Rendkívüli állapotot hirdetett kedden a panamai kormány az El Nino által okozott heves esőzések és aszályok miatt, amik a forgalom korlátozására kényszerítették az országot átszelő, óceánokat összekötő csatornán.

A két-hét évente ismétlődő El Nino során a Csendes-óceán egyenlítői középső és keleti részén a felszíni vizek felmelegednek, ami egyes helyeken melegebb és szárazabb, máshol pedig hűvösebb és nedvesebb éghajlatot eredményez, és szélsőséges időjárási eseményekhez vezet.

Panamában most azért döntöttek amellett, hogy rendkívüli állapotot hirdetnek, hogy ahogy Dinoska Montalvo belügyminiszter fogalmazott: „Felkészüljünk arra, ami az El Nino miatt bekövetkezhet.” Ezzel ugyanis felgyorsítanák az adminisztratív eljárásokat az El Nino jelenség következményeinek kezelésére.

A vízhiány miatt a Panama-csatorna szeptember harmadikától napi 36-ról 34-re, majd szeptember közepétől 32-re csökkenti a mesterséges vízi úton áthaladó hajók forgalmát - jelentette be a múlt héten a Panamai-csatorna Hatósága. A világ tengeri kereskedelmének 5 százaléka halad át ezen a 80 kilométer hosszú csatornán, ami az Atlanti-óceánt és a Csendes-óceánt köti össze.

Salvadorban is kedden rendelték el a legmagasabb szintű riasztást az El Nino jelenséggel összefüggő aszály miatt, ami terméskiesést okozott. (MTI)

Rövid, daganatos betegség okozta Dolly Parton halálát, az amerikai énekes-dalszerző-színésznő 80 évesen halt meg augusztus 25-én. Sajtósa közleménye szerint Parton szeretteivel körülvéve halt meg egy daganatos betegeket kezelő Nashville-i kórházban, a Vanderbilt-Ingram Cancer Center-ben.

A közlemény egyben kiemeli, hogy Dolly Parton élete során számos jótékonysági kezdeményezésnek volt támogatója, amivel sokak életét könnyítette meg. Az általa létrehozott Imaginaton Library-n (Képzelet Könyvtára) keresztül könyvek milliói találtak gazdára, és világszerte használt életmentő vakcinák kifejlesztéséhez is anyagi támogatást nyújtott. Halála előtt személyesen vett részt a zenei örökségét ápoló Nashville-i múzeum megnyitásának előkészületeiben.

Férjét, Carl Thomas Deant, akivel közel 60 éven keresztül volt házas, 2025 tavaszán vesztette el.

Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az énekes emlékére az Egyesült Államokban egy hétre félárbócra engedik a nemzeti zászlókat. (MTI)

„Ezek ugyanazok: most sem tudnak nemet mondani az idegen érdekeknek! (…) Aki Magyar Péterre és Kiss Jánosra szavaz, az az idegen érdekeket szolgáló baloldali világ visszatérésére, az ukrán háború folytatására, a bevándorlók beengedésére, és a rezsicsökkentés eltörlésére szavaz!”

– csupa nagybetű, fekete, piros, sárga kiemelés, ordít a szórólap Heves megye 2. számú, gyöngyösi központú országgyűlési egyéni választókerületében a kampány hajrájában.

Kiss János a Tisza Párt helyi jelöltje volt, a négyoldalas kis füzet róla szól. Nem hízelgő. Kiss a szocialista vezetésű megyei önkormányzatnak dolgozott a 2000-es években, korabeli újságcikkekben mint a megyei önkormányzat idegenforgalmi irodájának vezetőjére, vagy egyszerűen csak mint irodavezetőre hivatkoznak. Turisztikával foglalkozott, volt a Tisza-tavi Ökocentrum igazgatója is.

A szórólap mindenféle korabeli botrányokkal igyekszik Kisst összekapcsolni. A felütés: „Kicsoda valójában a Tisza Párt helyi jelöltje? KISS JÁNOS ELFELEJTETT BESZÉLNI A MÚLTJÁRÓL!” Az alcímek félrevezetőek, például a „Még a doktori címét is elcsalta” nem Kiss Jánosra utal, hanem a megyei közgyűlés akkori elnökére, de ez csak annak derül ki, aki a kisbetűs részt is elolvassa.

Szabad szemmel alig látható, ki a felelős kiadója a lejárató anyagnak, elsőre csak egy vékony fehér csík tűnik fel a harmadik oldal szélén: „Kékes Online - Graven Idol Kft.”

Ezen a cégnéven keresztül eljutunk Kiss János fideszes ellenfele, a volt drogügyi kormánybiztos Horváth László régi ismerőséig, egy fideszes üzeneteket terjesztő helyi újságig, és végső soron ahhoz a vasútépítő cégig, amely egy időben még Mészáros Lőrinc V-Hídjánál is nagyobb nyereséggel dolgozott nem nyilvános közbeszerzéseken elnyert projekteken, és amelynek tulajdonosától Varga Mihály még pénzügyminiszterként havi 150 ezer forintért bérelt 169 milliós medencés balatoni luxusházat.

„Elárvult oroszlánkölyköket hagyott volna sorsukra a nyíregyházi állatkert igazgatója”

Jó reggelt! Ismét itt a 444 napindító hírlevele – amire a többihez hasonlóan itt lehet feliratkozni –, benne az elmúlt nap fontosabb anyagaival. De előtte ismét itt a múltkori felhívás: a 444 kamaszokról és egy különleges tanévről szóló új dokumentumfilmjéhez kér olvasói támogatást.

BELFÖLD

A legtisztább eljárás kellett volna legyen az NVVH-elnök kiválasztása, ehelyett katyvaszt csinált belőle a Tisza. Két felkészült független és egy tiszás jelöltet hallgattak meg a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöki posztjára. Hétfőn még saját jelöltjének nevezte a Tisza-frakció Sárvári Nicholast az NVVH élére, kedden már nem. A meghallgatásokon videót is forgattunk.

Furcsa körülmények között elnapolták a Független Közmédia Testület három tagjelöltjének meghallgatását: a Művelődési Bizottság tiszás tagja szerint pártjuk szakmai és társadalmi egyeztetést ígért, ez a kiválasztási folyamat pedig nem felelt meg ennek az ígéretnek.

Olyat csinált az MNB, amire több mint tíz éve nem volt példa: egymás után harmadik ülésén is kamatot csökkentett a monetáris tanács, az alapkamat új szintje 5,5 százalék. Az MNB szerint nemcsak idén, hanem 2027-ben is 3 százalék alatt maradhat az infláció. Varga Mihály azt is mondta: nincs titkolnivalójuk, összegyűjtik és kiadják a Transparency által kért adatokat.

Hegedűs Zsolt szerint az első 100 nap alatt nem csak tervezés történt az egészségügyben, de mostantól bárki megnézheti, ténylegesen hány perc alatt ér ki a mentő.

• Már nem Nagy Gábor Bálint a legfőbb ügyész, Baka András fogadta az ideiglenes vezetőt.

NER

A 300 milliárdos bizniszen Fidesz-közeli szereplők sokat nyertek: hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést a Külügyminisztérium a lélegeztetőgép-beszerzések miatt, Orbán Anita szerint a felsővezetés felelőssége is felmerül.

Kacsoh Dániel otthagyta a Mandinert, Kurucz Dániel interjút készített vele, erre jött Lentulai Krisztián meg Szakács István, és elszabadultak az indulatok.

• Kármán Andráshoz kerülhet a Mandiner kiadója és az MCC Mol- és Richter-részvénycsomagja is, a mezőhegyesi Ménesbirtok pedig Bóna Szabolcshoz.
• Vitézy Dávid közölte, hogy 41 milliárddal a becsült 89 milliárd forint alatt zárult a MÁV és a Magyar Közút közös járműbeszerzése.
• Böröndi Gábornak havi 2890 euróért béreltek Szentendrén házat, miután nem költözött be Ruszin-Szendi szolgálati villájába.
• Az agrárminisztérium visszavonta a Mészáros Lőrinc pulykafeldolgozó cégének odaítélt EU-s támogatást.

VIDÉK

Börtönbe vonult a magyar szélsőjobb egyik legelborultabb figurája, a hívei szerint reptiliánok kezében a haza: Posta Imre halálos ítéleteket hirdetett ki a magyar elitre, kivégzésekre és veseszúrásokra bíztatta a követőit, most mégis mártírt próbálnak csinálni belőle.

Máris lebontották a devecseri szárnyas falloszt, amiről kiderült, hogy valójában fából kifaragott AI slop volt.

• Szentendrén éjszaka mászkáló menyasszonyruhás fantomapáca, Nagytétényben horrormaszkos besurranó izgatja a lakosságot.

KÜLFÖLD

Miközben bejelentés nélkül Moszkvába repült a CIA igazgatója, Trump felvetette, hogy az Ontario-tavat is átnevezné Amerika-tóra, Kanada pedig az USA vámjaira válaszul 15-50 százalékos vámot vetett ki 700 amerikai importárucikkre.

A leváltott ukrán védelmi miniszter szerint Ukrajna lassan elveszíteni látszik az Oroszország elleni háborút: Mihajlo Fedorov szerint Kijevnek pár hónapja maradt, hogy meghozza azokat a kulcsfontosságú döntéseket, amikkel a maga javára fordíthatja a háború menetét.

• Az idei nyár volt az eddigi legrosszabb, ami a hőséghez köthető haláleseteket illeti.
• Németországban fele annyian találkoznak rendszeresen a barátaikkal, mint 40 éve.
• Soha nem voltak még ilyen melegek az óceánok, brutálisan erős lehet az El Niño.
• Norvégia be akarja tiltani az okosszemüvegek arcfelismerő funkcióját nyilvános helyeken.
• 80 évesen meghalt Dolly Parton.

