzeti tudáspark létrehozása lett volna a piliscsabai kampuszon, a HVG tavaly novemberi cikke szerint azonban az ingatlan jó része azóta is kihasználatlan,

• A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 27,8 milliárd forintot kapott.

Ez a kekva Lázár János nevéhez kötődik, alá tartozik a Ménesbirtok is. A Transparency listája szerint a Nemzeti Ménesbirtok Alapítvány is kapott 9,3 milliárd forintot.

• A Batthyány Lajos Alapítvány 9,8 milliárd forinthoz jutott titokban.

Ez az a kekva, ami a NER propagandagépezetét és a kultúrharcot finanszírozta, átláthatatlanul. A beszámolóikból csak annyi derült ki, milyen fideszes vagy Fidesz-közeli szervezeteket toltak, az nem, hogy mennyivel.

• A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 5 milliárd forintot kapott.

Ez Áder János alapítványa, ami szintén kekva, de tovább élhet, ha az eredeti alapító szeretné továbbvinni. Mindezt már az állami vagyon nélkül.

• A Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 3,9 milliárd forintot kapott.

Ez egy Schmidt Mária-féle szervezet, a kekvás alapítvány kuratóriumi elnöke Lánczi András. Ez alá tartozik a Terror Háza Múzeum is.

• A Mol - Új Európa Alapítvány 2,3 milliárd forintot kapott.

Nemcsak a kekvák részesültek a titkos milliárdokban, hanem a Fidesz üzeneteit és nézeteit visszhangzó szervezetek is. (A felsorolt kekvákról itt írtunk részletesen, azóta kiderült, hogy melyik kekva melyik miniszterhez kerül, és hogy a vagyont elszámolóbiztos veszi leltárba.)

A kiperelt lista szerint

• a Kommentár Alapítvány 3,37 milliárdot kapott.

Az alapítványt bőséggel támogatta Rogán Antal minisztériuma nyilvánosan is, búcsúajándékként is kaptak pénzt. Ez az alapítvány szervezte a NER-es Tranzit fesztivált, és adta ki a propaganda folyóiratot, a Kommentárt. A lap főszerkesztője a NER ideológusaként is emlegetett Békés Márton, aki az alapítvány kuratóriumának is tagja.

• Az Alapjogokért Központ 2,8 milliárdja is jelentős titkos támogatás volt.

Ez a fideszes narratívát szajkózta folyamatosan.

A beszámolója alapján tavaly minden korábbinál több támogatás érkezett az Alapjogokért Központ anyacégéhez, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-hez. 2025-ben 5,8 milliárdot kaptak, áttételesen a kormánytól. Ennek csaknem fele fizetésekre ment.

Természetesen az MCC is kapott titokban 5 milliárd forintot 2023-ban, a szakmai feladatainak és infrastruktúra fejlesztési programjának végrehajtásához.

Fucsovics Márton bejutott a wimbledoni tenisztorna harmadik fordulójába, miután 6-7, 6-4, 7-6, 6-3 arányban megverte az amerikai Learner Tient, a torna 16. kiemeltjét.

A világranglista 76. helyén álló magyar teniszező óriási bravúrt hajtott végre, Tien ugyanis 17. a világranglistán. A 20 éves amerikai májusban megnyerte a genfi tenisztornát, ezzel Michael Chang óta a legfiatalabb amerikai tornagyőztes lett.

Másik főtáblás férfi teniszezőnk, Marozsán Fábián azonban kiesett a második fordulóban. A 22. kiemelt spanyol játékos, Alexander Davidovich Fokina 6-3, 6-0, 6-3 arányban győzte le.

Davidovich Fokina a harmadik fordulóban pont Fucsovics ellen játszik majd. A meccset pénteken rendezik.

Mexikóvárosban állítólag egymillió, de a norvég fővárosban is több tízezer szurkoló gyűlt össze, hogy megünnepelje a futballválogatott első olyan győzelmét, amelyet egy torna egyenes kieséses szakaszában hozott össze. A három meccsen már 5 gólos Haaland és társai nagy csatában verték kedden Elefántcsontpartot 2-1-re, és ezzel megcselekedték azt, amit korábban nem sikerült. Norvégiának ez a negyedik vb-szereplése, és bár legutóbb, 1998-ban szintén nyolcaddöntős volt, akkor még a csoportból lehetett bejutni a legjobb tizenhatba.

A diadal után nemcsak a stadionban, illetve a pályán csinálták meg a híressé vált evezős bulit, ezt tették Oslóban is az emberek. Több tízezren vonultak a norvég főváros utcáira, az ünneplés a Királyi Palota környékén hágott leginkább a tetőfokára.

És ahogy az lenni szokott, nem is úszta meg károk nélkül a város, a Reuters híre szerint a nagy buli nyomán esett baja a metrónak, a kerítéseknek, a lámpaoszlopoknak és a növényzetnek is.

„Bele sem merek gondolni, mi fog történni, ha eljutunk a döntőig” – kommentálta a fejleményeket Ole Johan Hildre királyi kertész az NRK norvég műsorszolgáltatónak.

Norvégia a legjobb nyolcért a Japánt legyűrő Brazíliával játszik. Érdekesség: a brazilok még soha nem verték meg az északiakat, a már említett 1998-as világbajnokságon például 2-1-re kikaptak Rivaldóék a csoportkörben, valahogy így.

A Greenpeace 8 osztrák utca aszfaltjában talált azbesztet. Az utcák közül 6 Bécsben van, kettő ráadásul forgalmas főút.

A környezetvédő szervezet két bécsi helyszínen talált gyanús anyagokat. Miután laboratóriumba küldték a mintákat, kiderült, hogy mindkét minta amfibolazbesztet tartalmazott. Ez az egyik legveszélyesebb és legrákkeltőbb azbeszttípus.

Stefan Stadler, a Greenpeace nyomozócsoportjának szóvivője azt mondta, hónapok óta keresik őket aggódó polgárok különböző utak és játszóterek miatt, mert attól tartanak, hogy a burkolat azbesztet tartalmaz. Az osztrák kormány azonban továbbra sem tesz semmit.

A bécsi önkormányzat már korábban elrendelte, hogy minden útfelújítási projektnél előzetesen tesztelni kell az útfelületet azbesztre. A város közúti és közlekedési főosztályának helyettes vezetője azt mondta, hogy az önkormányzat komolyan veszi a Greenpeace által felvetett aggályokat, és minden esetet gondosan kivizsgál.

Az azbesztbotrány azután robbant ki, hogy kiderült, Burgenland tartományban négy bányából évtizedekig termeltek ki azbeszttel szennyezett követ. A bányák Magyarországra is szállítottak a termékeikből. Először áprilisban Szombathelyen találtak azbeszttel szennyezett burkolatot, majd a többi nyugat-magyarországi megyéből is folyamatosan érkeztek észlelések. De még Budapestre és Pest megyébe is jutott a szennyezett kőből. (via Kronen Zeitung)

A belga rendőrség tájékoztatása szerint legalább öt ember meghalt és többen megsérültek, mikor kigyulladt egy 10 emeletes lakóház Antwerpenben. A rendőrség szerint az épületben több mint 200 ember lakik.

A tűz kedd délelőtt ütött ki, a sűrű füst a 8. emeletről szállt fel. Egy drámai videófelvételen látszott, amint egy férfi a füst elől menekülve az erkélyéről átmászott a szomszéd lakásba.

Az egyik lakó a belga közszolgálati tévének azt mondta, a sűrű füst miatt nem tudott kijutni a lakásából: „Elbarikádoztuk magunkat a lakásunkban, és az erkélyen vártunk. Körülbelül 10 perccel később a tűzoltók létrájukkal az erkélyről mentettek ki minket.”

A Le Soir szerint többeket ugyanígy mentettek ki a tűzoltók.

A mentőalakulatok még folytatják a kiürített épület átkutatását, további lehetséges áldozatokat keresve, lakásról lakásra haladva. A tűzoltók azt mondták, a füst gyorsan terjedt, ezért nehéz volt evakuálni az embereket.

A sérültek közül többen súlyos állapotban vannak. Azt nem tudni, hogy miért ütött ki a tűz. (BBC, MTI)

A kormány jelentős változtatásokkal készül a 2027-es költségvetés összeállítására, tavasz helyett ősszel nyújtaná be a költségvetési törvényjavaslatot. Kármán András pénzügyminiszter szerint a túl korán benyújtott, majd sokszor újratervezett költségvetés rontotta a fiskális politikai kiszámíthatóságát.

A Portfolio cikke szerint a kormány az uniós elvárásokkal összhangban javítani akarja az államháztartás fenntarthatóságát, és erősíteni akarja a közpénzügyi kontrollt. A 2027-es költségvetés már ezen reformok szerint készül el. A költségvetési törvényjavaslatot egy előre rögzített időszakban, várhatóan október 1. és 31. között kellene benyújtani a parlamentnek. A kormány szerint így közelebb kerülne egymáshoz a tervezés és a költségvetési év kezdete, a büdzsé pedig frissebb gazdasági információkra épülhetne.

A konkrét tervezési feladatokat, határidőket és eljárásokat tartalmazó részletes tervezési tájékoztatót augusztus 31-ig készítenék el. A költségvetés összeállításának intézményi rendje azonban nem változna.

A költségvetésből finanszírozott közfeladatok esetében is lesznek változások. Nem lesz elegendő pusztán a forrásigények bemutatása, hanem a fejezeti indokolásokban részletesen ismertetni kell, milyen célokat kívánnak elérni az egyes programokkal, milyen eredményeket várnak az állami ráfordításoktól, és ezek miként befolyásolják a szolgáltatások minőségét, mennyiségét vagy hozzáférhetőségét.

A kormány a közpénzügyi tervezés logikáját is átalakítaná. Cél lenne a nagyobb átláthatóság, az erősebb parlamenti kontroll, a reálisabb költségvetési tervezés és a közpénzek felhasználásának szigorúbb nyomon követése.

Szokatlan módon előre közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), hogy Sulyok Tamásnak ki kell majd adnia, milyen beadvánnyal fordult a Velencei Bizottsághoz, és arra milyen választ kapott – írja a TASZ.

A NAIH a TASZ kezdeményezésére indított vizsgálatot a Sándor-palota ellen, és a TASZ-nak küldött válaszlevélben Péterfalvi Attila elnök borítékolta az eredményt.

Sulyok Tamás korábban csak annyit közölt, hogy a Velencei Bizottságtól kért állásfoglalást amiatt, hogy el akarják távolítani a hivatalából, és azt kérte, sürgős eljárásban vizsgálják a kérdést. A megkeresést és a válaszlevelet Sulyok titkolja, még közérdekű adatigénylésre sem adták ki. Arra hivatkoztak, hogy a kért dokumentumokban szereplő érvek „döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, és a megismerhetővé tételük mind a Velencei Bizottság, mind a köztársasági elnök álláspontjának az eljárás során való szabad kifejtését, illetve a tevékenységük illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.

