• Megjelent a törvényjavaslat a kegyelmi ügyet, az MNB-botrányt, a gyermekvédelem hiányosságait és a közpénzlopást feltárni kívánó parlamenti vizsgálóbizottságok felállításáról.
• Mellé pedig megjelent egy javaslat, amelynek célja, hogy pénz- és börtönbüntetéseket kilátásban helyezve a meghallgatásra behívottak komolyan is vegyék a bizottságokat.
• A javaslatok szövege szerint a bizottságok nem büntetőeljárásokat folytatnak le és nem egyedi jogi felelősséget vizsgálnak, hanem rendszerszintű problémákat és politikai felelősséget akarnak feltárni.
• Ennek ellenére azok, akik akadályozzák a bizottság munkáját, igazságszolgáltatási szintű kötelezettségekkel és következményekkel találhatják szemben magukat, ami a TASZ szerint eléggé aránytalan.

A Bujdosó Andrea frakcióvezető által benyújtott javaslatok szerint öt vizsgálóbizottság fog felállni:

• a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság,
• az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság,
• a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság,
• a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság,
• és a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság.

Mindegyik bizottság hat főből fog állni, ebből hárman lesznek a Tisza Párt képviselői közül, egy a Fidesztől, egy a KDNP-től és egy a Mi Hazánktól.

Völner-Schadl

Közel száz évvel ezelőtt Szerb Antal pár év leforgása alatt írta meg két nagyszerű regényét, A Pendragon legendát és az Utas és holdvilágot. A két regény különleges, az olvasókat a mai napig megszólító világáról, Szerb személyéről és irodalomtudósi munkáiról is beszélgettünk a Nem rossz könyvek legújabb epizódjának élő, brunch-csal egybekötött felvételén a Hadik Kávéházban. Vendégünk Prieger Zsolt volt, aki nemcsak az Anima Sound System, hanem a Szerb Antal Társaság alapítója is, és sok éve szervez alternatív irodalomórákat, interdiszciplináris irodalmi esteket.

A tartalomból:

• 00:00 Az első találkozások Szerb Antallal. Költőként tudós és tudósként költő, minimális verssel. Akinek koncepciója volt, de ADHD-s módra csapongott.
• 06:21 Ambivalenciák mindenfelé, és hogy nem tudod eldönteni, itt most van valami nagy mondás, vagy csak játék az egész. És ahol nincs magas és alacsony irodalom, hanem minden egyszerre burjánzik.
• 11:48 Tudomány és írás egymás mellett.
• 20:20 A hatalmas olvasói népszerűség és a kánonok, amikbe sosem fért be igazán.
• 24:10 A Pendragon-legenda: miért pont Wales? Miért pont kísértethistória? Misztikus vonzalmak Szerbnél és a korszakban.
• 36:30 Mikor mit olvasunk ki az Utas és holdvilágból? Generációs különbségek, és ma mit látnak benne a fiatalok? Az Ulpius-univerzum csodája, és a fejlődés és visszafejlődés regénye.
• 44:00 Radikális szabadságvágy Szerbnél, és a vallás szerepe.
• 59:46 Három plusz egy könyv Prieger Zsolt ajánlásában: Tommy Wieringa - Szent Rita, Rényi András - Rembrandt, Pamela Pettyfeather - Pápasztorik, és Martin Buber - Haszid történetek.

Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.

A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is.

Egy párizsi fellebbviteli bíróság bűnösnek találta az Airbust és az Air France-ot gondatlanságból elkövetett emberölés vádjában. Az ügy a Rio de Janeiro-Párizs járat 2009-es katasztrófájáról szólt, amelyben 228 utas és a személyzet tagjai haltak meg, köztük négy magyar utas. Az Air France Airbus A330-as gépe egy atlanti-óceáni viharba keveredett, így veszett oda. Néhány áldozat hozzátartozója 17 éven keresztül folytatott küzdelmet a jogi igazságtételért.

Két éve elsőfokon felmentették a két francia óriásvállalatot, akkor bizonyítékok hiányára hivatkozva nem tartották felelősnek őket. A fellebviteli bíróság azonban most elrendelte, hogy a cégek fizessék ki a gondatlanságból elkövetett emberölésért kiszabható maximális bírságot, vállalatonként 225 000 eurót (80,8 millió forintot) a családoknak. Ez a bírság mindkét vállalat esetében a nyereségük elhanyagolható részét teszi ki, sokan csupán jelképes büntetésként értékelik. A családokat képviselő csoportok azonban elmondták, hogy az ítélet a szenvedésük elismerését jelenti.

A Mediaworks ügyfélszolgálati munkatársa a HVG megkeresésére azt mondta, hogy ideiglenesen felfüggesztették a Metropol című lap kiadását. A döntés okairól és a felfüggesztés időtartamáról azonban nem adott további tájékoztatást.

Szerda reggel egyes terjesztői pontokról már az önkiszolgáló dobozok is eltűntek. Bár a lap Facebook-oldalán továbbra is jelennek meg bejegyzések, nyomtatott lapként már nem kapható az ingyenes fővárosi napilap.

A Mediaworks április végén közölte, hogy megszüntetik a Metropol személyes terjesztését. A döntést azzal indokolták, hogy „a személyes terjesztés során az elmúlt időszakban az osztókat foglalkoztató vállalkozó elmondása és írásos jelzései alapján számos atrocitás érte – leköpték őket, lökdösték őket, kiabáltak velük –, ezért ezt a terjesztési formát megszüntetjük”. A lap megszűnésének hírét azonban akkor még cáfolta a kiadó.

A Metropol az elmúlt években a fideszes propaganda egyik fontos médiuma volt. Az ingyenes lap a választási kampányban is visszhangozta a fideszes üzeneteket, miközben tele volt kormányzati hirdetésekkel. A lapot tavaly egyébként 1 millió forintra büntette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amiért arra kérte az olvasóit, hogy küldjenek képeket miniszoknyás, rövidnadrágos nők lábáról.

Beindulóban az új reformkor: most a kortárs művészeti magángalériák szövetsége írta le röviden, hogy mit tartanának a legfontosabb lépéseknek a képzőművészeti élet normálissá tétele érdekében.

Újra független és szakmai döntéseket hozó Nemzeti Kulturális Alapot, az MMA monopolstátuszának felülvizsgálatát és a 27 százalékos áfa csökkentését kortárs műalkotások esetében. Akit ennél picit bővebben érdekel a téma, az alant elolvashatja a teljes közleményüket.

A Magyar Kortárs Művészeti Galériák Országos Egyesületének állásfoglalása
a kortárs képzőművészeti színtér fenntartható működésének feltételeiről

A Magyar Kortárs Művészeti Galériák Országos Egyesülete (MKMGOE) a vezető hazai kortárs magángalériákat tömörítő szakmai szervezet, amely tizenöt éve tagja az Európai Galériák Szövetségének. Taggalériái közel háromszáz élvonalbeli kortárs művészt képviselnek.

Az MKMGOE üdvözli, hogy a kultúra ismét önálló minisztériumi képviseletet kap és bízik a szakmai autonómián, átláthatóságon és érdemi egyeztetésen alapuló kulturális kormányzásban.

Az Egyesület szükségesnek tartja a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működésének átalakítását annak érdekében, hogy az ismét független, átlátható és szakmai alapon működő támogatási rendszerként tölthesse be szerepét. A kortárs képzőművészeti terület számára különösen fontos, hogy a támogatási döntések nyilvános pályázati eljárásokon, előre rögzített szakmai szempontokon és független szakmai testületek munkáján alapuljanak.

Az Egyesület továbbá szükségesnek tartja a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alkotmányos és köztestületi státuszának felülvizsgálatát. Egyetlen művészeti szervezet sem rendelkezhet olyan közjogi és intézményi pozícióval, amely a magyar művészeti élet sokféleségének képviseletét aránytalanul egyetlen szereplőhöz köti. A kulturális döntéshozatal hitelességének feltétele a pluralitás, az átláthatóság és a széles szakmai részvétel.

Az Egyesület szakmai partner kíván lenni annak a régóta képviselt célkitűzésnek a megvalósításában, hogy a magyar állam a kortárs művészetet ne periférikus, hanem közérdekű kulturális területként kezelje. Ennek fontos lépése, hogy a jogalkotó a képzőművészeti alkotások értékesítésére vonatkozó 27%-os áfamértéket csökkentse az uniós áfa-irányelv kereteivel összhangban.

A kortárs művészeti színtér fenntartható fejlődése csak valamennyi szereplője – művészek, galériák, nonprofit szervezetek, művészeti szakemberek, közgyűjtemények és oktatási intézmények – figyelembevételével képzelhető el. Az MKMGOE kész gyakorlati és nemzetközi tapasztalatával hozzájárulni minden olyan szakmai egyeztetéshez, amely a kortárs képzőművészet fenntartható, átlátható és nemzetközileg versenyképes működési feltételeinek kialakítását szolgálja.

Budapest, 2026. május

Magyar Kortárs Művészeti Galériák Országos Egyesülete
[ acb Galéria, Deák Erika Galéria, Einspach & Czapolai Fine Art, INDA Galéria, Kisterem Galéria, Knoll Galéria, Molnár Ani Galéria, The Space Galéria, TOBE Galéria, Várfok Galéria, VILTIN Galéria, Vintage Galéria ]

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke is aláírta azt az aláírásgyűjtést, amelyet lényegében a Mathias Corvinus Collegium megmentéséért indítottak el. A május 6-án keltezett nyílt levelet már ezernél is többen írták alá, köztük Koltay is. Az NMHH különleges jogállású, önálló szabályozó szerv, a kormánytól szervezetileg és működésében is függetlenül látja el feladatát. Az előző kormány alatt azonban számos megkérdőjelezhető döntést hoztak. A legutóbbi beszédes példa erre az, amikor azt állították, hogy a hatóságnak a világon semmi köze a Fidesz fejbe lövős kampányvideójához.

A mostani nyílt levélben azt írják a kezdeményezők, „fontosnak tartjuk, hogy a közösségünk a jövőben is megmaradjon az alapító által meghirdetett közös értékeinket hitelesen képviselve: ez az európai kultúra gyökereihez való ragaszkodás, a nemzetközileg versenyképes tudás, az érdemalapú érvényesülés és a minden magyar iránti felelősségvállalás”.

Az NMHH működését 2023-ban az EBESZ és az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának küldöttsége is górcső alá vette magyarországi látogatásaikon és egyeztetései során megállapítottak aránytalanságokat és befolyásolásokat. Koltay nemhogy tagadta ezeket, meg is kérte őket, hogy többet ide ne jöjjenek.

Az új kormány szerdán terjesztett be egy alaptörvény-módosítási javaslatot. A Tisza nevében Melléthei-Barna Márton és Hantosi István nevéhez köthető javaslat a KEKVA-alapítványok államosításáról szól, amiről azt írtuk, a felsőoktatásban ugyancsak alapvető a NER lebontásához, de ahhoz is, hogy Magyarországnak legyen esélye hozzájutni az utolsó pillanatban a befagyasztott uniós forrásokhoz. A KEKVA számos intézményt érint, de ebben a keretrendszerben működik a Fidesz káderutánpótló-tehetséggondozójaként működő, Orbán Balázs vezette MCC is, mely több mint 500 milliárd forintos vagyonjuttatásban részesült.

Május 26-án életbe lép az új, rugalmas forgalmi rend a pesti alsó rakparton. Már nemcsak a hétvégéken, hanem hétköznap esténként is autómentes lesz a rakpart.

A főváros sajtóközleményében azt írja, hogy a rendelkezésre álló forgalmi adatok elemzése alapján úgy döntött, első lépésben minden hétköznap 18:30 és másnap 5 óra között nyitják meg a rakpartot a gyalogos és kerékpáros forgalom előtt. A hétvégéken – a pünkösdi hosszú hétvégén pünkösd hétfőn is – továbbra is egész nap autómentes lesz a rakpart. A rugalmas forgalmi rend figyelembe veszi az autósok szempontjait is, a reggeli és az esti csúcsidőhöz igazodva.

A hétköznap esti rakpartnyitás időpontját az első hetek tapasztalatai alapján újraértékelik, és szükség esetén módosíthatják. A forgalmi adatok folyamatos elemzése ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy az iskolaszünetben általában mérséklődő autós forgalomra tekintettel mérlegelni lehessen a rakpart korábbi megnyitását a gyalogosok előtt.

Az új forgalmi rend 2026. szeptember 19-ig marad érvényben, ezt követően a megszokott, kizárólag hétvégékre korlátozódó rakpartnyitás lép érvénybe.

Hont András és Ceglédi Zoltán 2024 végén indította el Magyarország egyik legszórakoztatóbb közéleti vitaműsorából, az ATV Öt című tévéműsorából kifejlesztett Ötmédiát, ami az ot.hu-t készíti.

A tévéműsorban és a lapban megállás nélkül a Tisza Párt ellen agitáltak, a választás után Ceglédi Zoltán be is jelentette, hogy visszavonul a közélettől. Az Öt partnerségi viszonyban van a Mészáros Lőrinc-közeli, Vaszily Miklós-féle Indexszel, azaz a kiemelt cikkei az Indexen is megjelennek – még azután is, hogy az Index beismerte, hogy teljesen valótlanok voltak az állítólagos Tisza-adótervről szóló anyagai, amikre több milliárd forintos állami és fideszes kampányokat építettek.

Az Öt rövid fennállása alatt háromszor is beszélgethetett a független sajtónak az egész rendszere alatt interjút nem adó Orbán Viktorral. A felvételek tanúsága szerint az interjúk ugyanott készültek, ahol a Szergej Lavrovval is interjút készítő Ultrahang fogadta a bukott miniszterelnököt.

A tavalyi cégbeszámolók szerint ugyan az Ötmédiát kiadó Ötmédia Kommunikációs Kft.-nek – ami Honté és Ceglédié 50-50 százalékban – csak 75 millió forint volt a bevétele, de van egy másik cég is, a Hont 100 százalékos tulajdonában álló Öt-kontent Kft. Ennek az árbevétele mindössze 3 millió forint volt, de van egy ennél jóval nagyobb tétel a mérlegben: 500 001 000 forint volt az Öt-kontent egyéb bevétele.

Ebből finanszírozta az igen költséges működést. A Hont-cég bérköltsége 128,9 millió volt, az Öt-kontentnek papíron 8 alkalmazottja van. Az 500 millióval megtolt cég tavalyi eredménye végül 236 112 000 forint lett, ilyen tempóban hamar felélik a félmilliárdot.

Figyelemreméltó, hogy az Öt nem gyűjt támogatást, nem kérnek adó 1%-ot sem, és hirdetőik sincsenek. Szokatlan, hogy a NER végén így indul el egy médiavállalkozás.

Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseket küldtük el Hont Andrásnak:

1. Az 500 001 000 forint egyéb bevétel hogyan keletkezett? Kitől származik?
2. Ennek közel fele megmaradt nyereségként, de 2025 óta eltelt közel fél év. Meddig marad biztosítva az Ötmédia működése?
3. Azután is folytatódik az Ötmédia és az Index közötti együttműködés, hogy kiderült, hogy az Index kampánycélokból valótlanságokat állított a Tisza Párt adótervéről?
4. Az Ötmédia miért a Hegedűs Gyula utca 45-47. szám alatt készített interjút Orbán Viktorral?

Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, a HVG kérdéseire viszont Hont András azt mondta: hiába látványosan kerek a szám, a bevétel több forrásból állt össze. Többen adtak pénzt a projekthez, egy fillér állami pénz sincs benne, viszont „magyar vállalkozók nem feltétlenül akarják, hogy velem emlegessék együtt”.

Hont állítása szerint az 500 milliós összeg nem egy évre szól, hanem hosszabb távú befektetés. Ami a két cég kapcsolatát illeti: Hont a HVG-nek azt mondta, az Ötmédiánál tartalom-előállítás zajlik, oda érkezik be a harmadik fél (például az Index vagy az ATV) részére készített tartalomért járó bevétel. Az Öt-kontent pedig a műsorgyártó, amivel Hont szerint ugyanazt szeretnék megcsinálni, amit már írásban megcsináltak, ennek a beindítását szolgálná az 500 millió forint. (A cég árbevétele 3 millió forint volt tavaly). A két cég között vagyonelemek és pénz átadása nem történik, soha nem is történt – mondta Hont András.

Frissítés: közben megérkeztek Hont válaszai:

1. A félmilliárd támogatóktól származik, „a magyar állam és Mészáros Lőrinc nincs köztük”.
2. Az Ötmédiának tavaly 74 millió forint értékesítésből származó bevétele volt. Időarányosan idén sincs kevesebb.
3. Az Öt-Index együttműködéséről a kamu Tisza-adós cikkek fényében, Hont: „Nem tartozunk felelősséggel az Index iránt. Számukra, amit mi nyújtunk, az tartalom, amit meg ők, az nekünk elérés. (Azt pedig csak a publicista énem teszi hozzá, hogy az adótervekről való magabiztos kijelentésekkel azért mindenki várja meg az adóintézkedéseket).”
4. Azért a Hegedűs Gyula utca 45-47.-ben készítik az interjúkat, mert a saját stúdiójuk elkészítéséig ott bérelnek/béreltek stúdiót.

Óriási diplomáciai felháborodást okozott Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter videója, amin a politikus izraeli zászlót lengetve kiabál, miközben izraeli egyenruhások bántalmaznak külföldi aktivistákat, akik a Gázai övezetbe akartak segélyszállítmányokat juttatni.

A szélsőjobboldali Ben-Gvir saját maga posztolta ki szerdán a videót, „üdvözöljük Izraelben” felirattal. A felvételen több tucat, hátrakötött kézzel térdelő férfit és nőt lehet látni. A miniszter gúnyolja a fogvatartottakat, egy férfi arcába például azt kiabálja, hogy „Izrael népe él”.

A videón látható személyek egy nemzetközi flottával hajóztak Törökországból a Gázai övezet felé. Többek között élelmiszert akartak eljuttatni az övezetbe, áttörve az izraeli blokádot. Az izraeli hatóságok kedden tartóztatták fel a tengeren a flottát, az aktivistákat pedig Izraelbe szállították.

Az aktivistákat képviselő ügyvédek szerint az izraeli hatóságok bántalmazták az aktivistákat, hármukat kórházba is szállítottak, másoknál pedig bordatörés gyanúja merült fel. Az aktivisták azt mondták ügyvédjeiknek, hogy az izraeli egyenruhások gumilövedékeket és sokkolókat is bevetettek a bántalmazásuk során.

Miután Ben-Gvir kirakta a videót, több külföldi politikus is elítélte a látottakat. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte a felvételt, és követelte az olasz aktivisták szabadon engedését. António Costa, az Európai Tanács elnöke azt mondta, megdöbbentette az aktivistákkal való bánásmód, és felszólította az izraeli kormányt az azonnali szabadon bocsátásukra. De a dél-koreai elnök, az ausztrál, a spanyol, a brit és az új-zélandi külügyminiszter is elítélte a videót.

A nemzetközi felháborodás miatt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is megszólalt az ügyben. Azt mondta, nincs összhangban Izrael értékeivel a mód, ahogyan Ben-Gvir bánt az aktivistákkal. Emellett elrendelte az aktivisták mielőbbi kitoloncolását. (via Guardian)

„Nagy érdeklődésre tartott számot, hogy mi fog történni az eredeti, 1902-ben készült házelnöki székkel” – túloz Forsthoffer Ágnes szerdai videójában. Kövér László ugyanis egy Tisza István idejében készült székben vezette az üléseket az Országgyűlésben. 2012-ig ez a díszes szék a Nemzeti Múzeumban volt kiállítva, onnan hozatták át a Parlamenti Múzeumba. A Telex azt írja, hogy az akkori vezető meglepődve tapasztalta, hogy a szék nem a múzeumba került, hanem Kövér László feneke alá.

Ahogy azt az új házelnök bemutatta, a muzeális széken meg lehetett fordítani az üléslapját, hogy az elnöklés átadásakor „mindenki friss párnára ülhessen”.

Ezt a 124 éves széket most átviszik oda, ahova eredetileg szánták, az Országgyűlés Múzeumába. De az új szék máris elhozta az új parlament egyik első botrányát. Az ugyanis egy magas támlájú, tűzpiros, gurulós szék.

A KDNP-s Latorcai Csaba kötött bele az új darabba. Facebook-oldalán azt írja, a „történelemhez és a nemzeti hagyományainkhoz kapcsolódó tárgyak nem poros múzeumi dísztárgyak. Ezek emlékeztetnek bennünket arra, hogy a magyar parlamentarizmusnak súlya, méltósága és hagyománya van”.

„Szerintem joggal merül fel a kérdés: ha a történelmi házelnöki szék szerintük múzeumba való, akkor vajon holnap a Szent Koronáról mondják majd ugyanezt? Önök mit gondolnak? Maradjon a történelmi hagyományokat tükröző elnöki szék, vagy jöjjön helyette egy modernebb, irodai stílusú megoldás?” – teszi fel a felmerült kérdéseket Latorcai.

Erre amúgy kitért eredeti posztjában Forsthoffer. „Egy ilyen értékes bútordarab napi igénybevétele gyorsíthatja a kopást és sérüléseket okozhat, ezért a múzeumban történő kiállításáról döntöttem. Számomra pedig egy egyszerűbb elnöki szék a szolgálati szerepet szimbolizálja: a házelnök nem uralkodó, hanem közfeladatot ellátó tisztségviselő” – írta.

Az utolsó megválaszolatlan kérdés már csak az, hogy mennyire lesz zavaró, hogy az elnöklés átadásakor ezentúl nem friss párnára ülnek majd az elnöklő hölgyek és urak.

Csütörtökön ismét drón repült be Lettország légterébe, már a harmadik egymást követő napon.

A lett fegyveres erők közlése szerint legalább egy pilóta nélküli légi járművet észleltek az ország keleti részén, az orosz és a belarusz határ közelében, ezért NATO-vadászgépeket is riasztottak. Az érintett térségekben a hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy maradjanak zárt térben, Ludza, Rēzekne és Krāslava települések környékén felfüggesztették a vonatközlekedést.

Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban repülnek be drónok észak-európai országok légterébe. A balti államok szerint Oroszország elektronikai eszközökkel térítheti el az ukrán drónokat eredeti, oroszországi célpontjaiktól, bár erre bizonyítékot nem mutattak be. Moszkva tagadja a vádakat.

Ahogy azt a 444-en írtuk is, a sorozatos légtérsértések Lettországban politikai válságot okoztak: a kormány megbukott, az októberi választásokig ügyvezető kormány irányítja az országot. A feszültség a térség más országaiban is nőtt: Észtország felett román NATO-vadászgép lőtt le egy feltételezett ukrán drónt, Litvániában egy hasonló eset miatt leállították a Vilniusba tartó légi forgalmat, a parlamenti képviselőknek óvóhelyre kellett vonulniuk.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a balti országokat érő orosz fenyegetések az egész Európai Unió elleni fenyegetésnek tekintendők. (Reuters, Meduza)

Az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa szerint a magyar gazdaság a tavalyi 0,5 százalék utáni idén 1,8 százalékkal nőhet, amit jövőre majd 2,1 százalékos bővülés követhet. Az uniós szakemberek úgy látják, főként továbbra is belföldi kereslet, az export és a javuló bizalom hajthatja a gazdasági növekedést, 2027-től viszont csökkenhet a fogyasztás, ellenben a beruházások várhatóan ismét növekedni tudnak, 3,7 százalékkal.

Az erősödő hazai fizetőeszköz ellensúlyozni tudja az erős fogyasztásból és bérnövekedésből eredő inflációs nyomást, így a tavalyi 4,4 százalékos infláció az idei évre 3,2 százalékra mérséklődhet, jövőre pedig 3,1 százalékra számítanak.

Az Európai Bizottság prognózisa szerint 2026-ban a hiány várhatóan a GDP 6,2 százalékára nőhet, amit a háztartásokat célzó új intézkedések és a kiadások csúszásai vezérelnek. A jövedelemadó-bevétel várhatóan csökkenni fog az anyák személyi jövedelemadó-mentességének folyamatos bevezetése és a családi adókedvezmény emelése miatt, ami a becslések szerint összesen a GDP 0,6 százalékát teszi ki. Ezenkívül a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése és a háztartások, valamint a közalkalmazottak számára nyújtott új lakhatási támogatási intézkedések várhatóan a GDP mintegy 0,5 százalékával növelik a hiányt. A további közszférabeli béremelések, valamint a katonai és rendvédelmi alkalmazottak januárban kifizetett bónuszai szintén a GDP 0,5 százalékát teszik ki. A folyó kiadások túllépése pedig tovább növeli a hiányt. Ezeket azonban csak részben ellensúlyozza az extra nyereségekre kivetett ágazati adók meghosszabbítása és a bankadó emelése.

2027-ben a hiány várhatóan továbbra is magas, a GDP 5,8 százaléka lesz, részben a már törvénybe iktatott jövedelemadó-intézkedések és a 14. havi nyugdíj növekvő költségei, valamint az ágazati adók lejárta miatt.

Az előrejelzési időszakban az államadósság GDP-aránya várhatóan a tavalyi 74,6 százalékról 75,1 százalékra nő az idei évben, 2027-re pedig 76,8 százalékra emelkedik. A brüsszeli szakemberek szerint a 2026-os növekedés a nagy hiányt tükrözi, de azt szinte ellensúlyozza a devizaadósság átértékelése a közelmúltbeli valutafelértékelődés miatt.

„Az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár előtt állok, itt őrzik az író könyvtárának darabjait. Velem szemben, az út túloldalán a Semmelweis Egyetem klinikai tömbje, ott őrzik az agyam darabjait.”

Ezzel a bekezdéssel indul a könyvem egyik fejezete. Azt mesélem el benne, hogy egy sajtóbejárás során rájöttem: évekkel korábban ebben az Üllői úti épületben, a Patológiai és Rákkutató Intézetben vizsgálták meg a kiműtött agydaganatomat, ott készült a szövettani vélemény, ami megváltoztatta az életemet, és a daganatom részeit ott tárolják azóta is.

Amikor a Sansz megjelenése után elhívtak egy beszélgetésre, a technikai beállás során Kiss Richárd patológus egyszer csak előkapott egy kis dobozkát, amiben ezek az ún. metszetek voltak. Mármint az agyamról készült metszetek.

Így jár, aki patológusokhoz megy podkesztelni!

A beszélgetés másik különlegessége az volt, hogy szakértőként Téglási Vanda neuropatológust hívták meg, aki hat évvel ezelőtt a leletemmel foglalkozott. Interjú után aztán leültettek egy mikroszkóp elé, ahol hosszan és lelkesen magyarázták, mi micsoda a szöveteimben.

Maga a podcastsorozat amúgy a Rákkutatók Alapítvány betegedukációs projektje. Ez az alapítvány a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet munkáját segíti – talán nem kell részletezni, milyen fontos ez. Ez a honlapjuk.

És akkor, íme, ez a nem mindennapi beszélgetés:

A könyv bemutatója ennél azért kicsit kevésbé lesz szakmai...

Európai szinten az egyik legalacsonyabb lesz a korrupció Magyarországon a kormányzati ciklus végére – mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Bécsben, a Christian Stocker osztrák kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón.

„Magyarország elvégzi a házi feladatát a korrupció tekintetében. Azt tudja vállalni, hogy európai szinten az egyik legalacsonyabb lesz a kormányzati ciklus végére a korrupciós fenyegetettség, vagy bármilyen korrupciós dolog”

– mondta, hozzátéve, hogy világossá tette a saját kormánya tagjai, a magyar képviselők és a Tisza párt tagjai számára is, hogy bárki, aki akárcsak egy forint közpénzt elemel, nem fog jól járni. „Először velem találja magát szembe, illetve a függetlenné váló magyar igazságszolgáltatással és a korrupcióellenes új szervekkel.”

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés kapcsán azt mondta, az osztrák kancellárral abban egyetértettek, hogy „nincs helye mellébeszélésnek”, ezért teljes átláthatóságra és osztrák–magyar együttműködésre van szükség. Az ügyben létrehozott közös bizottság hétfőn kezdi meg a munkát, szakemberek bevonásával, Budapesten, Bécsben és a terepen is.

Magyar úgy fogalmazott: „Előfordult egy olyan dolog, aminek nem szabadott volna előfordulnia.” A jelenlegi információk szerint Ausztriában évek óta öt bányában folyt olyan kitermelés, ami során természetes módon azbesztet tartalmazó, súlyosan szennyezett kövek kerülhettek kereskedelmi és egyéb forgalomba. Azt mondta, számára nem világos, „hogyan lehetséges ez 2025–2026-ban az Európai Unióban”, mivel az ilyen termékeket szigorúan be kellene vizsgálni.

A négy érintett bányát már lezárták, egy azonban még működik, ezért Magyar szerint most az a legsürgetőbb feladat, hogy az utolsót is bezárják, és ne kerülhessenek újabb szennyezett kövek forgalomba. A magyar kormánynak szerinte „kerül, amibe kerül”, kármentesítenie kell az embereket, és minden szükséges segítséget meg kell adnia az önkormányzatoknak is.

A felelősség kérdése egyelőre nyitott: Magyar szerint még nem tudni, hogy egy cég, politikai szereplők vagy mások okolhatók-e. A megoldás várhatóan több tízmilliárd forintba kerülhet, de hangsúlyozta, hogy végül a „szennyező fizet” elvét kell alkalmazni.

Megköszönte az osztrák fél rugalmasságát, amiért közösen dolgoznak „az okok feltárásán és a közös probléma felszámolásán”. Stocker kancellár azt mondta, az osztrák alkotmány szerint a közegészségügyért a szövetségi tartományok, ez esetben Burgenland a felelős. Megígérte, hogy az ügyben felállított bizottság jelentése után kormányfői szinten fognak eljárni.

Stocker beszélt arról is, hogy a magyar–osztrák gazdasági együttműködés fejlesztése kiemelten fontos, de ehhez kiszámítható üzleti környezetre, jogállamisági garanciákra és tervezési biztonságra van szükség. Külön kérte, hogy vizsgálják felül az osztrák vállalatokat érintő magyarországi különadókat, és üdvözölte, hogy a két ország gazdasági miniszterei között is párbeszéd indul.

Magyar válaszában elismerte, hogy a különadók ügye régóta vitatott, de hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt egyenlő feltételeket akar teremteni a magyar és külföldi befektetők számára, ami adóreformot is igényel. Türelmet kért, ugyanakkor jelezte: Magyarország azt várja a külföldi cégektől, hogy nagyobb hozzáadott értékű munkahelyekbe és kutatás-fejlesztésbe fektessenek, amiért cserébe nagyobb támogatást is kaphatnak.

Magyar bejelentette továbbá, hogy június végére kezdeményezi a visegrádi négyek (V4) miniszterelnökeinek budapesti csúcstalálkozóját. Azt is mondta, hogy az eseményre a másik három résztvevő egyetértése esetén várnák az együttműködés kibővítése iránt nyitott osztrák kancellárt is. A lehetséges együttműködő partnerek között említette Ausztria mellett Horvátországot, Romániát, Szlovéniát és a Nyugat-Balkán államait, jelezve, csatlakozhatnak mások is.

A tatai székhelyű Envirotis Holding Zrt. jóval a május 31-ei határidő előtt leadta a tavalyi évről szóló beszámolóját, ami alapján igencsak jó évet zárt tavaly. Ugyan az előző évihez képest jelentősen visszaesett a cég árbevétele, 1 milliárd forintról 609 millióra, de a korábbiaknál nagyobb kapott osztalék (2,7 milliárd után 3,9 milliárd forint) sokat szépített a jövedelmezőségen. Így végeredményben a 2024-es 692 millió forint után 2,6 milliárd forintos nyereséggel zárták 2025-öt.

Ezt azonban nem hagyták bent a cégben, az utolsó fillérig osztalék lett belőle, sőt, az előző évek gazdálkodásainak eredményeit halmozó eredménytartalékot is megcsapolták. Az alapítói határozat értelmében még 2,2 milliárd forintot elvettek ebből, így összesen 4,8 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből. A pénz a közvetlen tulajdonos, a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap számlájára kerülhetett, ami szintén Mészáros Lőrinc tulajdona.

A kép nem teljesen tiszta, hiszen néhány nappal a beszámoló megjelenése előtt írta meg a Magyar Hang, hogy 4,4 milliárd forintot utaltak ki a cégből, ami gyakorlatilag annak a teljes likvid vagyona. Annyi pénzt hagytak benne, ami néhány havi bérköltséget fedez. Az nem világos egyelőre, hogy ez a 4,4 milliárd forint osztalék lenne-e, vagy azon felül ürítette ki a céget a tulajdonos.

A tavaly év végi állapot szerint

• a cég 832 millió forintnyi ingatlannal rendelkezett (egy évvel korábban még csak 56 milliós ingatlanvagyona volt);
• az egyéb berendezések értéke megtízszereződött 56 millió forintra;
• a más vállalkozásokban lévő részesedéseinek értéke 3,4 milliárdról 5 milliárd fölé nőtt;
• 5,3 milliárd forint értékben vásároltak be értékpapírokból;
• a bankszámlán a korábbi 10 millió forint után már 2,1 milliárd forint volt;
• mindezzel párhuzamosan a tartozások is nőttek, 3,6 milliárdról 7,3 milliárdra.

A Globsec biztonságpolitikai fórum idei programjának egyik legérdekesebbnek ígérkező panelbeszélgetését rögtön az első reggel tartották meg Globális rendszerszintű átalakulás: hogyan értsük meg azt a világot, amely már megváltozott címmel. A legnagyobb név a résztvevők közül egyértelműen a bolgár politológus, Ivan Krasztev volt, számunkra pedig az lehetett plusz, hogy itt szólal meg a konferencia kevés magyar fellépője közül az egyik, Bajnai Gordon volt miniszterelnök. Csakhogy mindenkit lejátszott a színpadról a korábbi észt köztársasági elnök, Kersti Kaljulaid, aki lendületes stílusával és frappáns válaszaival a legnagyobb tetszést aratta a nézőtéren. A beszélgetés negyedik résztvevője Petr Pudil, cseh befektető és mecénás volt, aki Bajnaival együtt a Globsec igazgatótanácsának tagja.

Mi legyen az állam feladata a jövőben?

A moderátor rögtön az elmúlt tizenhat évről kérdezte Bajnai Gordont, aki egy Bibó-idézettel kezdte mondanivalóját arról, hogy a politikát nem lehet tartósan hazugságra építeni, ami lecke lehet mindenkinek. Az Európai Unió pedig azt a következtetést vonhatta le az Orbán-rendszer bukásából, hogy létező problémákkal kell foglalkozni, valós kérdésekre kell válaszokat keresni, mivel kizárólag olyan rendszereket lehet fenntartani, amelyeknek az állampolgárai hisznek abban, hogy az céljaikat szolgálja.

Ő is a jogállamiságról szóló kérdésre válaszolt, mint Kersti Kaljulaid, aki azonban egészen máshová lyukadt ki: Kaljulaid szerint az európai kormányoknak vissza kéne vonulniuk a közvetlen gazdasági szerepvállalástól, és meg kellene hagyniuk azt a magánszférának, az állam dolga pedig az oktatás, a szociális biztonság és az egészségügy működtetése.

Kaljulaid azzal illusztrálta a helyzetet, hogy a nyolcvanas években a kormányoknak költségvetései nagyságrendekkel nagyobbak voltak, mint bármelyik akkori nagyvállalaté, és ebből közvetlenül tudták finanszírozni a jövő technológiáit. Ma viszont az államok a demográfiai kihívások és a strukturális hiányok miatt eladósodtak, a költségvetéseik beszűkültek, miközben a globális nagyvállalatok tőkeereje és innovációs kapacitása a sokszorosára nőtt. Ha a jövőt meghatározó erő és erőforrás már a magánszférában van, miért zárjuk ki ezekből a globális stratégiai vitákból azokat, akik nem az államot képviselik? – tette fel végül a kérdést.

Ha arra koncentrálsz, hogy mit veszíthetsz, mindent el fogsz veszíteni

Amikor Ivan Krasztevtől kérdezték, hogy mi az, amit meg kellene őrizni az Európai Unióból, rögtön azt válaszolta, hogy ez rossz kérdés:

„Vagy elhiszed, hogy ismeretlen területre fogsz jutni, amiről még nem tudod egészen, hogy néz ki és milyen lehetőségeket kínál, vagy pedig arra koncentrálsz, hogy mit fogsz elveszíteni, ezért a világot egyre ijesztőbbnek fogod találni. És akkor mindent elveszítesz.”

Oroszország nukleáris lőszereket szállított belaruszi tábori tárolókba, miközben nagyszabású nukleáris hadgyakorlatot tart Oroszország és Belarusz területén – írja a Reuters.

A művelet célja, hogy begyakorolják a nukleáris erők felkészítését és esetleges bevetését „agresszió esetén”. Az elmúlt évek egyik legnagyobb orosz hadgyakorlatában mintegy 64 ezer ember vesz részt, köztük a stratégiai rakétaerők, az északi és a csendes-óceáni flotta, a nagy hatótávolságú légierő, valamint több katonai egység.

Moszkva a gyakorlat részeként több stratégiai fegyverrendszert is bemutatott. Ezek között volt Borej osztályú nukleáris meghajtású ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáró, Il–38-as tengeralattjáró-elhárító repülőgép, Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG–31-es, valamint RSz–24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakéta.

„A nukleáris erők gyakorlatának részeként nukleáris lőszereket szállítottak a Belarusz Köztársaság területén állomásozó rakétadandár álláskörletében lévő tábori tárolólétesítményekbe”

– közölte az orosz védelmi minisztérium. Egy fehérorosz rakétaegység emellett azt gyakorolja, hogyan vegye át és rakodja fel az Iszkander–M taktikai rakétarendszerhez tartozó speciális lőszereket az indítójárművekre. Az orosz nukleáris hadgyakorlatokon általában gyakorló robbanófejeket használnak, de a bemutatott felvételek így is erős üzenetértékkel bírnak. A védelmi minisztérium videóin katonai teherautók, nukleáris tengeralattjárók, repülőgépek és hadihajók szerepelnek.

A háború során Vlagyimir Putyin elnök többször is emlékeztetett Oroszország nukleáris erejére, figyelmeztetve a Nyugatot, hogy ne menjen túl messzire Ukrajna támogatásában.

Ukrajnának az Európai Unió „társult tagjává” kellene válnia, mielőtt teljes jogú tagállam lenne – írta az Euronews szerint Friedrich Merz német kancellár egy olyan javaslatban, aminek célja, hogy feloldja az ország uniós csatlakozási törekvéseit két éve akadályozó patthelyzetet.

„Nyilvánvaló, hogy a csatlakozási folyamatot nem fogjuk tudni rövid időn belül lezárni, tekintettel a számtalan akadályra, valamint a különböző tagállamok ratifikációs folyamataival járó politikai bonyodalmakra. Eljött az idő, hogy bátor lépésekkel, innovatív megoldások révén azonnali előrelépést tegyünk Ukrajna uniós integrációjában”

– írja Merz az uniós vezetőknek küldött levelében. A „társult tagság” hozzáférést adna Ukrajnának az uniós döntéshozó intézményekhez, így az Európai Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez, de szavazati jog és saját biztosi portfólió nélkül. Emellett Kijev fokozatosan bekapcsolódhatna egyes uniós finanszírozású programokba is.

A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy Ukrajna egy újabb orosz támadás esetén segítséget kérhetne a tagállamoktól az uniós szerződések 42. cikkének 7. bekezdése alapján. Ez a rendelkezés kvázi biztonsági garanciaként működhetne, bár a tagállamoknak széles mozgásterük lenne abban, milyen katonai, gazdasági, diplomáciai vagy humanitárius segítséget nyújtanak.

Merz szerint egy „visszakapcsolási mechanizmust” is bevezetnének, ami befagyasztaná a „társult tagságot”, ha Kijev visszalépne az alapvető jogok, a jogállamiság vagy a strukturális reformok terén.

„Már most egy olyan, a tagsággal lényegében egyenértékű konstrukciót kínálnánk Ukrajnának, amely messze meghaladja azt, amit középtávon a csatlakozási módszertanunkon keresztül biztosítani tudnánk, különösen a ratifikációs folyamatra tekintettel. A rendes csatlakozási eljárást ugyanakkor folytatnánk annak érdekében, hogy a formális csatlakozást is a lehető leghamarabb elérjük”

– írta a kancellár.

A levél annak az elképzelésnek a formális előterjesztése, amit Merz a múlt hónapban, az uniós vezetők informális csúcson vetett fel. A találkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét sürgette a gyorsított csatlakozást, és elutasított minden „szimbolikus” tagságra vonatkozó javaslatot, mondván: az emberei sem szimbolikusan halnak meg.

A javaslat a lap szerint nem érintené hátrányosan más tagjelöltek, például Moldova vagy a nyugat-balkáni országok csatlakozását, amelyek számára szintén szorosabb uniós kapcsolatok nyílhatnának meg. A kezdeményezés egybeesik azzal, hogy Orbán Viktor távozása után Magyar Péter jelezte: kész lehet feloldani a magyar vétót, bár előbb Zelenszkijjel tárgyalna az ukrajnai magyar kisebbség ügyéről.

Egy brit rádióállomás bocsánatot kért „a kellemetlenségért”, amelyet azzal okozott, hogy véletlenül bejelentette Károly király halálát. A téves bejelentést kedden délután tették közzé egy számítógépes hiba miatt a Radio Caroline essexi stúdiójában.

Peter Moore, az állomás vezetője a Facebookon ezt írta: „Fő stúdiónk számítógépes hibája miatt kedden (május 19-én) délután véletlenül aktiválódott az »Uralkodó halála« eljárás – amelyet az összes brit állomás készenlétben tart, bár remélik, hogy nem lesz rá szükség –, és tévesen bejelentette, hogy Őfelsége, a király elhunyt.”

„Elnézést kérünk Őfelségétől a királytól és hallgatóinktól az esetlegesen okozott kellemetlenségekért.”

A bejegyzés nem közölte, hogy mennyi idő telt el a hiba felfedezése előtt, de szerda délután a keddi adás 13:58 és 17:00 óra között nem volt elérhető az állomás weboldalán.

Az incidens akkor történt, amikor a király és a királynő Észak-Írországban tartózkodott. (The Guardian)

Visszavonta a szentendrei képviselő-testület a Vatikán által a papi rendből kizárt, tucatnyi kiskorú molesztálásával vádolt Szűcs Balázs városi kitüntetését – írja a szentendre.hu.

Szűcs Balázs felszentelése után hat éven át dolgozott Szentendrén, aminek végén, 2006-ban Pro Urbe Emlékérmet kapott. A testület szerint Szűcs a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélések miatt a rangos elismerésére méltatlanná vált, Fülöp Zsolt kezdeményezésére az önkormányzati képviselők Szűcs díját egyhangú döntéssel visszavonták.

A szerdai szavazás előtt ezt kérte Szűcs egyik áldozata, Pető Attila is. Levelében azt írta:

„Ma amikor a gyermekvédelemnek Magyarországon annyi sebet kell begyógyítania, annyi mulasztással, hallgatással és intézményi kudarccal kell szembenéznie, különösen nagy jelentősége van az ilyen döntéseknek. Mert ezek nemcsak jogi vagy önkormányzati aktusok. Példák. Mindannyiunk számára. Épülhetünk általa. Jelzések. Jelzések az áldozatok felé, hogy a közösség meghallja őket, a gyermekek felé, hogy a felnőttek világa tanulni akar a múlt hibáiból. És jelzések a társadalom felé, hogy az emberi méltóság és a gyermekek védelme nem lehet másodlagos szempont”

– írta, hozzátéve, hogy nem bosszút vagy múlteltörlést kér, hanem azt, hogy a városfelelős közösségként mondja ki: a legmagasabb erkölcsi elismerés nem válhat el azoktól az értékektől, amiket képviselnie kell. „A Pro Urbe díj visszavonása nem változtatja meg a múltat, az életünket, az enyémet sem. De megváltoztathatja azt az üzenetet, amelyet a város a jelennek és a jövőnek küld”.

A szavazás után a polgármester külön levelet is küldött Petőnek, azt írta, az aktivista „több éves, állhatatos küzdelme megerősített minket abban, hogy a közösségünknek kötelessége szembenézni a múlttal, és megtenni ezt a jelképes, de elengedhetetlen lépést a jóvátétel útján”. Az elismerés visszavonásával azt üzenik, hogy az emberi méltóság és a gyermekek védelme nem lehet másodlagos szempont.

„A díj visszavonása egy fontos jelzés az áldozatok felé, hogy a város meghallotta a hangjukat, és jelzés a jövőnek, hogy tanulni akarunk a múlt hibáiból. Szentendre felelős közösségként mondja ki: a város legmagasabb erkölcsi elismerése nem maradhat olyan személy birtokában, aki visszaélt a rábízott gyermekek bizalmával. Bízunk benne, hogy ez a határozat hozzájárul az áldozatok megnyugvásához, és méltó válasz az Ön bátorságára”.

A II. kerületben korábban hasonló módon visszavonták Szűcs Gyermekekért díját. A korábbi pap a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézetben is dolgozott. A Magyar Narancs írt arról, hogy a már letartóztatásban lévő intézményigazgatóval, Juhász Péter Pállal indította el a délutáni órarend részeként az úgynevezett csendes szoba programot, amivel hozzásegítették a fiatalokat a világról és önmagukról alkotott képük pozitív irányba fordításához”.

Katonai tiszteletadással fogadta Magyar Péter miniszterelnököt Christian Stocker osztrák kancellár csütörtökön Bécsben a kancellári hivatal előtti Ballhausplatzon. Magyar Pétert a látogatásra elkísérte Orbán Anita külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.

A hivatalos program a magyar miniszterelnök és az osztrák kancellár megbeszélésével kezdődik, majd plenáris tanácskozással folytatódik a magyar és az osztrák delegációk részvételével. Ezt követően sajtótájékoztatót tartanak a felek.

Magyar Péter és delegációjának tagjai hivatalos munkaebéden vesznek részt az osztrák gazdasági élet képviselőivel, majd a miniszterelnök udvariassági látogatást tesz Alexander Van der Bellen osztrák államfőnél. Délután a kormányfő tárgyal Johanna Mikl-Leitnerrel, alsó-ausztriai tartományi kormányfővel. Magyar Péter és delegációja ezt követően vonattal utazik haza Budapestre. (MTI)

Európa-szerte emelkedik a szexuális úton terjedő fertőzések száma, a szifilisz, a gonorrhea előfordulása rekordmagas szintet ért el 2024-ben a legfrissebb adatok szerint. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) több mint 106 000 gonorrhoeás esetet jelentett Európában 2024-ben, ami 4,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és több mint 300 százalékos növekedést 2014 óta. Ez volt a legmagasabb feljegyzett arány azóta, hogy az ügynökség 2009-ben elkezdte nyomon követni a nemi úton terjedő betegségeket.

Más fertőzések esetében sem mutatnak javulást a számok. 2024-ben közel 46 000 szifiliszes esetet jelentettek, ami 8 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest, és több mint kétszerese a 2015-ös aránynak.

„Kezelés nélkül ezek a fertőzések súlyos szövődményeket okozhatnak, például krónikus fájdalmat és meddőséget, szifilisz esetén pedig szív- vagy idegrendszeri problémákat” – mondta Bruno Ciancio, az ECDC átvitt és védőoltással megelőzhető betegségekkel foglalkozó szakértője.

Az esetek számának az elmúlt 10 évben tapasztalt emelkedés részben a tesztelés és a megfigyelés javulásának, de a szexuális viselkedés változásainak is köszönhető, a fiataloknál egyre gyakrabban marad el az óvszer használata.

A számok azt is feltárták, hogy a férfiakkal szexuális kapcsolatban álló férfiak fertőzései az összes gonorrhoea és szifilisz eset több mint felét teszik ki. A szifilisz fertőzések számának növekedése összefüggésben áll azzal, hogy a veleszületett szifilisz esetek száma is növekszik, vagyis amikor a fertőzés a terhes anyáról az újszülöttre terjed. A kezeletlen fertőzések súlyos, életveszélyes kockázatokat jelentenek, beleértve a vetélést, a halvaszületést, a koraszülést és az újszülött halálát „Ez valószínűleg az egyik legaggasztóbb megállapítás a 2024-es adatokból” – mondta Otilia Mårdh, az ECDC HIV-vel, szexuális úton terjedő fertőzésekkel és vírusos hepatitisszel foglalkozó tudományos tisztviselője.

A klamídia, bár továbbra is a leggyakoribb nemi úton terjedő betegség a régióban, továbbra is enyhén csökkenő tendenciát mutat: 2024-ben több mint 213 000 igazolt esettel volt, szemben a 2023-as közel 231 000-rel.

Az ECDC figyelmeztet, hogy „sürgősen szükség” van célzott fellépésre a fertőzések további terjedésének megakadályozása érdekében. „Határozott fellépés nélkül a jelenlegi tendenciák valószínűleg folytatódnak, növelve a negatív egészségügyi következményeket és szélesítve az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeit” – írja. (Politico)

„Van, amikor nagyon fontos támaszt ad a zene, különösen a közös zenélés...” – írta Facebook-oldalán Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke három megosztott fotó mellé.

Ezeken az látható, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter hegedül, Windisch pedig orgonán kíséri őt. Azt már a kommentekre reagálva árulta el az ÁSZ-elnök, hogy a helyszín a diósgyőri templom, és Giulio Caccini Ave Mariáját játszották el.

Az a héten derült ki, miután Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy aktáját, hogy Varga Judit, akkori igazságügyi miniszter a kegyelmi főosztály javaslatával megegyezően nem támogatta Kónya Endre kegyelmi kérvényét. Azt így terjesztette fel Novák Katalin akkori köztársasági elnökhöz, aki viszont a javaslatot megváltoztatva kegyelmet adott Kónya Endrének. Varga Judit pedig – a miniszterelnök szerint a hasonló eljárásoktól eltérően - még aznap ellenjegyzi.

Az már a kegyelmi ügyet kirobbantó cikkünk megjelenése után készült dokumentumból derült ki, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal Kónya ügyében kérte, hogy a felterjesztés készüljön el a pápalátogatásig, hogy Novák döntést tudjon hozni. Az igazságügyi minisztérium ennek ellenére sem terjesztette fel Kónyát kegyelemre.

A kormányzati kommunikáció kudarca volt a kegyelmi ügy, K. Endre alapvetően egy jó szándékú és jó ember volt – mondta Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője a lap egyik műsorában.

„Rosszkor volt rossz helyen, ráadásul a bíró rosszindulatúan és elfogultan kezelte az ügyét, nem adták meg neki a tisztességes védekezés lehetőségét. Rásütöttek egy bélyeget, ami igaztalan, ez az ember lebuktatott egy pedofil tanárt, ő speciel védte a gyerekeket, tehát nem egy bűnöző, éppen ellenkezőleg”

– mondta a fideszes megmondóember, hozzátéve, K. Endre a látszatok áldozata, „nem volt pedofil, és még csak nem is mentegette a pedofilt, hanem az intézmény status quóját próbálta védelmezni”. Kis szünet után azt is mondta, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnöknek nem kellett volna lemondania. Szerinte nagy tiszteletet kellene, hogy övezze őt, mert gonosz bírói terrorral szemben szolgáltatott igazságot. Itt megemlítette Budaházy Györgyöt és a Hunnia-pert, akik ugyanabban az időpontban szintén kegyelmet kaptak.

„Az az eszméletlen hülyeség, egy jó lélek, egy jámbor ember érdekében összekakizta ezt az ügyet, ez fájdalmas” – mondta Bencsik. Varga Judit volt igazságügyi miniszter és Novák szerinte áldozatául esett annak, hogy a kormányzati kommunikáció lefagyott, és próbáltak menekülni a valóság elől. Szeretné, ha nekik egyszer „igazságot szolgáltatna a közvélemény”.

Novák Katalin 2023. április 27-én, a pápalátogatás alkalmából adott köztársasági elnöki kegyelmet K. Endrének, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesének. 2019-ben 3 év 4 hónap börtönre ítélték, amiért kényszerítéssel próbált segíteni felettesének, Vásárhelyi Jánosnak. Vásárhelyi, a bicskei gyermekotthon igazgatója 2004-16 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. K. Endrének nem csupán tudomása volt ezekről az esetekről, súlyosabb bűne is volt. Miután a gyerekek a rendőrséghez fordultak, és végre nyomozás indult a pedofil igazgató ellen, arra próbálta kényszeríteni a gyerekeket, hogy változtassák meg a vallomásukat.

Az új kormánynak hála kiderült, hogy Novák Katalin hivatala sürgette K. Endre ügyében, hogy a kegyelmi felterjesztés hamar készüljön el: a most nyilvánosságra került dokumentumok bizonyítják, hogy nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – született a döntés a pápalátogatás közeli időpontja miatt.

Jó reggelt! Újra itt a 444 napindító hírlevele – de vannak egyebek is –, benne az elmúlt nap legfőbb cikkeivel, híreivel.

TISZA

Formálódik a Tisza legambiciózusabb projektje, soha nem látott intézményi újításokkal ültetnék asztalhoz a társadalmat: a cél nem kevesebb, mint a magyar demokrácia gyökeres megújítása, az új rendszerben csatornáznák be az alulról jövő reformjavaslatokat a kormányzásba, a projekt alapja a Működő és Emberséges Magyarország Intézet, amiért Bíró-Nagy András államtitkárként felel majd, Radnai pedig Márk nehéz feladatot kap.

Magyar Péter az első külföldi látogatásán, Varsóban azt mondta, nem irigykedni, hanem tanulni kell, hogy itthon is akkora fejlődés lehessen, mint Lengyelországban. Donal Tusk szintén dicsérte a magyar kormányfőt.

• Alaptörvényi szintjen szántják be a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, Gulyás migránsveszélyt kiáltott.
• Ruszin-Szendi Romulusz kabinetfőnök-helyettese lesz Pálinkás Szilveszter, a miniszter egyúttal meg is fenyíti a századost.
• A kormány belenyúl a NER párhuzamos valóságába: visszaveszik a kiszervezett KEKVA-katm és ez a Fidesz ideológiai hátországát, az MCC-t is érinti, de a modellváltó egyetemek kérdésének is nekimennek. Azonnal kell lépni, 10 milliárd euró a tét.
• A Tisza egy törvényjavaslatban felfüggesztené a devizahiteles pereket és végrehajtásokat.
• A kegyelmi ügyet, az MNB-botrányt és a végrehajtást is vizsgálni fogják a felállított parlamenti bizottságok.
• Elkezdődtek a magyar–ukrán szakértői egyeztetések.
• Az Euronews szerint a kormány kész szankcionálni Kirill orosz pátriárkát.

FIDESZ

A Tisza benyújtotta az Alaptörvény-módosítást: nem lehet többé miniszterelnök Orbán Viktor, 8 évben korlátozzák a miniszterelnöki mandátumot.

Gaudi-Nagy Tamás végül elismerte, hogy ügyvédként ő is képviselte Kónya Endrét a kegyelmi ügy során: ezt eddig is lehetett sejteni, de a bizonyossághoz Magyar Péter erőteljes noszogatása és katalánozása kellett.

• Havasi Bertalan lett az egyetlen fideszes, aki nem szart be, a többiek kussolnak. Radnai Márk szerint a Fidesznek vége.
• Semjén helyett már Bárándy az új fővadász.
• Nem fogadták el a közmédia vezérigazgatójának beszámolóját, hamarosan le is válthatják Altorjai Anitát.
• Ha valaki nem ismerné, ilyen Orbán legfőbb napi igeforrása.
• Pintér Bence szerint milliókat vittek haza a győri fideszes médiánál dolgozó fideszes rokonok.
• Lemondott Deutsch bántalmazással vádolt felesége, de hivatalosan ennek semmi köze az ellene folyó nemzetközi etikai vizsgálathoz, csak túl sok a dolga.
• Közvetlenül a választások előtt kapott 3 milliárdot a Vári Attila vezette alapítvány.
• Több 100 milliónyi állami támogatást kapott a fideszes Bóna Zoltán apjának a szervezete.

GAZDASÁG

Május 30-án újraindul a másfél éve lezárt Ajka-Veszprém közötti szakaszon a vonatközlekedés, így a Székesfehérvár–Szombathely transzeurópai fővonal végre újra teljes hosszában járható lesz. Mondjuk a MÁV-nál már minden negyedik vonat üzemképtelen.

Az Operaház zene- és táncművészei Ókovács Szilveszter azonnali felfüggesztését kérik Tarr Zoltántól, a szakszervezetek szerint Ókovács bosszúból rúg ki embereket.

• Kármán András pénzügyminiszter felmentette a NAV elnökhelyettesét.
• A Tisza egy törvényjavaslatban felfüggesztené a devizahiteles pereket és végrehajtásokat.
• Megkapta a fizetési felszólítást a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, az államkincstár határozatát a párt a bíróságon támadja meg.
• Szennyezett földet rakodhatott le a BYD, nyomoz a rendőrség.
• Mégsem épül meg az öt társasházból álló komplexum Balatonaliga magaspartjára.

KÜLFÖLD

Drónbázist és katonai kórházat is építene a Fehér Ház új báltermébe Trump, akinek (és a rokonainak) az adóügyi kivizsgálását az amerikai igazságügyi minisztérium „örökre megtiltotta”.

Egy drón miatt egy órára megbénult Litvánia, a repülőtér és a vonatközlekedés is leállt, még a kormány is óvóhelyre vonult. De drónok buktatták meg az országát drónnagyhatalomnak nevező lett minisztert, aki magával rántotta a kormányt is.

„Üdvözöljük Izraelben, mi vagyunk a ház urai!” – kiabálja a szélsőjobbos izraeli miniszter a térdeplő, összekötözött kezű letartóztatott önkéntesek feje felett egy videón..

• A New York Times elképesztő cikke szerint a nálunk forgolódó antiszemitát, Mahmúd Ahmadinezsádot nézték ki Irán új elnökének az izraeliek.
• Putyin szerint Moszkva és Peking kapcsolatai példátlanul magas szintre jutottak. (Mint kiderült, orosz katonákat képeztek ki Kínában egy titkos megállapodás szerint.)
• Milánóból menekült az USA-ba a volt lengyel igazságügyi miniszter.

Május 13-án az előző kormány által életbe léptetett veszélyhelyzeti rendeletek lejártak a veszélyhelyzet megszűnésével, ezért a Tisza-kormány azok egy részét törvényi szintre emelte, az ukrán importtilalom viszont nem került be ezek közé. Bóna Szabolcs, agrárminiszter szerint Orbánék nem gondoskodtak arról, hogy

„az ukrán agrártermékek behozatalát korlátozó szabályok a veszélyhelyzet megszűnése után is biztonságosan, törvényi szinten fennmaradjanak”, ezzel pedig „súlyos jogalkotási csapdát” állítottak fel.

A helyzet miatt már a gazdák is aggódni kezdtek, Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára szerint a piacot is váratlanul érte a változás, a szövetség figyelmét pedig maguk a termelők és gabonakereskedők hívták fel rá. Gazdák hívtak fel azzal, hogy a kereskedők már arra hivatkoznak, jön az ukrán termék, és nagyobb kompromisszumot várnak el tőlük az árban – mondta a főtitkár a Világgazdaságnak.

A témában a Facebook-oldalán szólalt meg az agrárminiszter, aki rögzítette, nem fogják hagyni, hogy ukrán vagy bármilyen más importtermék veszélyeztesse a magyar gazdák helyzetét.

„A magyar élelmiszer, a magyar termőföld és a magyar gazdálkodók védelme nemzeti érdek. Az agrártárca ezért haladéktalanul áttekinti a kialakult helyzetet, és megteszi a szükséges jogi lépéseket annak érdekében, hogy a magyar piac védelme ismét egyértelmű és kikényszeríthető legyen”, írta. Ezért

az Ukrajnából érkező áruk tiltását a lehető leggyorsabban visszaállítják.

A szükséges jogszabályok megalkotása már folyamatban van, ami számos termékkört érinteni fog a húsféléktől kezdve a zöldségeken, gyümölcsökön, gabonaféléken át egészen a borászati termékekig.

Pálinkás Szilveszter százados Ruszin-Szendi Romulusz mellett fog a jövőben szolgálni kabinetfőnök-helyettesként, ezt a honvédelmi miniszter jelentette be Facebook-videójában. Ezzel párhuzamosan meg is fogja fenyíteni és eljárásokat fog ellene indítani, mivel előzetes jelentés nélkül állt a nyilvánosság elé, és saját szemszögéből beszélt a honvédség helyzetéről. Az interjúban a százados egyebek mellett azt mondta, morális mélyponton van a honvédség, és sokat beszélt Orbán Gáspárról és terveiről.

Ruszin-Szendi szerint Pálinkás a katonákért, az állomány méltóságáért és becsületéért állt ki. A miniszter nem tudott arról, hogy elmegy a százados a felvételre, csak arról jelentett, hogy nyilvánosságra fog kerülni a nyilatkozata.

„És amikor láttam azt a kiállást is, nem a politikát láttam benne, hanem a bajtársat. Azt az embert, aki hitt abban, hogy együtt erősebbek lehetünk” – mondta Ruszin-Szendi Romulusz.

Kedden Luxembourgban hivatalos ceremónia keretében exhumálták Andrij Melnik, az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) egyik vezetője, valamint felesége, Szofija földi maradványait – írja a Kyiv Independent.

A szertartáson az ukrán állam képviselői is részt vettek. A maradványokat Ukrajnába szállították, ahol május 24-én a Kijev melletti Nemzeti Háborús Emléktemetőben temetik újra őket. Az újratemetést megelőző napokban emlékmiséket tartanak.

Az OUN 1929-ben Bécsben alapított radikális, szélsőjobboldali ukrán nacionalista mozgalom volt, amelynek célja a független ukrán nemzeti állam létrehozása volt, akár illegális akciók, szabotázsok és fegyveres harc árán is. A második világháború alatt a szervezet kezdetben együttműködött a náci Németországgal, mert abban bízott, hogy így megszabadulhat a szovjet uralomtól, fegyveres szárnya, az Ukrán Felkelő Hadsereg, az UPA a szovjet és a náci erők ellen is harcolt.

Melnik a mozgalom fontos katonai és politikai szereplője volt. Szoros kapcsolatban állt Jevhen Konovaleccel, az OUN alapítójával, akit 1938-ban a szovjet titkosrendőrség ölt meg. Konovalec halála után a szervezet kettészakadt: az egyik frakciót Sztepan Bandera, a másikat Melnik vezette.

A második világháború alatt Melnik Németországból irányította az OUN tevékenységét, ám később a nácik őrizetbe vették, és a sachsenhauseni koncentrációs táborba zárták. A háború után Luxembourgban telepedett le, ahol továbbra is aktív maradt az ukrán emigráció politikai életében.

Az OUN-hoz, Sztepan Banderához és az UPA-hoz köthető csoportok öröksége máig erősen vitatott: az UPA tagjai 1943-ban lengyelek ezreit mészárolták le Volhíniában, amit lengyel megtorlások követtek ukrán civilek ellen. A becslések szerint az erőszaknak 15–30 ezer ukrán és 60–90 ezer lengyel áldozata lehetett.

Cél: a lehető legjobb árak

Az ALDI drasztikusan csökkentette árait. A piacon elért kedvezőbb beszerzési árakat, amint lehet, a fogyasztói árakban is érvényesíti. A vállalat az év első hónapjaiban több mint 1000 termék árát csökkentette, ami szinte minden fontos termékkategóriát érint: friss pékáruk, tejtermékek és húsfélék mellett édességek, mentes és speciális élelmiszerek, sőt, háztartási tisztítószerek, papíráruk, kozmetikai és higiéniai termékek is olcsóbbak lettek. Az ALDI intézkedéseinek eredményeként a családok napi kiadásai mérséklődhetnek, és a vásárlók a jövőben is folyamatosan alacsony árakra számíthatnak az ALDI-ban.

Megújuló ALDI-élmény

Számos európai ország ALDI-üzleteinek átalakításával egyidőben a magyarországi ALDI-áruházak is megújulnak, hogy még gördülékenyebb legyen a bevásárlás.

Így alakulnak át az ALDI-áruházak:

• Radikális átrendezés az eladótérben: Az eredmény gyorsabb és kényelmesebb bevásárlás.
• Vége a keresgélésnek: Az összetartozó termékeket egy csoportba rendezi az ALDI, így azok könnyebben megtalálhatóak.
• Villámgyors beszerzés: A legfontosabb alapélelmiszerek az első sorokba kerülnek.
• Frissesség már a küszöbön: A bejáratnál látványos zöldség-, gyümölcs- és virágkínálat fogadja a belépőket. Itt találhatóak a magvak is.
• A nap első étkezése fontos: A reggelihez kapcsolódó termékek a frissen sütött pékárukhoz közel találhatóak.
• Jobb átláthatóság: Az UHT tejtermékek a korábbinál nagyobb, áttekinthetőbb helyet kaptak.
• Néha egy kis élvezet is kell: A nassolni- és rágcsálnivalók, illetve az alkoholos italok jól elkülönített, egységes blokkokban találhatóak.
• Ami még otthonra szükséges: A kozmetikai, babaápolási, háztartási és papírtermékek, illetve az állateledelek a középső sorban kaptak helyet.
• Raklapon egyszerűbb: Polcokról raklapokra kerül át számos termék. A raklapon több áru fér el, így ritkább feltöltést igényel.

Ha kíváncsi rá, milyen volt, és milyen lett az ALDI, ebben a videóban megnézheti.

Az üzletbelsők megújításával a munkafolyamatok is egyszerűsödnek, így nő a hatékonyság.

A közösségi médiában terjedő információk alapján ukrán támadás érte a Rosznyeft Szamara megyei Szizranyban található olajfinomítóját. Két ember meghalt a dróntámadásban, ezt már Vjacseszlav Fedoriscsov, a terület kormányzója közölte. Szizran mintegy 800 kilométerre fekszik az ukrán-orosz határtól északkeletre.

Ukrajna rendszeresen támadja az oroszországi és a megszállt területeken található katonai infrastruktúrát, hogy csökkentse Moszkva azon képességét, hogy folytassa a háborút. Egyúttal katonai célpontnak tekintik az energiatermelő létesítményeket is, mivel ezek nemcsak forrást, de üzemanyagot is biztosítanak a Kreml hadigépezetének.

Néhány nappal a mostani támadás előtt, május 18-19-én Ukrajna Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítójára és egy olajszivattyú-állomásra mért csapást. Május 20-án pedig Kstovo város közelében fekvő olajfinomítót támadtak az ukránok. (Kyiv Independent)

A gyanú szerint egy fotós ellopta a Bondi Beach-i terrortámadás egyik áldozatának kameráját, majd néhány nappal a 15 halálos áldozatot követelő lövöldözés után zálogházba adta azt – írja a BBC.

A rendőrség szerdán tartóztatta le a férfit, miután rajtaütést tartott nyugat-sydney-i otthonában. A házkutatás során egy kamerát, bilincseket, elektronikus eszközöket, valamint egy autóban kis mennyiségű fehér, kristályos port találtak.

A felszerelés Peter Meagheré volt, aki nyugalmazott rendőrként és fotósként dolgozott az eseményen, és a támadásban életét vesztette. Felesége, Virginia Meagher korábban a közösségi médiában kereste férje eltűnt kameráját.

A férfit több bűncselekménnyel vádolják, köztük lopással, lopott vagyon értékesítésével, engedély nélküli fegyver birtoklásával, valamint kábítószer-birtoklással és terjesztéssel. Szigorú óvadéki feltételek mellett szabadlábra helyezték, és júniusban kell bíróság elé állnia.

December 14-én egy apa-fia páros tizenöt ember megölt, amikor a népszerű sydney-i strand közelében a hanuka első éjszakáját ünneplő rendezvényt tartottak. Ez volt az ország leghalálosabb fegyveres támadása 1996 óta. A támadás áldozatai között volt két rabbi, egy holokauszttúlélő, valamint egy tízéves kislány is, akit családja Matildaként nevezett meg. A támadásnak három magyar származású áldozata is volt. Az életben maradt gyanúsítottat, a 24 éves Naveed Akramot 59 bűncselekménnyel vádolták meg.

„Nem akarok senkit megbántani, de azt gondolom, hogy a Fidesznek vége”,

mondta Radnai Márk, a Tisza alelnöke a Népszavának adott interjújában. Ennek oka szerinte, hogy egyrészt rengeteg csontváz fog kiesni a szekrényből, amit a Fidesz-kormány eltitkolt, másrészt végre lesz következménye a tetteknek. Hozzátette, annak is lesz következménye, ha valaki akár a Tiszán belül hasonlót követ el, vagy szándékozik elkövetni az ország kárára.

A párt 73 százalékos, szinte már szürreális támogatottsága mögött viszont nemcsak a Tisza sikerét látja Radnai, hanem inkább annak tudja be, hogy egy emberként mozdult meg a társadalom. „Ez egy közösség, ami most azért tekint egyfelé, mert szeretnénk magunkat kihúzni ebből a szégyenteljes állapotból, ahová Orbán Viktorék kormányozták az országot”. Ennek ellenére ők sosem tűzték ki célul, hogy bebetonozzák magukat a hatalomba.

„Sosem hangzott el egy elejtett mondat sem arra vonatkozóan, hogy na, itt most az a cél, hogy bebetonozzuk magunkat egy életre. Soha felém ilyen kérés nem érkezett, egy vezetőségin nem hangzott el hasonló. De az biztos, hogy nem mindig lesz ilyen népszerű a kormány, el fognak múlni a mézeshetek”.

Radnai Márk annyi problémát lát, annyi területet, ahol lehet jobban kormányozni, hogy ő azt sem zárja ki, hogy az első négy év nagyobb megrökönyödés nélkül fog eltelni. Abban viszont teljesen biztos, hogy lesznek népszerűtlen döntések, enélkül nem is lehet kormányozni. Fontosnak tartja viszont, hogy az emberek megértsék, egy döntés mögött milyen szándék áll, ez teljesen elmaradt az elmúlt 16 évben.

„A legnehezebb pillanat lesz, amikor az emberek felfogják, hogy milyen helyzetben is van az országunk”, mondta. Márpedig ez szükséges ahhoz szerinte, hogy reális célokat lehessen kitűzni.

Sulyok Tamásra kitérve azt mondta, lemondása esetén nincs még végleges döntés a kormányon belül, hogy majd a társadalom jelöljön új elnököt, vagy az Országgyűlés, de a közvetlen választás is a lehetőségek között van. Saját maga egyébként kinyitná a társadalom felé ezt a kérdést.