Kedden jelentették be, hogy Kohán Mátyás, Lentulai Krisztián és Kacsoh Dániel otthagyta a Mandinert. A hírt Trombitás Kristóf Keresztély fideszes influenszer így kommentálta (és azóta érdemben nem is posztolt):

„a polgári Magyarországnak arra nincs ereje és pénze, hogy mandineres kollégák ne maradjanak állás nélkül. szégyelld magad, Mészáros, Tiborcz, etc. mi a f$zomat csináltál a pénzeddel, lumpen g€c1?”

Másnapra Lentulai egy – a Breaking Bad utolsó jelenetét idéző – érzelmes videóval búcsúzott el a Hotel Lentulai című műsora stúdiójától, majd a szintén Fidesz-közeli Köztér arca, Kurucz Dániel – aki korábban Sulyok Tamás mellett szervezett tüntetést – az alkalomból interjút készített a Mandiner távozó főszerkesztő-helyettesével, Kacsoh Dániellel. Röviddel ezután Lentulai a Facebook-oldalán az alábbi szöveggel szállt bele Kuruczba:

„Szerintem egy wannabe-politikus, szintén szerintem egy középszerű műsorvezető. Olyan furcsa jobboldalinak tartom, aki liberális. Lehetséges, hogy van ilyen, csak nem szeretem. Emberileg is “bemutatkozott” már nekem korábban, most meg a Kacsoh Danival készített interjújában odáig merészkedett, hogy én miattam is bukott ekkorát a Fidesz.
Majd bírálta a jobboldali sajtót is, hogy elfelejtett kritikus lenni a volt kormánnyal.
Valamint készítettek egy bejátszót, ami alapján szembesíti a Kacsoh Danit, hogy a kutya nem ismeri a Mandinert.
A Közteret bizonyára milliók.
Hol volt ez a lángelme eddig? Micsoda mulasztás, hogy nem vette észre senki.
És velük veselkedünk neki 2030-nak.”

A kommentek között pedig megjelent Kurucz, és az alábbi párbeszéd zajlott le közte és Lentulai között:

Kurucz: Krisztián, ha tényleg méltó lennél ezekhez a „férfias” szavakhoz, akkor nem üzengetnél, mint egy durcás kisfiú, hanem leülnél velem beszélgetni - interjút adni. Én továbbra is nyitott vagyok rá! Ha nem, sebaj mindenkinek van egy ilyen beakadt lemeze az enyém Magyar Péter, te meg úgy tűnik engem választottál! 😅
Lentulai: várj csak, nem te beszéltél rólam nemrég a műsorodban? Vagy hallucináltam? Ez a poszt neked üzengetésnek tűnik? Nekem nem. A célközönség nem te vagy.
Kurucz: Krisztián, nem te léptél ki tegnap a Mandinertől? Nem a volt főszerkesztő helyettessel interjúztam? De. Nézd, tényleg nem bírlak. Arrogáns, hisztigépnek látlak, de eddig se és ezután se akartam neked ártani azzal, hogy meg vagy említve. Ha ezt se bírod, akkor javaslom legyél pásztor egy hegyen, ahol nem látnak és beszélnek rólad, vagy a hoteledről! Ha pedig kiűzöd a benned élő Bede Zsoltit gyere be és beszélgessünk. Legyen tököd ember! ❤️
Lentulai: nem tök kérdése a bemenetelem, hanem elvek kérdése a be nem menetelem.. Olvasd végig a jelzőidet rólam. Én leginkább szakmai negatívumokat sorolok rólad, te emberit. Úgyhogy bőven fel vagyok hatalmazva arra, hogy: Nincs dolgunk egymással, te önhitt fallosz.
Lentulai: de talán így egyszer s mindenkorra érthetőbb: Éppen azért nem megyek be a műsorodba, hiába hivogatsz sokadjára, amiért Kövér László se fogott kezet a tiszással.
Kurucz: kicsit sokat gondolsz magadról. Kövér László mögött teljesítmény van, mögötted egy kanapé. Mellesleg minek méltassam szakmai magasságodat, ha azt te megteszed magad? 😅 Amúgy imádnám ezt az interjút:
- Krisztián, miért vagy ilyen arrogáns?
- Nem tudom, te libsi önhitt fallosz.
- Köszi, a választ.
Szeptember 5-én azért gyere el! 🇭🇺

Szakács István „patrióta” influenszer kommentben jelezte, hogy: „Na szánok rá egy posztot”, és gyorsan össze is dobott egy dissvideót:

Hatalmas tűz pusztít Szerbiában is: a Szabad Magyar Szó szerint jelenleg 35 helyen égnek a lángok, és továbbra is a Delibláti-homokpuszta térségében a legnehezebb a helyzet.

A tűzoltó-mentők és a légi egységek bevetetésének köszönhetően emberéletet nem követelt a tűz, és épületek sem égtek le, de az oltást rendkívüli módon nehezíti az erős szél és a szinte teljesen megközelíthetetlen terep. A sűrű növényzet és a homokos talaj miatt a tűzoltók sok helyre nem tudnak eljutni.

A Stolovi-hegységben 200 hektárnyi területet érintenek a lángok, az ott is a nehezen megközelíthető, veszélyes terep hátráltatja az oltást. Lukovo térségében mintegy 1000 hektárnyi füves terület, alacsony növényzet és erdő égett le, a Goč-hegységben körülbelül hat hektár fenyőerdőt érintettek a lángok, és még mindig küzdenek a tűzzel.

Már aktiválták az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusát, a Delibláti-homokpusztán folyó oltásba cseh, román és szlovák helikopterek is bekapcsolódtak, de érkeztek egységek Romániából és Németországból is. Egy oroszországi repülő is részt vesz az oltásban, amely egyszerre 42 tonna vizet képes szállítani.

Magyarország is beszállt: a Belügyminisztérium közleménye szerint itthon is komoly problémát és kihívást jelentenek hetek óta a rekordszámban előforduló szabadtéri tűzesetek, de Szerbiában még kritikusabb a helyzet. Pósfai Gábor belügyminiszter felajánlotta a magyar tűzoltók segítségét, amit a szerb belügyminiszter elfogadott. A magyar kontingens kedd este indult útnak Kecskemétről a tűz által sújtott térség felé 12 fő hivatásos tűzoltóval és négy speciális járművel.

Nagyjából 20 tényező befolyásolja a mentők kiérkezési idejét, és ebből csak az egyik, hogy nincs a közelben mentőautó - mondta a WMN-nek adott interjúban Szűcs Brigitta, az Országos Mentőszolgálat új szóvivője.

Az OMSZ kedden indított egy honlapot, amin nyilvánosságra hozták, hány átlagosan hány perc alatt ér ki a mentő országosan illetve Budapesten.

A korábbi gyakorlattal ellentétben itt onnantól számítják az időt, amikor valaki felhívja a 112-t. A honlapon részletezték, hogy onnantól kezdve mi mennyi időt vesz igénybe.

Szűcs azt mondta, két hónapig dolgoztak a szakmai anyag összekészítésén, amivel el tudják magyarázni az embereknek a folyamatot.

A cikk elején említett 20 befolyásoló tényező egyike, hogy amikor valaki a 112-t hívja, nem a mentőszolgálattal beszél, hanem egy diszpécserközponttal, amiből kettő van az országban, Miskolcon és Szombathelyen. A 112 rögzíti az adatokat – de közben itt is előfordulhat, hogy vannak nyelvi, kommunikációs vagy egyéb problémák, rosszul adják meg a címet -, majd átkapcsol a 104-re, miközben hosszú percek telnek el – magyarázta Szűcs.

Arról is beszélt, a bejelentőknek el kell dönteniük, hogy mentőre vagy segítségre van szükségük, mert olyanokkal is hívják a 112-t, hogy elzárták a vizet és nincs mit enni és inni. A következő tanácsa, hogy amikor már a 104-en beszélnek a hívásfogadóval, minden kérdésre válaszoljanak, és ne kérdezzenek vissza, hogy az miért fontos, hiszen azért hangzik el a kérdés, hogy segíteni tudjanak – például elmondják, hogyan kell újraéleszteni -, azon túl, hogy életveszély esetén a mentő azonnal elindul.

Ezek mellett a mentőállomások infrastruktúrája is közrejátszik: van, ahol dupla zárt ajtó mögött kénytelen parkolni a mentőautó a veszélyes környék miatt, és onnan kell kiállni, mikor jön a riasztás. Emiatt sérülhet az az elv, hogy a mentő a riasztástól számítva 1 vagy 2 percen belül induljon el. Ebben is fejlődni kell.

Arról is beszélt, látni kell a számokat, hogy melyek azok a települések, napszakok, amik kritikusak, és akár dinamikus mentésben gondolkodva fel lehetne állítani mentési pontokat azokra a területekere.

Az interjúban arról is beszélt, hogy hálás az előző szóvivőnek, Győrfi Pálnak, mert „több volt, mint sporszerű”, ahogy ő reagált a kinevezésére. Győrfi az együttműködéséről biztosította, és felajánlotta, hogy segít neki. Ezzel a lehetőséggel többször élt is.

Győrfi Pált júniusban váltották le a szóvivői posztról, amit Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter azzal magyarázott, hogy „egy új arc önmagában persze még nem garancia semmire. De egy tisztább hang, egy kevésbé elhasználódott szereplő lehetőséget ad arra, hogy a mentőszolgálat kommunikációja végre ne elsősorban védekezzen, hanem magyarázzon; ne eltakarjon, hanem feltárjon; ne bűnbakokat keressen, hanem tanuljon.”

Győrfi pár héttel később otthagyta a mentőszolgálatot is.