A NAIH elnöke szerint viszont a köztársasági elnök lemondásának kérdése és az ahhoz kapcsolódó körülmények kiemelt közérdeklődésre tartanak számot, a beadvány és a válasz is közérdekű adat, és nincs olyan jövőbeli döntés, ami miatt ezt titkolni kellene. Ráadásul a Velencei Bizottság nemzetközi szervként nem tartozik az infotörvény hatálya alá, ezért az ilyen esetekben nem lehet hivatkozni a törvény korlátozó rendelkezéseire sem.

A TASZ azt írta, a köztársasági elnök újabb döntés előtt áll: vagy önként közzéteszi az adatokat, vagy megvárja, míg felszólítást kap erre a Péterfalvi Attila vezette NAIH-tól.

Sulyok az Alkotmánybíróságon is próbálkozott jó előre megakadályozni az elmozdítását, de lepattant, miután 7 alkotmánybíró érintettség miatt kizáratta magát az ügyből, így a beadványt nem tudják megtárgyalni. Ezek után Polt Péter AB-elnök le is vetette a napirendről, pedig előtte villámgyorsan kiszignálta, és a javaslatot készítő alkotmánybíró információink szerint a Sulyok Tamás álláspontját alátámasztó tervezetet vitt volna be az ülésre.

Időközben kiderült, hogy Sulyok Tamást elég egyszerű módon távolítaná el a kormány: az Alaptörvény-módosításba beleírják, hogy annak hatályba lépésekor megszűnik a köztársasági elnök mandátuma.

Ha Sulyok ezt nem írja alá, elindítják ellene a megfosztási eljárást, amit az országgyűlési képviselők kétharmadának kell megszavaznia. Ugyan az eljárás maga egy hosszabb folyamat, de az elnök a szavazás pillanatától nem gyakorolhatja hatásköreit. Helyébe a házelnök lép, aki viszont aláírja a módosítást, és úgy szűnik meg Sulyok mandátuma.

Az Alaptörvény-módosítást társadalmi egyeztetésre küldte a kormány, aminek a határideje lejárt, így hamarosan benyújtják a tervezetet a parlament elé.

A Velencei-tó látványos változásáról számol be a Copernicus Sentinel–2 műholdfelvételei alapján az Időkép. Az oldalukon bemutatott képen látszik, hogy tavaly június végén még szürkés-zöldes árnyalatú volt a víz, ez ugyanis a megszokott színe. Idén június végén viszont élénkzöldre változott.

Mindezt algák, vagyis a vízben lebegő mikroszkopikus növényi szervezetek felszaporodása okozza. Azt pedig az, hogy az utóbbi hetekben a meleg és a zavartalan napsütés segítette ezt a folyamatot, és az alacsony vízállás sem segít.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, június 20-án történelmi mélypontra süllyedt a Velencei-tó vízszintje. Aznap az agárdi vízmérce 52 centimétert mutatott, ami egy centiméterrel alatta van a 2022 szeptemberében mért, korábbi legkisebb vízállásnak. Ráadásul, ha a következő hónapokban az elmúlt száraz nyarakhoz hasonló, havi 6–8 centiméteres nettó vízszintcsökkenéssel számolunk, akkor ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízállás is kialakulhat, tehát a „rekord” 20 cm-rel is megdőlhet.

A Fejér Vármegyei Kormányhivatal azt közölte, hogy az aszályos tavasz következtében rendkívül alacsony vízszint jelentősen elmarad az elmúlt tíz év azonos időszakában mért értékektől, és ez több strand működését is ellehetetleníti.

A helyzet komolyságát demonstrálandó a Hajtás Pajtásos Kürti Gábor kimért egy lábon járható utat a mederben, amin átsétált Pákozdról Gárdonyba. És érdemes megnézni az Eltűnő strand című alkotást is, egy drónfelvételekre alapuló zenés filmet, amit Pápai Gergő készített a Velencei-tóról.

Több dolgozójától is megválik a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), miután egy belső vizsgálat kiderítette, hogy magasabb pótlék megszerzése érdekében visszaéléseket követtek el. Ennek büntetőjogi következményei is lehetnek.

A BKK közleménye szerint pár taxi-, illetve járműellenőrzést végző dolgozó több ellenőrzést írt be a jegyzőkönyvbe, mint amennyit tényleg megcsinált. Ezen kívül szolgálati gépjárművek menetleveleit és munkaidő-nyilvántartást hamisítottak, illetve jegyzőkönyveket változtattak meg többször is. Mindezt a közvetlen felettesük, a szakterületi vezető koordinálásával tették.

A belső ellenőrzés után a szakterületi vezetőt felfüggesztették állásából, majd ki is rúgták, és ez vár a visszaélést elkövető dolgozókra is. Az ellenőrzés szerint más vezetők nem tudtak a csalásról.

A csalás miatt felülvizsgálták a munkafolyamatokat, és olyan intézkedésekről döntöttek, ami segít elkerülni ugyanezt a jövőben. (via MTI)

Legalább két ember életét vesztette, miután spontán népünnepély tört ki Mexikóvárosban. Az emberek százezrei azután vonultak utcára, hogy Mexikó 2-0-ra legyőzte az Azték-stadionban Ecuadort, és így bejutott a legjobb tizenhat közé az észak-amerikai rendezésű futball-világbajnokságon. A mexikói nemzeti csapat 1986 óta először nyert meccset az egyenes kieséses szakaszban.

A fővárosi hatóságok közlése szerint egy 19 éves nő és egy 44 éves férfi megfulladt a tömegben. A helyi média egy harmadik személy halálhíréről is beszámolt, ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg.

A becslések szerint több mint egymillió ember gyűlhetett össze Mexikóváros központjában, az El Ángel de la Independencia emlékmű környékén.

A mexikói válogatott következő meccsét július 6-án rendezik, a hazaiak ellenfele Anglia vagy a Kongói DK lesz. (The Guardian)

Miközben Magyar Péter Tisztítótűz-hadműveletet hirdetett, Ruff Bálint pedig igyekszik politikai átvilágítással szűrni az embereket, már a harmadik olyan kinevezésnél (vagy nem leváltásnál) tart a Tisza-kormány, amelyet minimum furcsának tartanak olyanok, akik ezekkel a régi-új főnökökkel dolgoztak.

A legfrissebb ilyen minibalhét a NAV új elnökének, Tamásné Czinege Csillának a kinevezése okozta. Horváth András, a „zöld dossziés" NAV-os posztolt róla felháborodottan a Facebookra. Csak emlékeztetőül: Horváthról 2013-ban azt írtuk, hogy „14 évig dolgozott az adóhivatalnál, és hatalmas csalásokat látott. Szólt a főnökeinek, szólt politikusoknak, szólt mindenkinek, de nem történt semmi. Idén ősszel otthagyta a munkahelyét, feljelentést tett az ügyészségen három leállított vizsgálat miatt, és nyilvánosság elé állt.” Ezek után ellene indult eljárás, amit aztán megszüntettek.

Szóval ő írta az új NAV-elnökről, hogy „amikor 2013 novemberében a nyilvánosság elé léptem a NAV-on belüli korrupciós és ÁFA-csalási ügyekkel (melyek feltárásán évek óta dolgoztam), régióvezetőként Tamásné volt az, aki lefolytatta azt a hétvégi (!) vizsgálatot, amelyben minden vádpont alól »tisztázták« magukat.” Erről a bizonyos hétvégi vizsgálatról itt olvashatják akkori cikkünket.

Azt is írja most Horváth, hogy Tamásné vezényletével eszkábálták össze az ellene indított eljárást, a „koncepciós jellegű feljelentést (büntetőjogi tényállást), amelyben adatsértéssel vádoltak.”

„Tisztítótüzet ígérgettek, de amivel most a NAV-nál próbálkoztok, az puszta átmentése a NER-es ántivilágnak”

- áll Horváth bejegyzésében.

Horváth posztján cikkünk írásakor több mint ezer lájk és több mint ezer megosztás van, Hadházy Ákos is beszállt a témába, azt állítván a posztjában, hogy Tamásné miatt „több, nagyon komoly, nagyon elkeseredett ember” kereste őt meg.

Ennél jóval nagyobb körben váltott ki felháborodást, vagy legalábbis több jutott ki a nyilvánosságba Nemcsok Dénes ügyében. Ő a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkára lett, és megkapta ezzel együtt az EU-s forrásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) felügyeletét. A Fidesz-kormányok alatt is hasonló posztokon dolgozott (itt elérhető az önéletrajza pdf-ben), ő vezette az uniós programok hatékony és szabályos megvalósításáért felelős Irányító Hatóságot akkoriban, amikor olyan, sokat bírált történetek voltak, mint a Tiborcz-féle Elios-botrány vagy Mészáros Lőrinc EU-pénzes nagyberuházásai. Nemcsak emiatt támadják, hanem amiatt is, hogy állítólag toxikus főnök. Mostani kinevezése után az NFK dolgozói petíciót indítottak a menesztéséért, ezt a kétezer munkatárs közül több mint 1600-an írták alá.

Tovább nőtt a különbség a Tisza és a Fidesz között a Medián június végi, a HVG számára készített mérése szerint. A teljes népességben a Tisza 60, a Fidesz 18 százalékon áll. Ebben a kategóriában mindkét párt veszített valamennyit támogatottságából.

A legszűkebb kategóriában, a biztos szavazókéban 73-21 százalék az arány. Itt a Tisza javított, a Fidesz rontott, a korábbi mérésben még 70-23 százalék volt arány. Ez a Medián szerint azt mutatja, hogy a Fidesznek nemcsak a támogatottsága csökkent, de a szavazóik is kevésbé elkötelezettek.

A kutatás szerint egyre nő azok aránya, akik úgy emlékeznek, a Tiszára szavaztak, a májusi 62 helyett már 63 százalék nyilatkozott így. Ez az elemzés szerint a „csalóka emlékezet újabb szép példája”.

Emögött egy ismert pszichológiai jelenség, a győzteshez húzás áll. Nagyon jellemző, hogy a választás után többen emlékeznek úgy, a győztes pártra szavaztak, mint ahányan valóban megtették. A vesztes oldalra a hallgatás lehet jellemző, ez is befolyásolhatja a számokat.

A Medián adatai szerint a teljes népesség 67 százaléka gondolja úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok, ami soha nem látott arány. Legutóbb 2002-ben volt hasonló, mikor a népesség 61 százaléka érzékelte a jó irányt. A 67 százalék jelentős javulás a korábbi hónapokhoz képest. A Tisza alig több mint 50 napja van kormányon, fájdalmas intézkedései még nem voltak.

„13 perc. Ennyi ideig tart végiggörgetni a Magyarország Kormánya Facebook-oldaláról az előző kormányzat által letiltott felhasználók listáját” – írták magán a Magyarország Kormánya Facebook-oldalon ahhoz a videóhoz, amin be is mutatják az ominózus görgetést.

A poszt szerint csaknem tízezer felhasználó volt letiltva eddig az oldalon. A Kormányzati Kommunikáció munkatársai a következő hetekben feloldják ezeket a letiltásokat – írják.