Az ország középső területein, illetve délen, a Duna vonalában egy-egy zivatar is kialakulhat csütörtökön, ezért elsőfokú figyelmeztetést adtak ki Pest megyére – írja a HungaroMet. Az elsődleges veszélyforrást a villámlás jelenti, emellett szélerősödés, valamint jégeső is előfordulhat.

Az előrejelzés szerint általában kevés gomolyfelhő lesz az égen, de az ország középső harmadában több gomoly képződhet, amikből helyenként előfordulhat zápor, egy-egy helyen zivatar. Az északi, északnyugati szél többfelé megélénkül, a Dunántúlon, illetve a keleti harmadban olykor meg is erősödik. A hőmérséklet délután 23 és 27, késő este 13, 20 fok között alakul.

Pénteken napos idő várható a kevés fátyol- és gomolyfelhő mellett. Elvétve zápor előfordulhat. Az északias szél sokfelé megélénkül, a Tiszántúlon és a Nyugat-Dunántúlon időnként megerősödik. Hajnalban zömmel 11 és 17 fok között alakul a hőmérséklet, ennél kissé hidegebb az északi völgyekben lehet. Délután 22, 27 fok várható.

Az Időkép azt írja, a hosszú hétvégén jó idő lesz, 25–30 fok is lehet, pünkösdhétfőn pedig elképzelhető, hogy újra hőségnapot regisztrálhatunk, azaz néhol átléphetjük a 30 fokot.

Donald Trump amerikai elnök azt mondta, beszélni fog Lai Csing-te tajvani vezetővel egy esetleges fegyvereladásról – írja a BBC.

Ez jelentős szakítást jelentene a diplomáciai hagyományokkal, amerikai és tajvani vezetők 1979 óta nem beszéltek közvetlenül egymással. Washington ekkor szakította meg hivatalos kapcsolatait Tajvannal, és elismerte a pekingi kormányt.

A Tajvan körüli feszültség régóta az amerikai–kínai viszony egyik legérzékenyebb kérdése. Peking a demokratikusan működő Tajvant saját területének tekinti, és nem zárta ki, hogy katonai erővel szerzi meg az ellenőrzést a sziget felett. A tajvani kormány elutasítja Peking területi követeléseit, és azzal vádolja Kínát, hogy meghamisítja a történelmet. Tajvanon a 2024-ben hivatalba lépett Lai kormánya jelentősen erősítette a hadsereget, válaszul a növekvő kínai katonai nyomásra.

Az Egyesült Államok hivatalosan nem ismeri el Peking Tajvanra vonatkozó igényét, és nem hivatalosan támogatja a szigetet védelmi segítségnyújtással. Trump egyelőre nem döntött arról, hogy jóváhagyja-e a hírek szerint 14 milliárd dolláros fegyvercsomagot, ami drónelhárító eszközöket és légvédelmi rakétarendszereket is tartalmazhat.

A Financial Times szerint Peking addig blokkolja Elbridge Colby, a Pentagon egyik vezető politikai tisztségviselőjének tervezett látogatását, amíg Trump nem dönt a fegyverüzletről. Az amerikai elnök a múlt héten, a pekingi látogatása után azt mondta, „a következő, meglehetősen rövid időszakban” hoz döntést a kérdésben.

„Beszélnem kell azzal az emberrel, aki most – tudják, kiről van szó – Tajvant vezeti”

– mondta. Kína világossá tette, hogy Tajvan az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatának egyik legfontosabb kérdése. Bár Trump elutasította annak lehetőségét, hogy a sziget miatt konfliktus alakuljon ki az Egyesült Államok és Kína között, azt mondta, Hszi „nagyon erős érzelmeket táplál” Tajvannal kapcsolatban.

„Egyik irányban sem vállaltam kötelezettséget”

– mondta újságíróknak múlt héten az Air Force One fedélzetén. Lai a találkozó óta többször is hangsúlyozta, hogy Tajvan „szuverén, független demokratikus ország”, és hogy a Tajvani-szoros békéjét nem lehet feláldozni vagy alku tárgyává tenni. Szerinte az amerikai fegyvereladások kulcsszerepet játszanak a regionális stabilitás fenntartásában.

Trump korábban is szakított a tajvani ügyeket övező diplomáciai hagyományokkal: 2016-ban megválasztott elnökként telefonon beszélt Caj Jing-ven akkori tajvani vezetővel, ami miatt Kína panaszt tett Washingtonnál. Tavaly decemberben az Egyesült Államok pedig jóváhagyott egy 11 milliárd dolláros fegyvereladást Tajvannak. Ez az egyik legnagyobb ilyen ügylet volt, és szintén kiváltotta Peking haragját. Most az is eltérést jelentene az amerikai gyakorlattól, ha Trump valóban részletesen egyeztetett volna Hszivel a Tajvannak szánt fegyvereladásokról, mivel az Egyesült Államok 1982-ben azt ígérte Tajvannak, hogy nem konzultál Pekinggel ezekről az ügyekről.

Az Egyesült Államok Raul Castrót, Kuba volt vezetőjét az amerikai állampolgárok meggyilkolására irányuló összeesküvéssel és más bűncselekményekkel vádolta meg a Kuba és Florida között még 1996-ban lelőtt repülőgéppel összefüggésben, írja a BBC. A szerdán nyilvánosságra hozott ügyben Castro mellett még öt másik személyt is megvádoltak a kubai-amerikai Brothers to the Rescue csoport repülőgépének lelövésével és négy ember, köztük három amerikai megölésével.

A most 94 éves Castro akkoriban az ország fegyveres erőinek vezetője volt, és a katasztrófa miatt nemzetközi elítéléssel kellett szembenéznie.

Miközben az Egyesült Államok egyre nagyobb nyomást kíván gyakorolni Kuba kommunista uralmára, Miguel Díaz-Canel elnök a vádakat „politikai manővernek, mindenféle jogi alapot nélkülözőnek” nevezte. Szerinte Castro vádemelését arra használják, hogy „igazolják a Kuba elleni katonai agresszió ostobaságát”, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy eltorzítja a repülőgép lelövésével kapcsolatos tényeket. Azt állította, hogy Kuba „jogos önvédelemből cselekedett a joghatósága alá tartozó vizeken belül”.

„Az Egyesült Államok és Trump elnök nem felejti el, és nem is fogja elfelejteni polgárait” – mondta Todd Blanche, megbízott főügyész. Amikor újságírók Castro vádemelésének kilátásairól kérdezték, Blanche azt válaszolta, hogy elfogatóparancs van érvényben ellene. Nem erősítette meg, hogy az Egyesült Államok megpróbálja-e elfogni Castrót, de azt mondta: „számunkra úgy tűnik, hogy megjelenik itt, akár saját akaratából, akár más módon”.

A vádakat az amerikai bíróságon kell majd tárgyalni, és egyes esetekben életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható. A gyilkossági vádak mindegyike halálbüntetéssel vagy életfogytiglani szabadságvesztéssel büntetendő.

„Azt hiszem, a stratégia az, hogy fokozatosan növeljük a nyomást addig a pontig, ahol a kubai kormány beadja a derekát és megadja magát a tárgyalóasztalnál” – mondta Wiliam LeoGrand, az Amerikai Egyetem latin-amerikai politika szakértője. Szerinte egyébként az Egyesült Államok készen áll elfogni a volt kubai vezetőt, „ha a kubaiak nem adják meg magukat a tárgyalóasztalnál”.

Januárban az Egyesült Államok katonai műveletet indított Nicolás Maduro volt venezuelai elnök elfogására és az Egyesült Államokba szállítására, miután az igazságügyi minisztérium vádat emelt ellene. Ez átalakította Venezuela kapcsolatát Washingtonnal, amiről LeoGrande óva intett, hogy valószínűleg nem lesz ugyanolyan hatással Kubára, megjegyezve, hogy Castro csaknem egy évtizede nyugdíjba vonult.

Hihetetlen időket élünk. Ki hitte volna néhány hónapja, hogy Havasi Bertalan lesz az egyetlen fideszes, aki nem szart be, vagy hogy egy parlamenti képviselőjük csak úgy tudja oltogatni a Tisza Pártot, hogy minden a Fideszre hullik vissza? Hogy miközben Orbán Viktor a Vadhajtások mellett tesz hitet, be sem ül a parlamentbe, és szabályosan eldugják a nyilvánosság elől?

És ki hitte volna több mint tíz év kakofón propaganda után, hogy a források elapadása és kézivezérlés – általános zavarodottságot okozó – megbénulása ennyire hamar hoz relatív nyugalmat, holott még csak a szórványos kirúgások, tömeges elbocsátások és médiakonglomerátum-felszámolások elején járunk?

Márpedig ezt látjuk: a Telex két héttel a választás után arról írt, hogy a DPK-kat is teljesen magukra hagyták, a Lakmusz pedig a választás után egy hónappal arra jutott, hogy drámaian visszaesett a fideszes influenszerek teljesítménye.

Mindemellett az a helyzet, hogyaz Orbán-rendszer rengeteg, mindeddig kikerülhetetlen arca, aki korábban nagy hangon agitált a Fidesz mellett, a főnök bujkálása óta – kb. egy böjtnyi ideje – hallgat vagy egyenesen törölte magát.

Az angol Aston Villa futballcsapata nyerte meg az Európa-ligát, miután Tielemans, Buendía és Rogers góljával 3-0-ra verte a német Freiburgot.

A győzelemmel Unai Emery, az Aston Villa baszk edzője megdöntötte saját rekordját, immár ötödik Európa-liga győzelmét aratta: 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban a Sevillával, 2021-ben a Villarreallal, most pedig az Aston Villával nyert. Vagyis csupa olyan csapattal, aminek a nevében benne van a „villa”. Az Arsenal nevében nincs benne, velük csak Európa-liga-döntőt játszott, és vesztett, a Paris SG csapatával pedig a Bajnokok Ligájában indult. Emery mögött három győzelemmel a legendás Giovanni Trapattoni áll az örökranglistán.

A Freiburgnak ez volt az első európai kupadöntője, tőlük már ez is nem várt eredmény. Az Aston Villának nem ez az első nagy európai sikere, 1982-ben megnyerte a Bajnokok Ligája elődjét, a BEK-et.

Idén mindhárom nagy európai kupa döntőjében van angol csapat. A Bajnokok Ligájában az Arsenal és a Paris SG játszik Budapesten, a Konferencia-ligában Crystal Palace-Rayo Vallecano a párosítás. Egyébként Iñigo Pérez (a Rayo edzője) és Mikel Arteta (Arsenal) is baszk, akárcsak Emery.

Emery csak egy dolgot bánhat: jövőre nem az Európa-ligában, hanem a Bajnokok Ligájában indul az Aston Villával.

A Tisza-kormány első alaptörvény-módosítási javaslatával nekimegy a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, annak a 2023-ben felállított intézménynek, talán a legneresebbnek mind közül, ami egyszerre jelképezte a „nyugati imperialista ügynökökkel” szembeni dühödt paranoiát, a kormánnyal szemben kritikus, független szigetek elleni folyamatos fenyegetést és a Facebookra targetált pártkommunikáció állami intézményesítését.

A benyújtott módosító javaslat (ugyanennek két másik pontja lehetetleníti el Orbán Viktor visszatérését a miniszterelnöki székbe, és veszi vissza az állami ellenőrzést a NER párhuzamos intézményrendszere, a KEKVA-típusú alapítványok felett) egyetlen mondatból áll. Ebből:

Hatályát veszti az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése.

Ezzel a most hatályát vesztő ponttal vésték be 2023-ban a gránitszilárdságú alaptörvénybe, vagyis alapozták meg kétharmados fölénnyel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, mondván: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”

A mostani módosítás ezt eltörli, tulajdonképpen ez az (alkotmány)jogtechnikai feltétele annak, hogy sóval hintsék be a Lánczi Tamás elnökségével működő intézményt. A módosító javaslat indoklása ezt ki is mondja:

„Az Alaptörvény módosításának célja a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének Alaptörvény általi megalapozása.”

A SzuHi politikai logikájában orosz ihletésű volt, de legalább ennyire a rendszerváltás előtti állambiztonsági felfogást idézte. Bár nem volt hivatalos nemzetbiztonsági szerepe, elvileg az elhárításhoz kapcsolódott a tevékenységi köre. A valóságban azonban a belső ellenségnek kikiáltott szereplőkkel szemben lépett fel különféle fenyegetésekkel - egészen a civilek és a független sajtó ellen megkonstruált jogszabályok megalapozásáig, amit végül nem mert keresztülvinni a hatalom.

Az államszocializmusban hasonlóképpen, gyakran keveredett az elhárítással foglalkozó III/II és a titkosszolgálati III/III. működése. Ezt vitte tovább a Szuverenitásvédelmi Hivatal, tudatosan keverve a nemzetbiztonsággal a nettó pártpropagandát. Nem véletlenül volt egyik vezetője az egykori III/III-as Horváth József, aki már 1990 előtt is az ellenzékre dolgozott, és nem is érzett ellentmondást abban, hogy hasonló szerepet visz az aktuális propagandista Lánczi Tamás alá tartozó új intézményben.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 februárjától 2026 áprilisáig működött.

„A Tisza Párt alkotmánymódosítása az eddigi szigorú migrációs politika felszámolását célozza!!!” - így kezdődik Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetőjének Facebook-bejegyzése szerda este.

Ebből a felütésből elsőre nehéz kitalálni, mire gondol Gulyás, ugyanis szerda este semmilyen migrációval kapcsolatos, de még külpolitikával foglalkozó törvényjavaslatot sem nyújtott be a kormány. Aztán a bejegyzésben továbbolvasva már tisztul a kép: a Fidesz frakcióvezetője a független sajtó vegzálására létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésében detektálta a migránsveszélyt. Idézzük hogyan:

„A legaggasztóbb azonban az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdésének teljes törlése. Ezzel ugyanis az új kormánytöbbség nemcsak a Szuverenitásvédelmi Hivatalt szünteti meg, amelyet kétségtelenül megígért, hanem azt az alkotmányos alapot is felszámolja, amely a migrációs paktum elutasítását és az illegális bevándorlás elleni hatékony alkotmányos védelmet alapozza meg.”

És milyen következtetést lehet ebből levonni Gulyás Gergely szerint? „Ebből az következik, hogy a Tisza-kormány el akarja fogadni a migrációs paktumot.”

Erre egyébként a Tisza-kormány soha még csak említést sem tett, sőt kifejeztten szigorú migrációs politikát folytat.

Ennek ellenére Gulyás Gergely szerint, aki elutasítja a migrációt, az nem szavazhatja meg az alkotmánymódosítást.

„Minden, ami jó Európában, Gdańskban kezdődött, és minden, ami jó Európában, nemrégiben Budapesten indult újra” – mondtat Donald Tusk lengyel miniszterelnök Magyar Péternek Gdańskban, a Szolidaritás szülővárosában. Magyar a balti-tengeri városban zárta kétnapos lengyelországi útját, az első hivatalos külföldi látogatását miniszterelnökként.

Bár Magyar az őt kísérő miniszterekkel demonstratíve vonattal utazott Budapestről Varsóba, a lengyel fővárosból már Tuskkal együtt repülővel ment a bő 300 kilométerre lévő Gdańskba, ahol Lech Wałęsával, a Szolidaritás alapítójával is volt egy zártajtós találkozója.

„Köszönöm, hogy reményt adtatok nekem egy jobb jövőre Európa, Magyarország és Lengyelország számára. Örülök, hogy innen kezdhetem a megbizatásomat. Ez volt az álmom”

– idézték a lengyel lapok Magyar Pétert.

„Magyar miniszterelnökkel mindketten hittünk abban, és ma még jobban hiszünk benne, mint bármikor korábban, hogy a jóakaratú emberek többségben vannak, és hogy a gonoszt le lehet győzni, ha megvan hozzá a harcos szív” – mondta Tusk, azt hangsúlyozva, hogy Magyar Péter a „korrupciótól és a romlott hatalomtól” mentes Magyarországért indított harcot, amely vele visszatér Európába, valamint a lengyel-magyar barátságért is.

„Soha nem fognak legyőzni minket. Megölhetnek minket, de soha nem fognak legyőzni. Azokat az embereket, akik hisznek a jóban, az igazságban és a tisztességben a politikában”

- szónokolt Tusk, Magyar Péter felé fordulva, pedig köszönetet mondott, hogy „visszaadtad a hitet abban, hogy ezek nem csupán álmok vagy szlogenek, hanem ez valóban megtörténhet. Ezt értünk is tetted.”

A Tisza benyújtotta a devizahiteles perek és végrehajtások átmeneti leállításáról szóló törvényjavaslatát is szerdán az alkotmánymódosítással és a parlamenti vizsgálóbizottságok felállításáról szóló törvényjavaslattal együtt.

Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője egy Facebook-videóban azt mondta, több ezer család helyzetét érintő törvényjavaslatról van szó.

A tövényjavaslat indoklásában az áll:

„Az úgynevezett devizahiteles törvények hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések
jogkövetkezményeinek felülvizsgálata érdekében indokolt a szükséges jogalkotási lépések elfogadásáig intézkedni a még folyamatban lévő perek bíróság általi hivatalbóli felfüggesztéséről és elrendelni, hogy az érintett végrehajtási eljárásokban végrehajtási cselekményt, intézkedést ne lehessen foganatosítani.”

Ezért mind a polgári peres eljárások, mind a bírósági végrehajtási eljárások folytatása csak az érintett törvények felülvizságlatát követkően kerülhet majd sor.

A törvényjavaslat meghatározza azokat a speciális eljárási cselekményeket, amelyeket a végrehajtási eljárásokban annak ellenére indokolt lehetővé tenni, hogy maga az eljárás ,,leállításra" került. Ingatlan árverése esetén indokolt lehetőséget biztosítani arra, hogy az árverési vevő, ha még nem fizette meg a vételárat, ezt csak az eljárás folytatása esetén kelljen teljesítenie, illetve amennyiben a vételárat már megfizette, de az ingatlant még nem adták át neki, úgy a vételárat – az előleg kivételével – visszaigényelhesse. Ez esetben is csak az eljárás folytatásától függően válik esedékessé a vételár megfizetése.

A törvényjavaslat ugyanakkor azt is biztosítja, hogy ha az adós maga kíván továbbra is teljesíteni, ezt megtehesse.

A kétezres években sokan devizában vették fel lakáshitelüket, ezek az emberek a 2008-as gazdasági válság kitörése után adósságcsapdába kerületek. Ahogy a Gyurcsány- és a Bajnai-, úgy az Orbán-kormány sem oldotta meg a problémát, folyamatosan mentek tönkre családok, miközben egymásnak ellentmondó ítéletek születtek a legkülönfélébb bírósági fórumokon. Több közép-európai országban, így Horvátországban és Lengyelországban is kísért a devizahitelezés és annak következményei.

A miniszterelnöki tisztség nyolc évben való korlátozása és ezzel Orbán Viktor (miniszterelnöki) visszatérésének alkotmányos ellehetelenítése mellett még egy alaptörvény-módosítási javaslatot is beterjesztett a Tisza nevében Melléthei-Barna Márton és Hantosi István: ez a KEKVA-alapítványok államosításáról szól, ami a felsőoktatásban ugyancsak alapvető a NER lebontásához, de ahhoz is, hogy Magyarországnak legyen esélye hozzájutni az utolsó pillanatban a befagyasztott uniós forrásokhoz.

A módosítás a FIDESZ ideológiai hátországának legfontosabb intézményét, az MCC-t is érinti.

A szám szerint 16. alaptörvény-módosítás (a Tisza-korszakban értelemszerűen ez az első) javaslata úgy változtatja meg az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdését, hogy a KEKVA-k alapítói jogait az állam visszaveszi, vagyis mostantól az alapítványok nem maguk dönthetnek minden őket érintő kérdésben, hanem a kormány. Akár meg is szüntethetnek egyes alapítványokat.

A benyújtott javaslat szövege szerint:

„A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (röviden: KEKVA) 2021-ben hozta létre a Fidesz-többség. Ezekbe a formálisan az államtól független, de politikusokkal teletűzdelt, kívülről elszámoltathatatlan és leválthatatlan entitásoknak szervezték ki a modellváltó egyetemeket és velük egy sor állami feladatot, amivel a kritikák szerint egy párhuzamos államot próbáltak kiépíteni. A vagyonjuttatások után az állam abba sem szólhatott igazán bele, hogy a KEKVA-alapítványok hogyan használják fel a rájuk bízott vagyont.

A modellváltó egyetemeket is ilyen KEKVA-k alá tették, melyeknél az alapítványok kuratóriumai lényegében azt tehettek, amit akartak. Nem voltak törvényi garanciák rá, hogy meddig terjeszkedjenek, mik legyenek a hatásköreik, milyen jogköröket hagyjanak meg az egyetemi szenátusoknál, a tagok pedig örök életre kaptak kinevezést. Maguk dönthettek arról is, hogy később milyen tagokat vegyenek fel - vagyis lényegében „önbeporzók” lettek, és a külső ellenőrzésre és korlátozásra nem volt semmilyen érdemi jogi eszköz.

De a felsőoktatáson kívül is egy sor KEKVA-t hoztak létre, így például ebben a keretrendszerben működik a Fidesz káderutánpótló-tehetséggondozójaként működő, Orbán Balázs vezette MCC is, mely több mint 500 milliárd forintos vagyonjuttatásban részesült. Szintén KEKVA-s konstrukcióba szervezték ki a Palkovics László érdekkörébe tartozó Zalazone-t, ahogy a fideszes propagandagépezetet és kultúrharcot finanszírozó Batthyány Lajos Alapítványt is. Áder János klímavédelmi alapítványa ugyanígy működik, miként az az Élvonal Alapítvány is (ezt a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezeti), amiről a napokban derült ki, hogy a választások előtt 261 milliárd forintos támogatási szerződést írt alá a számukra Hankó Balázs miniszter.

A KEKVA-k elszámoltathatatlansága és a közpénzek kétes felhasználása miatt zárta ki az Európai Unió a pályázatokból és például az Erasmus-programból a modellváltó egyetemeket is.

Ugyancsak ez az egyik olyan probléma, ami miatt befagyasztották az uniós források jelentős részét és a helyreállítási alapból Magyarországnak járó pénzeket is.

Utóbbiaknál már az utolsó pillanatban vagyunk, hiszen legkésőbb az augusztus végi határidőig rendezni kellene a még nem teljesített, a Bizottság által megfogalmazott feltételeket, hogy Magyarországnak legyen esélye lehívni a beragadt forrásokat - különben ezek örökre elvesznek.

Ezért a még éppencsak felálló Tisza-kormánynak azonnal hozzá kell nyúlnia a modellváltó egyetemek és a KEKVA-alapítványok kérdéséhez. Ennek köszönhető, hogy már most, a legelső Alaptörvény-módosításba beleveszik a kérdést. A kormányváltás egyik leginkább szimbolikus ügye, a miniszterelnöki mandátum a kampányban is többször megígért nyolc évben való korlátozása mellett így ez az ügy került legelőre az alkotmányos változást igénylő feladatok közül.

A benyújtott javaslat szerint a KEKVA-típusú alapítványok egyelőre nem szűnnek meg, de az alapítói jogok, melyek idáig elég bizarr módon maguknál az alapítványoknál voltak, az államhoz kerülnek.

Ez egyebek között azt jelenti, hogy a kormány, ha akar, új kuratóriumokat állíthat fel, megváltoztathatja azok összetételét, és lesz ráhatása a gazdálkodásra is.

Ezzel feltehetően azt remélik, hogy néhány gyors jogszabály-változtatással már megfelelhetnek a modellváltó egyetemek kapcsán megfogalmazott uniós elvárásoknak is, vagyis elhárulhat az akadály a helyreállítási alapban elvileg elérhető 10,6 milliárd eurós keretösszeg (ennek nagyjából a 60 százaléka vissza nem térítendő támogatás, 40 pedig kedvezményes hitel) lehívása elől.

Ekörül még várhatóan komoly csörték lesznek az Európai Bizottsággal, de elvileg lehetséges, hogy a lassan négy éve befagyasztott források, vagy legalább azok minél nagyobb hányada elérhetővé váljanak. Szinte az utolsó pillanatban, az utolsó határidő előtt - ehhez pedig már az új kormány első Alaptörvény-módosításába bele kellett tenni a kérdést.

Hogy a modellváltó egyetemek helyzetét hogyan fogják mélyebben és hosszabb távon rendezni, az várhatóan csak később, egy második fázisban, jóval több egyeztetés után fog eldőlni - ahogy az is, hogy maga a KEKVA-formula valamilyen módosított formában megmarad-e.

A Tisza-kormány mindenesetre a mostani javaslattal saját kézbe veszi a kérdést, és jó eséllyel kielégíti a legsürgetőbb uniós igényeket, ami ahhoz kell, hogy Magyarország hozzájusson 10 milliárd eurónyi forráshoz, ami pedig a Tisza ígéreteinek megvalósításához és a költségvetés helyzetének rendezéséhez alapvető fontosságú lenne. Egyúttal azt is belengetik, hogy a NER közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványait, ha akarják, megszüntessék - ez elvileg akár az MCC-re is vonatkozhat.

Szerda kora este megjelent az öt parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló törvényjavaslat, amelyek többek között a kegyelmi botrányt és az MNB-botrányt is kivizsgálnák. Ezzel párhuzamosan megjelent egy olyan törvényjavaslat is, ami a bizottságok komolyan vehetőségét erősítené pénzbüntetésekkel, szabadságvesztéssel azoknak, akik akadályozzák a kivizsgálást.

Az öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea kezdeményezte.

A Bujdosó Andrea által benyújtott a javaslatok

• a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság,
• az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság,
• a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság,
• a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság,
• a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság

felállítására vonatkoznak.

Ezzel párhuzamosan a „az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről” szóló törvényjavaslat is megjelent a parlament honlapján, amelyet a Tisza Párt képviselői Melléthei-Barna Márton és Dr. Hantosi István nyújtottak be Forsthoffer Ágnes házelnöknek. Ez együttműködésre kötelezi a bizottság által beidézetteket.

A törvényjavaslatban az áll, hogy amennyiben a bizottság előtt az együttműködésre kötelezett önhibájából nem jelenik meg, az első mulasztásnál még csak százezer forint bírságot kap, a másodiknál viszont már egymillió forintot. Ezeket a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki. A harmadik mulasztásnál is egymillió a bírság, ezzel együtt pedig a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett elővezetését. Az elővezetést a rendőrség hajtja végre.

A döntéssel szemben a Kúriához lehet majd fordulni felülvizsgálatért 15 napon belül. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria a benyújtást követően 30 napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. Ha Kúria azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott, a döntést megsemmisíti.

A javaslat adatszolgáltatásra is kötelezi a beidézetteket.

„Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során az együttműködésre kötelezett köteles teljes körű és valós adatokat, valamint információkat szolgáltatni, illetve teljes körűen átadni a rendelkezésére álló iratokat a vizsgálóbizottság által megjelölt határidőben” - olvasható a javaslatban.

Ha az adatszolgáltatásnak valaki önhibáján kívül nem tud eleget tenni határidőre, akkor azt igazolni kell.

„Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Adatszolgáltatási határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az adatszolgáltatási kötelezettség is teljesíteni kell” - olvasható.

Ha pedig valaki szándékosan akadályozza az eljárást, együttműködési kötelezettségének szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyancsak büntetendő ha az, aki a vizsgálóbizottság előtt nyilatkozattételre kötelezettként szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz, a valót elhallgatja, vagy valótlan adatot szolgáltat.

A törvényjavaslat általános indoklásában azt írták:

„Országgyűlés ellenőrző funkciója a modern parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb alkotmányos garanciája. Az Alaptörvényből fakadó népképviseleti elv nem merül ki a jogalkotásban és a Kormány politikai ellenőrzésében, hanem magában foglalja annak lehetőségét és kötelességét is, hogy az Országgyűlés - különösen vizsgálóbizottságai útján - feltárja a közéletet, a közpénzek felhasználását, az állami szervek működését vagy egyes kiemelt társadalmi jelentőségű ügyeket érintő tényeket és összefüggéseket.”

Benyújtotta az első, kormányváltás utáni alaptörvény-módosítást a Tisza, amivel nyolc évre korlátozzák azt, hogy meddig lehet valaki miniszterelnök. A változtatás visszamenőleg is érvényes, vagyis miután elfogadják, Orbán Viktor sem lehet többé miniszterelnök.

„A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnökjavaslatára választja meg. Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen - megszakításokkal együtt - már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni”

- áll a Melléthei-Barna Márton és Hantosi István által benyújtott javaslatban.

Az, hogy a miniszterelnöki tisztség betöltését nyolc évben korlátozzák, a Tisza egyik leghangsúlyosabb ígérete volt. Ezt a mostani javaslat azzal indokolja, hogy „a jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök e közjogi funkciót csak meghatározott ideig tölthesse be. A demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott. A mandátumot a miniszterelnök esetében jelen helyzetben 8 évben indokolt korlátozni.”

A korlátozás nem csak a jövőre nézve érvényes, hiszen a nyolc év a szöveg alapján a rendszerváltástól, 1990-től számítandó. Orbán Viktor 1998 és 2002, valamint 2010 és 2026 között összesen húsz évig volt Magyarország miniszterelnöke, így többé nem töltheti be a tisztséget, miután a kormánytöbbség megszavazza az Alaptörvény összességében 16. módosítását. A korlátozás már a parlamenti szavazás másnapján hatályba lép majd.

Aleksandar Vučić szerb elnök szerint nem haladnak jól a tárgyalások a magyar MOL-lal a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tulajdonosváltásáról, számolt be a Szabad Magyar Szó.

Azt is mondta, nem túlságosan optimista azzal kapcsolatban, hogy sikerül megállapodásra jutni a vállalatban lévő orosz részesedés eladásáról május 22-ig, ameddig az amerikai engedély érvényes a tárgyalásokra.

„Ez a dolog a MOL-lal nem megy jól, nem alakul fényesen. Mindig megadjuk a lehetőséget arra, hogy a dolgokat megfelelően intézzük, de nem vagyok túlságosan optimista. Mi lesz két nap múlva, május 22-ig? Remélem, hogy az amerikai OFAC (Külföldi Vagyonokat Ellenőrző Hivatal) megérti Szerbia helyzetét” – mondta Vučić az újságíróknak a „Világ Szerbiában” program 15. évfordulója alkalmából rendezett eseményen.

Május elején Szerbia bányászati és energetikai minisztere, Dubravka Đedović arról beszélt, hogy elégedetlenek azzal az ajánlattal, amit a MOL a pancsovai finomítóra adott. A szerb vezetés január közepén jelentette be, hogy MOL veheti meg közel egymilliárd euróért a szerb olajtársaságban, a NIS-ben (Naftna Industrija Srbije) meglévő 56,15 százalékos orosz tulajdont. Aztán az egyik legismertebb szerb gazdasági elemző április végén arról írt, hogy a magyarországi kormányváltás miatt megváltozott a szerb olajvállalat eladása körüli helyzet.

Az adásvételről korábban kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt a magyar olajcég az orosz eladókkal, a 11,3 százalékos tulajdonos Gazprommal és annak leányvállalatával, a 44,85 százalékos NIS-részesedéssel rendelkező Gazpromnyefttyel. A tervek szerint a szerb cégbe beszállhat az Emirátusok globálisan is jelentős energiavállalata, az ADNOC, de a szerb állam is növeli 5 százalékkal az eddigi 29,9 százalékos részesedését. Az év elején az adásvételi szerződés aláírását még március végére tervezték.

Nagyobb a visszarendeződés vadászfronton, mit amit az újrainduló Heti Hetes jelentett a kereskedelmi tévés politikai vicceskedésben: Semjén Zsolt helyett Bárándy Péter, a Medgyessy Péter hajdani igazságügy-minisztere lesz az új fővadász. Pontosabban a Magyar Vadászati Védegylet új elnöke.

Ezt a tisztséget - mint a váltást észlelő 24.hu írja, ez az ország egyik legrégebbi, vadászati érdekképviseleti szerve - idáig Semjén töltötte be, de a volt miniszterelnök-helyettes pár napja lemondott, mondván, már nem tudja olyan remekül képviselni a vadászok érdekeit, mint idáig.

Ennek a vadászlobbinak a hivatalos lapja a Nimród című vadászújság, aminek pedig Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő volt a főszerkesztője - de mostanra már az ő neve is eltűnt az impresszumból.

„A mai nappal felmentettem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesi posztjáról dr. Demeter Tamás pénzügyőr altábornagyot” - írja Kármán András pénzügyminiszter a Facebookon.

Demeter Tamás arról híres, hogy nagyszabású bulit tartott, ahova Farkas Örs, Budai Gyula, több NGM-es és egy belügyes államtitkár is hivatalos volt. A rendezvény azzal került be a hírekbe, hogy balesetben életét vesztette egy résztvevő, egy NAV-os dandártábornok, erről Panyi Szabolcs újságíró írt először, a NAV pedig megerősítette az értesülést. A tragikus baleseten túl azonban van ennek az esetnek egy közérdekű szála is: Miért voltak meghívva egy független hatóság felsővezetőjének magánrendezvényére pártpolitikusok, konkrétan több minisztérium államtitkárai?

A 444 által megszerzett dokumentumokból ugyanis kiderült, hogy számos NAV-os tiszt mellett a Nemzetgazdasági Minisztériumból (a NAV felügyeletét ellátó tárca), a Belügyminisztériumból, a Külügyminisztériumból is vártak államtitkárokat, és meghívták a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkárát is.

Külön érdekessé tette a NAV és a politika ilyen jellegű összefonódásának kérdését, hogy a NAV és a TEK hajtott végre elfogást egy olyan ügyben, amelyről Lázár János elismerte közvetetten, hogy a kormány politikai érdekei miatt indult, ez az ukrán pénzszállító ügye.

„A NAV ügyrendje szerint feladatkörét a felmentés időpontjában átveszi a hivatal Bűnügyi Főigazgatóságának főigazgatója, dr. Domokos Ferenc dandártábornok, biztosítva ezzel a szakterület folytonos és fennakadásmentes működését” - írta Kármán.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt május 15-én átvette a Magyar Államkincstár határozatát, amelyben felszólítják a pártot a 686 millió forintos állami kampánytámogatás visszafizetésére, válaszolta a Magyar Államkincstár a Népszavának.

Nagy Dávid, a párt vezetője a választás előtt azt mondta interjúnkban, hogy minden 5 százalék alatti eredményt kudarcnak tekintene. Az MKKP végül nem érte el az 1 százalékot a parlamenti választáson, így vissza kell fizetniük a több mint 680 millió forintos állami kampánytámogatást, amiből 464 milliót költöttek el. A párt gyűjtésbe kezdett, de csak 140 millió környékén járnak. Ennek következtében felmondták a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) BVSC sporttelepén található székhelyének bérleti szerződését, és a párt egy raktárba költözött át.

A határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, bírósághoz viszont fordulhat a párt, megtámadva ezzel az államkincstár határozatát. A hatályos jogszabályok értelmében a visszafizetési kötelezettség akkor lép életbe, amikor a MÁK határozatát a bíróság helyben hagyta vagy a keresetindításra nyitva álló 15 napos határidő eredménytelenül letelt.

Nagy Dávid arról tájékoztatta a Népszavát, hogy tervezik megtámadni az államkincstár határozatát a bíróságon. Azt azonban még nem tudta megmondani, hogy milyen indokkal teszik azt.

Botrányos videót tett ki az oldalára Itamar Ben-Gvir, a szélsőjobboldali izraeli nemzetbiztonsági miniszter: a felvételen a Gázába tartó nemzetközi segélyflotta letartóztatott önkénteseit arccal lefelé, műanyag kötözőkkel hátrakötött kézzel térdepeltetik az izraeli katonák, a miniszter pedig azt kiabálja egy Dávid-csillagos zászlót lengetve, hogy

„Üdvözöljük Izraelben, mi vagyunk a ház urai!”.

Izrael április végén nemzetközi vizeken tartóztatta fel a 22 hajóból álló flottát, amely Gázába akart segély vinni. 428 önkéntest letartóztattak, a Ben-Gvir által közzétett felvételek részben az őket szállító izraeli „börtönhajón”, részben az asdódi kikötő elkülönített részén készülhettek.

Az egyik videón az egyik letartóztatott külföldi önkéntest, aki „Free Palestine”-t kiált, egy rendőr a földre teperi, amit a miniszter „szép munka!” megjegyzéssel ismer el. Egy másik kockán a miniszter az egyik megbilincselt aktivistát gúnyolja, az „Izrael él” szavakat ismételgeti, miközben az izraeli himnusz bömböl a hangszórókból.

„Olyan nagy büszkeséggel érkeztek. Nézzétek meg, milyen állapotban vannak most”

– mondja Ben-Gvir, miközben a megbilincselt, térdelő aktivistákra mutat. „Nem hősök, hanem a terrorizmus támogatói. Arra kérem Netanjahut, hogy hosszú időre adja át őket nekem. Terroristák börtönébe zárom őket.”

A nemzetbiztonsági miniszter saját maga tette ki az X-en lévő oldalára az erről szóló videót, ami után az olasz és a francia külügyminisztérium (mindkét országnak több tucat állampolgára van a letartóztatott aktivisták között) azonnal behívatta az izraeli nagykövetet, tiltakozva az embertelen bánásmód ellen.

Ben-Gvir viselkedését és ezzel hencegő videóját még Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is elítélte: „Izraelnek minden joga megvan ahhoz, hogy megakadályozza, hogy a Hamász terrorista támogatóinak provokatív flottillái belépjenek felségvizeinkre és elérjék Gázát” – mondta. „Azonban az a mód, ahogyan Ben Gvir miniszter bánt a flottilla katonáival, nincs összhangban Izrael értékeivel és normáival” - közölte az izraeli miniszterelnök.

Az al-Dzsazíra tudomása szerint legalább 87 letartóztatott aktivista éhségsztrájkol a fogva tartás és annak körülményei ellen.

• Alapjaiban változtatná meg a döntéshozatali rendszert a Tisza-kormány.
• Egy új, független intézmény feladata lenne a tervek szerint a szakmailag megalapozott és széles körű társadalmi támogatottsággal bíró reformjavaslatok kidolgozása.
• Mindezeket aztán a Miniszterelnökségen működő Szakpolitikáért Felelős Államtitkárság csatornázná be a döntéshozatalba,
• és Radnai Márk felel azért, hogy a javaslatokat nyomon lehessen követni.
• Nehéz politikai zsonglőrmutatvány lesz, Radnainak kell majd tartalommal megtöltenie új pozícióját.
• Közben még a minisztériumok sem álltak fel, mindenki keresi a helyét.
• A társadalmi részvételiség projekt alapja egy, a Tisza Szigetek körében végzett felmérés, amiből sok minden kiderül arról, hogyan látják a pártot a mozgalomban.
• A válaszok alapján az emberek sokkal inkább életminőség és erkölcsi minimum szintjén értelmezik a demokráciát.

A kormányzásra készülő Tiszában a nyilvánosság előtt és egészen május első napjaiig a színfalak mögött párhuzamosan zajlott egy fontos projekt. A párton belül egyetértés van abban, hogy a választási siker egyik legfontosabb összetevője a Tisza Szigetek hálózata volt, amelyen keresztül több tízezer ember ingyenmunkáját tudták becsatornázni a kampányba. A Sziget-tagok önkénteskedtek, tűzifát osztottak, kopogtattak, pultoztak, eseményeket szerveztek, a párt számos megválasztott képviselője és prominens politikusa közülük került ki. Ezen a hálózaton keresztül tömegek vettek részt a politika alakításában, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt.

Mindeközben egy szűk csapat a Szigetek megalakulásától fogva dolgozott azon, hogyan lehet ezt a példátlan társadalmi részvételt az esetleges kormányváltás után kiszélesíteni, és kiemelni a pártpolitikai keretek közül. A kitűzött cél nem kevesebb, mint a magyar demokrácia gyökeres megújítása – az ambíció és az idealizmus különben sem idegen attól a politikai mozgalomtól, amely az alapításától a rendszerváltás ígéretével kampányolt.

Május 2-án Magyar Péter bejelentette, hogy felkérte a Tisza egyik alelnökét, Radnai Márkot az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosnak.

Egyúttal azt is közölte, hogy a Tisza-kormány a közélet működésének megújítását támogató szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése érdekében létrehozza a Működő és Emberséges Magyarország Intézetet (MEMI). Az intézet a párt egyik szlogenjéből kölcsönzi a nevét, és komoly jogosítványokat kapna a törvénykezés és a kormányzás alakítására azok alapján a háttéranyagok alapján, amelyeket a 444 látott. Az intézet céljait és működését felvázoló belső dokumentumok, kutatások és háttérbeszélgetések alapján mutatjuk be, hogyan tervezi az új kormány a társadalmat, valamint a szakmai és civil szervezeteket bevonni a kormányzásba.

„Asztalhoz ültetni a társadalmat”

Az általunk látott, „demokratikus megújulási folyamat” néven futó vázlatos stratégia szerint a cél nem pusztán új törvények megalkotása, hanem egy olyan működési modell kialakítása, amely „átlátható, elszámoltatható, szakmailag megalapozott, és érdemben bevonja az embereket a közügyek alakításába”.

Ennek érdekében jön létre az új intézményi és koordinációs rendszer, amelynek négy fő eleme van:

A Fidesz-kormány alatt Magyarországon bujkáló volt lengyel igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro május 9-én a milánói repülőtérről menekült az Egyesült Államokba, közölte a lengyel ügyészség szóvivője.

Magyar Péter miniszterelnök Krakkóban beszélt kedden arról, hogy nincs jele annak, hogy Ziobro és Romanowski közvetlenül Magyarországról hagyta volna el Európát. A Reuters pedig korábban arról közölt cikket, hogy maga a Trump-kormány segített az Egyesült Államokba menekülnie a volt miniszternek. Azt viszont eddig nem lehetett tudni, hogy pontosan honnan szállt fel az Egyesült Államokba tartó gépre.

„Napok óta hivatalos információink vannak arról, hogy a gyanúsított, Zbigniew Ziobro május 9-én elhagyta Európát, és Milánóból... repülővel New Yorkba utazott” – mondta újságíróknak Przemysław Nowak államügyészségi szóvivő.

Hozzátette: a volt miniszter külföldi médiatudósítói vízummal utazott. Ziobro az Egyesült Államokba érkezése után bejelentette, hogy egy jobboldali lengyel televízió tudósítója lesz.

Ügyvédje, Bartosz Lewandowski korábban megerősítette, hogy Ziobro „genfi útlevelet” kapott – egy olyan dokumentumot, amely lehetővé teszi a menekültek számára az utazást –, amelyet Magyarország állított ki számára, miután az országban menedékjogot kapott a Fidesz-kormány idején.

„Ügyfelem szeretné hangsúlyozni, hogy távozása idején nem állt nemzetközi körözés alatt, és nem volt megtiltva számára, hogy az Egyesült Államokba utazzon” – közölte Lewandowski a Reutersnek e-mailben küldött nyilatkozatában.

Magyar Péter korábban valóban arról beszélt, hogy hivatalba lépése első napján kiadatná a volt lengyel minisztert.

A 26 bűncselekménnyel vádolt Ziobrót 2026 januárjában fogadta be kormánydöntéssel Magyarország. A lengyel exminiszter ezzel korábbi helyettese, a 2024 decembere óta szintén Budapesten élő Marcin Romanowski útját követte. A magyar kormány arra hivatkozott, hogy „Lengyelországban a demokrácia és a jogállam válságban van” - valójában azonban egy szervezett bűnözői csoport vezetésével és 150 millió zloty (13,8 milliárd forint) elsikkasztásával vádolt politikust fogadtak be Zibro személyében, amivel régi szövetségesüknek, az oroszbarát magyar külpolitika miatt a Fidesztől elhidegült PiS-nek tettek szívességet.

Ahogy arról kedden beszámoltunk, megszűnik Győr médiacentruma, a Győr Plusz Média Zrt., ezzel együtt pedig a Győr Plusz Televízió, a Győr Plusz Rádió, a Győr Plusz Hetilap és a Győrplusz.hu weboldal is. Most Pintér Bence, Győr városának polgármestere közzétette a Facebookon, hogy az erősen fideszes propagandát toló vidéki médiacentrumban hány milliók röpködtek a fideszes képviselők rokonainak újságírás, szerkesztés vagy épp rendezvényszervezés címen.

• Egykori fideszes polgármesteri biztos: 24,6 millió Ft, korlátlan használatú szolgálati autó, havi 150 liter benzin a cég pénzén, neki ingyen (2021.05.01–2024.09.30.) – munkaszerződés „újságíró, szerkesztő”.
• Fideszes önkormányzati képviselő felesége: 20,688 millió Ft (2021.02.01–2025.12.31.) – orvosi cikkeket jelentetett meg a hetilapban, több is megbukott a plágiumkeresőn, cikkei egy részét többek között a webbeteg.hu, az egeszsegter.hu, a szegedma.hu és semmeilweis.hu honlapokról másolta; volt, ahol Pintérék 94%-os egyezést találtak,
• Fideszes önkormányzati képviselő lánya: 11,925 millió Ft (2023.05.01–2023.12.31. és 2023.06.01–2023.10.31.) – két megbízási szerződés „rendezvényszervezés, moderálás; kreatív szerkesztés” + nettó 1,8 millió Ft (2022.09.01–2023.05.31.) – megbízási szerződés „rendezvényszervezés, moderálás”.
• Kecskés Cordula: 1,3 millió Ft (2026.01.08–2026.05.20.) - megbízási szerződés, „közösségi média menedzser”, furcsa, hogy eközben Fekete Dávid fideszes országgyűlési képviselőjelölt közösségi médiáját is menedzselte.
• Kohán Mátyás, a Mandiner szerzője: nettó 1,14 millió Ft (2023, 2024: 11 adásnap) – három megbízási szerződés, „politikai elemző, szakértő vendég; műsorvezető”, 6-szor adásnaponként 90 ezer forintot, 5-ször adásnaponként 120 ezer forintot kapott, a szerződés szerint kifizetett 11 adásnapból csak 7 adást találtak Pintérék, ezek 26-34 perces műsorok, Youtube-on az átlagos nézőszámuk 104, nagyjából Youtube-nézőnként kapott ezer forintot.

Pintér Bence szerint ez csak néhány példa a sok közül. A választási kampány közeledtével ugyanis a belső és külső munkatársak száma elérte a 72 főt, 2025-ben összesen 93 főt foglalkoztattak.

„Beszélhetnénk még a Fidelitas korábbi megyei elnökeként tevékenykedő, Győr Plusz vezérigazgatónak kinevezett Tóth Rebeka havi bruttó 2 millió forintos fizetéséről is (akinek kinevezésekor testvére volt a felügyelőbizottság tagja), vagy a vele együtt érkező Holló Bernadett hírcentrum főszerkesztő havi bruttó 2,5 millió forintos fizetéséről és a szolgálati autójáról” - írja Pintér a bejegyzésében.

Mindennek fényében érdekes, hogy a társaság egyébként azért szűnik meg, mert „gyakorlatilag fizetésképtelenné” vált a polgármester szerint. A napokban nyilvánossá vált 2025. évi gazdasági beszámoló szerint csak 2025-ben 335 millió forint kölcsönt kapott a Zrt. a Győr-Szoltól, az önkormányzati anyacégétől; ezen felül pedig 330 milliós mínuszt is felhalmoztak.

„Röviden: csak 2025-ben 665 millió forint plusz terhet róttak a városra, a győriekre. Az elmúlt években pedig 1 milliárd forintot is meghaladó pénzügyi támogatásban részesültek; a fideszes közgyűlési többség pedig még az önkormányzat hirdetőfelületeit is átadta a propagandalapnak ingyen, hasznosításra; ezek is évente több százmillió forint bevételt termeltek. Mindezek ellenére most a csőd szélére kerültek” - írja Pintér.

Emberölés gyanújával tartóztatták le azt a férfit, akinek a kiskorú barátnője kizuhant egy negyedik emeleti szentlőrinci lakásból. A 17 éves lányt a mentők életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba, ahol nem sokkal később meghalt.

A pár a nyomozás szerint már több napja kristályozott Frontinnal keverve. Már korábban is többször összevesztek, ami nemegyszer tettlegességig fajult, a hétfői esetnél is üvöltést és sikoltozást hallottak a szomszédok. A rendőrök a lakásba jutva szinte mindenhol dulakodás nyomaira bukkantak.

Az eddigi adatok szerint a megütött lány a további bántalmazások elől menekült az erkélyre, majd onnan kizuhant. A rendőrség már hétfőn őrizetbe vette a lány 22 éves, büntetett előéletű barátját, szerdán pedig a bíróság elrendelte az egy hónapos letartóztatását.

Az érintett családok többéves küzdelme után lemondott posztjáról a Magyar Ritmikus Gimnasztika Szakszövetség Technikai Bizottságának elnöke. Deutsch-Lazsányi Erika, a fideszes Deutsch Tamás felesége ellen már a Nemzetközi Tornaszövetség etikai testülete is vizsgálatot folytatott, miután legalább húsz beszámoló érkezett érintett sportolóktól, szülőktől és edzőktől arról, hogy rendszeresen bántalmazta a versenyzőit verbálisan, és olykor fizikailag is.

Deutsch-Lazsányi lemondását a Magyar Hangnak Bencze György, az RSG szövetségi elnöke is megerősítette, de a válasza alapján ezt annak ellenére sem hozták korábban nyilvánosságra, hogy a lemondás már március végén megtörtént, és az május 14-én hatályba is lépett - ezt azonban a szövetség közgyűlésével is csak kedden közölték.

A hivatalos indoklásban szó sincs a Nemzetközi Torna Szövetség Deutsch-Lazsányi Erika elleni etikai vizsgálatáról - bár a meghallgatások már 2025-ben megvoltak, az eredményről még mindig nem tájékoztatták a magyar nyilvánosságot.

Deutsch-Lazsányi a lemondását is mással magyarázta. A szövetség elnöke a Telexnek azt írta, hogy Deutsch-Lazsányi „döntését az indokolta, hogy a múlt év vége óta kiemelt nemzetközi bíróként jelentősen megnövekedtek a meghívásos kötelezettségei, ezzel párhuzamosan a jövőben a nemzetközi kapcsolatok ápolásával és építésével kívánja támogatni a nemzeti ritmikus gimnasztika jövőjét”.

A ritmikusgimnasztika-edző elleni vallomásokról, a Deutsch-Lazsányi Erika által kialakított hatalmi rendszerről, a szövetség leuralásáról és az ellene felszólalók megfenyegetéséről ebben a cikkben írtunk bővebben.

„Mai naptól kezdve nagy örömmel mutatom be azokat az államtitkárokat, akiket felkértem az új Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezetői csapatába” - írja a Facebookon Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.

Azt írja, mindannyian komoly szakmai tapasztalatot, saját víziót és erős elkötelezettséget hoznak magukkal. Közös céljuk, hogy adatvezérelt módon, társadalmi párbeszédre építve egy gyermekközpontú, 21. századi oktatási rendszert építsünk, és ezzel Magyarországot valódi tanuló társadalommá tegyék.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a közigazgatási és parlamenti államtitkárságok mellett négy szakmai államtitkárság jön létre:

• Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság
• Közoktatásért Felelős Államtitkárság
• Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság
• Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság.

Lannert Judit először a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős szakállamtitkárt mutatta be, aki Kereki Judit.

Róla a miniszter azt írta, Kereki Judit közgazdász, gyógypedagógus, több mint húsz éve foglalkozik a kora gyermekkori intervenció kérdéskörével, valamint a korai ellátórendszer fejlesztési lehetőségeivel. Kutatóként, egyetemi docensként, hazai és uniós projektek szakmai vezetőjeként, számos publikáció és módszertani anyag szerzőjeként kiemelkedő szakmai munkát végzett. Rendszerszintű gondolkodása és gyakorlati tapasztalata meghatározó értéket képvisel a következő évek munkájában.
Négy felnőtt gyermek édesanyjaként személyesen is pontosan érti a családok mindennapi kihívásait és felelősségét.

„Azért szeretnék dolgozni, hogy minden gyermek megkapja az életkezdéshez szükséges figyelmet, támogatást és fejlődési lehetőségeket. Hiszek abban, hogy a családok partnerként való megerősítésével és a szakemberek együttműködésére építve olyan biztonságos, szeretetteljes és méltányos rendszer hozható létre, amely minden gyermek számára valódi esélyt biztosít a kibontakozásra” - idézte Lannert Kereki Judit szavait.

A közmédia történetében először nem fogadta el a tulajdonost képviselő testület a vezérigazgató, Altorjai Anita beszámolóját - értesült a testület egyik tagjától a Telex. A lap úgy tudja, hogy június elején, miután meghallgatják, Altorjai leváltását is kezdeményezhetik.

Altorjai Anita 2022 óta a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, előtte az Országgyűlés Hivatalának Sajtószolgálatát vezette, majd Áder János alatt ő volt a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója. Később Novák Katalin tanácsadó testületének is tagja volt, miközben a propagandaüzemként működő közmédiacég vezetője volt.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójaként tett éves beszámolóját a tulajdonosi jogokat gyakorló Közszolgálati Közalapítvány Közszolgálati Testülete dobta vissza. A Telex úgy tudja, hogy a tagok közül csak ketten szavaztak a beszámoló elfogadására, hárman nemmel szavaztak, öten pedig tartózkodtak. Mint írják, a következő lépés az lehet, hogy kezdeményezik Altorjai leváltását is, akit június elején fognak meghallgatni.

A szerző Szabó Attila, a TASZ jogásza.

Kiszolgáltatottak azok a családok, ahol valaki egész napos felügyeletre, ápolásra, gondozásra szorul. Az ápolást végző családtagnak sincs ideje arra, hogy fizetésért dolgozzon, ezért volt fontos lépés, hogy a GYOD (gyermekek otthongondozási díja) olyan – és az egyetlen – szociális támogatássá vált, aminek szabad szemmel is látható az összege. Ma a családtagjukat otthon ápolók havi 290 ezer forintot kapnak a hét minden napján, a nap 24 órájában végzett munkájukért. Az otthoni ápolással tehermentesítik a bentlakásos egészségügyi és szociális rendszert is, ahol az államnak ennél jóval többet kellene költeni az ellátásra.

Persze a GYOD összege is lehetne nagyobb, hogy valóban méltó elismerést kapjon az otthoni ápolást végzők áldozatos munkája. De az elmúlt másfél évben több olyan üggyel is találkoztunk, amikor még ezt, az egyébként nekik járó összeget sem kapták meg azok, akik súlyos fogyatékossággal élő vagy tartós beteg, önellátásra képtelen gyermeküket vagy hozzátartozójukat gondozzák.

Ezekből az esetekből csak arra tudunk következtetni, hogy az állam igyekszik minél többeket kiszorítani az ellátásból. Néhány eset felidézése után konkrét számokkal is bemutatjuk, hogyan zajlik ez.

• Édesanyjuk halála után Eszter vette át a fogyatékossággal élő testvérei gondozását, de nem kapta meg a GYOD-ot, mert a hatóság arra hivatkozott, hogy kicsúszott egy három hónapos határidőből, amiről nem is tájékoztatták egyértelműen. Ráadásul ez egy olyan szabály volt, ami különbséget tett a gondozást végző hozzátartozók között: a szülőkre nem vonatkozott. Végül az Alkotmánybíróságnak kellett kimondania, hogy a szabály alaptörvény-ellenes, jogellenes különbséget tenni a szerettüket gondozó hozzátartozók között. Végül Eszter megkapta a támogatást, amit kért.

• Ibolya 2011 óta gondozza súlyosan fogyatékos unokáját, ezért jogosult volt GYOD-ra. Ám nyugdíjba vonulásakor jelentős összegtől esett el, nem tájékoztatták ugyanis arról, hogy ha néhány hónapot vár még a nyugdíjaztatásával, akkor a nyugdíj mellett a teljes ellátást is megkaphatná. Így viszont csak a csökkentett juttatás jár neki, ami alig fedezi a megélhetésüket és a gondozás költségeit. Ibolya az ombudsmanhoz fordult, de az nem találta jogsértőnek a tájékoztatás hiányát. Így azóta sem kap GYOD-ot, és a szerény nyugdíjából kénytelen gondoskodni unokájáról.

• Andrea a súlyosan fogyatékos kisfiáról gondoskodik, de a kormányhivatal megvonta tőle a GYOD-ot, mert nem adta be időben a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentumokat. A késés oka az volt, hogy az egészségügy leterheltsége miatt nem kapott időpontot, de a hatóságot ez nem érdekelte, automatikusan rosszhiszeműséget feltételezett, és még el is tiltotta fél évre Andreát attól, hogy újra igényelje az ellátást. A TASZ jogi segítsége nyomán a hivatal végül elismerte, hogy hibázott, és visszavonta a döntést.

• Anikó otthon ápolja súlyosan beteg kislányát, ezért ő is jogosult a GYOD-ra, mégis több mint hárommillió forint visszafizetésére kötelezték, mert egy költözés után nem a megfelelő ügyintézőnek jelentette be a lakcímváltozást. A hatóság itt is vizsgálat nélkül rosszhiszeműséget állapított meg, noha a költözéssel nem változtak a gondozás körülményei, a támogatás az új címen is járt nekik. Anikó végül a TASZ segítségével bíróságra vitte az ügyet, ahol kimondták: jár neki az ellátás.

• A Válasz Online cikke rávilágít, hogy a szabályozási környezet, a jogosultságok értelmezése, a határidők és adminisztratív feltételek miatt létfontosságú támogatásoktól eshetnek el az érintett családok. A rendszer sokszor nem a valós körülményekkel törődik, hanem formai szempontokat helyez előtérbe. Élő Anita cikkéből kiderül, hogy mindez azért történhet meg, mert egyre nagyobb terhet jelent a költségvetésnek a GYOD kifizetése, amin az állam spórolni akar.

Egyre többen, egyre többet

A GYOD egy olyan ellátási forma, ami arra is reagál, hogy az állam az elmúlt évtizedekben nem volt képes magas színvonalú és hozzáférhető bentlakásos ellátást nyújtani a tartósan betegek és súlyosan fogyatékos embereknek. Emiatt egyre többen vállalják azt, hogy inkább nem vállalnak munkát, hanem otthon ők gondozzák a gyermeküket vagy más közeli hozzátartozójukat. Ez a növekedés meglátszik a számokon is. A GYOD kifizetését intéző Magyar Államkincstártól megkapott közérdekű adatokból az látszik, hogy 2020. júniusában még 20 155 ápolt ember után vettek igénybe GYOD-ot, 2026. januárjának végén pedig már majd 40 000 után.

Ha pedig megnézzük azt, hogy ez mennyibe került a költségvetésnek, ezt találjuk:

A megkapott közérdekű adatokból az is látszik, hogy évente ötezernél több új támogatott van, és egy-kétezer támogatás szűnik meg valamilyen okból.

Tapasztalataink szerint bőven vannak elutasított igénylések is, ebben pedig a kormányhivatalok igyekeznek kreatívak lenni, így spórolva az államnak. Nem tudni persze, hogy volt-e olyan körlevél vagy utasítás, amiben a kormány kérte a hivataloktól, hogy legyenek szigorúak, de a növekvő számok és tapasztalataink alapján is logikusnak tűnik a spórolási szándék. De ez sehogyan nem jogszerű: ha egy támogatás jár valakinek, akkor költségvetési okokból nem lehet korlátozni, megnehezíteni a hozzájutást. Az emberi méltóságot is súlyosan sérti, ha emberek úgy maradnak ellátatlanul, hogy közben van olyan támogatás, amire jogosultak lenének.

Mire van szükség?

Egy szociális juttatás akkor éri el a célját, ha az állam szervei aktívan tesznek is azért, hogy a jogosultak megkapják azt. Az állam felelőssége biztosítani az ehhez szükséges humán erőforrást (így az ügyintézői kapacitások bővítését, a szemléletformálást, az igénylőket támogató szociális munkásokat) és az intézményi szemléletet.

A támogatási gyakorlatot, és szükség esetén a szabályozást is úgy kell átalakítani, hogy a körülmények feltárása és az érintettek érdemi tájékoztatása, támogatása kifejezetten kötelessége legyen a hivatalnak. Biztosítani kell, hogy az igénylők időben, közérthető módon információt kapjanak a határidőkről, és arról, hogy mit tehetnek, ha rajtuk kívül álló okból nem tudnak azoknak megfelelni. Egyértelművé kell tenni, hogy a határidők rugalmas kezelése és a jogosultság fenntartása előnyt élvez, és nem vehető el a támogatás pusztán adminisztratív mulasztásra hivatkozva. Vizsgálni kell azt is, hogy a visszafizetési kötelezettség milyen következményekkel jár az érintettek körülményeire, lakhatására, emberi méltóságára nézve.

Fontos, hogy a kormányhivatalok csak az ügyfél meghallgatása, és az általa elmondottak értékelése nyomán állapíthassanak meg rosszhiszemű magatartást. A szükséges képzéseket és szakmai útmutatókat is biztosítani kell, hogy a rosszhiszeműség megállapítására csak a tisztességes eljárás követelményeinek betartásával kerülhessen sor. Az ellátásban részesülőket nem hozhatják olyan helyzetbe, hogy a közigazgatás működési hiányosságainak következményeit nekik kelljen utólag, szankció formájában viselni.

Emellett szükség van arra is, hogy a GYOD-ot igénylők számára nyilvánosan elérhető tájékoztató készüljön, ami segíti a jogérvényesítést, és könnyen érthető módon tájékoztatja az igénylőket arról, hogyan zajlik a folyamat és mit kell tenniük annak érdekében, hogy a támogatást igénybe tudják venni.

Nyilván meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy honnan lesz erre pénz, de ha megvan az akarat, akkor a jogszerű és emberi jogi követelményeknek megfelelő szociális ellátásoknak biztosíthatónak kell lenniük egy Magyarország fejlettségi szintjén levő államban.

Címlapkép: TASZ / Papp Eszter

A Magyar Állami Operaház főigazgatójának azonnali felfüggesztését és tevékenységének kivizsgálását kérte a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének küldöttgyűlése a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztertől szerdán nyílt levélben. Ókovács Szilveszter az Indexnek reagált a nyílt levélre.

A szervezet azzal indokolta kérését Tarr Zoltánhoz, hogy az Operaházban hosszú évek óta személyes indíttatású, minden szakmaiságot nélkülöző elbocsátások zajlanak Ókovács Szilveszter „kifejezett személyes döntései alapján”. Tavaly augusztusban 29 dolgozót bocsátottak el, a szakszervezetek pedig már akkor is bosszúhadjáratot emlegettek. Az elküldött kollégák közül többen részt vettek a korábbi sztrájkban, szakszervezeti tagok vagy nyilvánosan felszólaltak a szakmát érintő problémákkal kapcsolatban és Ókovács Szilveszter főigazgató személyével szemben éles kritikákat fogalmaztak meg.

Most azt közölték, a főigazgató megszüntette lényegében valamennyi magánénekes, karmester, rendező, korrepetitor munkaviszonyban történő foglalkoztatását, és ezeket az európai és a magyarországi hagyományoktól egyaránt idegen intézkedéseket rendre a gazdasági célszerűségre, valamint csoportos létszámleépítésre hivatkozva hozta meg.

Szerintük ez azért nagyon problémás, mert Magyarországon az Operaház jelentette a felsorolt előadóművészeti tevékenységek képviselőinek gyakorlatilag egyetlen tényleges foglalkoztatási helyszínét.

A főigazgató „megszüntette a főrendező és más vezető előadóművészeti ágak munkaügyi pozícióit, felszámolva saját szakmai munkájának minden belső és külső kontrollját”, amivel „megteremtette az intézmény szakmai döntéseinek szubjektív alapját”. A főigazgató semmilyen együttműködést nem alakított ki a magyar zene- és táncművészet egyetemeivel, éppen ellenkezőleg, foglalkoztatáspolitikájában az ott végzők rendszeresen hátrányt szenvedtek - írták.

Ókovács Szilveszter „közel félszáz esetben az elbocsátás eszközét használta azokkal szemben, akik bármilyen véleményt mertek kifejezni”, „munkáltatói erőfölényével visszaélve igyekezett elüldözni azokat a művészeket, munkavállalókat, akik szakszervezeti tisztségviselőként képviselték a tagság érdekeit” - áll a nyílt levélben.

Arról is írtak, hogy a főigazgató „gyakorlatilag az összes munkaügyi pert elvesztette”, intézkedései mégis helyrehozhatatlan károkat okoztak az előadóművészek pályafutásában, különösen az egyébként is rövid ideig tartó balettművészi pályán tevékenykedők szakmai karrierjében, ebből következően személyes életében.

A „perek elvesztése a főigazgatót nem rendítette meg, sőt inkább jól ismert magatartását erősítették”. A magyar költségvetés, az adófizetők pénze számolatlanul állt rendelkezésére, néhány százmillió forintos perveszteség a főigazgató helyzetét meg sem érintette, akkor sem, amikor a főigazgatói pályázaton szinte senki nem támogatta újabb kinevezését a szakmai bizottság tagjai közül - tudatták.

„Meggyőződésünk szerint az elmúlt másfél évtized alatt a vezetőség által kialakított alkotó-idegen atmoszféra Ókovács Szilveszter és vezetőtársainak egyéni karrierjét szolgáló intézménnyé tette az Operaházat, aláásta a dalszínház addig európai szinten is elismert egyedi nemzeti arculatát és művészi hírnevét” - olvasható a nyílt levélben.

Nem sokkal a nyílt levél megjelenése után Ókovács Szilveszter az Indexnek reagált. Válaszában többek között azt írta:

„Sajnos, a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezete nem tisztelt meg azzal, hogy véleményemet kikérje, esetleg ütköztesse saját megállapításaival, ehelyett ítéletként fogalmazták át a hetven-pluszos, az OPERA ügyeivel már nagyon rég csak távoli és hézagos kapcsolatot tartó, műtétből lábadozó szakszervezeti vezető szavait. Remélem, a felfüggesztést egyenesen a lámpaoszlopra értik, mert nem szabad Lukács György módra problémázniuk, menni fog a keresztülhazudozás az igazságig…”

Ókovács szerint a levél teljes tartalma vagy „szemenszedett hazugság, vagy teljesen téves értékítélet, vagy az opera- és balettvilág jelene kapcsán kínzó ismerethiány”.

„Tarr Zoltán miniszter urat húszoldalas összefoglalóval várjuk, és nincs tervben sem érvényes vezetői szerződéseink elhagyása, sem az MZTSZ viszont-felfüggesztésének kérése bármely bíróságon” - írta.

Mégsem épülhet meg az a 105 lakásos társasház a balatonaligai magaspartra, amely miatt már évek óta küzdöttek a civilek, számolt be az Aligai Fürdőegyesület a Facebook-oldalán.

Azt írják, a Fürdőegyesület bírósági keresete nyomán a Pécsi Törvényszék 2023 év tavaszán megsemmisítette az öt épületből álló, hatszintes, 20 méter magas 105 lakásos lakóépületek építési engedélyét. Az építési engedélyezési eljárás 2024 évtől azonban folytatódott, többszöri szüneteltetés mellett.

Az építési hatóság kedden viszont megszüntette a projekt építési engedélyezési eljárását.

Bár pontosan nem tudni, hogy mi miatt szüntették meg az eljárást, a terület országgyűlési képviselője, Forsthoffer Ágnes a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) beszámolója szerint szombaton civilekkel találkozott és beszélgetett a Balaton kérdéséről. A találkozón megjelent országgyűlési képviselők jelezték, hogy megvizsgálják, hogyan lehet újraszabályozni a Balaton körüli építkezéseket.

Arról, hogy eddig a független polgármesterek hogyan próbálták felvenni a harcot a Balaton körbebetonozásával szemben, ebben a cikkben írtunk.

Vizsgálatot indított a Magyar Vízilabda-szövetség a korábbi női szövetségi kapitány, Mihók Attila ellen, miután a most a dunaújvárosi utánpótlásban dolgozó edző a vasárnapi serdülő bajnoki döntőn teljesen elvesztette a kontrollt, és egy vitatott ítélet után közelről hadonászva ordított a bíró arcába. „Szemtanúk és fültanúk állítása szerint sértő, a játékvezetőt női mivoltában is rendkívül lealacsonyító kifejezések hangozhattak el a játékvezetők irányába” - eufemizál az esetről szóló beszámolójában a Nemzeti Sport.

A Dunaújváros–UVSE leány serdülő bajnoki döntőn Mihók akkor vesztette el a fonalat, amikor a lányát, Mihók Mandulát az utolsó negyedben kiállították. Az edző először egy fehér műanyag jelzőt hajított el, miközben hangosan reklamált. Miután erre a bíró neki is felmutatta a piros lapot, közelről ordított Bors Dorottya játékvezető arcába, az orra előtt hadonászott, megpróbálta lefogni a kezét, mielőtt a stábjából arrébb nem vonszolták.

Mihók a meccs utáni videójában az esetről nem mondott semmit, csak a szerinte alkalmatlan, rossz felfogásban fújó játékvezetőket szidta tovább. Másnap egy újabb posztban értekezett önreflexió nélkül arról, hogy ő egy „tisztább, emberségesebb és valóban gyermekközpontúbb” sportban hisz, amit szerinte csak a játékvezetés akadályoz meg.

A saját viselkedésére a korábban női társszövetségi kapitányként is tevékenykedő edző csak azután tért ki egy harmadik posztjában, hogy felhívta őt a kétszeres olimpiai bajnok Madaras Norbert, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke. Ekkor ugyan már azt írta, hogy jogosan kapott piros lapot, és nem büszke a reakciójára, de a posztja továbbra is nagyrészt arról szól, hogy az azt kiváltó játékvezetői döntést kellene vizsgálni. A női bírót lekurvázva szidalmazó edző ezután azt fejtegeti, hogy milyen eredményeket ért el az elmúlt években.

Mihók Attila a dunaújvárosi edzősködés mellett a MVLSZ leány tehetséggondozó programját is vezeti, vagyis szövetségi alkalmazott. „Az ügy minden részletét kivizsgáljuk, és az eset nem marad következmények nélkül. Ez elemi kötelességünk azokkal a szülőkkel szemben is, akik a jeleneteket látva aggódó leveleket és üzeneteket küldtek. A magyar vízilabdában nem lehetnek ilyen esetek” - nyilatkozta az esetről a Nemzeti Sportnak Madaras Norbert, a Vízilabda-szövetség elnöke.