Szűcs az interjúban arról beszélt, nem gondolja, hogy Győrfi utódja lenne, mert teljesen más karakterek. „Ő egy örökség, egy ikonikus alakja a mentőszolgálatnak, nem dolgom az ő nyomdokaiba lépni”, csak tovább akarja vinni, amit Győrfi felépített. Szerinte 22 évig nagyon profin vitte a szerepet. Az viszont biztos, hogy ő nem fog elmenni a Dancing with the Stars-ba (amiben Győrfi szerepelt korábban). Arról beszélt, Győrfi nagyon azonosult a szóvivői szereppel, amit 22 év után nem lehet máshogy csinálni, de „talán ebből kifolyólag voltak ilyen szereptévesztések.”

Ő ebbe a hibába nem akar beleesni.

80 évesen meghalt Dolly Parton énekes-dalszerző-színésznő, akinek countryzenei sztárkarrierje mellett a popzenében is hatalmas népszerűség jutott, és ezzel párhuzamosan sikeres filmes és televíziós pályát is befutott. A hírt Dolly Parton hivatalos Instagram-oldalán jelentették be egy videóban, amiben az unokaöccse, Bryan Seaver szólalt meg a Parton család nevében.

Parton egészségi problémái 2025 őszén merültek fel: szeptember 28-án bejelentette, hogy egészségügyi okokból nem tudja megtartani a decemberre tervezett hat koncertjét a Las Vegas-i Caesars Palace-ban. A koncertsorozatot korábban a régóta várt színpadi visszatéréseként harangozták be.

„Ahogy azt sokan tudjátok, az utóbbi időben egészségügyi problémákkal küzdök, és az orvosaim azt mondják, néhány beavatkozásra lesz szükségem” – írta akkor. „Ahogy viccelődve mondtam nekik, úgy látszik, eljött a 100 ezres nagyszerviz ideje, bár ez most nem a szokásos látogatás a plasztikai sebészemnél! De komolyra fordítva a szót: emiatt nem fogok tudni úgy próbálni és összerakni azt a műsort, amit szeretnék, hogy lássatok, és amit megérdemeltek. Sok pénzt fizettek azért, hogy lássatok fellépni, én pedig a lehető legjobb formámat akarom hozni nektek” – közölte.

„Bár innen, Nashville-ből továbbra is tudok dolgozni minden projektemen, egyszerűen csak kell egy kis idő, hogy – ahogy mondani szokták – újra színpadképes legyek. És ne aggódjatok amiatt, hogy abbahagyom a szakmát, mert Isten még nem mondta, hogy ideje lenne leállni. Viszont úgy érzem, most azt üzeni, hogy lassítsak egy kicsit, hogy aztán készen álljak még sok nagy kalandra veletek. Szeretlek benneteket, és köszönöm a megértéseteket” – tette hozzá.

Parton olyan tehetséges dalszerző volt, hogy a Jolene-t és az I Will Always Love You-t egyetlen nap alatt írta meg. A kritikusok szerint Parton dalszerzői munkáját élénk történetmesélés, érzelmi pontosság és erős dallamérzék jellemezte, mindezt áthatóan tiszta énekhanggal adta elő. Több száz dalból álló életművéből rekordot jelentő 25 kislemez jutott az amerikai countrylista első helyére, 47 albuma pedig bekerült a country top 10-be. A poplistákon is áttört a 9 to 5-val, ami 1980-ban az Egyesült Államokban listavezető lett; zenei pályája mellett elismert színészi karriert is épített, szerepeiért kétszer jelölték Golden Globe-díjra; Imagination Library nevű olvasásösztönző programja pedig több mint 150 millió könyvet adományozott gyerekeknek.

Parton szegénységben született Tennessee-ben, egy egyszobás faházban. Negyedik gyermeke volt egy anyának, aki 35 éves korára 12 gyereket szült, az apja pedig földművesként és építőmunkásként dolgozott. Egyik kedvenc dala, a Coat of Many Colours arról szólt, hogy az anyja foltokból varrt neki ruhát.

Parton első gitárját egy mandolinból barkácsolták össze basszusgitárhúrokkal. Első valódi gitárját nyolcéves korában kapta a nagybátyjától, ezután a templomi énekléstől tízévesen eljutott a helyi televízióig, 13 évesen pedig elkészítette első lemezfelvételét. Ugyanabban az évben fellépett a nashville-i Grand Ole Opry színpadán, a countryzene egyik központi koncerthelyszínén, ahol Johnny Cash konferálta fel. „Mindig hittem abban, hogy jól fognak alakulni a dolgok, és már középiskola előtt is erről álmodtam” – mondta később. „Mindig sztár akartam lenni. Számomra ez egyszerűen természetesnek tűnt.”

Miután 1964-ben befejezte a középiskolát, Nashville-be költözött, és először dalszerzőként, nem pedig előadóként kezdte a pályáját. A következő évben előadói szerződést is kapott, és eleinte popsztárként próbálták felépíteni, sikertelenül. Miután engedték, hogy countryzenére váltson, rögtön egymás után több slágert is jegyzett, majd megjelent első albuma, a Hello, I’m Dolly.

Első filmszerepét 1980-ban kapta: a Kilenctől ötig című filmben játszott Jane Fonda mellett, az alakítását két Golden Globe-jelöléssel jutalmazták. Emellett ő írta és adta elő a film azonos című betétdalát, amit Golden Globe-ra és Oscar-díjra jelölték, illetve két Grammy-díjat is nyert, és a Billboard Hot 100 lista első helyéig jutott. Második filmje, A legjobb bordélyház Texasban ismét Golden Globe-jelölést hozott neki. Az 1984-es Énekes izompacsirta című filmben Sylvester Stallone partnere volt, 1989-ben pedig az Acélmagnóliákban olyan színésznőkkel játszott együtt, mint Julia Roberts, Daryl Hannah, Sally Field, Shirley MacLaine és Olympia Dukakis. Utolsó főszerepét az 1992-es Egyenes beszéd című filmben játszotta James Woods mellett. Az 1993-as Beverly Hill-dili és a 2005-ös Beépített szépség 2. – Csábítunk és védünk című filmben önmagát alakította, majd a Hannah Montanában Miley nagynénjét alakította Miley Cyrus és Billy Ray Cyrus mellett.

1966-ban feleségül ment Carl Deanhez – házasságuk a férfi tavalyi haláláig tartott. Dolly Parton Miley Cyrus színésznő-énekesnő keresztanyja volt. (Variety, Guardian)

A kanadai kormány bejelentette, hogy az Egyesült Államok hasonló intézkedéseire adott válaszlépésként szeptember 8-tól 15, 25 vagy 50 százalékos vámot vet ki 700 amerikai importárucikkre, 27,6 milliárd kanadai dollár (6169 milliárd forint) értékben.

A közlemény szerint ez az összeg megegyezik a Washington által bevezetett új vámok összértékével.

Emellett bejelentették azt is, hogy az új amerikai vámok további ellentételezéseként a kormány támogatni fogja az amerikai vámintézkedés sújtotta kis- és közepes vállalkozásokat egy 7,5 milliárd kanadai dolláros keretből, ami az iparágak életben tartására és munkavállalóik megtartására, valamint konkrét pénzügyi támogatások kifizetésére lesz felhasználható.

A viszontvámok az Egyesült Államokból származó ipari alapanyagok mellett mindennapi fogyasztási cikkekre is kiterjednek:

• Az amerikai acél- és alumíniumtermékek esetében 25-ről 50 százalékra nő a behozatalt terhelő vám.
• Kanada szintén 50 százalékra növelte a vámot bútorokra és ruházati termékekre.
• A teher 25 százalékos lesz bizonyos műszaki berendezések, sajtfélék, halak és tengergyümölcs-termékek, valamint bizonyos feldolgozott acél- és alumíniumáruk esetében, és növekszik a vám bizonyos kozmetikumok, de az USA-ból származó vécépapír után is.
• Kanada egyúttal érvényben tartja az Egyesült Államokban gyártott járművek 25 százalékos vámját.

A vámok elsődleges célja nem Kanada vámbevételeinek növelése, hanem a kanadai vállalkozások védelme és az Egyesült Államokból származó behozatal csökkentése.

A viszontvámokat a kanadai kormány arra reagálva jelentette be, hogy Donald Trump amerikai elnök kormányzata szombaton 20 milliárd dollár értékben 50 százalékos vámot vetett ki kanadai árucikkekre. Az intézkedést washingtoni részről a két ország közötti kereskedelmi megállapodás véglegesítésére irányuló tárgyalások összeomlásával indokolták.

Trump csütörtökön még arról beszélt, hogy Mark Carney kanadai miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésén megállapodott egy „méltányos” kereskedelmi egyezmény alapelveiről, a megállapodás véglegesítéséről viszont nem jutottak egyezségre, és ezután újra elmélyült az amerikai–kanadai kereskedelmi konfliktus.

Miután az ontariói miniszterelnök azt mondta, hogy Ronald Reagan hányna Trump vámjaitól, az amerikai elnök felvetette azt is, hogy az Ontario-tavat átneveznék Amerika-tóra, mondván: „a továbbiakban várhatóan nem sok üzletünk lesz Ontarióval”. (MTI)

Ukrajna lassan elveszíteni látszik az Oroszország elleni háborút – mondta a Reutersnek a leváltott védelmi miniszter. Mihajlo Fedorov szerint Kijevnek pár hónapja maradt, hogy meghozza azokat a kulcsfontosságú döntéseket, amikkel a maga javára fordíthatja a háború menetét.

Fedorov – a fiatal reformer, akinek a múlt havi menesztése hetekig tartó tüntetéseket váltott ki – azt mondta, Ukrajnának nincs átfogó elképzelése arról, hogyan nyerhetné meg a négy éve tartó konfliktust, és az innováció hiánya is hátráltatja.

Szerinte a mélyen gyökerező korrupció és klientúrahálózatok, valamint az állami intézmények politikai függetlenségének hiánya szintén visszahúzza az országot.