Öt embert kellett kórházba szállítani Thesszalonikiben azután, hogy hajnalban úgynevezett gyújtóbombákat robbantottak a városban. Azt feltételezik, hogy politikai támadásról van szó, hisz az érintett lakóházakban a görög konzervatív kormánypárt, az Új Demokrácia tagjai élnek.

A robbantások hajnali 4:00 és 4:45 között történtek, azokhoz kemping gázpalackokból készített, kezdetleges robbanószerkezeteket használtak. A harmadik – egyben utolsó – robbantás során meg is sérültek emberek. Ott autók és motorkerékpárok is kigyulladtak. Az egyik autó az Új Demokrácia párt egyik parlamenti képviselőjelöltjének tulajdonában volt. A rendőrség tájékoztatása alapján a jelölt égési sérüléseket szenvedett, édesanyját pedig szintén égési sérülésekkel az intenzív osztályon ápolják.

Görögországban viszonylag gyakoriak az ilyen esetek. 2024 júniusában egy benzines gyújtóbomba-támadásban megsérült egy rendőr, aki egy athéni főbíró otthonát őrizte. 2025 áprilisában bomba robbant Athénban, a görög vasúttársaság irodájának közelében. 2025 júliusában pedig szintén bomba robbant a görög börtönőrök szövetsége elnökének szaloniki otthona előtt. Az elnök sértetlen maradt, de két másik személy könnyebb sérüléseket szenvedett a szétrepülő üvegszilánkoktól. (Washington Post)

Tavaly minden ötvenedik vonat késett 20 percnél többet a Vonat-keses.hu adatai szerint – írja a Telex. A járatok 81,7 százaléka a „szokásos értelemben pontosan” – vagyis kevesebb, mint 5 perc késéssel – futott be. A vonatok 11,3 százaléka 6–10 percet, 3,6 százaléka 11–15 percet, 1,5 százaléka 16–20 percet késett.

Az európai rangsorban ezzel jelentősen le van maradva a magyar vasút, ott ugyanis 87-90 százalékban pontosak a szerelvények.

A késéseket rögzítő oldalt Ferenci Tamás biostatisztikus hozta létre egy éve, az adatokat naponta egyszer, csúcsidőn kívül tölti le a MÁV nyilvános adatbázisából.

A rekorder tavaly a Mezőhegyesről Mezőtúrra tartó személyvonat lett, amely 452 perc, vagyis több, mint 7 óra késéssel futott be július 7-én.

A vonat eleve másfél óra késéssel indult el Mezőhegyesről, aztán Kiscsákó előtt történt valami, mert oda már több mint 4 óra késéssel futott be. A kiírt 17.56 helyett másnap hajnali fél 2 előtt pár perccel értek be Mezőtúrra. Normál ütemben a vonat két és fél órán belül ott van.

Július 7-e amúgy is rossz napja volt a MÁV-nak, akkor a vonatok 40,8 százaléka késett 5 percnél többet. A legrosszabb nap tavaly a január 8-a volt, amikor a vonatok 45,4 százaléka késett.

Az IC-k több mint harmada késik, míg a személyvonatoknál 15,9 százalék az arány. Állomást nézve Nagykanizsán a legrosszabb a helyzet, az ott megálló vonatok 67,1 százaléka késik.

Rendszeresen lopott az egri Tesco önkiszolgáló kasszájánál Terpes polgármestere, mire lebukott. Tavaly májusban 50 ezer forint értékű legót, mosóport és édességet vitt volna el ugyanezzel a módszerrel, de a biztonsági őr elkapta.

Utána kiderült, hogy a polgármester tavaly februártól kezdve hatszor lopott a sárgarépa vonalkódjával játékokat, élelmiszert és technikai cikkeket. A májusi esetben 50 ezer helyett 2 ezer forintot fizetett volna sárgarépa áron.

A kár a 100 ezer forintot is meghaladta, amiből az ügyészség közleménye szerint csaknem 50 ezer forint térült meg. Az ügyészség folytatólagosan megvalósított, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt pénzbüntetés kiszabását kérte, az okozott kár megtérítésével együtt. A járásbíróság ítélete megegyezett az ügyészségi indítvánnyal, az ítélet jogerős.

Kedden is meghaladta a hazai áramfogyasztás a 2024-es nyári rekordot, de a hétfőn mért abszolút nyári csúcsot nem érte el - derül ki a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adataiból.

A Mavir az MTI megkeresésére szerdán közölte: kedden az esti csúcsidőben, a 19 óra körüli negyedórában 7352 megawatt (MW) bruttó rendszerterhelési értéket regisztráltak, ami 136 MW-tal kisebb a hétfői, valaha mért legnagyobb, 7488 MW-os nyári csúcsnál. Ezért van az, hogy hiába kellene letekerni a hőség miatt Paksot, az árampara miatt Kapitány István felmentést adott az atomerőműnek

Magyarországon a korábbi abszolút nyári csúcsot 2024. július 16-án regisztrálták, akkor a rendszerterhelés legmagasabb értéke 7036 MW volt.

A hazai téli áramfogyasztási csúcsok általában magasabbak, de előfordult már, hogy a nyári csúcsterhelés meghaladta a télen mért maximumot. A valaha mért legnagyobb értéket Magyarországon idén január 13-án regisztrálták, akkor a villamosenergia-rendszer terhelése elérte a 8182 MW-ot.

Beregsurány mellett, az erdőségben egy kihelyezett feromoncsapdában aggasztó felfedezést tettek a szakemberek: két kifejlett kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) példányt találtak benne.

A kőrisrontó karcsúdíszbogár Ázsiából származó invazív faj, amely a kőrisfajok egyik legsúlyosabb károsítója. Észak-Amerikában és Kelet-Európában már jelentős kőrispusztulást okozott, ezért megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázatot jelent – írja a Nébih oldala. A kártevő elsősorban a kőrisfákat veszélyezteti: lárvái a kéreg alatt, a fa szállítószöveteiben fejlődnek, ezzel akadályozva a növény tápanyag- és vízellátását, ami idővel a fák pusztulásához vezethet.

Miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumi vizsgálata június végén megerősítette a rendkívül káros bogár jelenlétét, fokozott felderítést, valamint további növényegészségügyi intézkedéseket rendeltek el. Többek között plusz csapdákat helyeznek ki a területen, amivel behatárolható a kártevő előfordulása, emellett vizuális vizsgálatokat végeznek a szakemberek, hogy a lárvák által okozott tünetek alapján azonosíthassák a már megtelepedett populációkat.

A kifejlett bogár 8-14 mm hosszú, fémesen csillogó zöld színű. Jelenlétére utalhat a kőrisfákon jelentkező lombvesztés, a korona ritkulása, a kéreg elszíneződése, valamint az azon megjelenő függőleges repedések. Jellegzetes tünet lehet továbbá a kéreg alatt kialakuló, akár 50 cm hosszú, cikk-cakk alakú lárvajárat.

A Nébih felhívja a lakosság, az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók figyelmét, hogy amennyiben a fenti tüneteket, vagy a kőrisrontó karcsúdíszbogárhoz hasonló rovart észlelnek, haladéktalanul jelezzék azt a helyi kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, valamint a Nébih-nek.

Létrehoztak egy tájékoztató oldalt, ahol részletes információk érhetők el a kőrisrontó karcsúdíszbogárról ezen a linken pedig bejelentést lehet tenni, ha valaki észleli azokat.

Navracsics Tibor lemondott a KDNP Veszprém megyei elnöki tisztéről – írja a 24.hu. Navracsics a választás előtt beszélt arról, hogyha kikap egyéniben, akkor visszavonul a politikától. A választást végül csaknem 15 százalékponttal vesztette el tiszás riválisához, Balatincz Péterhez képest.

Navracsics a lapnak azt mondta, a cikkírást nem hagyja abba, de a választott politikai tisztségeit valóban feladja, ennek része ez a lépés is. A KDNP választmánya két hete tartott tisztújítást, az új elnök Halmay Gábor, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke lett.

A visszavonulás azért nem teljes, a Fidesz ugyanis a megújulás jegyében újraalapította a párt önkormányzati kabinetét, és annak Navracsics Tibor került az élére.

Navracsics egyébként a Fidesz júniusi kongresszusa után arról posztolt, az nem az áttörés kongresszusa volt, előtte arról írt, hogy elvesztették a középosztályt. Legutóbb pedig az évszázad legjobb nyílt levelében kérlelte a fideszes milliárdosokat Ferencz Orsolyával együtt, hogy adjanak pénzt a fideszes sajtóra.

„Visszatekintve a pályafutásomra különösen büszke lehetek. Olyan emlékeket szereztem, amelyek egy életen át velem maradnak” – írta az Instagram-oldalán Ronald Koeman, miután kiderült, hogy távozik a holland futballválogatott éléről. A szövetségi kapitány szerint arra készültek, hogy történelmet írnak az amerikai–kanadai–mexikói futball-világbajnokságon, ez azonban a legkevésbé sem sikerült.

A háromszoros vb-ezüstérmes Hollandia már a legjobb harminckettő között búcsúzott, miután tizenegyesekkel kikapott Marokkótól.

Koeman, aki játékosként nagy szerepet játszott abban, hogy a válogatott 1988-ban megnyerte az Európa-bajnokságot, két ciklusban is irányíthatta az együttest szövetségi kapitányként. Előbb 2018 februárja és 2020 augusztusa között, majd 2023 januárjától mostanáig volt pozícióban, ám kiemelkedő eredményeket egyik időszakában sem ért el.

Sebastian Beccacecének is az állásába került a tizenhatoddöntős kiesés. Ecuador a németek bravúros legyőzésével jutott tovább a csoportjából, ám Mexikóval szemben nem sok esélye volt, sima 2-0 lett a vége.

Az argentin szakember azt mondta, szívesen folytatta volna a munkát, de elismerte, hogy nem tudta betartani az ígéreteit. Beccacece 2024 óta irányította az ecuadori válogatottat, amely szervezett játékkal tartósan jó teljesítményt nyújtva jutott ki a világbajnokságra, majd a csoportban is helytállt, ám a társházigazda egyértelműen jobbnak bizonyult nála.

Mindenkit sokkolt Nagy Jenő tinnyei polgármester posztja arról, hogy kiszáradóban a Garancsi-tó. Sokan ismerik ezt a kirándulóhelyet, Piliscsabánál kell Tinnye felé letérni, egyszer csak ott van az út bal szélén a tó, és az ezredfordulón készült Üvegtigris eredeti büfékocsija, amiből az amerikamániás Rudolf Péter, alias Kakszi Lajos árulta az italokat. Az eladótér tetején a mai napig láthatóak a hármasával áthúzott strigulák, ez volt annak idején Gaben, azaz Reviczky Gábor fogyasztása.

„Ma hajnalban bevizsgálásra került a Garancsi-tó, és sajnos nem jövök jó hírekkel!” - kezdte posztját drámai felütéssel a polgármester, és nincs is benne semmi túlzás. A víz mélysége 20-40 centiméter között van (egykor 240-260 centi volt a legmélyebb pontján), az iszap viszont mindent beborít már. A tó naponta egy centimétert apad, így ha nem történik valami csoda, vagyis nem jön az eső, akkor augusztusra kiszáradhat. Vízpótlás nem jöhet szóba, a környékbeli kutak is szárazak már.