„Május 30-án újraindul a vasúti közlekedés Ajka és Veszprém között, így a Székesfehérvár–Szombathely transzeurópai fővonal végre újra teljes hosszában járható lesz. Ez azt is jelenti, hogy Zalaegerszeg mostantól közvetlenül, átszállás nélkül elérhető vonattal Budapestről” - írja Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Facebookon.

Hozzátette, hogy a vasútvonalat üzemeltető GYSEV döntése értelmében a forgalom újraindításakor elsőként a tehervonatok indulnak meg, ezáltal az első napon, 29-én tesztelik a felújított szakasz berendezéseinek biztonságos és hibamentes működését. Ezt követően az eredeti menetrend szerint fognak közlekedni a vonatok, melyekkel óránként lehet utazni Veszprém és Ajka között.

A szakaszt 2024 decemberében zárta le a MÁV, miután a 2018-ban felújított pályát egy 150 méteres szakaszon alámosta a víz. Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató akkor azt ígérte, hogy 2025 nyarára befejezik a felújítást. A vasútvonal azonban még mindig le van zárva, az utasoknak pedig pótlóbuszozniuk kell Veszprém és Ajka között. A helyzet azért különösen kellemetlen, mert a vonalon nemcsak a zalaegerszegi és szombathelyi InterCityk közlekednek, hanem a ljubljanai nemzetközi járatok is.

Hegyi Zsolt idén februárban bejelentette, hogy lezárult a szerződéskötést akadályozó jogvita, így a MÁV és a GySEV szerződést kötött a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel az Ajka és Veszprém közötti, lezárt vasúti szakasz felújítására. Hegyi akkor azt írta, a vállalkozónak a szerződéskötéstől számított 114 napja van a forgalomba helyezésre, vagyis június ígérték a munka befejezését.

Vitézy Dávid szerint ez azt jelenti, hogy „maga az építkezés alig néhány hónapot vett igénybe, a teljes folyamat a minisztérium hozzáállása, az elmaradt döntések és a felkészületlenség miatt mégis több mint másfél évig tartott”.

Megbukott a lett kormány, miután május elején sokadszorra tévedtek át orosz célpontokat támadó ukrán drónok az ország légterébe: legutóbb kettő is észrevétlenül jutott el egy olajtárolóig, ahol csak azért nem történt komolyabb kár, mert a tartályok üresen álltak. Evika Siliņa miniszterelnök Andris Sprūds védelmi minisztert tette felelőssé a történtekért, ám a menesztésébe ő is belebukott, mivel Sprūds pártja megvonta a támogatását a kormánytól, melynek így elveszett a többsége. Ügyvezető kormány jön az októberi választásokig, számunkra viszont az lehet a fő kérdés, mit árul el Európa felkészültségéről, hogy egy NATO-tag, Oroszországgal közvetlenül határos állam légvédelme ennyire nehezen birkózik meg néhány eltévedt drónnal.

Potyognak a drónok az égből Lettországban

Először 2024. szeptember 7-én okozott pánikot drón Lettországban: akkor egy orosz Sahed drón zuhant le az ország keleti részén, a lett légvédelmet pedig teljesen váratlanul érte a határon átsodródó drón lezuhanása. Bár áldozatok nem voltak, az incidens példátlan felháborodást okozott: a közvélemény és a helyi vezetők élesen bírálták a hadsereget a tehetetlensége, valamint amiatt, hogy napokig titkolóztak és ködösítettek a veszélyről. A botrány továbbá azonnali, radikális reformokra kényszerítette a védelmi szektort mind a légtérvédelem, mind a lakossággal való válságkommunikáció terén.

Ilyen előzmények után érthetően komoly következményekkel járt, hogy idén márciusban újabb drón zuhant le Lettországban: ezúttal ukrán, amely a gyanú szerint az orosz elektronikus zavarás miatt tért le a tervezett útvonaláról. Ezt pedig május 7-én újabb drónok követték, ezek a szakértők szerint valószínűleg azért pont egy olajtárolóra zuhantak, mert „felismerték” az eredeti célpontjukhoz hasonló objektumot. A lett hadsereg azt állította, hogy a drónokat radaron azonosították, de nem akarták lelőni, mert attól tartottak, a roncsok veszélyeztetik a civileket vagy az infrastruktúrát, írja a Baltic Flank.

Légiriadó volt Litvániában szerdán, amely során arra kérték az embereket, hogy vonuljanak óvóhelyre, és felfüggesztették a forgalmat a főváros repülőterén, miután egy drón megsértette az ország légterét.

A NATO- és európai uniós tagállam felfüggesztette a vasúti közlekedést a vilniusi régióban, miközben az iskolákat és óvodákat arra utasították, hogy vigyék a gyerekeket óvóhelyekre az incidens idejére, amely csaknem egy órán át tartott.

„Azonnal vonuljanak biztonságos helyre, gondoskodjanak szeretteikről, és várják az újabb ajánlásokat” – közölte a litván hadsereg a fővárosban, Vilniusban tartózkodó embereknek küldött üzenetében.

A légi és vasúti forgalom azóta újraindult, de az ország egyes részein továbbra is érvényben volt a légiriadó.

Riasztást adtak ki a vilniusi parlament épületében is, ahol parlamenti képviselők és miniszterek tartózkodtak. Egy lengyel hírügynökség szerint Gitanas Nauseda litván elnök és Inga Ruginiene miniszterelnök is menedékhelyekre menekültek. Robertas Kaunas védelmi miniszter egy föld alatti óvóhelyen nyilatkozva a Reutersnek azt mondta, hogy katonai repülőgépek próbálják semlegesíteni a fenyegetést.

A baltikumban rendszeresek az "eltévedt" drónok miatti riadók, márciusban Észtországban csapódott be egy drón egy erőmű közelében, egy hete pedig a lett kormány omlott össze, miután nézeteltérés alakult ki a koalíciós pártok között arról, hogyan reagáljon a balti ország az orosz határ közelében, de lett területen lezuhant ukrán drónokra. (Reuters)

A nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánított ebolajárvány terjedésének kockázata Kongóban és Ugandában, országos és regionális szinten megemelkedett, de globális szinten alacsony - közölte szerdán Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.

Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója elmondta, hogy eddig 51 halálesetet esetet erősítettek meg a Kongói Demokratikus Köztársaság északi részén, Ituri és Észak-Kivu tartományokban, de „tudjuk, hogy a járvány mértéke sokkal nagyobb”. Uganda két megerősített esetről is tájékoztatta a WHO-t. A világszervezet az igazolt eseteken túl eddig csaknem 600 ebolagyanús esetről és 139 feltehetően ebola okozta halálozásról szerzett tudomást.

„Arra számítunk, hogy ezek a számok tovább fognak növekedni.”

A WHO tájékoztatása szerint az ebola Bundibugyo-vírustörzse okozta járvány valószínűleg néhány hónappal ezelőtt kezdődött, az első halálozás gyaníthatóan április 20-án történt, de a kitöréssel kapcsolatos vizsgálat még folyamatban van.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter kedden arról panaszkodott, hogy a WHO – amelyből az USA kilépett, és amelyet anyagilag sem támogat tovább – „kissé lassan” azonosította az ebolajárványt. Másnap érkezett a hír, hogy ebolával fertőzött amerikait ápolnak egy berlini kórházban, aki a Kongói Demokratikus Köztársaságban járt. Rendőrautók, motoros rendőrök, illetve tűzoltók és mentőautók kíséretében szállították be a kórházba.

Nina Warken egészségügyi miniszter elmondta, Németország hatékony ellátóhálózattal rendelkezik a gyorsan terjedő fertőzés miatt felvett betegek kezelésére. Az ebolás pácienst a legfokozottabb biztonsági óvintézkedések mellett ápolják.

Egy amerikai orvost Prágába visznek kezelésre Ugandából. Adam Vojtech cseh egészségügyi miniszter - miután konzultált az ügyben a kormánnyal - úgy döntött, engedélyezi, hogy a beteget Csehországba szállítsák. Az amerikai orvos Ugandában egy ebolás fertőzöttel érintkezett, és az Egyesült Államok kérésére Csehország segítséget nyújt az ellátásában. A miniszter elmondta azt is, hogy a férfinak jelenleg nincsenek tünetei.

A prágai egyetemi kórház közölte: biztonságos elkülönítővel, a legkorszerűbb védőfelszerelésekkel és tapasztalt csapattal várják a páciens érkezését. Az amerikait várhatóan három hét megfigyelésre fogják kórházban tartani. A cseh egészségügyi minisztérium szóvivője elmondta: a páciens Csehországba szállításának és kórházi ápolásának költségeit az Egyesült Államok fedezi. (MTI)

Az új magyar kormány kész hozzájárulni ahhoz, hogy az Európai Unió szankciós listára tegye Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház fejét, valamint azokat, akiket eddig Orbán Viktor és a magyar kormány vétója védett – írja az Euronews.

A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint már készül egy „mini” szankciós csomag.

Az EU már 2022-ben megpróbálta szankcionálni Kirillt, azzal vádolva, hogy támogatja Ukrajna teljes körű megszállását, és revizionista propagandát terjeszt. A magyar kormány többször is bevédte a háborúpárti orosz egyházi vezetőt, és a kérdést a vallásszabadság ügyének nevezte.

„Azok a szankciók, amelyek aláásnák Magyarország gazdasági stabilitását, teljes mértékben elfogadhatatlanok” – mondta a lapnak a tiszás Hajdu Márton, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke.

„De azokban az ügyekben, ahol az előző kormány a magyar állam erejét használta fel magánalkuk megkötésére, arra számítok, hogy az új kormány nem fogja akadályozni az EU közös erőfeszítéseit, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást a háború befejezése érdekében.”

A szankciós listákra korábban más orosz személyek, köztük Mihail Degtyarjov sportminiszter és az oligarcha Vjacseszlav Kantor is felkerültek, ám Orbán követelésére később lekerültek onnan. Elképzelhető, hogy ezt is felülvizsgálja majd az új kormány.

Az új, 21. gazdasági szankciócsomag fellépne az „árnyékflottával” szemben is. A nagykövetek pénteken tartanak első vitát a javaslatról, várhatóan júniusban terjesztik elő, és július 15-ig hagyhatják jóvá.

A százezres tömeget megmozgató, a választás előtt két nappal rendezett Rendszerbontó Nagykoncert fellépői nem kértek gázsit, a közönség tagjai pedig nem jegyet vettek, hanem adományt adtak.

Egész pontosan 116 millió forint jött össze, és az elszámolás szerint éppen ennyit is költöttek Puzsér Róberték:

Hogy mit jelentett ez az esemény a Z generációnak, arról írtunk egy remek cikket.

A labdarúgó Bajnokok Ligája döntője miatt a jövő héten ideiglenes forgalomkorlátozások várhatók Budapest VI. és XIV. kerületében – írja a police.hu. A mérkőzés miatt

• lezárják május 28-án 0 órától május 31-én 24 óráig a Budapest XIV. kerületében lévő Kós Károly sétányt, a Hősök terét körülvevő útszakaszokat, továbbá az Állatkerti körutat a Gundel Károly út és a Hősök tere között.
• Szintén május 28-án, 8 órától 18 óráig lezárják a XIV. kerületi Dózsa György út Városliget felőli oldalán a külső forgalmi sávot a Városligeti fasor és a Hősök tere között.
• Május 29-én 0 órától május 31-én 4 óra 30 percig lezárják Budapest VI. kerületében az Andrássy út mindkét oldali szervizútját a Bajza utca és a Dózsa György út között.

• Lezárják majd május 29-én 12 órától május 31-én 4 óra 30 percig a VI. kerületi Andrássy utat a Bajza utca és a Dózsa György út között, a Dózsa György utat a Podmaniczky utca és a Városligeti fasor között, a Rippl-Rónai utcát a Délibáb utca és az Andrássy út között, a Munkácsy Mihály utcát a Lendvay utca és az Andrássy út között, a Lendvay utcát a Rippl-Rónai utca és a Dózsa György út között, valamint a Benczúr utcát a Rippl-Rónai utca és a Dózsa György út között.
• Június 4-én 20 óráig lezárják a XIV. kerületi Olof Palme sétányt a Hősök tere és a Verona angyalai utca között, a Hősök terét az Állatkerti körút és a Dózsa György út között, valamint az Állatkerti körutat a Gundel Károly út felől a Hősök tere irányába.

A további korlátozásokról a rendőrség honlapján találhatók részletes információk.

Miután négyszemközt tárgyaltak, Magyar Péter kormányfő és Donald Tusk lengyel miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tartott Varsóban.

Donald Tusk az elején elmondta, kevesen hittek Magyar Péter „fantasztikus győzelmében”, de ő például igen. Majd azzal folytatta, hogy a hagyományosan jó magyar-lengyel viszonyban szünet volt Orbán Viktor kormányzásának idején. Akkor drámai időszak volt, de ez nem azt jelentette, hogy a két nép között rossz viszony lett volna, hanem hogy más volt a két kormány hozzáállása sok politikai kérdésben.

Tusk szerint Magyar készen áll arra, hogy újra élővé tegye a Visegrádi Négyek együttműködését. Azt mondta, közösen akarják visszaállítani Közép-Kelet-Európa jelentőségét, ebben a munkában pedig kulcsszereplők lesznek a Visegrádi Négyek. Szerinte Európának a Visegrádi Négyekhez hasonlóvá kellene válnia.

Tusk azt mondta, egyelőre a kétoldalú kapcsolatokról beszéltek Magyarral, többek között a Magyarországról elmenekült lengyel politikusok ügye is szóba került. Később, a nap folyamán tárgyalnak majd a geopolitikai helyzetről is. Szerinte Ukrajnával kapcsolatban hasonló nézetet képviselnek Magyarral, be akarják tartatni az ukránokkal azokat a csatlakozási szabályokat, amik annak idején Lengyelországra és Magyarországra is vonatkoztak.

Végül azt mondta, az energiapolitika területén is felajánlja segítségét Magyarnak. Lengyelország ugyanis korábban 90 százalékban függött az orosz energiától, de mára levált róla.

Magyar Péter arról beszélt, nem véletlen, hogy Lengyelországba utazott az első hivatalos nemzetközi látogatásán, a magyar-lengyel ugyanis különleges viszony. Bár mindkét országnak nehéz volt a történelme, Lengyelország ma talán erősebb, mint valaha, és bízik benne, hogy hamarosan Magyarország is erősebb lesz, mint valaha volt.

Magyar azt mondta, az erős Európához erős, versenyképes és szerény tagállamokra, valamint egy önmagára büszke, együttműködő Közép-Kelet-Európára van szükség. Ezért a visegrádi együttműködésben új fejezetet kell nyitni. Azt ígérte, a magyar kormány mindenben partner lesz Lengyelországgal, Szlovákiával és Csehországgal, hogy a négyek visszanyerjék a befolyásukat az EU-ban. Bejelentette, hogy június végén csúcstalálkozót rendeznek Budapesten, amire Tuskot egyből meg is hívta.

Emellett arról is beszélt, hogy fontosnak tartja az együttműködés bővítését a skandináv országokkal, Horvátországgal, Romániával vagy a nyugat-balkáni államokkal. Azért, mert „Európa szíve Közép-Európában dobog”.

Magyar azt mondta, szívesen veszik Lengyelország tapasztalatát. Egyrészt mert bizonyos tekintetben előrébb jár Magyarországnál, másrészt mert Tuskéknak hasonló problémáik (jogállamiság visszaépítése, korrupció elleni harc, uniós pénzek hazahozatala) voltak a 2023-as kormányváltáskor, mint most a Tisza-kormánynak vannak. Szerinte Tuskék fantasztikus eredményeket értek el, a Krakkó és Varsó közötti vasútvonal például jól szemlélteti, hogy mire jók az uniós források. „Nem irigykedni, hanem tanulni kell, hogy Magyarországon is ilyen fokú fejlődés lehessen, akár az infrastruktúra, akár a védelempolitika területén.”

Magyar beszélt a Magyarországról elmenekült lengyel politikusokról is. Azt mondta, megerősítette Tusknak, hogy készek mindenben együttműködni, hogy az illetők Lengyelországban állhassanak bíróság elé.

Újságírói kérdésekre válaszolva Magyar bővebben is beszélt Ukrajna helyzetéről. Azt mondta, szükség van rá, hogy mielőbb hosszabb tűzszünet legyen, utána pedig olyan tartós béke, amit a nemzetközi szereplők valóban garantálnak. Szerinte normális, hogy az uniós tagállamok között nézetkülönbségek vannak a háború lezárásának módjairól, de minden tagállam úgy segít, ahogy saját maga eldönti.

A Tisza-kormány már elkezdte a technikai szintű egyeztetéseket Ukrajnával a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak ügyében. Ennek a rendezése mindenképpen szükséges ahhoz, hogy Magyarország megszavazza az ukrán uniós csatlakozás első fejezetének megnyitását. Magyar reméli, hogy június elején Beregszászon tudnak találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Elrendelték a letartóztatását a férfinak, aki szabadnapos rendőrnek adta ki magát és több embert bántalmazott az isaszegi vasútállomáson – közölte a Budapest Környéki Törvényszék szerdán az MTI-vel.

Május 16-án három ember vonattal utazott, és hangoskodásukkal zavarták a többi utast. Miután Isaszegen leszálltak, a polgárőrök bekísérték őket az állomás várótermébe. Ekkor megjelent a polgári ruhát viselő férfi, aki közölte velük, hogy ő szabadnapos rendőr, majd mutatott egy, a rendőrségi szolgálati jelvényre a megtévesztésig hasonló igazolványtokot.

A férfi felszólította a három embert, hogy álljanak a fal mellé, és tegyék le a személyes tárgyaikat a földre. Ezután drogfogyasztáshoz használható eszközöket talált náluk, majd bántalmazta és szidalmazta őket. A bántalmazást csak akkor hagyta abba, amikor az egyik polgárőr gyanakodni kezdett, hogy a férfi valójában nem rendőr, és rászólt. Ezután a férfi ismét szabadnapos rendőrnek adta ki magát, és bejelentést tett a 112-es segélyhívón.

A kiérkező rendőrök őt is igazoltatták, majd előállították a gödöllői rendőrkapitányságra. A bíróság szerint fennáll a veszélye annak, hogy a férfi – az előélete miatt – szabadlábon újabb bűncselekményt követne el, vagy megpróbálná befolyásolni a bizonyítást.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója meghallgatta a gyanúsítottat, majd az ügyészi indítvánnyal egyetértve elrendelte a letartóztatását. A letartóztatás legfeljebb június 19-ig tarthat, illetve addig, amíg az elsőfokú bíróság döntést nem hoz az ügyben. Az ügyész tudomásul vette a döntést, a gyanúsított és védője azonban fellebbezett. A végzés ezért még nem végleges, de végrehajtható.

A kínai fegyveres erők tavaly év végén titokban mintegy 200 orosz katonát képeztek ki Kínában, és közülük néhányan azóta visszatértek Ukrajnába harcolni – írja a Reuters három európai hírszerző ügynökség és a hírügynökség munkatársai által megtekintett dokumentumok szerint.

A főként drónok használatára összpontosító kiképzéseket egy orosz–kínai kétnyelvű megállapodás rögzítette, amelyet 2025. július 2-án írtak alá magas rangú orosz és kínai tisztek Pekingben. A dokumentum szerint mintegy 200 orosz katonát tanítanak be Peking és a keleti város, Nanjing mellett, cserébe pedig több száz kínai katona is kiképzésben részesül oroszországi katonai létesítményekben.

Ha Kína operatív és taktikai szinten képez orosz katonákat, akik aztán Ukrajnában vesznek részt a harcokban, azzal sokkal közvetlenebbül csatlakozik be az európai kontinensen folyó háborúban, mint azt korábban tudtuk – értékelt egy hírszerzési forrás.

Az orosz és a kínai védelmi minisztérium nem reagált érdemben a Reuters információira. „Az ukrajnai válság kapcsán Kína következetesen objektív és pártatlan álláspontot képvisel, és a béketárgyalások előmozdításán dolgozik; ez következetes és egyértelmű, amit a nemzetközi közösség is tanúsít” – áll a kínai külügyminisztérium Reutersnek adott nyilatkozatában.

A hír aznap jelent meg, amikor Hszi fogadta Putyint Pekingben.

Környezetkárosítás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság a BYD szegedi beruházása kapcsán – közölte a Magyar Hang megkeresésére a rendőrség sajtóosztálya.

A kormányhivatal május 12-én tett feljelentést, szerintük a BYD Auto Hungary Kft. a környezetvédelmi engedély előírásainak nem tett eleget, valamint felmerült a gyanú, hogy a beruházási területről kitermelt szennyezettségi határérték feletti alkilbenzol tartalmú földanyagot több külső helyen rakodták le.

A rendőrség közleménye szerint a nyomozásban szakértők is részt vesznek. A kormányhivatal a lapnak azt írta, a BYD-gyár kivitelezési munkái kapcsán a letermelt talajréteg felhasználása miatt környezetkárosítás gyanúja merült fel, ami miatt a hivatal feljelentést tett. Hozzátették: a BYD-gyár kivitelezési munkáinak 2024-es kezdete óta folyamatosan figyelemmel kísérik a beruházást, és több különböző hatáskörükben indítottak ellenőrzést ezzel kapcsolatban.

Stumpf Péter helyi tiszás országgyűlési képviselő a napokban arról posztolt, hogy a szegedi BYD vélhetően megszegte a környezetvédelmi előírásokat. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter pedig kedden felszólította a gyár vezetőit, hogy a környezetkárosító tevékenységet azonnali hatállyal fejezzék be.

Áprilisban EU-s szinten is napirendre került a BYD szegedi beruházása, miután egy civil szervezet súlyos munkakörülményekről számolt be az építkezésen. Egy ott dolgozó életveszélyes állapotokról, verekedő munkásokról számolt be.

A moldovai köztelevízió vezetője, Vlad Țurcan lemondott, miután az ország eurovíziós zsűrije mindössze három pontot adott Romániának, Ukrajnának pedig nullát – írja a Guardian.

Mindez azért váltott ki felháborodást, mert az Eurovíziós Dalfesztivál egyik íratlan szabálya, hogy a szomszédos országok, illetve a hagyományosan szoros történelmi, nyelvi és kulturális kapcsolatban álló államok magas pontszámokkal jutalmazzák egymást.

Ezzel szemben a moldovai zsűri Lengyelországnak adta a maximális 12 pontot, Izraelnek pedig 10-et. A moldovai közönség viszont teljesen másként szavazott: Romániának adta a 12 pontot, Ukrajnának pedig 10-et. A különbség miatt rajongók százai tiltakoztak a közösségi médiában, és több moldovai közszereplő is magyarázatot követelt.

Az ügy hatására Țurcan, a Teleradio-Moldova igazgatója hétfőn lemondott. A zsűri mulasztását, vagyis hogy nem ismerte fel a szomszédok közötti „érzékenységet”, „rendkívülinek” és „súlyosnak” nevezte. Azt mondta, Moldova Ukrajnához való viszonya nem fejezhető ki nulla ponttal, Románia iránt pedig csak szeretetet éreznek. Bár a közmédia elhatárolódott a zsűri döntésétől, intézményvezetőként magára vállalta a felelősséget.

Maia Sandu moldovai elnök igyekezett csillapítani a vitát, és azt mondta, nem szabad hagyni, hogy egy ilyen ügy elrontsa Moldova és Románia kapcsolatát. A román versenyző, Alexandra Căpitănescu szintén békülékenyen reagált: megköszönte a moldovai közönség támogatását, és hangsúlyozta, hogy egy egész nemzetet nem lehet hét zsűritag döntése alapján megítélni.

Căpitănescu végül harmadik helyen végzett a szombati versenyen, elsősorban a közönségszavazatoknak köszönhetően. A versenyt a bolgár Dara nyerte, Izrael pedig a második helyen végzett.

Hosszú évek óta először érkezett magyar miniszterelnök hivatalos látogatásra Lengyelországba, és a vendéglátók meg is adták a módját: ünnepélyes fogadtatást, katonai tiszteletadást kapott Magyar Péter Varsóban.

Magyar Pétert lengyel kollégája, Donald Tusk fogadta, és a lengyel-magyar barátság jeleként gyengéden irányba is fordította, amikor a kicsit megilletődött magyar miniszterelnök rossz felé fordult.

A lényeg persze a két kormányfő egyeztetése lesz, amire a fogadás után került sor, és mivel Magyar stábja folyamatosan újabb és újabb videókat készít a látogatásról, erről is rövidesen érkezik majd a beszámoló. A közös sajtótájékoztatójukról itt írtunk.

Sok különös dolgot láttunk április 12. óta, de az egyik legkülönösebb kétségkívül az volt, hogy Orbán Viktor bejelentette: a horogkeresztes zászló előtt karlendítő, náci Bede Zsolt online portálja a második igeforrás, amit minden nap megnéz. Szegény fideszesek azóta próbálják kimagyarázni, hogy ez miért kell a kereszténydemokrata nemzeti oldalnak.

Mármint ez:

Seggbekúrás, bohócorr és rovarozás: ez most az elvileg konstruktív ellenzéki szerepre készülő Fidesz kommunikációja.

Kedden online formában elkezdődtek a magyar–ukrán szakértői egyeztetések – írta Facebook-bejegyzésében Orbán Anita. A magyar külügyminiszter Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel és Tarasz Kacska miniszterelnök-helyettessel nyitotta meg az egyeztetéseket, melyek szerinte fontos lépések kétoldalú kapcsolataink újraépítésében és a jövőbeni együttműködés megerősítésében.

Orbán Anita szerint

„Magyarország elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Kétoldalú kapcsolatainkban ugyanakkor a nemzeti kisebbségek jogainak következetes védelme az első rendezendő feladatunk.”

A külügyminiszter kitért arra is, hogy a kárpátaljai magyar közösség nemcsak a két ország kapcsolatának fontos része, hanem híd is a két nép között. Ezért a valódi előrelépéshez nyílt, őszinte és szakmai párbeszédre van szükség, világos jogi garanciákra építve.

„Hiszek abban, hogy a mai egyeztetés egy új folyamat kezdete lehet”

– zárta bejegyzését Orbán Anita.

A múlt héten Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese azt nyilatkozta, Ukrajna már kidolgozta és részben végre is hajtja azt az intézkedési tervet, amely a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szól, és amely – állítása szerint – teljes mértékben figyelembe veszi Magyarország érdekeit is.

Az elmúlt évtizedben, 2015 és 2026 között közel 280 millió forint állami támogatásban részesült a Pest Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ (PVCSZK), melyet a kezdetek óta a dunavarsányi Isten Szolgálatában Református Misszió Alapítvány működtet. A szervezet vezetése és háttere szorosan kötődik a helyi református egyházi körökhöz és a kormánypárthoz: a központ szakmai vezetője idősebb Bóna Zoltán református lelkész, akinek fia, ifjabb Bóna Zoltán korábbi fideszes országgyűlési képviselő a közelmúltban fiktív foglalkoztatás gyanújával indított büntetőeljárás és házkutatás után bűnügyi felügyelet alá került. A PVCSZK szakmai tanácsadója Csobolyó Eszter lelkész, dunavarsányi önkormányzati képviselő (aki korábban fideszes színekben politizált), a szervezet bázisául szolgáló közösségi házat pedig a helyi református egyházközség birtokolja, írja cikkében a Magyar Narancs.

A 2011-ben elfogadott civil törvény nyomán jött létre a Civil Információs Centrumok – későbbi nevükön Civil Közösségi Szolgáltató Központok – országos hálózata, amelynek irányítása idővel a Miniszterelnökséghez került. A Miniszterelnökség által finanszírozott megyei központok feladata, hogy ingyenes szakmai, jogi, pénzügyi, adózási és pályázati tanácsadást, valamint képzéseket és partneri együttműködéseket biztosítsanak a helyi civil szervezetek számára. A Pest vármegyei szervezet kiterjedt hálózattal bír: Dunavarsány mellett Vácon, Gödöllőn, Érden és Abonyban is működtet kihelyezett irodákat partnerszervezeteken keresztül – az érdi iroda vezetője például szintén egy korábbi fideszes képviselőjelölt –, sőt határon túli partneri kapcsolatokat is ápol.

A központ működésére folyósított állami támogatások összege az évek során folyamatosan emelkedett, a 2015-ös 16,6 millió forintról 2026-ra már évi 39 millió forintra duzzadt. A lap megkeresésére Csobolyó Eszter részletes beszámolót küldött a tevékenységükről, amely szerint kötelező óraszámban nyújtanak szakmai konzultációkat, egyetemeken és középiskolákban tartanak szemináriumokat, sőt a fiatalok elérésére még egy játékfilmet is forgattak. Bár a vármegyében működő mintegy 6000 civil szervezetből konkrét nyilvántartás híján csak becsülni tudják a pontos elérést, hírlevelükkel nagyjából kétezer szervezetet fognak össze, rendezvényeiken pedig 2025-ben 628 fő vett részt. (via Magyar Narancs)

Néhány nappal azután, hogy az izraeli-amerikai légicsapások lefejezték Irán politikai és vallási vezetését, Trump elnök nyilvánosan felvetette, hogy az lenne a legjobb, ha Iránban „valaki belülről” venné át az ország irányítását. A New York Times most nagy cikkben mutatja be, hogy volt egy konkrét kiszemeltjük erre a szerepre – és ehhez a hajmeresztő tervhez Magyarország is asszisztált.

A Timesnak több amerikai tisztviselő megerősítette, ami pletykaként már korábban is többször feltűnt amerikai lapokban és az iráni közösségi médiában, de hát azért nagyon nehéz volt elhinni: Izrael azon dolgozott, hogy a szélsőségesen antiszemita Mahmúd Ahmadinezsád vegye át Irán vezetését. A megrögzötten Amerika-ellenes volt elnök visszahelyezését a székébe Donald Trump is támogatta, és amikor megindult az Irán elleni háború, akcióba léptek. Arról lehetett hallani február végén, hogy Ahmadinezsád teheráni otthonát találat érte, amikor az izraeliek sorra lőtték ki a rezsim vezetőit. De amerikai tisztviselők és egy Ahmadinezsádhoz közel álló forrás szerint a támadás nem ellene irányult, ellenkezőleg: őt akarták kiszabadítani a de facto házi őrizetből. Az otthona előtt strázsáló gárdisták meghaltak a precíziós csapásban, de maga Ahmadinezsád is megsérült. És ez állítólag elvette a kedvét az egésztől. Hogyléte és holléte azóta bizonytalan, miközben az egész akció rengeteg kérdést felvet, többek között a magyar kormány szerepével kapcsolatban is. A Times cikke erre csak futólag tér ki, pedig így visszatekintve elég jól körül lehet írni, mi zajlott le Budapesten tavaly.

Sokáig nyögi még a NER és ezen belül is Lázár János miniszterségének örökségét a magyar vasúti személyszállítás, írja cikkében a G7. A MÁV és különösen az InterCity (IC) hálózat kritikus állapotba került: ma már szinte minden IC-vonaton elővárosi vagy gyorsvonati forgalomra szánt, jellemzően 40 évnél is idősebb, klímaberendezés és zárt WC-rendszer nélküli kocsikkal kénytelenek pótolni a hiányzó járműveket. Vitézy Dávid épp hétfőn jelentette be, hogy a MÁV a nyári balatoni szezonra tíz InterCity-kocsit bérel az osztrák vasúttól.

Bár a korábbi építési és közlekedési miniszter azt ígérte, hogy száz leállított IC-kocsit ismét üzembe helyeznek, a valóságban még kevesebb lett a használható jármű, és a MÁV figyelmeztetése szerint már a kiemelt fontosságú kelet-magyarországi vonalakon (például a kör-IC-ken) sem tudják garantálni a megfelelő minőségű szerelvényeket. A problémák nemcsak az IC-kocsikat, hanem a dízel motorvonatokat is súlyosan érintik, így a vasúttársaság gyakorlatilag minden negyedik vonatát leállítva hagyta hátra a volt miniszter.

A krízis alapvető oka a hazai vasúti járműgyártás fellendítését célzó kormányzati stratégia teljes kudarca. Az állam még 2014-ben megvásárolta a Bombardier-től a dunakeszi járműjavítót, amit később orosz kézbe adtak, és egyiptomi megrendelésre kezdtek el vasúti kocsikat gyártani. Ez az üzem azonban technológiailag alkalmatlan volt a modern tömeggyártásra. Miután a Tombor Andráshoz és Hernádi Zsolthoz köthető tulajdonosi kör tízmilliárd forintot vett ki osztalékként a vállalatból, a projekt bedőlt, és a cégcsoportot végül az államnak kellett kimentenie az adófizetők pénzéből.

A NER sikertelen vasútgyártási kísérletének pénzügyi mérlege rendkívül súlyos terhet rótt az országra. Az államnak összesen 34 milliárd forintnyi közpénzt kellett áldoznia a vagyonelemek visszavásárlására (28 milliárd forintért), valamint a kisvállalkozó beszállítók kártalanítására (közel 6 milliárd forintért) – ráadásul a cikk megjegyzi, hogy a végső számla ennél még magasabb is lehet. Ez az elpazarolt forrás hatalmas veszteség a tömegközlekedés számára, hiszen ebből az összegből a MÁV legalább tíz darab vadonatúj, modern elővárosi motorvonatot vásárolhatott volna, amelyek érdemben enyhíthetnék a jelenlegi égető járműhiányt.

A Dunakeszi Járműjavító körüli tulajdonosi és gyártási káosz pedig közvetlen csapást mért a MÁV mindennapi működésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vasúttársaságnak ma nincs hova küldenie a kocsijait a bonyolultabb, főműhelyi nagyjavításokra. Ennek egyenes következményeként a 2000 darabos teljes flotta 25 százaléka – azaz mintegy 500 jármű – jelenleg is javításra vagy alkatrészre várva vesztegel a kerítések mellett. Különösen kritikus a helyzet a nem villamosított vonalakon, ahol a dízeljárművek, például a Bzmotok és az orosz motorvonatok közel fele üzemképtelen, és a MÁV jobb híján már csak a leállított roncsokból „kibányászott”, bontott alkatrészekkel tudja ideig-óráig foltozni a még működő szerelvényeket. (via G7)

Az amerikai igazságügyi minisztérium „örökre megtiltotta” az adóhatóságnak, az Internal Revenue Service-nek (IRS), hogy bármilyen vizsgálatot indítson Donald Trump elnök, hozzátartozói és cégei korábbi adóügyeivel kapcsolatban – írja a Reuters.

A kedden nyilvánosságra hozott, egyoldalas dokumentumot Todd Blanche megbízott igazságügyi miniszter által aláírt utasítás

minden, hétfő előtt benyújtott Trump-adóbevallásra és az azokkal kapcsolatban felvethető ügyekre vonatkozik

A döntés túlmutat azon az egyezségen, amit Trump hétfőn kötött az IRS-szel. Ennek részeként Trump vállalta, hogy visszavonja az adóbevallásainak kiszivárogtatása miatt indított, 10 milliárd dolláros perét. Az egyezség részeként az igazságügyi minisztérium csaknem 1,8 milliárd dolláros kártalanítási alapot is létrehozott azok számára, akiket politikai célú hatósági fellépés áldozatainak tekintenek. Blanche a hétfői kongresszusi meghallgatásán nem zárta ki, hogy az alapból olyanok is kártérítéshez jussanak, akik részt vettek a 2021-es capitoliumi zavargásokban.

Hszi Csin-ping kínai elnök szerda reggel – néhány nappal Donald Trump pekingi látogatása után – ünnepélyes keretek között fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt Pekingben, a Nép Nagy Csarnokában.

Hszi a találkozó nyitóbeszédében azt mondta Putyinnak, hogy a két országnak támogatnia kell egymást a fejlődésben és a megújulásban. Szerinte Kínának és Oroszországnak elő kell mozdítania egy igazságosabb és észszerűbb globális rendszer kiépítését. Hozzátette, hogy a kínai–orosz kapcsolatok azért jutottak erre a szintre, mert a két ország el tudta mélyíteni a kölcsönös politikai bizalmat és a stratégiai együttműködést.

Hszi a közel-keleti harcok mielőbbi leállítását is sürgette. Azt mondta, a Perzsa-öböl térségében kialakult helyzet a háború és a béke közötti fordulóponthoz érkezett, ezért a teljes tűzszünet halaszthatatlan, az újabb harcok kirobbanása pedig elfogadhatatlan. A kínai elnök szerint a tárgyalásos rendezés különösen fontos, a konfliktus mielőbbi lezárása pedig hozzájárulhat az energiaellátás stabilitásának, az ellátási láncok zavartalan működésének és a nemzetközi kereskedelmi rend fenntartásához.

A találkozó elején Putyin arról beszélt, hogy Moszkva és Peking kapcsolatai „példátlanul magas szintre” jutottak. Szerinte a két ország gazdasági kapcsolatai jó dinamikát mutatnak, és hozzájárulnak a globális stabilitáshoz. Putyin jelezte, Oroszország a közel-keleti válság közepette is megbízható energiaszállító marad, továbbá meghívta a kínai elnököt Moszkvába.

A két vezető a nap folyamán később részt vesz egy hivatalos aláírási ceremónián, egy oktatási kezdeményezéseket bemutató eseményen, majd a programot egy teaszertartással zárják.

A mostani egy éven belül a második találkozó a kínai és az orosz diktátor között, legutóbb tavaly szeptemberben sutyorogtak együtt arról, hogy akár 150 évig is lehet élni. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója a rezsim számára is érezhetően csökkentette Moszkva mozgásterét, és a nyugati szankciók miatt kereskedelmi szempontból (is) erősen függővé tette Pekingtől. Ahogy azt írtuk is a 444-en, az orosz elnök látogatásának időzítésével Hszi egyértelművé tette, hogy még ha sikerül is stabilizálnia a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, az nem fogja veszélyeztetni a Putyinnal való „korlátok nélküli” partnerségét. (MTI, Reuters, Guardian)

„A kegyelmi kérelmet nem én írtam, nem én nyújtottam be, semmilyen lobbitevékenységet nem végeztem és semmilyen tisztességtelen, ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tettem K. Endre ügyében. A döntést pedig végképp nem én hoztam – kezdi bejegyzését Gaudi-Nagy Tamás. – Mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában immár 28 éve tagsággal bíró egyéni ügyvéd védőként jártam el a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó eljárásokban. K. Endre feloldott a védői titoktartás alól az alábbiak közlése körében.”

Arról már 2024-ben írt a Népszava, hogy információik szerint a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon elnöki kegyelemben részesített igazgatóhelyettese, Kónya Endre képviseletében Gaudi-Nagy nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. Akkor a korábbi szélsőjobboldali politikus sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta ezt az értesülést, és elzárkózott a nyilatkozattól.

Miután kedd reggel az új miniszterelnök külön sajtótájékoztatót tartott a kegyelmi ügyről, és ott nagy sejtelmesen azt mondta, hogy „én magam nagyon szeretem a katalán építészetet”, Gaudi-Nagy kérdésünkre megint kitért a válasz elől. Magyar Péter ezután arról posztolt: „Hallom, Gaudi-Nagy Tamás, a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltje megszólítva érezte magát a kegyelmi botrány kapcsán. Ha hozzájárul, bemutatjuk a nevéhez köthető iratot. Ha van ilyen”.

Kedden késő este végül Gaudi-Nagy az X-en közölte: „a felülvizsgálati indítványt védőként én készítettem és nyújtottam be 2022. szeptember 27-én.” Azért vállalta az ügyet, mert „megismerve K. Endre jogerős elítéléséhez vezető kétséges bizonyítékkal és számos visszássággal telített, tisztességtelen eljárás jeleit mutató ügyet, az ártatlanságát mindvégig hangsúlyozó, erdélyi származású terhelt személyével kapcsolatos körülményeket, és a mellette elhivatottan kitartó, ügyet részletesen ismerő feleségét, arra jutottam, hogy K. Endrének is, mint mindenki másnak joga van jogerős szabadságvesztését töltő elítéltként ahhoz, hogy jogi korrekciót kérjen az ilyenkor igénybe vehető két legmagasabb szinten: a Kúrián felülvizsgálati eljárás keretében és végrehajtási kegyelmi eljárásban a köztársasági elnöktől.”

Magyar gyorsan kommentelt is:

Gaudi-Nagy személye azért is érdekes, mert ő lobbizott Budaházy György és 16 társának felmentéséért is a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként. A Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélt Budaházy ugyanaznap kapott kegyelmet, mint Kónya Endre. Akkor, 2023. április 27-én Novák hivatala így fogalmazott: „A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet.”

Gaudi-Nagy azt írja friss posztjában, hogy Kónya Endre kegyelmi kérvényt készítő felesége megbízásából jogi állásfoglalást adott az akkor börtönbüntetését töltő Kónya által igénybe vehető jogi eszközökről. Állítása szerint ebbe beleírta, hogy

„kritika és támadás érheti a köztársasági elnököt, ha egy ilyen ügyben él kegyelmezéssel, amely pedofil bűncselekményekhez kapcsolódik”.

Gaudi-Nagy tesz még több érdekes állítást, amelynek utána kellene járni:

• Az sem közismert, hogy K. Endre a meggyanúsítását és a bicskei gyermekotthon állományából való önkéntes távozását követően másik két iskolában a büntetőeljárás alatt panaszmentes, elismert pedagógusi munkát végzett összesen 31 hónapon át.
• Arról se beszélnek, hogy K. Endre a bicskei intézményben lebuktatott egy pedofil tanárt, aki beismerte tettét, eltávozott az intézményből, de csak másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
• A kegyelmi döntésben szerepet játszhatott, hogy a kegyelmi iratok között rendelkezésre állt a kedvező büntetés-végrehajtási vélemény és környezettanulmány, amelyek kegyelemre érdemesnek találták K. Endrét, megállapítva többek között azt, hogy a visszaesés nem valószínű, sikeres a reintegrációja és a társadalomba való visszailleszkedés érdekében mindent elkövet.

A választás előtt két nappal az Energiaügyi Minisztérium több milliárd forintnyi, hivatalosan uniós forrásból származó támogatásról döntött, így kapott 2,992 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást a Fidesz korábbi pécsi polgármesterjelöltjéhez, Vári Attilához köthető Civil út Alapítvány – írja a 24.hu.

A finanszírozást digitális kompetenciafejlesztési programra kapták, a projekt célja több mint 13 ezer ember – köztük hátrányos helyzetűek, idősek, fogyatékossággal élők, alacsony iskolai végzettségűek és álláskeresők – digitális képzése, például email-használat, Ügyfélkapu, EESZT és elektronikus ügyintézés terén. Mivel az EU-s pénzek a jogállamisági viták miatt be vannak fagyasztva, ezeket várhatóan a magyar költségvetésből kell előfinanszírozni.

Az alapítványt 2024 óta Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Pécs korábbi fideszes polgármesterjelöltje vezeti. A vízilabda-szövetség elnöke is volt, ezalatt jelentős pénzügyi hiány keletkezett, az átvilágítás pazarló beszerzéseket tárt fel, és az ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt továbbra is nyomozás folyik. Az alapítvány körül több fideszes kötődésű szereplő is megjelenik. Korábban Ruttkay Réka vezette, akit Rogán Antal környezetéhez kötnek, az alapítványhoz kapcsolódó szervezetek pedig korábban több százmillió forintot kaptak a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Vári munkatársa lett Vezér Tamás is, aki korábban a pécsi Fidesz-frakció sajtófelelőse és a vízilabda-szövetség operatív igazgatója volt.

Az alapítvány a lapnak azt írta, hogy a támogatást még nem folyósították, a pénz legnagyobb részét pedig személyi jellegű költségekre fordítanák: három év alatt három régióban 169 főt foglalkoztatnának. A költségterv szerint a támogatás több mint 75 százaléka bérekre és járulékokra menne, míg informatikai eszközökre és szoftverekre 8 százalékot, marketingre 2,51 százalékot terveznek. Azt is írták, a pályázatuk 2026 januárjában készült el, azt határidőn belül beadták, a támogatói döntés időzítésének részleteiről pedig a pályázatot kiíró szerv tud pontos tájékoztatást adni.

Donald Trump amerikai elnök kedden korábban nem ismertetett részleteket árult el a Fehér Ház új, bunkerszerű bálterméről. Azt mondta, az épület tetején drónbázist alakítanának ki, alatta pedig egy hatemeletes föld alatti komplexum részeként katonai kórház is működne.

Az elnök újságírókat vezetett körbe az építkezésen, hogy alátámassza érvelését, miszerint a kongresszusnak 1 milliárd dollárt, több mint 300 milliárd forintot kellene jóváhagynia az épület biztonsági fejlesztéseire. A beruházást több demokrata és néhány republikánus is túlzónak tartja, miközben az amerikaiak a novemberi félidős választások előtt az elszálló benzinárakkal és Trump iráni háborújának egyéb következményeivel küzdenek.

Trump, a milliárdos ingatlanfejlesztő a Reuters cikke szerint nem fogta vissza magát, amikor a projekt eddig ismeretlen részleteiről beszélt. Azt mondta, a bálteremre azért van szükség, mert a Fehér Ház jelenlegi reprezentációs terei nem alkalmasak ezerfősnél nagyobb rendezvények befogadására. A 18. század végén épült Fehér Ház várhatóan eltörpül majd a 8 ezer négyzetméter alapterületű építmény mellett.

Az épület biztonsági elemeit Trump rendkívül erősnek írta le. Azt mondta, a titánkerítést egy buldózer sem tudná ledönteni, a tető pedig „áthatolhatatlan acélból” készülne, és egy közvetlen támadást is kibírna. A föld alatti komplexumban Trump szerint katonai kórház és kutatólétesítmények is helyet kapnának, bár a kutatások jellegéről nem közölt részleteket. A Fehér Ház sem adott további tájékoztatást.

Trump külön kiemelte a tetőre tervezett drónbázist, amely szerinte korlátlan számú drón fogadására lenne alkalmas, és egész Washington védelmét szolgálná. A bálterem ablakai 10 centiméter vastag, különleges üvegből készülnének, amin szerinte úgy lehet majd átlátni, mintha ott sem lenne.

Korábban az volt a terv, hogy a 200 millió dolláros, vagyis nagyjából 70 milliárd forintos projektet Trump a saját zsebéből és magánadományozók pénzből finanszírozza majd, egy részét pedig a titkosszolgálat biztonsági fejlesztéseire szánt 1 milliárd dolláros adófizetői forrásból fizetik ki. Az áprilisban történt lövöldözés után ezt az összeget azonban most inkább az elnöki biztonság megerősítésére szánnák. A szenátus eljárási szabályainak őre viszont szombaton elutasította, hogy az adófizetők pénzéből támogassák a bálterem-projektet.

Az elmúlt hetekben az Orbán-hívek igencsak bajban voltak, hogy merre van arccal előre.

Nem is csak a választási vereség miatt, hanem mert az agresszivitásra, erőre, tekintélyre épített kormányzás és az ehhez idomuló kampány (vége van, Kicsi!) után a Vezér egyik pillanatról a másikra eltűnt, és valahonnan a távolból keménykedve ad zavaros interjúkat arról, hogy az eddig istenített médiára nem érdemes figyelni, inkább náci hangulatú lapot kell olvasni, és hogy legyünk tigrisek, ne nyulak. Aztán visszahúzódik a Lendvay utcai üregbe, ahová kék villogóval védve jár be otthonról.

Ugyanez a Tigris Vezér a parlamentbe nem ül be, nincs ott a kormányzati átadás-átvételen, ennélfogva egy egész ország nézte végig, ahogy a miniszterei zavartan, elillant magabiztossággal igyekeznek valahogy túlélni a kínos perceket, órákat, napokat. Ha láthatatlanná válnak, és nem szólnak vissza, akkor talán fájdalommentesen túl vannak rajta. Magyar Péter pedig lubickol az alázásban, rogyásig tolja a Netflix-kormányzást, az egykor rettegett Rogán Antal csak néz, mint egy ártatlan kölyöktacskó, közben a pénztárcája sírva ajánl fel mindent kamerák előtt Magyaréknak, Lázár „Engem bárki kérdezhet, nem félek" János az utolsó parlamenti padba ül be, oda is csak egy évre, és befele akar politizálni, elég volt a szereplésből.

Az egész volt kormány, beleértve Orbán Viktort is, egységesen meghajolt az új miniszterelnök populista húrokon játszó akarata előtt, miszerint a végkielégítését senki ne vegye fel, úgyhogy inkább maguktól elutalták egy kárpátaljai gyerekotthonnak, mintsem belementek volna bármiféle kommunikációs és egyéb csatába a jog szerint amúgy nekik járó pénzért.

Aztán a semmiből egészen váratlanul feltűnt valaki.

Hogy váratlanul, az itt nem csupán egy bombasztikusnak szánt, üres jelző. Ez az ember 16 évig (mínusz egy kicsi) arról volt híres, hogy semmi más dolga nincs, mint hogy a Vezér életét kényelmesebbé tegye, kiszolgálja, a kellemetlenségeket, úgymint sajtó vagy ellenzék, elhárítsa, nem válogatva a görény módszerekben és tenyérbemászó mondatokban. Sőt, azóta megkapta ugyanezt az állást megint, immár az ellenzéki Orbán mellett.

Ő Havasi Bertalan, akinek a neve tényleg egyet jelent az akarat nélküli bólogatójánossággal, az automata üzemmódban működő emberrel, aki annyira feltétlen híve Orbánnak, hogy még a kólásdobozát is ereklyeként őrzi. Ő az, aki most mindenkivel szembefordult a posztválasztási fideszes nihilben, és beleállt.

Jó reggelt! Újra itt a 444 napindító hírlevele (de van több is) az elmúlt nap legfőbb cikkeivel, híreivel.

KEGYELEM

Magyar Péter – mielőtt első külföldi látogatására Lengyelországba utazott volna – rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a kegyelmi ügyről. Kiderült, hogy Gaudi-Nagy Tamásnak szerepe volt K. Endre kegyelmi kérvényében, és hogy Novák Katalin hivatala sürgette, hogy a kegyelmi felterjesztés hamar készüljön el. Megkérdeztük a miniszterelnököt, beszélt-e a kegyelmi ügyről a volt feleségével, Varga Judittal.

A Fidesz szerint nem derült ki semmi új, Répássy Róbert exállamtitkár szerint nem érdemes összeesküvés-elméleteket fabrikálni. Balog Zoltán közölte, hogy semmivel sem fog többet elárulni a szerepéről a kegyelmi ügyben, Sulyok Tamás viszont kész kiadni a K. Endre kegyelmi ügyével kapcsolatos elnöki iratokat.

FIDESZ

A Magyar Péter által bemutatott paloták nemcsak a luxus részletmegoldásaik miatt felháborítóak, hanem az alapvető feleslegességük miatt: ezek nem házak és főleg nem minisztériumok, hanem elképesztően drága makettek vagy díszletek, egy felnőtt testbe költözött önző gyerek, Orbán Viktor játékai.

A fideszes Panyi Miklós megpróbált visszavágni Magyar bejárásos videóiért, de nem értette a lényeget: nem talált luxust, csak kutyaól méretű irodákat, ezért a túl jó kilátást kezdte cinkelni, csakhogy a Tisza még jobb panorámáról mondott le emiatt az épület miatt (ahol a felújítás után Kövér László emberei dolgoztak).

Az ÁSZ azt üzente Magyar Péternek, hogy eddig sem kutakodtak minisztériumok pincéjében, és ezután sem fognak, miután a miniszterelnök fideszes kampányanyagokat talált Lázár János minisztériumának pincéjében, és arról beszélt, hogy tiltott kampányfinanszírozásról lehet szó.

Miután a fideszes polgármester fogadta a térség tiszás parlamenti képviselőjét, Pásztó önkormányzata visszavonta a kamu „Tisza-adótervet” elítélő határozatát.

• Plusszal zárt tavaly a Fidesz, 1,5 milliárd forint maradt a pártkasszában.
• Megszűnik a győri fideszes média.
• Menczer Tamás és Bencsik András kibékült.

SZEMÉLYCSERÉK

Havasi Bertalan újra Orbán Viktor sajtófőnöke lesz.

• Vitézy Dávid kirúgta a MÁV vezérigazgató-helyettesét.
• Sándor Zsolt altábornagy az új vezérkari főnök.

GAZDASÁG

A legnagyobb munkaadói szervezetek szerint veszélybe sodorhatja a magyar gazdaságot a vendégmunkások behozatalának tiltása.

• Gajdos László felszólította a BYD vezetőit, hogy azonnal fejezzék be a környezetkárosító tevékenységet.
• A már bezárt bányákhoz hasonlóan a rohonci bányából is hozhattak azbesztszennyezett kőzúzalékot.
• Terézvárosban jogi kiskapukon keresztül megy tovább az airbnb-zés.

KÜLFÖLD

Ivan Krasztev szerint a trumpizmus és az európai szélsőjobb közötti törés Orbán vereségével teljesedett ki, új konszenzus jöhet Európában: az EU-párti elitek készek elfogadni a nemzetállamok központi szerepét az európai integráció jövőjében, míg a szélsőjobb elfogadja, hogy nem Brüsszel, hanem Moszkva, Peking és Washington jelenti a valódi fenyegetést a nemzeti szuverenitásukra.

• A moszkvaiaknak már nem távoli a háború: a saját fejlesztésű ukrán drónok több száz kilométerre a határtól is hatékonyak.
• Négy nappal Trump után Putyin a 25. kínai látogatására érkezett Pekingbe.
• A szlovén Janez Jansa bevállalta a Moszkva-párti szélsőjobbot, hogy negyedjére is miniszterelnök lehessen.

KULTÚRA

Tarr Zoltán felfüggesztette az NKA-s pályázatokat felügyelő főigazgatót. (De az NKA kifizetésstopját azok szívják meg, akik a legkevésbé sem szolgáltak rá.)

• 64 évesen meghalt Scherer Péter, többek között állandó filmes partnere, Mucsi Zoltán is gyászolja.
• Meghalt Balás Eszter szobrász.

SPORT

Soha nem történt ilyen az angol foci történetében: rajtakaptak egy férfit, hogy egy fa mögé rejtőzve rögzíti a telefonjával a csapat edzését, majd kiderült, hogy a Southampton elemzője, kizárták a csapatot kémkedésért.

Az üldöző Manchester City nem tudott nyerni Bournemouth-ban, ezért úgy lett angol bajnok az Arsenal, hogy pályára sem kellett lépnie.

Valódi szenzáció, hogy a Saar-vidéki SV Elversberg feljutott a Bundesligába: az alig tízezres német kisvárosnak vasútállomása sincs, és a focicsapata pár éve még a negyedosztályban szerepelt, most viszont tudatos szakmai építkezéssel és elkötelezett szponzori háttérrel története első élvonalbeli idényére készül.

• Magyarország kiütötte Nagy-Britanniát a jégkorong-világbajnokságon, ezzel nagy lépést tett az elitben maradás felé.

A finnek és az osztrákok elleni tisztes vereségek – 1-4 és 2-4 – után kedden este a második kulcsmeccs következett a svájci A csoportos világbajnokságon a magyar jégkorong-válogatott számára. Ahhoz, hogy ismét történelmet írva – előzetes és kontextus itt – egymás után másodszor is az elitben maradjon a csapat, első és legfontosabb lépésként le kellett győznie a még szintén pont nélkül álló Nagy-Britanniát.

Összeszedett magyarok és kevésbé koncentrált britek kezdtek a zürichi jégen – kiváló hangulatban, közel 8 ezer néző előtt –, nemhogy az első lövés, a vezetés is a miénk lett, az ellenfél nem bírt felszabadítani a harmadában, a korong Nagy Krisztián elé került, a 31 éves csatár a 48. vb-meccsén megszerezte első gólját, 1-0 ide a 3. percben. További érdekesség, hogy Nagyot eredetileg nem is nevezték a vb-keretbe, tartalékként került a csapatba az osztrákok ellen megsérült Bartalis István helyére. A folytatásban jött ugyan egy brit helyzet, ám a nagyobb lehetőségek továbbra is előttünk voltak. Kb. az első harmad felénél küzdötte fel magát energiában és fantáziában a szintünkre Nagy-Britannia, de hiába vették át a kezdeményezést, Bálizs kapus a helyén volt, a védőmunka is működött. Mígnem a 19. percben egy ellentámadás alkalmából a tinédzser Szongoth elé került a pakk, aki nagyon ügyesen elfektette Bowns kapust, majd szépen tette be fonákkal, 2-0. Az idei NHL-draftra ácsingózó ifjú reménység, akit már 16 évesen beválogattak, huszonnégy góltalan összecsapás után talált be ismét a felnőtt nemzeti csapatban.

A második felvonás is brit dominanciával kezdődött, emberelőnybe került az ellenfél, csakhogy legnagyobb sztárjuk, Liam Kirk ekkor a csapattársa helyett Terbócsnak adott gólpasszt, a magyar támadó meglódult, tökéletesen fejezte be, 3-0 a 24. percben. Kapuscsere következett, Bowns helyett Robson állt be. A britek továbbra is jöttek és lőttek, sok foganatja nem volt ennek, minden vagy mellé, vagy blokkba, vagy Bálizsba ment. Sőt: Erdély csapatkapitány futott el szólóban, a korongja át is ment a kapuson, de megtorpant a gólvonalon, maradt a közte három. A vége felé az egyik frusztrált brit fültövön vágta Hadobást, rövid időre ismét az ellenfél harmadában zajlott a játék, de maradt a 3-0.

A harmadik harmadban folytatódott a magyar emberelőny, ebből újabb gól nem született, viszont a britek játékából egyre inkább hiányzott a meggyőződés. Voltak ugyan lehetőségeik, de nem mentek velük semmire, annak a fajta nyomásnak nyoma sem volt, ami a meccs némely korábbi szakaszaiban jellemezte a játékukat. Az utolsó játékrész utolsó harmadára el is anyátlanodtak teljesen. Előbb Terbócs lépett meg és lőtte be megint (4-0 az 54. percben), majd kisvártatva Nagy Krisztián is duplázott (5-0 az 55.-ben), eldőlt minden. Még volt néhány óriási magyar helyzet, a kapuvas is csilingelt, a brit kapus is fogott, de az eredmény nem változott. Majoross Gergely csapata kiütéssel nyert 5-0-ra – ekkora különbségű győzelmünk még soha nem volt az A csoportban – és nagyon komoly lépéselőnybe került.

Mindez ugyanis azt jelenti, hogy mivel az egymás elleni eredmény számít, ezért ha a magyar csapat esetleg nullán maradna is a következő négy meccsén, most legyőzött riválisának legalább 4 pontot kellene elvennie nála elvileg jóval jobb riválisoktól ahhoz, hogy visszaelőzze a mieinket. Közülük a németek és a lettek esetleg foghatók, de hogy mind a kettő az lenne kvázi egyszerre, az minimum valószínűtlen. Ezzel együtt persze nincs vége a történetnek, arra várni kell még nagyjából egy hetet. A magyar válogatott most két napot pihen, a következő ellenfele az egyelőre meglepetésre pont nélkül álló Németország lesz, utána Svájc, az USA és Lettország következik. A két vb-csoport állása itt, a teljes menetrend itt nézhető meg.

Egy fordulóval a Premier League vége előtt biztossá vált, hogy a 2003-04-es szezon után ismét az Arsenal lett az angol futballbajnok.

Ehhez pályára sem kellett lépniük. Az Arsenalt üldöző Manchester City ugyanis 1-1-et játszott Bournemouth-ban, így az utolsó forduló előtt behozhatatlan az Arsenal előnye.

Mikel Arteta csapata a 7. fordulótól vezette a bajnokságot, tavasszal mégis úgy tűnt, hogy ismét lemarad az első helyről. Zsinórban két vereséget szenvedett a Premier League-ben, köztük a nagy rivális Manchester Citytől is kikapott. Sorsuk már nem a saját kezükben volt. Ráadásul a Ligakupa döntőjében is nyert az idén távozó Josep Guardiola csapata. Az FA-kupában a másodosztályú Southampton verte meg az Arsenalt.

Innen álltak fel a londoniak.

A kudarcok sorozata után a bajnokságban zsinórban négyszer nyertek, sokszor nézhetetlen meccseken, szögletek utáni birkózásokból gólt szerezve. Ez a klub szimpatizánsait nem különösebben zavarta, megszerezték a 14. angol bajnoki címüket. Náluk több első helye csak a Liverpoolnak és a Manchester Unitednek van (20-20). (Gondolták volna, hogy ezen a listán az elmúlt harmincvalahány évben gyöngélkedő Everton az ötödik 9 elsőséggel?)

Az Arsenalnak még nem ér véget a szezon, vár rá egy BL-döntő május 30-án Budapesten a Paris SG ellen.

• Az SV Elversberg története során először jutott fel a Bundesligába, miután vasárnap a Preußen Münster elleni 3–0-s győzelemmel bebiztosította a második helyet a másodosztályban.
• A mindössze 13 ezer fős, Saar-vidéki ikerváros klubjának felemelkedése tudatos pénzügyi modellre, erős helyi háttérre és következetes sportvezetői munkára épült.
• A klub sikere azért is különleges, mert kevés pénzből, edzőváltás és kulcsemberek távozása után is működőképes maradt.

Amikor a következő szezonban a müncheni, a dortmundi vagy épp a stuttgarti szurkolók vonattal utaznak az SV Elversberg elleni idegenbeli bajnokira, St. Ingbertben, Neunkirchenben vagy Friedrichsthalban le kell szállniuk, onnan már csak a 309-es busz vagy a külön erre a célra indított busz viszi tovább őket Spiesen-Elversberg felé, a 12 800 lakosú Saar-vidéki ikertelepülésre, Németország délnyugati peremére.

Vasútállomás nincs, pékségből is csak három van, első osztályú futball viszont augusztustól lesz a városban: vasárnapi győzelmével ugyanis az Elversberg a Bundesliga történetének 59. klubjaként fekjutott az élvonalba.

A feljutást az Elversberg a már kiesett Preußen Münster elleni 3–0-s győzelemmel biztosította be. Bambasé Conté és David Mokwa góljaival a csapat már negyedóra után megnyugtató előnybe került, majd Mokwa a második félidő közepén megszerezte második találatát is. A győzelem a második helyet, vagyis az automatikus Bundesliga-feljutást jelentette. A lefújás után a szurkolók ellepték a 10 ezer férőhelyes Waldstadion an der Kaiserlinde gyepét. Vincent Wagner vezetőedző a World Football Index beszámolója szerint az ünneplés közben így fogalmazott:

„Elég nyugodtnak érzem magam. Mostanra felfogtam, hogy történelmet írtunk. Egy barátom azt mondta, az Elversberg feljutása olyan lenne, mint elrepülni a Holdhoz. Ma sikerült leszállnunk a Holdra.”

Az Elversberg történelmi léptékkel is példátlan utat járt be, talán csak a hollywoodi tulajdonosok kezében lévő walesi klub, a Wrexham története hasonlítható hozzá. A klub az elmúlt öt évben már a harmadik feljutását ünnepelhette, miközben a 2021–22-es idényben még a negyedosztályban, a Regionalligában szerepelt, 2023–24 előtt pedig soha nem játszott a másodosztályban.

A kőszegi vizsgálati eredmények is kimutatták az azbeszt jelenlétét, a rohonci bánya is érintett lehet – jelentette be a Vas megyei kormányhivatal.

A kormányhivatal megrendelésére április 28-29-én 30 kőszegi és 12 szombathelyi helyszínen vettek mintát, az eredmények minden esetben megerősítették, hogy a vizsgált kőzet azbeszttel szennyezett. Kőszeg önkormányzata április 29-én a fent vizsgált helyszíneken túl további 21 ponton végeztetett kőzetvizsgálatot, szintén minden esetben kimutatták az azbesztet jelenlétét. (A részletes mérési eredmények itt találhatók.)

Pozitív lett egy magánszemély által igényelt kőzetmintavétel eredménye is: azt a szállítólevél szerint korábban a rohonci bányából szállíttatták a területre, tehát a korábban bezárt bányákhoz hasonlóan valószínűleg a rohonci bányából származó kőzúzalék is tartalmazhat azbesztet. A kormányhivatal erről tájékoztatta az érintett minisztériumokat és az önkormányzatokat, és a hatóság elkezdte a rohonci bányákból származó kőzúzalékok felderítését és laboratóriumi vizsgálatát.

A dunántúli azbeszthelyzet április közepén robbant ki. Az első hírek Szombathelyről jöttek – a helyszínen készült riportunk itt olvasható –, de azóta kiderült, hogy a probléma számos nyugat-magyarországi településen felmerült. Jutott az azbeszttel szennyezett kőzúzalékból Zalaegerszegre, Kőszegre és több őrségi településre, sőt még Sopronba is.

Soha nem volt focidráma Angliában, de nem a pályán: az Angol Labdarúgó Liga (EFL) fegyelmi bizottsága kémkedés miatt kizárta a Southamptont a Championship, vagyis a másodosztály rájátszásából. A közleményükből kiderül, hogy Southampton bevallotta, hogy több riválisának edzésein is kémkedett, vagyis videózott. Eddig csak az volt tudható, hogy az elődöntőbeli ellenfelük, a Middlesborough utolsó edzésén kémkedtek, de eszerint ez nem elszigetelt eset volt. A büntetés drákói, a csapatot nemcsak kizárták a mostani rájátszásból, aminek a múlt héten jutottak be a döntőjébe, hanem pluszban négy pontot le is vontak tőlük a következő bajnokság eredményéből.

An Independent Disciplinary Commission has today expelled Southampton from the Sky Bet Championship Play-Offs after the Club admitted to multiple breaches of EFL Regulations related to the unauthorised filming of other Clubs’ training.

In addition, the Club has received a… pic.twitter.com/VxyXFk48BA

— EFL Communications (@EFL_Comms) May 19, 2026

A döntés következtében a Hull City döntőbeli ellenfele a Southampton ellen összesítésben 1-2-es eredménnyel kieső Middlesborough lesz. A döntőt az eredeti terveknek megfelelően május 23-án játsszák a Wembleyben.

Mi történt eddig?

A Championship rájátszásának elődöntőjében a negyedik Southampton az ötödik helyen végzett Middlesbrough-val játszott, és az első meccs előtt két nappal a Middlesbrough edzőpályája mellett rajtakaptak egy férfit, hogy egy fa mögé rejtőzve rögzíti a telefonjával a csapat edzését. Az illetőről kiderült, hogy a Southampton elemzője, a Boro pedig jelentette az esetet a ligának, amely meg is vádolta a Szenteket szabálysértéssel. A meccs aztán gól nélküli döntetlent hozott, a visszavágót pedig kedden a Southampton nyerte, hosszabbítás után 2-1-re.

Akik kellően régóta követik az angol futballt, azok emlékezhetnek rá, hogy hét évvel ezelőtt már volt egy hasonló ügy: akkor a Derby County panaszolta be a Leeds United csapatát, miután rajtakaptak egy leedsi stábtagot, ahogy figyeli az edzésüket. Marcelo Bielsa, a Leeds akkori edzője vállalta a tettét, sőt egy rendkívüli sajtótájékoztatón nemcsak azt vallotta be, hogy figyeltette az ellenfeleket, de azt is prezentálta, hogy minden ellenfélről több száz órányi felvétele van, és a kémkedés csak egy apró szelete a munkájának. Akkor a Leeds pénzbírságot kapott, leginkább azért, mert nem is volt olyan konkrét szabály, ami tiltotta volna a kémkedést.

Azonban pont erre reagálva vezetett be az EFL egy szabályt, ami tiltja az ellenfél edzéseinek megfigyelését, melynek a mostani az első igazi tesztje. Súlyosbító körülmény, hogy a Southampton nem egy szimpla bajnoki előtt bukott le, hanem a rájátszás elődöntője előtt: ismeretes, hogy a döntőt a 220 millió fontos meccsként szokás emlegetni, ennyit érne a feljutás a Premier League-be.

Nem véletlenül vizsgálták azt is, hogy a Szentek stábja más csapatokat is megfigyelhetett-e korábban. Voltak olyan ellenfelek, akik meglepődtek, hogy a Southampton túl könnyen alkalmazkodott váratlan felállásokhoz vagy szöglet-variációkhoz – ezt most már nem csak az edző, Tonda Eckert elemzői múltjával magyarázzák.

• Magyar Péter örömét fejezte ki amiatt, hogy a magyar-lengyel kapcsolatok visszakerülhetnek megérdemelt helyükre.
• A miniszterelnök erről első külföldi látogatásán, Krakkóban beszélt, miután udvariassági látogatást tett Grzegorz Ryś bíborosnál, krakkói érseknél.
• A kormányfő a visegrádi együttműködés felélesztését, erősebbé tételét is hangsúlyozta.

Magyar Péter megtisztelőnek nevezte, hogy miniszterelnökként első útja Lengyelországba vezethetett, ezzel régi hagyományt élesztett fel. Személyes döntése volt, hogy Krakkóban kezdi, majd Varsóban folytatja a látogatást, és örült, hogy II. János Pál pápa szobra mellett kezdhette látogatását, mert talán nem idézett többször mondatot az egykori pápa jelmondatánál: „Ne féljetek!”

Az útra hat miniszter kísérte el, közülük Tarr Zoltán kultúráért és társadalmi kapcsolatokért felelős, Orbán Anita külügy- és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter már a krakkói programon is részt vett.

Magyar Péter a tárgyalásai során találkozik a lengyel állam- és kormányfővel, a törvényhozás mindkét házának elnökével és a 82 éves egykori ellenzéki legendával, Lech Walesa volt köztársasági elnökkel.

Az egyebek mellett korrupcióval gyanúsított és Magyarországon menedékjogot kapott Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszterről és egykori helyetteséről, Marcin Romanowskiról a kormányfő azt mondta, a sajtóból értesültek arról, hogy a két politikus az USA-ban van, és annak nincs jele, hogy közvetlenül Magyarországról hagyták volna el Európát. Magyar szerint vélhetően a schengeni zónán belül egy másik országból távozott Európából Zbigniew Ziobro és a házastársa, és úgy tudja, a miniszterelnöki beiktatása előtt pár órával hagyták el Magyarországot.

Magyar elmondta, hogy a delegációja ismerkedő látogatásra érkezett, de konkrét ügyekben is szeretnék lefektetni az együttműködés alapjait. Példaként az infrastruktúrát, a kultúrát és az agráriumot említette, de a két ország honvédelmi miniszterei is egyeztetni fognak, a védelmi ipari együttműködés egy fontos terület.