„Azt hiszem, most olyan fordulóponthoz érkeztünk, ami meghatározza a jövőbeli pályánkat, de jelenleg úgy tűnik, fokozatosan, lassan veszítünk”

– mondta Fedorov, élesen eltérve Kijev hivatalos kommunikációjától. Szerinte Ukrajnának továbbra is „minden esélye megvan” a győzelemre, de sürgősen szüksége van egy tervre a háború lezárásához.

Az ukrán elnöki hivatal Fedorov kijelentéseire reagálva közölte, hogy amíg a minisztériumban dolgozott, pozitívan nyilatkozott a háború menetéről, és azóta csak a személyes státusza változott meg.

Fedorov utódja a minisztérium élén Jevhen Hmara, Ukrajna Biztonsági Szolgálatának korábbi magas rangú tisztje lett. Zelenszkij azt mondta, „kiemelt jelentőségű kormányzati tisztséget” ajánlott a volt miniszternek, amiben Ukrajna technológiai szektorának megerősítésével foglalkozhatna. Az elnökhöz közel álló egyik forrás szerint az ajánlat két lehetőséget tartalmazott: Fedorov vagy a katonai innovációért felelős miniszterelnök-helyettes lehetett volna, vagy kinevezték volna az Ukroboronprom, Ukrajna állami tulajdonú hadiipari konglomerátumának élére. De Fedorov mindkét lehetőséget elutasítva közölte: kizárólag védelmi miniszterként hajlandó visszatérni.

Kevés az elfogórakéta

Oroszország havonta több tucat ballisztikus rakétával támad ukrán gyárakat és raktárakat, és Ukrajna ezek többségét nem képes lelőni, mert egyre kevesebb elfogórakétája maradt. Bár Oroszország kevesebb területet foglal el, mint tavaly, a Donbaszban továbbra is lassan nyomul előre, miközben az ukrán frontvonal ritkán kiépített gyalogsági állásait jórészt motiválatlan sorkatonák tartják.

Ukrajna eközben fokozta saját drón- és rakétatámadásait mélyen Oroszország területén. Több fontos hadiüzemet is eltaláltak, súlyos károkat okoztak olajfinomítókban, és országos üzemanyaghiányt idéztek elő.

Egy július végi közvélemény-kutatás szerint az ukránok 82 százaléka hisz abban, hogy Ukrajna győzni fog, bár a többség arra számít, hogy a harcok 2027-ben vagy még később is folytatódnak majd.

A 35 éves Fedorovot fél évvel a kinevezése után menesztették. A beszerzések és a mozgósítás területén indított reformjai miatt összeütközésbe került a katonai vezetéssel és politikai riválisaival. A múlt héten felkavarta az ukrán politikát azzal, hogy első jelentős politikai szereplőként háborús választások megtartását követelte, és „rendszerszintű” kormányzási válságról beszélt.

A hétfői interjúban hangsúlyozta az AI-vezérelt autonóm drónok, az orosz légitámadások kivédésére alkalmas olcsó elfogórakéták és Ukrajna saját ballisztikusrakéta-programjának fontosságát – ezek szerinte megfordíthatják a háború menetét. Az ukrán gyártók már dolgoznak ezeken a technológiákon, de Fedorov szerint az országnak egységes stratégiára van szüksége ahhoz, hogy a bevetésük után a lehető legnagyobb hatást érjék el.

Fedorov olyan frontvonal vízióját vázolta fel, amit az ellenség észlelésére szolgáló elektronikus érzékelők hálóznak be, miközben szárazföldi és légi drónokkal minimálisra csökkentik az emberek jelenlétét. Azt mondta:

„Már most is léteznek olyan technológiák, amikkel teljesen meg lehetne állítani az oroszokat, de mivel nincs jövőképünk (…) nem alkalmazzuk ezeket.”

Fedorov bírálta az ukrán államban rejlő lehetőségek elpazarlását és az állam működésének hatékonyságát, ami szerinte csak „5 százalékos”.

A költségvetési hiány mértéke

Fedorov szerint ő volt az egyik fő kezdeményezője annak az idei drónhadjáratnak, ami az Oroszország által megszállt dél-ukrajnai területeken az orosz üzemanyag-ellátást és katonai logisztikát vette célba, és komoly problémákat okozott az orosz frontnak.

Szerinte még néhány hónapig nyitva áll a lehetőség az akció folytatására, aminek a célja az orosz megszállás alatt álló Krím elszigetelése, mielőtt Oroszország kidolgozza, hogyan válaszoljon az ukrán taktikára. Ez a csapássorozat jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megváltozzon az Ukrajna kilátásairól szóló közbeszéd.

Fedorov korábban azt mondta, hogy a hadjárat sikerét segítette az a döntése, hogy előrehozta a 2026 második felére betervezett kiadásokat. Volodimir Zelenszkij elnök – Fedorov egykori politikai támogatója, aki időközben a riválisává vált – a hétvégén azt mondta, a kiadások előrehozása 27 milliárd dolláros lyukat ütött a minisztérium költségvetésén, amire a külföldi támogatásoktól függő Ukrajnának nincs megoldása.

Fedorov azt mondta, fogalma sincs, Zelenszkij honnan vette ezt a számot, mert ő olyan kiadási tervet dolgozott ki, ami az új közbeszerzési tendereken elérhető megtakarításokra és nemzetközi támogatásokra támaszkodott. Fedorov szerint amikor megérkezett a védelmi minisztériumba, olyan főosztályvezetőket talált, akiket ukrán védelmi ipari cégek kérésére neveztek ki, hogy azok érdekeit képviseljék. „Az év végére a mi terveink szerint kb. 5 milliárd dollár lett volna a költségvetési hiány, és tudtuk, honnan szerezzük meg ezt a pénzt” – mondta. „Talán megváltozott a terv, és új projektek jelentek meg, amelyek ekkora költségvetést igényelnek” – tette hozzá.

A választások kérdése

Fedorov választások megtartására vonatkozó felhívása sokakat meglepett, a közvélemény-kutatások következetesen azt mutatják, hogy kicsi a lelkesedés a háború alatti választások iránt. Zelenszkij azt mondta, a választások tönkretehetik Ukrajnát, miközben az ország Oroszországgal harcol.

Ukrajnában Oroszország 2022. februári inváziója óta hadiállapot van érvényben, és az biztonsági okokból tiltja a választások megtartását. Az elnök azt mondta, lehetséges, hogy külső erők ösztönzik Fedorovot arra, hogy választásokat követeljen, de Fedorov ezt határozottan tagadta. Bár a háború alatti választások megtartása óriási logisztikai nehézségekkel járna, Fedorov szerint Ukrajna képes lenne innovatív megoldásokat találni. Azt ugyanakkor túl korainak nevezte, hogy arról beszéljen, indulna-e az elnöki posztért.

Addig is azt tervezi, hogy idejét megosztja az ukrajnai választások visszaállításáért folytatott kampánya és az innovatív katonai technológiákra összpontosító vállalkozások között – utóbbiak közé tartozik egy befektetési alap is, amihez egy közelgő amerikai útján vonna be tőkét.

Kanyaró miatt halt meg két ember Pennsylvaniában, akik nem voltak beoltva a vírus ellen – közölték az egészségügyi hatóságok. Róluk további részleteket nem közöltek.

Az államban idén 393 esetet regisztráltak a rendkívül fertőző vírusból, miközben az Egyesült Államokban a fertőzések száma elérte a 35 év óta legmagasabb szintet. Az év első hét hónapjában 2777 megerősített esetet regisztráltak, ami csaknem ötszázzal több, mint amennyi tavaly egész évben volt.

Tavaly Texasban két beoltatlan gyermek halt meg egy kanyarójárvány következtében, amely több mint 1 000 embert, elsősorban gyermekeket fertőzött meg.

Lancaster megyében, ahol a legutóbbi halálesetek történtek, az óvodáskorú gyermekek 85 százaléka kapott kanyaró elleni védőoltást – ez jóval elmarad a 95%-os aránytól, amely a nyájimmunitás kialakulásához szükséges.

A pennsylvaniai egészségügyi miniszter szerint miután a kanyarót 30 éve nagyrészt felszámolták a szövetségi államban, az emberek nem ismerik a betegséget, és nem értik teljesen, milyen súlyos lehet.

Az esetszámok azzal párhuzamosan emelkednek, hogy az elmúlt években az Egyesült Államokban nőtt az oltásokkal szembeni bizalmatlanság, ezért kisebb az átoltottság.

Az Egyesült Államokban az egy és hat év közötti gyermekek számára két oltást javasolnak, amely 97%-os hatékonysággal véd a betegség ellen.

A hónap elején Donald Trump elnök aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely a gyerekoltások számának csökkentését szorgalmazza, és azt javasolja, hogy a mumpsz, kanyaró és rubeola (MMR) elleni oltást három különálló adagra osszák fel. A közegészségügyi szakértők attól tartanak, hogy a rendelet zavart kelt a biztonságos és hatékony oltással kapcsolatban, és drága is lesz.

A végrehajtási rendeletet azután hozták meg, hogy Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter az elmúlt évben számos lépést tett az amerikai oltási politika átalakítására, beleértve a gyerekek oltási ütemtervét is. A változtatások közül sokat egy szövetségi bíró még az év elején megakadályozott.

Az oltásszkeptikus Kennedy ellentmondásos üzeneteket fogalmazott meg az MMR-vakcinával kapcsolatban, néha támogatta azt, máskor pedig bizonyítatlan állításokat terjesztett azok biztonságosságáról. (BBC)

• Kedden megkezdődött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztása, a reggel 9-es bizottsági ülésen a három elnökjelöltet, Ligeti Miklóst, Unger Annát és Sárvári Nicholast hallgatták meg.
• A jelöltekről itt, az NVVH-ról pedig ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
• A kiválasztási folyamatban tanácsadóként négy civil szervezet vett részt: a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Magyarok Világszövetsége. A meghallgatáson a Fidesz nem jelent meg.