Az iszapszigetekre rámenni tilos!

Csakugyan katasztrófa sújtotta területnek néz ki a Garancsi-tó és környéke. Valahol a partot szegélyező nádas rejtekében van az iszapszínű víz. A nap már délelőtt elviselhetetlenül perzselt, nem kis teljesítmény volt körbesétálni a kis tavat. A parton táblák figyelmeztettek: „Tájékoztatjuk a kedves látogatókat, hogy a száraz időjárás miatt a tavon kialakult iszapszigetekre rámenni életveszélyes és tilos.”

Függetlenként folytatja a paksi önkormányzat négy Fidesz-KDNP-s tagja a munkát – jelentették be az érintettek egy közös közleményben.

Benke Gábor, Hahn Krisztina, Leber Ferenc és Szél Benjámin azt írta, hosszas mérlegelés után döntöttek így. Közleményük szerint önkormányzati képviselőként mindig arra törekedtek, hogy a munkájukat ne országos politikai szempontok, hanem Paks érdekei határozzák meg. Úgy gondolják, hogy ezt a jövőben függetlenként tudják a legjobban képviselni.

A közleményükből kiderül, hogy a Paks 2 beruházás miatt döntöttek így, amellett továbbra is ki akarnak állni - a kormányváltás miatt kezdtek aggódni -, és úgy gondolják, hogyha ezt Fidesz-KDNP színekben teszik, akkor azzal automatikusan országos pártpolitikai kontextusba kerülne a megszólalásuk.

A testületben egyébként erős kisebbségben vannak, 2024-ben meglepetésre a volt MSZP-s Heringes Anita lett a polgármester, aki a Paksi Deák Ferenc Egyesület színeiben indult. Az egyesület összesen 8 tagot juttatott a testületbe. (via teol.hu)

Tavasszal pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak Kovács Ákos énekesnél – derül ki a Facebook-oldalán megjelent közleményből. Azt írják, nemrég komoly műtéten esett át, „szerencsére jól van, az állapota stabil, már otthon lábadozik”.

A 2026 nyarára tervezett fellépéseit lemondja, de a tervek szerint a december 12-i Aréna-koncertjét megtartja. A közlemény Kovács Ákos nyilatkozatát is tartalmazza. „Különös helyzetben kell megszólalnom” – írja.

„Egy idén tavaszi rutinvizsgálat során sajnos pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak nálam, és a várható műtét kockázatai első hallásra elég rémisztőnek tűntek. Az operáción azóta szerencsésen átestem, jól vagyok. Köszönöm a családomnak és a szűk baráti körnek a kitartást és bátorítást, nagyszerű orvosaimnak pedig a rengeteg segítséget.”

Az énekes posztja végén felhívja a követői figyelmét arra, hogy menjenek el szűrővizsgálatokra.

Az már a Nemzetgazdasági Minisztérium havi államháztartási jelentéseiből is látható volt, hogy a választás előtti költekezés óriási, rekord méretű lyukat ütött a költségvetésen. Orbánék alaposan kiürítették az államkasszát, és eddig még nem látott mértékű hiányt hoztak össze. A Központi Statisztikai Hivatal szerdai jelentése szerint GDP-arányosan a hiány 9 százalékos volt, forintban véve 2090 milliárd forint. Ez az előző év azonos időszakához mérten 838 milliárddal, illetve 3,1 százalékponttal nagyobb deficitet jelent.

Az államháztartás alszektorait nézve a központi kormányzat hiánya 2492 milliárd forintot mutatott, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 373 és 28 milliárd forintos többlettel zárták az első negyedévet.

A bevételek három hónap alatt 9327 milliárd forintot tettek ki, ez 11,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. Ezen belül:

• A termelési adók 136 milliárd forinttal, 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
• Ebből az áfabevétel emelkedése 133 milliárd forint, 7,1 százalék volt.
• A jövedelemadó-bevételek 171 milliárd forinttal, 11,6 százalékkal bővültek.
• A társadalombiztosítási hozzájárulások 321 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal nőttek.
• Az egyéb bevételek pedig 331 milliárd forinttal, 27,1 százalékkal emelkedtek.

A bevételekkel szemben a kiadások sokkal nagyobb mértékben növekedtek az első három hónapban. Összesen 11 417 milliárd forintot költöttek el Orbánék, ami 1798 milliárddal, 18,7 százalékkal több az egy évvel korábbi szintnél. A kiadásokon belül

• a kifizetett munkavállalói jövedelem 841 milliárd forinttal, 38,5 százalékkal növekedett, a növekedésben a 2022 után újra kifizetett hathavi fegyverpénz is jelentős szerepet játszott.
• A folyó termelőfelhasználás 151 milliárd forinttal, 10,4 százalékkal nőtt.
• A pénzbeni társadalmi juttatások 404 milliárd forinttal, 15,1 százalékkal lettek magasabbak.
• A kamatkiadások 5,9 milliárd forinttal, 0,7 százalékkal nőttek.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás, vagyis az állami beruházások mértéke 134 milliárd forinttal, 26,2 százalékkal esett vissza.
• A kormányzati szektor egyéb kiadásai 530 milliárd forinttal, 27,8 százalékkal nőttek.

Július közepére megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal, miután Sulyok Tamás köztársasági elnök már alá is írta az erről szóló, kedd délelőtt elfogadott törvényt. Ez a lehető leggyorsabb tempó.

Bár a parlament honlapján szerda reggel még az szerepelt, hogy a törvény a köztársasági elnök aláírására vár, a Magyar Közlöny kedd késő esti számában már kihirdették azt, így 15 nap múlva hatályba is lép.

A több mint 6 milliárd forintból működő hivatal volt a NER legundorítóbb szervezete, a választás után semmilyen látható tevékenységük nem volt. A hivatal megszüntetéséről szóló javaslatot 135 igen, 44 nem és 6 tartózkodás mellett fogadták el kedden.

Sulyok a másik, kedden elfogadott törvényt is aláírta, ez a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazásának korlátozásáról szól.

Kedd este kezdtek el „éledezni”, majd szerda reggelre indultak újra a FLIRT motorvonatok, amelyek az extrém hőség miatt váltak működésképtelenné – írta Vitézy Dávid közlekedési miniszter

30 motorvonat azért állt le, mert a hőségben a járművek rendszerei a túlmelegedés miatt letiltották az akkumulátorok töltését, emiatt a vonatok a megállás után nem tudtak újra elindulni. Amint 38 fok alá süllyedt a hőmérséklet, használhatóvá váltak.

Vitézy azt írta, a rendszer kedden egyes esetekben 70 fok feletti akkumulátorcella-hőmérsékletet is érzékelt, ezért tiltotta le a töltést. Vitézy szerint hasonló jelenség az újabb, központi számítógépes rendszerekkel felszerelt autóbuszoknál is előfordul ilyen rendkívüli hőségben, a védelmi rendszerek a tűzveszélyt akarják megelőzni.

A miniszter szerint a Stadler már dolgozik a megoldáson. A szintén általuk gyártott KISS motorvonatoknál nem jelentkezett ez a probléma, így Vitézy azt reméli, hogy a 2006 óta forgalomba állított FLIRT motorvonatoknál is találnak valami megoldást.

A történet jól mutatja, hogy Magyarország sincs teljesen felkészülve a klímaváltozás hatásaira, és ezekből a tapasztalatokból tanulni kell, az új járművek gyártásánál figyelembe kell venni, hogy a korábban rendkívülinek számító időjárási helyzetek egyre inkább a mindennapok részévé válnak – írta Vitézy Dávid.

A világ óceánjain a mérések történetében a legmelegebb júniust regisztrálták, és 2026-ban új rekordok születhetnek az El Nino és a globális felmelegedés együttes hatásának következtében – jelentette be szerdán a Copernicus tengeri környezeti megfigyelőszolgálat (Copernicus Marine Service).

A bolygó kétharmadát borító óceánok felszíni átlaghőmérséklete júniusban átlagosan 20,98 Celsius-fokot ért el, megdöntve a 2024. júniusi korábbi rekordot (20,89 Celsius-fok). A 2026-os év első fél éve összességében a második legmelegebb volt a mérések történetében a 2024-es első hat hónap után.

„Az óceáni hőmérséklet jelenlegi szintje és az El Nino közeledte miatt várhatóan a következő hónapokban további hőmérsékleti rekordok dőlnek meg” – figyelmeztetett Carlo Buontempo, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat igazgatója egy sajtóközleményben.

A hőmérséklet júniusban különösen magas volt az egyenlítői Csendes-óceán középső és keleti részén, azon a területen, amelyet teljes erővel érint az El Nino. Ez egy természetes éghajlati jelenség, amely felmelegíti a felszíni vizeket, és világszerte aszályokat, árvizeket és rekordhőmérsékleteket okoz.

A trópusi Csendes-óceánon így a történelem legmelegebb első fél évét regisztrálták. „Az El Nino-év beköszöntével (...) várható, hogy 2026 az eddigi legmelegebb évek közé fog tartozni” - nyilatkozta Simon van Gennip, a Mercator Ocean International óceánográfusa egy online sajtótájékoztatón. „Még nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyivel” - tette hozzá.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság elutasította Donald Trump elnök fellebbezését, így E. Jean Carroll újságíró több mint ötmillió dollár kifizetését kérte az eljáró bírótól. Trump az esküdtszék korábbi döntését próbálta megtámadni, amely kimondta, hogy szexuálisan bántalmazta és rágalmazta a nőt.

Ezt az összeget – a megítélt kártérítés és a kamatok együttes összegét – Trumpnak még a 2023-as esküdtszéki ítélet után kellett letétbe helyeznie egy bíróság által ellenőrzött számlára. Carroll ügyvédei most arra kérték a bírót, hogy gyorsítsa fel az összeg felszabadítását. Arra hivatkoztak, hogy a két fél korábban megegyezett: amint az ország legfelsőbb bírósága döntést hoz, így fognak eljárni.

Hétfőn a Legfelsőbb Bíróság megtagadta Trump fellebbezésének tárgyalását. Az elnök azt állította, hogy a per során a bíró hibázott, amikor bizonyos bizonyítékok bemutatását engedélyezte az esküdtszéknek. Ez a döntés azt jelenti, hogy Trumpnak nincs több jogi lehetősége a korábbi ítélet megtámadására, ami normál esetben már lehetővé tenné az összeg átutalását. Az elnök azonban tovább küzd: arra kéri a Legfelsőbb Bíróságot, hogy vizsgálja felül a saját döntését. Erre körülbelül 25 napja van.

Ezzel párhuzamosan vizsgálat indult Carroll ellen hamis tanúzás gyanújával. Erről itt írtunk. (CNN)

Tizennégy gyerek halt meg a kelet-pakisztáni Lahor városában, amikor beszakadt egy korrepetálással foglalkozó magánintézmény tetőszerkezete. Pandzsáb tartomány katasztrófavédelme szerint a gyerekeken kívül egy 30 éves tanárnő halt meg az esetben. A gyerekek 5 és 16 év közöttiek voltak, többségük kilenc év alatti. Munkások éppen a cserepeket javították az épületen, amikor a tető beszakadt – mondta el egy szemtanú az AFP hírügynökségnek.