Magyar Péter a varsói magyar nagykövet után további nagykövetek esetleges visszahívásáról azt mondta: nyilván várhatóak, teljesen normális folyamat egy kormányváltás után, hogy a politikai kinevezetteket vagy azon nagyköveteket, akik nem tettek túl sokat a fogadó ország és Magyarország közötti kapcsolatok erősítéséért, visszahívja az új kormány. Akik tettek a kapcsolatok megerősítéséért, azok a pozíciójukban maradnak – mondta. Magyar szerint a V4-ek a 2010-es évek elején a csúcson voltak, ide fognak visszatérni, és az a cél, hogy a V4-ek kibővüljenek más országokkal is, például Ausztriával.

Magyar fehér rózsacsokrot helyezett el II. János Pál pápának a waweli székesegyház bejáratával szemben álló szobránál, valamint megkoszorúzta I. Lajos magyar és lengyel király lánya, Szent Hedvig lengyel királynő, illetve Báthory István lengyel király, erdélyi fejedelem sírját.

Magyar Péter még szerdán továbbutazik Gdańskba, ahol Lech Wałęsával, a harmadik lengyel köztársaság első elnökével találkozik, valamint egy utcai rendezvényen Donald Tuskkal együtt mond beszédet. (MTI)

Havasi Bertalan a Hír TV-nek elmondta, hogy közel másfél év után újra Orbán Viktor sajtófőnöke lesz, állítása szerint hétfőn megegyeztek erről a Fidesz elnökével.

Ahogy azt előző nap az RTL-nek is elmondta, mindenképp ezen a területen szeretne dolgozni, és „az sem titok, hogy nem szeretnék más embernek dolgozni Orbán Viktoron kívül. A kettő így nagyjából adja magát.” Hivatalos bejelentés még nincs, mert néhány szervezeti dolgot és a kilépő papírjait el kell intéznie, de reméli, hogy minél előbb munkához láthat.

Havasi 2025 elején távozott a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkári posztjáról. 2010 óta volt Orbán Viktor sajtósa – előtte 2002-től a Hír TV hírolvasó-műsorvezetője, majd 2005-től a Fidesz sajtófőnöke volt –, és az is előfordult, hogy a miniszterelnök még egy magánprogramjára is elvitte Havasit.

Havasi a minap feljelentést tett Magyar Péter ellen, miután a helyettes államtitkár a hétvégi kormányzati épületbejárások alatt gatyánál kilógatós, kólás dobozos szóváltásba keveredett a miniszterelnökkel, aki ezek után kirúgta.

Nyomozás indult az egykori spanyol szocialista miniszterelnök, Jose Luis Rodriguez Zapatero ellen, befolyással üzérkedés gyanújával. Az országot 20004 és 2011 között vezető Zapatero az első kormányfő a spanyol demokrácia történetében, akivel ilyesmi történik.

Az expolitikust azzal vádolják, hogy kapcsolatait kihasználva törvénytelenül lobbizott cégek megbízásából, illetve pénzt is mosott. A legfontosabb megbízója az a Plus Ultra nevű spanyol légitársaság volt, amit 2021-ben az állam mentett meg a csődtől - írja a Reuters.

A nyomozás rosszul jön a korrupciós vádak ellen hadakozó Pedro Sanchez szocialista miniszterelnöknek, akinek Zapatero ismert szövetségese.

A rendőrség korrupcióellenes egységei kedden házkutatást tartottak Zapatero irodájában és 3 másik helyszínen. A volt kormányfőt június 2-ára idézték be tanúskodni.

A Plus Ultra a Covid miatt ment majdnem csődbe, de egy e célra létrehozott állami pénzalap 53 millió eurója végül megmentette. A gyanú szerint 1,8 millió eurót mozgatták keresztül egy összetett, külső szereplő kezében lévő céghálón, hogy a végén a pénz elérjen Zapateróhoz, illetve egy a lányai érdekeltségébe tartozó céghez.

Zapatero miniszterelnöknek népszerű volt, olyan progresszív húzások fűződnek a nevéhez, mint a kiszállás a hazugságra alapozott iraki háborúból és a melegházasság engedélyezése.

Megszűnik a város médiacentruma, a Győr Plusz Média Zrt. – döntött a centrumot eddig fenntartó Győr-Szol Zrt. igazgatótanácsa, így megszűnik a Győr Plusz Televízió, a Győr Plusz Rádió, a Győr Plusz Hetilap és a Győrplusz.hu weboldal is.

A Győr+ közleménye szerint „az elmúlt hetekben a Győr Plusz Média Zrt. vezetősége számos egyeztetést végzett annak érdekében, hogy a médiacég tovább működhessen, elsősorban a több, mint negyven munkahely megőrzése érdekében”. Ez nem jött össze, ebben a Telex szerint nyilvánvalóan szerepet játszik a Győr-Szol jelenlegi helyzete: az „1,7 milliárdos lakásalap-botrány”, ami miatt néhány napja az elnök-vezérigazgató is lemondott a posztjáról.

Pintér Bence polgármester három hete tett feljelentést, mondván: „A napokban olyan információk jutottak el hozzám a fideszes Győr Plusz Médián belülről, amelyek alapján felmerül a gyanú, hogy a győriek pénzét az önkormányzati cég – túl azon, hogy pártpropagandára fordította – egyes személyek fiktív foglalkoztatására költhette.”

A városi médiaközpontot a Fidesz a választási vereségig szinte a sajátjaként kezelte, az ellenzéki városvezetés, élén a polgármesterrel sokszor kritizálta az egyoldalúsága miatt, a Győrplusz név helyett Fideszplusz kifejezést használva.

Itt a fideszes válasz Magyar Péter több múlt heti videójára, amikben a miniszterelnök a NER olyan, a budai Várban álló kormányzati épületeit járta be, amiket eddig jórészt eltitkoltak a közvélemény elől, leginkább a közhivatalokban szokatlan luxus miatt. A kesztyűt most Panyi Miklós fideszes parlamenti képviselő vette fel. A forgatási helyszín a Kossuth téren, a metró kijáratától nem messze álló Szabad György irodaház, ahová a Tisza képviselői a Fehér Háznak is becézett Képviselői Irodaház helyett költöznek. Az öregebb budapestiek METESZ-székház néven ismerhették a korábban a helyén állt épületet. A Tisza pedig azért nem költözik a Fehér Házba, ahová papírforma alapján mentek volna, mert Magyar Péter azt mondta, hogy nem akarnak abból a házból dolgozni, amit a kommunista állampárt irodáinak építettek annak idején. Vagyis szimbolikus politizálás miatt.

A fideszes leleplező videó a következőképpen néz ki

Panyi Miklós az irodaház egyik random folyosóján sétál. Luxus nyomai nem látszanak, de Panyi nem is tesz említést ilyesmiről. A képviselő azt hiányolja, hogy a tiszások még nem költöztek be az új munkahelyükre. Aztán benézünk az egyik irodába. A spártai kifejezés talán túlzás, de az biztos, hogy luxusvád fel sem merülhet: kis alapterület, fehérre festett falak, padlószőnyeg, egy sima szekrény meg egy alap íróasztal található benne, rajta számítógéppel. Megnézünk egy másik irodarabszolgacellát, az is ugyanilyen. Panyi azután arról beszél, hogy a fideszesek mennyire sok törvényjavaslatot nyújtottak be 2010-ben a parlament alakuló ülése utáni napokban, a tiszások bezzeg itt sincsenek.

A képviselő közben kiér a tetőteraszra, ahol annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a Tisza luxusminisztériumügyi kritikáinak az volt a lényege, hogy „borzalmas, hogy a Várból meg bizonyos kormányzati épületekből szép a kilátás.” Amiket azzal vél megsemmisíteni, hogy megmutatja, innen a Dunát, a szemközti Várhegyet és a Parlamentet látni. Azzal a felkiáltással, hogy: „Hát nézzük meg, mi az a borzalmas kilátás, amit a tiszás képviselőknek a következő években el kell viselniük.”

Mindez annak a pártnak a képviselőjétől, amelynek alapító szellemi vezére életműve csúcsaként egy tökéletes kilátással bíró teraszt építtetett magának.

A vége még talányosabb, Panyi zárásnak ugyanis arról beszél, hogy itt eddig olyan országgyűlési tisztviselők dolgoztak, akik a „napi nyolc órájukat munkavégzéssel itt töltötték.” Hogy ennek mi a jelentősége? „A tiszás képviselők részéről majd meglátjuk, hogy a következő időszakban hetente hány órát fognak itt munkavégzéssel tölteni, de gyanítom, hogy sokkal, sokkal sokkal kevesebbet.” Panyi nem említi, hogy a képviselők munkájának egy része a parlamenti ülésteremben folyik, illetve a saját választókerületükben, ahol a választóikkal találkoznak, így a kétfajta munkavégzés egyáltalán nem hasonlítható össze és semmilyen képviselő sem ül 8 órát az irodájában, különben joggal váltanák le. Az is igaz, hogy az ő pártjának alig vannak egyéni körzetben győztes képviselői, így kevesen tudhatják, milyen a rendes parlamenti munka. Magát Panyit el sem indították egyéniben, a lista 170. helyéről került be Orbán Viktor kegyéből.

A végső konklúziója a videóban: „A lényeg az, hogy a tiszás képviselőknek is jár a kilátás és járnak az olyan feltételek, amiket láthattunk.”

Rejtélyes, mire gondolhatott Panyi, hiszen:

• Az irodaházat, amit láthatóan össze akart luxusozni, eleve a Fidesz-kormány építtette a tetőteraszával együtt.
• Az épületben pedig a Kövér László fideszes házelnököt kiszolgáló hivatal munkatársai dolgoztak.
• A tiszások pedig a személyes élvezet szintjén kifejezetten rosszul jártak azzal, hogy Magyar gesztusa miatt ide kell költözniük a Fehér Ház helyett. Utóbbi annyival nagyobb, hogy a 444 tudomása szerint ott durván kétszer akkora területe lett volna a kormányfrakciónak, mint itt, a jóval kisebb a Szabad Györgyben. A Fehér Házban egyébként a folyosók is jóval levegősebbek, szélesebbek, mint ebben a kis épületben.
• És ami még szintén jobb a Fehér Házban, az a kilátás. De minimum olyan, mint innen Onnan ugyanis eleve sokkal több irodából nyílik dunai-budai panoráma és onnan a zöld Margit-sziget is jól látható.

Update: És a végére jön még egy bónusz csemege. Panyi a videó egyik felében azon rugózik ugye, hogy még egyetlen tiszás sem jelent meg az új munkahelyén. Mivel képben vagyok, én privátban már jót röhögtem, mert sejtettem a választ erre is, illetve arra is, hogy Panyi miért nem lustázza őket még durvábban. Hát most megjött a megerősítés. Az ok: az Országyűlés Hivatalának dolgozói még nem mind költöztek ki, így ők nem tudtak még beköltözni.

64 évesen betegségben elhunyt Scherer Péter színész. Évtizedek óta barátja és állandó filmes partnere, Mucsi Zoltán – akivel Scherer együtt játszott főszerepet többek között Jancsó Miklós utolsó korszakának híres Kapa és Pepe-filmjeiben és egy csomó másik vígjátékban is – az alábbi sorokkal búcsúztatta:

„Drága Barátom,
nem fog a nap ugyan úgy sütni, mint eddig. Már hiányzol!
Fent találkozunk, mert tudom, hogy ott vagy.
Scherer Péter méltósággal viselt hosszan tartó betegség után ma délelőtt végleg elaludt.
Nyugodj békében drága Pepe!”

A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú ítéletében jelentősen enyhítette az ún. PI-kör tagjainak büntetését, akikkel szemben alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete, emberölés előkészülete és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. (A magukat Magyarok Felelős Nemzeti Kormányának nevező, politikusok kivégzésére készülő csoport vezetőit öt éve tartóztatták le.)

• A Fővárosi Ítélőtábla az elsőrendű vádlottat, Posta Imrét alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete és 33 rendbeli emberölés előkészületének bűntette miatt mondta ki bűnösnek, de az első fokon ellene kiszabott 5 év fegyházbüntetést és 5 év közügyektől eltiltást 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 3 év közügyektől eltiltásra enyhítette.
• A másodrendű vádlottat 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélték, felére csökkentve az első fokon kiszabott büntetést.
• A harmad- és ötödrendű vádlott büntetését 1 év 4 hónap szabadságvesztésre enyhítette a bíróság, a büntetés végrehajtását ugyanakkor 3 évre felfüggesztette. Őket az elsőfokú ítélettel szemben másodfokon az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete mellett szintén bűnösnek mondták ki 33 rendbeli emberölés előkészületében is.
• A negyedrendű vádlott az eljárás során elhunyt.
• A hatod- és hetedrendű vádlottakat négyrendbeli zaklatás vétsége és kiskorú veszélyeztetése miatt 240 óra közérdekű munkára ítélte a bíróság, az első fokon kiszabott próbára bocsátás helyett.

Az elsőfokú ítélet szerint a csoport egy része az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló szervezetet hozott létre és céljaik elérése érdekében gyűléseken és az interneten – ahol további tagokat toboroztak – 33 közéleti szereplő megölésére hívták fel követőiket. A csoport – leképezve a demokratikus állami berendezkedést – az egyik vezetőt bírói hatalommal ruházta fel, míg a másik személy feladata a „végrehajtó hatalom megszervezése” volt. A csoport tagjai egy új „alkotmányt” is megfogalmaztak.

A hatod- és hetedrendű vádlottak emellett kiskorú veszélyeztetését elkövetve akadályozták az otthon, szakszerű segítség nélkül született gyerekük anyakönyvezését. Az oltásellenes házaspár a vád szerint tudatosan nem biztosította a gyereküknek az állampolgárságot, az igazolványokat, okmányokat és a gyerek védelmében eljáró szakemberekkel való együttműködést módszeresen és teljesen visszautasították.

A Fővárosi Ítélőtábla indoklása szerint az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a PI-kör miért minősül a törvényi tényállást kimerítő szervezetnek, és az miként épült fel. Az első fokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék az elsőrendű vádlott vezető szerepét is a bizonyítékokkal összhangban állapította meg és helyesen értékelte az emberölésre irányuló előkészületet is.

A másodfokú ítélettel szemben bejelentett fellebbezések nyomán a harmad-, ötöd-, hatod-, és hetedrendű vádlottakkal szemben az eljárás a Kúrián folytatódik, míg az első- és másodrendű vádlottak esetében az ítélőtábla döntése jogerős. (MTI)

• Trump és Putyin egymást követő látogatása Kínában kiváló lehetőséget ad Hszi Csin-pingnek, hogy a globális diplomácia origójának láttassa országát.
• Trump látogatása látványos volt, de átütő konkrétumoktól mentes.
• Putyiné a várakozások szerint energetikai kérdésekre fog fókuszálni.
• Az orosz elnök látogatásának időzítésével Hszi egyértelművé tette, hogy még ha sikerül is stabilizálnia a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, az nem fogja veszélyeztetni a Putyinnal való „korlátlok nélküli” partnerségét.

Nem porosodott sokáig a vörös szőnyeg Pekingben: alig négy nappal Donald Trump kínai látogatása után a kínai elnök már Vlagyimir Putyint fogadta, aki huszonötödszörre érkezett Kínába.

Trump látogatása nem váltotta meg a világot, sok elemző szerint a pekingi csúcstalálkozó legnagyobb eredménye az volt, hogy egyáltalán létrejött, igaz, nem is övezték egetrengető elvárások. Az amerikai–kínai kapcsolatokat megnehezítő néhány komolyabb strukturális kérdés – a kínai ipar állami támogatása és Peking egyre agresszívabb katonai jelenléte az Indiai-óceáni térségben – nem is került fel a találkozó napirendjére.

Bár a Trump-Hszi csúcstalálkozón – legalábbis amennyire jelenleg tudjuk – nem születtek jelentős eredmények, pompában és díszletekben nem volt hiány: a katonai parádétól a sikoltozó gyerekek tömegén át a Trump tiszteletére YMCA-t muzsikáló Népi Felszabadító Hadsereg zenekaráig a kínaiak mindent bevetettek, hogy Trump különlegesen sajátos ízlésének megfeleljen a műsor. Végső soron pedig a stabil „semmi extrát” mindkét vezető győzelemként tudta interpretálni. Trump új kereskedelmi eredményekkel dicsekedhet, miszerint Kína több repülőgépet, mezőgazdasági és energetikai terméket vásárol. Hszi pedig a maga szempontjából jelzést adhatott Tajvan ügyében (amit a kínai-amerikai kapcsolatok legfontosabb kérdésének titulált). De valójában inkább a szimbolikára, mint a tartalomra került a hangsúly.

Putyin huszonötödszörre

Vlagyimir Putyin kedd este érkezik Pekingbe a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott kétnapos látogatásra. A május 19–20-ra tervezett randevú egy éven belül a második találkozó a kínai és az orosz diktátor között, legutóbb tavaly szeptemberben sutyorogtak együtt arról, hogy akár 150 évig is lehet élni. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója a rezsim számára is érezhetően csökkentette Moszkva mozgásterét, és a nyugati szankciók miatt kereskedelmi szempontból (is) erősen függővé tette Pekingtől.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő arról beszélt, hogy „nagyon komoly várakozással” tekintenek a látogatásra, és a két ország kiváltságos és stratégiai partnerségének előmozdítását emlegette.

Az elemzők azt várják, hogy Putyin biztosítékot fog kérni arra, hogy Kína és Washington közötti kapcsolatok bárminemű esetleges javulása sem változtatja meg azt a „stratégiai háromszöget”, amelynek köszönhetően Kína és Oroszország szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint bármelyikük az Egyesült Államokkal.

A csuklósérüléséből lábadozó Carlos Alcaraz kihagyja a wimbledoni tenisztornát és a füves pályás szezont – jelentette be a világranglista második helyezettje, akit ugyanez a sérülés kényszerített arra is, hogy visszalépjen a Roland Garrostól. „A felépülésem jól halad, és sokkal jobban érzem magam, de sajnos még mindig nem állok készen arra, hogy játszani tudjak, ezért vissza kell lépnem a queen’s-i tornától és Wimbledontól is” – közölte a hétszeres Grand Slam-bajnok spanyol teniszező.

A világelső Jannik Sinner első teniszezőként teljesítette a tökéletes tavaszi szezont: az olasz játékos márciustól megállíthatatlanul játszott, öt Masters-tornát nyert egymás után, hazai versenyén pedig több rekordot is megdöntött. Alcaraz kiesése további jó eredményeket jelenthet számára. (Reuters)

Pásztó önkormányzata visszavonta a kamu „Tisza-adótervet” elítélő határozatát – tudta meg a 444. Az előterjesztések között szerepel a döntés, amit el is fogadtak. A választás előtt sok önkormányzat fogadott el ugyanilyet, miután az Index teljesen kamu, a választás után bíróságon is elítélt „Tisza-adóterves” cikksorozatára kormányzati és fideszes kampányt építettek, de úgy tudjuk, a pásztói az első önkormányzat, ami eltörölte a kampányhatározatot.

A Nógrád megyei Pásztón a polgármester és a képviselőtestület is fideszes többségű. Farkas Attila polgármester hétfőn találkozott a térség új, tiszás országgyűlési képviselőjével, Szafkó Zoltánnal.

A nyolc éve regnáló polgármester azt írta: „A találkozó konstruktív hangulatban zajlott, és mindketten kifejeztük azt a meggyőződésünket, hogy Pásztó és a térség érdeke is az, hogy az országgyűlési képviselő és a város vezetése között korrekt, együttműködésen alapuló kapcsolat legyen.” Úgy tudjuk, a mostani döntés az ebben a cikkben részletezett tiszás nyomásgyakorlásnak a része lehet.

Balog Zoltán református vezető megosztotta a 2024. február 16-án, a zsinat értekezletén elmondott beszédét, majd tíz perccel később az alábbi szöveggel magyarázta ezt:

„A sajtómegkeresésekre tekintettel szükségesnek látom megosztani annak a beszélgetésnek a linkjét, amelyben a nyilvánosság előtt számot adtam az ún. kegyelmi ügyben betöltött szerepemről. 2024. június 13. (777 interjú) Ennél többet ma sem tudok és kívánok elmondani erről az ügyről.”

Az új kormánynak hála kiderült, hogy Novák Katalin hivatala sürgette K. Endre ügyében, hogy a kegyelmi felterjesztés hamar készüljön el: a most nyilvánosságra került dokumentumok bizonyítják, hogy nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – született a kegyelmi döntés a pápalátogatás közeli időpontja miatt.

Balog Zoltán, aki a botrány kirobbanása óta nem magyarázta meg, miért járta ki a kegyelmi döntést K. Endre ügyében, tehát fontosnak tartotta közölni, hogy ezután sem fogja megmagyarázni a tettét.

Ivan Krasztev Orbán bukása és Európa felemelkedése címmel írt cikket a Foreign Affairsbe. A bolgár politológus néhány fontosabb megállapítása:

• Orbán Viktor veresége nem a szélsőjobboldali politika végét jelzi Európában, hanem annak az illúziónak a végét, hogy a trumpizmus globális mozgalom.
• Magyar Péter győzelme új korszakot jelez az európai politikában. Az európai szélsőjobboldal azzal, hogy elhatárolódik Trumptól, új konszenzus felé tolhatja a kontinenst: az EU-párti elitek készek elfogadni a nemzetállamok központi szerepét az európai integráció jövőjében, míg a szélsőjobb elfogadja, hogy nem Brüsszel, hanem Moszkva, Peking és Washington jelenti a valódi fenyegetést a nemzeti szuverenitásukra. „Más szóval Európa végre talán európaibbá válhat.”
• Orbán jó kapcsolatot ápolt Washingtonnal, Moszkvával és Pekinggel is, de ezzel éppen azzá vált, amit eredetileg el akart pusztítani: globalistává. (Amikor korábbi választási győzelmeit magyarázta, Orbán azzal szokott tréfálkozni, hogy a keresztneve Viktor. Ezúttal olyan valaki győzte le, akinek a vezetékneve Magyar.)
• Trump olyan nacionalista, aki nehezen érti meg a nacionalizmust, főleg másokét: miközben retorikailag támogatta európai ideológiai szövetségeseit, nem adta meg nekik azt a tiszteletet, amit elvártak, és Trump iráni háborúja meg a pápa elleni támadása fordulópontot jelentett.
• A trumpizmus és az európai szélsőjobb közötti törés Budapesten teljesedett ki, amikor Orbán veresége sok európai szélsőjobboldali vezetőt meggyőzött arról, hogy a Trumppal való társulás politikailag mérgező: azt kockáztatják, hogy őket is új globalistákként bélyegzik meg.
• Orbán veresége a legközvetlenebbül a Kreml számításait változtathatja meg: Magyarország abban volt a leghasznosabb, hogy megvétózta az EU Ukrajnának szánt támogatását, de most újra kell gondolni Moszkva európai stratégiáját. Ráadásul Oroszország Orbán elvesztésével lendületet veszít Európa megosztásában: jelenleg senki sem tudja könnyen átvenni Orbán szerepét, ugyanis nehéz elfoglalni ezt a pozíciót.
• Orbán távozásával és Európa újrafegyverkezésének felgyorsulásával az orosz vezetőknek el kell dönteniük, elég-e a politikai hadviselés érdekeik megvédésére a kontinensen. Nőhet annak kockázata, hogy Moszkva agresszívabbá válik, például kibertámadásokat indíthat és nyomást gyakorolhat egyes EU-tagállamokra. Most van az idejük a cselekvésre.
• Európa szuverenista fordulata tartós marad: a nagy meglepetés, hogy Orbánt egy korábbi konzervatív támogatója verte meg, aki osztja Orbán eredeti vízióját az erős, független Magyarországról, de elutasítja a korrupcióját. A liberális elitek is támogatják a nemzeti önrendelkezés irányába mutató törekvést Trump erőszakoskodása miatt, és ragaszkodnak a stratégiai autonómiához a védelem és a technológia terén. Még a német és francia centrista vezetők is egyre inkább szuverén, nem feltétlenül föderalista Európában gondolkodnak.
• Viszont Európa új jobboldala egyre kevésbé euroszkeptikus: egyre inkább Washingtont és Moszkvát, nem Brüsszelt tekinti a nemzeti szuverenitást fenyegető elsődleges veszélynek. Giorgia Meloni Ukrajna támogatásával és a brüsszeli együttműködésével ma ennek az Európa-barát új jobboldalnak a modellje.
• Orbán veresége teret nyit az európai szuverenitásról szóló új konszenzusnak, ami potenciálisan a nemzeti populista tábor egyes részeit is magában foglalhatja. Olyan centrista politikai vezetők, mint Friedrich Merz német kancellár, például támogatásukról biztosították a jobboldal egyes bevándorlásellenes politikáit. A Trump iráni háborúja által kiváltott jelenlegi energiaválság arra is rákényszeríti a jobboldali pártokat, hogy mérsékeljék az EU zöldprogramjával szembeni kritikájukat. A védelem területén pedig mind a centrista pártok szavazói, mind a szélsőjobboldal választói támogatják Európa újrafegyverkezését.
• Napirenden van az EU radikális átalakítása, és a magyar parlamenti választás az elmúlt évtized európai politikájának egyik legnagyobb következménnyel járó szavazásának bizonyulhat, csak éppen nem úgy, ahogyan sok megfigyelő eleinte gondolta.

Ivan Krasztev április végén a Partizánnak adott interjút a témában:

Ruszin-Szendi Romulusz bejelentette, hogy felkérte Sándor Zsolt altábornagyot, hogy vállalja el a Magyar Honvédség Vezérkar főnöki feladatát. A honvédelmi miniszter így indokolta a döntését:

„Amikor én a Vezérkar főnöke voltam, őt választottam helyettesemnek.
Ismerem. Szolgáltam vele. Harcoltunk együtt a rendszerért, harcoltunk együtt terepen és harcoltunk együtt a katonáinkért.
Maximális a bizalmam felé.
Az értékrendünk azonos.
Ő nem „csak” parancsnok, igazi bajtárs.
Sándor Zsolt altábornagy több mint három évtizedes katonai pályafutása során végigjárta a ranglétrát a szakaszparancsnoki szinttől a legmagasabb vezetői beosztásokig. Szolgált külföldi műveletekben, NATO-környezetben, és bizonyított vezetőként, emberként és katonaként is. Igazi példa.”

Ruszin-Szendi szerint egyértelmű az új vezérkari főnök feladata:

„Helyre kell állítani a haderőben az állomány bizalmát, javítani a morált.
Meg kell teremteni a harmonikus működést a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium között.
És egy dolgot egyértelművé teszek: a félelemre épített vezetésnek vége.
A Magyar Honvédségben nincs helye annak, hogy az állomány bizonytalanságban vagy rettegésben szolgáljon.
A vezetés alapja a bizalom, a kiszámíthatóság és az egymás iránti felelősség lesz.”

2023 elején egyike volt annak a több mint 110 tisztnek, akiket Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi évértékelő beszéde utána a Bálna emeletén Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, akkori vezérkari főnök jelenlétében kirúgtak.

A múlt héten a HVG azt írta róla: „Visszatér Sándor Zsolt is, aki 2021–2023 között a vezérkari főnök helyettese volt, így szolgált Korom Ferenc, majd Ruszin-Szendi Romulusz alatt is. Ahogy 2023-ban egykori főnökét, Ruszin-Szendit elérte a honvédségnél levezényelt »fiatalítási hullám«, ennek ő is áldozatául esett. A HVG-nek adott interjújában Ruszin-Szendi sérelmezte is, hogy a helyettesének a neve volt az első, amely bekerült a borítékba. Az altábornagy végül 2024-től diplomáciai megbízást kapott, athéni nagykövet lett, ahonnan, most, úgy tűnik, visszatér, és kulcspozíciót kaphat a tárcánál.”

64 éves korában, kedden délelőtt meghalt Scherer Péter színész. Az általa alapított Nézőművészeti Kft. friss fb-posztja szerint „ma délelőtt örökre elaludt!”.

„Nyugodj békében Pepe! Álmodj szépet!” - írták búcsúzóul társulatának tagjai. Aki meggyászolná, az elmehet a kedden 21 órakor kezdődő virrasztására a B32 Galéria és Kultúrtérbe. Cím: 1111 Bartók Béla ut 32.

Scherer Péter 1961-ben született Ajkán, Szombathelyen érettségizett, aztán a budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki diplomát. De már építészhallgatóként az Arvisura Társulat tagja volt. A Színészkamarától 95-ben kapott színművész oklevelet. Némi szabadúszás után olyan társulatok tagja volt, mint a Bárka Színház, a Krétakör és a Nézőművészeti Kft.

Rengeteg alternatív és kőszínházi előadásban szerepelt színészként, rendezett is és igen népszerű sorozatszínésznek is számított a számtalan filmszerepe mellett. Sokat szerepelt hangjátékokban és keresett szinkronszínésznek is számított.

Drámai és humoros szerepekben is nagyszerű volt, így a film- és színikritkusok díja, valamint a Jászai Mari-díj mellett elnyerte a Karinthy-gyűrűt is. Idén kapta meg a Páger Antal-színészdíjat.

Veiszer Alinda az imént elérhetővé tette egy 2024-es interjújukat, ami itt nézhető meg.

Tarr Zoltán kulturális miniszter Facebook-posztjában többek között ezt írta róla:

„Scherer Péter halála pótolhatatlan űrt hagy maga után. Az elmúlt harminc évben nyújtott zseniális alakításai, közvetlen, emberi személyisége és a szakma iránti alázata mély nyomot hagyott a magyar filmművészeten és a mindennapi kulturális élményeinken. Generációknak hozott nevetést és mély, elgondolkodtató pillanatokat.”

Az iráni állami televízió, az IRIB több módon is beszállt az iráni civilek fegyveres mozgósításába. A csatorna látványos kiképzőműsorokat sugároz, amelyekben például Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök homlokára irányzott szimulált lövéseket mutattak be. De van ennél is aktívabb bemutató: az egyik műsorvezető az Egyesült Arab Emírségek zászlajára adott le több lövést a stúdió falain belül, aztán a plafonba is belelőtt párat próbaképp.

A fegyverkezésre buzdító adások élő stúdióbemutatókon keresztül tanítanak különböző lőfegyverek, például Kalasnyikovok, mesterlövészpuskák és rakétavetők használatát és szétszerelését is.

A csatorna mecsetekben tartott fegyveres kiképzésekről is közvetített, ezeken az oktatásokon egyaránt részt vesznek nők és férfiak, valamint kiskorú gyerekek is. A CNN szerint a civileknek alapvető fegyverhasználati órákat tartó kioszkok számai megnövekedtek az elmúlt napokban, az iráni hatóságok a lakosságot további konfliktusokra készítik fel. Mohsen Barmahani, az IRIB helyettes vezetője szükségesnek és helyénvalónak találta a fegyverhasználatról szóló műsorokat, szerinte „háborús helyzetben, egy olyan országban, amely egyszerre áll harcban a világ összes nagyhatalmával és az elnyomásukkal, teljesen természetes, hogy a nemzeti média is hadi üzemmódra vált. Az, hogy a műsorvezetők fegyverekkel jelennek meg a műsorokban, arra szolgál, hogy emlékeztesse az embereket ezekre a tanításokra”.

Az IRIB közvetlenül az ajatollah felügyelete alatt működik. Az új ajatollah, Mojtaba Hamenei állapota továbbra sem ismert, az utolsó jelentések szerint súlyosan megsérült a háború első támadási hullámában. Apja, a korábbi ajatollah Ali Hamenei, akit Trump a “világtörténelem egyik leggonoszabb emberének” hívott, február 28-án vesztette életét a Teherán elleni amerikai-izraeli csapások következtében. (Euronews)

Janez Jansa háromszoros szlovén miniszterelnöknek sikerült összehoznia a támogató többséget maga mögött, így pénteken jöhet is a parlamenti szavazás a jobboldali politikus negyedik miniszterelnökségéről - írja a Reuters. A Jansát támogató koalíció csak úgy jöhetett össze, hogy az illiberális, de ennek ellenére atlantista és oroszellenes politikus vállalta az összebútorozást a moszkovita szélsőjobbal.

Szlovéniában két hónapja áll fenn politikai patthelyzet, miután a márciusi választásokat a korábbi liberális miniszterelnök, Robert Golob Szabadság Mozgalma nagy hajrá után éppen hogy megnyerte Jansa jobboldali SDS-e előtt. Csakhogy a győztes Szabadságnak is csak 29 képviselője lett az SDS 28-ával szemben, a két tömbnek pedig a logikus szövetséges kis pártokkal együtt 40, illetve 37 támogatója volt. A lehetőséget elsőként megkapó Golob pedig egyszerűen nem tudott összehozni olyan koalíciót, amit legalább 46 képviselő támogatott volna a 90 fős parlamentben. Így győztesből bukott miniszterelnök lett, amikor április 20-án visszaadta a lehetőséget Jansának.

Akinek szintén nem volt könnyű dolga. A természetes szövetségesnek tűnő, 6 képviselővel rendelkező Demokratákkal az volt a gond, hogy pont az SDS-ből váltak ki és egymagukban amúgy sem lettek volna elegendők, a szintén jobbos Resnicával (5 képviselő) pedig az, hogy ők keményvonalas, NATO-ellenes putyinista bábok.

Végül mégis az lett a megoldás, hogy ők is beléptek Jansa támogatói közé, igaz kormányzati szerepet nem vállalnak. Az új koalíció így 50 támogató szavazatra számíthat a 90-ből, a tagjai pedig az SDS, az Új Szlovénia, a Demokraták, az NSI, a Focus és kívülről a Resnica.

Jansa Orbán Viktor egyik balkáni szövetségese volt, a magyar miniszterelnök korábban NER-pénzből tolatta meg a kampányait.

79 éves korában meghalt Balás Eszter szobrászművész.

Az 1947-es születésű, budapesti Balás a Kisképzőbe járt, majd ‘72-ben végzett a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán. 1976 és 79 között Derkovits-ösztöndíjas volt és megkapta a Római Magyar Akadémia ösztöndíját is. Később tanított is a Képzőn.

Kísérletező volt, játékos, gyakran ironikus és vicces. Bejátszotta az egész pályát, az érméktől és kisplasztikáktól a monumentális köztéri szobrokig. A legmerevebb időkben is könnyedség és szellemesség sugárzott a munkáiból. Laza, jó keze volt, de a munkái nem a formai bravúrokról, hanem érzelmi-szellemi kérdésekről szóltak.

A kísérletezés és a személyesség jegyében habzsolta a legkülönfélébb alapanyagokat is, a bronztól és kőtől a márványon, a terrakottán és gipszen át a műanyagokig.

Jó megfigyelőként kiváló portréi voltak, egyik specialitása a geometriai testekkel kombinált portré volt, ami sokakban az egyiptomi szobrászat hatását idézte fel. De voltak teljesen absztrakt munkái is. Jó pár köztéri alkotása is van, például a balatonfüredi Bibó István-szobor.

1994-ben Munkácsy-díjat kapott.

Hétfő reggel érkezett bejelentés, hogy kiesett egy lány egy szentlőrinci lakásból: a mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba, ahol nem sokkal később életét vesztette. Tekintettel arra, hogy az idegenkezűség nem zárható ki, a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság emberölés miatt rendelt el nyomozást.

Megállapították, hogy a 22 éves férfi és a barátnője korábban is többször összeveszett, ez nemegyszer tettlegességig fajult, a hétfői esetnél is üvöltést és sikoltozást hallottak a szomszédok. A rendőrök a lakásba jutva szinte mindenhol dulakodás nyomaira bukkantak. Az adatok alapján a férfi bántalmazta a lányt, aki próbált kiszabadulni a lakásból, de a másik megakadályozta ebben, így a sértett a folyamatos bántalmazás hatására menekülésként kiugrott a negyedik emeleti lakás erkélyéről. Az eset pontos rekonstrukciója szakértők bevonásával jelenleg is tart.

Előállították, majd kihallgatták a férfit, aki elmondta, hogy mindketten kristályt fogyasztottak, és azt is elismerte, hogy verekedtek, de az emberölést tagadta. A nyomozók őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását. Emberölés miatt nyomoz ellene a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság. (police.hu)

A HVG azt írja, hogy a közlekedési és beruházási miniszter felmentette Dányi Gábort, a MÁV gazdasági vezérigazgató-helyettesét.

Vitézy Dávid pénteken azt mondta az ATV-ben:

„Meg fogjuk nézni azokat az ügyeket, amelyek a MÁV-ot érintik, és ennek nyomán fogjuk meghozni azokat a döntéseket, hogy milyen struktúrában történik a MÁV vezetése a jövőben.”

Dányi Gábor Lázár János régi beosztottja volt: 2024. január 1. óta töltötte be a posztját, előtte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyetteseként, a szaktárca és a Miniszterelnökség helyettes államtitkáraként dolgozott, illetve az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszteri biztosa, illetve a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. igazgatóságának elnöke volt.

10 InterCity kocsi az osztrákoktól

Vitézy azt is bejelentette, hogy 10 InterCity kocsit vesz igénybe a MÁV a nyári balatoni forgalomra az osztrák vasúttól:

„Az elmúlt évek vasútromboló politikájának egyik következménye az volt, hogy a MÁV egyszerűen képtelen volt kezelni a nyári balatoni szezon okozta forgalomnövekedést.

A helyzet most is súlyos, hiszen a dunakeszi járműjavító összeomlása és a leállt IC-kocsi fővizsgák miatt a MÁV-nak jelenleg kevesebb üzemképes InterCity-kocsija van, mint akár tavaly vagy tavalyelőtt. Ezért azonnal lépnünk kellett, és a legjobb gyors megoldás az volt, hogy a nyári szezonra tíz InterCity-kocsival segíti a MÁV működését az osztrák ÖBB. Ez persze nem oldja meg a magyar vasút minden problémáját, de a következő hónapokban életmentő lehet. Ezzel párhuzamosan dolgozunk a tartós megoldáson, azaz a teljes távolsági flotta megújításán, amit szinte a nulláról kell kezdenünk, hiszen az erre vonatkozó tendereket a korábbi miniszter 2022 végén visszavonta.

Az osztrák vasúttal való tárgyalás már önmagában is jelentős fordulat a korábbi kormányzathoz képest, hiszen - mint emlékezhetünk rá - Lázár János mindent megtett azért, hogy a lehető legrosszabb viszony alakuljon ki az osztrákokkal. 2023 novemberében azonnali hatállyal menesztette a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) osztrák vezérigazgató-helyettesét, és megpróbálta az osztrákokat kitolni a GYSEV-ből, amire válaszul az osztrák állam beperelte a magyar felet.

Az elmúlt években gyakorlatilag beszélőviszony sem volt a két fél között. Ezt sikerült most néhány hét alatt annyira helyreállítani, hogy már ilyen megállapodások megkötése is lehetővé vált. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy ha nem hatalmi arroganciával és gőggel közelítünk minden kérdéshez, hanem az együttműködés és a megoldás szándékával, akkor gyorsan lehet érdemi eredményeket elérni.

Ezért is látogatunk a héten Magyar Péterrel és a kormány több tagjával Bécsbe, hogy ennél még nagyobb és fontosabb ügyekben is új alapokra helyezzük a kétoldalú kapcsolatokat.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Facebookon közölte az alábbiakat:

„Tudomásomra jutott, hogy a BYD a Szegeden létesítendő gyár építése során súlyosan megszegte a környezetvédelmi engedélyben előírt kötelezettségeit.

Konzultáltam az illetékes szervekkel, valamint Dr. Stumpf Péterrel, Szeged országgyűlési képviselőjével, aki részletesen tájékoztatott a kialakult helyzetről, a jogsértések mértékéről és a helyi lakosság jogos aggodalmáról. Ezúton is határozottan és nyomatékosan felszólítom a BYD vezetőit, hogy a környezetkárosító tevékenységet azonnali hatállyal fejezzék be és maradéktalanul tegyenek eleget a hatóságok által előírt kötelezettségeiknek!

A magyar emberek egészsége és biztonsága mindennél fontosabb, ebből semmilyen gazdasági érdek miatt nem engedünk!”

Áprilisban EU-s szinten is napirendre került a BYD szegedi beruházása, miután egy civil szervezet súlyos munkakörülményekről számolt be az építkezésen. Egy ott dolgozó életveszélyes állapotokról, verekedő munkásokról számolt be.

Őrizetbe vette a katalán rendőrség Jonathan Andicot, a Mango divatlánc alapítójának fiát, akit apja, Isak Andic 2024 decemberi halála ügyében hallgatnak ki. A 71 éves üzletember a hivatalos verzió szerint túrázás közben zuhant egy szakadékba Barcelona közelében, de a nyomozók azóta már nem zárják ki az emberölés lehetőségét sem - számolt be róla a The Guardian.

Katalónia autonóm tartomány rendőrsége, a Mossos d’Esquadra kedden közölte, hogy Jonathan Andicot őrizetbe vették. Az Andic család szóvivője megerősítette, hogy a férfit apja halálával kapcsolatban hallgatják ki.

Isak Andic, a Mango alapítója 2024 decemberében halt meg a Montserrat-hegységben, miközben a fiával túrázott. A milliárdos üzletember a beszámolók szerint mintegy 100 métert zuhant egy szakadékba. Halála után politikusok, újságírók és a divatipar szereplői is megemlékeztek róla.

A katalán rendőrség kezdetben balesetként kezelte az ügyet, de tavaly rendőrségi és igazságügyi források már arról beszéltek az El Paísnak és a La Vanguardiának, hogy a nyomozás emberölés gyanúja miatt is folyik.

Az El País korábban azt írta: a nyomozók nem találtak közvetlen vagy egyértelmű bizonyítékot arra, pontosan mi történt a szakadékban, ugyanakkor több olyan körülmény is előkerült, amelyek miatt eltávolodtak attól a feltételezéstől, hogy pusztán baleset történt.

A La Vanguardia szerint az ügyet felügyelő bíró tavaly szeptemberben Jonathan Andic státuszát tanúról lehetséges gyanúsítottra változtatta.

A török származású Isak Andic 1984-ben alapította a Mangót, amely az egyik legismertebb spanyol divatmárkává nőtte ki magát, világszerte több ezer üzlettel.

Egy komplikált és veszélyes, többlépcsős műveletben finn speciális mentőbúvárok felszínre hozták a Maldív-szigeteken szerencsétlenül járt öt olasz búvár közül kettőnek egy mély barlanglabirintusban rekedt holttestét.

Öt olasz turista vesztette életét csütörtökön, amikor egy hajóról lemerültek az 50-60 méter mély Devana Kandu barlangrendszerbe a Vaavu atollon, Alimathaa szigetnél. Egyikük holttestét már a szerencsétlenség napján megtalálták, de a négy holttest helyét csak hétfőn azonosították. A barlangban rekedt további két holttest kiemelését a tengerből szerdára tervezik.

A bonyolult és veszély kiemelési művelethez a maldív kormány a Búvárok Európai Vészhelyzeti Hálózatához (DANE) fordult, ami három, a kereséshez és a mentéshez megfelelő technikai eszközökkel és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező finn búvárt küldött az indiai-óceáni szigetországba, népszerű üdülőparadicsomba.

A kormány közlése szerint a holttesteket a labirintusszerű barlangrendszer legbelső szegmensében, gyakorlatilag egy csoportban találták meg. A nagy mélység miatt – a keszonbetegség és a kimerülés elkerülésére – az elhunytakat csak több lépcsőben, a maldív hadsereg és a parti őrség együttműködésével tudták felszínre hozni.

Az áldozatok közül négyen a Genovai Egyetem kutatói, köztük van egy anya és lánya, az ötödik, már első nap megtalált áldozat egy hét éve a szigetcsoporton élő olasz búvároktató, aki maga is nemrég diplomázott le tengerbiológiából és -ökológiából.

A szigetcsoport történetének legsúlyosabb búvárszerencsétlensége egy hatodik emberéletet is követelt: a maldív hadsereg egyik, a keresésben részt vevő búvárja vesztette életét keszonbetegségben.

A baleset oka egyelőre nem ismert, több feltételezés is van, az egyik szerint az oxigénpalackban lévő gázkeverék (oxigén és nitrogén) nem megfelelő aránya okozhatott oxigénmérgezést a túl mélyre merüléskor. A maldív jogszabályok csak 30 méterig engedélyezik a rekreációs búvárkodást. Úgy tűnik, hogy a búvárokat a helyszínre szállító szafarihajó sem rendelkezett az előírt engedéllyel. (MTI)

• A háború eddigi legnagyobb dróntámadása érte a hétvégén Moszkvát.
• Hiába Moszkvában a legerősebb a légvédelem, ez se tudta megvédeni a fővárost.
• A saját fejlesztésű ukrán drónok több száz kilométerre a határtól is hatékonyak.

Az orosz-ukrán háború korábbi éveiben rendre elhangzott, hogy amíg az úgynevezett orosz középosztály és az elit (elsősorban Moszkvában és Szentpéterváron) nem érzi a saját bőrén ennek a háborúnak a terhét, addig hiába szenved rettenetes veszteségeket az orosz hadsereg a fronton, a Kreml viszonylag zavartalanul, komolyabb belföldi politikai kockázat nélkül folytathatja a háborút. A moszkvai elit és a nagyvárosi lakosság hallgatólagos beleegyezése ugyanis kulcsfontosságú volt Vlagyimir Putyin számára a stabilitás fenntartásához.

Az ukrán vezetés ezzel tisztában volt, ám ezeket a városokat kizárólag nagy hatóságú rakétákkal érhette volna el, amelyek használatát a nyugati szövetségesek – elsősorban az Egyesült Államok – szigorú korlátozásokhoz kötötték. Azt pedig az orosz eszkalációs fenyegetőzések hatására kategorikusan megtiltották, hogy az amerikai gyártmányú HIMARS és ATACMS vagy a francia-brit fejlesztésű Storm Shadow rakétákat mélyen orosz területen lévő célpontok ellen vessék be.

Ez a kiszolgáltatottság aztán arra sarkallta Ukrajnát, hogy sokkal nagyobb súlyt fektessen a saját gyártású fegyverek fejlesztésére. Mivel a nyugati fegyverekre vonatkozó tilalom a hazai gyártású eszközökre értelemszerűen nem vonatkozott, Kijev rohamtempóban kezdte el fejleszteni a saját, nagy hatótávolságú drónprogramját. Ebben kulcsszerepe volt a mostani védelmi miniszternek, Mihajlo Fedorovnak, aki még miniszterelnök-helyettesként és digitális átalakulásért felelős miniszterként elindította a Brave-1 nevű projektet, mely a tech startupokat – különösen a drónokat fejlesztőket – segíti abban, hogy ötleteiket közvetlenül a hadsereghez juttassák el. Szakértők szerint a Brave-1 volt az egyik fő oka annak, hogy Ukrajna drónipara ilyen gyorsan fejlődött: ez a koordinációs platform egyesíti a védelmi technológiai szektor összes szereplőjét, és többféle támogatást nyújt az innovatív védelmi projektek fejlesztésének felgyorsításához.

Fedorov megközelítése lényegében egy rugalmas, Szilícium-völgy típusú startup-ökoszisztémává alakította az ukrán hadiipart, lehetővé téve, hogy Kijev gyorsabban reagáljon az elektronikus hadviselés kihívásaira, mint a merev és centralizált orosz védelmi gépezet. Ennek pedig az idén lett meg a gyümölcse: a háború kezdete óta először 2026 márciusában fordult elő, hogy Ukrajna több nagy hatótávolságú drónt indított oroszországi célpontok ellen, mint amennyit Oroszország lőtt ki Ukrajnára. Eddig ez elsősorban az ország egyéb területeit érintette, a moszkvaiak továbbra is nyugodtan alhattak. Május 17-én azonban ennek is vége lett: több száz drón támadta az orosz fővárost, komoly kihívás elé állítva a légvédelmet.

A WHC-csoport és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is azonnali egyeztetést sürget a kormánnyal a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásának tervezett szigorítása miatt. A két szervezet szerint a június 1-jére tervezett korlátozás komoly munkaerőhiányt, termelési zavarokat és beruházási bizonytalanságot okozhat a magyar gazdaságban, számolt be róla az MTI.

A Tisza-kormány második kormányülése utáni sajtótájékoztatón bejelentették: Magyar Péter miniszterelnök arra kérte a gazdasági és energetikai minisztert, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy szerdáig egyeztessenek az érintett tárcákkal a harmadik országból érkező vendégmunkások munkavállalási engedélyeinek pontos helyzetéről. A kormány célja a tájékoztatás szerint az, hogy a magyar munkaerőpiac elsősorban a magyar munkavállalók és a magyar vállalatok érdekeit szolgálja, és ne alakuljon ki olyan gazdasági modell, amely tömeges külföldi munkaerőre épül.

A WHC keddi közleményében arról írt, hogy az új kormány tervei szerint júniustól megtiltanák a harmadik országbeli vendégmunkások tömeges behozatalát, helyettük pedig a magyarországi inaktív rétegek munkaerőpiaci bevonását ösztönöznék. A HR-szolgáltató szerint ez szinte minden ágazatot érintene, különösen a gyártás-termelést, a mezőgazdaságot, a logisztikát, az építőipart, a kiskereskedelmet, a vendéglátást és a gyógyszeripart.

Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője szerint a Magyarországon dolgozó vendégmunkások évek óta fennálló strukturális munkaerőhiányt pótolnak. Úgy fogalmazott: ha kiesnek a rendszerből, megszakadhatnak a termelési láncok, elmaradhatnak új műszakok, a nagy nemzetközi cégek pedig akár magyarországi jelenlétüket is újragondolhatják. Ez szerinte magyar munkavállalók tízezreinek megélhetését is veszélyeztetheti.

A WHC szerint a kormány által emlegetett, mintegy 400 ezres inaktív munkaerő-tartalék rövid távon nem jelent valódi megoldást. A cég álláspontja szerint ezeknek az embereknek a munkaerőpiaci integrációjához hosszú éveken át tartó rehabilitációra, képzésre és állami-vállalati együttműködésre lenne szükség.

A cég egy májusi felmérésére is hivatkozott, amelyben 157 magyarországi vállalat vett részt. A válaszadók több mint 71 százaléka szerint a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen, hogy kizárólag magyar munkavállalókkal fedezzék munkaerőigényüket. A cégek több mint 90 százaléka nehéznek vagy rendkívül nehéznek nevezte a magyar dolgozók megtalálását és megtartását. A válaszadók 81,5 százaléka pedig azt mondta: külső munkaerő-közvetítő nélkül nem tudná megoldani harmadik országbeli dolgozók toborzását és foglalkoztatását.

A VOSZ szintén kedden reagált a kormányzati tervekre. A szervezet szerint szükség lehet a szabályozás felülvizsgálatára, de nem hirtelen tiltással, hanem fokozatos szigorítással, átlátható ellenőrzéssel és átmeneti szabályokkal kellene kezelni a helyzetet.

A VOSZ hangsúlyozta: elsőbbséget kell biztosítani a magyar munkavállalóknak, de harmadik országbeli dolgozók alkalmazását ott továbbra is lehetővé kell tenni, ahol nincs elegendő hazai munkaerő. Szerintük a szabályozásnak elsősorban a visszaéléseket kellene visszaszorítania, például az ellenőrizetlen közvetítést, az átláthatatlan alvállalkozói láncokat, a rossz szállásolási körülményeket és a munkaügyi szabálytalanságokat.

A szervezet arra is figyelmeztetett, hogy a már Magyarországon dolgozó vendégmunkások helyzetét rendezni kell, és időt kell hagyni az átállásra. Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese szerint ha egyik napról a másikra szigorítják tovább a szabályokat, miközben nincs megfelelő hazai munkaerő-utánpótlás, akkor a gazdaság előbb veszít kapacitást, mint ahogy új dolgozók megjelennének a munkahelyeken.

A VOSZ ezért azt javasolja, hogy a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), valamint az érintett szakmai szervezetek bevonásával kezdjen gyors, de érdemi egyeztetést a szabályozásról.

„Sokkal több az, ami összeköt bennünket, mint ami elválaszt! Szenvedélyesen szeretjük Magyarországot! A sorokat rendeztük” – írja posztjában a fideszes Menczer Tamás Bencsik András Demokrata-főszerkesztővel közös képe alatt.

A két fideszes harcosnak volt mit rendeznie, hiszen Bencsik András harcostársakhoz képest igen durva jelzőkkel illette Menczer harcostársat, miután a fideszes politikus májusban Balásy Gyula kormányzati megbízásokon meggazdagodott NER-es vállalkozóban találta meg az előző kormány bukásának okát.

Bencsik néhány nappal később azzal reagált Menczer posztjára, hogy Balásy nem a bukás oka volt, hanem az egyik tünete annak a kétségbeesett rémületnek, amit a bukás okozott az emberekben. Ezután felidézte, hogy Menczer Magyar Péterrel vívott pécsi „kicsi”-zős viadala után írt egy vezércikket a Demokratába, miszerint nem tartja helyesnek a „bunkó tempót” – mire aztán Bencsiket kisöpörték a Sajtókluból.

Bencsik először is megírta, hogy nem Menczer a hibás, majd így folytatta:

„Innen üzenem Menczer Tamásnak, hogy ott kezdődik a gyógyulás folyamata, kedves Tamás, hogy te is szembenézel a saját szemétségeiddel, disznóságoddal, brutalitásoddal. Mert nem lehet így viszonyulni egymáshoz. Ne rúgjál bele a tegnapi szövetségesedbe csak azért, mert gyengének bizonyult.”

Ezt a harcias Menczer sem hagyhatta annyiban, és éles bolondozással vágott vissza:

„A velem kapcsolatos mai hírekre csak ennyit: bolondokkal ma nem foglalkozom.”

Harcostársak között persze előfordul az ilyesmi, másnap úgyis vállt vállnak vetve folytatják kitartó hadakozást:

„Hajrá, Magyarország!
Hajrá, Orbán Viktor!
Hajrá, patrióták!” – zárja posztját Menczer Tamás

Végre vannak érdekes viták. Az egyik akörül pattant ki, hogy igazából nem olcsó populizmus-e Magyar részéről ilyen lendülettel verni a dobot a budai Várban felhúzott kormányzati épületek videós bejárásaival. És a titkolózás meg a luxizás ismételgetésével. És hogy nem ugyancsak populista valósághajlítás-e a részükről úgy beállítani, mintha itt valami bicskanyitogató luxusban dorbézoltak volna a NER győztesei, miközben igazából sima, európai színvonalú épületekről van szó, extrák nélkül. Még olyan is elhangzott, hogy a komcsik által államosított klasszikus pesti minisztériumi épületekben sokkal luxibb aranyozott-faragott-márványos helyiségek vannak, mint ezekben. Meg olyan is, hogy nincs itt igazából semmi látnivaló, csak Magyar meg Vitézy tekerik vadul a biciklit a lájkok miatt.

Én azonban ott voltam a nagy bejáráson és a saját szememmel láttam mindent, plusz nem utolsó sorban éveken át próbáltam valós adatok alapján cikkeket írni a várbeli óriásprojektről, az úgynevezett Hauszmann-tervről.

A saját tapasztalataim alapján annyi igaz, hogy a Vár-projekt épületeiben nem önmagában a többé-kevésbé eltitkolt luxus a felháborító. Például azért sem, mert az értelmetlen pazarlás sok helyen nem cél, hanem következmény. Annak a következménye, ami az ügyben az igazi botrány: hogy ezek – egyet kivéve – bármiféle cél, elképzelt funkció nélkül felhúzott, gyakran éppen emiatt irreálisan drága és felesleges épületek. Ezek nem valós igényekre adott válaszok. Nem bármiféle célra készült épületek, ezek létének egyetlen célja maga az elkészülésük volt. Nem, vagy nemcsak a luxus részletmegoldásaik miatt felháborítók, hanem az alapvető feleslegességük miatt. Ezek nem házak és főleg nem minisztériumok, hanem elképesztően drága makettek vagy díszletek, egy felnőtt testbe költözött önző gyerek játékai..

.A Vár-projekt a látványpolitizálás abszolút fokát jelenti, a szimbolikus politizálás fizikai anyagokba öntését és faragását. A budai Vár pár évig egy szinte korlátlan, szinte királyi hatalommal felruházott kisfiú terepasztalává vált. Ennek a magyartörténelem-geek kisfiúnak a jelek szerint a XIX.-XX. század fordulója, a XX. első évtizedei, az ország utolsó területi, anyagi és kulturális csúcsidőszaka volt a kedvence. Sokan vannak, vagyunk így ezzel. De a legtöbben ezt kiéljük annyiban, hogy kamaszként arról ábrándozunk, milyen lett volna Kosztolányival és Rejtő Jenővel kávéházazni. Orbán Viktor azonban vadabbat gondolt, és elrendelte, hogy a Várban épüljenek olyan, középület méretű díszletek, amik a terület nagyjából 1900 és 1920 közötti, pillanatnyi képét rekonstruálják, 3D-ben és életnagyságban.

Szó sincs arról egyébként, hogy Orbán valamifajta vitatott, de létező műemlékvédelmi koncepció jegyében a világháborús pusztítás után vissza nem épített paloták egy az egyben való újjáépítésére adott volna utasítást. Az elkészült épületek egyike sem araszról araszra történő újjáépítés. Van, amelyik kívülről olyan, mint az eredetije – pontosabban az eredeti ház 1900-as évek eleji aktuális állapota. Ilyen a Rogán-minisztérium háza vagy a Belügyminisztérium palotája vagy a Lovarda, és feltehetőleg ilyen lesz a félkész József főhercegi palota is. A Honvéd Főparancsnokság Dísz téri, még szintén félkész épülete viszont már csak úgy nagyjából hasonlít, ott még maga az épülettömb mérete sem stimmel, hiszen az eredeti sokkal nagyobb volt. A belterekben pedig teljes az összevisszaság: rekonstruált részletek váltakoznak kortárs megoldásokkal.

Fontos, hogy még arról sincs szó, hogy ezek az ilyenolyanok luxusminisztériumokat építettek maguknak. A helyzet ennél sokkal rosszabb, mert ezek díszleteket építettek maguknak ennyiért, a szimbolikus vágyaikat kifejező homlokzatokat, és csak utána kezdtek egyáltalán gondolkodni azon, hogy mi a francot pakoljanak be a homlokzatok mögé.

És ami a dolog morális-politikai megítélését alapvetően befolyásolja, mindezt a covid és az abból eredő válság idején, az eleve elszegényedő pályára került, az alapvető szolgáltatások szintjét nézve éppen széteső Magyarországon. Pénz nem számított, hogy Orbán álmát megvalósítsák. Ehhez a szinthez képest igazából az már csak másodlagos következmény, hogy a végén Rogán-féle figurák szereztek így maguknak közpénzből épült luxusbúvóhelyeket.

Lehetséges, hogy ezt populista dolog nagy lendülettel kommunikálni, de abban biztos vagyok, hogy 100 százalékig jogos.

A Fidesz ezzel természetesen bebizonyította, hogy mélyen lenézte a járványtól és gazdasági bajoktól szenvedő magyar lakosságot. De egyébként azt is, hogy a saját bázisával, sőt katonáival se bánt kesztyűs kézzel. Ha akár csak a kormánytagok véleményére adnak egy kicsit is, biztosan nem a Várba építenek ötcsillagos minisztériumokat. A projektben az a botrányos, hogy annyi fáradságot sem voltak hajlandók venni, hogy legalább előre kitalálják a házak funkcióit, ha odafönt azt már eldöntötték, hogy mindenképp megépülnek. Ez súlyos tíz-, vagy akár százmilliókkal dobta meg a költségeket. Mi lehet abszurdabb annál, hogy Pintér Sándor valósággal tombolt, hogy belekényszerítették a kicsit sem praktikus, dúsan faragott aranykalickájába?

A számokon is jól látszik, hogy milyen kézzelfogható következményei vannak a cél hiányának. A várbeli fideszes presztízsépületek közül egyetlen egy akadt, amelyik jól definiált céllal, valós igény kielégítésére épült: a Karmelita. Orbán miniszterelnök álma volt a Várból, a fővárosra lenézve, lentről és fentről nézve is kvázi uralkodói pozícióból kormányozni Magyarországot. Teljesen függetlenül attól, hogy az ember hogyan értékeli ezt a vágyat, a projekt célja világos és értelmezhető, a tervet pedig adekvát módon és sikeresen öntötték formába. És ami a mi szempontunkból fontos, a Karmelita a fentiek miatt a Hauszmann-projekt bármely más épületének durván az egyharmadába került csak. Nem véletlenül.

Az tényleg nézőpont kérdése, hogy az ember felesleges luxusnak tekint-e mondjuk egy szivarszobát, egy márvány ebédlőasztalt vagy egy szokásos lépcső-korlátmegoldás többszörösébe kerülő mélyített verziót. Populizmus ezeket mutogatni napokon át? Az biztos, hogy a populizmus antitéziseinek tekintett stabil nyugati demokráciákban a középületek formai megoldásai és anyaghasználata jellemzően üzenetet hordoznak, szándékoltan egyszerűek és funkcionálisak, ha úgy tetszik, populista módon sugározva, hogy a „ti pénzetekből épültünk, nektek, értetek". A várbeli NER-középületek üzenete ennek nyilvánvalóan pont az ellenkezője.

A Rogán-minisztérium épülete nem csak azért botrányos, mert Európa egyik legszegényebb országának 2025-ben átadott minisztériumában két szivarszoba is épült, az ebédlőben pedig olyan egyedi tervezésű, nemes márvány bútorok állnak, mint egy három Michelin-csillagos szingapúri étteremben. Hanem azért is, mert ennek hátterében az áll, hogy az épület nem létező igény kielégítésére épült. Ezért történhetett, hogy bár kezdetben a Külügyminisztériumot tervezték ideköltöztetni – pusztán olyan alapon, hogy 1920 és 45 között itt volt –, Rogán Antal könnyedén le tudta nyúlni magának a házat. A Várba költöztetni tervezett, valós munkát végző minisztériumok ugyanis jellemzően tiltakoztak és ellenálltak, hiszen a Vár egyszerűen nem alkalmas terepminisztériumok vagy bármilyen korszerű munkahely befogadására. Közlekedési értelemben eleve nehezen megközelíthető zsákutcaszerűségről van szó. Néhány keskeny bejárata van, amiket gyorsan eltömítenek a turisták. Tömegközlekedéssel sem komfortos megközelíteni, pakolóhelyei viszont lényegében nincsenek, így maradt a mélygarázsépítés, ami viszont a geológiai adottságok, vagyis az egész területet átszövő barlangrendszer miatt bonyolult és extrán költséges.

Többen is felvetették, hogy ezek a helyek annyira azért nem is voltak titkosak. Ez azonban a lényeget tekintve nem igaz. Az egyrésztmásrésztezők leginkább a pénzügyminisztériumnak indult BM-palotára hivatkoznak. Itt valóban volt egy-két nyilvános bejárás, publikáltak több fotót is, az építészeti szaksajtó pedig tényleg bő terjedelemben írt a felújítás olyan részletkérdéseiről is, mint a palota két homlokzati tornyának kinézete az eredeti építészeti tervekhez és a Fellner Sándor által végül felépített, korai állapothoz képest. De a BM fügefalevele sem fedheti a tényt, hogy a széles nagyközönség és a tényekre vágyó sajtó elől tűzzel-vassal titkolták az összes ilyen projekt minden adatát. Hiába volt szó közpénzből épülő, igen drága beruházásokról, ráadásul egy olyan időszakban, amikor erős érvek szóltak az emberélet és a gazdaság mentése mellett. Utólag persze világos, hogy a beteges titkolózás egyik oka az volt, hogy ők maguk sem tudták, mi lesz a házak funkciója.

Én a magam részéről most még nem tudom eldönteni, hogy a Magyar-kormány mennyire populista. De azt a Fidesz Vár-projektjének indulása óta tudom, hogy ez olyan botrány és esztétikai-morális bűn, amit nem lehet túlhangsúlyozni, egy rendszerváltás közben meg aztán végképp nem.

Két napra rá, hogy nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában kialakult ebola-járványt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója összehívta a vészhelyzeti bizottságát. Elmondása szerint ez az első alkalom, hogy már a bizottság összehívása előtt kihirdetik a vészhelyzetet.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató elmondta, a járvány kitörése óta legalább 500 ebola-gyanús esetet, valamint további 130 ebolagyanús halálesetet regisztráltak a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Hozzátette, hogy egy amerikai állampolgár tesztje is pozitív lett, őt Németországba szállították.

A főigazgató szerint ezek a számok jelentősen változni fognak, amit elkezdődnek a kontaktok nyomon követése, kiterjed a tesztelés és nekiállnak laboratóriumi körülmények között vizsgálatokat végezni.

A járvány kezelését jelentősen megnehezítik az ország keleti részein zajló fegyveres konfliktusok, valamint hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnök vezetésével idén januárban kilépett a WHO-ból.

A járványt egy ritka vírustörzs, a Bundibugyo Ebola-vírus okozza, amely ellen nincs engedélyezett oltóanyag vagy gyógymód. A járványt először egy elszigetelt, vidéki területen azonosították, de mostanra olyan városokba is elterjedt, mint Kampala vagy Kinshasa (előbbi Uganda, utóbbi a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa).

A WHO hétvégi nyilatkozatával nemzetközi pénzügyi támogatást akart a régióba csatornázni, és próbálta elérni, hogy az érintett országok összehangolt vészhelyzeti intézkedéseket tegyenek. A szervezet már felszólította a szomszédos országokat, hogy tegyenek megelőző intézkedéseket a járvány terjedésének megfékezése érdekében.

Kedden Magyar Péter kormánya nyilvánosságra hozta a kegyelmi akta néhány részletét, amiből kiderült, hogy

• az igazságügyi minisztérium kegyelmi főosztálya három ember ügyében javasolt kegyelmet 2023 április 17-én, és K. Endre nem volt köztük.

A róla szóló dokumentumban meg is indokolták, miért nem értenek egyet a kegyelmi kérvénnyel. A főosztályt Répássy Róbert államtitkár felügyelte, az előterjesztéssel egyetértett.

• Varga Judit akkori miniszter is eszerint küldte meg az aktákat a köztársasági elnök hivatalának április 18-án. Akkor összesen 49 ember kegyelmi kérvényét továbbították.
• Novák Katalin április 27-én, egy nappal a pápalátogatás előtt döntött K. Endre kegyelméről, aznap ellenjegyezte a döntést Varga Judit. Ezen a papíron is szerepel a kegyelmi főosztályvezető pecsétje.

• A kegyelmi főosztály jóval később, június 7-én készített egy feljegyzést Varga Juditnak,

amelyben leírják, hogy Novák Katalin öt embernek adott kegyelmet, két ügyben felülírta Varga előterjesztését, és hogy ezeket a miniszter április 27-én ellenjegyezte. További 44 embernek a köztársasági elnök sem adott kegyelmet. Az IM kegyelmi főosztályának vezetője a június 5-i kegyelmi határozatok ellenjegyzését javasolta. (Azt csak feltételezni lehet a levél alapján, hogy az elutasított kérelmek később, június 5-én érkeztek be.)

• Répássy Róbert államtitkár a főosztályvezető javaslatával egyetértett.
• Az utolsó nyilvánosságra hozott dokumentum 2024. február 5-i keltezésű, ebben Répássy Róbert államtitkár az új igazságügyi miniszter, Tuzson Bence számára foglalja össze a történteket.

A tájékoztatás három nappal a kegyelmi döntésről szóló első 444-es cikk megjelenése után készült.

Répássy feljegyzéséből kiderült, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal kérte (vagyis inkább sürgette), hogy K. Endre ügye mindenképp kerüljön fel a pápalátogatás előtt, hogy Novák döntést tudjon hozni. Arról nem tudtak, hogy Novák kegyelmet fog adni, ráadásul előfordult már olyan, hogy kérték a felterjesztést, a végén mégsem adott kegyelmet az elnök.

Répássy leírta, hogy az ellenjegyzés során a minisztériumban nem tartották be a szolgálati utat az idő rövidsége (vagyis a másnapi pápalátogatás) miatt. Összesen 10 esetben bírálta felül Novák Varga javaslatát.

A sajtótájékoztató és az anyag nyilvánosságra hozása után felhívtuk Répássy Róbertet – aki épp hétfőn posztolt arról, hogy ügyvédként dolgozik -, hogy néhány részletet tisztázzunk.

Azt mondta, fenntartja a feljegyzésben írtakat: a főosztályvezetőhöz érkezett kérés a Sándor-palota főosztályvezetőjétől K. Endre kegyelmi aktájának ügyében, őt erről tájékoztatták, de nem látott benne semmi rendkívülit, ilyen, mint a feljegyzésben is szerepel, máskor is előfordult.

Nem csak K. Endre aktáját kérték, egy-egy felterjesztésben 50-60 kérelem szerepelt. Novák több csomagból választotta ki végül azt a 22 embert, akinek kegyelmet adott a pápalátogatás előtt.

A kegyelmi ügyeknél a szokásos eljárás az, hogy az elnök által visszaküldött kérvények a minisztérium kegyelmi főosztályára futnak be, a főosztály pedig tájékoztatja a minisztert, ha eltérő döntést hozott a köztársasági elnök. (Ez a levél most is elkészült, június 7-én.)

Csakhogy K. Endre ügyében nem ez történt, Novák döntéséről a főosztály nem szerzett azonnal tudomást. Noha Magyar Péter arra utalt, itt szándékosan vagy félszándékosan félrevezethették Varga Judit minisztert, Répássy Róbert azt mondta, nem feltételez semmilyen hátsó szándékot, ő kizárólag a pápalátogatás időpontjához köti a gyors tempót.

Varga Judit asztalára a miniszteri kabinet – egyszerűbben mondva a titkárság - tette le az aktacsomagot. Megkérdeztük, hogy ők átnézhették-e, és felhívhatták volna-e Varga figyelmét az ellentétes döntésre, mire Répássy Róbert azt mondta, a kabinetnek technikai szerepe van, „az iratok érdemi vizsgálatát a kegyelmi főosztály végezhette volna el.”

Répássy úgy tudja, a miniszteri kabinet tisztában volt azzal, hogy sürgős döntésre van szükség a pápalátogatás miatt, ennek a figyelembevételével vitték be az aktákat a miniszternek.

„Hiba volt, hogy kihagyták a kegyelmi főosztályt, de utólag nem tudok mit csinálni.”