Bejelentette a norvég kormány, hogy szabályozni kívánja az okosszemüvegek használatát, és tervei szerint az arcfelismerő funkciójuk alkalmazását nyilvános helyeken be is tiltja.

Az okosszemüvegekkel egyebek mellett fényképeket és videókat lehet készíteni, zenét lehet hallgatni, telefonhívásokat fogadni és küldeni, szöveget idegen nyelvre fordítani, szöveget vagy térképeket a látómezőben megjeleníteni, illetve mesterséges intelligencián alapuló „asszisztenssel” kommunikálni.

Karianne Tung digitalizációért felelős norvég miniszter szerint védeni kívánják az új technológiáknak kitett személyek magánéletét, ezért tervezi a jelenleginél szigorúbban szabályozni az okosszemüvegek és a hasonló készülékek használatát, így az arcfelismerő funkció alkalmazását nyilvános helyeken.

A tervekben szerepel egy olyan szakértőcsoport létrehozása is, ami tanácsot ad a kormánynak a fogyasztóknak az új technológiák felhasználásával szembeni védelme terén, és felszólította a közszférát és magánszektort, hogy gondolkodjanak el a területtel kapcsolatosan saját szabályokról. Karianne Tung közölte:

„Egyre világosabban látszik az a tendencia, hogy mesterséges intelligenciát csatlakoztassanak a szemüvegekbe, fejhallgatókba, sisakokba és más, naponta használt termékekbe épített kamerákhoz és mikrofonokhoz. El kell kerülnünk, hogy ezeket az eszközöket bárkinek a megfigyelésére használják fel nyilvános helyeken.”

Finn Lutzow Myrstad, a Norvég Fogyasztók Tanácsának az informatikai politikáért felelős vezetője üdvözölte a kormány kezdeményezését, és felszólította a kereskedőket, hogy függesszék fel az okosszemüvegek forgalmazását, amíg nem tisztázódik a jogi háttér.

A Meta már kidolgozott okosszemüvegekben alkalmazható arcfelismerő funkciót, és Myrstad szerint csak idő kérdése, mikor alkalmazzák a szemüvegekben. De figyelmeztetett, hogy az arcfelismerő funkció betiltása ezekben az eszközökben nem tudja megakadályozni, hogy másokról a tudtuk nélkül felvételt készíthessenek. (MTI)

A kormány szigorítja és pontosítja a zártkörű befektetési alapok (a magántőke- és kockázatitőke-alapok) tényleges tulajdonosainak azonosítására vonatkozó szabályokat – közölte az igazságügyi miniszter egy Facebook-videóban.

Görög Márta azt írta:

„Az elmúlt években gyakran találkozhattunk azzal, hogy a magántőkealapokat és a kockázatitőke-alapokat valójában arra használták, hogy a nyilvánosság elől rejtve maradjanak jelentős vagyonelemek végső és valódi tulajdonosai.

Közérdek, hogy nyilvános legyen, hogy kik állnak az alapok mögött.

Éppen ezért a Kormány szigorítja és pontosítja a zártkörű befektetési alapok tényleges tulajdonosainak azonosítására vonatkozó szabályokat. E körbe értjük a magántőke- és kockázatitőke-alapokat.”

A videóban Görög elmondja, hogy a cél a tulajdonosi láncok átláthatóbbá tétele, különös tekintettel azokra a konstrukciókra, amik alkalmasak lehetnek a végső tulajdonos kilétének vagy a tulajdonosi láncolat természetének elfedésére. Azt mondja, a javaslat emellett átláthatóbbá tenné a közbeszerzéseket, szigorítaná az átláthatósági szabályokat, erősítené az ajánlattevők tulajdonosi hátterének megismerhetőségét és bővítené a közzétételi kötelezettségeket.

Az Integritás Hatóság eljárást kezdeményezhetne a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, ami akár a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséhez is vezethet.

A javaslat bővítené a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban közzétételre kötelezett szervezetek és adatok körét is: ennek a nyilvántartásnak biztosítania kell a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok megismerhetőségét, mégpedig gépi, olvasható, kereshető, letölthető és összehasonlítható formában.

A törvényjavaslat pontosítja azt is, hogy kik minősülnek kizárt vagy nem kizárt közjogi képviselőnek közpénzből finanszírozott támogatásoknál, és bővíti azoknak a szervezeteknek a körét, amik bizonyos politikai vagy közjogi érintettség esetén nem pályázhatnak, és nem részesülhetnek támogatásban.

John Ratcliffe, a CIA igazgatója bejelentés nélküli látogatást tett Moszkvában – közölte Jennifer Jacobs, a CBS News Fehér Ház-i tudósítója. Egyelőre nem tisztázott a látogatás célja.

Az Axios egyik forrása szerint Ratcliffe azért utazott Moszkvába, hogy orosz tisztviselőkkel tárgyaljon. A forrás szerint az út előtt az Egyesült Államok tájékoztatta Ukrajnát, hogy magas szintű delegáció indul Moszkvába, és a támadások felfüggesztését kérték.

A CBS szerint Ratcliffe az amerikai légierő egyik Boeing C-17-es repülőgépén érkezett Moszkvába. Arról, hogy a gép landolt kedd reggel a Vnukovo repülőtéren, már korábban beszámoltak.

Van olyan elmélet is, ami szerint Ratcliffe útja összefüggésben állhat Charles Zimmerman, egy Oroszországban elítélt amerikai állampolgár szabadon bocsátásával. Egy orosz bíróság idén öt év börtönre ítélte Zimmermant a jachtján talált fegyverek és lőszerek birtoklása miatt. Zimmerman az Egyesült Államokból Szocsiba hajózott, hogy találkozzon egy kazanyi nővel, akivel az interneten ismerkedett meg, és nem közölte a határőrökkel, hogy fegyvereket szállít magával, amelyeket – saját állítása szerint – önvédelemre tartott.

A független orosz oknyomozó média, az iStories arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin augusztus 25-én két titkos rendeletet írt alá, amelyek közül az egyik valószínűleg Zimmerman kegyelméről szól. Oroszország a hónap elején szabadon engedte Robert Gilman volt amerikai tengerészgyalogost, aki a voronyezsi börtönben ült. Donald Trump amerikai elnök szerint Putyin humanitárius okokból engedte szabadon Gilmant, és nem kért semmit cserébe, ezt a lépést az ukrajnai béke ügyében az Egyesült Államokkal folytatandó új tárgyalási forduló előkészítésének tekintik.

A Global Reach nevű jogvédő szervezet szerint további öt amerikai állampolgár van fogságban Oroszországban. (Meduza)

Nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a Ceutában kialakult helyzetet a spanyol kormány keddi ülésén Maridban. A döntés lehetővé teszi egy egységes parancsnokság felállítását a különböző közigazgatási szervek közötti hatékony koordináció biztosítására – közölte Elma Saiz kormányszóvivő és migrációért felelős miniszter a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón. „A kormány jelen volt, jelen van és a továbbiakban is jelen lesz Ceutában, ameddig csak szükséges” – mondta.

A nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű helyzet kihirdetéséhez szükség volt a spanyol Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyására is, ami a kabinet ülése előtt tanácskozott Pedro Sánchez miniszterelnök vezetésével. A testületet utoljára tavaly áprilisban, az országos áramszünet miatt hívták össze. Az egységes irányító testület vezetésével Ángel Víctor Torrest, a területi politikáért felelős minisztert bízta meg a kormány.

Július utolsó hetében több mint 70 ezren jutottak be illegálisan az észak-afrikai spanyol autonóm város területére a szomszédos Marokkóból. Nagy többségük ugyan a következő egy-két napban visszatért, de „5-10 százalékuk” Ceutában maradt – indokolta a miniszter a szükségességét az új testületnek, amiben mások mellett képviselteti magát a ceutai autonóm kormány és a spanyol hírszerzés is. A testület feladata lesz a többi közt humanitárius intézkedések elfogadása, a jogi keretek betartása mellett az illegális bevándorlók visszaküldésének és a menedékkérők meg a kísérő nélküli gyerekek elhelyezésének megszervezése.

A menekültügyi törvény reformja

A kormány a nyári szünet utáni első ülésén elfogadta a bevándorlási és menekültügyi törvény reformjáról szóló javaslatokat is, hogy a spanyol jogszabályokat összehangolja a 2024-ben elfogadott EU-s migrációs és menekültügyi paktummal. Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter szerint egy „rugalmasabb, hatékonyabb, rendezett és az alapvető jogokat tiszteletben tartó védelmi rendszer” létrehozása a cél, ami jobban igazodik a migráció valóságához, anélkül, hogy csorbítaná a kérelmezők és a védelemben részesülők számára biztosított garanciákat.

Például aktualizálja a nemzetközi védelem, a menekültstátusz és a kiegészítő védelem fogalmát, és nevesít olyan, a védelemre jogosító okokat, mint a nemi identitás vagy a fogyatékosság miatti üldöztetés. A nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásánál különbséget tesz a szokásos és a gyorsított elbírálási eljárás között, utóbbit három hónapon belül le kell folytatni.

A módosítással bevezetnének egy új mechanizmust, hogy információt gyűjthessenek az országba illegálisan belépőkről: ez magában foglalja a személyazonosság megállapítását, az orvosi vizsgálatot, a biometrikus adatok felvételét, a biztonsági ellenőrzést, egy sebezhetőségi felmérést és az egyedi körülmények alapján a megfelelő eljárás elrendelését. Az európai szabályozás egy hétben maximálja a szóban forgó mechanizmus időtartamát, de Spanyolország 72 órás korlátot határoz meg, amit bírósági végzéssel lehet meghosszabbítani. (MTI)

Tényleges életfogytiglant kapott az a férfi, aki 2024 októberében bosszúból megölte kétéves kisfiát a Somogy megyei Zákányban.