Az esetet a hatóságok azért is vizsgálják, mert ennek a magánintézménynek nem volt semmiféle engedélye. Azma Bokhari, Pandzsáb információs minisztere elmondta, hogy egy magántulajdonban lévő lakóépületben működött egy romos állapotú tető alatt. Az ilyen tanulóközpontok elterjedtek Pakisztánban, ahol a gyermekek a rendes tanítási időn kívül különórákra járnak. „Amennyiben gondatlanság, figyelmetlenség vagy bármilyen jogsértés gyanúja beigazolódik, a felelősökkel szemben szigorú jogi lépéseket teszünk” – fogalmazott közleményében Bokhari.

A tető- és épületomlások gyakoriak Pakisztánban, elsősorban a nem megfelelő biztonsági előírások és a rossz minőségű építőanyagok használata miatt. Tavaly júliusban 27 ember vesztette életét és 10-en megsérültek, amikor egy ötemeletes épület omlott össze Karacsi város egyik szegénynegyedében, Lyariban. (Guardian)

Leszerepelt az E csoport az amerikai–kanadai–mexikói labdarúgó-világbajnokságon: az innen az egyenes kieséses szakaszba bekerült németeket Paraguay, Elefántcsontpartot a norvégok, Ecuadort a társházigazda mexikóiak ütötték el a továbbjutástól a legjobb harminckettő között. Ebből persze Mexikó sikere számít a legkisebb meglepetésnek, hiszen az eddig mutatott foci alapján a hazai csapat ha nem is topfavoritnak, de egyértelmű esélyesnek számított, úgy is, hog a dél-amerikaiak a csoportkör utolsó találkozóján Németországot gyűrték le.

Mexikóváros viharos időjárása miatt a tervezettnél egy órával később kezdődött a meccs, a csúszás azonban kicsit sem zavarta meg a sztártinédzser Gilberto Morát és társait. Az első fél órában Mexikó kreatív és lendületes játékot mutatott, aminek hamar két gól lett az eredménye: Julián Quinones közvetlenül a reklámszünet előtt talált be, Raúl Jiménez nem sokkal utána.

A második találat sem volt csúnya, de az elsőt pláne érdemes megnézni. A viszonylag fiatal kora ellenére máris a szaúd-arábiai bajnokságban érdekelt Quinones első ránézésre mintha 10 méteres lesről indulna, és nem: éppen csak, de még a saját térfelén jár, amikor passzol a társ, úgyhogy szabályos, ahogy végigrohan, majd magabiztosan bevarrja. Ez volt Quinones harmadik találata a tornán, egyelőre ő a leggólerősebb mexikói futballista.

A második találattal – Jimenezével – tehát a 31. percben kialakult a végeredmény, hiába voltak helyzetek az egyik és a másik oldalon is, maradt a 2-0. Ami még említésre méltó: az ecuadori Hincapie-nak úgy sikerült összehoznia egy szájeltakarós piros lapot a 95. percben, hogy a paraguayi Almiron úttörőként már a csoportkörben megmutatta, az új szabályok miatt nem érdemes ilyet csinálni.

Mexikó nemhogy veretlenül jutott a nyolcaddöntőbe, még gólt sem kapott az eddigi négy meccsén, úgyhogy joggal várja mindenki az országban, hogy végre megtörik a negyvenéves átok. A csapat utoljára 1986-ban – amikor szintén rendező volt – tudott egyenes kieséses találkozót nyerni. Akkor a Bora Milutinovic edzette együttes a legjobb nyolc között búcsúzott, ott is tizenegyesekkel ejtették ki a németek. Utána hiába volt ott a vb-ken és abszolválta rendre sikeresen a csoportkört is – a 2022-es kivételével –, minden alkalommal elbukott.

Most nem. A nyolcaddöntőben vagy Anglia, vagy a Kongói DK lesz Mexikó ellenfele, hogy melyikük, az közép-európai idő szerint szerda este derül ki.

Donald Trump tavaly több mint 1 milliárd dollárt keresett kriptovalutákkal kapcsolatos üzletekből, a 2025-ös vagyonbevallása szerint. A 927 oldalas vagyonnyilatkozatában 635 millió dolláros jogdíjat tüntetett fel a $TRUMP nevű meme coin kapcsán, amelynek értéke amúgy meredeken zuhant azóta, hogy néhány nappal a hivatalba lépése előtt piacra dobta. a $TRUMP meme coint 2025 januárjában hozta létre, és az első hónapokban még nagyon jövedelmező volt.

Ezen kívül több mint 500 millió dolláros bevételt tüntetett fel a World Liberty Financial nevű kriptovaluta-cégből is, amelyet saját fiai és különmegbízottja, Steve Witkoff gyermekei alapítottak.

További milliókat keresett ingatlanokból és Trump-témájú termékekből. A Fehér Ház azonban azt állítja, hogy az elnök nem húzott hasznot az elnökségéből. Pedig legújabb vagyonnyilatkozatában szereplő bevételei messze felülmúlják a korábbi, 2024-es adatokat. Akkor Trump több mint 600 millió dolláros jövedelemről számolt be.

A „furcsa” gazdagodást a magyaroknak ismerős taktikával magyarázzák: a Fehér Ház állítása szerint minden rendben, hisz Trump a fiai által kezelt vagyonkezelő alapba helyezte vállalkozásait, így nincs összeférhetetlenség. „Sem az elnök, sem a családja soha nem vett részt – és soha nem is fog részt venni – összeférhetetlenségben” – fogalmazott Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes sajtószóvivője közleményében. (BBC)

Élve emeltek ki a romok közül egy hároméves kisfiút hat nappal a venezuelai földrengések után. A mentést egy Jordániából érkezett mentőcsapat hajtotta végre. A fiút Delcy Rodríguez, az ország ideiglenes elnöke meg is nevezte, Klieber Moránnak hívják. A videófelvételeken látható, ahogy a mentőcsapatok tagjai ujjonganak, amikor a gyermeket kimentik a romok alól La Guaira államban.

Rodríguez a gyermek megmentését „a remény pillanatának” nevezte. Vasárnap két kisfiút mentettek ki a romok alól. A múlt heti, 7,2-es és 7,5-ös erősségű földrengések halálos áldozatainak száma 1943-ra emelkedett, több mint 10 000-en megsérültek, és további tízezreket tartanak nyilván eltűntként. (BBC)

Tótth Árpád korábbi kórházigazgatót, egészségügyi szakértőt nevezte ki országos kórház-főigazgatónak Magyar Péter miniszterelnök - olvasható a június 30-án megjelent Magyar Közlönyben. A Hegedűs Zsolt, egészségügyért felelős miniszter javaslatára meghozott határozat július 1-jén lép hatályba - áll a dokumentumban.

Hegedűs május közepén, a miniszterjelölti meghallgatása után a Parlamentben a 24.hu kérdésére azt válaszolta, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) élére már megvan a jelöltjük, de ekkor még az illető nevét nem árulta el, csak annyit mondott: „Norvégiából jön”.

Tótth mentőorvosként kezdte pályáját, volt a veszprémi kórház orvosigazgatója, a zirci kórház főigazgatója, majd Norvégiába ment, ahol tanácsadóként, elemzőként dolgozott az egészségügyben.

Az OKFŐ előző főigazgatója, Révész János május 8-ával mondott le, munkaviszonya június végével szűnt meg. Révész az OFKŐ honlapján közzétett májusi levelében a többi között azt írta, azért mondott le, mert őt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezte ki, a kormányváltás miatt viszont úgy tartja etikusnak és támogatónak, ha lehetővé teszi, hogy „az ágazat új vezetése az általa legalkalmasabbnak ítélt vezetőt mihamarabb megbízza feladatának ellátásával.” (A közlemény előtt az eLitMed a lemondás időzítését összekötötte a Révész által korábban vezetett miskolci kórház ügyeivel, ami kapcsán egy 800 milliósra duzzadt kártérítési per van folyamatban, és a következő tárgyalás júniusban lesz.)

Révész a közleményben azt írta, történelmi jelentőségű lehetőségnek tartja, hogy újra lesz egészségügyi minisztérium, szerinte ezt az egészségügyben dolgozók is régóta várják.

Egy 444-hez eljutott, a Külügyminisztériumhoz beadott közérdekű adatigénylés alapján kiderült, hogy Szijjártó Péter akkori külügyminiszter 2025. február 18. és február 21. között megtett amerikai útjához 245 906 547 forintért béreltek magánrepülőt. Ezt az utat és azt, hogy ahhoz nem a Honvédség gépeit használták, hanem egy luxusrepülőt, az Átlátszó tárta fel négy hónappal az út után. Az akkori cikkükben azt írták, az utazási költség a 100 vagy akár a 200 millió forintot is meghaladhatja. Most már tehát tudjuk a pontos összeget.

Ez az amerikai út Szijjártó szokásos repkedéseihez képest is furcsa volt. Ugyanis volt olyan nap, amikor Szijjártó vonattal utazott New Yorkból Washingtonba. Erről posztolt is a miniszter, azt írta: „Nem titok, hogy vasutas családból származom, ahogy az sem, hogy mindig is nagyon szerettem a vonatokat.”

„A helyzet pedig adta magát: New York és Washington között nincsen repülés, vonattal megyünk!”

Ez jól hangzik, csakhogy mégiscsak volt repkedés. Az Átlátszó kíváncsi volt, Szijjártó vonatozása közben mit csinált a minisztert Amerikába szállító bérelt luxusrepülő, ezért leellenőrizték az útvonaladatait.

Kiderült, amíg Szijjártó állítása szerint szerényen vonatozott, ugyanaznap a magánrepülő is elhagyta New Yorkot és átrepült Washingtonba, vagyis követte az állítása szerint szerényen vonatozó Szijjártót.

A gép amúgy az osztrák bejegyzésű, OE-IIS lajstromjelű, ultra nagy hatótávolságú, 16 férőhelyes Gulfstream G-V típusú magánrepülő volt. Az osztrák International Jet Management GmbH (IJM) üzemelteti, ami korábban a Mészáros Lőrincéket és Orbán Viktort is szállító magángép üzembentartója volt.

Szijjártóról köztudott, hogy a légi közlekedés nagy rajongója. Már korábban kiderült, hogy előszeretettel használta a honvédség repülőit akár a szomszédos országokba tett látogatások, pár száz kilométeres utazások során is. Ő volt az is, aki a kicsivel több mint kétórás vonatútra lévő Bécsbe és Pozsonyba is repülőgéppel ment, mint utólag a minisztérium közleménye alapján kiderült, azért, hogy „minden munkalátogatás a lehető leghatékonyabb módon valósuljon meg.”

A luxusgépes utazásokra több száz millió forint közpénz ment, az Átlátszó egy 2023-as utazás kapcsán írt 264 millió forintról, de egy délkelet-ázsiai villámlátogatásához is béreltek 181 millió forintért magángépet. Ezek mellett Szijjártó többször is használta a rendőrségi helikoptert, volt, hogy a Dunakeszi és Záhony közötti útra. Ez 8 millió forintba kerülhetett.