Répássy ráerősített, hogy a kegyelmi főosztály csak utólag látta, hogy a miniszter ellenjegyezte a dokumentumot. „Láttam Magyar Péter sajtótájékoztatóját, de a mozzanat mögött nem érdemes túl nagy összeesküvés-elméletet farigcsálni.”

A történtek után közvetlenül nem volt vizsgálat, ezt már az új miniszter, Tuzson Bence kérte, hogy lássa, mi történt a kegyelmi ügyben. Répássy szerint ennek a vizsgálatnak volt következménye, Varga Judit lemondása.

A volt államtitkár szerint Novák Katalin sokáig mérlegelte, hogy kinek adjon kegyelmet, az utolsó pillanatban írta alá a határozatokat. Répássy szerint légből kapott feltételezés, hogy bárki keze alá becsempésztek volna valami iratot, hogy írja alá. Azt nem lehetett tudni, hogy Novák végül hány embernek ad kegyelmet, azt viszont igen, hogy kik esetében mérlegeli – mondta Répássy.

Répássy egyébként nem biztos abban, hogy ha nincs ez a sürgetés, ellentétes döntés születik, vagyis Varga eltért volna a gyakorlattól és nem jegyzi ellen Novák döntését. A protokoll általában az volt, hogy az elnöki döntés után nem firtatja az Igazságügyi Minisztérium, hogy a javaslatukat miért írták felül.

Varga felelősségét és hozzáállását szerinte „kidomborítja, hogy nem javasolta a kegyelmet.”

Megkérdeztük, hogy ő érez-e politikai felelősséget a történtek után, mire azt mondta, hogy sokat gondolkodott ezen. „Ha megfoghattuk volna az iratcsomót és kicsit több idő lett volna a mérlegelésre, akkor esetleg rábeszélhettem volna az igazságügyi minisztert, hogy ne ellenjegyezze.”

Megismételte, hogy nem került a kezébe a visszaérkezett irat, és hogy nem biztos benne, hogy változtattak volna a kialakult gyakorlaton.

Szerinte ez a köztársasági elnök felelőssége volt, ő hozta meg a döntést a miniszteri javaslat ellenére. „Mindent tudott a köztársasági elnök, de nyilván más szempontok jöttek szóba.” Erről nem jogosult nyilatkozni, és eleve csak töredékes információi vannak, mondta.

Abban viszont biztos, hogy írásbeli indoklást nem fognak találni, ilyen kötelezettsége ugyanis nincs az elnöknek.

Tudomása szerint a Sándor-palota kegyelmi főosztálya sem javasolta, hogy K. Endre kegyelmet kapjon, „a kegyelmi főosztályok általában azonosan gondolkodnak ebben”, de „nyilván nekik is vannak feletteseik”, így nem tudja, hogy Novák pontosan milyen előterjesztést kapott.

Maga a kegyelmi kérelem jogi akadályok miatt nem került nyilvánosságra, emiatt Répássy szerint elég hiányos a mozaik, nem lehet látni, Novák miért adott kegyelemet. Ő ismeri a kegyelmi kérvényt és a környezettanulmányt is.

Répássy szerint „politikai szempontból K. Endre ügye minden képzeletet felülmúlt”, de a Hunnia ügy jogtörténeti szempontból izgalmasabb, hiszen ott egy csoportnak adott kegyelmet Novák, a végrehajtandó börtönbüntetés felfüggesztésével. Budaházyékat tehát kiengedték a börtönből, míg K. Endre már reintegrációs őrizetben – vagyis otthon – volt.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy K. Endre ügyében a foglalkozástól eltiltás megszüntetése lehetett a kulcs, vagyis hogy vissza akart menni dolgozni a gyerekek közé.

Répássy Róbert ezt lényegében megerősítette. Ugyan nem mondhatott túl sok részletet, de azt közölte, a kérelemben benne volt, hogy K. ártatlannak vallotta magát, és tovább akar dolgozni gyermekintézményekben. „Pedagógus volt, nem akarta, hogy eltiltsák a szakmájától.”

Magyar Péter az elmúlt napokban többször emlegette az ügyben Lévai Anikót, bár hétfőn közölte, nincs semmilyen bizonyítéka erre vonatkozóan. Répássy ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy nekik semmi ilyen háttérinformációjuk nem volt, de a miniszternek sem.

Hivatalos megkeresés esetén átadja a K. Endre kegyelmi ügyében keletkezett iratokat a kormánynak a Sándor-palota – erről kedden adott ki közleményt a Köztársasági Elnöki Hivatal az MTI-n keresztül.

A közlemény szerint az államfő hivatala együttműködik a dokumentumok nyilvánosságra hozatalában, és ha hivatalos megkeresés érkezik, a rendelkezésre álló iratokat átadják a kabinet képviselőjének.

Döntéséről kedd délben a Facebookon is posztolt:

A bejelentés előzménye, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfői és keddi sajtótájékoztatóján is arra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt: hozza nyilvánosságra a kegyelmi ügy teljes dokumentációját.

Magyar szerint Sulyoknak „nagy a felelőssége”, és reméli, hogy távozása előtt ezt átérzi. Úgy fogalmazott: ne dicstelen múltjával vonuljon be a politikatörténetbe, hanem azzal, hogy „odateszi a puzzle másik felét”.

A miniszterelnök szerint a Sándor-palotában is léteznie kell egy, az Igazságügyi Minisztériumban keletkezett anyagnál bővebb aktának. Azt mondta, a Köztársasági Elnöki Hivatalban is működik kegyelmi főosztály, ott is készül felterjesztés az államfő számára, így szerinte kérdés, hogy ezekben az iratokban szerepel-e, pontosan kinek a nyomására vagy utasítására született meg a kegyelmi döntés.

„Ha nincs benne, akkor majd elmondják az érintettek” – tette hozzá.

A kormány a saját részéről már nyilvánosságra hozott több, korábban nem ismert dokumentumot az ügyben, ezeket a kormány hivatalos honlapján is végig lehet böngészni.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) „a választást követően és nem a kampány időszak alatt ellenőrzi a kampányfinanszírozás jogszerűségét” – reagált közleményében az ÁSZ Magyar Péter hétvégi videójára. A miniszterelnök a videóban arról beszélt, hogy olyan ledarált dokumentumokat talált a korábbi Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) pincéjében, amiket az ÁSZ-nak vizsgálnia kellett volna.

„Több bűncselekményt is felvet, amit itt látunk, tiltott pártfinanszírozást és egyéb bűncselekményeket. Ezeket egyrészt az Állami Számvevőszéknek kellene, kellett volna vizsgálnia, de nyilván a hatóságok, a rendőrség is ki fogja vizsgálni” – mondta a hétvégén Magyar Péter.

Az ÁSZ szerint az „ilyen lépések az egyértelmű törvényi szabályozással ellentétesek és az Állami Számvevőszék alkotmányos szerepével összeegyeztethetetlenek lennének”. A vizsgálatot csak azután tudják elkezdeni, hogy a pártok a választás után benyújtották a részletes elszámolásokat – erre hatvan napjuk van a választás után.

Azt is írják, hogy a „dokumentumokról a Tisza Párt május 17-i sajtótájékoztatóján kívül más információs forrás nem áll és nem is állhatott” a rendelkezésükre. Így a közlemény szerint „a vizsgálatot hiányolni gyakorlati szempontból is kérdéses”.

A közlemény hozzáteszi, hogy korábban sem tartottak rendszeres kutatást minisztériumok pincéjében, és jogszabályi felhatalmazás hiányában a jövőben sem terveznek.

(Az ÁSZ elnöke, Windisch László is azok között a közjogi méltóságok között van, akiket lemondásra szólította fel korábban Magyar Péter.)

Magyar a minisztériumi épület pincéjében tizenöt-húsz zsák ledarált iratot; Fidesz-szóróanyagokat; lázárinfós anyagokat; illetve a Fidesz-kampányban fontos szerepet játszó DPK-gyűléseken használt zászlókat talált.

Lázár Jánosék egyébként korábban azzal védekeztek, hogy a minisztérium munkatársai munkaidő után vesznek részt a lázárinfós munkában, így nincs közük a minisztériumi munkájukhoz.

Tarr Zoltán, a Tisza-kormány újonnan megválasztott kulturális és társadalmi kapcsolatokért felelős minisztere hétfő késő este a Facebookon jelentette be, hogy leállíttatta az NKA által megítélt valamennyi támogatás kifizetését. Indoklása szerint ezzel akarják megakadályozni, hogy az NKA továbbra is olyan programokra költsön pénzt, amelyek szerinte nem megfelelő célokat szolgálnak.

A döntéssel azonban minden bizonnyal elkésett, és az intézkedés – amelynek végrehajtására akkor még az NKTK azóta felfüggesztett főigazgatóját kérte fel – már elsősorban azokat a művészeket és szervezeteket érintheti hátrányosan, amelyek az NKA valamelyik állandó szakmai kollégiumának támogatására várnak, sokszor létfontosságú összegekre.

Az NKTK egyik, az ügymenetre rálátó munkatársa szerint ugyanis a problémás, 970-es „ideiglenes kollégiumból” – amelyet a sajtóban csak fekete kasszaként emlegetnek –, illetve Hankó Balázs 447-es külön miniszteri keretéből már minden kedvezményezettet kifizettek. Forrásunk szerint ráadásul Krucsainé még regnálása utolsó két hetében leállíttatott minden kifizetést, így Tarr döntése ebből a szempontból redundáns volt. Valószínűleg a Tisza párt minisztere ezért is törölhette később az erről szóló videóját a Facebookról.

Így az egyetlen csoport, amelyet valóban hátrányosan érinthet a kifizetési stop, elsősorban az Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma által támogatott alapítványok köre lehet. Ezek olyan, jelentős szakmai és irodalmi értéket képviselő folyóiratokat adnak ki, mint a Szépirodalmi Figyelő, az Alföld vagy a Helikon, és számukra ezek a néhány millió forintos támogatások sokszor a túlélést jelentik.

A folyóiratok főszerkesztői már május elején nyílt levélben hívták fel a figyelmet nehéz anyagi helyzetükre és az NKA-tól való függőségükre. Azt írták, hogy a szerződéskötések elmaradása ellehetetleníti a folyamatos működést. „Miközben a hírek szerint az év végén a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintot szórt szét, a magyar folyóiratok a megszűnés szélére jutottak” – fogalmaztak.

Forrásunkat arról is kérdeztük, mennyi ideig tarthat az az átvilágítási folyamat, amelynek végén az NKTK új vezetése újraindíthatja az utalásokat. Szerinte ha az okiratok már elkészültek, akkor három napon belül elmehetnek az utalások, ha viszont még nem készültek el, a folyamat akár több hetet is igénybe vehet.

Magyar Péter miniszterelnök sajtótájékoztatójával egyidőben hat, az igazságügyi minisztériumban keletkezett lényeges dokumentumot hozott nyilvánosságra a kormány.

Az elsőből kiderül, hogy a még 2022-ben beadott kegyelmi kérvény kapcsán Kónya Endre ügyében 2023. április 14-én keletkezik az első dokumentum a minisztériumban. Ez a kegyelmi főosztály értékelése Kónya ügyében „a benyújtott kegyelmi kérelme teljesítését” nem javasolják. Ezután fejtik ki a részleteket, amelyeket személyiségi jogokból fakadóan számos ponton kitakartak. Lényegi megjegyzés azonban, hogy kiemelik, Kónya ekkor már reintegrációs őrizetben volt és azt is, hogy az eltiltás hatálya alá nem eső munkaköröket vállalhat, magyarul gyerekekkel nem dolgozhat.

Ez azért lényeges, mert az következik a kegyelmi kérvény lefolyásából – ahogy ezt Magyar is kiemelte –, hogy Kónya vissza akart térni a gyermekvédelmi munkájába.

A második dokumentum arról szól, hogy három nappal később Répássy Róbert államtitkár megküldi a miniszternek, Varga Juditnak a javaslatot, azaz, hogy a kegyelmi főosztály kiket javasol kegyelemre. A nyilvános dokumentumban kitakart, monogramként közölt nevek között nem szerepel Kónya Endre. A harmadik dokumentum ugyanerre utal, másnap ugyanis Varga Judit a kegyelmi főosztály javaslatával megegyezően nem javasolja Kónyát kegyelemre a megadott nevek között.

A negyedik dokumentum a leglényegesebb. Ez maga a 2023. április 27-i döntés, amelyben Novák Katalin kegyelmet ad Kónya Endrének,

Varga Judit pedig – a miniszterelnök szerint a hasonló eljárásoktól eltérően - még aznap ellenjegyzi. Az ötödik dokumentum, egy júniusi feljegyzés ki is emeli Kónyát és és egy másik illetőt, azt, hogy ők ketten a minisztériumi felterjesztéstől eltérően kegyelmet kaptak.

Az utolsó dokumentum is lényeges. Ez már Tuzson Bence minisztersége idején, a kegyelmi ügyet kirobbantó cikkünk megjelenése után négy nappal született és minden, a minisztériumnál keletkezett információt összefoglal Tuzsonnak. Ebből kiderül, hogy

a Köztársasági Elnöki Hivatal Kónya ügyében kérte, hogy a felterjesztés készüljön el a pápalátogatásig, hogy Novák döntést tudjon hozni. Az igazságügyi minisztérium ennek ellenére sem terjesztette fel Kónyát kegyelemre.

A dokumentumból kiderül még,

• hogy nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – született a kegyelmi döntés a pápalátogatás közeli időpontjának okán,
• hogy Novák döntése egyben a foglalkozástól eltiltást is megszüntette, azaz Kónya attól fogva vállalhatott munkát gyerekek közt,
• hogy a pápalátogatás kapcsán megadott 22 kegyelem közül 10 olyan volt, amit korábban nem javasolt a minisztérium,
• hogy 2024. február 2-án, aznap, amikor az első cikkünk megjelent az ügyben, részletes információk is megjelentek később (itt egyértelműen a jobboldali sajtóba kikerült cikkekről van szó), amelyek részleteket közöltek a kegyelmi kérvényből.

Magyar mindezt úgy kommentálta, hogy lehetséges, hogy a volt feleségét átverték. Arról beszélt, hogy vagy a Sándor-palotában, vagy a minisztériumban jártak el így szándékosan vagy félszándékosan. Valakik ezeket a kegyelmeket kilobbizták, egy erősebb hatalom kellett hozzá – mondta –, amiről az érintettek fognak beszámolni. Ezért lesz a vizsgálóbizottság, ahol kötelező lesz megjelenni.

A dokumentumok megtekinthetőek a kormany.hu/igazsagtetel oldalon.

A Magyar által elmondottakból arra is lehetett következtetni, hogy Gaudi-Nagy Tamás képviselte a Kúria előtt Kónyát és arra is, hogy szerepe lehetett a kegyelmi kérvényben. Ezt megírtuk, Gaudi-Nagy válaszával együtt.

Előzmények

Novák Katalin 2023. április 27-én, a pápalátogatás alkalmából adott köztársasági elnöki kegyelmet Kónya Endrének, a bicskei Kossuth Zsuzsa gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesének. Kónyát 2019-ben 3 év 4 hónap börtönre ítélték, amiért kényszerítéssel próbált segíteni felettesének, Vásárhelyi Jánosnak. Vásárhelyi, a bicskei gyermekotthon igazgatója 2004-16 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. Kónyának nem csupán tudomása volt ezekről az esetekről, ennél súlyosabb bűne is volt. Miután a gyerekek a rendőrséghez fordultak és végre nyomozás indult a pedofil igazgató ellen, arra próbálta kényszeríteni a gyerekeket, hogy változtassák meg a vallomásukat. Megíratott egy hamis vallomást az egyik gyerekkel ezzel a szöveggel: „én kitaláltam, hogy közösen kivertük a nemi szervem és hogy ilyet más gyermekkel is csinált már. Igazság az, hogy nem húzta le a nadrágom és nem fogta meg és nem verte ki.” Aztán ezt a hamis vallomást a saját irodájában akarta aláíratni az érintett gyerekekkel. Ezért kapta a több mint hároméves börtönbüntetését.

A 2019-es ítélet előtt az áldozatok közül többen az RTL Házon kívül című műsorában beszámoltak az igazgató tetteiről. Ketten közülük, Illés Levente és Pop Mert Julián arcukat és nevüket vállalva mesélték el történetüket.

Kónya vitatta, hogy bűncselekményt követett volna el ezért – már a börtönbüntetését töltve – jogorvoslatért folyamodott. Szabadulását két különböző szálon is próbálta elérni. Egyrészt köztársasági elnöki kegyelemért fordultak az érdekében, másrészt a Kúriától kérte, hogy vizsgálják felül az ügyét. Ebből a kegyelem meg is történt 2023. április 27-én, de a Kúrián Kónya nem állt el a felülvizsgálati kérelmétől, és ezért tudhatunk a kegyelmi döntésről. Ott ugyanis csak 2023 szeptemberében született meg a döntés, amelyben amúgy elutasították Kónya kérvényét, és ki is emelték a tettének súlyosságát, de azt is beleírták a határozatba, hogy Kónya kegyelmet kapott.

„Időközben, 2023. április 27. napján a Köztársasági Elnök a kegyelmi kérelem elbírálásáról szóló KEH/2787-6/2023. számú határozatával a II. rendű terhelttel szemben a jelen ügyben kiszabott szabadságvesztés büntetés hátralévő részének végrehajtását kegyelemből 5 évi próbaidőre felfüggesztette, a foglalkozástól eltiltás büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés hátralévő részének végrehajtását kegyelemből elengedte, valamint az ítélet vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól kegyelemből mentesítette” – ez az idézet árulta el a nyilvánosságnak végső soron, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak. 2024. február 1-én egy Fülöp Botond nevű komlói ügyvéd vette észre a Jogtárban ezt a kúriai határozatot, másnap pedig megjelent az első cikkünk, ami beszámolt az esetről.

A cikkünk megjelenését követő napokban kiderült, hogy Kónya Endre otthonosan mozgott a Felcsút környéki fideszes világban, és hogy az akkor még az igazságügyi miniszteri székben ülő Varga Judit ellenjegyzésére is szükség volt, hogy a férfi megkaphassa a kegyelmet.

Magát Kónya Endrét is sikerült megszólaltatnunk a botrány kirobbanása utáni napokban: bár szűkszavúan válaszolt, elmondta, hogy nem ő írta a kegyelmi kérvényt,

azt pedig, hogy mikor szólal meg az ügyben, „az idő és a jóisten” dönti el. Jól mutatja a hozzáállását, hogy márciusban újra a vallomása megváltoztatására próbált rávenni egy egykori bicskei áldozatot. Megszólalására pedig másfél év múlva, 2025 szeptemberében került sor, amikor Kónya könyvet adott ki, amelyben azt állította, koncepciós per áldozata lett.

Megírtuk azt is, hogy Vásárhelyi Jánost az Orbán család céges ügyvédje, Szmulai István védte a pedofília miatt indított perben, Kónya Endrét pedig Etyek jelenlegi fideszes alpolgármestere, egy állami cég igazgatója védte az elsőfokú tárgyaláson.Orbán Viktor hat nappal az ügy nyilvánosságra kerülése után rövid videóban jelentette be, hogy miután „kialakult egy vita az elnöki kegyelem jogköréről”, a kormány nevében benyújtott egy alkotmánymódosítást, amely „lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetése esetén kegyelmet kaphasson” az elkövető.

Novák Katalin aznap még azt mondta, jó szívvel írja alá a jogkörét csorbító módosítást, két nappal később viszont lemondott posztjáról anélkül, hogy a kegyelmi döntés körülményeiről bármilyen részletet elárult volna. Ezt azóta sem tette meg.

Vele egy időben Varga Judit is bejelentette, hogy visszavonul a közélettől. A lemondás másnapján a történet két újabb szála indult el: az egyik Magyar Péteré, aki bement a Partizánba interjút adni, miután tónizós-ádámozós Facebook-posztban jelentette be, hogy lemond állami céges pozícióiról. A másik Balog Zoltáné, akiről kiderült, hogy az ő közbenjárása miatt kaphatta meg a kegyelmet Kónya Endre a köztársasági elnöktől.

2024 júniusáig kellett várni arra, hogy ezt a szerepét, azt, hogy Novák tanácsadójaként maga javasolta a köztársasági elnöknek Kónya kegyelemmel történő szabadon engedését, Balog elismerje. A 777 keresztény blognak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy Kónya Endre felesége kereste meg, korábban nem ismerte a bicskei igazgatóhelyettest.

„Egy másfél órás beszélgetésünk volt, próbáltam vele imaközösségbe is kerülni, mert alapvetően úgy gondolom, hogy lelkipásztorként, lelkivezetőként ha valaki tőlem segítséget kér, akkor meg kell azt vizsgálni és ha tudok, akkor megpróbálok segíteni. Nagyok sok ilyen és más ehhez hasonló ügyben próbáltam az elmúlt 30-40 évben segíteni... Valóban nem először történt ez velem, nemcsak kegyelmi ügyekben, hanem számos más ügyben is, hogy próbáltam a lelki szabályokat figyelembe véve – például, hogy meggyőződök ennek az embernek a tisztességéről, ahogyan kéri a kegyelmi kérvényt – meg kell próbálni segíteni.[…] A találkozás nem az ő otthonában volt, hanem az én hivatalomban, meghívtam egy beszélgetésre. Én nem tudom, hogy házi őrizetben volt-e, mert ezt a körülményt én nem vizsgáltam, erről nem volt tudomásom.” Eddig ennyit tudtunk a kegyelmi kérvény körülményeiről.

Magyar Péter még a választás előtt jelentette be, hogy kormányra kerülve nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy azon aktáit, amelyek az igazságügyi minisztériumban keletkeztek, ezt tehát most meg is tették.

Szűkszavúan reagált a Gulyás Gergely vezette Fidesz-frakció a Tisza-kormány keddi rendkívüli sajtótájékoztatójára, amelyet a kegyelmi ügy miatt tartottak a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében.

A tájékoztatón Magyar Péter élőben mutatta be és kommentálta azokat az iratokat, amelyeket a kormány időközben hivatalos honlapján is közzétett. Ezekből röviden az olvasható ki, hogy

• az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya, valamint Répássy Róbert parlamenti államtitkár sem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését.
• Az iratok szerint a Varga Judit akkori igazságügyi miniszter által aláírt, 2023. április 18-án Novák Katalin köztársasági elnöknek megküldött előterjesztésben K. Endre monogramja nem szerepelt a kegyelemre javasolt elítéltek között.
• Ennek ellenére Novák Katalin kilenc nappal később, április 27-én kegyelmet adott K. Endrének: mentesítette a kiszabott büntetés hátralévő részének letöltése alól, valamint a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányok alól is. A döntést Varga Judit ugyanazon a napon ellenjegyezte.
• Az egyik, június 7-én készült belső feljegyzés szerint K. Endre és egy másik személy esetében a köztársasági elnök eltért a minisztériumi előterjesztésben foglaltaktól.
• Egy másik, Tuzson Bence számára 2024. február 5-én készített dokumentumból pedig az is kiderül, hogy a szokatlanul gyors ügyintézést részben Ferenc pápa magyarországi látogatásával indokolták. A feljegyzés szerint ugyanakkor a minisztériumban nem tudtak arról, hogy végül pozitív döntés születik K. Endre ügyében.

A több mint egyórás sajtótájékoztatót a 44 fősre zsugorodott Fidesz-frakció végül öt rövid mondatban kommentálta a Facebookon:

„Magyar Péter mai sajtótájékoztatója csak egy újabb Facebook-esemény volt. Ezen a sajtótájékoztatón sem tudtunk meg semmi újat.
K. Endre kegyelmi kérvényét az akkori igazságügyminiszter nem támogatta, de a köztársasági elnök döntését követően mégis ellenjegyezte.
A kormány tagjai a kegyelmi ügyről annak kirobbanásakor, 2024 februárjában értesültek.
Felháborodásunkat jól mutatta, hogy a kormány egyetértett az érintettek lemondásával."

A kegyelmi döntés ellenjegyzésének felelősségéről az Orbán-korszak hivatalos Fidesz-álláspontja sokáig az volt, hogy Varga Judit „az alkotmányos szokásoknak megfelelően” írta alá Novák Katalin döntését. Ettől látványosan egyedül Lázár János tért el, aki szerint a volt igazságügyi miniszter ennél jóval súlyosabb hibát követett el. Lázár egy interjúban arról beszélt: ha valóban az történt, hogy a dokumentumok összekeveredtek, akkor az „full alkalmatlanságot” jelent. De szerinte az sem jobb magyarázat, ha Varga nem tudta pontosan, mit ír alá. „Ha látta, az a baj, ha nem látta, az a baj” – fogalmazott Lázár.

Bár Terézváros önkormányzata egy népszavazás után ellehetetlenítette a rövid távú lakáskiadását – azaz az airbnbzést –, a Telex cikke szerint néhány tulajdonos talált egy jogi kiskaput, amin keresztül továbbra is ki tudják adni az ingatlanjaikat a pár napra bérlőknek.

Frissítés (12:35): Az önkormányzat kommunikációs vezetője cikkünkre reagálva arról írt, hogy valójában nem megy tovább az airbnbzés, hiszen az a rövid távú lakáskiadás jelenti a köznyelvben, amit ellehetetlenítettek. Hozzáteszi továbbá, hogy 600 magánszálláshely szűnt meg a jogszabály módosítás hatására, miközben a cikkben említett módszerrel (ami az önkormányzat szerint nem értelmezhető jogi kiskapuként) ehhez mérve nem sokan éltek. „Ez azt jelenti, hogy a cikk állításával ellentétben egyáltalán nem hiába hozta meg a lakosság a tiltásról szóló döntést” – írják, mi pedig cikkünk kezdőmondatában a „hiába” szót „bár”-ra cseréltük.

Soproni Tamás polgármester szerint a népszavazáskor sokan félreértették, hogy minek a szabályozására és hogyan van jogköre az önkormányzatnak. Az előző kormány ugyanis csak annyit engedélyezett a településeknek, hogy a magánszálláshelyeknél és egyéb szálláshelyeknél korlátozzák a kiadható napok számát – a népszavazáson ezt a számot vitték le nullára. A döntést többen kritizálták, a Kúria is vizsgálta, de végül január 1-jével gond nélkül hatályba lépett.

Csakhogy a lap egyik olvasója, egy Podmaniczky utcai társasház lakója arra lett figyelmes, hogy két eddigi airbnb továbbra is gond nélkül üzemel. A társasház lakói szerint rendszeresek a problémák az elsősorban bulituristákra szabott lakások vendégeivel. A lakások tulajdonosa úgy tudta továbbüzemeltetni a lakásokat, hogy azokat közösségi szálláshellyé nyilváníttatta, amire már nem vonatkozik az önkormányzati nullanapos korlátozás.

A korábban airbnb-ként használt lakások nem mindegyike alkalmas arra, hogy közösségi szálláshellyé nyilvánítsák: a minimumkövetelmény az ágyanként legalább 4 négyzetméter alapterület vagy személyenként 5 köbméter légtér, illetve a 24 órás recepció fenntartása.

Az önkormányzat szerint a kerületben idén összesen 43 szálloda van, amiből 4 idei engedélyezésű. Panzióból 25-ből 15-et engedélyeztek idén, míg 17 közösségi szálláshelyből idén 6-ot engedélyeztek. A lap megjegyezi, hogy a népszavazás után akár már tavaly is lehettek airbnb-k, amik átálltak másik működésre.

Soproni azt mondta, tudnak a jelenségről, de mivel a tulajdonosok megfelelnek a követelményeknek, az önkormányzatnak nincs mozgástere. A polgármester kezdeményezné az új kormánynál, hogy vizsgálják felül az önkormányzatok jogköreit – a részéről örülne, ha ezekre a szálláshelytípusokra is kiterjednének. Amíg ez nem történik meg, addig a lakók a rendőrséghez tudnak fordulni, ha szabálytalanságot tapasztalnak, vagy hangoskodó turisták zavarnák őket.

• Sajtótájékoztatót tartott Magyar Péter a kegyelmi ügy általa megismert részleteiről, miközben élesítették is a kormányzati oldalon a személyiségi jogok miatt erősen kisatírozott oldalakat.
• 2024. február 2-án jelent meg az a cikkünk, ami először számolt be arról, hogy Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak.
• Most az ügy részleteiről kérdeztük Magyart, egyebek között arról, hogy K. Endre mellett kapott-e más is gyanús kegyelmet akkor, és arról, hogy a Budaházy-ügyben eljáró ügyvédnek van-e köze K. Endre ügyéhez.
• Az akkor még csak körülírt ügyvéd információnk szerint Gaudi-Nagy Tamás.
• Magyar szerint egy egy évvel korábbi kegyelmi kérvényt kevertek a többi kérvény közé a pápalátogatás előtt.

Kilenc milliárd bevétellel, hét és fél milliárd kiadással plusszal zárta a Fidesz a 2025-ös pártkasszát – derült ki a hétfő esti Magyar Közlönyből. Ez előrelépés, hiszen 2024-ben még 400 milliós mínusszal zárt a párt, pedig az adományok összege még csökkent is tavaly.

Míg 2024-ben 760 millió forintot kapott a párt adományozóktól, 2025-ben csak 281 milliót – a legtöbbet, 10 milliót Fockter Vilmostól, 6,6 milliót Ágh Pétertől és hasonló összeget V. Németh Zsolttól. A párttagok tagdíjaiból 321 millió forint jött be, a központi költségvetésből pedig több mint 1 milliárdot a párt, 7,3 milliárdot a parlamenti képviselőcsoport.

A legnagyobb kiadásokat a „politikai tevékenység kiadása”, a „működési kiadások” és az „eszközbeszerzések” jelentették. 50 millió ment „egyéb szervezeteknek” szóló támogatásra.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd neve is előkerült K. Endre ügyében – írta meg a Népszava még 2024 februárjában. Akkor ez a cikk nem vert nagy hullámokat, most azonban a Magyar Péter által a kegyelmi ügyről szóló keddi rendkívüli sajtótájékoztatón elmondottakból egyértelműen következtetni lehet Gaudi-Nagy szerepére. Magyar azt mondta: „én magam nagyon szeretem a katalán építészetet”. A 2024-es cikkből kiindulva ezt a kijelentést egyértelműen össze lehet kötni Gaudi-Nagy Tamással.

Az már az ügy kirobbanásának legelején világos volt, hogy nem Kónya írta a kegyelmi kérelmet, ezt maga Kónya mondta a 444-nek. „Nem én írtam a (kegyelmi) kérelmet” – fogalmazott. Arra is lehetett következtetni, hogy aztán a kérelmet Kónya felesége nyújtotta be. Kellett lennie azonban egy ügyvédnek, aki segített a folyamatban. Az is tudvalevő volt, hogy a bicskei igazgatóhelyettest a másodfokú eljárásban Zamecsnik Péter védte, ő azonban így nyilatkozott az ATV-nek: „A másodfokú eljárásban én képviseltem ezt az urat, a kegyelmi eljárásban nem, arról semmilyen információm nincs”.

Gaudi-Nagy Tamás szerepe eddig tehát nem volt megerősítve. Személye azért is érdekes, mert ő lobbizott Budaházy György és 16 társának felmentéséért is a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként. A Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélt Budaházy ugyanaznap kapott kegyelmet, mint Kónya Endre. Akkor, 2023. április 27-én Novák hivatala így fogalmazott: „A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet.”

Magyar sajtótájékoztatója után megkerestük Gaudi-Nagy Tamást. Ezt válaszolta:

Tisztelt "Soros Zsoldos" Úr!

Magyar Péter álláspontom szerint egy gyáva, narcisztikus és hazug uszító, aki kormányzás helyett pótcselekvésekkel és a Tisza kormánnyal szemben kritikus személyek elleni hergeléssel tölti az idejét.

Ezután ajánlja friss bejegyzését:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak a magyarok jogaiért vívott jogi küzdelmeiről és arról, hogy mi várható nemzetstratégai ügyekben a Tisza kormánytól

Ajánlom mindenki szíves figyelmébe Virághalmy Sarolta műsorvezető-szerkesztő velem folytatott, a Magyar Jelen…

— Dr. Gaudi-Nagy Tamás (@GaudiNagyTamas) May 19, 2026

Hozzátette:

Az üggyel kapcsolatos további közlések megfelelő időben megtételre kerülnek.

• Magyar Péter kedd reggelre rendkívüli miniszterelnöki sajtótájékoztatót jelentett be, hogy megossza a kegyelmi ügyben megismert információkat.
• A Fidesz veresége és a Tisza választási győzelme után több mint egy hónappal hozták nyilvánosságra a kegyelmi ügy aktáját, ami az Igazságügyi Minisztériumban van.
• A nyilvánosságra hozott, nagyrészt kisatírozott dokumentumok itt találhatóak.
• 2024. február 2-án jelent meg az a cikkünk, ami először számolt be arról, hogy Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak.
• A kegyelmi ügy megváltoztatta a dolgok menetét ebben az országban: Novák Katalin és Varga Judit is lemondott, majd feltűnt a színen Magyar Péter.

A mai napon felfüggesztem főigazgatói tisztségéből Krucsainé Herter Anikót, aki az elmúlt napokban napvilágra került, közpénzmilliárdok kiosztásával kapcsolatos ügyekért felelt Hankó Balázs utasításai alapján - jelentette be Tarr Zoltán.

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter hétfő este még csak azt jelentette be, hogy az NKA-s támogatások kifizetését függesztette fel, de kedden reggel a főigazgató is sorra került.

Indokolásul azt írta, „miniszterként célul tűztem ki, hogy a tárcámhoz tartozó támogatások kezelése minden esetben átlátható és tisztességes legyen. Ehhez olyan vezetőre van szükség, aki élvezi az én személyes bizalmamat, és ami ennél is fontosabb, a magyar emberek bizalmát.

Belső vizsgálatot indítunk és a már zajló eljárások végéig kollégáimmal minden szükséges támogatást megadunk a hatóságoknak annak érdekében, hogy az összes érintett ügyben teljes körűen feltárják a felelősséget. Az eredményekről tájékoztatást fogunk adni, illetve biztosítjuk a szervezet, azaz az NKTK zavartalan működését a vizsgálat alatt is.

A magyar emberek joggal várják el, hogy a közpénzek sorsáról felelősen, átláthatóan és elszámoltatható módon szülessenek döntések. Ennek érvényt fogunk szerezni”.

Az NKA körüli botrány azután robbant ki, hogy Molnár Áron színész-aktivista április 23-án közzétett videójában arról beszélt: szerinte a választások előtt az alap ideiglenes kollégiumán keresztül kiosztott 17 milliárd forint egy része valójában a Fidesz holdudvarának kampánytámogatását szolgálhatta.

Molnár ezután újságírókkal együtt heteken át tárta fel, kik kaptak pénzt az NKA-tól, illetve kik részesültek támogatásban Hankó Balázs külön miniszteri keretéből. A kritikák elsősorban azokat a projekteket érték, amelyeknél nehezen volt látható a közpénzköltés kulturális indokoltsága vagy szakmai súlya: milliók mentek somlói galuskaevő versenyre, vadász- és sportkluboknak, fideszes celebeknek, illetve csak papíron létező egyesületeknek.

A K-Monitor azt is feltárta, hogy a támogatásokat valahogy épp úgy sikerült kiosztani, hogy minden választókerület egyenlő összegben, pontosan 100 millió forinttal részesüljön belőlük még az áprilisi választások előtt.

Legutóbb hétfőn derült ki újabb részlet az NKA-s botrányról: Nagy Ervin és Molnár Áron egyszerre posztolta ki Mága Zoltán NKA-s pályázatát, amiben a prímás a választások sikeréért kért félmilliárdot Hankó Balázs korábbi minisztertől.

Jó reggelt! Ez itt a 444 napindító hírlevele a legfontosabb hétfői cikkeinkkel. Vannak más hírleveleink is, ezekre itt lehet feliratkozni.

Belföld

Jön a kegyelmi dosszié, átalakítják a végrehajtást, mennek a vármegyék és meglesz a módja Sulyok eltávolításának is – Magyar Péter megtartotta a Tisza-kormány második ülése utáni sajtótájékoztatóját. Kinevezték a közigazgatási államtitkárokat, május 19-ével lépnek hivatalba.

A magyar választási eredmény hatására javult meg egy csapásra a Druzsba vagy tényleg ennyi ideig tartott megjavítani az orosz pusztítást? Ukrán energetikai szakértőket kérdeztünk arról, mi történt valójában, és hogy tényleg soknak számított-e a három hónapos javítási időszak.

• Tárgyalni kezd a külügy az ukránokkal a magyar kisebbség jogainak rendezéséről, Orbán Anita pedig hazarendelte Magyarország varsói nagykövetét.

Sajtóklub-szemle: Huth Gergely arról beszélt, hogy mindig röhögtek a libernyákokon, hogy 16 évet lehúztak valóságtagadásban, de most ő van abban. Néző László nem bánja, hogy nem mondják meg felülről, mit csináljanak, de 16 év alatt elfelejtették, ezt hogyan kell csinálni. Bayer Zsolt pedig azt mondta, hogy minden túlzás nélkül olyan a helyzet, mint 1919-ben.

Nagy Ervin és Molnár Áron egyszerre posztolta ki Mága Zoltán NKA-s pályázatát, amiben a prímás a választások sikeréért kért félmilliárdot Hankó Balázstól. Ezt a támogatási célt egy szintén kiszivárgott levél szerint a kulturális és innovációs miniszter jóváhagyta.

A modellváltó egyetemek nem kerülnének vissza az államhoz, de a KEKVA-s rendszert már Merkely Béla ,a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke is átalakítaná. A Semmelweisen rektoroskodó Merkely szerint Hankó Balázs remek gyógyszerész, csak az a baj, hogy megkapta a kultúrát, amihez nem ért. A 444-nek arról beszélt, hogy az egyetemi kuratóriumok túlpolitizáltak és túlterjeszkedtek, ő az osztrák modellre térne át.

Új idők új CV-jei: Répássy exállamtitkár olyan szakmai önéletrajzzal néz a jövőbe, amelyből kimaradt az a szó, hogy Fidesz. Répássy exállamtitkár, aki valójában mindig is ügyvéd volt, valószínűleg a civil életre próbál felkészülni a kicsit egyoldalúra sikeredett szakmai önéletrajzával, amely alapján immár nem túl büszke az elmúlt 16 év egynémely intézkedésére.

Havasi Bertalan feljelentette Magyar Pétert, mert szerinte a miniszterelnök visszaélt hivatali helyzetével, amikor a Készenléti Rendőrséggel akarta kivezettetni a minisztérium épületéből. Egy egykori államtitkár azt is mondta, hogy felmentési pénzét nem ajánlja fel a kárpátaljai gyerekeknek, sem senki másnak.

Hír volt még:

• Torzó maradhat Balásy Gyula hegybe vájt villája – végrehajtási eljárás indult a NER-vállalkozó cégei ellen.
• A Heti Válasz egykori dolgozói bocsánatot kértek azoktól, akiket a cikkeik „alapján ért igaztalan Fidesz-bosszú”.
• Nem kell minden kórházba szülészet a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese szerint.
• A GDP 77,9 százaléka volt az államadósság március végén, ez négy és fél éves rekordnak számít.
• A sajtószabadság és a médiapiac új keretei Magyarországon – a Médiafórum Egyesület javaslatai.

Podcast

Érdemi viták helyett bűnbakképzés, ellenségképgyártás, hangulatkeltés. Az Orbán-rendszer kommunikációjáról adatelemzéssel is kimutatható, hogyan tért el a demokratikus normáktól. Hogy tudta föltörni a független sajtó a legyőzhetetlennek hitt propagandát? Sik Domonkos szociológus az RC2S2 kutatásáról.

Borízű hang #270: „Halvány őszi zuhanyrózsa” – revarázstalanítás a járadékvadászati világkiállításon [rövid verzió]

Külföld

• Egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett a WHO a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult ebolajárvány miatt.
• Keir Starmer nem mond le.
• Emelkedő jegyárakra figyelmeztet a Ryanair.
• A mesterséges intelligenciával foglalkozik majd Leó pápa első írása.
• Trump nem kapja meg a támogatást a bálteremprojektjére.

Sport

Jannik Sinner első teniszezőként teljesítette a tökéletes tavaszi szezont. Bár nem indult jól az éve, az olasz játékos márciustól megállíthatatlanul játszott. Öt Masters-tornát nyert egymás után, hazai versenyén pedig több rekordot is megdöntött. A Roland Garrosra toronymagas esélyesként érkezik.

A Nemzeti Kulturális Alap összes kifizetésének felfüggesztését rendelte el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. A döntést hétfő este jelentette be a Facebook-oldalára feltöltött videóban, ahol arról beszélt: az NKA elnökeként utasította a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatóját, Krucsainé Herter Anikót, hogy május 19-ével állítsák le az alap valamennyi kifizetését, írta az MTI.

Tarr szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert szeretnék „megállítani, ami megállítható”, és megakadályozni, hogy az NKA továbbra is olyan programokra költsön pénzt, amelyek szerinte nem megfelelő célokat szolgálnak.

A miniszter úgy fogalmazott: nem szeretnék, hogy az alap „feleslegesen” támogasson olyan projekteket, amelyek „nem élveznek megfelelő támogatottságot”, illetve ahol „a döntések jogszerűsége legalábbis kétségbe vonható”.

A videóban - ami a Facebookon valamiért kedd reggelre már nem elérhető - Tarr külön üzent azoknak is, akiknek támogatási pénze már úton volt, vagy jelenleg az NKA-nál ragadt. Azt mondta, senkinek sem kell aggódnia, mert a jogos kifizetéseket meg fogják kapni az érintettek.

Szerinte minden egyes hátralévő kifizetést külön át fognak vizsgálni. Arra kérte a támogatáskezelő főigazgatóját, hogy adja át neki a még nem teljesített utalások listáját, hogy ellenőrizni tudják, milyen teljesítés áll mögöttük. Ha ez megtörtént, akkor „ezek a pénzek elmehessenek jogos gazdáiknak” – mondta.

Az NKA körüli botrány azután robbant ki, hogy Molnár Áron színész-aktivista április 23-án közzétett videójában arról beszélt: szerinte a választások előtt az alap ideiglenes kollégiumán keresztül kiosztott 17 milliárd forint egy része valójában a Fidesz holdudvarának kampánytámogatását szolgálhatta.

Molnár ezután újságírókkal együtt heteken át tárta fel, kik kaptak pénzt az NKA-tól, illetve kik részesültek támogatásban Hankó Balázs külön miniszteri keretéből. A kritikák elsősorban azokat a projekteket érték, amelyeknél nehezen volt látható a közpénzköltés kulturális indokoltsága vagy szakmai súlya: milliók mentek somlói galuskaevő versenyre, vadász- és sportkluboknak, fideszes celebeknek, illetve csak papíron létező egyesületeknek.

A K-Monitor azt is feltárta, hogy a támogatásokat valahogy épp úgy sikerült kiosztani, hogy minden választókerület egyenlő összegben, pontosan 100 millió forinttal részesüljön belőlük még az áprilisi választások előtt.

„Én Magyarország kutatóűrhajósa vagyok, nem a Fidesz űrhajósa, és nem is leszek a Tisza űrhajósa” – mondta Kapu Tibor űrhajós az Egyenes Beszédben hétfő este. Hangsúlyozta, hogy nem a Fidesz logójával ment a világűrbe, és ha még egyszer felmegy, akkor sem a Tisza logójával megy majd.

Kapu szerint 16 évig nyilvánvalóan egy olyan rendszerben éltünk, amiben a kormány és a párt sokaknál össze volt keverve, úgyhogy megérti, ha valaki ebbe bele szeretne látni valamit. Azt mondta, a Tisza és a Fidesz is elhívta az évértékelőjére, ezekre azonban nem ment el, ahogy a Fidesz-kampányban fontos szerepet játszó DPK-gyűlésekre sem.

(Kapu tavaly szeptemberben meghívásra részt vett a kötcsei pikniken, előtte pedig Orbán Viktor készített vele interjút – de új évi beszédet is mondott Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett.)

Kapu április 12-én arról posztolt, hogy „a demokratikus Magyarország győzött”, de szerinte ezzel egyrészt a nagyon magas részvételi arányra, másrészt a két éve tartó gyűlölködő kampány végére utalt. Azt mondta, annak örült, hogy a társadalom el tud kezdeni gyógyulni.

Azt is mondta, nem esik jól neki, hogy sok fideszes szavazó árulónak tartja a poszt és amiatt, hogy a parlamenti alakuló ülés utáni ünnepségről posztolt – utóbbit nép- és államünnepélynek tartja, így a képet nem tartja pártpolitika megnyilvánulásnak. Szerinte az űrkutatás témája a pártok felett áll, és kormányokon átívelő kell, hogy legyen.

Az RTL kérdéseire Kapu arról beszélt, hogy az előző kormány kereste állami pozícióval, de nemet mondott rá, mert nem érezte a felkérés szakmai megalapozottságát – a kérdésre, hogy most elfogadna-e egy ilyen pozíciót, azt mondta, átgondolná.

Az amerikai külügyminisztérium második embere személyesen intézte el, hogy az Egyesült Államok vízumot adjon a Magyarországon bujkáló Zbigniew Ziobrónak, a PiS-kormány volt igazságügyi miniszterének – írja négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva a Reuters. A lengyel politikus ellen hazájában 26 vádpont alapján készülnek eljárást indítani, de még Magyar Péter hivatalba lépése előtt elhagyhatta Magyarországot, és az Egyesült Államokba utazott.

A Reuters szerint Christopher Landau amerikai külügyminiszter-helyettes utasította a washingtoni külügyminisztérium konzuli ügyekért felelős vezetőit, hogy a budapesti amerikai nagykövetség adjon ki vízumot Ziobrónak. Az egyik forrás szerint újságírói vízumot kapott. A döntés azért volt sürgős, mert a lengyel kormány attól tartott, hogy Orbán Viktor választási veresége után az új magyar vezetés kiadná Ziobrót Varsónak.

Magyar Péter korábban valóban arról beszélt, hogy hivatalba lépése első napján kiadatná a volt lengyel minisztert. Ziobro végül még Magyar május 9-i beiktatása előtt megszerezte az amerikai vízumot és elhagyta Magyarországot. Hétfő este, a Tisza-kormány második ülése utáni sajtótájékoztatón a Reuters kérésére a miniszterelnök elmondta, tudomása szerint Ziobro ezek után nem közvetlenül érkezett az Egyesült Államokba, hanem Bécsből, Párizsból vagy Brüsszelből, de erről már nem tudott pontos részleteket elárulni. Azt is hozzátette, hogy a volt lengyel miniszter jelenlegi tartózkodási helye a magyar hatóságok számára ismeretlen, ő maga pedig az Egyesült Államok kormányával nem vette fel a kapcsolatot az ügyben.

A Reuters úgy tudja, az amerikai külügyminiszter helyettese az ügyet „nemzetbiztonsági kérdésként” kezelte, bár a hírügynökség nem tudta megállapítani, pontosan mi indokolta ezt a minősítést. A lap szerint Landau Tom Rose varsói amerikai nagykövettől hallott Ziobro ügyéről, és úgy tekintett rá, mint akit politikailag üldöznek.

Az amerikai külügy nem kommentálta érdemben az értesüléseket. A Reuters kérdéseire csak annyit válaszoltak, hogy a vízuminformációk bizalmasak. A Fehér Ház, Donald Tusk lengyel miniszterelnök hivatala és a magyar kormány sem reagált a megkeresésekre. A Reuters azt sem tudta megállapítani, hogy Donald Trump vagy Marco Rubio külügyminiszter részt vett-e a döntésben.

Az 55 éves Ziobro a 2015 és 2023 között kormányzó Jog és Igazságosság párt egyik legfontosabb embere volt, ő vezényelte le azokat az igazságügyi reformokat, amelyek miatt az Európai Unió szerint sérült a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. A lengyel hatóságok szerint a politikus visszaélt az Igazságügyi Alap pénzével, amelyet eredetileg bűncselekmények áldozatainak megsegítésére hoztak létre. A vádak szerint ebből az alapból vásároltak Pegasus kémszoftvert is, amelyet állítólag politikai ellenfelek és újságírók megfigyelésére használtak.

Ziobro tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a Donald Tusk vezette, Európa-párti lengyel kormány politikai bosszút folytat ellene. A Trump-kormányzat az elmúlt időszakban többször is arról beszélt, hogy az európai konzervatív politikusokat „lawfare”, vagyis politikai célú jogi eljárások érik.

Orbán Viktor januárban adott menedékjogot Ziobrónak. Varsó ezután már az útlevelét is érvénytelenítette, és múlt héten bejelentette: Washingtontól és Budapesttől is magyarázatot kér arra, milyen jogi alapon hagyhatta el Magyarországot.

Ziobro időközben a PiS-közeli TV Republika csatorna kommentátora lett. Május 10-én már az Egyesült Államokból jelentkezett be a csatorna műsorába. „Az Egyesült Államokban vagyok. Ez egy hihetetlenül összetett, gyönyörű ország, a világ legerősebb demokráciája” – mondta.

Öt héttel az április 12-i választás után a vesztes oldal vezetői még nem álltak elő koherens magyarázattal a világra szóló vereségről. A kevés exkormánypárti indoklásban azonban van egy visszatérő elem: a fiatalokon ment el.

Május 9-én a veresége óta tovább radikalizálódó Orbán Viktor Dopeman műsorában osztotta meg gondolatait a választási eredménnyel kapcsolatban. A volt miniszterelnök a volt rappernek azt mondta, hogy megcsinálták az „összes elemzését” a választásoknak, és még a „post-election survey”, azaz választás utáni felmérés szakkifejezést is bedobta. Orbán szerint ebben

„azt találtuk, hogy a 40 év feletti szavazóknál a Fidesz 47-44-re nyert”,

Alatta viszont 19-75-re kikaptak. Hasonló arányokat említett néhány nappal később Orbán Balázs exkampányfőnök is, aki a Patrióta csatornáján beszélt a választási vereség okairól. Ő azt mondta, a 40 alattiak között a Tisza négyszer annyi szavazatot kapott, mint a Fidesz, az idősebbek közt viszont az exkormánypárt nyert. Orbán Balázs szerint

„a 40 év alatti korosztályhoz nem találtuk meg a kulcsot”.

Ez utóbbi állítás minden bizonnyal így van, a két Orbán számai fiatalok és kevésbé fiatalok pártpreferenciájáról viszont minden bizonnyal nem stimmelnek.

Május 16-án felmentették az Orbán-kormány közigazgatási államtitkárait, az újakat keddtől nevezték ki. Ezt hivatalosan Sulyok Tamás teheti meg, Magyar Péter javaslatára. A miniszterelnök ellenjegyezte a döntést.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint

• dr. Bokor Adrienn Juditot a Szociális és Családügyi Minisztérium,
• dr. Gál Éva Erikát a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium,
• dr. Gárdos-Orosz Fruzsina Kingát az Igazságügyi Minisztérium,
• dr. Ilku Líviát az Egészségügyi Minisztérium,
• Kereszty Gabriella Katalint a Külügyminisztérium,
• dr. Kiss Zsuzsannát a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium,
• dr. Nagy Gábort az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium,
• dr. Pettkó-Szandtner Juditot a Pénzügyminisztérium,
• dr. Retteghy András Tibort a Belügyminisztérium,
• Rozinka Zsolt Illést az Élő Környezetért Felelős Minisztérium,
• dr. Sántha Györgyöt a Tudományos és Technológiai Minisztérium,
• dr. Sirály Katalint a Közlekedési és Beruházási Minisztérium,
• dr. Tóth Attilát a Honvédelmi Minisztérium és
• dr. Zimmer Mátyást a Gazdasági és Energetikai Minisztérium közigazgatási államtitkárává nevezték ki.

A Közlönyben határozatként kihirdették azokat a soron kívüli vizsgálatokat is, amelyeket a kormányszóvivői tájékoztatón soroltak fel.

Nem mindenben ért egyet Magyar Péterrel a kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd, a Vidéki Prókátor néven posztoló Fülöp Botond.

Magyar bejelentette, hogy kedden nyilvánosságra hozzák K. Endre kegyelmi aktáját – legalábbis azt, ami az Igazságügyi Minisztériumban van, és elvárja, hogy Sulyok Tamás is hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában lévő aktát, hogy kiderüljön, miért adott kegyelmet Novák. Magyar bejelentette azt is, változnak a szabályok, és ha valaki megkapja a kegyelmet, a döntést és az indoklást is nyilvánosságra kell hozni.

Fülöp Botond azt írta, a kegyelmi kérvénnyel kapcsolatos döntés a köztársasági elnök diszkrecionális jogkörébe tartozik, amivel szerinte nem fér össze, hogy nyilvánosságra hozzák az indoklást. „Azt nem tartom helyénvalónak. A diszkrecionális döntési jog lényegében véve azt jelenti, hogy az elnök úgy dönt, ahogy akar.”

Magyar arról is beszélt, hogy a nyilvánosságra kerülő iratokból ki fog derülni a kegyelmi kérvényt benyújtó ügyvéd személye, de Fülöp szerin tegy ügyvédet sem érhet hátrány az általa ellátott megbízás tárgya és a megbízó személye miatt. Az ügyvéd minden bizonnyal azért készítette a beadványt, mert felkérést kapott rá – írta.

Azt gondolja, a K. Endrének adott kegyelem egy Novák Katalinhoz intézett informális kérés eredménye volt, ezért csodálkozna azon, ha az erre vonatkozó információ szerepelne az iratok között.

Reagált Bayer Zsoltra is, aki nem értette, ki és miért erőltette K. Endre kegyelmét, hiszen a büntetéséből már csak két hónap „reintegrációs őrizet” volt hátra.

Fülöp felhívta a figyelmet arra, hogy itt nem csak erről van szó, hanem arról is, hogy kegyelem mentesít a foglalkozástól és közügyektől való eltiltástól, illetve a büntetett előélet következményeitől is. Nem zárja ki, hogy ez volt az igazán lényeges elem a döntésnél. Más szóval a kegyelmi döntés lehetővé tette, hogy K. Endre erkölcsi bizonyítványt kapjon és újra dolgozhasson. „Vagyis az a rossz hírem van Bayer Zsolt számára, hogy a helyzet még annál is súlyosabb, mint amire ő gondolt: véleményem szerint nagyon könnyen lehet, hogy a rendszer bukásához vezető folyamatot elindító kegyelmi döntés valódi oka K. Endre nyugdíja volt.”

„A magyar-lengyel kapcsolat új időszak előtt áll. A következő napokban magas szintű delegációval érkezünk Lengyelországba és közös célunk, hogy együttműködésünket új alapokra helyezzük” – írja Orbán Anita külügyminiszter szerda esti Facebook-bejegyzésében.

Magyar Péter hat minisztere kíséretében utazik kereskedelmi járattal és vonattal kedden Lengyelországba. Magyar Péter a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ez még inkább csak egy bemutatkozó találkozó lesz.

„Az új korszak új megközelítést kíván, ezért úgy döntöttem, hogy hazarendelem Magyarország varsói nagykövetét, mert a megújuló külpolitikai irányvonalat egy új személy tudja majd hitelesen és következetesen képviselni a következő időszakban”

– írja Orbán Anita.

Magyarország varsói nagykövete Íjgyártó István volt, aki 2010 és 2014 között Magyarország oroszországi nagykövete is volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára lett. 2018-ban kinevezték Magyarország ukrajnai nagykövetévé. 2023-tól a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója volt, két éve októberben lett varsói nagykövet.

Hogy működött, és végül miért esett szét az Orbán-rendszer legyőzhetetlennek hitt, ezermilliárdokból létrehozott kommunikációs gépezete? Az ELTE TK Számítógépes Társadalomtudomány Kutatócsoportja (RC2S2 – Research Center for Computational Social Science) közéleti szövegek két évtizednyi, gigantikus adatbázisát – parlamenti jegyzőkönyveket, sajtóban megjelent cikkeket, a közösségi médiában lezajlott vitákat – elemezte, hogy kiderítse, miképpen torzította az orbáni propaganda a nyilvánosság szerkezetét.

ik Domonkos szociológus, egyetemi tanár, a kutatócsoport tagja már írt egy cikket a 444-re a kutatás eredményeiről („Orbán mindent a minél hangosabb és félelmetesebb kommunikációra tett fel, és ez lett a veszte” – május 2.) , de mivel sok érdekes, és számunkra, a független sajtó számára különösen fontos megállapítás van az anyagokban, úgy gondoltuk, megér még egy podcastot is a téma.

A legfontosabb megállapítások:

1. Kimutatható, hogy 2010 után fokozatosan csökken a szakpolitikai viták aránya a közéletben, míg a hangulatkeltő, bűnbakképző, ellenségkereső kommunikáció egyre gyakoribbá válik.
2. Tudományos módszerekkel is alátámasztható, hogy az orbáni kommunikáció antidemokratikus irányba torzította a nyilvánosságot.
3. Orbánék kommunikációs fegyverzete, a médiatérben kialaktított hatalmas fizikai erőfölénnyel megtámogatva legyőzhetetlennek tűnt. Orbán túlságosan is bízott benne. Az ellenzék föladta, de a független sajtó kitartóan próbálta szembesíteni a kormányt egyre gyakrabban ellentmondó állításaival, és 2022 után a rendszer elkezdett köhögni…

Sik Domonkos a stúdióban.

• 00:00 Hogy néz ki a számítógépes társadalomtudomány? Big data és természetesnyelv-feldolgozás.
• 05:35 A magyar nyilvánosság szerkezeti átalakulása 2000-től.
• 10:00 Állítható-e a propagandáról tudományos bizonyossággal, hogy propaganda?
• 14:00 2010-től fokozatosan csökken a szakpolitikai viták aránya, és egyre több az ellenségképző, hangulatkeltő kommunikáció.
• 17:00 Kikopik az értékalapú kommunikáció, antidemokratikus átrendeződés a nyilvánosságban. Az ellenzéki pártok is föladják a saját kommunikációs terüket.
• 22:00 Nem biztos, hogy tudatosan alakította így a kommunikációját a Fidesz. Csak látták 2010 után, hogy ez működik. Igazán 2015-től erősítettek rá. A migránsozás mindent vitt, és az algoritmikus tartalomterjesztés turbózta a propagandát.
• 27:00 Orbánék elhitték, hogy megtalálták a csodafegyvert a posztmodern politikai logikában: nincs igazság, nincs erkölcs. És éppen ez lesz a vesztük. 2022-től feltűnnek a nyilvánosságban olyan morális egyértelműségek – Ukrajna, gyerekvédelem –, amelyekkel nem tud mit kezdeni a propaganda. A független sajtó kitartóan próbálja szembesíteni a kormányt saját kommunikációjának ellentmondásaival.
• 34:15 Sik Domonkos 2022-es cikke a 444-en: Posztmodern populizmus és háború.
• 36:00 Orbánék már nem parlamentből, az ellenzéktől, hanem a független sajtótól kapják a kellemetlen kérdéseket, és egyre gyakrabban nem tudnak válaszolni.
• 40:00 A 26-os kampányra már teljesen bemerevedett a kormány kommunikációja, csak a legegyszerűbb, félelemkeltő üzenetek ismételgetésére volt képes. Elhitte, hogy a nagy erőfölény elég lesz.
• 48:00 Az egyre szofisztikáltabb digitális kommunikációs rendszereket nem tudták elég okosan használni. Nem célzottan kommunikáltak, hanem erőből nyomták mindenkinek ugyanazt. Magyar Péter sokkal ügyesebb volt.
• 52:00 Hogy védhetnénk meg magunkat a következő, hasonló autokratikus kísérlettől?
• 59:00 Alex Karp (Palantir) és a technofasizmus. A 444 cikke: Az atomkorszak véget ért, az elrettentés új korszaka az AI-ról fog szólni
• 61:00 Negatív modernizáció, a társadalom szöveteinek fölfeslése. Hogyan lehet új közösségeket építeni? Merre fejlődnek majd a Tisza-szigetek?

A hanganyagot most még csak a Belső Kör és Közösség előfizetői csomagok tulajdonosai érhetik el. Ingyenes változatot rövidesen. Fizessen elő a 444-re!

(Használati útmutatónk az előfizetős verziók kezeléséhez mindenféle podcastalkalmazásokban.)

Ugyanitt fölhívjuk szíves figyelmüket, hogy május 20-ig személyi jövedelemadójuk egy százalékával is támogathatják a szerkesztőséget!

Havasi Bertalan az RTL Híradónak nyilatkozott, és beszélt többek között arról, hogy „első ránézésre talán nem nagy ügy”, hogy Magyar Péter a minisztériumban szólt a rendőröknek, hogy kísérjék ki az épületből, de abban a pillanatban ő éppen még helyettes államtitkár volt, és szerinte a hivatalban lévő miniszterelnök nem adhat utasítást arra, hogy kidobják őt onnan, a munkavégzése helyéről.

Havasi elmondása szerint a szóváltás után visszament az irodájába, de nem várta meg a rendőrök érkezését.

„Azt gondoltam, hogy rohadtul megalázó lenne a számomra, hogyha jönnének a készenléti rendőrök, és pont amikor meg van nyitva a minisztérium a látogatók számára, akkor engem ott fülön foga vagy a földön húzva kipenderítenének a minisztériumból”, ezért úgy döntött, inkább hazamegy. Volt munkahelyére azóta se ment vissza.

Havasi egyébként feljelentést tett Magyar ellen, miután a hétvégi kormányzati épületbejárások alatt keveredett gatyánál kilógatós, kólás dobozos szóváltásba Magyar Péterrel, aki ezek után kirúgta.

Havasi az RTL-en keresztül azt üzente a miniszterelnöknek: „Higgadjon le, nyugtassa meg az idegeit és inkább kormányozzon.”

Azt is elmondta, hogy várja a felmentés idejére szóló, 6 havi fizetését. „Én nem ajánlom fel a kárpátaljai gyerekenek és senki másnak” – mondta.

Annyit aztán hozzátett, hogy ha közben lesz más munkája, akkor legfeljebb olyan kormánytisztviselők jogsegélyére fogja felajánlani, akik ott vannak ezekben a létező kabinetirodákban, és hetek óta várják, hogy pakoljanak vagy sem.

Amikor hétfőn Magyar Pétert a kormányülés utáni sajtótájékoztatón arról kérdezték, utaltak-e már Havasi Bertalannak, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy reméli nem, és ha rajta múlik, nem is fognak. A kormánybiztosokról és helyettes államtitkárokról pedig azt mondta, nem fognak mindenkit kirúgni, mert vannak közöttük szakmai és nem politikai kinevezettek is.

Havasi Orbán Viktorról is beszélt, azt mondta:

„Én továbbra sem szeretnék másnak dolgozni, csak Orbán Viktornak. Azt gondolom, hogy az úgynevezett nemzeti oldal (…) nem lehet meg Orbán Viktor nélkül, és nem a Fidesznek kell megújulnia, hanem Orbán Viktornak.”

Azt nem tudja még, mikor tud bekapcsolódni a munkába, de tárgyalt már arról, hogy hogyan tudna vele, neki dolgozni. Arra a kérdésre, hogy kommunikációs területen akar-e dolgozni, azt felelte:

„Nem mondom azt, hogy nagyon értek ehhez, a kommunikációhoz, igaz, hogy harminc éve csinálom, de sokszor még én sem értem, hogy mi miért van ebben a nagy kommunikációs katyvaszban. De azt egészen biztosan mondhatom, hogy máshoz nem értek, tehát szeretnék, igen”.

Az RTL arról is kérdezte, hogy Orbán Viktort miért kérdezhette alig a független sajtó. Azt válaszolta:

„mert ha megérkezik valahova a miniszterelnök, ahol 800-an várják már, és el kéne kezdeni a programot, akkor lehet, hogy nem fogunk 800 embert megvárakoztatni azért, hogy ön föltehesse a kérdéseit (…) Nem illeszkedik be a miniszterelnök programjába, van ilyen. És egyébként nagyon sokszor. És a miniszterelnök sokkal többet nyilatkozott volna, ha a körülmények, adott esetben az ott lévő szervezők, én engedik (…)” – szólt erre Havasi, aki szerint Orbán szinte kivétel nélkül mindig azt mondta, hogy „jöjjenek”.

Emberölés miatt indított eljárást a rendőrség, miután kiesett egy negyedik emeleti lakásból egy 17 éves lány Szentlőrincen – közölte a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrségre reggel érkezett bejelentés arról, hogy egy szentlőrinci lakásból kiesett egy lány, akit a mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel vittek kórházba. A 17 éves fiatal nem sokkal később elhunyt, írták.

Az eset tisztázása jelenleg is tart, de tekintettel arra, hogy az idegenkezűség nem zárható ki, a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság emberölés miatt indított eljárásban vizsgálja a haláleset körülményeit.

A címlapkép csak illusztráció.

„Dr. Répássy Róbert vagyok, 1995 óta ügyvéd.” Így kezdődik az a részletes szakmai önéletrajz, amit a Facebookon tett közzé az exállamtitkár. Hogy miért volt erre szükség, arra nem tett utalást, esetleg az utolsó mondatban elrejtett születési dátum adhat kapaszkodót, miszerint ma (a posztja napján) van a születésnapja, de nem tartjuk kizártnak, hogy a választási vereség utáni életre igyekszik felkészülni némi önreklámmal.

Répássy hosszan részletezi, hogy ő igazából ÜGYVÉD, mindig is az volt, négyszer említi ezt a szót, sőt, az egész családja is ÜGYVÉD. Jó, azért a kormányzatban is dolgozott, csupa fontos és jó dolgot csinált természetesen, új BTK, új PTK, ilyen főosztály, olyan bizottsági elnökség.

A szövegben elbüszkélkedik azzal, hogy igazságügyi miniszterhelyettes volt, a kegyelmi főosztályon is dolgozott, ő irányította az áldozatsegítési, pártfogási területet, tagja volt a kormány emberi jogi munkacsoportjának.

Na, de akkor lássuk, mi maradt ki az alternatív önéletrajzok mesterének tökéletesre csiszolt műalkotásából!

Például az a szó, hogy Fidesz. Meg az a név, hogy Orbán Viktor. Esetleg az, hogy az IM kegyelmi főosztálya olyan szintű emberi és politikai elkúrást nyomott le, hogy az a történelemkönyvekbe is bekerül. Vagy nézzük a kormány áldozatsegítési munkáját? Az sem volt rossz. Emberi jogok? Na, az meg egyenesen óriási volt a melegek és menekültek kezelésével, meg az egész nagytakarítási törvénytervezettel. Az igazságügyiminiszter-helyettesség meg biztos az elhíresült Tuzson-jelentés óta jelenthet óriási presztízst az ügyvédek között.

Aki szeretné még nézegetni, mi maradt ki az önéletrajzából a DPK-s fellépéstől a nagytakarítási törvény parlamenti vitájában való felszólaláson át a szivárványos zászló tilalmáig, az itt válogathat.

„Hankó Balázsnak azonnal távoznia kell a parlamentből és a közéletből is” – fél nap különbséggel ezzel az üzenettel állt elő Nagy Ervin, a Tisza Párt parlamenti képviselője, valamint Molnár Áron színész-aktivista. Utóbbi az általa vezetett YouTube-csatorna egyik április végi műsorában robbantotta ki az NKA-botrányt, amelynek továbbra sem látszik a vége.

A két szereplő egymástól függetlenül olyan dokumentumokat tett közzé a saját Facebook-oldalán, amelyek szerint a 790-es számú „titkos” kollégium egyik legnagyobb, 500 millió forintos támogatásáról, amely Mága Zoltán körüli körökben landolt

1. Hankó Balázs egykori kulturális miniszter és az NKA elnöke nemcsak tudott, hanem a kérelmet az ő támogatásával továbbították a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőhöz (NKTK) közvetlenül a Kulturális és Innovációs Minisztériumból.
2. A levél címzettjei között Krucsainé Herter Anikó, az NKTK főigazgatója mellett ott volt az azóta alelnöki posztjáról lemondott Bús Balázs is.
3. A dokumentumok szövege ráadásul nyíltan pártpolitikai célokat említ: Mága az áprilisi választásokkal összehangolt programokról ír, kifejezetten a Fidesznek kedvező településeken, az ellenzéki, mocskosfideszező művészek ellensúlyozását célzó eseményekkel, meghatározott demográfiai csoportokra szabva.

A később részletesen is bemutatandó dokumentumok azért különösen érdekesek, mert több ponton is szembemennek Hankó Balázs korábbi nyilatkozatával. A fideszes politikus az ATV Egyenes Beszéd című műsorában – ahol Rónai Egon a botrányos kifizetésekről kérdezte – következetesen tagadta, hogy a pályázatok ne nyílt formában zajlottak volna. Amikor pedig szóba került az 500 millió forintos támogatás, még a kedvezményezett cég, a Novo Studium Kft. neve sem tűnt ismerősnek számára. A bujtatott kampányfinanszírozás lehetőségét firtató kérdéseket pedig azzal hárította el, hogy „a művészet ízlés kérdése”.

Nagy Ervin, a Tisza Párt képviselője szerint Hankó Balázs büntetőjogi felelőssége is felmerülhet, ha bebizonyosodik, hogy 500 millió forint közpénzt azért juttattak Mága Zoltán köreihez, hogy a Fidesz mellett kampányoljanak. Nagy a videója végén arról beszélt, hogy ennek kivizsgálása már a nyomozóhatóságok feladata, amelyeknek állítása szerint átadta a bizonyítékokat is. „Vége van annak, hogy következmények nélküli ország legyünk” - mondta.

Egy pályázat a választási sikerért

Mága Zoltán – aki Orbán Viktor szüleinek, de Donald Trumpnak is húzta már a nótát, amellett, hogy a külföldi fellépései miatt diplomata-útlevelet is hozzávágtak – 2022 és 2026 között összesen közel 3,3 milliárd forint támogatást kapott a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól - ezt a Telex tudta meg a napokban közérdekű adatigényléssel. Ehhez jönnek még azok a források, amelyek az NKA vitatott, úgynevezett 790-es kollégiumán keresztül jutottak a NER-hez szorosan kötődő hegedűművész környezetéhez.

Az 500 millió forintos támogatás két irányból is megtalálta a Fidesz kongresszusain rendszeresen fellépő érdemes művészt. Egyrészt a fotósaként és projektmenedzsereként ismert személy cégéhez került ekkora összeg, másrészt szintén félmilliárdot nyert el egy frissen alapított cég, a Novo Studium Kft.-n keresztül is. A tavaly szeptemberben alapított vállalkozásnak papíron nincs köze Mága Zoltánhoz, a Telex és a Népszava azonban több személyi kapcsolatot is feltárt Auer Éva, a cég tulajdonosa és a prímás között. A két fél ráadásul ugyanarra a pályázati célra kért támogatást.