A Pécsi Ítélőtábla közleménye szerint a férfinak és élettársának 2022-ben született gyereke, a pár kapcsolata viszont megromlott, miután a férfi ivott. A nő 2024 augusztusában végleg elköltözött tőle. A gyerekkel való kapcsolattartásban szóban egyeztek meg, de mivel a vádlott rendszerint nem vitte vissza a fiát a megbeszélt időpontban, az anya pert indított.

Közben a férfi az anya beleegyezésével 2024 októberében saját házába vitte a gyereket, majd két nappal később úgy döntött, azzal áll bosszút a korábbi élettársán, hogy megöli a gyereket.

A gyereket elaltatta, majd egy állatok leölésére használt eszközzel fejbe lőtte. A kisfiú a helyszínen meghalt.

Az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék a vádlottat aljas indokból, tizennegyedik életévét be nem töltött és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A Pécsi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést helybenhagyta, így az ítélet jogerős. (MTI)

Maradék hívei, a saját magáról elnevezett PI-Kör tagjai kíséretében hétfőn bevonult a tököli bv.-be Posta Imre, a szélsőjobbos, összeesküvés-elméleteket terjesztő antiszemita uszító, hogy megkezdje börtönbüntetését. A volt rendőrpszichológust, aki a radikális színtéren is fanatikus futóbolondnak számít, jogerősen két és fél évre ítélték az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt, megfelezve az első fokon rá kiszabott büntetést.

Az ügy, ami Posta és az ügy másodrendű vádlottja (hétfőn K. Áron Dezső is megkezdte a büntetését) lecsukásához vezetett, egy zárt körű pikniknek indult a Duna közelében, Kulcson 2021 szeptemberében. A rendezvényen a szervezők egy „rögtönítélő bíróságot” állítottak fel, mely azon nyomban halálos ítéleteket szabott ki a fél magyar elitre, kormánypárti és ellenzéki politikusokra, vagy éppen a Covid-lezárások miatt felelősnek tartott vezető orvosokra.

„Amitől a legjobban félnek, az vár rájuk, a halál, mert a testük teljesen elkorcsosult, a teljes megsemmisülés. Bűnszövetkezetben elkövetett népirtás, hazaárulás, korrupció, élősködő értékrombolás miatt halálbüntetésre ítélték magukat a következő döntési pozícióban lévő személyek”

- kezdett az ítélet kihirdetésébe az erre kijelölt „bíró”, a most szintén börtönbe kerülő K. Áron, és már kezdte is sorolni a neveket Orbán Viktortól Toroczkai Lászlón és Gyurcsány Ferencen át Müller Cecíliáig, Fekete-Győr Andrástól Szijjártó Péteren át Freund Tamásig.

Mindez a PI-Kör általuk teljesen komolyan vett performansza volt. A kör már nevében is Posta Imre körül forgott, ő vezette ezt a szeánszt is terepszínű ruhában, és ő alakított már 2010-ben is ellenkormányt - mostanra pedig nemcsak a valódi államhatalom teljes tagadásáig, de a személyes likvidálás parancsáig jutott el.

Posta Imre először mint a Köztársasági Őrezred túlmozgásos pszichológusa jelent meg a nyilvánosság előtt, még Gyurcsány alatt. A pszichológus a rendőrség morális válságáról küldözgetett mindenhova leveleket, személyes és rendszerszintű konteókat keverve bele a vádaskodásaiba. A rendőrségen belüli állapotokért az „idegenszívűeket” hibáztató, ekkoriban már bőszen zsidózó Postát eleinte a szélsőjobboldal emelte keblére, volt vendég lakossági fórumokon és Bayer Zsoltnál, de a szélsőjobbról is leesett a szélen: a Jobbikot hamarosan már ugyanúgy zsidózta, mint mindenki mást.

Átlagosan 21,1 fokot mértek az óceánok felszínén augusztus 22-én, amivel megdőlt a hőmérsékleti rekord – írja az Időkép az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálata alapján. A korábbi rekord 21,09 fok volt, amit 2024 márciusában mértek.

Az óceáni hőrekordok jellemzően márciusban vagy áprilisban szoktak megdőlni, mikor a déli féltekén véget ér a nyár. Idén nem ez történt.

A szakértők szerint ebben kulcsszerepet játszik az, hogy évtizedek óta nem látott erősségű lehet az El Niño. A jelenség a csendes-óceáni passzátszelek irányát és erősségét változtatja meg, aminek hatására meleg víz emelkedik a felszínre az óceán keleti térségeiben, befolyásolva a világ éghajlatát.

A felmelegedő óceán miatt emelkedik a tengerszint, pusztulnak a korallzátonyok - ami kihat a halászatra is -, intenzívebbek lesznek a viharok, és a felmelegedő óceán kevésbé hatékonyan tudja elnyelni a szén-dioxidot, ami a klímaváltozás miatt fontos.

„Az Egyesült Államok komolyan fontolóra veszi, hogy az Ontario-tó nevét Amerika-tóra változtatja, tekintettel arra, hogy a továbbiakban várhatóan nem sok üzletünk lesz Ontarióval. Köszönöm, hogy figyelmet szenteltek ennek az ügynek!”

– posztolta Donald J. Trump, egy térképpel nyomatékosítva a „fenyegetőzését”.

A lépés azután jött, hogy az amerikai elnök további vámokkal szorongatná még jobban a kanadai gazdaságot, amire Ontario miniszterelnöke kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államokba exportált áramot és kritikus nyersanyagokat is elzárhatja.

Trump korábban a Mexikói-öblöt nevezte át Amerikai-öbölnek (ebben a világ nagy része nem követte, így Magyarország sem), utána pedig kitiltott egy újságírót az Ovális Irodából, mert az öblöt Mexikói-öbölnek nevezte.

Múlt héten írtuk meg, hogy hiába nyújtott be a Transparency (TI) közérdekű adatigénylést a Magyar Nemzeti Bankhoz, amiben a jegybank által 2025. január 1-je után megkötött visszterhes és ingyenes szerződéseinek adatait kérték ki. A jegybank ugyanis a meghosszabbított válaszadási határidő lejárta után annyit közölt, hogy a törvény szerinti közzétételi kötelezettség „nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), tekintettel arra, hogy az MNB nem költségvetési szerv. Ebből következően az MNB az Infotv. jelzett mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalmú adatbázist nem képez”. A jegybank ezzel az érveléssel kísértetiesen azt a kártyát vette elő, amit a 2010-es évek közepén a Pallas Athéné alapítványok gründolásakor is megpróbáltak kijátszani Matolcsyék – hogy aztán az Alkotmánybíróság mondja ki, hogy az MNB által kezelt vagyon igenis közvagyon.

Nem csoda, hogy cikkünk nyomán az adatigénylés és adatközzététel kérdése előkerült a keddi jegybankelnöki sajtótájékoztatón is.

„Ez az adatigénylés a jegybanki alapműködéshez kapcsolódó szerződésekre vonatkozóan jóval részletesebb adathalmazra irányult annál, mint amit a jegybank az információs törvény alapján eddig közzétett. Ebből következően ilyen típusú adatbázist eddig nem készített a jegybank, sem az előző vezetés, sem a mostani” – mondta Varga Mihály. Az MNB elnöke szerint „mivel nincs titkolnivalónk, ezeket az adatokat összegyűjtjük, a kollégáim már dolgoznak azon, hogy több száz adat, ami eddig nem volt összerendezve, rendelkezésre álljon”.

Bár Varga többször elmondta, hogy az Infotörvény az ő jogértelmezésük szerint ezt a közzétételt nem írja elő, „én helyénvalónak tartom, hogy továbbvigyük a transzparenciát, és rendszeresen közzétegyük a jegybank alaptevékenységéhez kapcsolódó szerződéses információkat”. Úgy is fogalmazott: „tulajdonképpen hálás lehetek az adatigénylőnek, hogy rávilágított egy pontra, ahol eddig mi eltérő módon jártunk el”. Igaz, az nem világos, hogy ha szerinte jogilag nekik volt igazuk, akkor miért is kellene hálásnak lenniük, és miért kezdenek most másképp eljárni.

Azt hozzátette: természetesen az adatok közzététele nem érinti azokat a kérdéseket, amik például a devizatartalék kezeléséhez, vagy az aranytartalék kérdéséhez kapcsolódnak. Az MNB-elnök hozzátette, hogy emellett megvizsgálják az Európai Központi Bank gyakorlatát, és ha az még szélesebb körű adatközzétételt indokol, akkor tovább bővítik majd a közzétételi kört.

Varga szerint tehát csak annyi történt, hogy amiről eddig nem volt adatbázisuk, arról most elkészítik az adatbázist, és azt nyilvánosságra hozzák. Hogy mikorra fejeződik be ez a munka, és hogy a korábban a TI adatigénylésére küldött válaszukban ezt miért nem írták le – azt valóba leírták, hogy „az MNB az Infotv. jelzett mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalmú adatbázist nem képez”, de arra semmilyen utalás nem volt, hogy ezen változtatni akarnának –, azt nem mondta el. Az akkori MNB-levél és a mostani MNB-elnöki szavak mindenesetre azt jelzik, hogy a jegybank vezetésének az elmúlt néhány napban, cikkünk megjelenése óta változott az adatok közzétételével kapcsolatos álláspontja.

A svéd hadsereg arra kérte a kormányt, hogy sajátítson ki egy orosz üzletember tulajdonában lévő ingatlant, ami az egyik haditengerészeti bázisának közelében található.

A közlemény szerint a Stockholmtól kb. 60 kilométerre délre fekvő, a musköi haditengerészeti bázis egyik bejáratánál található ingatlan útjában áll a svéd hadsereg azon elképzelésének, ami szerint ez a helyszín „egyedülálló feltételeket biztosítana a haditengerészeti bázis védelmének megerősítésére egy olyan időszakban, amikor az orosz drónhadviselés fejlődése növekvő fenyegetést jelent Svédország biztonságára”. Ezért a svéd hadsereg ingatlanvagyonának kezeléséért felelős ügynökség arra kérte a kormányt, hogy a légi és a tengeri drónok jelentette fenyegetésekkel szembenézve tegyen intézkedéseket Svédország védelmére, és szerezze meg az ingatlant.

Carl-Johan Edström, a svéd hadsereg vezérkari főnöke szintén az ingatlan megszerzése mellett érvelt. Országa 2024 óta fennálló NATO-tagságára utalva azt mondta, „Svédországot és a szövetséget ma egy olyan valós veszély fenyegeti, aminek a súlyosságára a II. világháború vége óta nem volt példa”.

Az Expressen svéd napilap információi szerint az ingatlan tulajdonjoga Sztanyiszlav Alescsenko orosz üzletember feleségének a nevére van bejegyezve, és az üzletember kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. (MTI)

A hétfői meglepetésbejelentés után újabb közleménnyel jelentkezett a Tisza frakciója a Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnökének jelölési folyamatáról. Emlékezetes: kedd reggeli cikkünkben foglaltuk össze, hogy egy katyvasszá alakult az egész, mert miután az illetékes parlamenti bizottság (tiszás többsége) eldöntötte, ki volt a csaknem száz pályázóból a három legjobb, aki továbbjuthat a meghallgatási körbe, a Tisza parlamenti képviselőcsoportja váratlanul bejelentkezett, hogy nekik is van ám egy jelöltjük, Sárvári Nicholas, akit a pályázók közül továbbküldenének. Ő így továbbjutott, függetlenül attól, hogy a bizottság szavazott-e róla vagy sem, illetve mi lett annak a szavazásnak az eredménye.

Erről írtuk meg viszonylag hosszan, több megválaszolatlan kérdéssel illusztrálva, hogy ez nagyon furcsa eljárás így, főleg, hogy a Tisza nem érvelt, nem magyarázott, nem közölte, hogy miért Sárvári, ő hányadik lett, csak annyit, hogy - idézzük szó szerint - a TISZA-frakció jelöltjei a következők: az NVVH elnöki posztjára: Sárvári Nicholas.

Ezen a bizottsági ülésen a Fidesz és a KDNP nem vett részt, a Mi Hazánk „személyi javaslatait” Novák Előd szerint leszavazták. Próbáltunk kérdéseket feltenni hétfőn a Tisza frakciójának, de nem válaszoltak.

Cikkünk aztán Magyar Péter kommentjének segítségével, amiben egyébként Magyar sem cáfolta egy állításunkat sem, csak műhisztinek nevezte azokat, Török Gábor Facebook-posztjáig is eljutott. A meghallgatások pedig kedd délelőtt lementek, itt számoltunk be róluk.

A Tisza frakció keddi közleménye mindehhez képest most azt írja,

„a meghallgatott jelöltek egyike sem párt, vagy frakció jelöltje. A nyílt pályázatra jelentkezettek közül a bizottság által kapott értékelések alapján választották ki a három legtöbb pontot kapott pályázót, akiknek a meghallgatását kezdeményezte a bizottság. Emellett a minél szélesebb verseny érdekében a frakciók kezdeményezhették egy-egy plusz pályázó meghallgatását is. A TISZA-frakció élt is ezzel és a negyedik legmagasabb pontot kapott pályázó meghallgatását is kezdeményezte.”

Így lett a frakció jelöltjéből nem a frakció jelöltje. Tiszás képviselők közben arra is felhívják a figyelmet, hogy Sárvárit nem az NVVH elnökjelöltjeként nevezték meg, hanem „csak” arra, hogy jelöltként hallgassa meg a bizottság. Ennek ellenkezőjét egyébként senki nem állította.

Ez a fenti, keddi tiszás magyarázat néhány kérdésre már választ ad, ha valóban így történt, de tény, hogy egészen idáig nem ezt mondták. És ne feledjük: továbbra sem tudjuk, pontosan hogyan álltak össze a pályázatokra adott pontszámok, miért nem jelentették be Sárvárit is hétfőn a bizottsági ülés után és pontosan mi történt a hétfői, „előjelölő” zárt ülésen.

Az infláció júniusban is az előrejelzett alatt volt, a hazai eszközök kockázati felára továbbra is stabil – ezt a két tényezőt emelte ki Varga Mihály MNB-elnök azután, hogy a monetáris tanács a keddi ülésén 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot.

A piaci előrejelzések szerint a Fed és az EKB kamatemelései várhatók idén, a fejlett piacokon nemzetközi hozamkörnyezet és a kamatemelési pálya miatt fennáll annak kockázata, hogy a feltörekvő piacokról tőkekivonás történet. Ezt, illetve azt, hogy a meghatározó jegybankok milyen üzemben hajtják végre a kamatemeléseiket, az MNB folyamatosan figyeli.

A forint árfolyama maradt az elmúlt hónapokra jellemző erősebb sávban, volt egy átmeneti gyengülés, de azt korrekció követte. A devizapiaci stabilitás hozzájárul az árstabilitási cél eléréséhez. A 10 éves állampapírhozamok a lengyel állampapírokénál kedvezőbbek, a német-magyar hozamkülönbözet nem változott.

A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy az év hátralevő részében és 2027 egészében is a 3 százalékos inflációs cél alatt alakul az áremelkedés üteme, mondta Varga. A stabilan erősebb forint dezinflációs hatása ugyanis fokozatosan megjelenik az árakban. A júniusi infláció alacsonyabb volt a jegybanki előrejelzésnél és az elemzői várakozásoknál is. Az MNB már tavasszal megkezdte saját inflációs célja felülvizsgálatát, ennek eredményéről várhatóan ősszel fognak beszámolni.

A jegybank elnöke beszélt a GDP-várakozásokról is. Az MNB szerint az uniós források beáramlása élénkítheti a beruházásokat, ez a hatás fokozatosan jelenhet meg. Az aszály hatásairól a szeptemberi inflációs jelentésben adnak előrejelzést. A további kamatpolitikáról a szeptemberi inflációs jelentés fényében hozhatnak majd döntést a monetáris tanács következő ülésén.

Varga újságírói kérdésre beszélt arról is, hogy ha a kormány elkötelezett szándéka az euró bevezetése, akkor az a monetáris politika számára is ad feladatot, mert az EU-ban ma Magyarországon van a legmagasabb inflációs cél. Az inflációs cél felülvizsgálatával „ezt a munkát kezdtük el, már vannak előkészítő anyagaink, amikor erről lesz eredmény, akkor be fogjuk jelenteni”.

A győri Ragadozóna horgászbolt saját készítésű videót posztolt arról, hogy kedden elakadt egy luxus szállodahajó a Dunán, Gönyűnél. A 110 méter hosszú, svájci zászló alatt hajózó Espirit Pozsonyból Komárom felé tartott és ott feneklett meg, ahol idén július végén a Gloria nevű szállodahajó, 2025. december 31-én pedig a Nicko Vision nevű úszó szálloda is. A hír megerősítése végett sikerült elérnünk a videó készítőjét, aki még a beszélgetésünk idején is kint volt a Dunán a csónakjával a tetthely közelében.

A Nicko Vision 211 utasa és 46 fős személyzete akkor a szilvesztert is zátonyra futva töltötte, csak január 2-án tudták kimenekíteni őket, a hajó pedig egy hétig volt a zátony foglya.

Az Esprit megfeneklése – pontosabban az, hogy egyáltalán úton volt – azért talányos, mert a Duna a felső magyarországi szakasza éppen eléggé intenzíven apad. A gönyűi vízmérce szerint az elmúlt 24 órában 24 centimétert, az elmúlt 2 napban pedig összesen 36 centimétert apadt a folyó. A videó alapján úgy tűnik, hogy az Esprit a kitűzött hajózóúthoz képest kijjebb akadt el.

Vége a titkolózásnak és a maszatolásnak: nyilvánossá tette az Országos Mentőszolgálat, hogy Budapesten illetve országos átlagban hány perc alatt ér ki a mentő.

Ez évtizedek óta téma: Gyurcsány Ferenc például 2005-ben tűzte ki célul, hogy a legsürgősebb esetekhez 15 percen belül érjen ki a mentő. Ezt azóta sem sikerült elérni.

A számok sem voltak transzparensek. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter júliusban arról írt, Takács Péter volt államtitkár nem mondott igazat, mikor azt állították, legsürgősebb, vagyis a P1-es esetek több mint 95 százalékához az ország bármely pontján kiérnek a mentők. Az OMSZ akkori vezetése ezt „közel 90 százalékra” módosította, de még az sem volt igaz. Kiderült, 2025 szeptemberében sehol nem értek ki 18 perc alatt a mentők, az országos átlag pedig 18,92 perc volt.

Ráadásul a számlálót nem is onnantól indították, mikor befutott a segélyhívás a 112-re, hanem később, mikor már a diszpécser mentőegységet riasztotta, vagy el is indult a kocsi.

Az Országos Mentőszolgálat új vezetése viszont egy olyan statisztikát tett közzé a stat.mentok.hu oldalon, ami a segélyhívás pillanatától méri a kiérkezést. Vagyis úgy, ahogy a várakozó is érzékeli a folyamatot.

Eszerint a legsúlyosabb esetek 90 százalékához országosan 26,4, míg Budapesten 26,4 perc alatt értek ki a mentők 2026. júliusában. Az előző hónaphoz képest mindkettő egy nagyon kicsit romlott.

A kevésbé súlyos esetek statisztikája is fent van az oldalon, ahogy a régiós bontás is. (A 90. percentilis azt mutatja, hogy az esetek 90 százalékában legfeljebb mennyi idő alatt érkezett meg a mentő. A fennmaradó 10 százalék ennél többet vár.) Azt is leírták, hogy mi a mentőhívás folyamata, mennyi idő telik el az egyes fázisokban, és mi alapján sorolják be az eseteket.

Az Országos Mentőszolgálat közleménye szerint „a kezdeményezés célja az átláthatóság növelése, a mentőellátás működésének közérthető bemutatása és a lakosság egészségértésének erősítése.”

Az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója, Constantinovits Miklós arról beszélt, „a bizalom alapja az őszinteség: a mentőszolgálat akkor is vállalja a számait, amikor jók, és akkor is, amikor van még mit javítani, mert a magyar emberek megérdemlik a transzparens és szakmai kommunikációt.”

A statisztika rendszeresen frissül, az adatok körét pedig idővel bővítik.

A hamburgi BAT Jövőkutatási Alapítvány felmérése szerint negyven év alatt 37-ről 19 százalékra csökkent Németországban azok aránya, akik rendszeresen találkoznak barátaikkal. A 3000 ember megkérdezésével készült júliusi kutatás szerint a barátokkal találkozás ennek ellenére továbbra is a legfontosabb társas szabadidős tevékenység.

Eközben jelentősen nőtt a digitális elfoglaltságok népszerűsége: 2016 óta 52-ről 82 százalékra nőtt a hetente zenét hallgatók, 9-ről 33 százalékra a videojátékokkal játszók, 48-ról 71 százalékra pedig a közösségi médiát használók aránya.

Ulrich Reinhardt, az alapítvány tudományos igazgatója szerint a szabadidős szokások négy évtizedes vizsgálata azt mutatja, hogy nem az emberek alapvető igényei változtak meg, inkább annak módja alakult át, ahogyan kikapcsolódnak, elfoglaltságot keresnek és megélik a közösségi együttlétet.

A szakember szerint az internethasználat, a televíziózás, a zenehallgatás és a mobiltelefon-használat a németek mindennapjainak meghatározó részévé vált. A felmérés adatai alapján különösen azok az elfoglaltságok terjedtek el, amik nincsenek meghatározott helyhez vagy időponthoz kötve.

Idén először kérdeztek a felmérésben a mesterséges intelligencia használatáról: a válaszadók 42 százaléka legalább hetente használ AI-t, a 18 és 24 év közöttiek körében pedig 62 százalék az arány.

Reinhardt kiemelte, hogy az AI használata nem merül ki az információkeresésben, hanem különböző feladatok megoldásában is szerepet kap. De a fiatalok számára ennél személyesebb funkciót is betölt: tanácsért fordulnak hozzá, megerősítést keresnek nála, és a szakember szerint esetenként a barátokat is helyettesíti. (MTI)

Ritkán fordul elő, hogy egy 444-s írás szó szerint látnokinak minősíthető. Ám a mohácsi vész emlékművének szánt, de szárnyas pénisz alakúra sikerült devecseri faszoborról szóló hétfői cikkemben ezt írtam:

„Mi mást tanácsolhatnék annak, aki meg akarja csinálni a saját szelfijét II. Lajos petrencéjével: menj, amíg így néz ki!”

Erre kedd reggel kiderült, hogy a pillanatok alatt országos hírűvé vált emlékmű lényegi felét már valamikor hétfőn lebontották, hogy később valamilyen javított verzióval pótolják azt. Úgy derült ki, hogy a Blikk lement a helyszínre megnézni a szobrot, de már csak a barlangos testeket találták meg a helyszínen. Ne tévesszen meg, ha belefutnál a témában készült AI-képek valamelyikébe. Nem, a szobrot nem aprította fel egy pap tűzifának láncfűrésszel!

A blikkes helyszíni riport legjobb része az, amelyikben Ferenczi Gábor devecseri polgármester Európa-klasszis sportteljesítményt mutat be más szoknyája mögé bújásban. A városvezető a következő szöveggel próbálta ugyanis megmagyarázni, hogy a szobor felállítása előtt miért nem szólt, hogy gyerekek, pöcs van a palacsintában:

• „Én ezt az emlékművet nem is láttam a helyén."
• „Szerdán került oda, én pedig szabadságon voltam."
• „Ráadásul kötőhártya-gyulladásom volt."

Ezt ismételjük meg:

Ráadásul kötőhártya-gyulladásom volt.

Hogy a cikk ezt követő része világossá tegye: az „én ezt az emlékművet nem is láttam a helyén" mondat lényegi állítása a „helyén", Ferenczi ugyanis persze baromira látta a szobrot a felállítása előtt, csak éppen darabokban. Három darabra szedve, a földön heverve. Tehát ennyi még nem volt gyanús neki belőle:

Ferenczi tényleg nem valami lovagias a helyettesével, a szobor ötletgazdájával, azt is elpöttyintette ugyanis a Blikknek, hogy Nyárs Hajnalka csak fejben találta ki, hogy mit ábrázoljon a szobor, és mesterséges intelligenciával rajzoltatta meg azt. Szóval ez Magyarország első, fából faragott AI slopja.

Az alpolgármester bezzeg karakánul kiállt a nyilvánosság elé, megerősítette, hogy tényleg ő találta ki és menedzselte le a dolgot, önmagát nem mosdatva elmesélte, hogy miért hibázhattak és helyre tette az online gyalázkodókat

Ferenczi polgármester azt is elárulta egyébként, hogy a szobor egy harci sisakot viselő madarat szeretett volna ábrázolni, ami egyszerre szimbolizálta volna a halottak felszálló lelkét és a mohácsi tragédiából való felemelkedést.

Mit mondhatnék, eszem-harci sisakot viselő madaram megáll!

Az ország legnagyobb állami vállalatai közé tartozó MÁV-csoport és a Magyar Közút még a választások előtt közös gépjárműbeszerzést indított legfeljebb 4113 db új jármű (személyautók, haszongépjárművek és speciális felépítményű járművek) négyéves tartós bérletéről és a teljes körű flottakezelésről, ugyanis a mostani flottaszerződések novemberben lejárnak, azok nem hosszabbíthatóak meg, miközben a MÁV és a Magyar Közút alapfeladatainak folyamatos ellátásához a megfelelő járműállományt továbbra is biztosítani kell.

A becsült érték nettó 89,1 milliárd forint volt, a nyertes ajánlatok végösszege (amit a MOL résztulajdonában álló Mercarius Flottakezelő Kft. adott) mégis majdnem a fele, 47,7 milliárd forint lett, ami több mint 41 milliárd forintos megtakarítást jelent – jelentette be Vitézy Dávid.

A közlekedési és beruházási miniszter azt írja, a mostani beszerzés egyes részeiben még a 2017-es szerződésekhez képest is alacsonyabb ajánlati árak születtek, közel 10 év inflációja után, ami jól mutatja, mekkora jelentősége van a valódi árversenynek.

Vitézy azt írja, a beszerzés döntő szakasza már az új kormány idején zajlott, és az elektronikus árlejtés során kialakult versenynek köszönhetően sikerült a végső árat jelentősen a korábban becsült költség alá szorítani.

A „szükséges járműveket és szolgáltatásokat úgy tudjuk biztosítani a MÁV és a Magyar Közút számára, hogy közben több mint 41 milliárd forinttal kevesebb közpénzt kell erre fordítani a becsült értékhez képest” – ismételte meg a miniszter.

Az MNB monetáris tanácsa kedden ismét 0,25 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatszintet. A jegybanki alapkamat így szerdától 5,5 százalék lesz. Az egyszeri januári csökkentés után június végén kezdődött a kamatvágási ciklus, a monetáris tanács most sorozatban harmadszor mérsékelte negyed százalékponttal a kamatot. Ez újabb több mint négyéves mélypontot jelent, utoljára 2022 májusában volt ennél alacsonyabb az alapkamat mértéke (akkor emelték 5,4 százalékról 5,9 százalékra).

A kamatdöntés nem meglepő, a KSH ugyanis hónapról hónapra a vártnál és az MNB inflációs céljánál jóval alacsonyabb szintű fogyasztóiár-emelkedést mér. A júliusi éves infláció mindössze 1,2 százalékos volt, jóval alacsonyabb az elemzők által várt 1,5 százaléknál. A jegybanktörvény szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis a 3 százalékos éves inflációs cél elérése a 2-4 százalékos toleranciasávon belül.

A forint 362,8 forint/eurós szinten kezdte a kereskedést, napközben 361,4 forinton is járt az árfolyam, a kamatdöntés utáni percekben 362,4 forinton kereskedtek az euróval. A forint tehát minimálisan erősödött a reggeli szintjéhez képest, és ezen a kamatcsökkentés sem változtatott.

Mivel a magyar infláció február óta egy hónap kivételével a 2 százalékot sem érte el, és minden elemző, illetve maga a jegybank is minden újabb és újabb előrejelzésében egyre alacsonyabb 2026-os inflációval számol, megnyílt a tér a több lépésből álló kamatcsökkentési sorozat előtt.

Varga Mihály MNB-elnök már a nyár elején ezelőtt bejelentette, hogy „mini kamatcsökkentési ciklusba” kezdenek, ezzel lényegében előrevetített a következő döntéseket. Vagyis, mivel azóta nem érték sokkok a magyar gazdaságot, borítékolható volt az egész nyáron át tartó kamatcsökkentés.

Arra, hogy három egymást követő ülésén csökkentse a kamatszintet a monetáris tanács, legutóbb több mint tíz éve volt példa: 2016 március-májusban 1,2 százalékról előbb 1,05 százalékra, majd 0,9 százalékra vágták a kamatszintet (majd évekig tartó változatlanság után 2020 nyarán még két lépésben csökkentették, hogy aztán 2021 júliusától folyamatosan emelkedjen).

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy reagált a döntésre, hogy most már az a fő kérdés, marad-e még tér további kamatcsökkentésekre az év hátralévő részében. A következő fontos kapaszkodót a szeptemberben megjelenő jegybanki inflációs jelentés adhatja. „A Magyar Nemzeti Bank az új inflációs és gazdasági előrejelzései alapján dönt majd arról, hogy mikor lehet indokolt egy újabb kamatvágás” – fogalmazott Németh a bank közleményében.