Franciaország magabiztosan jutott a világbajnokság legjobb 16 csapata közé, miután szerda hajnalban 3–0-ra legyőzte Svédországot. A mérkőzésen végig a franciák irányítottak, és gyakorlatilag nem hagytak esélyt ellenfelüknek.

A találkozó legjobbja Kylian Mbappé volt, aki két gólt szerzett, de Michael Olise is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Mbappé első találatát egy gyors, pontos támadás végén szerezte, a másodikat pedig a második félidőben, a svéd védelem hibáját kihasználva.

Duplájával a Real Madrid klasszisa tovább közelít Lionel Messi világbajnoki rekordjához, és már 10 gólnál jár a kieséses szakaszban, ami új csúcs a világbajnokság történetében.

A francia támadójáték összességében nagyon jól működött: Michael Olise és Ousmane Dembélé gyors passzokkal és kreatív megoldásokkal folyamatosan megbontotta a svéd védelmet. A második francia gól is egy ilyen akció végén született, Bradley Barcola Olise pontos passzát fejezte be.

Svédország próbált szervezetten védekezni, időnként kontrákból voltak veszélyesebb megindulásaik, de összességében kevés esélyük volt. Azok után, hogy a selejtezőkben egyetlen meccset sem nyertek, szinte a maximumot hozták ki a vébéből azzal, hogy egy viszonylag nehéz csoportból sikerült továbbjutniuk.

A torna esélyesei közül eddig egyértelműen Franciaország a legmeggyőzőbb, a nyolcaddöntőben a Németországot meglepetésre kiejtő Paraguayjal játszanak majd szombaton.

Semmelweis-napi jó reggelt! Újra itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt nap legfőbb híreivel. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)

KÁNIKULA

Ismét követtük a hőséget, nem hiába: megdőlt az abszolút melegrekord. Amit most tapasztalunk, az nem a szokásos nyári meleg, hanem veszélyhelyzet – az egészségre és a gazdaságra is nagyon káros, pont ezért kell tudatosan kezelni. A Dunai Vízművek figyelmeztetett, hogy a teljes összeomlás is elképzelhető. A vízművek szerint ilyen hőségben a kertes házak, a turisták és az autómosók jelentik a legfőbb kihívást.

• Magyar Péter szerint az Orbán-kormány tempója mellett háromszáz évbe telne a teljes vízhálózat cseréje.
• Sorra állnak le a hőség miatt a MÁV legmodernebb vonatai, már mintegy 30 Stadler FLIRT motorvonat melegedett túl.

RENDSZERVÁLTÁS

A parlamentben a Tisza Párt kétharmaddal megszüntette a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, de volt vita az ügynökaktákról is, és átment a parlamenten a polgármesterek fizetését befagyasztó törvény is. Lánczi Tamás szerint „a magyar szuverenitás intézményes védelmét gyengítették” azok, akik megszavazták a Szuverenitási Hivatal megszüntetését.

Egy nappal azután, hogy gyanúsítottként hallgatták ki, Hajdu János a Fidesz biztonsági igazgatója lett. Tanúvallomások szólhatnak arról, hogy Hajdu a rajtaütéskor Orbán Viktorral telefonált.

Radnai Márk közölte, hogy nem tárgyal a NER tagjaival, ahogy korábban sem tette soha, de a Tisza alelnöke szerint vannak, akik az ő nevére hivatkozva tárgyalnak a NER szereplőivel, „befolyást vagy személyes előnyt próbálnak szerezni”.

• Melléthei-Barna Márton szerint Magyar Péternek volt igaza Forsthoffer ügyében, a házelnök szerint viszont ő a helyzetnek megfelelően járt el, de már béke van.
• „Tróger úr” – szólt vissza Magyar Péter Panyi Miklósnak, aki a minisztériumi kirúgásokról és a gyermekotthonból megszökött fiúról kérdezte a kormányfőt.
• Elszámolási biztos veszi leltárba a kekvák vagyonát.
• Mostantól Ruff Bálint felel az MCC-ért.

GAZDASÁG

Az önkormányzattól lophatott áramot bitcoinbizniszéhez a békásmegyeri piac igazgatója: az óbudai korrupciós ügyben is érintett Krébesz Dániel korábban elismerte a történteket, most viszont már tagadja, hogy személyesen érintett lett volna a kriptobányászatban – az Óbudai Vagyonkezelő dolgozói március végén lettek figyelmesek a „furcsa, színes, villódzó fényekre".

Még mindig a NER tenderbajnoka dolgozik a kórházaknak, ők újítják fel az elromló klímákat is: Hegedűs Zsolt miniszter a 444-nek azt mondta, sajnálatos helyzetet örököltek, de a B+N Referencia Zrt minden munkája esetében megnézik, nincs-e túlárazás.

A társadalomkutatók arra kérik a KSH-t, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba a buheragyanús szegénységi adatok kapcsán, mivel a KSH által közölt szegénységi adatok valahogy éppen úgy jöttek ki évek óta, hogy sokan pont a szegénységi küszöb fölé kerültek.

• Pikó András szerint rohamosan romlik a közbiztonság Budapesten.
• Eltávolították Guller Zoltánt a Szerencsejáték Zrt. éléről.
• Őrsi Gergely letartóztatását meghosszabbítanák, egy fideszest viszont kiengedtek a parkbiznisz gyanúsítottjai közül.
• Megvannak az első zenészek, akik történhet bármi, kitartanak Tusványos mellett.

KÜLFÖLD

Az oroszok 81 százaléka akár már most véget vetne a háborúnak. (Magyarország viszont nem támogatja az EU-s javaslatot, amely korlátozná a katonaköteles ukrán férfiak belépését.) Az Európai Bizottság szerint nem lesz általános schengeni vízumtilalom az oroszokkal szemben.

Robbantás volt Monacóban, egy ukrán milliárdos és családja a sérültek között: az egyik sérült szülő Vagyim Jermolajev ukrán oligarcha, az ukrajnai háború kezdete óta Monacóban tartózkodó „menekült”, akit 2023 decemberében vont szankciók alá Zelenszkij.

A lengyel védelmi miniszter blokkolná Ukrajna uniós csatlakozását egy történelmi vita miatt, ráadásul a MiG–29-es vadászgépeiket sem adnák át, amíg nem kapnak ukrán drónokat cserébe.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy márpedig amerikai állampolgár az, aki az USA-ban születik, pedig Trump egy rendelettel próbálta eltörölni ezt a törvényt.

• Elég nagy ahhoz, hogy gyűlölni lehessen, és elég gyenge, hogy érdemes legyen fenyegetni – ezért az „álnok Britannia” a Kreml fő ellensége.
• Omán önkéntes díjszedést javasol a Hormuzi-szorosban, Irán szerint viszont ez nem igazán lenne önkéntes.

FOCI-VB

Afrika történelmi vb-je ez, hiszen 2018-ban még senki, most szinte mindenki továbbjutott: az első kibővített, 48 csapatos világbajnokság történelmi áttörést hozott Afrikának, miközben Ázsiából csak Japán és Ausztrália élte túl a csoportkört.

• A vb eddigi legnagyobb meglepetése volt, hogy Paraguay tizenegyesekkel kiejtette Németországot – ami miatt nemzeti ünnepet is hirdettek –, de Hollandia is 11-esekkel esett ki Marokkó ellen.
• Norvégia az első európai csapat a nyolcaddöntőben a vébén.
• A hőség is beleszólhat a vébé kieséses meccseibe.

A Magyar Tudományos Akadémia három szakbizottsága, a Magyar Szociológiai Társaság és a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület közös közleményben kéri a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH), hogy távolítsák el a hibás jövedelmi adatokon alapuló magyarországi szegénységi mutatókat az Eurostat és a KSH adatbázisaiból.

Tavaly áprilisban, majd júniusban egy-egy olyan cikk, illetve az alapjául szolgáló tanulmány jelent meg a Válasz Online-on, amelyek azt mutatták be, hogy valami nagyon nem stimmel a hivatalos szegénységi adatokkal. Eszerint a KSH által közölt szegénységi adatok valahogy éppen úgy jöttek ki évek óta, hogy a szokásos eloszlás helyett extrém mértékű kiugrások vannak egyes jövedelmi sávokban.

Mit tesz isten, pont a szegénységi küszöb felett, ezzel papíron csökkentve a szegénység mértékét Magyarországon.

A KSH akkori kimutatásai szerint Magyarországon tömegek csusszannak át alig a szegénységi küszöb felett, amire sem a kutatók, sem a KSH korábbi elnökhelyettese nem talált szakmai magyarázatot. A KSH ezzel, szándékosan vagy sem, de azt a kormányzati narratívát erősítette, hogy Magyarországon ütemesen csökken a relatív szegénység, és egyre kevesebben vannak kitéve a lecsúszás kockázatának. Később újraszámolták a buheraszagú adatokat és kiderült, hogy sokkal többen vannak a szegénységi küszöb alatt, de az nem derült ki, hogy történt a tévedés.

A szakmai szervezetek most azt is kérték a KSH-tól, hogy részletesen tárja fel a hibák keletkezési körülményeit és alakítsanak ki olyan intézményi kereteket, amik egyrészt biztosítják a már publikált adatok szakszerű felülvizsgálatát, valamint garanciát jelentenek arra, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló, kirívó problémák a KSH adatközléseiben.

„[…] a hibás adatok közlése jelentős károkat okozott a társadalomtudományi kutatásnak és a tényeken alapuló szakpolitika-alkotásnak. Emellett a szakmai és a szélesebb közvélemény is téves képet kaphatott a magyar társadalom jövedelmi viszonyairól és állapotáról” – írták közleményükben. (via Telex)

Erling Haaland 86. percben szerzett góljával Norvégia 2–1-re legyőzte Elefántcsontpartot a világbajnokság nyolcaddöntőjében, és története során először bejutott a legjobb 16 csapat közé.

A Manchester City sztárja első világbajnokságán három mérkőzésen öt gólnál jár, és Lionel Messi mögött a góllövőlista második helyén áll.

A mérkőzés elején Elefántcsontpart volt aktívabb, az első 30 percben több veszélyes támadást vezetett. A norvégok azonban fokozatosan rendezték a védekezésüket, és a félidő hajrájában egy villanással megszerezték a vezetést: a 39. percben Antonio Nusa balról tört be a tizenhatoson belülre, Nicolas Pépé mellett befelé cselezett, majd jobb lábbal gyönyörűen csavart a hosszú felső sarokba.

A fordulás után Elefántcsontpart egyre nagyobb nyomást helyezett Norvégiára, és a csereként beálló Amad Diallo érkezésével érezhetően feljavult a játéka. Diallo előbb fontos mentéssel akadályozta meg Norvégia második gólját, majd a 74. percben egy gyors kényszerítőzés után látványos egyéni akció végén kiegyenlített.