A hegedűművész kérelmének egy rövidebb részletét Nagy Ervin tette közzé a Facebook-oldalán, míg a több mint tízoldalas dokumentumból egy hosszabb részlet Molnár Áron oldalán jelent meg.

A szuggesztív, „Országos közösségi és jótékonysági koncertsorozat a nemzeti összetartozásért és a 2026-os választások sikeréért” címet viselő, Hankó Balázsnak címzett szöveg pedig egyáltalán nem rejti véka alá, mire is kell a pénz.

A dokumentum szerint „a 2026-os választások tétje történelmi”, ezért „a kultúra és a közösség ereje stratégiai jelentőségű”. A pályázat azt is állítja, hogy „a baloldal tudatosan próbálja megnyerni magának a művésztársadalmat”, és ha „nem lépünk időben, művészeinket az ellenzék saját céljaira állítja”.

Erre válaszul vetik fel egy országos koncertsorozat megszervezését, amelynek célja a „magyar vidék – különösen a hátrányos helyzetű térségek és falvak – megszólítása és megerősítése közösségi élményeken keresztül”.

A szöveg a célcsoportról is meglehetősen nyíltan fogalmaz: elsősorban „cigány szavazókat, időseket és politikailag bizonytalanokat” akarnának megszólítani az eseményekkel. A rendezvények emellett „lehetőséget biztosítanak országgyűlési képviselőjelöltek és polgármesterek személyes részvételére és felszólalására”, hogy közvetlen kapcsolatot építhessenek ki a választókkal.

A kérelem szerint az 500 millió forintos támogatásból 50–200 koncert jön ki, amelyekkel személyesen több mint 100 ezer embert, a közösségi médián keresztül pedig további milliós nagyságrendű közönséget érnének el.

Aki tovább mazsolázgatna a szövegben, az alábbi képre kattintva olvashatja el teljes terjedelmében:

Hogy a koncertsorozat végül milyen formában, kiknek a részvételével és egyáltalán megvalósult-e, az további feltárást igényel. Az NKA belső működésére rálátó forrásunk szerint ugyanis a programról szóló beszámoló hozzájuk egyelőre nem érkezett meg.

Forródróton a minisztérium és az NKA

A másik dokumentum, amely Nagy Ervin és Molnár Áron Facebook-oldalán is nyilvánosan elérhető azt mutatja, hogy a NER-hez szorosan kötődő prímás kérvényét közvetlenül a minisztériumból továbbították az állami pénzosztó szervezet, az Nemzeti Kulturális Alap felé.

A dokumentum szerint a levelet dr. Koczos Nóra, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kabinetfőnöke küldte tovább 2025. júliusában Krucsainé Herter Anikónak, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő vezetőjének. Krucsainé az elmúlt napokban az Indexnek adott interjúban próbálta magyarázni a botrányos támogatások körüli ügyet.

„Tisztelt Főigazgató Asszony!
Kedves Anikó!

A megbeszéltek szerint küldöm Mága Zoltán kérelmét, amelyet Miniszter úr támogat.
Kérem szíves visszajelzésed arra vonatkozóan holnap munkaidő végéig, hogy milyen rendelkezésre álló forrásaink vannak, illetve hogyan, mely forrásból lehetne biztosítani a támogatási igényt.

Köszönettel,
Nóri"

A címzettek között az NKA részéről Bús Balázs neve is szerepel.

Kikötött a hantavírussal fertőzött holland tengerjáró Rotterdamban. Az út utolsó szakaszán már csak a hajó legénysége tartózkodott a fedélzeten, miután az összes utas május 10. és 11. között leszállt a Kanári-szigeteken.

René de Vries, a rotterdami kikötő vezetője azt mondta, hogy 25, ellátással és műholdas kommunikációval felszerelt mobilház áll majd rendelkezésre, hogy a legénység tagjai önkéntes karanténba vonulhassanak.

De Vries szerint a kikötő 10 nappal ezelőtt kapott kérelmet a tengerjáró kikötésére, és miután egyeztettek a regionális egészségügyi szolgálattal, beleegyeztek, hogy fogadják a holland zászló alatt közlekedő hajót. De Vries szerint most, hogy a hajó kikötött, „megfelelően megtisztítják, aztán ismét útnak indulhat”.

A hajón három ember vesztette életét, ketten bizonyítottan hantavírus okozta fertőzésben. A kanadai hatóságok vasárnap újabb esetet erősítettek meg, ezzel 11-re nőtt a fertőzöttek száma a tengerjáró utasai között.

Pénteken az Egészségügyi Világszervezet, a WHO azt közölte, hogy nyolc esetet igazoltak, további kettő pedig gyanús.

Yvonne van Duijnhoven, a GGD Rotterdam-Rijnmond igazgatója szerint a hajó orvosa és ápolója mintákat vett a fedélzeten. Ezeket a hajó érkezésekor megvizsgálják, hétfő délután pedig további teszteket végeznek annak ellenőrzésére, hogy a legénység tagjai megfertőződtek-e hantavírussal. Az Egészségügyi Világszervezet 42 napos izolációt javasolt azoknak, akik elhagyják a Hondiust. (BBC)

Az előfizetők (de csak a Belső kör és Közösség csomagok tulajdonosai!) már szombat hajnalban hozzájutnak legfrissebb epizódunk teljes verziójához. A hétfőn publikált, ingyen meghallgatható verzió tíz perccel rövidebb. Itt írtunk arról, hogy tudod meghallgatni a teljes adást.

Az új kormány brutális túlkapásait máris csodálatra méltó kíméletlenséggel nyakoncsípő műsorunk ezúton visszautasítja a sokmilliárdos állami támogatásokat.

• 00:00 Tartalomjegyzék. Köszönjük, ha a 444-nek adod adód 1 százalékát!
• 02:18 Mi lesz itt az üzleti modell? Nemzeti sajtóalap. A hivatkozott médiaügyi podcast. Ki rakja le a talpfákat a GYSEV vonatainak? Ki épített stadiont Azahriahnak?
• 08:26 Kifelé az állammal az élsportból és a mezőgazdaságból! Az ibérico sertés és a pármai sonka versenyképessége. Nem kérünk minőségi hangjátékokat!
• 13:30 Kösz, nem kérjük a közvetítési jogokat. Az állami pénz káros hatása a magyar sportra. Lehet írni az internetre honorárium nélkül is. Gómezre, kultúrára vagy vécépapírra költsünk? Mága Zoltán 3,3 milliárdja.
• 18:31 Járadékvadászati világkiállítás. Robert Fico feltámadása. Hány párt a Tisza? Az Orbánban maradt ütés. Dopemanizálódás ás gyurcsányosodás.
• 22:46 Gazdasági ciklusok és Orbán visszatérései. Roubini, aki a múltkorit megjósolta. A Kapitány-Hegedüs-összecsapás. A maga alá gyűrés veszélyei. Malthus, Schmitt, Burke, Gramsci, Kohn.
• 28:13 A kormányt a háttérből irányító három erő. Kirándulás a parlamentbe. Meddig lehet nézni az abszolút filmszínházat?
• 32:34 Lázár János megalázása. Mikor mehetünk a Karmelitába? Hatvanpusztával mi legyen? Hodász atya, az asszertivitáskócs. Gianni, a fideszes nyertes. A türkizes arc Orbán elé borul.
• 37:04 Winkler Róbert tovább oktatja az irakiakat a gasztronómiájukra, majd a Tiszától visszakapja a motorja kulcsát.
• 42:16 Magyar-fasizmus az immerzív cirkuszművészet ellen. A vadállatok miniszteri betiltása. Amikor a fél Nyugatit a bohócoknak akarták adni. Várjuk a miniszteri interjúkat.
• 46:46 A túlértékelt zuhanyrózsa. Donald Trump a demokrata zuhanyrózsák ellen.
• 49:06 Miből tudott kilépni Niedermüller Péter? Gyurcsány Ferenc, a rendszerváltás nyertese, de nyomorog. Amikor Gyurcsány lemondta a 444-előfizetését.

45 milliárd forintos összegű, négyéves keretszerződést kötött az országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) a saját többségi tulajdonában álló Alföldi Nyomda Zrt.-vel – írja a G7.

Az április végén aláírt megállapodás értelmében a következő négy évben az Alföldi nyomtathatja, illetve szállíthatja a tankönyveket a Kellónak. A beszerzésre még márciusban írták ki a tendert, amelyre kizárólag az Alföldi Nyomda adott be ajánlatot. A cég ugyanakkor négy alvállalkozót is megjelölt: három másik nyomdát és egy szállítmányozó vállalkozást. Utóbbira azért volt szükség, mert a végül április 23-án aláírt szerződés szerint a legyártott könyvek helyszínre szállítása is a nyertes (illetve egyedüli) ajánlattevő feladata.

A G7 szerint az aláírt 40 milliárdos keretösszeg a korábbi hasonló tenderekhez képest sok, és egyébként 2020-ban ennek alig fele, 20,8 milliárd volt a keretösszeg. Ahhoz képest is sok a keretösszeg, hogy legutóbbi lezárt évében, 2024-ben a társaság 13,8 milliárd forintos árbevételt ért el, amelyből 7,9 milliárd származott a Kellótól.

A közbeszerzési kiírás szerint a 45 milliárdos keretösszegből az Alföldi Nyomdának várhatóan évi 1000-1500 különböző tan-, illetve egyéb könyvet kell nyomtatnia, illetve leszállítania évente 13,5, azaz a négy év alatt összesen 54 millió példányban.

Az Alföldi Nyomda már az állami tulajdonszerzés előtt is részt vett a tankönyvbizniszben, sőt a felvásárlásról és a nagy állami keretszerződésről párhuzamosan tárgyaltak. A cég állami felvásárlását néhány nappal azután jelentették be, hogy az Alföldi egy konzorcium vezetőjeként aláírta a 20 milliárdos megbízást, amely akkoriban a nyomdapiac egyik legjobban fizető munkájának számított.

Szakértők megtalálták annak a négy olasz búvárnak a holttestét, akik egy Maldív-szigeteki barlangban tűntek el, a következő pár napban megpróbálják kiemelni őket – írja a Guardian.

Szerdán öt olasz búvár mélytengeri merülés közben tűnt el, csütörtökön egyikük holttestét megtalálták 62 méteres mélységben, egy víz alatti barlangban, Alimathaa-sziget közelében, a Vaavu-atollon. Később aztán a keresés is tragédiába torkollott, egy katonai búvár is életét vesztette.

A mentők most megtalálták négy olasz búvár holttestét egy atoll egyik víz alatti barlangjának mélyén a Maldív-szigeteken, négy nappal azután, hogy eltűntként jelentették őket. A keresés azt követően indult újra, hogy korábban felfüggesztették a katonai búvár halála miatt, aki egy veszélyes bevetés során próbálta elérni őket.

Az Indiai-óceáni szigetország kormánya hétfőn megerősítette, hogy a holttesteket három finn búvárszakértő észlelte a barlang legbelső részében, a helyi rendőrség és a hadsereg támogatásával. A három finn búvár, akik a mély- és barlangi búvárkodás szakértői, vasárnap érkeztek meg a Maldív-szigetekre.

„Ahogy azt korábban is feltételeztük, a négy holttestet a barlangban találták meg, de nemcsak egyszerűen a barlangban, hanem jóval bent, a barlang harmadik szakaszában, amely a legnagyobb rész” – mondta Ahmed Shaam kormányszóvivő. Azt mondta, a négy holttest „nagyjából együtt” helyezkedik el. „A terv az, hogy holnap megpróbálnak két holttestet kiemelni, majd feltehetően a másik kettőt a következő napon” – mondta Shaam a médiának küldött hangüzenetben.

Egy ötödik olasz, egy búvároktató holttestét korábban a barlangon kívül találták meg. Az olasz külügyminisztérium szerint az öten csütörtökön egy nagyjából 50 méter mélységben lévő barlangot tártak fel a Vaavu-atollnál. A Maldív-szigeteken a szabadidős búvárkodás mélységhatára 30 méter.

Az elsőként érkező csapatok már lemerültek, hogy azonosítsák és megjelöljék annak a barlangrendszernek a bejáratát, ahol az olaszok eltűntek. A halálesetek oka továbbra is vizsgálat alatt áll.

A Médiafórum Egyesület munkaanyagot készített arról, miképpen lehetne kialakítani – illetve előbb elkezdeni a párbeszédet a kialakításról – a sajtószabadság és a médiapiac új kereteit. Mi legyen a médiatörvénnyel, a közmédiával, milyen módon érdemes védeni a sajtószabdságot, a demokratikus nyilvánosságot? A Médiafórum Egyesületet független szerkesztőségek – a Partizán, a Magyar Hang, az Átlátszó, a Direkt 36, a Magyar Narancs, a 444 (valamint a Lakmusz és a Qubit) – alapították egy éve.

Az alábbiakban közöljük az egyesület munkanyagának rövid összefoglalóját.

A sajtószabadság és a médiapiac új keretei Magyarországon

Szabad média nélkül nincs működő demokrácia. A megújuló magyar köztársaságban olyan keretrendszernek kell megvalósulnia, ami biztosítja a média szabadságát, támogatja a független sajtó fenntarthatóságát és kizárja egy újabb propagandagépezet létrejöttét. Magyarországon soha többé ne forduljon elő, hogy a kormányzat és az állam eltitkolja a sajtó – és így a polgárok – elől, hogy mit és miért csinál, mire mennyi pénzt és hogyan költ el. Magyarországon soha többé ne forduljon elő, hogy újságírókat inzultálnak, lehallgatnak vagy közpénzből finanszírozott kampányokban hazaárulónak bélyegeznek.

Alapelvek

• A kormányzat aktívan támogassa a sajtószabadságot — azzal is, amit tesz, és azzal is, amit nem tesz.
• Átláthatóság és számonkérhetőség: a közérdekű adatok legyenek hozzáférhetők, a közmédia és a nemzeti hírügynökség az egész társadalom érdekében működjön.
• A kormányzat törekedjen a plurális, az államtól független médiapiac megerősítésére; alkalmazza az uniós médiaszabadság-rendeletet; legyen aktív partner az óriásplatformokat szabályozó erőfeszítésekben.
• Az állam jelenléte a hirdetési piacon legyen korlátozott, átlátható, és ne torzítsa a piacot.

A legfontosabb ajánlások

• A közmédia újragondolása: a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA átvilágítása, majd független, pártatlan, takarékos közszolgálat kialakítása, amely csak ott vállal szerepet, ahol a piac és a nonprofit szektor nem. Felső vezetőit egyértelmű szempontrendszer szerint, nyilvános pályázaton kell kiválasztani.
• Új nemzeti hírügynökség: az MTI/MTVA mint a nyilvánosság alapinfrastruktúrája újraépítendő. A megújuló hírügynökség legyen pártatlan és kiegyensúlyozott; szolgáltatásai legyenek korszerűek és megfizethetők.
• Új médiaszabályozás és új médiahatóság: a print és online média kerüljön ki a hatóság hatásköréből; a szabályozás egésze legyen összhangban az európai médiaszabadság-rendelettel. A hatóság vezetőit nyilvános pályázaton válasszák ki.
• Állami hirdetési piac visszaszorítása: a kormányzati és állami szervek jelentősen csökkentsék reklámpiaci jelenlétüket; legyen vége a leplezett finanszírozásnak és a propaganda közpénzből való táplálásának.
• Adózási ösztönzők: az online médiaelőfizetések áfája csökkenjen a nyomtatott napilapokéra; az 1+1% szja-felajánlás bővüljön 1+1+1%-ra, amelyből az új sáv dedikáltan a független médiumoknak adható. A reklámadó végleg szűnjön meg.
• Közérdekű adatok és újságírói hozzáférés: a jogszabályok és a gyakorlat felülvizsgálata. Valósuljon meg az átláthatóság aktív biztosítása, az adatkérések érdemi teljesítése.
• Személyiségi jog és adatvédelem: a sajtóellenes visszaélésekre lehetőséget adó szabályok és a gyakorlat felülvizsgálata és megváltoztatása. Készüljön el a jogszabály, ami kizárja az adatvédelemmel való nyilvánosságellenes visszaéléseket.
• Globális platformok kérdése: a Facebookkal és a többi óriásplatformmal való viszony új alapokra helyezése a hazai médiaiparral szövetségben, az európai szabályozási eszközök kihasználásával.

Záró gondolat

A korábbi időszak jogsértéseit fel kell tárni és dokumentálni, az elkövetőket felelősségre kell vonni. A valódi garancia azonban nem egyetlen jogszabály, hanem az alkotmányos hatalomgyakorlás helyreállítása és a kormányzat-média közötti hosszú távú, egymás demokratikus szerepét tiszteletben tartó együttműködés.

Az egyesület teljes munkaanyaga megtalálható itt.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hétfőn visszavonta az „aranykonvoj” legénységével, a 7 ukrán magánszeméllyel szemben elrendelt kiutasítást, valamint a 3 éves beutazási és tartózkodási tilalmat – írta az őket képviselő Horváth Lóránt ügyvédi iroda.

A hatóság annyit közölt, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal az elfogáskor tett javaslatát a továbbiakban nem tartja fenn”, ezért megszűnt a kiutasítás jogalapja.

A pénzt szállító ukrán Oscsadbank munkatársait a TEK még márciusban tartóztatta fel, a pénzszállítókat bilincsben és fordított símaszkban vitték be kihallgatásra, ügyvédjük nem volt, az ukrán konzult sem engedték be hozzájuk. Az ukránok csaknem harminc órát töltöttek bilincsben, végül Záhonynál kiutasították őket az országból.

Az ügyvédi iroda a kiutasító döntést a Fővárosi Törvényszéken támadta meg, a közigazgatási perek még folyamatban vannak. Korábban a lefoglalt szállítmányt is visszaadták. A szállítmány 35 millió euró és 40 millió dollár készpénz és 9 kilogramm arany volt. A NAV pénzmosás gyanúja miatt indított eljárást, miközben az ukránok szerint minden szabályosan történt. Közben az Orbán-kormány szereplői próbálták az ügyet a Tisza Párthoz kötni, és azt sugallták, ennek köze lehet a párt finanszírozásához, és törvényt is hoztak a vagyon Magyarországon tartására. Az akciót az ukránok zsarolása is indokolta Lázár János egy nyilatkozata szerint.

A 27 milliárd forintnyi pénzt és aranyat végül május elején adták vissza Ukrajnának.

• Április 12. óta a magyar irodalom is új lendületet kapott.
• Ennek a legfrissebb bizonyítéka az a helyreigazító szöveg, amit Pócs János tett közzé egy videós poszt első kommentjeként.
• Modern prózáról van szó, így szinte természetes, hogy a szöveg szerzősége homályos: bár Pócs publikálta és egyes szám első személyben írták az ő nevében, ő azt állítja, hogy a valódi szerzője Ruszin-Szendi Romulusz.
• De te csak dőlj hátra és engedd magadba ezt a 10 sort, amit, ahogy van, de lehetne tenni egy időkapszulába, hogy a Jövő Magyarjai megtudhassák, milyen volt a 2026-os rendszerváltás.

Ha hihetünk Pócs Jánosnak, akkor az alábbi helyreigazító szöveget, melynek közzétételére jogerős bírósági ítélet kötelezi a fideszes politikust, Ruszin-Szendi Romulusz előre megírta neki. (A jó hír az, hogy teljesen mindegy, ki a szöveg szerzője, az annyira csodálatos. A helyreigazításokat meg tényleg gyakran írják meg maguk a felperesek. Az ítélet szerint Pócsnak 5,5 milliót kell fizetnie és közzétennie a bocsánatkérést. Emiatt a gyalázkodó bejegyzése miatt.)

A helyreigazító szöveg a rövid megszólítás után összesen 2 mondatból áll. Az első, nyolcsoros mondat annyira hibátlan, hogy Krasznahorkai László az irigységtől sárgulva lépne be a Zebra Digitális Polgári Körbe, hogy ő is tudjon ennyire tökéleteset:

„Tisztelt dr. Ruszin-Szendi Romulusz Úr! A Facebook oldalamon 2025. június 30-án »Zsír akció« címmel megjelent videós posztomban tett azon magatartásom miatt, mely szerint egy megperzselt sertésre írt »Ő volt a soros Romulusz« felirattal Önt egy levágni való sertéshez hasonlítottam, és egy »Friss liba zsír«, »Friss kacsa zsír«, »Friss mangalica zsír« feliratú zsíros vödör mellett elhelyezett »Akciós Romulusz zsír« feliratot és egy rajzolt elhízott férfi fejet ábrázoló címkét tartalmazó zsíros bödönt mutattam be, és ezáltal Önt elhízott állatokhoz, állati zsiradékhoz hasonlítottam, megsértettem az Ön becsülethez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát, sajnálkozásomat fejezem ki. Az elkövetett, jogerős bírósági ítélettel is megállapított jogsértésért szíves elnézését kérem, és vállalom, hogy a jövőben tartózkodni fogok a személyiségi jogait sértő magatartás tanúsításától.”

Elképesztő, mindannyian örülhetünk, hogy pont most élünk. Amikor azt a fordulatot olvastam, hogy „videós posztomban tett azon magatartásom miatt, mely szerint”, újra a Lenti laktanyában találtam magam 1988 telén, amikor betereltek minket a csapatművelődési otthonba, ahol végignézhettük a kommunista rendszer talán utolsó koncepciós perének „tárgyalását”, amit a művház színpadán celebráltak. A per tárgya egy hónapok óta a laktanya valamelyik vécéjének egyik zuhanyfülkéjében - katonai nyelven: vizesblokkjában - nevelt kacsa liba, illetve egy miatta elcsattant pofon volt. Miután az egyik félmeztelen sorkatona, aki tusolni érkezett, de már az eleve értelmetlen próbálkozás legelején szarba lépett, szóvá tette a kacsa libafost, a kacsa liba gazdája megpofozta őt. Amiből azért lett per, mert a megpofozott szőrszál- vagyis kacsatollhasogató katonai rangja tizedes volt, a pofozóé meg sima honvéd. Az elöljáró brutalizálása pedig főbűnnek számít a hadseregben. A fentihez hasonló mondatok akkor hangoztak el, amikor a színpadon ülő, a magyar nyelvvel birkózó katonai ügyész megpróbálta megmagyarázni, hogy annak ellenére ítélik éppen fél vagy egy év katonai börtönre a láncon elővezetett szerencsétlent elöljáró megverése címén, hogy az általa megtámadott katona csak alsónadrágot viselt - vagyis nem hordott rangjelzést -, és a konfliktus közben még saját állítása szerint sem került szóba, hogy mi lenne a beosztása.

Ez a helyreigazítás pedig bőven van olyan szórakoztató, mint a mi kacsaperünk volt, amihez minden érintettnek szívből gratulálok.

Update: a cikk első verziójában kacsáról írtam, de több katonatársam is libára emlékszik

Shakira visszakaphat több mint 60 millió eurót a spanyol adóhatóságtól, miután a spanyol központi büntetőbíróság hétfőn kimondta, hogy jogtalanul kötelezték utólagos adófizetésre és bírságolták meg.

A popsztárról még 2021-ben mondta ki a spanyol központi gazdasági közigazgatási bíróság, hogy köteles 55 millió eurót fizetni az adóhatóságnak, mert 2011-ben már Spanyolországban élt, mégsem ott fizetett személyi jövedelemadót bevételei után.

Az akkori döntés ellen Shakira fellebbezett, amelynek a központi büntetőbíróság most helyt adott, és megsemmisítette az öt évvel ezelőtti ítéletet.

A központi büntetőbíróság szerint az adóhatóság nem tudta bizonyítani, hogy 2011-ben az énekesnő – állításával ellentétben – több mint 183 napig tartózkodott a dél-európai országban, amely az adófizetési kötelezettség törvényi feltétele.

Az adóhatóság korábban azzal érvelt, hogy Shakira akkor már kapcsolatban volt Gerard Piqué-vel, az FC Barcelona focistájával.

A bíróság most viszont úgy látta: 2011-ben „nem létezett jogilag elismert családi egység” kettejük között, mivel nem voltak házasok, és nem voltak közös kiskorú gyerekeik sem.

A hétfőn hozott ítélet arra kötelezte az adóhatóságot, hogy visszafizesse az adó és a bírság összegét a kamatokkal és a perköltséggel együtt, amely az első becslések szerint meghaladja a 60 millió eurót.

A központi büntetőbíróság döntése nem jogerős. Az EFE spanyol hírügynökség értesülése szerint az adóhatóság fellebbezni fog az ítélet ellen.

„Soha nem történt csalás, és maga az adóhivatal sem tudta soha bebizonyítani az ellenkezőjét, egyszerűen azért, mert nem volt igaz” – fogalmazott a döntést követően kiadott közleményében a kolumbiai sztár.

Mint írta, nyolc éven át bűnösként kezelték és el kellett elviselnie a brutális nyilvános megszégyenítést, a hírneve lerombolására irányuló szervezett kampányokat, amelyek az egészségét, családja jólétét is befolyásolták.

„Legnagyobb kívánságom az, hogy ez az ítélet precedenst teremtsen az adóhivatal számára, és szolgálja a névtelen polgárok ezreit, akiket nap mint nap bántalmaz és összetör egy olyan rendszer, amely feltételezi a bűnösségüket, és arra kényszeríti őket, hogy bizonyítsák ártatlanságukat” – hangsúlyozta.

A központi büntetőbíróság mostani határozata nem befolyásolja azt a már lezárt büntetőeljárást, amely kimondta, hogy az énekesnő 14,5 millió euró értékű adócsalást követett el 2012 és 2014 között. Shakira akkor egyezséget kötött az ügyészséggel, beismerte bűnösségét és elfogadta a kiszabott 7,8 millió eurós bírságot is.

Az énekesnő azóta különvált az egykori labdarúgótól, és gyerekeivel együtt 2023-ban Miamiba költözött. (MTI)

„Az elmúlt 16 év egyik legsúlyosabb pillanata az volt, amikor Móra Veronikát készenléti rendőrök kísérték haza az Ökotárs Alapítványnál tartott házkutatás után, hogy aztán az otthoni laptopját is lefoglalják. Mindezt néhány héttel azt követően, hogy Orbán Viktor elmondta az illiberális demokráciáról szóló hírhedt beszédét, amelyben a magyar civilek egy részét külföldről fizetett politikai aktivistáknak nevezte”

– kezdte a vasárnapi Facebook-posztját a Telex újságírója, Fábián Tamás, aki az Orbán-rendszer bűneivel kapcsolatban felvetette a fideszes média felelősségét is.

Elismerve, hogy az egykori Heti Válasz munkatársai „a NER 2018 utáni korrupciógyanús ügyeinek feltárásában fontos munkát végeztek, a Válasz Online léte pedig hozzátesz a hazai nyilvánossághoz”, Fábián felidézte, hogyan indították el a később egyre tébolyultabbá váló sorosozást a Heti Válaszban:

„Az Oroszországból importált civilek elleni hergelést 2013-tól pörgették egyre intenzívebben az Orbán-kormányok, a hatalmi gépezet megindulásához pedig hathatós segítséget kaptak a baráti médiájuktól. Ebben a témakörben mérföldkőnek számított a 2013. augusztus 15-i Heti Válaszban megjelent »Soros, nyiss nekem tért…« című anyag, amely szerint addig mindössze néhány »tényfoszlány« támasztotta alá a Soros György politikai befolyásáról szóló vélekedéseket, azonban a lap saját listákkal igyekezett bizonyítani a Magyarország elleni nemzetközi »összeesküvés« valódiságát.”

A címlapon azzal vezették fel a leleplezést, hogy balliberális civilek vannak Soros hálójában, akiket a befektető a magyar kormány ellen küld, hogy aztán a cikkben is »az Orbán-kormány utcai ellenzékéhez tartozó lobbicsoportokról«, »Soros György kitartottjairól«, »politikailag is hiperaktív« LMBTQ jogokkal foglalkozó szervezetekről írjanak.

A szerző, Bódis András azt is megjegyezte a Norvég Civil Alapról, hogy »mindemellett létezik egy uniós pótkasszaként, kvázi közpénzközvetítőként működő alap, ahol a támogatások elosztásában szintén kiemelt szerep jut a Soros-stábnak«. A cikkben két listát tett közzé a Heti Válasz. Az egyiken azokat gyűjtötték össze, akik támogatásban részesültek a Nyílt Társadalom Alapítványtól, a másik táblázat címe pedig úgy szólt, hogy »Soros-kompatibilis szervezetek részesülése a Norvég Civil Támogatási Alapból«.

Bódis cikke nyomán lendületet vett a teljes államapparátus, a kettő közötti összefüggésről pedig azért sem túlzás beszélni, mert amikor a 444 kikérte a kormánytól a problémásnak bélyegzett civilek feketelistáját, akkor a Heti Válaszból kimásolt táblázatot küldték el nekik a Miniszterelnökségről. Nem ez volt az egyetlen ilyen alkalom, amikor például Lázár János helyettese kiállt és »szervezett csalásról« és »üldözendő bűncselekményekről« beszélt, akkor kijelentéseit ismét egy Heti Válasz cikkre alapozta. A »Fordulat norvégügyben: neves világcég igazolja Lázár Jánost« című cikket is Bódis jegyezte, annak tartalmát pedig az érintettek később cáfolták.”

A Válasz Online szerkesztőségének azok a tagjai, akik a 2010-es évek elején az elődlapnál dolgoztak, a Facebook-oldalukon reagálva azt írták:

„Fábián Tamás igazat ír. Még akkor is, ha természetesen fogalmunk sem volt róla, hogy az akkori kormánypárt erre bármilyen kampányt akar építeni. Nem beszélték meg velünk az urak sem a Készenléti Rendőrség bevetését, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal akcióit. A kormány folyamatosan csavarta egyre szélsőségesebbre a gyűlöletpolitikát.

Elfogadjuk, hogy számvetéses időszak van. Azt is tudjuk, hogy 2026-ból visszanézve nehéz elhinni, hogy 2013-ban számunkra elképzelhetetlen volt, ami a cikk megjelenését követően a civilekkel történt. Olyannyira, hogy az Ökotárs Alapítvány elleni hatósági fellépés másnapján(!) azt írtuk: »Nevetséges, túlzó és elfogadhatatlan a rendőrség tegnapi eljárása. A látszat mindenképpen az, hogy a kormány el akarja tiporni, meg akarja félemlíteni a neki nem tetszőket.«

Azzal is takarózhatnánk továbbá, hogy az ország mai miniszterelnöke nálunk nyolc-kilenc évvel később szakított a NER-rel. Ám az ilyen tekervényes szövegekből már nekünk is elegünk van. Inkább őszintén bocsánatot kérünk mindenkitől, akit bármely korábbi cikkünk alapján ért igaztalan Fidesz-bosszú. Pláne, hogy minket is a 2014-2015 utáni cikkeink alapján ért igaztalan Fidesz-bosszú: 2018-ban eltörölték alólunk a Heti Választ.

Tehát még egyszer: bocsánat, sajnáljuk!”

Felbőszült tehéncsorda támadott meg egy idős osztrák házaspárt, akik egy legelőn túráztak volna keresztül Oberlienz község mellett – írja helyi lapok alapján a Telex.

A 67 éves nő a helyszínen meghalt, a 65 éves férfit súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A rendőrség még vizsgálja a baleset körülményeit.

Ausztriában csaknem minden évben vannak halálos kimenetelű tehéntámadások. Legutóbb tavaly augusztusban támadott meg egy csorda egy házaspárt a Dachstein-hegységben, az egyik menedékház előtt. A támadásban a férfi meghalt, a nő súlyosan megsérült. Egy elemzés szerint 2005 és 2023 között 86 tehéntámadás történt 112 ember ellen, ebből 3 volt halálos. 93 megsérült, de volt, aki menekülés közben. 17 ember megúszta sérülés nélkül. A halálos baleseteknél volt kutya az áldozatokkal. A túrázók provokatív viselkedése miatt is bekövetkeztek támadások.

„Azt hiszem, egy olasz számára ez az egyik legkülönlegesebb hely, ahol teniszezhet. Sokat jelent nekem, hogy legalább egyszer nyertem itt a karrierem során” – mondta Jannik Sinner, miután vasárnap megverte Casper Ruudot a római tenisztorna döntőjében.

Az olasz teniszező történelmi győzelmet aratott a Foro Italico centerpályáján. Több mint 10 ezer honfitársa – köztük Sergio Mattarella köztársasági elnök – előtt szerezte meg az utolsó hiányzó Masters-trófeáját, és zárta le a modern tenisz történetének legsikeresebb tavaszi szezonját. A Masters-tornák a négy Grand Slam és az évvégi világbajnokság után a legrangosabb versenyek a férfi teniszben, 9 van belőlük egy évben.

Pedig az év egyáltalán nem indult jól számára. A januári Australian Openre kétszeres címvédőként érkezett, az elődöntőben azonban nagy meglepetésre kikapott a 38 éves Novak Djokovicstól egy gigászi, ötszettes csatában. A februári dohai tornán pedig már a negyeddöntőben búcsúztatta a mezőny egyik legtehetségesebb fiatalja, a cseh Jakub Mensik.

Márciusban azonban valami megváltozott. Sinner elővette a legjobb játékát, és egyetlen pillanatra sem ingott meg. Győzött az év első két Masters-tornáján, Indian Wellsben és Miamiban is, így teljesítette a „sunshine double-t”, ami korábban csak hét férfi teniszezőnek sikerült. Sinner azonban történelmet írt, mert mindkét keménypályás versenyt szettveszteség nélkül nyerte meg. Korábban ez senkinek sem sikerült.

Kiváló formáját az európai salakpályás tornákra is átmentette. Bár a monte-carlói Masters nyolcaddöntőjében bukott egy szettet Tomas Machac ellen, a döntőben két játszmában verte legnagyobb riválisát, a világelső Carlos Alcarazt, és először nyerte meg a tornát. A győzelem azért is jót tett a világelsőséget visszaszerző Sinner önbizalmának, mert Monte-Carlo előtt utoljára a 2025-ös Roland Garros döntőjében játszottak salakon egymás ellen, azt a történelmi meccsüket pedig a spanyol nyerte, 0-2-es szetthátrányból felállva.

A monte-carlói döntő utáni héten Alcaraz lesérült, és bejelentette, hogy kihagyja a salakpályás szezon hátralévő részét. Bár voltak, akik attól tartottak, hogy legnagyobb riválisának kiesése miatt Sinner elkényelmesedhet, az olasz teniszező könyörtelenül folytatta a játékot. A madridi Masters-torna első fordulójában ugyan bukott egy szettet, de a maradék öt meccsét simán hozta, így újabb hiányzó trófeát gyűjtött be. Madridi győzelmével ő lett az első férfi teniszező, aki egymás után 5 Masters-tornát nyert meg. Négy idei sikere előtt ugyanis tavaly novemberben Párizsban is győzött.

Sinner a hazai versenyén aztán újabb rekordokat döntött meg. Bár a Danyiil Medvegyev elleni elődöntőben nehéz helyzetbe került – például elhányta magát és ápolási szünetet is kért –, végül behúzta a meccs – esőszünet után másnapra halasztott – végjátékát, így bejutott a döntőbe, amit már magabiztosan nyert meg Ruud ellen.

Római tornagyőzelmével begyűjtötte az utolsó hiányzó Masters-trófeáját, így 24 évesen teljesítette a „golden Masterst”, ami korábban csak Novak Djokovicsnak sikerült, 31 évesen. Rafael Nadal (2010) után Sinner lett a második férfi teniszező, aki mindhárom salakpályás Masterst megnyerte ugyanabban az évben, emellett 6 tornára javította a Madridban beállított rekordját, és 34 mérkőzésre javította a Masters-versenyeken zsinórban megnyert meccsek rekordját, amit korábban Djokovics tartott.

A leghihetetlenebb azonban az, hogy a Masters-tornák 1990-es bevezetése óta ő lett az első játékos, aki megnyerte az év első 5 Mastersét. Korábban csak Rafael Nadal tudott ugyanabban az évben (2011) mind az öt tornán döntőzni, ő azonban csak egy finálét nyert meg. Sinner ellenben úgy letarolta ezt az öt versenyt, hogy a 63 lejátszott szettjéből csak 3-at vesztett el. Ez egy félelmetes mutató.

Sinner a modern tenisz történetének legsikeresebb tavaszi szezonját teljesítette. Ennél többet csak akkor tudott volna kihozni a három hónapból, ha március végén elindult volna Houstonban, Marakesben vagy Bukarestben, áprilisban pedig Barcelonában vagy Münchenben. Illetve benevezett volna az ezen a héten zajló hamburgi tornára.

A világranglista-pontok maximalizálásánál azonban fontosabb számára a május 24-én kezdődő Roland Garros, amit Alcaraz sérülése miatt toronymagas esélyesként vár. A tavaszi szezont látva óriási meglepetés lenne, ha nem ő győzne Párizsban. Ha érvényesül a papírforma, Sinner megszerzi a hiányzó Grand Slam-trófeáját, és teljesíti a karrier Grand Slamet, ami Alcaraznak januárban sikerült a melbourne-i győzelmével.

Sinner legveszélyesebb ellenfele Djokovics lehet, aki ugyan már 38 éves, de továbbra is mániákusan hajt a 25. Grand Slam-trófeájára. A szerb legenda az Australian Openen nagyon jól játszott, búcsúztatta Sinnert az elődöntőben, és szettet nyert Alcaraz ellen a fináléban. Azóta viszont nem sokat mutatott, Indian Wellsben a nyolcaddöntőben, Rómában az első meccsén kapott ki, más tornán pedig nem is indult. Bár szerencsés sorsolással egészen a döntőig elkerülheti Sinnert, kész csoda lenne, ha a szerb idén szerezné meg a negyedik párizsi győzelmét.

Rajta kívül viszont nem nagyon van olyan játékos, akiről el lehet képzelni, hogy megverje Sinnert. Az olasz játékos, Alcarazzal karöltve a 2024-es szezon óta dominálja a férfi teniszt, a legutóbbi 9 Grand Slam-tornát ők ketten nyerték. Ezért is jött rosszul a sportágnak Alcaraz április sérülése. Nélküle senki sincs a mezőnyben, akitől Sinnernek igazán tartania kellene. Így viszont az olasz ott folytathatja Párizsban, ahol Rómában abbahagyta.

A 14700 pontos Sinner jelenleg közel 3000 ponttal vezet Alcaraz előtt a világranglistán. A spanyol sérülése mellett azért is nőtt köztük a különbség, mert az olasznak kevés pontot kellett védenie, tavaly tavasszal ugyanis három hónapos eltiltását töltötte. Azért, mert elfogadta a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) peren kívüli ajánlatát, amit azért kapott, mert 2024 márciusában kétszer is pozitív doppingmintát produkált.

Sinner a nyár végéig biztosan marad a világranglista élén. Ha megnyeri a Roland Garrost, és megvédi a címét Wimbledonban, még arra is esélye lehet, hogy megdöntse Djokovics 16950 pontos világranglistapont-rekordját.

Gyermek sérelmére elkövetett szexuális erőszak miatt Magyarországon elítélt, majd Ukrajnában elfogott férfit adtak ki a magyar hatóságoknak, közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a rendőrség honlapján hétfőn.

Azt írták, P. Szilárdot május 15-én adták ki, miután a Székesfehérvári Törvényszék nemzetközi elfogatóparancsa alapján, az Interpol magyar és ukrán irodájának együttműködésével január 13-án fogták el az ukrán hatóságok.

P. Szilárdot a bíróság korábban jogerősen hét év fegyházbüntetésre ítélte egy nevelése, gondozása alatt álló, 12. életévét be nem töltött gyermek sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt, azonban a büntetés végrehajtásának megkezdése előtt elérhetetlenné vált.

Fenntarthatatlan, hogy minden vidéki kórházban legyen szülészet – mondta a HVG-nek adott interjúban Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház igazgatója és a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese.

A polgármesterek és a helyiek küzdenek a szülészetek megtartásáért, ugyanakkora stábot kell fenntartani ott is, ahol 1-2 naponta van egy szülés, mert az esetleges komplikációkat kezelni kell, ennyi szakember pedig nincs az országban. A nemzetközi javaslatok szerint olyan szülészetet nem szabad működtetni, ahol 1000 szülésnél kevesebbet végeznek évente, amitől a kis kórházak szülésszámai nagyon messze vannak. Az is baj, hogy így nincs elég tapasztalatuk sem a szövődmények gyors ellátásához.

Velkey arról is beszélt, a kórházak államosítása szükséges lépés volt, de túl centralizált lett a rendszer, az igazgatói jogköröket meg kellett volna hagyni. Személyes kudarcként élte meg, hogy a gyermekegészségügy nem lett prioritás, vagy a Bethesda nem kapta meg a forrást egy új épületszárny felépítésére.

„Ezeket nem tartottam következetesnek egy egyébként családbarát kormánytól.”

Velkey benne volt a Takács Péter volt egészségügyi államtitkár által alapított Digitális Polgári Körben – tisztázta, hogy azt nem ő, hanem Takács alapította -, ennek ellenére az új vezetés által bejelentett több lépést örömmel fogad. Azt mondta például, hogy „most egy nagy lehetőség nyílhat ki, hatalmas áttörés lesz, hogyha valóban jelentősen több forrás jut majd az állami költségvetésből az egészségügy területére.”

Váratlanul érte, ahogy a fia, Velkey György László új szerepkörét bejelentette a Tisza Párt – ő lett Magyar Péter kabinetfőnöke, majd az egyik frakcióvezető-helyettes -, de a „családi béke töretlen maradt, és mi hamar kialakítottuk a szakmai munkánkhoz és a szerepeinkhez igazodó együttműködést.”

XIV. Leó pápa május 25-én teszi közzé első átfogó dokumentumát, amely majd a mesterséges intelligencia térnyerésével és a munkavállalói jogokat érő kihívásokkal foglalkozik – jelentette be a Vatikán.

A források szerint a szöveg, amelyet enciklikának neveznek, várhatóan elítéli majd a világot megrázó háborúkat is. A dokumentum címe Magnifica Humanitas (Fenséges emberiség) lesz.

Az új dokumentum, amely már hónapok óta készül, várhatóan társadalmi kérdések széles körével foglalkozik majd, és akár az egyház elmúlt évtizedek legátfogóbb iránymutatását is adhatja a munkavállalói jogok kérdésében.

Leó pápa szakítva a hagyományokkal a szöveg vatikáni bemutatóján is részt vesz majd. Az eseményen jelen lesz Christopher Olah is, az Anthropic mesterségesintelligencia-vállalat társalapítója – közölte a Vatikán.

Az enciklikák az egyház 1,4 milliárd tagjához intézett pápai tanítás egyik legmagasabb rangú formájának számítanak.

„Egy pápa első enciklikája rendszerint felvázolja prioritásait, arra összpontosítva, hogy mit tekint a modern világ súlyos társadalmi és erkölcsi problémáinak” – mondta John Thavis nyugalmazott vatikáni tudósító, aki három pápaságról is beszámolt. (Reuters)

Múlt hétvégén ismeretlen személyek krumpliba rejtett mobiltelefonokat próbálták bejuttatni a Budapesti Fegyház és Börtön területére. A gyenge próbálkozásokra 2026. május 15-én, majd május 17-én derített fényt az egyik foglalkoztatási felügyelő, aki a biztonsági ellenőrzés során bukkant az úgynevezett „Gyűjtő” udvarán heverő csomagokra. A gondosan összekötözött burgonyákat feltételezhetően a kerítésen át dobálták be a börtön területére, olvasható a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) sajtóközleményében.

Az átvizsgálás során a két külön alkalommal áthajított zöldségekből összesen tíz darab kis méretű, SIM kártyát nem tartalmazó mobiltelefon került elő.

A Budapesti Fegyház és Börtön parancsnoka ismeretlen tettes ellen szabálysértési feljelentést tett.

A BvOP szerint a jelenség nem új keletű, a hozzátartozók folyamatosan újabb és újabb trükkökkel próbálnak tiltott tárgyakat – jellemzően mobiltelefonokat – bejuttatni a börtönök területére. Idén eddig összesen 167 esetben találtak nem engedélyezett telekommunikációs eszközt a bv. intézetekben. Azonban mint írják a szigorú biztonsági intézkedéseknek, a modern technikai felszereltségnek és a hatékony felderítési munkafolyamatoknak köszönhetően az elmúlt évek alatt erőteljesen visszaszorultak a bv. szervekbe bekerült tiltott tárgyak. A 2021-es esetszámokhoz viszonyítva a tiltott mobiltelefonok száma több mint 35 százalékkal csökkent. (MTI)

A Ryanair arra figyelmeztet, hogy idén magasabb költségekkel kell számolnia, ha a kerozin ára a jelenlegi magas szinten marad. A kerozin ára a közel-keleti háború miatt jelentősen megemelkedett, ami ebben a negyedévben számos nagy légitársaság nyereségét nyomás alá helyezi. A cégnek „szinte semmilyen aggodalma nincs” az idei nyári üzemanyag-ellátással kapcsolatban az iráni háború miatt várható tömeges járattörlésektől való félelmek ellenére, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy azok a nyaralók, akik csak később foglalják le idei repülőjegyeiket, magasabb árakkal szembesülhetnek.

Az ír fapados légitársaság idei üzemanyagigényének 80 százalékát hordónként 67 dolláros áron biztosította be előre. A vállalat saját megítélése szerint ez előnyt is jelent számára más nagy légitársaságokkal szemben. Az olajár-emelkedés elleni védelem ellenére az üzemanyagköltségeik „néhány százmillió” euróval emelkedtek – mondta Neil Sorahan pénzügyi igazgató az éves jelentéshez fűzött kommentárjában.

A március 31-én zárult előző pénzügyi évben a Ryanair 2,26 milliárd eurós nyereséget ért el (a rendkívüli költségek nélkül számolva), ami 40 százalékkal haladja meg az előző év eredményét.

A bevétel 11 százalékkal, 15,54 milliárd euróra nőtt a több utasnak és a magasabb jegyáraknak köszönhetően. A Ryanair több mint 208 millió utast szállított a pénzügyi év során, ami 4 százalékos növekedést jelent.

A korlátozott kapacitásbővítés olyan országokban valósul meg, mint Albánia, Olaszország, Marokkó, Szlovákia és Svédország – vagyis olyan „régiókban és repülőtereken, amelyek csökkentették a légiközlekedési adókat és ösztönzik a légi közlekedés növekedését”. Belgiumban, valamint Németországban, Ausztriában és Spanyolország egyes részein viszont a Ryanair járatokat szüntet meg, mivel ezek „magas adóterhekkel sújtott, nem versenyképes piacok”. (Guardian/Brussels Times)

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hétfőn visszavonta az ukrán pénzszállító hétfős legénységével szemben elrendelt kiutasítást, valamint a 3 éves beutazási és tartózkodási tilalmat - közölte a pénzszállítókat képviselő ügyvédi iroda vezetője, Horváth Lóránt. A hatóság indokolása szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal az elfogáskor tett javaslatát a továbbiakban nem tartja fenn, ezért a kiutasítás jogalapja megszűnt.

Az ügyvédi iroda korábban a hatóság kiutasító döntéseit a Fővárosi Törvényszék előtt támadta meg, a közigazgatási perek jelenleg zajlanak. Március elején a Terrorelhárítás Központ (TEK) lecsapott egy ukrán pénzszállítmányra, ami Ausztriából tervezetten Ukrajnába, összesen 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállított. Az akcióban hét embert fogtak el, akiket csuklyával a fejükön, bilincsben szállítottak el, majd kitiltották őket az országból.

A hírt először az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha osztotta meg azzal, hogy a magyar hatóságok túszul ejtettek ukránokat, majd később a magyarokra utalva állami zsarolásról és állami terrorizmusról beszélt. A NAV pénzmosás gyanúja miatt indítottak eljárást.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 6-án jelentette be, hogy Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, ami az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezi, és ami a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le.

„A mai napon az I. kerületi rendőrkapitányságon feljelentést tettem Magyar Péter miniszterelnök ellen hivatali visszaélés miatt”

– írta a Telexnek küldött közleményében Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Kabinetiroda korábbi államtitkára, aki a hétvégi kormányzati épületbejárások alatt keveredett gatyánál kilógatós, kólás dobozos szóváltásba Magyar Péterrel, aki ezek után kirúgta.

Havasi Bertalan szerint „az elkövető a nyilvánosságban is közvetített minisztériumbejárása során szombaton hivatali helyzetével visszaélve arra adott törvénytelen utasítást, hogy a Készenléti Rendőrség vezessen ki engem a Dísz téri minisztériumi hivatali épületből, ahol a helyettes államtitkári irodám is található”. Közleményében a történteket a „rendszerváltás óta példátlan bűncselekménynek” nevezte.

„Ráadásul az állami vezetői igazolványom a felmentésemig valamennyi minisztériumhoz és közintézményhez történő belépésre feljogosított, függetlenül elnevezéstől, költözéstől, a miniszterelnök rendőri intézkedést követelő érvelése tehát semmilyen módon nem állja meg a helyét, a hatalmával való visszaélésnek, bűncselekménynek minősül Felszólítom Magyar Pétert, hogy az idegrendszerét próbája meg kormányzásra alkalmas állapotban tartani, illetőleg mielőbb abba hozni” – írta a közleményben.

Györfi Mihály, Szolnok polgármestere hétfőn az oldalán arra kérte Magyar Péter miniszterelnököt, hogy kezdeményezze a város külterületére tervezett ipari park kiemelt beruházási besorolásának visszavonását, illetve támogassa az oda tervezett elektrolitgyár létesítésének tilalmát.

Szijjártó Péter, korábbi külügyminiszter márciusban jelentette be, hogy a KunlunChem kínai elektrolitgyártó cég a városban építi fel az első európai üzemét. Április végén a szolnoki közgyűlés viszont visszavonta azt a fideszes többség által 2024-ben hozott döntést, amivel elvi támogatást nyújtottak az akkumulátoripari beruházásokhoz. A polgármester arra hivatkozott, hogy a projekt tényleges környezetterhelési paraméterei továbbra sem ismertek, ugyanakkor a lakossági aggodalmak nem csökkentek, különösen a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok, a közúti szállítás és a településrendezési összhang hiánya miatt.

Az ellenzéki összefogás jelöltjeként megválasztott Györfi most azt írta az új miniszterelnöknek, hogy az elektrolitgyárat a Fidesz-KDNP-kormány akarta ráerőltetni a városra annak ellenére, hogy a beruházás súlyos környezeti, vízbázisvédelmi kockázatokat jelentene. A polgármester jelezte, hogy a gyár megépítését már a szolnoki fideszes közgyűlési többség sem támogatja.

Magyar Péter Karmelitában tett tárlatvezetése ihlette meg az Országos Széchényi Könyvtár dolgozóit, akik a nemzeti könyvtár látogatóktól elzárt részét is megmutatták, hogy lássuk a kontrasztot a luxus körülmények és a rohadó közintézmény között. Pláne úgy, hogy az OSZK tényleg pár csak pár perces sétára van a hétvégén a sajtó számára is bemutatott Karmelitától, a belügytől és a propagandaminisztérium épületétől.

A hvg.hu-hoz eljuttatott videón jól látható, hogy az OSZK épületének azon részén, ahol a dolgozók mozognak:

• hullik és rohad a vakolat meg a mennyezet a mosdókban,
• ha büdös a vécé, bele kell önteni egy erre az esetre odakészített folyadékot,
• a liftekbe rendszeresen beszorulnak,
• nyáron 30 fokban dolgoznak,
• télen kabátban ülnek,
• a folyosókat használják raktárnak,
• csak egy-egy lakat védi az értékesebb anyagokat is,
• és mindezek mellett rendszeresen találkoznak csótányokkal is.

2025 októberében egy vezetői értekezleten Demeter Szilárd kivezettette és helyben elvette a mobilját Rózsa Dávidnak, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatójának, miután csótányokra és penészre panaszkodott.

„Lemondtam a fővárosi közgyűlési képviselői mandátumomról, a Podmaniczky Mozgalom frakciójának vezetéséről és a szakbizottság elnöki feladatairól”

– jelentette be Vitézy Dávid, miután ő lett a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere. Egyben közölte azt is, hogy megüresedő képviselői mandátumát Hutiray Borbála kapja meg, a Podmaniczky frakció vezetését pedig Gál József veszi át.

„Budapest érdekeit fogjuk nézni, azt, hogy mi a jó a budapestieknek, és nem azt, hogy mi a jó egyes politikusoknak vagy pártoknak. (...) Dávid miniszterként, mi pedig képviselőként azon fogunk dolgozni a jövőben is, hogy a főváros és a kormány együttműködését új alapokra helyezzük” – mondta Gál József.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség fegyveresen elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat egy szabolcsi férfi ellen, aki az év elején távcsöves puskával többször fenyegetően vette célba a rendőröket.

A korábban már többször elítélt, harmincas éveiben járó férfi január 7-én, hajnalban, részegen egy lopott távcsöves lőfegyverrel gyalogolt egy szabolcsi településen, amikor a rendőrök felfigyeltek rá. A járőrök nagyobb távolságból felszólították, hogy tegye le a fegyvert, amire ő trágárkodva sértegetni kezdte a rendőröket, majd rájuk célozva felemelte a fegyvert.

A rendőrök fedezékbe húzódtak, erősítést kértek és biztonságos távolságból követték tovább a férfit, aki a többször fenyegetően célba vette őket. Amikor a férfi végül eldobta a fegyvert, földre vitték, megbilincselték és előállították. A szabolcsi Rambo a bírósági eljárást letartóztatásban várja, az ügyészség 5 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta, amennyiben a vádlott a bíróságon beismeri cselekményét és lemond a tárgyalásról. (Ügyészség)

A január végén találatot kapott Druzsba-olajvezeték április 23-án, közel három hónapos leállás után indította újra az orosz olaj szállítását Magyarországnak és Szlovákiának. A csővezeték a magyar kampány középpontjába került, Orbán Viktor és propagandája „energiablokádról” beszélt, felváltva vádolva Ukrajnát azzal hogy nincs is sérülés, hogy szándékosan az ukránok lőtték meg a vezetéket, illetve, hogy szándékosan lassan haladnak a javítási munkálatokkal.

Ukrán energetikai szakértőket kérdeztünk arról, mi történt valójában, és hogy tényleg soknak számít-e a három hónapos javítási időszak. A téma Ukrajnában is érzékennyé vált, névvel csak egyetlen szakértő vállalta a nyilatkozatot, minden, a cikkben felsorolt állítás nyíltan elérhető információkból és háttérbeszélgetéseken alapszik.

Míg maga a csővezeték a föld alatt húzódik, és csak időnként jön fel a felszínre, a helyszínen a 24.hu-nak nyilatkozó szemtanúk és szakértők egybehangzó állítása szerint is egyértelmű, hogy a január 27-i orosz támadásban a vezeték is megsérült – de nem kívülről látható módon, ahogy azt a magyar kormány egy valahonnan beszerzett műholdképpel egyébként bizonygatta.

A Kárpátok emelkedői előtt a vezetékben futó olajnak szüksége van hajtóerőre, ám az olaj folyadék, a gázzal ellentétben nem lehet összenyomni, sűríteni. Ezért nagyon fontos, hogy az olajszivattyúállomásokon, amilyen a bródi is volt, a tartályokban további, nagy mennyiségű olaj legyen felhalmozva, amit a csőbe belepumpálva „megtolják” az olajat.

Hennagyij Rjabcev, az ukajnai Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezető kutatója szerint 30 ezer tonna olajat tartalmazott a tartály, amit eltaláltak az oroszok. Ennek a teteje kapott lángra, és azért, hogy ne terjedjen tovább a tűz, le kellett ereszteni a tartályt benne a lángoló, forró olajjal, ami csak egy irányba mehetett: bele a vezetékbe.

Az üzemi hőmérséklet helyett tűzforrón érkező olaj a cső belsejében okozott károkat, tönkretéve többek közt a különböző mérőműszereket, amik kívülről „láthatatlanok”, de valójában létfontosságúak a vezeték biztonságos működéséhez.

A tűz közel egy hétig tartott, mire sikerült eloltani. „Amikor egy hete minden ég, mert egy hatalmas tározó áll lángokban, azt fizikailag lehetetlen eloltani, a tűzoltók csak annyit tehetnek, hogy megakadályozzák a tűz terjedését és lokalizálják. A hőmérséklet rendkívül magas, mert olaj ég, nem gyertyák vagy tűzifa. Az epicentrum körüli összes szerelvény egyszerűen elolvad. És aztán valaki megkérdezi, miért nem indítják újra a következő héten” – mondja Hennagyij.

„Nem hiszem, hogy itt bármilyen összeesküvés vagy bonyolult terv végrehajtása történt volna. Valószínűleg az orosz katonai hírszerzés értesült arról, hogy egy nagy olajtartály 30 000 tonna olajat tartalmaz. Nem hiszem, hogy a hadsereg figyelembe vette, vagy egyáltalán mondták volna neki, hogy egy olyan létesítményt támadnak, amely később megakadályozná az orosz nyersolaj tranzitját egy magyarországi finomítóba. Szerintem ez egyszerűen az Orosz Föderáció és a hadsereg közötti koordináció hiánya, ami egyébként tipikus.”

A kár felmérése után Zelenszkij elnök március közepén egy-másfél hónapos javítási időről és április végi újraindulásról beszélt, ha addig nem kap ismét találatot a vezeték infrastruktúrája. Hogy ez sok vagy kevés, helyezzük kontextusba a történteket.

A téli orosz légicsapás közel sem az egyetlen volt, ami az országot azokban a hetekben, hónapokban érte. 2022 óta Oroszország kb 12,700 csapásmérő drónt és 2,900 rakétát lőtt ki az ország energetikai infrastruktúrájára. Ukrajna energiatermelő rendszerének fele már az első télen leállt, 2024-ben volt, hogy a termelési kapacitás akár 85%-a is kiesett csúcsidőszakban. 2025-ben Oroszország pedig, a megcsappant számú ukrán légvédelmi rakétáknak köszönhetően többször érte el az energetikai infrastruktúra céljait, mint az előző három évben együttvéve.

A Druzsbát ért találat idején ekkor már országszerte milliók maradtak fűtés nélkül az ordító, mínusz húsz fokig süllyedő hőmérsékletben, a napi áramhasználatot néhány órában maximalizálták. A fővárosban, Kijevben olyan rossz volt a helyzet, hogy a főpolgármester felszólította a lakókat: aki teheti, a tél hátralévő részére költözzön vidékre.

Január 20-án, tehát a támadást megelőzően egy héttel az országban hadra fogható szerelő és mérnökcsapatok közel felét Kijevbe vezényelték, hogy az ottani erőműveket és egyéb károkat állítsák helyre, és egészen márciusig ott is dolgoztak.

Az, hogy mi kerül először megjavításra, esetleges volt, szűkös emberi, anyagi és időbeli erőforrások mellett kellett döntéseket hozni, a politikainak tűnő döntések gyakran csak az emberek, információk, a projekttervezés vagy a szakemberek hiányának tudhatók be.

De nem csak a Druzsba vezetéket izolálta és emelték ki kontextusából a média. A körülötte lezajló felhajtás Ukrajnán belül is lejátszódott más infrastrukturális elemek körül, amikor a befutó szerelőknek a helyi politikus, polgármester arról panaszkodott, hogy biztos azért jöttek ilyen későn, mert nem „erre vagy arra” szavazott.

„Sajnos sok politikus nem érti ezt, mert kevesen vannak tisztában azzal, hogy mit jelent valamit építeni vagy javítani, különösen egy komplex technológiai létesítmény esetében. Mégis meglepő, amikor valaki – akár Ukrajnán belül is – gyors javítást követel például egy sérült hőerőmű esetében. Már a törmelék eltakarítása is több hétig tarthat. Ukrajnában még most is vannak olyan létesítmények, amelyeket az Orosz Föderáció a fűtési szezonban megrongált, és ahol a törmeléket még mindig nem teljesen sikerült eltakarítani. A pusztítás során föld, fémszerkezetek, törmelék, betonacél és csövek keveréke keletkezik. Ez megnehezíti a munka megkezdését. Még ha rendelkezésre is áll cserefelszerelés, akkor is sokáig tart csupán már a helyszín előkészítése a munkálatokra” – mondja Hennagyij.

A Druzsba esetében viszont nem a helyszínen tartózkodó munkások száma jelentette a szűk keresztmetszetet – azaz hiába dolgoztak volna többen a helyszínen, a munka nem haladt volna gyorsabban.

„Ezek a nagy fémszerkezetek, amelyek nemcsak cserét igényelnek, hanem mérnöki és műszaki ellenőrzést is a stabilitás, a tömörség és a többi elem sérülésmentessége szempontjából” – mondja Hennagyij.

„Tehát nem arról volt szó, hogy nem volt elég szakember, vagy kapacitás mindezek javítására. A fő probléma az elvégzendő mérnöki munka hatalmas mennyisége volt, és ezt a munkát lehetetlen lett volna felgyorsítani pusztán a helyszínen dolgozó munkások számának növelésével.”

A Zelenszkij által márciusban bejelentett határidőt végül sikerült tartani. Három hónappal egy ilyen tűzeset után – nevezzen meg legalább egy finomítót vagy szivattyúállomást az Európai Unióban, amely ennyi idő alatt újraindíthatná a működését, miután gyakorlatilag elpusztult a tűzvészben. Ez lehetetlen” – mondja Hennagyij.

Mégis, a magyar és szlovák kormány egyaránt fenyegetőzött az áram és dízelexport beszüntetésével Ukrajna irányába, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre. Ez azonban nem Kijevnek fájt volna a legjobban: Ukrajna a kiszolgáltatottsága miatt ezekért magasabb árat fizet, az itt eladott finomított olaj vagy áram sokkal jövedelmezőbb a magyar vagy szlovák cégeknek. Az ő helyüket pedig boldogan vették volna át más európai országok, végső soron tehát a magyar vagy szlovák költségvetés bánta volna az akciót a kevesebb befolyó adó miatt.

De miért folyik a háború ötödik évében orosz olaj Ukrajnán keresztül? Röviden: az ország uniós csatlakozás miatt az EU-Ukrajna társulási szerződésben Ukrajna vállalja, hogy megbízható félként biztosítja az energiahordozók tranzitját a területén keresztül.

„Ezért az ukrán politikusok, beleértve a jelenleg hatalmon lévőket is, mindig is a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének szükségességével indokolták ennek a tranzitnak a fenntartását” – mondja Hennagyij. A társulási szerződésben egyébként van egy olyan kitétel, miszerint – többek közt – háború esetén Ukrajna eltekinthet a benne foglaltaktól, de ezzel az ukrán hatóságok még nem éltek.

Az oroszokkal 2020-ban kötött szerződés tíz évre szólt, évi párszázmillió dolláros tranzitdíjat jelent Kijevnek, ami az ország költségvetése szempontjából elhanyagolható összeg. Az viszont sehol sincs rögzítve, hogy Ukrajna csak akkor lojális tagjelölt-aspiráns, ha orosz olajat szállít a területén keresztül. Zelenszkij elnökön is volt nyomás áprilisban a hadsereg és a civil társadalom részéről, hogy csak akkor nyissa ki a megjavított Druzsbát, ha azon pl. orosz helyett azerbajdszáni olajat szállítanának, az odesszai kikötőn keresztül.

„De ki garantálja, hogy Odesszát nem éri orosz csapás, ha egy tartályhajó érkezik Magyarországnak szánt olajat rakodni?”

Múlt pénteken végrehajtási eljárást indított a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága a New Land Media és a Lounge Design Kft.-k ellen, írja a G7 cégbírósági iratokra hivatkozva. A NAV általában akkor indít ilyen eljárást, ha egy gazdasági szereplőnek olyan fizetési kötelezettsége van, amelynek a fizetési határideje már lejárt. A lap szerint ez lehet bírság vagy visszakövetelt állami garancia is.

A Lounge Eventtel együtt ezek a cégek 2018 óta vetélytárs nélkül, zsinórban nyerték el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda szinte valamennyi tenderét. Csak ebből a három cégből egyetlen év alatt tisztán 18 milliárdot vett ki Balásy, akinek vagyonát a tavaly májusban megjelent A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 79 milliárd forintra becsülte.

Miután Balásy felajánlotta az állami megrendelésekkel kitömött cégeit az államnak, a rendőrség közölte, hogy ezek a vállalkozások érintettek az úgynevezett vagyonkimenekítéssel kapcsolatosan indult eljárásban. Hűtlen kezelés és pénzmosás miatt nyomoznak. Ezen kívül a cégcsoporthoz köthető túlárazott szerződések miatt is nyomoznak ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt. A világ akkorát fordult a propagandagyárossal a választások óta, hogy a félkész, máriaremetei villájánál is le kellett állítani az építkezést.

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye továbbra is elkötelezett a tudomására jutott sajnálatos visszaélések maradéktalan feltárása és a gyermekvédelmi rendszerének folyamatos fejlesztése mellett - írja a 444-nek küldött nyilatkozatában Bábel Balázs érsek, és ez tényleg így van: a 2024-es botránysorozat óta rendszeresen adnak ki közleményeket arról, hogyan állnak az akkor indult ügyeik.

Az érsek emlékeztet, hogy egy papjával szemben 2024. októberében belső egyházi vizsgálatot indított szexuális visszaélés gyanúja miatt, és az illetőt a vizsgálat idejére eltiltotta a nyilvános papi működéstől. A főegyházmegye ezzel párhuzamosan rendőrségi feljelentést is tett, majd az eljárás egésze során együttműködött a hatósággal és minden bejelentési kötelezettségének eleget tett - írja Bábel.

„A rendőrségi nyomozás megállapította, hogy a feljelentés tárgyát képező cselekmény noha erkölcsileg kifogásolható, nem bűncselekmény. Az eset szigorúbb egyházjogi megítélése miatt azonban a szóban forgó klerikust az Apostoli Szentszék 10 évre eltiltotta a kiskorúakkal végzett lelkipásztori munkától. Az időközben szintén feltárt gazdasági jellegű károk teljes megtérítését a klerikus közvetítői eljárás keretében vállalta, továbbá a sértettől és a közösségétől bocsánatot kért.”

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye sajnálatát fejezi ki minden érintett felé, akit e visszaélés szenvedéssel, fájdalommal és bizalomvesztéssel töltött el. Az ügy érintettjeinek előzetes tájékoztatása után, a belső egyházi vizsgálat lezárását követően a klerikus korlátozott körben, kizárólag felügyelet mellett végezheti a papi szolgálat egyes cselekményeit - írja az érsek.

Itt alighanem egy olyan papról lehet szó, akiről nem készült részletes cikk, és akiről ez a közlemény szólt. Miközben a főegyházmegye papjai közül legalább két súlyos ügyben még folyik a per, két pappal szemben a rendőrség megszüntette az eljárást. Azt is fontos megemlíteni, hogy más egyházmegyékben és szerzetesrendekben is buktak ki ügyek az elmúlt időszakban.

A Fidesz megmondóembere vasárnap Gulyás Gergely frakcióvezetőt hívta meg a műsorába, hogy segítsen neki a választási vereség feldolgozásában. Gulyás a vereséget a 16 év utáni fásultsággal, a gazdasági növekedés elmaradásával, Matolcsyékkal és a fiatalok EU-pártiságával magyarázta. Gulyás úgy vette észre, hogy az EU-val folytatott vitákban a fiatalabb választók nem tartották jónak, ha Magyarország „valamilyen közösségnek a szélére szorul”. Szerinte az ellenük szavazóknak csak egy része meggyőződéses Tisza-szavazó, jelentős hányaduk csak annyit akart, hogy menjen a Fidesz.

A műsor közepén a traumafeldolgozással láthatóan lassabban haladó Bayer kijelentette: „Azért ne tagadjuk, padlón vagyunk. Te hogy látod, mikor tudunk felállni, és mondjuk a sebek nyalogatása helyett, vagy azon túl, vagy amellett mégiscsak mondani valamit a megmaradt szavazóinknak?” Gulyás Gergely szerint az elért eredmények megvédésére kell koncentrálni.

Azonban az eredmények felsorolásával nem sikerült maradéktalanul megnyugtatnia Bayert, aki a frissen felálló Tisza-kormány első heteitől már a Tanácsköztársaság vörösterrorját flashelte be:

„Nekem egy kicsit olyan érzésem van, mintha 1919-et írnánk, csak 1919-ben - ez nem felmentés, csak legalább valami magyarázat - mondjuk az isonzói lövészárokból hazakerült magyar bakának volt némi oka, hogy mérges meg ideges legyen. Most nem látom az okot. És ehhez képest van a társadalomnak egy rétege, amelyik '19 hangulatában szerintem még szívesen fel is akasztana embereket. Én ezt egyszerűen nem tudom megérteni.”

Bayer Zsolt a Tanácsköztársaság utáni fehérterrorral kapcsolatban sokkal megengedőbb volt. A Tanácsköztársaság bukását követő, 1919 novemberében történt orgoványi gyilkosságokra utalva ezzel üzent az Orbán-kormány baloldali kritikusainak, például Schiff András zongoristának: „A legtöbben pedig azt gondolják, hogy ez valami újdonság, s hogy ilyen hadjárat még nem volt. Botorság. Nincs új a nap alatt. Sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdőben…”

Gulyás most a 1919-es hasonlatra azt mondta, hogy a történelmi párhuzamokkal még várna, utána arról kezdett beszélni, hogy a Tiszának a győzelmet is méltósággal kellene viselnie.

Keir Starmer brit miniszterelnöknek „nem áll szándékában időpontot kitűzni a Downing Street-i távozására”, ezt David Lammy, Starmer egyik legközelebbi kabinetbeli szövetségese közölte, miközben, ahogy a Guardian is írja, Starmer szövetségesei azt sugallták, a miniszterelnök hajlandó lenne félreállni, ha Andy Burnham megnyerné a jövő hónapban tartandó makerfieldi időközi választást.

Lammy azonban úgy fogalmazott, „nem lesz távozási ütemterv”. Sőt, azt mondta, Starmer „a legkitartóbb ember”, akit valaha ismert.

Keir Starmer azután került súlyos politikai válságba, hogy pártja, a Munkáspárt történelmi vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon. Starmert a végleges választási eredmények után több mint hetven munkáspárti képviselő szólította fel nyilvánosan lemondásra, és Starmer kormányából is több miniszter szorgalmazta a lemondását.