Az egyenlítés után nyílttá vált a mérkőzés, mindkét csapat előtt adódtak lehetőségek, de a hajrában ismét Norvégia került előnybe. A 86. percben Oscar Bobb futott be a védők mögé, középre tett labdáját Patrick Berg továbbpörgette, Haaland pedig közelről nem teljesen tisztán találta el a labdát, de az így is átgurult a gólvonalon.

A hosszabbításban Nyland kapus még nagyot védett Amad szabadrúgásánál, így maradt a 2–1-es eredmény. A lefújás után a játékosok és a szurkolók Martin Odegaard vezetésével a jellegzetes viking evezést imitálva ünnepeltek.

THE FAMOUS NORWAY CELEBRATION

VIKING ROAR 🚣♂️ pic.twitter.com/oIajnGzeWw

— Paa🏄♂️ (@paacfc) June 30, 2026

A norvégok a vasárnapi nyolcaddöntőben Brazília ellen lépnek pályára a New Jersey-i MetLife Stadionban. Érdekesség, hogy a brazil válogatott története során még nem tudta legyőzni Norvégiát, ami külön pikantériát ad a párharcnak.

A Saab szerződést kötött 16 darab Gripen E típusú vadászgép Ukrajnának történő szállításáról, körülbelül 24,6 milliárd svéd korona értékben. „Mélységesen büszke vagyok arra, hogy Svédország és a Saab most lehetővé teszi a Gripen E Ukrajnába történő szállítását, és ezzel egy világszínvonalú harci repülőgépet biztosít, amely jelentősen növeli az ukrán légierő képességeit” – mondta Micael Johansson, a Saab vezérigazgatója egy közleményben.

Ukrajna már májusban aláírt egy szándéknyilatkozatot a beszerzésről Volodimir Zelenszkij svédországi látogatása után. Akkor Ukrajna akár 150 vadászgép megvásárlását is kilátásba helyezte.

A Gripen E-k kiszállítása 2029-ben kezdődik meg, és a vadászgépek beszerzését az Európai Unió és Nagy-Britannia által biztosított hitelből finanszírozzák. A gépekhez megfelelő felszerelés, műszaki segítségnyújtás és támogatás is jár. Az ukrán pilóták és műszaki személyzet képzését már megkezdték Svédországban. Korábban kötött megállapodások keretében az első 16 Gripen C/D repülőgépet már 2027 elején átadják az ukrán légierőnek. (STV/MTI)

A lengyel ügyészség büntetőeljárást indított a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Zbigniew Kapiński ellen, miután több bíró azzal vádolta meg, hogy visszaélt a hatalmával. Kapiński azonban azt állítja, hogy az eljárás ellene egy „összehangolt politikai akció” része. Kapińskit még a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya idején neveztek ki.

A bíróságok körüli vita középpontjában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (KRS) áll, ami a bírák bíróságokra történő kinevezéséért felelős testület. 2017 előtt a tagok többségét maguk a bírák választották, ám a Jog és Igazságosság ezt a hatalmat a politikusokhoz helyezte át, azzal az indokkal, hogy ezzel növeli a demokratikus legitimitást.

Több lengyel és európai bírósági ítélet szerint azonban a Jog és Igazságosság reformjai miatt a tanács elveszítette legitimitását, mivel politikai befolyás alá került. Emiatt megkérdőjeleződött a kinevezett bírák ezreinek jogállása, valamint az általuk hozott ítéletek érvényessége is.

Kapiński is egy úgynevezett „neobíró”, akit 2022-ben a KRS jelölt a Legfelsőbb Bíróságba. Az ügyészek most azt vizsgálják, hogy 2024 májusa és 2026 májusa között, a Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsának vezetőjeként visszaélt-e hatalmával azzal, hogy blokkolta azoknak az indítványoknak az elbírálását, amik más „neobírók” kizárását kérték az ügyekből, azok vitatott jogállása miatt.

A lengyel Legfőbb Ügyészség közleménye szerint az eljárás megindítása egy bejelentéssel kezdődött, amit Kapiński ellen a Legfelsőbb Bíróság néhány meg nem nevezett bírája tett. A bejelentést 2026. május 28-án nyújtották be, mindössze három nappal azután, hogy a PiS-hez kötődő Karol Nawrocki elnök Kapińskit jelölte ki a Legfelsőbb Bíróság új elnökévé egy olyan eljárásban, amelyet a KRS átalakítása előtti „régi” bírák közül sokan bojkottáltak.

Ha Kapińskit bűnösnek találják hatalommal való visszaélésben, akár három év börtönbüntetésre is számíthat. Legfőbb bíróként azonban mentelmi jog védi, amit csak az Állami Törvényszék vonhat meg , amit ő vezet. (Notes from Poland)

Az Európai Bizottság nem készít elő teljes tilalmat az orosz állampolgárok schengeni vízumaira, jelentette az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ a Bizottság sajtószolgálatára hivatkozva.

A Bizottság szóvivője az ügynökségnek azt mondta, hogy a testület korábban többször is jelezte: jelenleg célzott intézkedéseken dolgozik, amelyek a vízumrendszer módosításával reagálnának az Ukrajna elleni háborúban részt vevő katonák jelentette potenciális biztonsági kockázatokra. A szóvivő hozzátette, hogy ezeket az intézkedéseket a 21. szankciós csomag részeként terjesztették elő.

Június 30-án az Izvesztyija című lap egy „európai forrásra” hivatkozva arról számolt be, hogy a Bizottság egy teljes turisztikai vízumtilalom bevezetését is mérlegeli az orosz állampolgárok esetében.

Június elején Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt javasolta, hogy a 21. szankciós csomag részeként tiltsák meg az EU-ba való belépést minden olyan orosz állampolgár számára, aki részt vett a háborúban vagy 2022. február 24. után katonai szolgálatot teljesített. A javaslat nem részletezte, hogyan működne a gyakorlatban egy ilyen korlátozás.

A Bloomberg szerint Olaszország és Franciaország fenntartásokat fogalmazott meg a bizottsági javaslattal kapcsolatban. A két ország nem ellenzi, hogy a korábbi orosz katonák ne léphessenek be az Európai Unió területére, ugyanakkor attól tartanak, hogy a jelenlegi formájában a javaslat de facto teljes beutazási tilalomhoz vezethetne az orosz állampolgárok számára. Olasz és francia tisztviselők szerint ugyanakkor „nehéz lenne” pontosan megállapítani, ki vett részt a háborúban, és ki nem. (meduza)

• A putyini Oroszország egy ideje hivatalosan is Nagy-Britanniát tartja magára nézve a legveszélyesebbnek.
• A szigetországot hibáztatják az ukrajnai háború elhúzódásáért is.
• Tényleg azt gondolják, hogy a katonailag és gazdaságilag is egyre gyengülő Egyesült Királyság a hibás mindenért, és ha igen, miért?

Rendszerek jöhettek-mehettek Oroszországban, a Kreml külpolitikája évszázadok óta változatlan logika alapján működik. E tekintetben teljes a folytonosság a cári Oroszország, a kommunista Szovjetunió és a putyini Orosz Föderáció között, mindennemű ideológiai különbség dacára. Az orosz birodalmi gondolat mellett közös bennük a titkosszolgálatok meghatározó szerepe, a nagyhatalmi státusz megszállott védelme és az állandó áldozati narratíva is, melyben a Nyugat mindig fenyegeti Oroszországot, amely ezért kénytelen megszállni a szomszédait.

Szintén állandó az, hogy előbb vagy utóbb mindig eljut oda az aktuális orosz vezetés, hogy a Kreml fő ellensége valójában Nagy-Britannia, és nem az Egyesült Államok, de még csak nem is Németország vagy Franciaország, pedig korábban már mindkettő megindult Moszkva ellen. Most éppen azóta került újra London a célkeresztbe, hogy Donald Trump visszatérése után Vlagyimir Putyin igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatot Amerikával, de valójában már az Ukrajna elleni invázió kezdetétől tapasztalható ez, és egyébként sem új jelenség. Miért pont Nagy-Britannia lett Oroszország mumusa?

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság kedden megerősítette a születési jogon alapuló állampolgárság széles értelmezését, elutasítva Donald Trump elnök végrehajtási rendeletét, amely kimondta volna, hogy az Egyesült Államokban illegálisan vagy ideiglenesen tartózkodó személyektől született gyerekek nem számítanak amerikai állampolgárnak, számolt be a Washington Post.

A bíróság 6–3 arányban megsemmisítette a rendeletet. A bírák szűk, ötfős többsége arra a megállapításra jutott, hogy a 14. alkotmánykiegészítés polgárháború utáni, régóta elfogadott értelmezése szerint minden, az Egyesült Államok területén született személy amerikai állampolgárnak minősül, nagyon korlátozott kivételekkel.

„Az állampolgárság akkor és most is a jogokhoz való jogot jelentette — azt, hogy valaki szabadon részt vehessen politikai közösségünkben. A 14. alkotmánykiegészítés megalkotói ezt az ígéretet ‘minden ebben az országban szabadon született személyre’ kiterjesztették” – írta John Roberts főbíró a bíróság nevében. „Ezt az ígéretet ma is betartjuk.”

A születési jogon alapuló állampolgárságot érintő rendeletet Trump második elnöki ciklusának első napján írta alá, és az adminisztráció szélesebb bevándorláspolitikai szigorításainak része. Ez volt az első Trump-féle bevándorlási intézkedés, amely a Legfelsőbb Bíróság elé került végleges döntésre.

A Guardian szerint Donald Trump azt mondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése után is megpróbálja a születési jogon alapuló állampolgárságot a Kongresszuson keresztül megszüntetni. Trump a döntést „sajnálatosnak” nevezte.

„Ezt könnyedén pótolhatjuk a Kongresszuson keresztül, törvényhozással” – mondta Trump. Az elnök szerint nem alkotmánymódosításra van szükség, hanem arra, hogy a törvényhozók olyan jogszabályt fogadjanak el, amely kivételeket vezet be a születési jogon alapuló állampolgárság alól a nem állandó jogi státuszban lévő szülők gyerekeire.

„A Kongresszusnak MA kell elkezdenie dolgozni azon, hogy megszüntesse ezt az ország számára költséges és igazságtalan születési jogi állampolgárságot” – írta Trump a Truth Socialön.

Transzneműek nem indulhatnak iskolai versenyen

Egy másik ügyben is döntött a Legfelsőbb Bíróság kedden, miszerint az államok megtilthatják a transznemű nők részvételét a női iskolai és egyetemi sportversenyeken, számolt be a BBC.

A bíróság két külön államból – Idaho és Nyugat-Virginia – érkezett ügyeket vizsgált, ahol a felperes diákok a részvételt korlátozó törvényeket támadták meg. A két állam olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek előírják, hogy az iskolai és egyetemi sportcsapatokban a születési nem szerint kell versenyezni.

Az egyik kereset szerint a tilalom sérti az Egyesült Államok alkotmányos egyenlő jogi védelmi garanciáit. A másik szerint ellentétes a polgárjogi törvényekkel.