David Lammy most azt mondta, bár látja, hogy „a Munkáspárt az elmúlt 10 napban látványos öngólt rúgott a helyi választási eredmények után”, de szerinte össze kell fogni és össze kell szedni magukat. „Emlékeznünk kell kormányzati felelősségünkre. Nem ellenzékben vagyunk. A hatalom gyeplője a kezünkben van.”

Spekulációk szerint közben a Munkáspárt fontolóra veheti a brexit visszavonását, miután Starmer egyik potenciális kihívója, Wes Streeting a hétvégén kijelentette, hogy Nagy-Britannia hosszú távú jövője az unióhoz való visszatérésben rejlik.

A Streeting megjegyzéseire vonatkozó kérdésre David Lammy azt válaszolta, hogy a kormány vörös vonalai – amelyek kizárják az EU vámuniójához, egységes piacához való csatlakozást, illetve a teljes tagságot – továbbra is érvényben maradnak.

A kb. 2014-es MIÉP szintjére beállt Huth Gergely és társai, Bayer Zsolt, Néző László és Gajdics Ottó – apokaliptikus vízióktól gyötörve – ismét megfejtették az országot a Hír TV Sajtóklub című műsorában.

Gajdics Ottó azzal kezdte, hogy a Tisza-kormány nem fogja tudni egyszerre megtartani az Orbán-kormány vívmányait és kiszolgálni Brüsszelt meg a bankárvilágot, úgyhogy biztos benne, hogy itt őszre tragédia lesz, amikor a társadalom egy része ráeszmél, hogy mit csinált. Néző László sem ad két évet annak, hogy megérezzék az emberek, hogy itt más lesz a helyzet, mint volt.

Gajdics Ottó szerint azért akarják elküldeni a kelet-ázsiai vendégmunkásokat, mert azokat az ipari létesítményeket, amik itt létrejöttek, el akarják csábítani Németországba, így nemhogy alacsony bér nem lesz, hanem semmilyen, csak segély. Huth Gergely szerint nem is összeszerelő üzemekről van szó, hanem olyan gyárakról és robotsorokról, amiket tudni kell kezelni, magas képzettség kell hozzá (nyilván ezért hoztak oda kelet-ázsiai vendégmunkásokat dolgozni). Bayer arról beszélt, hogy a vendégmunkások elzavarása a budapestieknek fog legjobban fájni, mert nem lesz, aki kivigye „a pizzát a kiscsávóknak”.

Huth Gergely ezután Magyar Péter személyiségét elemezte, így:

„Baszki, hát ezt a fejet, ha megnézitek, ha belezoomolunk. Ez a torz arc, hogy ott valami más dolgozik agy helyett hátul neki, nem? Tehát az biztos, hogy érzelmei nincsenek ennek a figurának. Jár a szeme és gondolkodik, és, ugye, mivel nem a választói előtt van egy hordó tetején, hanem a parlamentben ül, és vele szemben olyan emberek ülnek – igaz, csak kevesen –, akik azért letettek nagyon-nagyon sok mindent az asztalra az elmúlt 30 évben, ő valójában fél és irtózatosan zavarban van. (…) Szerintem Gyurcsánynak azért volt egy kis szíve, csak ő annyira túlmozgásos módon volt lelki beteg, hogy egy színház volt az élete, de a lelke mélyén, amikor a Gyurcsány ott a kötcsei kocsmában beül a helyi emberekkel, szerintem neki még van egy kis emberei vonása – ennek a figurának nincsen.”

A monológja oda futott ki, hogy:

„Ugye mindig röhögtünk a libernyákokon, hogy 16 évet lehúztak valóságtagadásban. Most én vagyok így. Tehát én egyszerűen nem vagyok hajlandó elhinni azt, ami van. Nem! Tehát ilyen nincsen, baszki, ébresszetek már föl!”

Bayer Zsolt felhozta, hogy Szentkirályi Alexandra arról számolt be, hogy amikor kijött a parlamentből, leköpték és lekurvázták, ezzel szemben a rendszerváltáskor senki nem akarta megtámadni Péter Gábort. A vérszomjas blogposztjairól ismert Bayer Zsolt arra jutott:

„Ezek simán fölakasztanának, de simán. Ez tényleg 1919. Ezt minden túlzás nélkül mondom.”

Huth Gergely szerint ez nagyon sokáig fog tartani, de ha azok az emberek, akik Magyar Pétert odaültették, „úgy érzik, hogy fogy körülötte a levegő, és ez az állandó lincshangulat például az ország nagyobb részének már nem tetszik, úgy lekavarják, mintha ott se lett volna”.

Huth szerint az alapkonfliktus (mármint, hogy 3,4 millió magyar szavazó sosem látott többséggel, rendszerváltó erővel mondott nemet a NER-re):

„nem az, hogy hibázott a Fidesz, hanem az, hogy a történelem viharaiban Magyarország lakossága úgy alakult át, hogy van itt egy társaság, akiknek mi útban vagyunk, akiknek az a bajuk, hogy itt van ez a hely, mi a francot keresnek itt a magyarok, húzzunk már el innen a francba, majd ők megszervezik maguknak úgy, ahogy akarják, konzumidiótákkal, és felépítenek egy új nem-Magyarországot. Ez a konfliktus zajlik a rendszerváltás óta folyamatosan, de ugyanez történt 18–19-ben, és ugyanez zajlik gyakorlatilag minden ügyünkben. Amikor azt nézzük, hogy hogy lehet, hogy az 1956 dicsőséges napjai után 57 május 1-jén százezer számra mentek ki az emberek Kádárnak tapsolni, hát így lehet. Most Magyar Péternek tapsolnak azok az emberek.”

„A béke, a szeretet országa hogyan fog eljönni akkor, ha a csőcselék arra vágy, hogy bennünket eltakarítson?” – tette fel a kérdést Gajdics, miután zavaros előadást tartott arról, hogy egyes pletykák szerint szoros választási eredmény esetére szerbiai diákok és ukrán alvóügynökök polgárháborús hangulatot gerjesztettek, és függetlenül attól, hogy ez igaz-e, az emberekben ez benne maradt, a váratlanul nagy győzelem után pedig Magyar Péter ezt nemhogy csitítaná, hanem gerjeszti.

Bayer Zsoltnak arra a kérdésére, hogy meddig fogják bénultan nyalogatni a sebeiket, és ki adja meg a jelet az ellenállásra, Huth Gergely hitet tett – a választás óta bujkáló, Vadhajtások-rajongóvá vált – Orbán Viktor mellett:

„És az is nagyon szimpatikus, hogy Orbán Viktor azt mondta, hogy: »Ti csináljátok, majd meglátjuk, ebből a népi mozgalomból mi kerekedik ki, én mellettetek állok, és értetek dolgozom!« És ő most egy ilyen szervezőemberként minden reggel felkel, bemegy a Lendvay utcába, és egész nap dolgozik, de nem akarja megmondani másoknak, mit gondoljanak, ő segít és szervez. Ez így egyelőre nagyon szimpatikus.”

Gajdics Ottó arról beszélt, hogy „a nemzeti oldal” minden nappal erősebb lesz, mert „ez a nép nem fogja hagyni”, hogy „ez az összes posztkommunista, levitézlett figura” harmadjára is tönkretegye az országot.

Néző László a végén váratlanul bevallotta, hogy 16 évig kézi vezérléssel működött a fideszes média:

„Én nem bánom, őszintén szólva, nem mondják meg most felülről – akár Orbán Viktor, akár bárki más –, hogy akkor mit csináljanak. Ezt most tényleg nekünk kell kitalálni. Önszerveződés, a szabadság kis körei (…), újra meg kell ezt teremtenünk, de ezt újra meg kell tanulnunk, mert elfelejtettük azért az elmúlt 16 évben, hogy ezt hogy kell csinálni, mert nagyon kényelmes helyzetben voltunk. Ebből a szempontból szerintem – bocsássatok meg, hogy ezt mondom – tök jó ez a választási vereség. Elkényelmesedtünk, túl sokszor hallgattunk arról, hogy mit kellett volna csinálnunk ahelyett, hogy tettük volna a saját fejünk meg ízlésünk alapján a dolgokat.”

Az év első negyedévének és a NER utolsó negyedévének végén a GDP 77,9 százalékára nőtt a magyar állam adóssága a Magyar Nemzeti Bank hétfői jelentése szerint. Ahogy a Telex is írja, ez négy és fél éves rekord: utoljára 2021-ben, a covid-járvány harmadik és negyedik hulláma idején volt ennél nagyobb az államadósság.

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 4964 milliárd forint, a GDP 5,6 százaléka volt a március végén záruló egy évben. Az első negyedévében államháztartás nettó finanszírozási igénye 2130 milliárd forintot a negyedéves GDP 10,9 százalékát tette ki. A devizában fennálló bruttó államadósság a GDP év végi 24,0 százalékáról 25,7 százalékára nőtt. Az államháztartás alszektorai közül a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 2452 milliárd forint, a helyi önkormányzatok finanszírozási képessége 291 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké pedig 32 milliárd forint volt.

Az államháztartás pénzügyi eszközeinek nem konszolidált állománya március végén a GDP 34,6 százalékát, nem konszolidált kötelezettségei a GDP 90,9 százalékát tették ki, így nettó pénzügyi adósság a GDP 56,3 százalékát érte el. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adósságából 2026 első negyedévének végén 60 833 milliárd forintot tettek ki az hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, 7472 milliárd forintot a felvett hitelek és 707 milliárd forintot a betétek. Az adósságállományon belül 22 773 milliárd forint (33,0 százalék) volt a devizában denominált tartozás, a külföldi hitelezőkkel szemben 25 199 milliárd forint, a belföldi szektorokkal szemben pedig 43 813 milliárd forint tartozás állt fent – közölte az MNB.

(MTI)

„Orbán Viktor báb köztársasági elnöke ma interjút adott a maffia propagandalapjának, amely lapról a bíróságok kimondták, hogy végig hazudott a kampányban a magyar embereknek” - reagált Magyar Péter arra, hogy Sulyok Tamás nyilatkozott a Mészáros-közeli Indexnek. Bár ebben a köztársasági elnök arról beszélt, hogy jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, ami megalapozhatná a lemondását. Azonban a miniszterelnök szerint „Sulyok Tamás a dicstelen kétéves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is”. Azzal vádolta az elnököt, hogy számára „első helyen a Fideszhez való lojalitás, az utolsó helyen pedig az alkotmányosság védelme és a nemzet egysége áll”.

Magyar szerint Sulyok „a hazug propagandalapnak adott interjújában sok mindenben hazudott”, például arról, hogy milyen négyszemközti beszélgetések zajlottak le köztük. Sulyok úgy jellemezte az első találkozásukat a Sándor-palotában, hogy az egy őszinte és tárgyszerű beszélgetés volt, ahol az alakuló ülés előkészítéséről tárgyaltak. Azt is mondta, hogy Magyar pontosan úgy viselkedett, ahogyan egy leendő miniszterelnöktől elvárható. Amikor szóba került, hogy Magyar ekkor is lemondásra szólította fel, Sulyok azt mondta: „Természetesen hangsúlyozta az álláspontját, hogy miért kellene lemondanom, és elmondta az érveit is. Én erre annyit válaszoltam, hogy másképp látom ezt a kérdést. Jeleztem, hogy most nem az a feladatunk, hogy ezt megvitassuk, hanem hogy előkészítsük az alakuló ülést.”

Magyar Péter szerint ez nem egészen így történt.

Az interjúra reagáló közleményében azt írta, hogy az első találkozásukkor, április 15-én Sulyok nem utasította vissza a lemondására vonatkozó, egyértelmű felszólítását, hanem annyit jelzett, hogy megfontolja azt. Majd a második találkozón a köztársasági elnök annyit kérdezett, hogy ha a lemondás mellett dönt, akkor megfelelő-e, ha az igazságügyi miniszterrel egyezteti annak részleteit. Magyar szerint nyilvánvaló, „hogy az utolsó találkozásunk óta megérkezett a maffiafőnöktől az ukáz, hogy maradnia kell”.

„Nincs miről egyeztetni. Ön ugyan a mai propagandainterjújában megpróbálta eltagadni, hogy a magyarok milliói április 12-én a rendszerváltás mellett döntöttek, de ez nem változtat a valóságon. Ön annak a bukott rendszernek a bábja volt, amire a magyarok döntő többsége határozott nemet mondott, és amely aljas rendszert mára a magyarok háromnegyede elutasít. Önt a magyarok a rendszerváltás és a működő, emberséges Magyarország akadályának tartják” - üzente Magyar. Az interjúban Sulyok arról is beszélt, hogy most nem történt rendszerváltás, csak kormányváltás.

Miután az új kormány felbontotta a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter is elmagyarázta ennek okait és miértjeit, Krausz Ferenc nyílt levelet írt Magyar Péternek. Levelében arról ír, hogy az Élvonal nem párhuzamos rendszert épít, hanem egy új, nemzetközi mércével is egyedülálló tudományos és tehetséggondozó modellt, amely a meglévő magyar kutatási és oktatási rendszerrel együttműködésben kíván működni.

A választás előtt két hónappal kötött Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter közfeladat-finanszírozási szerződést a Nobel-díjas Krausz Ferenc által irányított Élvonal Alapítvánnyal 261,7 milliárd forint értékben. Tanács azt mondta a szerződés felbontásáról, hogy nem azért szakítanak Krauszékkal, mert a kormány ne támogatná a magyar tudományt, éppen ellenkezőleg.

„A kérdés az, hogy elfogadható-e, hogy egy választások előtt megkötött, hosszú évekre szóló szerződéssel több százmilliárd forintnyi közpénzt egy KEKVA-modellre épülő, szűk döntéshozói kör által irányított alapítványhoz szervezzenek ki úgy, hogy a mindenkori demokratikus kormányzatnak később alig maradjon valódi rálátása és ráhatása a pénzek felhasználására. Mindezt ráadásul úgy, hogy a meglévő kutatási, tehetséggondozási és innovációs ökosztisztémával párhuzamos rendszereket alakítunk ki. Erre a válasz: nem”

– írta Tanács.

Krausz úgy kezdi levelét, tudatában voltak annak, „hogy az új kormány nehéz helyzetben veszi át az ország irányítását. Következésképp arra is fel voltunk készülve, hogy az előző kormány által kilátásba helyezett források – bármennyire is indokolhatóak szakmai szempontból – korrekcióra szorulhatnak”.

Azt állítja, a közösségi médiából értesültek arról, hogy a kormány felbontja a szerződésüket, „valamint arról is, hogy »párhuzamos rendszerekre« nincs szükség. Meggyőződésünk nekünk is, hogy Magyarországnak valóban nem párhuzamos rendszerekre, hanem egymást erősítő, együttműködésre épülő tudományos megoldásokra van szüksége”. Krausz szerint „az Élvonal pontosan ezt kívánja szolgálni”.

A levél részletesen bemutatja az Élvonal első hónapjainak eredményeit és az országos természettudományos tehetséggondozási programjukat. Ezután arról írt, hogy teljes körű átvilágítást és párbeszédet kezdeményez az új kormánnyal.

„Teljes mértékben egyetértünk azzal is, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatónak, ellenőrizhetőnek és elszámoltathatónak kell lennie. Ezúton szeretném kérni szervezetünk teljes körű, minden részletre kiterjedő átvilágítását. Örömmel várjuk az új kormány javaslatait arra vonatkozóan is, hogy milyen működési forma biztosíthatja egyszerre az átlátható közpolitikai kontrollt és a tudományos szabadság érvényesülését.”

Levelét azzal zárta, szeretné megérni, „hogy Magyarország egyszer olyan ország legyen, ahol az emberek nyíltan - bármilyen ügyben - ki merjék mondani, ha valakit, vagy valamit támogatnak”.

A kárpátaljai magyarság képviselőinek bevonásával megkezdődnek a magyar–ukrán szakértői szintű egyeztetések a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében, jelentette be az oldalán Orbán Anita külügyminiszter, miután telefonon egyeztetett Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel. A tárgyalódelegációk keddtől online egyeztetnek. Orbán Anita szerint ezek a megbeszélések fontos alapot teremthetnek a kisebbségi jogok mielőbbi, megnyugtató rendezéséhez.

Magyar Péter a választások megnyerése után bejelentette, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak bővítéséhez köti Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitását. A Bloomberg a miniszterelnök brüsszeli tárgyalása után arról írt, hogy Magyar olyan feltételeket szabott, amik nagyrészt megegyeznek azzal a 11 pontos követeléslistával, amit még Orbán Viktor terjesztett az ukrán vezetés elé 2024-ben. Ezek az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogaira és a magyar nyelvű oktatáshoz való hozzáférésre vonatkoztak. Magyar Péter június elejére kezdeményezett találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Beregszászban, hogy új alapokra helyezzék a magyar–ukrán kapcsolatokat, valamint tárgyaljanak a kárpátaljai magyarság nyelvi és kulturális jogainak visszaállításáról.

Magyar akkor úgy látta, hogy az ukrán kormány által 2025-ben bejelentett oktatási engedmények „előremutatóak, de nem elegendőek”. Például kifogásolja, hogy Ukrajnában a felsőoktatás továbbra is egynyelvű, az érettségi vizsgák ukrán nyelvűek, és a nyelvhasználat más hivatalos területein sem történt érdemi változás. Így a magyarok még a magyarlakta településeken sem kérhetnek ügyintézést az anyanyelvükön.

Levonuló építési vállalkozókkal találkozott a 24.hu stábja, amikor május közepén Balásy Gyula félkész, máriaremetei villájánál járt. Az egyik vállalkozó a lapnak azt mondta, hogy bár a propagandagyáros kapitulációs interjúja után még folytatták a munkát, mert Balásy bízott abban, hogy alkut tud kötni az új hatalommal, és marad elég forrása a 1500 négyzetméteres, 5-7 milliárdra becsült objektum befejezésére. Nem sokkal később azonban az építésvezető közölte velük, hogy leállnak, ezért mindenki vigye el a cuccát, építőanyagait.

A vállalkozó a lapnak azt mondta, hogy 60 százalékos készültségben lehet a ház, és még legalább fél év kellett volna a befejezéshez. Balásynak ezen kívül vannak luxuslakásai Floridában és Tihanyban van egy lebegő villája.

Miután Balásy felajánlotta az állami megrendelésekkel kitömött cégeit az államnak, a rendőrség közölte, hogy ezek a vállalkozások érintettek az úgynevezett vagyonkimenekítéssel kapcsolatosan indult eljárásban. Hűtlen kezelés és pénzmosás miatt nyomoznak. Ezen kívül a cégcsoporthoz köthető túlárazott szerződések miatt is nyomoznak ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Balásy Gyula cégei, a Lounge Communications, a Lounge Event és a New Land Media 2018 óta vetélytárs nélkül, zsinórban nyerték el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda szinte valamennyi tenderét. Csak ebből a három cégből egyetlen év alatt tisztán 18 milliárdot vett ki Balásy, akinek vagyonát a tavaly májusban megjelent A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 79 milliárd forintra becsülte.

A szenátus eljárási szabályainak őre szombaton elutasította, hogy az adófizetők pénzéből támogassák Donald Trump bálterem-projektjét, vagyis azt, hogy hozzácsapjanak egy 8300 négyzetméteres, 650 fő befogadására alkalmas báltermet a Fehér Házhoz. Pedig Trump így akarta megoldani, hogy nagyobb rendezvények is lehessenek házon belül anélkül, hogy sátrakat húzzanak fel a kertben.

Korábban az volt a terv, hogy a 200 millió dolláros, vagyis nagyjából 70 milliárd forintos projektet Trump a saját zsebéből és magánadományozók pénzből finanszírozza majd, egy részét pedig a titkosszolgálat biztonsági fejlesztéseire szánt 1 milliárd dolláros adófizetői forrásból fizetik ki. Az áprilisban történt lövöldözés után ezt az összeget azonban most inkább az elnöki biztonság megerősítésére szánnák. Vagyis a támogatás most ugrott, sőt, a korábbi számokkal ellentétben már 400 millió dolláros fejlesztésről ír a BBC a bálteremmel kapcsolatban.

„A republikánusok megpróbálták az adófizetőkre hárítani Trump milliárd dolláros báltermének költségeit. A szenátusi demokraták visszavágtak és meghiúsították első kísérletüket” – ezt Chuck Schumer, a szenátus kisebbségi vezetője írta az X-en szombaton. Hozzátette, hogy „az amerikaiak nem akarnak báltermet. Nincs szükségük bálteremre. És biztosan nem szabad rájuk kényszeríteni, hogy fizessenek érte”. (BBC)

Miután az új miniszterelnök már több alkalommal is lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, a köztársasági elnök úgy látja, jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, ami megalapozhatná a lemondását. Legalábbis a Mészáros-közeli Indexnek úgy értelmezte a helyzetet, hogy „komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnöki alkotmányos funkciójának újraértelmezésére”. De mindezt inkább történelmi dilemmának tartja, aminek ő került a célkeresztjébe.

„Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak” - mondta.

Arról, hogy Magyar Péter alkotmánymódosítással távolítaná el hivatalából, azt mondta, „még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen”.

Ugyanakkor a következő időszakra tekintve az elnök nyugodt, mert szerinte nincs olyan alkotmányos rendelkezés, ami szerint a köztársasági elnök és a kormány között politikai bizalmi viszonynak kellene lennie. Szerinte a lemondása határidejeként megszabott május 31-e után június elseje következik.

Majd a saját szerepfelfogását ecsetelve közelebb vitte az olvasót a lapításnak tűnő passzivitásának megértéséhez is, ugyanis Sulyok úgy gondolja:

„A magyar köztársasági elnöki tisztség a létével fejezi ki a nemzet egységét. Ahogy korábban is hangsúlyoztam: ez nem politikai egységet jelent, hanem a nemzet közjogi egységét.”

Arról, hogy miért nem szólalt meg, amikor a társadalmat éppen a Szőlő utcai gyerekbántalmazások részletei sokkolták, a köztársasági elnök azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban kiadott egy közleményt, amiben szolidaritást vállalt az áldozatokkal. Ennél a 1351 karakteres szövegnél azért nem akart jobban belemenni az ügybe, mert a „magyar köztársasági elnök alkotmányos státuszából éppen az következik, hogy távol marad a szakmai kérdésekben kialakult pártpolitikai vitáktól. Csak akkor kell beavatkoznia, ha a demokratikus intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik. Ezekben az ügyekben azonban a hatóságok végezték a munkájukat, ezért a folyamatban lévő eljárásokba a köztársasági elnök nem szólhat bele. A magyar államfő esetében az az alapelv, hogy csak kivételes esetekben szólaljon meg, különösen választási kampány idején.”

A mostani nyilatkozatból kiderül, hogy különösebben nem rázta meg, hogy Magyar Péter nem engedte meg neki, hogy egy fényképen szerepeljen a kinevezett miniszterekkel:

„A »kellemetlen« szót ebben az esetben nehezen tudom értelmezni, mert én az állam nevében gyakorlok egy közjogi funkciót. Amikor kinevezek egy minisztert, átadom a kinevezési okmányt, gratulálok neki, és sok sikert kívánok a munkájához. Az én szerepem ezzel véget ér. Hogy milyen felvételek készülnek erről, annak számomra nincs különösebb jelentősége. Nem vagyok fotós vagy operatőr, számomra a közjogi aktus fontos.”

Igaz, később az oldalára kitett egy galériát, amin látni, ahogy kezet fog a miniszterekkel. Arról pedig, hogy az MTI levágta őt a Bóna Szabolcs agrárminiszterrel készült fényképről, csak annyit mondott: „Nem szoktam olyan kérdésekkel foglalkozni, hogy rajta vagyok-e egy fotón vagy sem.”

A több mint 40 filmben szereplő énekes és színész ellen Franciaországban és Belgiumban is nyomozás indult, de a többszörös nemi erőszakkal kapcsolatos vádakat Patrick Bruel tagadta, a Guardian szerint vasárnap ártatlanságát hangoztatta, és közölte, hogy nem áll szándékában visszavonulni a nyilvánosság elől.

A párizsi ügyészség vasárnap közölte, hogy Bruel ellen eddig legalább négy szexuális zaklatási panasz érkezett, ezeket pedig együtt fogják kivizsgálni. Belgiumban is nyomozás indult, miután márciusban feljelentést tettek Bruel ellen szintén szexuális bántalmazás miatt.

A 67 éves énekes június 16-án indul koncertkörútra, a terv szerint bejárja Franciaországot, valamint Svájcba, Belgiumba és Kanadába is ellátogat. Feminista csoportok támogatásával petíció indult, ami a koncertek lemondását követeli.

Bruel az Instagramján közzétett nyilatkozatában azt írta, soha nem kényszerített egy nőt sem, majd úgy fogalmazott, „ha bárkinek is fájdalmat okoztam, őszintén sajnálom”. Reagált a Flavie Flament tévés műsorvezető által felhozott vádakra is, és közölte, hogy kapcsolatuk nem volt „sem erőszakos, sem kényszerítő”.

„Soha nem használtam a hírnevemet arra, hogy bárkivel szemben is visszaéljek vele, vagy nem konszenzusos kapcsolatokat létesítsek. Megértem, hogy a köztünk lévő korkülönbség felkeltheti az emberek figyelmét. Azt is megértem, hogy a hírnév vagy a státusz torzíthat egy romantikus kapcsolatot” – írta Bruel, aki azt mondta, harcolni fog, hogy megvédje az igazságot.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult ebola-járvány miatt. A szervezet közlése szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, Ituri tartományban kialakult járvány – amiben eddig 246 gyanús esetet és 80 halálesetet jelentettek – nem felel meg a világjárványra vonatkozó kritériumoknak. Ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy ez a járvány potenciálisan az eddigi jelentéseknél és észleléseknél „sokkal nagyobb mértékű” lehet, és jelentős a terjedés kockázata.

A WHO közlése szerint szerint jelenleg nyolc laboratóriumi vizsgálattal megerősített vírusos eset van, további gyanús esetek és halálesetek pedig három helyen fordultak elő. A WHO szerint a vírus a Kongói Demokratikus Köztársaság határain túlra is elterjedt, két megerősített esetet jelentettek a szomszédos Ugandában.

A CBS szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban legalább hat amerikai állampolgár van, akik ki lehettek téve az Ebola-fertőzésnek, egyiküknél tünetek is jelentkeztek, de egyiküknél sem erősítették meg a fertőzést. A STAT News jelentése szerint az amerikai kormány állítólag megpróbálta őket kihozni az országból, valószínűleg egy németországi katonai bázisra.

Az egészségügyi hatóság közlése szerint a jelenlegi ebola-járványt a Bundibugyo-vírus okozza, ami ellen nincs engedélyezett gyógyszer vagy oltóanyag. A korai tünetek közé tartozik a láz, az izomfájdalom, a fáradtság, a fejfájás és a torokfájás, amiket hányás, hasmenés, bőrkiütés és vérzés követ. Az ebola ellen nincs bizonyított gyógymód. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az átlagos halálozási arány körülbelül 50 százalékos.

A terjedés minimalizálása érdekében a WHO szerint a megerősített eseteket azonnal el kell különíteni, amíg a legalább 48 óra különbséggel elvégzett két, a Bundibugyo-vírusra specifikus teszt negatív eredményt nem ad.

A WHO főigazgatója, Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint jelenleg „nagy a bizonytalanság a fertőzöttek tényleges számával és a járvány földrajzi terjedésével kapcsolatban”.

(BBC)

Ismeretlen fegyveresek megöltek tíz embert, köztük három gyermeket a dél-mexikói Puebla államban, Tehuitzingo településen vasárnap hajnalban. Puebla állam főügyésze, Idamis Pastor szerint „családi ügyről” lehet szó. Az áldozatok közül hatan ugyanannak a családnak a tagjai voltak, a másik négy ember pedig alkalmazottként dolgozott náluk. Az áldozatok között egy csecsemő, valamint egy 10 és egy 14 éves gyermek is van. Kilencen a támadás helyszínén haltak meg lőtt sebek miatt, míg egy nő kórházba szállítás közben vesztette életét.

A hatóságok korábban ígéretet tettek arra, hogy a részben Mexikóban rendezett labdarúgó-világbajnokság közeledtével fokozzák a biztonsági intézkedéseket az országban. (Grupo Animal/MTI)

Az új Tisza-kormányban ugyan még nincs közvetlen felelőse a felsőoktatásnak, egyelőre zajlik a casting a felsőoktatási államtitkári posztra (a Magyar Hang szerint Katz Sándor az esélyes), de Lannert Judit oktatási miniszter a hétfői meghallgatásán már bejelentette, hogy előkészítik a KEKVA-rendszer átalakítását.

A befagyasztott uniós források felszabadítása miatt erre legfeljebb néhány hét van most, hiszen a helyreállítási alapban elérhető 10,4 milliárd euró lehívására csak akkor van esély, ha az augusztus végi határidőig teljesítik a feltételeket. Ennek része, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alá kiszervezett modellváltó egyetemek helyzetét is addig, legalább részben, rendezni kell.

Ez az éppen csak felálló kormány számára azonnali döntési helyzetet jelent, a hosszú távú megoldás azonban ennél biztosan több időt igényel. Főleg, hogy az eredeti, modellváltás előtti állapot egyszerű visszaállítását maguk az érintett egyetemi vezetések is kerülnék, és az oktatók is tartanak attól, hogy ezzel a modellváltás utáni többletfinanszírozásnak is vége lenne.

Két lépésben alakíthatják át a rendszert

Bár azt Lannert Judit is hangsúlyozta, hogy az állami fenntartásban maradt egyetemek, így a gazdaságilag teljesen kivéreztetett ELTE többletfinanszírozását ugyanúgy meg akarják oldani, mint a KEKVA-intézmények helyzetét, információink szerint az utóbbi két fázisban történhet.

Előbb a modellváltó intézmények működési kereteit kellene legalább részben rendezni, és gyorsan megváltoztatnák a kuratóriumi tagok kiválasztását és a grémiumok összetételét is. A modellváltó intézmények tágabb helyzetét, így azt, hogy hosszú távon ki lesz a fenntartó, csak később döntenék el, komolyabb egyeztetések után.

Ezt a kétszakaszos megoldást valószínűsíti Merkely Béla, aki a Semmelweis Egyetem (SE) rektoraként a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke is. Merkely a 444 megkeresésére azt mondta, hogy szerinte a modellváltó egyetemek egész biztosan nem térnek vissza az állami egyetemek irányába, szerinte ezek már csak Szlovákiában és Bulgáriában dominálnak.

„A modellváltás, rektortásaimmal együtt úgy gondoljuk, nagyobb részében pozitív eredményt és jelentős fejlődést hozott. A legtöbb modellváltó intézmény önállósága is nőtt az új rendszerben. Bár voltak egyetemek, ahol a fenntartó kuratórium hatáskörében túlterjeszkedett, de ezek voltak kisebbségben. A modellváltó egyetemek nemcsak többletforráshoz jutottak, hanem a kiszámíthatóbb több éves finanszírozási keretek között működhettek, teljesítményalapú közfinanszírozási szerződésekkel, inflációkövető mechanizmusokkal” – mondta Merkely.

Az Orbán-kormány már nem írta alá a modellváltó intézményekkel az új, hatéves közfinanszírozási szerződéseket, pedig a jelenleg hatályos szerződések az év végén lejárnak, és már letárgyalták az újakat - „idáig azonban mindig tologatták az időpontot” - mondja a rektor. Merkely azt várja, hogy az új kormány, ha lesznek is módosítások, ezeket hamarosan aláírja majd, és a modellváltó egyetemek önállóságát is meghagyja.

Ezzel együtt az általa vezetett Magyar Rektori Konferencia is változtatásokat javasol.„A régión belül a magyar felsőoktatás jó eredményt és jelentős fejlődést tud felmutatni. De vannak benne zavaró problémák, amiket meg kell oldani. Ez egy picit több, mint finomhangolás” - mondja.

A túlságosan átpolitizált alapítványi kuratóriumok mellett szerinte elsősorban azon kellene változtatni, hogy most a kuratóriumok lényegében maguk dönthetnek a hatáskörükről és az összetételükről.

Jó reggelt! Ez itt a 444 napindító hírlevele a legfontosabb hétvégi cikkekkel, hírekkel. Vannak más hírleveleink is, ezekre itt lehet feliratkozni.

Belföld

Tizenhat éven át egyáltalán nem zavarta a Fideszt, hogy az ellenzék csak dísznek ült a Parlamentben, most viszont a saját bőrükön érzik ennek minden hátrányát. Közben a Tisza-kormány nem hagy ki egy lehetőséget sem, hogy a fejükre olvassa a bűneiket, és még csak nem is ez a legnagyobb bajuk.

• Nemcsak a politikusoknak, a Fidesz kultúrharcos ikonjainak is új időszak jön.

Orbán gyanúsan kicsi vaságyától a golfminisztériumig: Magyar Péterrel bolyongtunk a Várban. Ott voltunk az új miniszterelnök és Havasi Bertalan végkielégítésről szóló szócsatáján a tetőteraszon is – írtunk arról, hogy előbbi gyorsan kirúgta utóbbit, ahogy arról is, hogy Gulyás Gergely szerint a Havasit bevédő posztját nem ő, hanem a munkatársai törölték az oldaláról. Orbán Viktornak 38,8 milliós végkielégítés jár, egy kárpátaljai gyerekotthonnak adja.

• „Márványlapok az elnöki fürdőben, bírói klub, a bírák számára elengedhetetlen bárpulttal” – Magyar Péter Varga Zs. Andrással vitatkozik a Kúria épületének luxusáról.

„Az elmúlt 16 év legsúlyosabb hatása a társadalom mentális állapota” – mondta lapunknak L. Ritók Nóra. Választási befolyásolásról, 16 év problémáiról és az új kormány előtt álló kihívásokról kérdeztük az Igazgyöngy Alapítvány létrehozóját. Arról is kérdeztük, vállalna-e pozíciót a Tisza-kormányban.

Írtunk a személyre szabott tudományos megaprojektről, amire a Nobel-díjas Krausz Ferenc kapott 261 milliárd forintot Hankó Balázstól két hónappal a választás előtt. Furcsa dolgokat találtak Magyar Péterék Lázár János volt minisztériumának pincéjében. Romos épület van a székhelyén a volt fideszes parlamenti képviselőhöz köthető cégnek, 40 millió forint NKA-pénzzel dobták meg a választás előtt.

• Első nem miniszteri interjúját a Magyar Nemzetnek adta Orbán Viktor, aki jobbszélről építené újra a Fideszt, és még mindig nem látja tisztán, miért veszítették el a fiatalokat.

Részletes adatokkal szólt vissza a maga ellen vizsgálatot kérő Pintérnek az új egészségügyi miniszter, aki szerint a volt belügyminiszter öröksége az „elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány, túlóra, kiégés, romló munkakörülmények, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat”. Sztrádakoncesszió, mohácsi Duna-híd, Budapest-Belgrád vasútvonal – első miniszteri interjújában Vitézy Dávid felsorolta, miket tervez felülvizsgálni.

• Orvostechnikai mérnököt és a Cambridge-i Egyetemen diplomázott korábbi tanácsadóját jelöli a Tisza a két megüresedett európai parlamenti helyre.

Hat évvel a modellváltás után hallgatók és oktatók egy része autonómiát és vezetőváltást követel az SZFE-n. A rektor szerint nyitott kapukat döngetnek, a kritikusok szerint viszont sem az elvárásaik nem teljesültek, sem érdemi párbeszéd nem indult.

Hír volt még:

• A 444 cikke után törölte a gyerekeket felhasználó videóját Bódis Kriszta.
• Egy hete miniszterelnök Magyar Péter, de a miniszterelnok.hu még mindig Orbán Viktor személyes játszótere.
• Sopron 19 utcájában mutattak ki azbeszttel szennyezett követ.
• Tiltakozások miatt kirúgott tanárok: Lannert Judit bejelentése hatalmas elégtétel számunkra.

Külföld

Ukrajna úgy átvette a kezdeményezést a fronton, hogy a győzelem napi parádét is már Zelenszkij ironikus „engedélyével” tartották meg az oroszok. Nem kap tovább mentességet az amerikai szankciók alól az orosz tengeri olajkereskedelem.

Trump nem szeretné, ha Tajvan függetlenedne, „9500 mérföldet kellene utaznunk, ha meg akarnánk vívni a háborút”. Az amerikai elnök után Vlagyimir Putyin is Kínába utazik.

Megölték a Hamász gázai vezetőjét, és Donald Trump szerint az ISIS második parancsnokát is. Az amerikai elnök visszatért a bombasztikus fenyegetésekhez Iránnal szemben.

Kultúra

Meditatív utazás az óbudai panelrengeteg fölött: Pápai Gergő élő elektronikával kísért lassúfilmjén a Flórián téri panelek, a római kori romok és a városrész életét ellehetetlenítő autós infrastruktúra gabalyodik teljesen egymásba.

15 éve nincs már Moszkva tér: utcaátnevezésben világhatalom vagyunk. Miért nem lehet egy utcát csak úgy hívni, hogy göröngyös? Száz év névcsatái az utcatáblákon a Fortepan képein: időutazásra ne vigyél Budapest-térképet.

Sport

Rengeteg meglepetést hozott az alsóbb osztályú angol fociszezon: az egész világot bejárta az ötödosztály utolsó fordulójának egészen hihetetlen hajrája, és a Football League mindhárom osztályát olyan csapat nyerte, amelyre előzetesen kevesen számítottak. Mégis az idény végén mindent háttérbe szorít a kémbotrány, amely a Premier League-be jutást is befolyásolhatja.

• Kemény meccsen nagyot harcolt, de másodjára is kikapott a magyar jégkorong-válogatott az elit-vb-n.
• Hiába nyert a magyar kézilabda-válogatott, nem jutott ki a vb-re.
• Bajnok a Győr, Kubatovék csak másodikak, de a Fradi elnöke nem volt hajlandó gratulálni.

Podcast

Borízű hang #270 [H]: „Halvány őszi zuhanyrózsa” – revarázstalanítás a járadékvadászati világkiállításon.

Donald Trump amerikai elnök vasárnap újabb fenyegető üzenetet intézett Iránhoz: a Truth Socialön azt írta, hogy „ketyeg az óra”, és Teheránnak gyorsan lépnie kell, különben „nem marad belőle semmi”. Trump nem részletezte, pontosan milyen következményekre utalt, és azt sem, milyen iráni lépéseket várna el.

Az Egyesült Államok és Irán az áprilisi tűzszünet óta is éles konfliktusban áll. Washington továbbra is blokád alatt tartja az iráni kikötőket, miközben Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amely a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala. A helyzet komoly gazdasági következményekkel jár: világszerte emelkedtek az olaj- és a benzinárak, beleértve az Egyesült Államokat is.

Trump korábban is többször fenyegette nyíltan Iránt a közösségi médiában: még a tűzszünet előtt arról írt, hogy „egy egész civilizáció halhat meg egyetlen éjszaka alatt”, ha Teherán nem enged az amerikai követeléseknek. Washington azt akarja elérni, hogy Irán feladja nukleáris programját és nyissa meg újra a Hormuzi-szorost, míg Teherán a blokád feloldását és a háborús károk megtérítését követeli. (via CNBC)

Hivatalosan is vége van a Fidesz 16 éven át tartó regnálásának. Mostantól nemcsak a leköszönt kormánypárt politikusaiból és megmondóembereiből kapunk kevesebbet, hanem a Fidesz által tudatosan kiépített kulturális elit oszlopos tagjaiból is. A teljesség igénye nélkül emlékbe összeszedtük egy csokorba az exrendszer legkedvesebb alkotóit.

Képzőművészet

Szőke Gábor Miklós szobrász először a Fradi-stadion előtt golyómarkoló fémsassal dobta be magát a köztudatba. A NER kedvenc plasztikusa nemsemmi megrendeléseket kapott az évek során. A közpénzszivattyú 2017-es vizes világbajnokságra hét óriási köztéri faszobrot készített (ebből egy kísértetiesen hasonlított egy másik, már létező alkotásra), az MNB 667 millióért rendelt tőle 3 művet, a Postapalota csodaszarvasa és suhanó aranyvonata pedig 326,5 millióba fájt. Neki köszönhetjük a Semjén-féle vadászati világkiállítás 10 tonnás agancskapuját, gazdagabb lett miatta a Honvédelmi Minisztérium 4 turulszoborral, ezeket a művész 90 millióból tudta kihozni.

A párját ritkító gigamegbízásokról Szőke azt nyilatkozta a HVG-nek: „a műalkotásoknak van ára, amit nem kell szégyellni”.

Többször is írtunk tavaly Vészabó Noémi festőről, akit a Munkácsy-díj botrányhőseként ismerhet a nyilvánosság. Vészabó képei egy vattacukros stand tövében pingáló vásári árus színvonalát simán hozza, 2025-ben mégis megkapta a magyar művészeti élet egyik legrangosabb kinevezését. Nem meglepő, hogy a festőnő a kinevezés előtt nem is szerepelt a szakmai szervezetek által előterjesztett művészek között. Mi több, számos zsűritag kifejezetten tiltakozott a szemet szúróan pocsék artist kitüntetése ellen, majd díjazása miatt a teljes Munkácsy-bizottság lemondott.

Vészabó politikai beágyazottságára rövidesen fényt derített a hazai sajtó: az alkotó több körben Schmidt Máriával pózolt fotókon, 2021-ben a 24.hu videózta le, ahogy akkori férjével, Dézsy Zoltán filmessel visz egy becsomagolt festményt Kötcsén. A lap kérdésére Vészabó azt mondta, hogy „miniszterelnök úrnak egy festményt hoztam, festőművész vagyok". Hankó Balázs kulturális miniszter újra és újra bevédte Vészabót, államtitkára, Zsigó Róbert azt is elárulta, 2018 óta minden évben előterjesztették Munkácsy-díjra a giccsfestőt. Később kiderült, hogy a Hankó édesapja által felügyelt kiadó évek óta patronálta Noémit. Ha csak egy képet emelhetnék ki Vészabótól, ennek a csillogó szemű, fénylő ajkú úriembernek a portréja lenne az:

Film

Folytassuk is a sort Dézsy Zoltán Balázs Béla-díjas rendezővel, az Elment az öszöd megálmodójával. Az 5 milliós állami támogatásból készült, Gyurcsány Ferenc börtönben töltött napjairól szóló filmet aznap mutatták be, amikor a 444 elindult. Dézsy mostanában is felbukkant a hírekben, ő volt a főszerkesztője annak az objectiv.hu oldalnak, ahol Magyar Péter szerint az őt lejárató hangfelvételeket akarták sorra kihozni. Dézsy Hadházy mintájára kísérletezett hídfoglalással is, április 17-én 4 napra stoppolta le az Erzsébet hidat egy „tízezreket megmozgató tömegdemonstráció” miatt. Az akció jelmondata „Visszaszerezzük Erzsébetet!” volt, célja valószínűleg annyiban merült ki, hogy Hadházy Ákos és ellenzéki szabadcsapatai addig se lehetnek ott. Az elmúlt 16 év mozgóképes nyertese azonban közel sem Vészabó exférje, hanem a történelmi ihletésű szirupfilmek nagyágyúja: Rákay Philip.

Világszerte hatalmas káoszt, lökdösődést és verekedéseket okozott a Swatch legújabb, az Audemars Piguet luxusmárkával közösen tervezett „Royal Pop” órakollekciójának premierje. A feszült helyzet miatt több európai és amerikai üzletet ki sem nyitottak, vagy biztonsági okokból bezártak.

Millet, Milano'da Swatch mağazından Plastik AP saat almak için birbiri ile kavga ediyor. plastik saate 400 euro verip birde bunu almak için kavga etmek için hakikaten başka bir gerizekalılık seviyesi gerekiyor.

Dünya harbi sikko bir yere gidiyor. pic.twitter.com/ERolOSmhKH

— istblu█̶̳̘͛̄̃͒̄̃͜█̴͇̱̅͒̅█̵̻̣̝͒̈̄̈͝͝█̴̞̜̻̝͍̂̽͜█̴̵̴̶ (@istblu0Iut) May 16, 2026

A vásárlók napokig táboroztak a boltok előtt, hogy lecsaphassanak a nagyjából 400 dolláros (kb. 145 ezer forintos) darabokra. A tömeg és az indulatok azonban gyorsan elszabadultak:

• Párizs közelében a rendőrség könnygázt vetett be egy 300 fős tömeg megfékezésére, miután az üzlet megrongálódott. A hatóságok szerint a Swatch alábecsülte a biztonsági kockázatot.
• Milánóban verekedés történt a nyitáskor, míg Hága mellett a rendőrségnek kellett közbelépnie. Miután több holland üzlet a zárva maradás mellett döntött, a csalódott tömeget hazaküldték.
• Londonban és hat másik brit városban biztonsági okokból ki sem nyitottak a boltok. New Yorkban, a Times Square-en a szemtanúk szerint a sorban állás egy koncert feszült hangulatú „mosh pit”-jére emlékeztetett.

A hatalmas roham mögött a gyors haszon reménye áll. A 400 dolláros órákat a szerencsés vásárlók azonnal továbbértékesítették a feketepiacon: volt, aki 2400, és olyan is, aki 4000 dollárt fizetett egy-egy darabért az utcán, hogy elkerülje a napokig tartó sorban állást. A Swatch egyelőre nem kommentálta az eseményeket. (via The Guardian)

A magyar férfi kézilabda-válogatott nem jutott ki a januári olimpiai kvalifikációs világbajnokságra, mivel a csütörtöki 31-29-es vereség után Veszprémben csak 31-30-ra győzte le Szerbiát a selejtezőben, így 61-60-as összesítéssel a szerbek jutottak tovább.

A válogatott még reménykedhet a szabadkártyában, a 2028-as Los Angeles-i olimpiára pedig kijuthatnak a következő Európa-bajnokságról.

Imre Bence hat góllal, Palasics Kristóf hat védéssel zárt. A túloldalon Vanja Ilic kilenc alkalommal talált be, Dejan Milosavljev nyolc lövést védett – írja az MTI.

Egyébként Magyar Péter miniszterelnök is a helyszínen szurkolt.

Az élvonalban maradásért küzdő magyar válogatott másodjára sem szerzett pontot a svájci A csoportos jégkorong-világbajnokságon. A közvetlen riválisainknak tekintendő osztrákok – hogy miért és hogyan azok, arról itt elérhető előzetesünkben írtunk – a maguk részéről az első fordulóban elvégezték a munka felét, amennyiben a világbajnokság második napján 5-2-re elintézték a másodvonalból feljutott briteket. Így abban a tudatban léptek jégre a magyarok ellen vasárnap délután, hogy ha ismét nyernek, a bent maradásuk nagyjából meg is van. Majoross Gergely csapata ehhez képest a finnek elleni papírforma-vereségből érkezett, számunkra ez volt a torna első kulcsmeccse.

Amely kemény, de kapkodó és viszonylag sok hibát hozó hokival kezdődött – ezt sok ezer osztrák és szép számú magyar drukker figyelte Zürichben –, akadtak saját harmadban eladott korongok szép számmal. Az osztrákok vezető gólja is ilyen után született, emberhátrányban nem bírták kiütni a mieink a pakkot, Schneiderhez került, rálőtte, kipattant Bálizs kapusról, a tinédzser Rohrer ébredt a leghamarabb, közvetlen közelről bekotorta, 0-1 a 6. percben. A magyarok többet lőttek kapura, de talán kevésbé veszélyesen, mígnem a játékrész derekán emberelőnybe kerültünk mi is. Eleinte nem sok fantázia volt bennünk öt a négy ellen, mégis összejött az egyenlítés, Csollák passzát a korelnök Sofron bombázta rá kapásból, talán megpattant picit, talán nem, Tolvanen kapus mindenesetre mellényúlt, 1-1. Egyenlő erők harcoltak ezután is, kimaradt néhány helyzet, köztük egy-két igen nagy is, jól megérdemelt döntetlennel mentek az első szünetre a felek.

A másodikat viszont közel kétpercnyi fórban kezdhettük. Ez kimaradt, ahogy az osztrákoké is nem sokkal később. És ahogy a további lehetőségek is, magyar részről Ortenszky lövése után járt a legközelebb az oszták kapuhoz a korong, pár centivel kerülte el csak. A harmad utolsó szakaszában épp nálunk volt a momentum, amikor Terbócs pöckölte ki az ütőt ellenfele kezéből, ismét öt a négyre jöhettek az osztrákok a végén. És ekkor legalább három óriási helyzetet alakítottak ki az osztrákok, az elsőnél Hadobás védekezett hatalmasat, a másik kettőt Bálizs védte bravúrral, maradt az 1-1.

Az utolsó felvonás nem túl tempós játékkal, de egyre nagyobb helyzetekkel kezdődött, itt is, ott is akadt belőlük bőven, bárki megszerezhette volna a vezetést. Ami aztán az osztrákoknak sikerült, egy abszolút felesleges kiállításból – a kapus akadályozása miatt kaptunk – lőtt rövid felső sarkos gólt Zwerger a 47. percben, 1-2. Egy perc sem telt el, és jött a harmadik, elúszni látszott a meccs: Nickl lőtte rá, Bálizs védett,m de a kipattanó telibe találta Kiss Rolandot, onnan ment be, 1-3. Ezután kissé megkopott energiaszinttel küzdött a magyar csapat, de a harmad utolsó harmadában felcsillant a remény, amikor közel két percre kettős emberelőnybe kerültünk. Ennek fele sem telt el, amikor Vincze hatalmas gólt ragasztott a bal felsőbe 2-3. A maradék szimpla fórban már nem volt nagy helyzetünk, ahogy a folytatásban sem, így szűk két perccel a vége előtt jöhetett a szokásos kapuslehozatal: óriási kimaradó magyar helyzetekkel és egy utolsó pillanatban szerzett üres kapus Nick-góllal, 2-4 lett a vége.

Folytatás kedden este a Magyarország–Nagy-Britannia kiesési rangadóval, aki a két 0 pontos közül nem veri a másikat, annak nem sok reménye marad az elitben maradásra, azután ugyanis már csak náluk – papíron – jóval erősebb ellenfelekkel találkoznak. A két vb-csoport állása itt érhető el.

Magyar Péter vasárnap se pihent, a volt Építési és Közlekedési Minisztérium épületében járt, amely gazdát cserél, mert itt lesz a miniszterelnök irodája, és a kormányüléseket is itt tartják majd.

A miniszterelnök videójában arról számolt be, hogy a munkatársai furcsaságokat találtak a pincében:

• tizenöt-húsz zsák ledarált iratot;
• Fidesz-szóróanyagokat;
• Lázárinfó-anyagokat;
• a DPK-gyűléseken használt zászlókat.

Magyar Péter azt mondta a videóban, hogy ez több bűncselekményt is felvet, köztük például tiltott pártfinanszírozást, ezért feljelentést tesznek. Lázár Jánosék egyébként korábban azzal védekeztek, hogy a minisztérium munkatársai munkaidő után vesznek részt a Lázárinfós munkában, így nincs közük a minisztériumi munkájukhoz.

„Dr. Bögi Viktória vezeti majd az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti munkáját. A tárca parlamenti államtitkári posztját Dr. Bögi Viktória jogász, elhivatott ügyvéd és közigazgatási szakember veszi át. Kilencéves közigazgatási múltja, valamint kiterjedt jogi és ügyvédi gyakorlata a garancia arra, hogy a legnehezebb helyzetekben is határozott, magas vitakultúrájú és fegyelmezett képviseletet biztosítson a minisztériumnak”

– írta Facebook-bejegyzésében Gajdos László környezetvédelmi miniszter. Gajdos még hétfőn nevezte meg Bögi Viktóriát, mint az egyik államtitkárát, most pedig azt is tisztázta, hogy ő lesz a parlamenti államtitkár, aki a miniszter első számú helyettese is egyben a hatályos jogszabályok szerint.

Bögi Viktória tiszás jelöltként 54 százalékot szerezve verte meg Fejér megye 3-as számú választókerületben a fideszes Tessely Zoltánt. Életrajza szerint „jogi pályája a közjegyzőség világában indult, majd kilenc éven át a közigazgatásban dolgozott, ahol gyámügyi és önkormányzati területen szerzett olyan tapasztalatokat, amelyek később ügyvédként is meghatározták a gondolkodását. Ma főként családjogi ügyekben képviseli a hozzá fordulókat.”

Ahogy Gajdos fogalmaz a posztjában:

„Az ő elsődleges feladata lesz a parlamenti munkánk koordinációja és a transzparens törvényalkotás irányítása. Erős jogi és közigazgatási háttere a biztosíték az európai mércéhez igazodó, felelősségteljes kormányzati munkánkra.”

Egyre vadabb fordulatokat vesz Havasi Bertalan sorsa: Orbán Viktor korábbi sajtófőnöke mostanáig a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkárként dolgozott, de saját bevallása szerint jobbára már csak szivarozgatott. Miután szombaton nyilvános összetűzésbe került Magyar Péterrel, még aznap délután egy miniszterelnöki határozattal fel is mentette Havasit. Több fideszes politikus azonban szóvá tette, hogy a felmondás jogszerűtlen volt: közülük később Rétvári Bence és Gulyás Gergely is törölték az erre vonatkozó bejegyzéseiket, miután kommentelők rámutattak, hogy nincs igazuk.

Magyar Péter ezt egy újabb posztban az orruk alá is dörgölte vasárnap, mondván:

„Gulyás Gergely és Rétvári Bence jogászkodni próbáltak Havasi Bertalan felmentése kapcsán. Aztán kiderült, hogy 16 év kormányzás után sem értenek a dologhoz, így törölték a posztjukat.”

Gulyás Gergely most erre reagálva azt írta, hogy a munkatársai a tudta nélkül törölték a posztját, a felmondás pedig még mindig jogszerűtlen szerinte.

„Miután Kabinetirodát vezető miniszter már nincs, ő nem tehetett javaslatot senkinek a felmentésére. (Akkor sem, ha a Kabinetiroda csak egy hónap múlva szűnik meg.) Az ő hatáskörét a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja”

– írta. Mint azt tegnap ismertettük, a Rétvári posztja alatti komment (amit egy magát joghallgató-kormánytisztviselőként aposztrofáló kommentelő jegyez) szerint az Orbán-kormányban Rogán Antal vezette Kabinetiroda még nem szűnt meg. Ugyanis annak a törvénynek, ami kimondta, hogy az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik, volt egy olyan passzusa, hogy e két minisztérium megszűnésének időpontját egy külön kormányrendelettel kell meghatározni, márpedig az a kormányrendelet (a 90/2026-os számú) a megszűnés időpontját 2026. június 15-ben állapította meg. Vagyis formálisan addig még létezik a korábban Rogán és Bóka miniszterek által vezetett két tárca. Ugyanerre jutott a Telex által megkérdezett munkajogi szakértő is. Vélhetően azonban még lesznek további jogértelmezések is ebben az egyre nagyobb elefánttá növekvő ügyben.

Rengeteg izgalmat és meglepetést hozott az alsóbb osztályú angol fociszezon: az egész világot bejárta az ötödosztály bajnoki döntőnek is beillő utolsó fordulójának egészen hihetetlen hajrája, de a Football League (EFL) mindhárom osztályát is olyan csapat nyerte, amelyre előzetesen kevesen számítottak. Mégis az idény végén mindent háttérbe szorít az a kémbotrány, amely akár a Premier League-be jutást is befolyásolhatja.

Elemző lapult a fa mögött

Egy dróntámadás tüzet okozott az Egyesült Arab Emírségek egyetlen atomerőműve mellett vasárnap – közölték nemzetközi források. A létesítmény biztonsági rendszerei nem sérültek, sugárzási kibocsátást nem jelentettek, és sérülés sem történt, de az eset tovább növelte a feszültséget az Iránnal kötött, törékeny tűzszünet közepette.

A támadás célpontja a Barakah Atomerőmű közelében volt, amely az ország egyetlen atomerőműve, és a dél-koreai segítséggel épült létesítmény 2020 óta termel áramot. A beszámolók szerint az incidens egy külső elektromos generátort érintett, ami tüzet okozott, és emiatt egy reaktor ideiglenesen tartalék dízelgenerátorokra állt át.

Az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) közlése szerint a tűz nem veszélyeztette az erőmű biztonságos működését. Az emírségek nukleáris szabályozó hatósága is megerősítette, hogy az erőmű minden blokkja normál üzemben működik.

A támadásért egyelőre senki nem vállalta a felelősséget, és az Egyesült Arab Emírségek sem nevezett meg gyanúsítottat. Ugyanakkor az elmúlt napokban Abu Dhabi Teheránt vádolta több drón- és rakétatámadással, miközben a Hormuzi-szoros körüli feszültség tovább nőtt.

A jelentések szerint az Egyesült Államok is fokozta az iráni kikötők blokádját, miközben a diplomáciai tárgyalások a tartós béke érdekében ismét megrekedtek. Donald Trump korábban arra utalt, hogy az ellenségeskedések újra kiéleződhetnek, miközben az iráni állami média is háborús hangulatot sugalló műsorokat sugároz.

A térségben a feszültség nem korlátozódik az Öböl-államokra: Libanonban az Irán által támogatott Hezbollah és Izrael közötti összecsapások is felerősödtek, tovább gyengítve a törékeny regionális tűzszünetet. (via AP)

Harminckettedjére is feljutott a Mount Everest csúcsára Kami Rita Sherpa nepáli magashegyi vezető, tovább javítva saját világrekordját a világ legmagasabb hegyének megmászásában.

A nepáli turisztikai minisztérium tájékoztatása szerint az 56 éves hegyivezető serpa helyi idő szerint 10:12-kor érte el a 8848,86 méter magas csúcsot egy nemzetközi expedíció vezetőjeként. Kami Rita először 1994-ben mászta meg a Mount Everestet, és azóta szinte minden évben eljutott a csúcsra, egyes években két alkalommal is.

A hegymászó a Himalája térségében fekvő Thame faluban született, ugyanott, ahonnan Tendzing Norgaj is származott. Norgaj az új-zélandi Edmund Hillaryvel együtt 1953-ban elsőként jutott fel a Mount Everestre.

A női rekordot ugyancsak tovább javította Lhakpa Sherpa, aki vasárnap tizenegyedik alkalommal érte el a csúcsot. Az 52 éves hegymászónő – akit gyakran a „hegyek királynőjeként” emlegetnek – először 2000-ben jutott fel a Mount Everestre.

A nepáli hatóságok közlése szerint az idei tavaszi mászószezonra rekordszámú, 492 mászóengedélyt adtak ki külföldi hegymászóknak. A szezonban eddig már több mint száz sikeres csúcstámadást regisztráltak, egyedül vasárnap mintegy hetvenen hódították meg a csúcsot.

Az expedíciós társaságok szerint a forgalom növekedéséhez hozzájárult, hogy a kínai hatóságok korlátozásokat vezettek be a tibeti oldalon, miközben a kedvezőtlen időjárási és jégviszonyok leszűkítették a biztonságos mászóidőszakot.

A serpák – a Nepál himalájai régiójában élő népcsoport tagjai – kulcsszerepet töltenek be a kereskedelmi hegymászó expedíciókban magashegyi vezetőként és teherhordóként. A hegymászóturizmus továbbra is jelentős bevételi forrást jelent Nepálnak. Az ország nemrég 11 ezerről 15 ezer dollárra emelte a Mount Everest megmászásához szükséges engedély díját a külföldi mászók számára. (MTI)

A rendőrség lelőtt egy tigrist vasárnap délután Lipcsében, miután az állat megtámadt és megsebesített egy embert – írja a Leipziger Volkszeitung. A lap szerint a tigris egy idomár, Carmen Zander egyik állata volt, akinek egy segítője megsérült az állat szökésekor.

A támadás után a nagymacska kiszökött a kifutóból egy ipari területen, ezért nagy erőkkel vonult ki a rendőrség: fegyveres egységek és mentőhelikopter is érkezett a helyszínre. A szökött tigrist végül a rendőrök lelőtték. A hatóságok szerint más állat nem jutott ki. A sérült állapotáról és arról egyelőre nem közöltek részleteket, pontosan hogyan tudott elszökni az állat.

Az MDR tavaly arról számolt be, hogy a nő „sok évnyi tigrisidomári munka után” telepedett le az állatokkal egy ipari övezetben. Az állatvédő PETA korábban megpróbálta elérni a tigrisek elkobzását és áthelyezését egy szerintük megfelelőbb környezetbe. A beszámolók szerint akkor legalább hat tigris élt a nőnél, köztük egy nőstény és öt kölyke. (via FAZ)

Az OpenAI bejelentette, hogy új, „személyes pénzügyi” funkcióval bővíti a ChatGPT-t. Az egyelőre előzetes verzióban elérhető szolgáltatást az Egyesült Államokban élő Pro-előfizetők használhatják, akik a Plaid cég rendszerén keresztül köthetik össze bankszámláikat és pénzügyi fiókjaikat a chatbottal. A vállalat közlése szerint a ChatGPT így már valós pénzügyi adatok alapján tud elemzéseket készíteni, illetve a felhasználó által megadott prioritásokat is figyelembe veszi, hogy segítsen felismerni költési mintákat és megtervezni a jövőt.

Az OpenAI szerint már most havi 200 millió ember használja a ChatGPT-t költségvetési kérdésekre, befektetési tanácsokra vagy pénzügyi tervezésre. A vállalat hangsúlyozta: a ChatGPT nem fér hozzá a teljes bankszámlaszámokhoz, ugyanakkor képes elemezni az egyenlegeket, tranzakciókat és tartozásokat. A felhasználók bármikor leválaszthatják pénzügyi fiókjaikat, törölhetik az ilyen beszélgetésekhez kapcsolódó pénzügyi memóriákat, illetve ideiglenes chatet is használhatnak, amely nem kerül be az előzmények közé.

Ettől még sokan találják nyugtalanítónak a fejleményt: szerintük bár az AI-alapú személyes pénzügyi asszisztensek rendkívül kényelmesek, a banki adatok megosztása túl nagy biztonsági felületet nyit meg a kibertámadások és a strukturális adatszivárgások előtt. (via Mashable)

Bulgária a verseny történetében először nyerte meg az idén 70. alkalommal megrendezett Euróvíziós Dalfesztivált: a Dara művésznevű, 27 éves bolgár popsztár, Darina Nikolaeva Jotova Bangaranga című, ADHD-diagnózisából táplálkozó számával győzött. Ugyan nem tartozott az esélyesek közé, végül 516 ponttal bőven megelőzte a 2. helyezett Izraelt és a 3. helyre befutó Romániát. Az Egyesült Királyság lett az utolsó, egyetlen ponttal, és az ország 2020 óta harmadszor lett tök utolsó.

Magyarország 2019 óta nem vesz részt a versenyen (ami a NER szerint túl woke). Izrael gázai háborúja miatt az idei Euróvíziót Spanyolország, Hollandia, Írország, Izland és Szlovénia is bojkottálta. Bécsben a döntő előtt a belvárosban tüntettek, az Izraelt képviselő Noam Bettan elődöntős produkcióját pedig Izrael-ellenes skandálásokkal zavarták meg (a döntőn már nem volt ilyesmi). A jövő évi versenyt Bulgária fővárosában, Szófiában rendezik meg. (BBC)

• Hat évvel a kormány által kierőszakolt modellváltás után először mozgolódnak nyilvánosan a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói és oktatói.
• A tiltakozók autonómiát, a vezetőség lemondását és a politikai kinevezettek eltüntetését szeretnék. Elvárják, hogy az új kormány teljesítse az alapítványi modellel kapcsolatos ígéreteit.
• Az egyik oktató szerint ahhoz, hogy megmozduljanak, kellett a Tisza győzelme: „Itt véget ért egy rendszer, itt is ki kellett ezt kinyilvánítani, hogy véget ért. Itt az ideje eltakarodni a francba.”
• A hallgatók szerint a vezetőség nem volt hajlandó együttműködni velük, az önszerveződési kísérletük után pedig még a kamerafelvételeket is megnézték, hogy azonosítsanak egy plakátragasztót.
• A rektor szerint nem forradalomról van szó, hanem politikai tisztogatásról és helyezkedésről. Egyértelműnek tartja, hogy változás lesz az alapítványi működésben, és úgy gondolja, hogy a hallgatók nyílt kapukat döngetnek.

„A rektor már a választások másnapján arról beszélt a munkatársainak, hogy az ő napjai az intézmény élén meg vannak számlálva” – ezt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) szenátusának működését jól ismerő hallgatói forrásunk mondta, mikor a 444 arról kérdezte, hogyan fogadták az április 12-i választás eredményét az Orbán-kormány által hat éve alapítványi modellbe kényszerített intézményen belül.

A választást követő hetekben több hallgatói megmozdulás, oktatói felszólalás és vezetőségi fenyegetés is bekerült a hírekbe, úgyhogy lapunk oktatókkal és hallgatókkal beszélgetve próbálta feltárni, milyen belső konfliktusokkal megy neki az SZFE a várható változásoknak. Az intézmény működésére számos különböző szemszögből rálátó forrásaink az utóbbi időben több platformon megnyilvánuló egyetem vezetőségének retorziójától tartva nevük elhallgatását kérték.

Frissítés (Kedd, 6:00): Az egyetem hétfő reggel reagált cikkünk állításaira. Többek között logikai ellentmondásokról írnak; megkérdőjelezik a hallgatói álláspontok egységességét; és tagadják, hogy fenyegették volna a kamerafelvételről azonosított hallgatót – ahogy azt is, hogy a rektor olyat állított volna, hogy a napjai az egyetem élén meg vannak számlálva. Cikkünk végén az SZFE vezetőségének válaszát teljes terjedelmében közöljük.

Ugyan még rengeteg a bizonytalanság az egyetemi világ jövője körül, Lannert Judit oktatási miniszter a hétfői meghallgatásán már bejelentette, hogy előkészítik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok – azaz a KEKVA-rendszer – átalakítását, ahogy azt a programban is ígérték.

Már a bejelentés előtt lemondott az először alapítványosított MOME vezetősége, Lannert megszólalása óta pedig egyre több egyetemi vezetőség, fenntartói alapítvány tesz nyilatkozatokat, amiben hajlandónak mutatkoznak az átalakulásra (a pécsi egyetem rektora pedig már kritikákat is megfogalmazott a korábbi működéssel kapcsolatban).

Az SZFE részéről sincs ez másképp, Sepsi Enikő rektor az Indexnek adott május 7-i interjújában arról beszélt, nem érti, miért elégedetlenkednek a hallgatók, „a kuratóriumban egészen biztos, hogy lesz változás”, „hiszen ez a feltétele az uniós pénzek megérkezésének”. Szerinte ez heteken belül meg fog történni, a megmozdulásokat helyezkedésként értelmezi, mivel szerinte a követelők nyílt kapukat döngetnek.

Csakhogy – ahogy az egyik oktató forrásunk mondja – sem a kuratórium, sem a kuratórium által kinevezett rektor nem mondott le mind a mai napig, ahogy az oktatók és hallgatók egy része által politikai kinevezettnek tartott oktatók sem távoztak az egyetemről. „Egyik követelés sem teljesült, úgyhogy nem értem, milyen nyílt kapukról van szó” – mondta egy másik forrásunk.

Egyre többen döngetik a „nyílt” kapukat

A választás után a hallgatóság szervezkedni kezdett, hogy felkészüljenek a várt változásokra. Informális hallgatói fórumot szerveztek, amit ki is plakátoltak az egyetem épületeiben – a vezetőség azonban órákon belül leszedette a plakátokat, az egyik hallgatót pedig kamerafelvételen keresztül azonosították. Forrásunk szerint a biztonsági vezető „fenyegető hangvétellel kilátásba helyezte, hogy problémája lesz a diáknak”. Arról nincs információnk, hogy az illetőt azóta szankció érte volna.

Honlapja nincs, a hivatalos címén pedig csak egy romos épület található annak az egyesületnek a székhelyén, ami a választások előtt 40 millió forintos támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) – hangzott el az RTL Híradóban.

Az Öko-Plan Egyesület a korábbi Fideszes országgyűlési képviselőhöz, Szabó Zsolthoz köthető, ahogy a Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány is, amely szintén több tízmillió forinthoz jutott. Szabó éveken át volt a Heves 03-as egyéni országgyűlési választókerület fideszes képviselője.

A választások utáni hetek egyik legtöbb figyelmet kapott botránya volt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap titkos kollégiumában gyakorlatilag kampánycélokra osztottak pénzt. Ahogy írtuk,

• tízmilliós támogatások mentek fideszes képviselők választások előtti vurstlijaira a 17 milliárdos kulturális keretből,
• Németh Szilárd birkózóakadémiája és fideszes parlamenti képviselőjelölt is kapott NKA-támogatást,
• maga a miniszter, Hankó Balázs pedig 300 milliót adott az Orbán Ráhel által megálmodott, közpénzből létrehozott immerzív színháznak,
• és 341 milliót osztott szét a saját körzetében.

Ahogy ebben a cikkben írtuk, az NKA-botrány nem egyszeri kisiklás, hanem a rendszer lényege.

Egy nappal azután, hogy a francia nemzeti válogatott csapatkapitánya és a Real Madrid csatára, Kylian Mbappé egy Vanity Fair-interjúban félreérthetetlenül beleállt a francia radikális jobboldalba – azt mondta, „tudom, mit jelent ez, és milyen következményekkel járhat az országra nézve, ha ilyen emberek kerülnek hatalomra” – Marine Le Pen és Jordan Bardella elkezdtek keményen beszólogatni a 27 éves focistának.

Le Pen és Bardella a Nemzeti Front nevű szélsőjobboldali párt arcai, a közvélemény-kutatások szerint kettejük közül kerülhet ki a következő francia elnök jövő áprilisban.

„Tudom mi történik, ha Kylian Mbappé otthagyja a PSG-t: a klub megnyeri a Bajnokok Ligáját! (És talán nemsokára másodjára is.)”

– posztola Bardella az X-en, utalva arra, hogy miután a csatár zaklatott körülmények között 2024-ben otthagyta a párizsi csapatot, a következő évben a PSG története során először BL-t nyert, és idén is döntős (Budapesten játszanak az Arsenal ellen május 30-án).

Gyakorlatilag ugyanezt ismételte el Le Pen is egy rádióinterjúban, de ő még azzal is odaszúrt, hogy megjegyezte, Mbappé kifejezetten azért ment a Realhoz, hogy végre BL-t nyerjen. A Real Madrid nyerte a legtöbb BL-döntőt a torna történetében, de az elmúlt két szezonban a döntőig sem sikerült eljutniuk. A csatárnak épp rossz időszaka van a Realnál, idén nem nyertek egyetlen jelentős trófeát sem, a szurkolók pedig petíciót indítottak, hogy rúgják ki.

Mbappé a Vanity Fairnek adott interjúban azt a 2024-es nyilatkozatát védte meg, amelyben az akkori időközi parlamenti választások előtt arra szólította fel a követőit, hogy „szavazzanak a szélsőségesek ellen, akik meg akarják osztani az országot”. Mbappé most azt mondta, ő és a csapattársai is polgárok, és nem hisz abban a hozzáállásban, hogy egy sportoló „csak kussoljon és játsszon”.

Június 11-én kezdődik a világbajnokság, amit idén Mexikó, az Egyesült Államok és Kanada közösen rendeznek. A francia válogatott 2018-ban megnyerte a vb-t, legutóbb, 2022-ben pedig második lett. Mbappé a csapat kapitánya, és nagy a nyomás, hogy ezúttal is jól szerepeljenek.

A francia válogatott rengeteg játékosa az ország egykori afrikai gyarmatairól származó szülők gyermeke, vagy maga is külföldön született. Mbappé édesapja kameruni születésű, édesanyja pedig algériai származású.

Beleállni a nemzeti válogatott csapatkapitányába politikailag elég rizikós húzás, pláne Franciaországban, ezért Le Pen és a választási siker reményében egyre inkább középre helyezkedő pártja az elmúlt években nem is nagyon támadták a válogatott játékosait. Ugyanakkor ilyen jó esélyük sem volt még soha arra, hogy valóban megszerezzék az elnökséget a következő választáson. (via Politico)

A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és Magyar Péter megüresedett helyére az Európai Parlamentbe – ezt maga a miniszterelnök jelentette be a Facebookon. Az európai parlamenti mandátum összeférhetetlen az Országgyűlésben betöltött mandátummal. Magyar azt is közölte: a párt EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti majd, aki Tarr Zoltántól veszi át a pozíciót.

Bogdán Csaba

A poszt szerint Bogdán Csaba mechatronikai és orvostechnikai mérnök, emellett történelem és klasszika-filológia szakon is diplomát szerzett.

Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, a Pannon Egyetemen, valamint a bécsújhelyi Fachhochschule Wiener Neustadt-on végezte.

Doktori fokozatát a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán szerezte, kutatása az emberi gerinc vizsgálatára irányult.

Pályája során vezetői és stratégiai szerepeket töltött be: igazgatott egyetemi prototípusgyártó-műhelyt, szoftverfejlesztési és kutatási projekteket koordinált, legutóbb egy CT- és MR-diagnosztikai központ ügyvezető igazgatója Budapesten.

Európai parlamenti képviselőként az állampolgári részvétel erősítését, az átláthatóságot és a társadalmi egyenlőséget tekinti fő céljainak.

Weisz Viktor

Weisz Viktor nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett diplomát a londoni King’s College-en, majd közgazdaságtan és vállalkozásfejlesztés területén szerzett mesterfokozatot a Cambridge-i Egyetemen.

Tanulmányai során ösztöndíjasként vett részt az amerikai Stanford Egyetem emberi- és nemzetközi jogi programjában, valamint a dél-koreai KAIST egyetem globális biztonságpolitika képzésén.

Anyanyelvi szinten beszél angolul és felsőfokú spanyol nyelvvizsgával rendelkezik. 2024-ben csatlakozott a Tisza közösségéhez, az Európai Parlamentben külügyi tanácsadóként nemzetközi politikai, külgazdasági és geopolitikai kérdések elemzésével, valamint stratégiai előkészítésével foglalkozott.

Korábban projektmenedzseri tapasztalatot szerzett Szaúd-Arábiában, emellett vállalkozásfejlesztési és innovációs projekteken dolgozott Washingtonban, Londonban és Bécsben.

Szakmai célkitűzésének tekinti, hogy nemzetközi tapasztalatait, stratégiai szemléletét és globális kapcsolatrendszerét Magyarország fejlődésének szolgálatába állítsa.

Magyarország és az Európai Néppárt legfiatalabb EP-képviselőjeként kiemelten fontosnak tartja, hogy hitelesen és felelősen jelenítse meg korosztálya érdekeit és nézőpontját az európai döntéshozatalban.

Május 14-én életét vesztette öt olasz turista a Maldív-szigeteken egy víz alatti barlangrendszerben búvárkodás közben. A helyi hatóságok azóta próbálják a holttesteket felszínre hozni, de ezidáig csak egyet sikerült, a körülmények nehezek, vihar van, és a barlangrendszer egy labirintus.

Vasárnap keresés közben rosszul lett a maldív-szigeteki fegyveres erők búvárcsapatának egy tagja a mélyben, és bár sikerült a felszínre hozni, a kórházban nem tudták megmenteni az életét. A maldív-szigeteki elnök, Mohamed Muizzu és az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani egyaránt részvétüket fejezték ki az áldozat hozzátartozóinak.

A baleset miatt abbamaradt a korábban megfulladt olaszok utáni keresés. (via Der Standard)

Az Egyesült Államok nem hosszabbította meg az orosz tengeri olajszállításokra vonatkozó szankciók alóli ideiglenes mentességet, amely lehetővé tette több ország, köztük India számára az orosz eredetű nyersolaj vásárlását.

Az amerikai pénzügyminisztérium áprilisban adott ki általános engedélyt arra, hogy az április 17-ig tartályhajókra rakodott orosz eredetű nyersolajat és kőolajtermékeket továbbra is értékesíthessék és szállíthassák. Az amerikai kormányzat így próbálta tompítani az iráni háború miatt kibontakozó olajellátási sokkot.

A mentesség szombaton lejárt, és a tárca honlapján szombat estig nem jelent meg annak meghosszabbítása.

A demokrata párti Jeanne Shaheen és Elizabeth Warren szenátorok pénteken felszólították a kormányzatot, hogy ne hosszabbítsa meg a mentességet. Közös közleményükben úgy fogalmaztak: az intézkedés pénzügyi forrásokat biztosít Oroszországnak az ukrajnai háború finanszírozásához, miközben nincs bizonyíték arra, hogy csökkentené az amerikai üzemanyagárakat. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter korábban jelezte, hogy nem kívánja megújítani az engedélyt.

A Trump-adminisztráció az elmúlt hónapokban több intézkedéssel próbálta mérsékelni az iráni háború miatt megugró energiaárakat. Ezek közé tartozott az amerikai stratégiai olajtartalékból nyújtott kölcsön, a Jones Act néven ismert hajózási szabályozás ideiglenes felfüggesztése, valamint az orosz tengeri olajszállításokra adott mentesség meghosszabbítása.

Donald Trump amerikai elnök pénteken, Pekingből hazatérve arról beszélt újságíróknak, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt az iráni olajat vásárló kínai vállalatokkal szembeni szankciók esetleges enyhítéséről is. India jelenleg az orosz tengeri nyersolaj szállítmányok legnagyobb vásárlója, és beszerzései áprilisban és májusban rekordközeli szintre emelkedtek az amerikai mentességek miatt. (via MTI)

• Katonai elemzők szerint a kezdeményezést – a teljes körű invázió kezdete óta először – átvette Ukrajna.
• Félreértés ne essék, szó sincs összeomlásról, mégis az orosz erők egyre több kudarccal szembesülnek a harctéren, veszteségeik növekednek, az ukrán csapások pedig egyre hatékonyabbak a frontvonalak mögötti területeken. Mindennek a szimbóluma volt minden idők legszegényesebb győzelem napi parádéja Moszkvában.
• Moszkva két hónapja több területet veszít, mint amennyit elfoglal Ukrajnában.
• Az elemzők szerint az ukrán sikerek kulcsa a helyi ellentámadások, az egyre (több és egyre) pontosabb közepes hatótávolságú csapások, valamint az orosz kommunikációs és logisztikai rendszerek megzavarásának kombinációja.

Putyin évek óta hangoztatja, hogy Oroszország győzelme az Ukrajna elleni háborúban (szerinte különleges katonai műveletben) elkerülhetetlen, mivel az orosz csapatok folyamatosan újabb ukrán területeket foglalnak el, és előbb-utóbb az egész Donyec-medencei régiót is elfoglalják. Putyin tárgyalási taktikája azon alapul, hogy meggyőzze a Nyugatot arról, hogy nincs értelme támogatni Ukrajnát, felesleges pénzkidobás, azaz Ukrajna támogatása helyett inkább kényszerítsék rá, hogy engedjen Oroszország minden követelésének. Persze ez a narratíva mindig is rendkívül torz volt, tekintve, hogy az orosz előrenyomulás milyen lassú és hihetetlenül költséges, de kétségtelen, hogy Ukrajna lobbierejének azért okoz(ott) némi kárt, időnként még mintha az amerikai elnök is elhinné. Kellemetlenül látványos példája volt ennek, amikor Trump közölte a mellette feszengő Volodimir Zelenszkijjel, hogy nincsenek „jó lapjai”.

De úgy tűnik, az elmúlt időszak történései a fronton kikezdik ezt az orosz stratégiát, az elemzői konszenzus szerint ugyanis a kezdeményezést Ukrajna ragadta magához, szinte minden tekintetben egyre nagyobb terheket ró Oroszországra.Oroszország egymást követő második hónapja több területet veszít Ukrajnában, mint amennyit elfoglal, áprilisban 120 négyzetkilométert szabadítottak fel az ukránok. Bár ez az összképet nagyban nem változtatja, Oroszország továbbra is Ukrajna területének körülbelül 20 százalékát tartja megszállás alatt, mégis megfordult a lassú orosz előrenyomulás trendje. 2023 októbere óta Oroszország folyamatosan újabb és újabb területeket foglalt el, egészen mostanáig. Persze most még nem lehet megállapítani, hogy trendfordulónál vagyunk, vagy 2023. szeptember-októberhez hasonlóan csak átmenetileg változnak meg a viszonyok, de mintha az orosz nyomásra ellenszert talált volna Ukrajna.

Mediterrán ciklon irányítja Magyarország időjárását, aminek köszönhetően vasárnap is túlnyomóan felhős lesz az ég, és többfelé számíthatunk esőre, záporra. Az esti órákban csökkenhet a csapadékhajlam, és szakadozhat fel nyugat felől a felhőzet – írja az Időkép.

A ciklon hétfőn északkelet felé távozik térségünkből, ez után inkább már csak helyenként lehetnek záporok, esetleg zivatarok, egyre több lesz a napsütés.

Napról napra melegszik a levegő, igaz a légmozgás csütörtöktől ismét többfelé feltámadhat. Délutánonként viszont egyre többfelé elérjük a 25 fokot. A következő, vagyis a pünkösdi hétvége már nyárias időt hoz, 27 fok is lehet.

Esős hétvégi délelőttökre remek programot kínáló zenés slowfilmpremier a 444-en: Pápai Gergő a covid óta dolgozik sorozatán, melyben a minket körülvevő tájjal foglalkozik, és a leginkább drónnal készített felvételekre aztán, a némafilmes vetítések emlékét is megidézve, hol egyedül, hol zenésztársaival improvizál élőben elektronikus zenéket. E utóbbi koré egy egész rádióműsor is kinőtt, a Mikrohullám a Tilos Rádión.

A most megjelenő film is ennek a sorozatnak a része, Pápai évek óta filmez lakótelepeket, ezeket a felvételeket kísérte egy éjszakai live act. A film mellé küldött egy ajánlót is:

„A film részben a Flórián tér sajátos épített örökségét, a római kori romok, a panelrengeteg és a városrész életét ellehetetlenítő forgalom és autós infrastruktúra egymásra rakódott, összegabalyodott és kibogozhatatlan szövetét elemzi egy sajátos, meditatív formában. Igyekszem ezt a rétegzettséget eddig talán sosem látott metszetekből ábrázolni, hogy a film teret adhasson a közös szorongásra és gondolkodásra azzal kapcsolatban, hogy hogyan süllyedhettünk ilyen mélyre, hogy a szuburbán övezet lakóinak autózáshoz való előjoga felülírja a lakótelepen élő emberek egészséges környezethez való jogát, aminek köszönhetően ilyen óriási városi sivatagok alakulnak ki, mint amilyen a Flórián tér és környéke. Az aluljáróba rejtett, betonszarkofágba zárt római kori fürdő, a bebetonozott római sírfeliratok és a panelházak elé kiállított korinthoszi oszlopfők látványa egészen egyedi módon hangsúlyozzák azt a pusztító szemléletet, ahogyan leigáztuk ezt a városrészt, illetve tájat. A lakótelepek egyetlen jó tulajdonságát, hogy kompakt városként használhatók, gyalogosan elérhető az élethez szükséges infrastruktúra, posta, bolt, óvoda és ez esetben pedig még a Duna-part is, mind ellehetetlenül attól, hogy a köztér epicentrumában a nagysebességű autóforgalom lehetőségének megteremtése történt.”

A tilosos sorozatnak ez már a harmadik része, készült már egy epizód arról, ahogy vonattal hagyjuk el Budapestet:

és jégbefagyott délegyházi tavakról is:

Pápai volt már a Hangover sorozatunk vendége is, a mixét itt lehet visszahallgatni.

A Kúria elnöke tegnap közleményben kérte ki magának Magyar Péternek azt az állítását, miszerint Varga Zs. András luxus elnöki szintet építtet magának a Kúria épületében közpénzen. Erről a miniszterelnök a Karmelita bejárása közben beszélt.

A Kúria közleménye szerint a Kossuth téri épület rekonstrukcióját nem a Kúria jelenlegi, hanem az előző vezetése hagyta jóvá, és már az akkori tervekben is szerepelt a tetőtéri, nem elnöki, hanem „bírói klub”. A közlemény kitér arra is, hogy „szivarszoba és elnöki lakosztály sem a korábbi, sem a jelenlegi tervekben nincs, és a Kúria carrarai márványt sem rendelt”. Szerintük a felújítás „az eredeti állapothoz lehető legközelebbi, ugyanakkor a modern kor hivatali igényeit kielégítő formában történik”.

A miniszterelnök most azt írja, haladéktalanul távozzon Varga Zs. András, „közpénzen luxizó, fideszes kúriai elnök, aki amolyan fideszes stílusban rendszeresen fenyegette a saját kollégáit”. Magyar szerint Varga Zs. Andrásról kiderült, hogy „a közpénzen épített luxust ugyanúgy szereti, mint a bukott kormánytagok”.

A miniszterelnök fotókat is mellékelt a poszthoz, ezek állítása szerint a következőket ábrázolják:

• aranyozott plafon az elnöki szobában;
• gondosan kiválasztott márványlapok az elnöki fürdőben;
• bírói klub, a bírák számára elengedhetetlen bárpulttal;
• üvegtetővel fedett télikert, pálmákkal a bíró klub előtt;
• új teraszok Parlamentre nyíló csodás kilátással.

„Mindezt természetesen közpénzen, titokban. Vajon mit szólnak ehhez a nettó 200-300 ezer forintot kereső leírók, jegyzők és más igazságszolgáltatási kollegák, akikért önnek nem volt ideje/kedve kiállni, hisz épp a márványlapokat kellett válogatni az elnöki fürdőbe?” – írja Magyar Péter, majd ismét felszólítja Varga Zs. Andrást a távozásra.

Korábban azt mondta, május 31-ig van ideje az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságoknak a lemondásra, ha nem teszik meg, eltávolítják őket alkotmánymódosítással. Alkotmányjogászok cikk a témában itt.

A venezuelai hatóságok kiadták az Egyesült Államoknak Alex Saab kolumbiai üzletembert és volt venezuelai minisztert, aki Nicolás Maduro elrabolt venezuelai elnök közeli szövetségesének számít.

Saab ellen az Egyesült Államokban több bűncselekmény miatt folyik vizsgálat. Az 54 éves üzletembert februárban Caracasban vették őrizetbe egy amerikai és venezuelai hatóságok által közösen végrehajtott művelet során. Letartóztatása egy hónappal azután történt, hogy amerikai különleges erők kirángatták az ágyából Nicolás Madurót és feleségét, Cilia Florest Caracasban. A házaspárt New Yorkba szállították, ahol többek között kábítószer-kereskedelem miatt állnak bíróság elé. Maduro tagadja az ellene felhozott vádakat.

A diktátor bukása után ügyvivő államfőként hivatalba lépett Delcy Rodríguez kormánya azóta látványosan együttműködik Washingtonnal bűnüldözési ügyekben. Saab korábban is került már amerikai őrizetbe: 2020-ban a Zöld-foki Köztársaságban tartóztatták le, amikor Iránba tartó magángépe tankolás miatt leszállt.

Egy évvel később kiadták az Egyesült Államoknak, ahol százmillió dolláros nagyságrendű pénzmosással és korrupcióval kapcsolatos ügyekben indult ellene vizsgálat. A Joe Biden vezette amerikai adminisztráció azonban 2023-ban kegyelemben részesítette, miután Caracas több Venezuelában fogva tartott amerikai állampolgárt szabadon engedett egy fogolycsere keretében.

Washington régóta azzal vádolja Saabot, hogy segített a venezuelai vezetésnek kijátszani az amerikai szankciókat, valamint részt vett pénzmosási és egyéb illegális pénzügyi műveletekben. Amerikai nyomozók szerint az üzletember fontos információkkal rendelkezhet Maduro családja és magas rangú venezuelai tisztségviselők feltételezett illegális üzleteiről. Saab 2024-től Venezuela ipari és nemzeti termelési minisztere, valamint a Nemzetközi Termelő Beruházási Központ vezetője volt, egészen idén januárig. (MTI)

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-posztban reagált arra, hogy Pintér Sándor, a területért felelős volt belügyminiszter az átadás-átvételen vizsgálatot kért maga és a Belügyminisztérium ellen, mondván: szerinte nincs miért szégyenkeznie.

„Akkor nézzük” – írja Hegedűs, majd a szombaton átvett helyzetértékelő dokumentum néhány megállapítását idézi.

• A dokumentum szerint több tízezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből, az ápolóhiány pedig meghaladja a 30 000 főt.
• A szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év. 25 ezer kolléga már 58 év feletti. Ez azt jelenti, hogy miközben most is munkaerőhiány van, néhány éven belül még többen eshetnek ki a rendszerből.
• Vannak területek, ahol az ápolók nem havi 168–174 órát dolgoznak, hanem 220–240 órát. „Ez nem hivatástudat, hanem rendszerszintű önkizsákmányolás” – írja Hegedűs.
• A legkritikusabb területek között szerepel a felnőtt ápolás, az aneszteziológia és az intenzív terápia, a műtőszolgálat és a labordiagnosztika.
• Az intenzív területen 1 609 szakasszisztensből 1 079 fő 46–60 év közötti, miközben a 25–45 évesek száma mindössze 212 fő. „Ha a nyugdíj mellett dolgozó kollégák kiesnek, egyes területeken az ellátás működése kerülhet veszélybe.”
• „A járóbeteg-ellátásban sem jobb a helyzet” – írja. Az asszisztensi tagozat 12 285 főt számlál, de a tagok közel kétharmada 45 év feletti. Ha csak a 60 év feletti korosztály távozik, már több mint 2 000 ember fog hiányozni erről a területről.

Hegedűs szerint Pintér öröksége az „elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány, túlóra, kiégés, romló munkakörülmények, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat”. Szerinte „alapjában sérül már a betegbiztonság – ki kell mondani”, és „a magyar egészségügy nem működhet tovább a szakdolgozók önfeláldozására építve”. Kritikus a helyzet annak ellenére, hogy Pintér Sándor idén februárban még azt mondta: „Ami feladatot kaptam, mindent sikerült megoldani”.

A jövő héten már az önálló egészségügyi minisztériumban ülnek le egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, hogy a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyaljanak.

Legalább három ember meghalt és 12-en megsérültek ukrán dróntámadásokban a moszkvai régióban vasárnap hajnalban. A moszkvai olajfinomító „technológiája” nem sérült meg az éjszakai támadásban, viszont három ház megrongálódott – jelentette be Szergej Szobjanin moszkvai polgármester, hozzátéve, hogy az elmúlt 24 órában több mint 120 drónt lőttek le.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az éjszaka folyamán és reggelre összesen 556 drónot lőttek le az ország területén, beleértve a moszkvai régiót is.

Andrej Vorobjov moszkvai kormányzó közleménye szerint egy nő és két férfi vesztette életét a támadásokban, és több épület és infrastrukturális létesítmény is megrongálódott.

Orosz Telegram-csatornák beszámolója szerint az ukrán hadsereg május 15-én éjjel is nagyszabású dróntámadást indított: Oroszország több régiójában is találat érte a katonai és energetikai infrastruktúrát. (Reuters)

Több tízezres szélsőjobboldali demonstrációt és ezzel egyidőben palesztinpárti tömegtüntetést is tartottak szombaton Londonban, példátlan rendőri készültség mellett. A két tüntetésen nagyobb rendbontások nem voltak, de a rendőrség többtucatnyi résztvevőt őrizetbe vett.

Az egyik tüntetés főszervezője Tommy Robinson, a brit szélsőjobboldali mozgalmak egyik vezető aktivistája volt. Robinson, az English Defence League (Angol Védelmi Liga) nevű szélsőségesen iszlámellenes egykori szélsőjobboldali szerveződés alapítója, aki az utóbbi években ötször is megjárta a börtönöket közösségellenes és egyéb bűncselekmények miatt, „Unite the Kingdom” (Egyesítsük a királyságot) címmel hirdette meg a szombati megmozdulást.

Robinson arról posztolt, hogy „milliók vonulnak London utcáin”, de a Scotland Yard szombat este közzétett becslése szerint 60 ezren lehettek a résztvevők. Az előző, tavaly szeptemberben tartott „Unite the Kingdom” felvonuláson a Scotland Yard akkori létszámbecslése szerint 150 ezren vettek részt.

A másik tüntetést a legnagyobb brit palesztinpárti szervezet, a Palestine Solidarity Campaign (PSC) rendezte Izrael 78 évvel ezelőtti alapításának évfordulója alkalmából. Ezt a tüntetést a PSC minden évben megrendezi Londonban az izraeli államalapítás évfordulójához legközelebbi hétvégén. A két demonstráció egyidőben kezdődött, de a Scotland Yard egymástól távol eső útvonalakat jelölt ki a résztvevőknek.

A rendőrség szombat esti összegzése szerint a két tüntetésen összesen 43 embert vettek őrizetbe, négy rendőrt ért fizikai támadás, de egyik sem volt súlyos. A szombati felvonulások a londoni rendőrség évtizedek óta nem látott készültsége mellett zajlottak.

A Scotland Yard több mint négyezer rendőrt mozgósított, emellett arcfelismerő berendezéseket telepített számos helyszínre, drónokkal figyelte a tömeget mindkét tüntetésen, és páncélozott járműveket is készenlétbe helyezett. A rendőri készültség költségeit nagyjából 4,5 millió fontra, azaz közel kétmilliárd forintra becsülik.

Mindeközben a brit kormányfő helyzete egyre reménytelenebb, miután hatalmas pofont kapott a Munkáspárt a múlt heti önkormányzati választáson. A párttagság már nemigen bízik Keir Starmerben, elmozdítani azonban nem olyan könnyű, így a miniszterelnök egyelőre kitart. Itt írtunk minderről bővebben. (via MTI, ORF)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában kialakult Ebola-járványt nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a határokon átterjedő fertőzés és a járvány mértékével kapcsolatos bizonytalanság miatt – írja a Bloomberg.

A járványt a Bundibugyo Ebola-vírus okozza, egy ritka vírustörzs, amely ellen nincs engedélyezett oltóanyag vagy gyógymód.

A 2013-2016-os nagy nyugat-afrikai Ebola-járványt egy másik vírustörzs okozta, akkor az ellen fejlesztettek ki oltást, erre a másik törzsre nem maradt erőforrás.

A járványt először egy elszigetelt, vidéki területen azonosították, de mostanra olyan városokba is elterjedt, mint Kampala vagy Kinshasa (előbbi Uganda, utóbbi a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa). Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója szerint az esetszámok a hivatalosan közölteknél lényegesen magasabbak lehetnek.

A WHO a nyilatkozattal nemzetközi pénzügyi támogatást akar a régióba csatornázni, és próbálja elérni, hogy az érintett országok összehangolt vészhelyzeti intézkedéseket tegyenek. A szervezet már felszólította a szomszédos országokat, hogy tegyenek megelőző intézkedéseket a járvány terjedésének megfékezése érdekében.

• Interjúban kérdeztük a Hajdú-Bihar megyei leszakadó térségekben tevékenykedő Igazgyöngy Alapítvány létrehozóját a választásról, problémákról és az új kormányról.
• Mesélt arról, hogy hogyan próbálták meg befolyásolni a Toldon élő cigányságot a választás előtt, mit szóltak Lázár János vécékefés esetéhez és aztán a Tisza győzelméhez.
• Elmondta azt is, hogy milyen súlyos hatásai voltak a 16 év Fidesz-kormányzásnak az oktatás és a szociális szféra terén, és ezeken hogyan lehetne javítania az új kormánynak.
• Arról is kérdeztük, hogy neki ígértek-e pozíciót és vállalná-e.

Szeptemberben lesz egy éve, hogy visszavonultál az Igazgyöngy Alapítvány napi operatív feladataiból, de a stratégiai döntésekben továbbra is részt veszel. Ehhez sikerült tartanod magad a választási időszak alatt?

Részben igen, mert volt egy betegségem, ami miatt csak márciusban tudtam visszakapcsolódni a munkába. De nyilván nem tudtam függetleníteni magam tőle, már csak azért sem, mert sok sajtómegkeresést kaptunk. Ennek azért örültünk, mert ami A szavazat ára című filmben is látszott, azt az Igazgyöngy Alapítványnál már évek óta, minden választásnál elmondjuk: nagyon nagy a kockázata a szavazatbefolyásolásnak. Láttuk ennek a módjait is, ezért most, hogy ez picit jobban kihangosodott, nagyon örültünk, és szerettük volna minden szálon megerősíteni, hogy csakugyan ez történik.

Mit tapasztaltatok a mostani választásnál? Mennyire volt durva a kampány?

Hajdú-Bihar megye, illetve az a rész, ahol mi is dolgozunk Toldon, erősen Fidesz által befolyásolt terület volt. Az elejétől kezdve figyeltük, milyen nyomásgyakorlás érkezik a kisebbségi önkormányzatokon keresztül. A közösségi médiában is láttuk, milyen megjelenések vannak, és ebben érzékeltük azt a fajta befolyásolást, ami nem megengedett. Úgyhogy próbáltam az oknyomozó újságírók munkáját segíteni azzal, hogy ezeket az információkat eljuttattam hozzájuk. Nem is tagadom, hogy ebben segítettem.

Milyen befolyásolási módszereket tapasztaltatok?

Közvetlenül a választás napján Toldon és környékén nem tapasztaltunk fuvarozást, vagy olyat, hogy lefotózzák a szavazólapokat. Ezt a fajta kényszerítést most sem vettük észre.

Inkább korábban történnek meg azok a befolyásolások, amelyekkel próbáltak hatni, például pénzfelajánlásokkal. Érdekes volt, ahogy a Facebookon hirdették, hogy gyerekenként 5 ezer forint kaphatnak, akik kérik. Összeszámoltuk, így egy 7,5 millió forintos összegről lehetett szó, de hogy honnan volt, azt mi nyilván nem láttuk, csak azt, hogy ezeket hirdették. Korábban erre nem volt példa, csak most történt, a választások előtt, és kisebbségi vonalon. Településenként más volt a kép, volt ahol ruha-, bútorosztás történt, máshol élelmiszercsomagokról hallottunk.

De olyat is láttuk, hogy az újságírók hiába próbálták megszólítani egy településen közmunkásokat, nem mertek nyilatkozni, ami azt mutatta, hogy itt azért a polgármester befolyása nagyon erős. Szóval lehetett érezni (a közösségi médiában is) a feszültséget, a félelemkeltést, a Fidesz melletti kampányolást. Néha nagyon durván össze is csaptak a vélemények a Facebookon is. Ott azért nagyon elgondolkodtató kommentek születtek. Nyilván a két részre szakadt országot pontosan lemodellezte az, amit a választások előtt a közösségi médiában lehetett látni.

Ti az alapítvánnyal próbáltátok felvenni ezzel a harcot, tudatosságra neveléssel vagy bármi egyébbel?

Igen. Előtte fejeződött be egy kétéves, brüsszeli finanszírozású program, ami a választási tudatosság növeléséről szólt. Nem az volt a célunk, hogy valamelyik párt mellett tegyék le a voksot, hanem az, hogy képessé tegyük ezeket az embereket arra, hogy élni tudjanak a demokratikus jogaikkal. Ahhoz viszont világlátás kell, az kell, hogy tisztában legyenek azzal, milyen pártok vannak, egyáltalán mi az, hogy parlament, mi az, hogy parlamenti képviselet, hol vagyunk Európában. Mi az, hogy Brüsszel. Szemléletes, hogy volt aki azt hitte, Brüsszel az egy ember, mert ez így jött át nekik abból az ellenségképből, amit a Fidesz gyártott.

Tehát nagyon messziről indultunk ahhoz, hogy egyáltalán értsék, mi a választás tétje. Heti rendszerességű közösségi foglalkozásaink voltak, amikor tudásbővítés, világlátás-bővítés történt. Én többek között ennek tudom be, hogy változott a Fidesz-szavazók aránya Told esetében is.

(2022-ben ezen a településen 93 százalékot kapott a fideszes Vitányi István, most 70 százalékot. A teljes választókerületben, a Hajdú-Bihar 4-esben a tiszás jelölt néhány száz szavazatkülönbséggel maradt le a 4 éve nagyon magabiztosan nyerő fideszestől – a szerk.). Illetve volt egy érdekes fordulat: a kisebbségi önkormányzat vezetője átállt a Fidesz oldaláról a Tisza oldalára. Mindezt elég látványosan, a médiában is vállalva, és azt gondolom, hogy ez sokakat elgondolkodtatott.

A többségi társadalomban érezhető volt egyfajta harag azok felé az emberek felé, akik hagyják magukat megvesztegetni. Erről mit gondolsz?

Miután szombat délelőtt élő adásban szóváltásba keveredtek, délután Magyar Péter egy miniszterelnöki határozattal fel is mentette Havasi Bertalant, Orbán Viktor volt sajtófőnökét, később Rogán Antal helyettes államtitkárát, aki máig bejárt dolgozni, és ahogy pénteken mondta, szivarozgatott. Havasi erre egy, a miniszterelnököt leöcsiző és leminiszterfeleségező, Vadhajtások-stílust idéző közleménnyel szólt vissza, beletaposva egyet Gulyás Gergelybe is.

A történet ez a része egyelőre lezárulni látszott – de aztán Rétvári Bence úgy érezte, neki is be kell szállni a pofonosztásba. Bár ne tette volna!

A Pázmányon 2003-ban jogi diplomát szerzett politikus szerint „Magyar Péter kormányában több az operatőr, mint a jogász, ezért formahibásan rúgták ki [Havasit]: olyan miniszter javaslatára, aki már nincs”. Rétvári exállamtitkár arra célzott, hogy a miniszterelnöki határozat szövege szerint Magyar Péter „a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatára” mentette fel Havasit, márpedig az új kormányban nincs ilyen minisztérium.

Az újban valóban nincs, csakhogy, mint arra egy magát joghallgató-kormánytisztviselőként aposztrofáló kommentelő felhívta a figyelmet, az Orbán-kormányban Rogán Antal vezette Kabinetiroda még nem szűnt meg. Ugyanis annak a törvénynek, ami kimondta, hogy az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik, volt egy olyan passzusa, hogy e két minisztérium megszűnésének időpontját egy külön kormányrendelettel kell meghatározni, márpedig az a kormányrendelet (a 90/2026-os számú) a megszűnés időpontját 2026. június 15-ben állapította meg. Vagyis formálisan addig még létezik a korábban Rogán és Bóka miniszterek által vezetett két tárca.

Rétvári Bence becsületére legyen mondva, hogy gyorsan elismerte a tévedését. Mondjuk nem úgy, hogy elnézést kért volna a bejegyzése elején, hanem úgy, hogy nyomban törölte a posztot, de hát a kis sikerek is sikerek. És hát az internet egyébként sem felejt, íme a screenshotolt bejegyzés és alatta a korrigáló komment:

Látszatra Magyar Péternek szólt be szombaton este Havasi Bertalan, Orbán egykori fősajtósa, de a témában kiadott bizarr közleménye alapján igazából Gulyás Gergely fideszes frakcióvezetőnek van félnivalója.

A sztori szombaton délelőtt kezdődött.

Havasi, akinek utolsó beosztása a Miniszterelnökség helyettes államtitkári pozíciója volt, korábban már lenyilatkozta, hogy ő sokakkal ellentétben nem mond fel, hanem szépen megvárja míg kirúgják, hogy végkielégítést kaphasson, de addig csak „szivarozgat” a munkahelyén. Orbán bizalmi embere, tudva, hogy Magyar Péter miniszterelnök szombaton sajtóbejárást tart a Vár három kormányzati épületében, ezek egyikében, Rogán Antal egykori minisztériumának tetőteraszán várta Magyart és a sajtóstábokat. Itt villámgyorsan oda-vissza beszólogatásba bonyolódtak a miniszterelnökkel, akivel, így kezdték a párbeszédet:

• Magyar: No, még itt van egy… korunk Bibó Istvánja még tartja a frontot.
• Havasi: A gatyámnál fogva még kilógathatsz a…
• Magyar: Nem terveztem…
• Havasi: Nem szeretnél? Mert akkor nagyobb lenne a látvány…
• Magyar: Megvan még a kólás doboz, amit őriztél? [Havasi még 2012-ben beszélt arról, hogy „tréfás tárgyi emlékként” őriz egy összegyűrt kólás dobozt, amiből Orbán Viktor ivott a dunaharaszti Coca-Cola-üzem avatásán.]
• Havasi: Nem fogom átadni. Átadás-átvételnél ez nem lesz meg.

A teljes szürrealista szöveg itt olvasható.

Ezt élőben figyeltem és világos volt, hogy Havasi ugyanazt a taktikát követi, mint szellemi elődje, Menczer Tamás annak idején: tenyérbemászó beszólásokkal ki akarta billenteni Magyart, hogy az szóbeli vagy fizikai tettlegességre vetemedjen. A miniszterelnök ezt élőben persze nem tette meg, de Havasi hergelése annyiban sikeres volt, hogy Magyar pár órával később írásban kirúgta őt.

Erre reagált Havasi vasárnap este az alant elolvasható közleménnyel. Amiben nem az a hír, hogy Öcsinek, Petinek meg miniszterfeleségnek nevezi benne Magyart és pojácázva alkalmatlanozza. Hanem az, hogy ugyanilyen modorban szól be saját pártja frakcióvezetőjének, Gulyás Gergelynek. És hogy az ember szeme át ne ugorjon ezen, felkiáltójellel is kiemeli ezt a beszólását. Ami így hangzik:

„Mint ahogy ki fogod fizetni a többi általad már megalázott vagy még megalázandó közszolgának is az utolsó fillérig, ami jár. És azt majd mi magunk eldöntjük, nem, nem Te, Peti, és nem is Te, Gergő (!), hogy mire fordítjuk, és ha jónak látjuk, beszámolunk róla a nyilvánosságnak."

Havasi itt arra gondol, hogy Gulyás korábban bejelentette, a fideszes politikusok egy kárpátaljai gyerekeket támogató alapítványnak adják a búcsúpénzüket. Gulyás azért aggódhat, mert Havasi lényegében Orbán szervezetének szerves függeléke, a bukott miniszterelnök pedig szombaton nyilatkozott arról, hogy a polgári centrumot úgyis elfoglalta a Tisza, ezért ő inkább a jobboldal jobbszélén próbálná újraszervezni a pártot. Már Orbán interjúja is kellemetlen lehetett Gulyásnak, aki minden, de nem szélsőjobboldali, de az, hogy már Orbán csahosa is így mer beszélni róla, még aggasztóbb jel lehet.

„Örülök, hogy tetszik, Gergő!” – szakította meg egy pillanatra a kormányát bemutató beszédét Magyar Péter, hogy rendre intse a Fidesz frakcióvezetőjét. Gulyás Gergely erre bizonygatni kezdte, hogy igazságtalanul pécézte ki a miniszterelnök, mert ő biztosan nem rendetlenkedett, éppen csak azt nem mondta, hogy „Tanár úr kérem, én meg se szólaltam”, és körülötte is úgy nevetgéltek a frakciótársai, mintha egy gimnáziumi osztályt intett volna rendre az osztályfőnök.

Az elmúlt tizenhat évben nem nagyon láthattunk fideszeseket ilyen megszeppentnek és kiszolgáltatottnak, mint amióta megalakult az új Országgyűlés, vagy éppen a még kellemetlenebb kormányzati átadás-átvételen. Azt kezdettől fogva lehetett sejteni, hogy a Tisza-kormány nem fogja kihagyni azt a temérdek ziccert, amit a távozó hatalom kínált neki, de ha maradunk a focis hasonlatnál, Magyar Péterék egyelőre nem elégszenek meg azzal, hogy gólt rúgjanak, hanem még a kapust is kicselezik, és grundfocis alázással, lehajolva fejjel továbbítják a labdát a kapuba. A kétharmad természete pedig már csak olyan, hogy az ellenzéknek a díszlet szerepe jut – ezt a fideszesek pontosan tudják, hiszen csaknem tizenhat éven keresztül látták ezt a túloldalról. Akkor nem is volt ellene kifogásuk.

Most azonban nekik jut ez a hálátlan feladat: ők méltatlankodnak, hogy csak négy percük van felkérdezni a miniszterjelölteket, és nekik kell beletörődniük, hogy hiába nem fogadják el a jelölt válaszait, attól még ugyanúgy megválasztják miniszternek, mintha az ellenzék ott se lett volna. Arról nem is beszélve, hogy most már a média elől sem menekülhetnek el, mint ahogy korábban tették.

Ez már önmagában elég demoralizáló hatású lehet, de tetejébe el kell tűrniük azt is, hogy az új vezetés a lehető legtöbbször olvassa a fejükre a bűneiket, és gyakorlatilag szitokszóként használják a „fideszes” szót.

Az utolsó fordulóban a Kisvárda elleni idegenbeli 1-0-ás győzelemmel a győri ETO FC nyerte a labdarúgó NB1-et, a Ferencváros hiába nyert otthon 3-0-ra a ZTE ellen, maradt második.

Ez a Győr történetének ötödik bajnoki címe. A csapat első aranykora a hatvanas években volt: 60-ban jutottak fel először az első osztályba, 63-ban bajnokok lettek, 65-ben pedig a legjobb 4 közé jutottak a BL elődjében, a BEK-ben, ahol akkor kizárólag a bajnokcsapatok indulhattak. A következő jó időszakuk a nyolcvanas évek elején jött el Verebes Józseffel, a magyar Mourinhóval, vele 82-ben és 83-ban is bajnokok lettek. Több évtizedes senyvedés után 2013-ban nyerték meg legközelebb - és eddig utoljára - az NB1-et, nem mással, mint Pintér Tolódás Attilával.

Ezután a tulajdonos Quaestor csődje és bűnügyei miatt a megszűnés határára sodródtak. Legeslegújabbkori történetük azzal indult, hogy 2022-ben megvette a csapatot a Dunaszerdahely csapatát is birtokló felvidéki magyar milliárdos, Világi Oszkár. Most pedig itt az ötödik cím, Borbély Balázzsal.

Mint annyi magyar csapatnak, a Győrnek is sokféle neve volt a történelemben. Az 1904-es alapítástól 1949-ig Győri Vagongyár ETO néven futottak, ezután a következő nevei voltak: Stadtauswahl Győr, Győri Vasas, Magyar Vagon- és Gépgyár ETO, Győri Vasas ETO, aztán 1968-tól 90-ig Rába Vasas ETO, de a sportújságban és a sajtóban következetesen csak Rába ETO, aztán Győri Rába ETO, ETO FC Győr, Győri FC, Győri ETO FC, ETO FC Győr, WKW ETO FC Győr és 2022 óta újra ETO FC Győr.

A Ferencváros elnöke kínosan rossz vesztesnek bizonyult. Kubatov Gábor, akinek a Fidesz választási felsülése után megingott a Ferencváros-elnöki pozíciója is, a meccsük után rövid fb-bejegyzésben értékelte a bajnokságot, de nem volt képes/hajlandó gratulálni a bajnoknak. Kubatov ezt posztolta ki:

Az elmúlt 51 év legnagyobb nemzetközi kupasikere után elveszítettük a bajnokságot. Fáj. De ez a Fradi, mi sosem adjuk fel, felállunk, és visszatérünk! Mindig és soha! Szeretlek, Ferencváros!💚

Gázolásos baleset történt az észak-olaszországi Modena központjában. Egy autó hat embert ütött el, közülük ketten súlyos állapotban vannak.

Nem kizárt, hogy terrortámadás történt, miután a város polgármestere, Massimo Mezetti a Le Figaro szerint azt nyilatkozta, hogy a sofőrnél kést láttak, amivel meg is próbált szúrni valakit, bár nem járt sikerrel. De maga a polgármester is azt mondta, hogy még nem egyértelmű, mi is történt pontosan.

Az biztosnak tűnik, hogy a kocsi, amit egy 30 éves, marokkói származású olasz férfi vezetett, nagy sebességgel ugratott fel a járdára és ütötte el sorban az embereket. Az első jelentések szerint a vezetője meg is késelt valakit, ezt az információt igyekezett cáfolni a polgármester.

Szombaton játszotta első mérkőzését a férfi jégkorong-válogatott az idei elit világbajnoki körben. Az ellenfél Finnország volt, amely 2019-2022 között két vb-aranyat és egy -ezüstöt szerzett, az idei téli olimpián bronzérmes lett. A finnekkel legutóbb a 2023-as vb-n találkoztak a mieink, akkor 7-1-es vereség lett a vége.

Ha csak a végeredményt nézzük, a mostani meccset is simán behúzták a finnek, 4-1-re nyertek. Az első harmad után még 0-0 volt az állás, és bár jellemzően a magyar harmadban telt az idő, a 8:5-ös finn kapura lövési arány is azt jelzi, hogy viszonylag kiegyenlített volt a játék.

A második játékrészben aztán 46 másodperc alatt megszerezték a vezetést a finnek, majd bő három perc elteltével már 2-0 volt az állás. Egy szép Terbócs-Horváth akció után Sebők Balázs kissé váratlanul szépített a harmadik 8. percének az elején – a három évvel ezelőtti meccsen is Sebők lőtte a mieink gólját, szintén 0-2-nél –, de a finnek ezt a harmadot egyértelműen uralták, és a meccs 37. percében már ismét kétgólos volt az előnyük. A játék képéről sokat elárul, hogy ebben a harmadban már 18:5 volt a kapura lövési arány.

Az utolsó húsz percre a mieink elfáradtak, több emberhátrányt is összeszedtek, a finnek pedig az egyik előnyből a 43. percben beállították a 4-1-es végeredményt. A vereség sportnyelven szólva tisztes helytállásnak mondható, de a mieinknek nem is ez volt az igazán fontos meccse, hanem a következő kettő lesz az: vasárnap az osztrákokkal, míg kedden a tavaly feljutó Nagy-Britanniával játszanak. Az osztrákok ma 5-2-re verték a briteket, akiket ha sikerül legyőzni, a papírforma szerint ismét bennmaradhat az elitligában a magyar válogatott.

Finnország-Magyarország 4-1 (0-0, 3-1, 1-0)

Gólszerző: Heinola (21.), Puljujärvi (24., 43., a második emberelőnyből), Kuokkanen (37.), illetve Sebők (28.)

Finnország: Korpisalo – Heinola 1 (1), Vaakanainen (1) / Lehtonen, Jokiharju (1) / Määttä, Matinpalo / Saarijärvi – Manninen, Barkov (1), Puljujärvi 1 (1) / Puistola, Lundell, Hämeenaho / Kuokkanen 1, Raty (1), Erholtz / Mäenalanen, Björninen, Merelä.

Magyarország: Vay – Stipsicz, Horváth M. / Hadobás, Ortenszky / Csollák, Garát / Tornyai, Kiss R. – Horváth B. (1), Sebők 1, Terbócs (1) / Papp K., Hári, Sárpátki / Erdély, Szongoth, Sofron / Nemes, Ravasz, Vincze P.

Egy autóbusz, legalább 3 személyautó és jó pár motoros állt a síneken egy thaiföldi vasúti átjáróban, amikor egy érkező tehervonat beléjük futott szombaton. A szerelvény először a buszt találta el, ami kigyulladt, tovább súlyosbítva a helyzetet a bangkoki kereszteződésben.

A buszt maga előtt toló vonat ezután csúszott rá a többi érintettre. Legalább 8-an meghaltak és van 32 sebesült is. A többi jármű azért rekedt meg a síneken, mert pirosat kaptak és ott tervezték megvárni a zöld jelzést. A baleset a reptérről a központba vezető, zsúfolt vonalon történt. A szemtanúk szerint sokkal több áldozat lett volna, ha mindez munkaidőben történik.

Aki mindezt videón is megnézné, az itt teheti meg.

Ritkán jelenik meg szombaton Magyar Közlöny, de amikor igen, annak nyomós oka van. Most a nyomós okot Havasi Bertalan szolgáltatta. Valamint az a szóváltás, amibe Orbán Viktor egykori sajtófőnöke, majd Rogán Antal helyettes államtitkára keveredett szombaton a Karmelitát és a budai várban lévő két másik kormányzati épületet bejáró Magyar Péterrel.

A szürreális párbeszédükről, aminek része volt a gatyánál kilógatás, az Orbán-féle kólás doboz ügye és Havasi esetleges felmentési pénzének a sorsa, bővebben írtam napközben, nem térek rá vissza.

Rögzítsük hát a tényt: a szombaton kora este kijött Közlöny egyetlen oldalas, egyetlen, mindössze három sorból álló miniszterelnöki határozatot tartalmaz. Ennek teljes szövegét idézem:

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatára – dr. Havasi Bertalant, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkárát e tisztségéből – azonnali hatállyal – felmentem.

Magyar Péter s. k.,
miniszterelnök”

Hogy pontosan mit, vagyis kit értett „a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszteren”, arra csak tippelni tudom, hogy Ruff Bálintot, mivel az eddig ilyen néven futó Rogán-féle minisztérium a Ruff-féle Miniszterelnökségbe olvadt be.

Havasi egyébként már pénteken arról beszélt, hogy ugyan bejár dolgozni, de igazából csak „szivarozgatok reggeltől estig”, és mivel nem szeretne Magyar Péter alatt dolgozni, állást keres. Felmondani nem akart, hiszen nem volt állásajánlata, várta, hogy kirúgják és megkapja a felmentési pénzért.

Amiért, ha a délelőtti szóváltásukhoz mindketten tartják magukat, bírósághoz kell fordulnia.

Tizenkilenc önkormányzati út esetében mutatott ki a laborvizsgálat eltérő mennyiségű azbeszt tartalmú kőzetet Sopronban, közölte Farkas Ciprián polgármester. A városvezető azt írta a vizsgálatról szóló Facebook-posztjában, hogy összesen 34 útszakaszt vizsgáltak meg.

A problémás utcák, illetve útszakaszok a polgármester felsorolása alapján, de abc-sorrendben:

• Ady Endre út 87. szám előtt
• Ágoston Ernő utca
• Borbolya köz és Rozmaring utca kereszteződése
• Boróka utca és Hubertusz utca kereszteződése
• Csőszház dűlő
• Dalárda utca
• Dorosmai és Szőlőskert utca kereszteződése
• Erdburger dűlő
• Erdburger dűlő és Maurer dűlő kereszteződése
• Kistómalom utca
• Menta utca
• Nikolics Károly utca
• Papucsvirág utca
• Régi Iskola sor
• Sterbenz Kàroly utca
• Tómalom és a kerékpár út közötti padka
• Tőzike utca
• Vasút sor
• Virágvölgyi és Remetelak utca kereszteződése

Az önkormányzat az érintett utcákban sebességkorlátozást vezet be és behajtani tilos, kivéve lakók táblákat helyez ki. Emellett gyors, átmeneti megoldásként az útburkolatok kálcium-klorid kezelést kapnak, ami pormentesíti a felületet. A végleges megoldás az lesz, hogy felületzárják majd az utakat, de ehhez a hatóságok állásfoglalása is szükséges. A mintavételek eredményeit elküldik a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak további vizsgálatok és intézkedések céljából.

Farkas Ciprián május 11-én jelezte, hogy az önkormányzat munkacsoportot állított fel az azbesztügy miatt. A Greenpeace május 8-án közölte, hogy Sopronban két helyszínen is méréseket végeztek, és mindkettő azbesztszennyezettséget mutatott ki.

A dunántúli azbeszthelyzet április közepén robbant ki. Az első hírek Szombathelyről jöttek – a helyszínen készült riportunk itt olvasható –, de azóta kiderült, hogy a probléma számos nyugat-magyarországi településen felmerült. Jutott az azbeszttel szennyezett kőzúzalékból Zalaegerszegre, Kőszegre és több őrségi településre, illetve mint most kiderült, Sopronba is.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter hosszú, kifejtős fb-posztban magyarázta el a nagyközönségnek, hogy az új kormány miért fogja felmondani a Nobel-díjas kutató, Krausz Ferenc Élvonal nevű alapítványával Orbánék által a választások előtt kötött szerződést, amely összesen 260,7 milliárd forint közpénzt juttatna az alapítványnak. A szöveg az „A tudományt támogatni kell. De nem így.” felütéssel indul.

Nem azért szakítanak Krauszékkal, mert a kormány ne támogatná a magyar tudományt , hanem éppen ellenkezőleg - mondja Tanács. Szerinte nem az a kérdés, hogy egyetértenek-e az Élvonal fő céljaival, vagyis a csúcskutatás támogatásával és kiemelkedő kutatók idevonzásával.

„A kérdés az, hogy elfogadható-e, hogy egy választások előtt megkötött, hosszú évekre szóló szerződéssel több százmilliárd forintnyi közpénzt egy KEKVA-modellre épülő, szűk döntéshozói kör által irányított alapítványhoz szervezzenek ki úgy, hogy a mindenkori demokratikus kormányzatnak később alig maradjon valódi rálátása és ráhatása a pénzek felhasználására. Mindezt ráadásul úgy, hogy a meglévő kutatási, tehetséggondozási és innovációs ökosztisztémával párhuzamos rendszereket alakítunk ki. Erre a válasz: nem.”

Ezután képbe helyezi a szerződés méreteit: az Élvonalnak a 2026–2031 közötti időszakra 261,7 milliárd forintos támogatási keretet irányoztak elő, ami évente kb 40–50 milliárd forintos közpénzmozgást jelent. Ez az összeg a teljes hazai K+F-re fordított állami költésnek durván az egyötöde. „Vagyis nem egy kisebb szakmai programról beszélünk, hanem a magyar tudományfinanszírozás egészét befolyásoló döntésről.”

Tanács ezután azt részletezi, hogy „a program céljai között szerepel 75 tudásközpont, illetve kutatócsoport felépítése 2031-ig, 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba, 60 know-how, 15 nemzetközi szabadalmi bejelentés és 15 spin-off vállalkozás létrehozása, valamint egy új ÉLVONAL Központ felépítése Budapesten.” Ez az új miniszter szerint „már nem egyszerű támogatási konstrukció, hanem egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése.”

Tanács így foglalja össze a Tisza fenntartásainak lényegét:

„A probléma az, hogy az egész konstrukció egy olyan logikára épül, amelyet a magyar felsőoktatás KEKVA-modelljénél már megismertünk: közvagyon és közfeladat kiszervezése alapítványi formába, hosszú távú szerződésekkel, erős politikai időzítéssel, korlátozott demokratikus kontrollal.”

Akit részletes kifejtés is érdekel, itt elolvashatja a teljes bejegyzést.

Azt, hogy Orbán Viktor mennyire régen elveszítette a politikai érzékét, semmi sem mutatja jobban, mint hogy Magyar Péter tartotta az első bejárást a Karmelitában 2026. május 16-án, és nem Orbán 2019-ben. Fél óra az új miniszterelnök társaságában a régi tanyáján, folyosók, tanácstermek és teraszok között vándorolva, és az ember a fejét fogja, hogy mekkora ziccert hagyott ki ezzel Orbán. Olyan elképesztő csúnya – sőt az Új Nyíltság jegyében mondjuk ki: kurva ronda – ülőgarnitúrája volt ugyanis, amivel a magyar lakosság 87 százaléka kapásból azonosulni tudott volna.

Újfajta intimitás mindenkit eltaposó operatőrökkel

Romantikus elképzelésekkel érkeztem szombaton késő reggel a Karmelita elé, a Magyar Péter által meghirdetett sajtóbejárásra. Egy reformkor-geekkel fogom bejárni Orbán egykori munkahelyét! Én ismerek varjútartót, tájékozódási búvárt és olyan horgászt is, aki, ha foglalt mind a két keze, a szájába veszi a csontkukacokat, meg egy fickót, aki Magna Hungáriából Etelközön át ellovagolt a Vereckei-hágóig, szóval a legkevésbé sem tartok a fura hobbik űzőitől, de előző este azért kicsit készültem Degré Alajosból. A randi összejött, az intimitás kevésbé: kilenckor már annyi a tévés és videós stáb a Karmelita előtt, ahányan a vereség utáni első Fidesz-tüntetésen voltak a Szabadság tér sarkán: 80-100.

Első bejárandó célpontunk tehát a Karmelita, miközben indításnak megtudjuk, hogy utána együtt meg fogjuk nézni a szivarszobás Rogán-minisztérium és a Belügy épületét is. Egyből érződik, hogy a tiszások realista emberek, akik a való életből jönnek: már a nulladik percben azon kezdenek izgulni, hogy a stábok ne tegyenek kárt az értékes festményekben. A tévéoperatőrt tényleg onnan lehet megismerni a temetésen, hogy ő állt rá a halott mellkasára a nyitott koporsóban, mert onnan jobb szögben lehet venni az özvegy könnyeit. De honnan tudja ezt az operatőrcsordát személyesen terelgető Pósfai Gábor belügyminiszter?

Már induláskor feltűnik, hogy gájdunk, a miniszterelnök, a magyar politika Eminemje, aki bármikor le tud tolni magáról egy önéletrajzi motívumokban gazdag háromórás freestyle-t, ezen az első állomáshelyünkön nagyvonalúan megosztozik a mikrofonon a Várkapitányság két, az épület sztoriját jól ismerő munkatársával. De ez lényegében a küszöb átlépésének pillanatában érthetővé válik: a Karmelita pont nem az az épület, amit megállás nélkül csepülni lehetne a hivalkodó luxusa miatt.

Drágának drága volt, de ez nem látszik rajta. A terek nagy része igen egyszerű: keresztboltíves mennyezetű folyosók, fehér falakkal, világos kőpadlóval és baromi randa kortárs világítótestekkel, amiken az sem segít, hogy spangli alakúak.

„Visszaadjuk a tanárok sztrájkjogát, rehabilitáljuk a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat” – ígérte Lannert Judit oktatási miniszter az oktatási bizottsági meghallgatásán.

„Maga a bejelentés is hatalmas elégtétel számunkra, örülünk és nagyra értékeljük Lannert Judit szavait. Különösen fontos az, hogy programjában további számos olyan célkitűzés szerepel, amiért felemeltük szavunkat, amiért küzdöttünk”

– reagálták a polgári elégedetlenség miatt 2022-ben elbocsátott pedagógusok az általuk alapított Tanítanék Mozgalom oldalán.

Mint írták, „a polgári engedetlenséget elsősorban a pedagógusok sztrájkjogának helyreállításáért, az oktatási rendszerünk súlyos, válságos állapota és a tanítványaink jövőéért érzett aggodalom, valamint az előző döntéshozók megalázó, a pedagógustársadalmat semmibe vevő attitűdje miatt vállaltuk, s most mindezen problémafelvetéseinkre választ kaptunk”.

A mozgalom tagjai által aláírt közleményben azt írják, remélik, hogy a velük szolidaritásból felmondó kollégáik számára is megnyugvást jelent az miniszteri bejelentés. „Azt kívánjuk, hogy szándékaik szerint örömmel és szabadon visszatérhessenek a közoktatásba - amit eddig a rendszer elfogadhatatlansága és a Klebelsberg Központ sem tett lehetővé a számukra -, viszont óriási nyereség lenne az egész rendszer számára.”

Lannert miniszteri meghallgatásán a Klebelsberg Központ átvilágítását, központi irányítói szerepének felülvizsgálatát is megígérte – de beszélt a teljesítményértékelési rendszer átalakításáról, az iskolaigazgatók döntési jogkörének bővítéséről, és az alulfinanszírozott egyetemek pénzügyi helyzetének felülvizsgálatáról is.

A maldív katonai búvár, Mohamed Mahudhee helytelen dekompresszió, közismertebb nevén keszonbetegség miatt halt meg egy víz alatti barlangban, amikor a szerdán eltűnt, és feltehetően életüket vesztett olasz búvárokat kereste – írja az Independent. Az öt olasz búvár mélytengeri merülés közben tűnt el, csütörtökön egyikük holttestét megtalálták 62 méteres mélységben, egy víz alatti barlangban, Alimathaa-sziget közelében, a Vaavu-atollon.

Az indiai-óceáni üdülőparadicsom eddigi legsúlyosabb búvárszerencsétlenségében öt olasz kutató vesztette életét, közülük négyen a Genovai Egyetemhez kötődtek. Az eltűntek között van Monica Montefalcone, a Genovai Egyetem ökológiaprofesszora, a lánya, Giorgia Sommacal, aki az egyetem orvosbiológia hallgatója, Federico Gualtieri tengerbiológus, Muriel Oddenino ökológus és Gianluca Benedetti tengerbiológus, búvároktató. A búvárok egy 50 méter mélyen barlangban kutakodtak a Vaavu-atollon, jelentősen túllépve a Maldív-szigetek 30 méteres merülési korlátját. Benedettit csütörtökön kiemelték, a többiekről úgy vélik, hogy a barlang mélyén vannak.

A zord időjárás többször is akadályozta a kiemelési erőfeszítéseket. A hatóságok közben közölték, hogy az olaszokat szállító Duke of York nevű búvárhajó működési engedélyét felfüggesztették az eset kivizsgálásáig.

Összesen nyolc szerződést kötött december és március között a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda Balásy Gyula propagandáért és kormányzati kommunikációért felelős cégtriójával, így a New Land-Lounge Design-Lounge Event trió közel 50 milliárd forint lehívására szerzett jogosultságot a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal korábban kötött vállalkozási keretszerződés alapján – írta meg a Kontroll.

Az viszont a minisztériumi összesítésből nem derült ki, hogy ebből Rogán minisztériuma mennyit fizetett ki. Egy decemberit leszámítva a szerződések mindegyike 2026-ban indult, és egész évre szólnak, a teljesítés záró időpontja idén december 31.

A lap szerint a megbízások többsége az Orbán-kormányok alatt elterjedt propagandaplakátokra, reklámszpotos kommunikációs feladatok ellátására vonatkozik, a maradék pedig rendezvényszervezésre, kommunikációs ügynökségi munkára, illetve stratégiai kommunikációra.

Balásy a Fidesz választási vereségét követően ment el a Kontroll stúdiójába, ahol személyesen ajánlotta fel a magyar államnak a kommunikációs cégeit. „Tudom, hogy mindenki a kék plakátokkal és ezekkel a kampányokkal jön, de ez a tevékenységünknek egy nagyon kicsi része” – mondta akkor.

Arról, hogy Balásy cégei hogyan uralták le a piacot a minisztérium segítségével, itt írtunk – arról pedig, hogy hogyan próbálták már a fideszes minisztériumok is kikerülni a brutális túlárazással üzemelő cégeket, itt olvashatnak.

Pénzt kapott még a Fidesz kampányába és kultúrharcában fontos szerepet játszó szervezeteket támogató Batthyány Lajos Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva). Tavaly 20,4 milliárd forintot osztottak szét, idén viszont az első negyedév végéig már 22,4 milliárdot kaptak erre a feladatra.

További 6,7 milliárd forint érkezett Rogán minisztériumától a Kommentár Alapítványhoz, aminek elnöke Simon Ildikó Beatrix, a nemzeti konzultációs államtitkárság egykori vezetője, és ami a NER-es Tranzit fesztivál szervezője, továbbá a propaganda folyóirat Kommentár kiadója. Ebbe a lapba szokott írni a NER ideológusaként is emlegetett Békés Márton, aki szintén tagja az alapítvány kuratóriumának.

Ebolajárványt jelentettek a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik keleti tartományából, Ituriból. Az eddig közzétett adatok szerint a hatóságok 246 fertőzöttről tudnak, a halálesetek száma elérte a 80-at. További gyanús eseteket jelentettek Ituri tartomány fővárosában, Buniában is, itt a fertőzésgyanú laboratóriumi megerősítése folyamatban van, írja a BBC.

Emellett ugandai tisztviselők pénteken megerősítettek egy Kongói Demokratikus Köztársaságból behozott ebolajárványos esetet, míg az ország egészségügyi minisztériuma azt közölte, hogy egy csütörtökön elhunyt 59 éves férfi tesztje pozitív lett.

Az ebolát először 1976-ban fedezték fel a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területén, és feltételezések szerint denevérekről terjedt. Ez a halálos járvány 17. hulláma az országban. A vírus közvetlen testnedvekkel való érintkezve és sérült bőrön keresztül terjed, súlyos vérzést és szervelégtelenséget okozva. A korai tünetek közé tartozik a láz, izomfájdalom, fáradtság, fejfájás és torokfájás, ezeket pedig hányás, hasmenés, kiütés és vérzés követi.

Az ebola ellen nincs bizonyított gyógymód. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az átlagos halálozási arány körülbelül 50 százalékos.

„Jobban vagy kevésbé kell aggódnia a tajvaniaknak a Hszi Csin-pinggel való találkozója után?” – kérdezte a Fox News műsorvezetője Donald Trumptól pénteken. „Semleges” – válaszolta az amerikai elnök, aki szerint évek óta nem változott az Egyesült Államok Tajvan-politikája.

„Semmit sem változott. Azt tudom mondani, hogy nem akarom, hogy valaki függetlenné váljon. Tudja, 9500 mérföldet kellene utaznunk, ha meg akarnánk vívni a háborút. Ezt nem akarom. Azt akarom, hogy lehiggadjanak. Azt akarom, hogy Kína lehiggadjon.”

„Lehet, hogy megteszem. Lehet, hogy nem” – ezt a Tajvannak ígért, a törvényhozók által már tavaly elfogadott 14 milliárd dolláros fegyvercsomag előremozdításáról mondta az amerikai elnök. „Nem akarunk háborút. Ha minden marad a régiben, szerintem Kína is elfogadja ezt. De nem akarjuk, hogy valaki azt mondja: »Legyen függetlenség, mert az Egyesült Államok támogat minket.«”

Csaknem egy évtized után látogatott újra amerikai elnök Kínába. Mint írtuk, a legnagyobb teljesítmény az volt, hogy maga a találkozó létrejött – bár konkrét üzleti megállapodások vagy átfogó zárónyilatkozat nem született, mindkét fél az enyhülés jeleként értékelte a pekingi látogatást. Hszi a Tajvan-kérdés a kínai–amerikai kapcsolatok legfontosabb ügyének nevezte, amit ha nem kezelnek megfelelően, az „összecsapásokhoz, sőt akár konfliktushoz” vezethet, ami az egész kétoldalú viszonyt veszélyezteti.

Trump a találkozón nem tett új ígéretet a Tajvannak szánt fegyvereladások korlátozására, de nem is erősítette meg azokat nyilvánosan. Így a találkozó a status quo fenntartásával zárult: sem áttörés, sem éles konfrontáció nem történt, ám a kínai figyelmeztetés egyértelműen jelezte, hogy Peking továbbra is vörös vonalnak tekinti a kérdést. Marco Rubio külügyminiszter a tárgyalások után is azt mondta, amit Trump a cikk elején idézett pénteki interjúban: az USA Tajvan-politikája változatlan.

Peking a demokratikusan működő Tajvant saját területének tekinti, és többször megfogadta, hogy szükség esetén erővel fogja ellenőrzése alá vonni a szigetet. A tajvani kormány elutasítja Peking területi követeléseit, és ismételten azzal vádolta Kínát, hogy meghamisítja a történelmet. Az Egyesült Államok hivatalosan nem ismeri el Peking Tajvanra vonatkozó igényét, de nem hivatalosan támogatja a szigetet védelmi segítségnyújtással.

Magyarországon az utcaátnevezés valóságos nemzeti sport: Budapest közel kilencezer közterületének mintegy harmada cserélt már nevet a történelem során. Éppen tizenöt éve, 2011-ben lett a Moszkva térből Széll Kálmán tér, ám a népnyelv azóta is – mint mindig – nehezen engedi el a megszokott elnevezéseket. Hogyan váltak az utcanévtáblák a hatalmi szimbolika legolcsóbb eszközeivé a 19. századi magyarosítástól kezdve a 20. századi diktatúrákig.

15 éve nincs már Moszkva tér, legfeljebb a fejekben és az óra alatti randik emlékében, a 2011-es, eleddig utolsó nagy átnevezési mániában Széll Kálmánra visszakeresztelt tér korábbi neve mégis ott van még a nyelvemen. Különös törvényszerűségek irányítják, melyik köztér-átnevezés megy át, és mi az, aminél a népnyelv ragaszkodik ahhoz, ami hivatalosan már rég nem létezik. Az ugyanekkor Széchenyire átnevezett egykori Roosevelt tér talán jobban szervesült, a Köztársaság-mentesített II. János Pál pápa tér viszont még mindig nem jön természetesen; hosszú is, sorszámmal is kezdődik, csupa olyan kellemetlenség, amit nem szoktak ajánlani az illetékes bizottságok – a józsefvárosiak sokan inkább Belmondónak (Jean-Paul, ugye, JP) hívják ma is a pápa teret.

Utcaátnevezésekben Magyarország igazi nagyhatalom: Budapesten a közel 9000, névvel illetett közterület harmada már valamikor nevet cserélt – sok nem is egyszer a pályafutása során. A Széll Kálmán ebből a szempontból egész szolid kis hely, eleve, 1929-ig nem is hívták sehogy, téglavető volt itt, annak meg minek a név, leginkább csak Gödörként hivatkoztak rá. A gazdasági világválság évében aztán ráaggatták az egykori pénzügyminiszter és miniszterelnök nevét, hogy aztán 1951-ben átnevezzék Moszkvára, és a szocializmusban már csak az idősebbek és az itt találkozó galeri (a híres „kalefesek”) emlegették a régi becenevén.

A Lánchíd pesti hídfőjénél lévő Roosevelt ennél jóval több névcserét élt meg. A 19. század elején, a nagyrészt német nyelvű Pest idejében Saltz, esetleg Saltzamts Platz volt az itt székelő Királyi Sóhivatal miatt, később Zimmerer Platz (Ács tér) és Auslace Platz (Kirakodó tér), nyilván a hajókra utalva. Miután megépült a híd, logikusan Lánchíd tér lett belőle, de ez az elnevezés is csak egy évtizedig húzta, 1858-ban ugyanis az uralkodó látogatásának emlékére Ferenc József tér lett. A Monarchia végével aztán megint cserélni kellett a táblákat. Kétszer is, az őszirózsás forradalom tiszteletére ugyanis egy rövid időre Október térre nevezték át. 1946-ban aztán, amikor a második világháborús szövetségesek urainak nevét kellett Budapest térképre tenni, Roosevelt lett belőle.

Ugyanekkor lett pár évre a mai Andrássyból Sztálin út, a Várkert előtti rakpart pedig néhány évig a brit Montgomery tábornagy nevét viselte – de csak addig, amíg a névadót ki nem nevezték a NATO egyik első parancsnokává, úgy már nem kellett, Beloiannisz rakpart lett hát a görög kommunistáról elnevezve.

„Magyarországon nincs hagyománya annak, hogy évszázadokig fennmaradjanak az utcanevek, az átnevezések követnek minden politikai változást” – írta Ráday Mihály Budapest teljes utcanévlexikonában – a hiánypótló kötet sok kiadást megért, már csak azért is, mert az 1990 után lendületet vevő folyamatos újabb átnevezések miatt könnyen avult a tartalom.

Az utcaátnevezés a legolcsóbb megoldás, ha a saját ideológiáját a város szövetében megjeleníteni akaró politikus kerül hatalomra: a szobornak már az anyagköltsége is nagyobb, az utcanévtáblákkal pedig idővel természetessé lehet tenni a városlakók szemében a szimbolikus politika lépten-nyomon visszaköszönő jeleit. A sűrű rendszer- és rezsimváltások között élő Közép-Európából némi irigységgel szokták emlegetni Angliát, azt állítva, hogy ott egy mai térképpel is el lehet igazodni a Shakespeare korabeli szövegek Londonjában, hiszen az utcák és terek nagy eséllyel most is ugyanazokat a neveket viselik. Az emlékezeti helyeket, emlékművek történetét kutató Pótó János példája, hogy a híres Downing Street 10., a brit miniszterelnöki rezidencia annak ellenére őrzi több mint három évszázada ugyanazt a címet, hogy a névadó George Downing Angliában a kapzsi áruló archetípusa lett, aki sokakat juttatott vesztőhelyre anyagi érdekből – az utcanevet ennek ellenére senki nem akarja megváltoztatni.

Nálunk ez kicsit máshogy megy, főleg, amióta a török korban még jellemző „spontán” és köznépi elnevezések helyett a 19. században divatba jöttek az új, hatósági átkeresztelések. Addig jellemzően a Hosszú utcát azért hívták úgy, mert tényleg hosszú volt, a Szerbet, mert ott szerbek laktak, a Tímárt vagy a Bérkocsist az ottani mesteremberekről, sok utcát pedig a benne lévő cégérekről, fogadókról, épületekről neveztek el.

Az idők változását jelezte, hogy 1824-ben József nádor és Mária Dorottya esküvőjének tiszteletére – a város történetében először élő emberekről – nevezték el a lipótvárosi József teret és a Mária Dorottya utcát – megvannak még ma is, kissé módosított, József nádor tér és Dorottya utca néven. Az 1848-as forradalmi hevület az elnevezéseket is elérte, és bár a szabadságharc bukása miatt az új nevek nem éltek sokáig, egy évig ekkor a Hatvani (mai Kossuth Lajos) utcát Szabadsajtó útnak, a Bécsikapu utcát pedig Kossuth utcának nevezték el.