A Legfelsőbb Bíróság mind a kilenc tagja egyetértett abban, hogy az állami tilalmak nem sértik a Title IX nevű polgárjogi törvényt, amely tiltja a nemi alapú diszkriminációt az oktatásban. Ugyanakkor a bírák ideológiai alapon megoszlottak abban a kérdésben, hogy a tilalmak sértik-e az alkotmány 14. kiegészítésének egyenlő védelmi záradékát. A hat konzervatív bíró szerint nem sértik az alkotmányt, míg a három liberális bíró ezzel nem értett egyet.

Több mint 3,6 milliárd forintot különített el az új kormány a kórházi klímák és hűtőberendezések fejlesztésére, javítására, de ezt a munkát is a NER egyik tenderbajnoka, a B + N Referencia Zrt. végzi. Erről egy olvasónk küldött jelzést, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter pedig megerősítette az információt.

A B+N Referencia (új nevén LIWO FM) több száz milliárdos tendereket nyert el az elmúlt években a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, és még mindig velük vannak szerződésben. (Hétfőn megkerestük a KEF-et is, de nem válaszoltak.)

A NER „takarítócégeként” emlegetett vállalat a takarítás mellett 81 állami kórházat és egészségügyi intézményt üzemeltet. A cég a tulajdonosa és vezetője, Kis-Szölgyémi Ferenc miatt Pintér Sándor-közelinek nevezhető, egy korábbi Pintér-érdekeltségű cég ugyanis hozzá került.

A Transparency International összesítése szerint 2021 és 2023 között a B + N volt a tendergyőztes – 781 milliárd forint értékben nyertek megbízásokat, szám szerint 76-ot.

A cég pénzügyi beszámolója szerint a 2024-es év volt a csúcs, akkor 207,7 milliárd forint volt a nettó bevételük. Tavaly már „csak” 164,4 milliárd.

Június elején tartóztattak le hat politikust a parkfenntartási korrupciós biznisz miatt: Őrsi Gergely jelenlegi II. kerületi polgármestert, Láng Zsoltot a II. kerületi korábbi fideszes polgármesterét, Molnár Zsolt egykori MSZP-s parlamenti képviselőt, Puskás Péter óbudai Fidesz-elnököt, a Momentumból pedig Matisz Károlyt és Szkaliczki Tündét.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Magyar Hangnak küldött válaszában most azt írta, hogy öt gyanúsítottnál kezdeményezték a letartóztatásuk meghosszabbítását, a fideszes Puskás Péter esetében megszüntették a kényszerintézkedést, mivel úgy ítélték meg, hogy a letartóztatása elrendelésének különös okai időközben megszűntek.

A megalapozott gyanú szerint egy parkfenntartási munkákat végző, több önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló céget ténylegesen irányító vállalkozó az érdekeltségébe és érdekkörébe tartozó cégek részére a szerződések folyamatos biztosítása és a szerződéses jogviszonyok zavartalan fenntartása, kedvezőbb szerződési feltételek elérése érdekében korrupciós céllal rendszeresen több tízmillió forint összegű jogtalan előnyt adott át, illetve juttatott hivatalos személyeknek. Ezen felül egy közétkeztetési szolgáltatást végző cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője is vesztegetett meg hivatalos személyeket a cégcsoportja szerződéseinek biztosításáért.

Az ügyészség többek között vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és befolyás vásárlásának bűntette megalapozott gyanúját közölte a terheltekkel.

A Tisza-kormány kedden ismertette azt a menetrendet, ami alapján felszámolják a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amikbe az elmúlt években 3000 milliárd forintnyi közvagyon szerveztek ki Orbán Viktor kormányai 2021 óta.

A nemrég megszavazott alkotmánymódosítás alapján közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok államtól kapott vagyona visszakerül az államhoz. Valamint a képviselők előtt van egy másik javaslat is, ami augusztus 31-ig megszüntetne tizenöt, közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványt, ugyanakkor a nem állami alapítónak lehetősége van tovább működtetni őket. Hétfő este megjelent az a kormányhatározat, ami kijelölte, hogy ebből a 15-ből mostantól melyik miniszter melyik kekva alapítói jogait gyakorolhatja az állam nevében. Ez alapján például Ruff Bálint felel mostantól az MCC-ért.

A Miniszterelnökség keddi közleménye szerint „az átalakításra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sokszor politikai motivációjú vagy jellegű tevékenységet végeztek”. Eközben a kekvák döntéshozói testületeit pedig átszőtte a politika, és eközben „ez a jelentős közvagyon kikerült az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig bizonytalan, gazdaságtalan és szakmaiatlan lett”.

A kormány július 14-éig meghatározza az adott alapítvány megszűnésének napját, az alapítvány által ellátott közfeladatok és egyéb feladatok további sorsát, valamint azt is, hogy az állam milyen nem kötelező közfeladatokat kíván a továbbiakban is ellátni. Egyben kijelölik azt a központi költségvetési szervet is, amelyik átveszi az egyes feladatokat, illetve gyakorolja a tulajdonosi jogokat az állami tulajdonba kerülő gazdasági társasági részesedések felett.

Egyben kijelölik az elszámolási biztost is, aki felügyeli az alapítvány lezárásának pénzügyi és vagyoni részét. Szerepe a végelszámolóéhoz lesz hasonlítható, ezért át kell látnia az alapítvány működését és vagyoni helyzetét, gondoskodnia kell az elszámolásról, és védenie kell az államhoz visszakerülő vagyont. A Miniszterelnökség azt ígéri, hogy a törvény ehhez erős jogosítványokat biztosít számára.

Az érintett alapítványokat július 14-éig felszólítják arra, hogy készítsenek jelentést a vagyoni helyzetükről, és azt július 15-éig küldjék meg a minisztériumnak és az elszámolási biztosnak. Ez a jelentés adja az egyik alapját annak, hogy az állam pontos képet kapjon az alapítványok vagyonáról, kötelezettségeiről és folyamatban lévő ügyeiről.

Egyetemi alapítványok

Külön szabályok vonatkoznak majd azokra az alapítványokra, amiknek az államon kívül más alapítójuk is volt. Ezekben az esetekben a nem állami alapítók dönthetnek úgy, hogy tovább működtetik az alapítványt. Ilyenkor az állami és a nem állami alapítók között megosztják a vagyont. A nem állami alapítóknak 2026. július 18-áig kell nyilatkozniuk arról, hogy az alapítványt közérdekű vagyonkezelőként vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti alapítványként akarják-e működtetni.

Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál hosszabb lesz az átmenet, ezek csak 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, de az átalakulásuk már most megkezdődik. Életbe léptek azok az összeférhetetlenségi, átláthatósági és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok, amiknek az a célja, hogy megerősítsék az egyetemi alapítványok működésének ellenőrizhetőségét. A kormány azt ígéri, hogy a több mint négy éve kinevezett tisztségviselők helyére nyilvános pályázat útján kerülhetnek új tagok.

A változások egyik legfontosabb eleme, hogy az egyetemek szenátusaitól és vezetőitől korábban elvont, a kuratóriumokhoz telepített döntési hatáskörök visszakerülnek az egyetemekhez.

A kormány szerint ez megerősíti az intézményi autonómiát, az akadémiai szabadságot és az egyetemi közösségek szerepét a döntéshozatalban.

A kormány tervei szerint az egyéves átmeneti időszakban a felsőoktatási intézmények működése zavartalan marad, miközben széles körű egyeztetések indulnak az egyetemek vezetőivel, a hallgatói szervezetekkel, a szakszervezetekkel
és a felsőoktatás szakmai szereplőivel.

„Ma délután az extrém meleg időjárás miatt sorra váltak működésképtelenné a Stadler FLIRT motorvonatok, mert több járműben túlmelegedés lépett fel. A probléma rövid időn belül immár mintegy harminc járművet érintett, és még nem tudjuk pontosan, hogy hol lesz a vége” - írja Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter a Facebookon.

A miniszter azt írja, a MÁV folyamatosan dolgozik a kiesett járművek pótlásán. Vitézy szerint a Stadler által gyártott FLIRT motorvonatok a MÁV flottájának legmodernebb, klimatizált szerelvényei közé tartoznak, egyben Európa egyik legnagyobb példányszámban vásárolt vasúti járművei az elmúlt húsz évben. A jelenlegi extrém hőséget azonban még ezek a modern kocsik sem bírják.

Azokat ugyanis 35 fokig tervezték üzemképesnek, de az abszolút rekordot is megdöntő 42 fok már nekik is feladta a leckét.

Magyar Péter miniszterelnök kedden azt mondta, Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely korlátozná a katonaköteles korú ukrán férfiak belépését az EU-ba, írja a Kyiv Independent.

A lap szerint még ha az uniós szintű döntés meg is születik, az nem akadályozná meg Budapestet abban, hogy befogadja az Ukrajnából a háború vagy a mozgósítás elől menekülő magyar nemzetiségűeket. Magyar szerint Magyarország már korábban is jelezte álláspontját európai szinten, és a javaslatot hat-hét további tagállam is ellenzi.

Az Európai Bizottság június 26-án terjesztette elő a javaslatot, amely meghosszabbítaná az EU-ban tartózkodó 4,4 millió ukrán menekült védelmét, ugyanakkor korlátozná a hadköteles korú férfiak belépését.

A javaslat elfogadásához minősített többség kell a tagállamok részéről. Ha elfogadják, az intézkedések 2027 márciusában lépnek hatályba. Ukrán és uniós tisztviselők a módosításokat az EU-s szabályozás és az ukrán jogrend közelítésének részeként értékelik.

Ukrajna a 2022-es orosz inváziót követően hadiállapotot vezetett be, amelynek részeként korlátozza a hadköteles korú férfiak külföldre utazását.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság két évtizede tanulmányozza a területén élő farkasokat, de most sikerült először Szabó Ádám farkaskutatónak közeli felvételt készítenie a telefonjáról egy kölyökről. A kutató szerint a 10 év után újra ugyanabban a kotorékban született öt farkaskölyök közül ez volt a legérdeklődőbb.

A farkasokat a XX. század közepére szinte teljesen kiirtották Magyarországon, majd az 1970-es évekből újra voltak észlelések az Északi-középhegység kevésbé zavart részein. Az utóbbi évtizedekben néhány család stabilan megtelepedett az országban.

Az állatok természetes visszatelepüléssel érkeztek, főleg Szlovákiából költözhettek át. Ahogy a Bükki Nemzeti Park oldalán is megjegyzik, ebben nagy szerepe volt annak is, hogy 2004 novemberében 170-220 km/órás széllökésekkel söpört végig a vihar a Magas-Tátra déli oldalán, és 750-1300 méteres magasságban szinte letarolta az erdőt, 2014-ben pedig az Alacsony-Tátra erdeit ritkította meg az orkán. Így az onnan kiszoruló állomány dél felé terjeszkedve telepedett meg Magyarországon. A farkas az emberre nem jelent veszélyt, itthon 2001 óta fokozottan védett fajnak számít. Az újbóli megjelenése azért jó hír, mert csúcsragadozóként fontos szerepe van a túlszaporodott vadállomány szabályozásában.

Szabó Ádám vadkamerája június közepén egy fiatal medvét is levideózott: