Jó reggelt! Újra itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt 24 óra legfontosabb híreivel, cikkeivel. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.) De előtte két szolgálati közlemény:

1. Zalavári Noémi a 444-nél folytatja!!444!!!
2. Micimackó tényleg létezik, nem AI, Kijev mellett él, és most előjött, idén talán utoljára.

BELFÖLD

Titkosszolgálati lehallgatási dokumentumokról kezdett beszélni, Varga Mihályt és Fürcht Pált is emlegette, ismét kivezettették a korrupciós óriásper fővádlottját: a kiküldése előtt arról is beszélt, nem érti, hogyan lehet ő az I. rendű vádlott az összesen 25 milliárd forint EU-s és hazai pályázati támogatást érintő kenőpénzes büntetőper tárgyalásán.

Átalakulóban vannak a férfi-női szerepek, és jó volna, ha valaki segítene a fiataloknak, de az előző kormányok LMBTQ-ellenes kampánya miatt nagyon nehezen jutnak be a prevenciós programok az iskolákba, így viszont marad ez egyre szexistább, nőket tárgyiasító popkultúra meg a zavarba jött szülők: Sik Dorottyával, az ELTE Szociális Munka Tanszék oktatójával beszélgettünk.

• Kiadták az európai és a nemzetközi elfogatóparancsot Matolcsy Ádám és Stofa György ellen
• Gyurkó Szilvia vezetésével rendezhetik a kórházban rekedt csecsemők százainak ügyét.
• Az idei pokoli hőség miatt jövőre már májusban megtartják a Budapest Pride-felvonulást.

GAZDASÁG

Kommandósok törtek rá a lélegeztetőgép-biznisz nyerteseire, az egyik főszereplő, Majer Bálint ellen elfogadóparancsot adtak ki.

Magyar Péter, Kapitány István és Kármán András bejelentette az új lakáshitelprogram, az állami lakástakarék és az energetikai korszerűsítési program, valamint a babaváró hiteleseknek nyújtott mentőöv részleteit.

Közel 800 millióért repült honvédségi gépekkel Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a pénz nagy része reptéri kiszolgálásra ment el: a kormánygépként használt katonai repülők költsége hatszor annyiba került, mint a miniszter és delegációi összes többi utazási kiadása együttvéve. Az Orbán-titkárság kiakadt az Orbán-miniszterek utazásainak költségeit firtató hírek és feljelentések miatt.

• Mészáros Lőrinc ügyvédje eladta az egri focicsapatot, és újraválasztották Kubatov Gábort a Fradi elnökeként.
• A magyar szervezők állták az összes pénzdíjat, ezért került 16 milliárdba az atlétikai világdöntő az adófizetőknek.
• Magyarország ismét teljes körű résztvevője az Erasmus+ programnak.
• Minden boltját bezárta, befektetőkkel és hitelezőkkel tárgyal a túlélésért a Nanushka.

SZERBIA

Dijana Hrka a fiát veszítette el az újvidéki vasútállomáson történt szerencsétlenségben, és bár először csak igazságot szeretett volna szolgáltatni a fiának, a tiltakozása óhatatlanul is politikai akcióvá vált.

Ha a börtönlakó bűnözőkön múlt volna, toronymagasan behúzza a szerb választásokat Vučić: több bv-intézmény is volt Szerbiában, ahol a győztes egyetemisták egy árva szavazatot sem kaptak.

• Tüntetők rontottak be Vučić propagandatévéjébe, bocsánatkérést követeltek a korábbi tudósítások miatt.

KÜLFÖLD

Izraelben magas részvétel mellett tartottak fontos választást, és ugyan Benjamin Netanjahu pártja lett a legerősebb, mégis az ellenzék kapott több szavazatot.

60 000 dolgozójának fizetne a Microsoft, hogy távozzon: a techóriás az önkéntes távozásokkal csökkentené költségeit, miközben hatalmas összegeket fordít a mesterséges intelligenciára.

• Egyelőre nincs meg Flávio Bolsonaro, persze Trump szerint elcsalhatták a brazil választásokat.
• Trump egymillió dollárt ígér a bizonyított választási csalások bejelentőinek.
• A finn elnök és a norvég miniszterelnök felhívta Vlagyimir Putyint, hogy a háború befejezéséről egyeztessenek vele.
• Életbe lépett a tűzszünet a humanitárius katasztrófa sújtotta Oleskiben.

És végül egy elvileg szomorú hír: vége a Bartók Béla úti Brockhamptonnak, az óbudai Odd Future-nek, a várnegyedbeli Wu-Tang Clannak.

„A Ferencváros elnöksége négyéves időszakra választott meg a klub elnökének! Köszönöm szépen a bizalmat!” – írta Kubatov Gábor a Facebookon, nem hozzátéve, hogy nem biztos, hogy meglesz az a négy év.

A fideszes klubelnök korábban arról adott hírt, hogy rekord részvétellel zárult a szavazás a klub közgyűlésén. Újraválasztása előtt pár órával pedig azt írta: „Én ugyanazzal a lendülettel, elszántsággal és vízióval vállalom a feladatot, ha önök is úgy akarják!”

Korábban arról is beszámoltunk, hogy Kubatov annak ellenére ment neki ismételten az elnökválasztásnak, hogy Magyar Péter miniszterelnök már egy hónapja bejelentette: összeférhetetlenségi szabályokat vezetnek be a magyar sportban, mert „a fideszes politikusok hűbérbirtokukként kezelték a sportszövetségeket”.

Az erről szóló törvényjavaslatot aztán múlt szombaton nyújtotta be Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár. Magyar korábban azt ígérte: amint hatályba lépnek a jogszabályok, miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy EP-képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és több más meghatározó állami vezető nem tölthet be vezető tisztséget jelentős, 500-nál több sportolót igazoló sportszervezetben.

Hozzátette: a tilalom a tisztség megszűnését követő négy évig fennmarad, tehát ha valaki „holnaptól” nem országgyűlési képviselő vagy államtitkár, akkor „nem tud beejtőernyőzni” egy sportegyesület vezetésébe. Szeptemberi véleménycikkében Haszán Zoltán kollégám még azt írta Kubatovról a Fradiváros ügyével kapcsolatban:

„Kubatov Gábor 15,5 éve a Fradi elnöke. Az elég sok idő, hogy fideszes politikusból sportvezető is legyen. De a jelek szerint mégsem lett az, legalábbis sportszerű sportvezetővé másfél évtized alatt biztosan nem vált. Más magyarázat nincs arra, hogy nem érti, mi baj van azzal, hogy az FTC a kormánytól a Fradiváros felépítésére kapott közforintokból 11,2 milliárdot 38 focista megvásárlására költött.”

Egymás után érkeznek az izraeli tévécsatornák exit polljai a Netanjahu sorsáról is döntő parlamenti választás várható eredményével. A jósolt eredmény szinte konszenzusos: Netanjahu Likudja és szövetségesei 50 széket szerezhetnek meg a 120-ból, míg az ellenzék pártjai összesen 70-et. Fontos, hogy ebből 17-18 juthat a remekül szereplő két arab pártnak és 52-53 a Gadi Ejzenkot tábornok által tavaly alapított Yasharnak és potenciális szövetségeseinek.

A Channel 13 szerint például így nézhetnek ki az eredmények:

Netanjahu blokkja

• Likud: 25
• Otzma Yehudit: 6
• Egyesült Tóra Judaizmus: 7
• Shas: 6
• Vallásos Cionizmus: 6
• Amcha Yisrael: nem jut be

Összesen: 50

Ejzenkot blokkja

• Yashar: 23
• Együtt: 14
• Demokraták: 9
• Yisrael Beiteinu: 7

Arab pártok

• Közös Lista: 10
• Egyesült Arab Lista: 7

Az exit poll becslések pártokra lebontva persze nem egyformák, a Yashar többek szerint például csak 21 helyet szerez, de a nagy kép minden felmérés szerint igen hasonló.

A Haaretz szerint Ejzenkot első reakciójában arról beszélt, hogy „az exit pollok azt mutatják, hogy teljesen megvonták a bizalmat Netanjahutól és az október 7-ei kormánytól”. Ha ez maradna a valós végeredmény is, az ellenzéki vezető szerint az a „teljes győzelmet jelentené a mainstream többségnek”.

Ejzenkot helyzetét nehezíti, hogy bár matematikailag kényelmes többsége lehetne az arab pártokkal szövetkezve, a választás előtt kizárta a velük való koalíciókötést.

Az izraeli rendszer a lehető legegyszerűbb és arányos: az egész ország egyetlen választókerület és csak pártokra vagy pártlistákra lehet szavazni, nincsenek egyéni körzetek. Mint nálunk az uniós választáson. A parlamenti bejutási küszöb 3,25 százalék.

A szerb választáson győztes Egyetemista Lista meglehetősen szokatlan politikai formáció, hiszen nem egy karizmatikus politikus figura köré szerveződött, és nem is bármilyen ismertebb arc vitte a hátán, ami társítható lenne a szervezettel. Volt ugyan listavezető Ilija Srdanović személyében, de az újvidéki kardiológus professzor közel sem nevezhető a kollektív diákmozgalom arcának, hiszen a mozgalom tudatosan kerüli a klasszikus pártpolitikai vezérkultuszt. Igaz ez arra a néhány ismertebb közéleti személyiségre is, akik támogatták a listát. Ezért volt különösen fontos Dijana Hrka szerepe, mint a fordulat szimbolikus alakja.

Hrka története túlzás nélkül filmbe kívánkozik, sőt, már nem egyszer láthattunk hasonlót: az Erin Brockovich-szerű, nagy hatalmú rendszert megdöntő hősnők példája mellett vannak egész konkrét hasonlóságok is az olyan, valós történeten alapuló filmekkel, mint például a Till (Igazságot a fiamnak), melyben egy gyászoló anya személyes tragédiája indítja el a modern amerikai polgárjogi mozgalmat.

Maga Dijana Hrka személy szerint persze nem döntött meg semmit, viszont olyan központi alakjává vált az újvidéki vasútállomási tragédia utáni tiltakozásoknak, hogy a szerepe fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Ő itt Csada, nemzetközi megosztásokban Chada, egy Kijev környéki medvemenhely és most már az egész internet sztárja. Ha elbizonytalanodtál volna, Csada medve, csak ennyire dagadt. És a látszat ellenére barnamedve, csak éppen egy ritka alfajba tartozik, mivel himalájai barnamedve. Belőlük 300 él összesen a világon, ők a világ legnagyobb hegységének legnagyobb ragadozói.

Ja és nem AI-szörnyeteg, hanem igazi, hús-vér öreg medve.

A lassan 28 éves Csada 1998 karácsony este született Ukrajnában, mivel a szüleit korábban megszerezték a szovjetek. Csada kiskorától az ukrán nemzeti cirkuszban lépett fel. Amikor megöregedett, az idomárja svarcban eladta egy fickónak, aki egy kis privát cirkusszal utaztatta egy ideig, majd Kijev külterületén egy iparterületen bezárta egy kis ketrecbe, ahol hét évig élt. Eközben hullottak ki a fogai, vakult meg félig és lassult le ennyire szegény. Végül állatvédő aktivisták mentették meg, és egy átmeneti szállás után a menhelyen kötött ki.

Az élettörténetét elnézve érhető, hogy leginkább az evés érdekli, és sose hagyja magát siettetni. Normális esetben mostanában kell elvackolnia magát télire, a jelek szerint tényleg erre is készül.

Ismered azt az angol kifejezést, hogy bad hair day? Angolul se kell tudnod, hogy megértsd, ha megnézed ezt a videót:

Ez a szőrös videó hároméves, hősünk azóta kisimult és kikerekedett és ma már így néz ki:

Elfogatóparancs alapján körözi a NAV Majer Bálintot, a lélegeztetőgép-biznisz egyik főszereplőjét, aki a 2020-as beszerzésekben érintett OTT-One egykori vezérigazgatója. Pénzmosással vádolják. A NAV közleményben jelentette be, hogy a Szijjártó Péter-féle Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020-as lélegeztetőgép-beszerzéseivel kapcsolatban bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával nyomoznak.

A NAV korábbi akciójáról külön is beszámoltunk: a kommandósok egy olyan bűnszervezetre csaptak le, ami a kormányzati lélegeztetőgép-beszerzések résztvevőjeként 2020-ban 800 ilyen gépet és 3 millió maszkot hozott be Kínából. 12 embert vittek be, egyet Ausztriában, 11-et itthon, közülük összesen 3-an kerültek őrizetbe.

A társaság szerződése a külüggyel 15,6 milliárd forintról szólt, ami után a gyanú szerint nem nagyon akartak adót fizetni: 3 milliárd forintos hasznot hoztak össze, majd a profitot illegálisan mosták tisztára, a gyanú szerint 660 millió forint adó befizetését megúszva.

A NAV azt írta, hogy a bűnszervezet csúcsán „egy a Budapesti Értéktőzsdén korábban jegyzett részvénytársaság helyezkedett el”. Majer körözésének megjelenése alapján úgy tűnik hát, hogy az OTT-One lehetett ez a vállalat. A covid előtt, amikor még volt a cégnek valós tevékenysége, nem egészségügyi eszközökkel foglalkozott, hanem informatikai vállalkozás volt.

Szeptember elején Velkey György László államtitkár írt arról, hogy Szijjártó Péter külügyminisztériuma jóval drágábban vette meg a lélegeztetőgépeket és az egyéb, koronavírus elleni védőeszközöket, mint amennyiért a közvetítő cégek azokat külföldről beszerezték. Szerinte összesen 15,5 milliárd forintos túlárazás történhetett. Ő azt írta: OTT-ONE Nyrt. 500 darab lélegeztetőgépet vett 13 millió dollárért. Ezeket 1,5 millió dollárral (506 millió forinttal) drágábban adták tovább a KKM-nek. A vállalat szintén a szerződéskötés előtt közvetlenül, két héttel vált egészségügyi beszállítóvá.

A Magyar Nemzeti Bank még 2021-ben szüntette meg az OTT-One Nyrt. részvényeinek tőzsdei kereskedését. Ennek elég különös oka volt: a cég könyvvizsgálója felmondott, ezzel az MNB szerint veszélybe került az, hogy a cégnek az április 30-i határidőre elfogadott mérlege legyen. A 24 akkori értesülései szerint a helyzet még ennél is izgalmasabb volt: szerintük a cég könyvvizsgálója, Gyapjas István azért mondott fel, mert súlyos szabálytalanságokat talált.

• Miért lepődünk meg, ha egy 15 éves lány szexista-trágár szöveget visz az X-Faktorba?
• L.L. Junior mindenféle felháborodás nélkül hordhatta el mindennek egy dalában a nevén nevezett exét.
• Az előadóknak megéri egyre durvább szövegeket írni, miközben senki sem áll ott a fiatalok mellett, hogy a szexualitásról és a nemi szerepekről beszélgessen velük.
• Ez részben az előző kormányok hibája is, hiszen az LMBTQ-érzékenyítéssel való riogatása miatt az iskolák nem merik meghívni a prevenciós szervezeteket.
• A suttyó summer kapcsán Sik Dorottyával, az ELTE Szociális Munka Tanszék oktatójával beszélgettünk nők tárgyiasításáról, bántalmazásáról és a magukra hagyott fiatalokról.

„Azt hitte, átver engem, én vettem palira / Repjegyet Balira / Megkapod ajiba / Megadom neki, amit nem adott meg a palija / Top tier vagina / Szexmasina / Őt eszem reggelire / Őt eszem vacsira” – nagyjából ezek után a sorok után szakította félbe az X-Faktor zsűrije azt a 15 éves lányt, aki – miután az RTL szükségét érezte az erről készült képsorok levetítésének – a napokban eltűnt, majd másnap előkerült. A közvélemény az eltűnést a szereplésére érkező negatív kommentcunaminak tulajdonította.

A zsűri egy része, így Gáspár Laci és Majoros Péter (Majka) egyrészt a lány fiatal korára, másrészt a szöveg durvaságára hivatkozva állították le a műsort. ByeAlex viszont láthatóan élvezte az előadást, álló tapsot kért a lánynak – megkapta.

„Ha a Spotify-on megnézzük a leggyakrabban hallgatott számokat, azok tele vannak szexualitással és trágársággal. Sokkal durvábbak, mint amit az X-Faktorban láthattunk. A pornó világa átszivárgott a hétköznapi dalok világába, és a mai fiatalok ezt hallgatják” – mondta Sik Dorottya, az ELTE Szociális Munka Tanszék oktatója, akivel az idei nyári toplistákat letaroló, szexista, a nőket lépten-nyomon tárgyiasító előadói hullámról beszélgettünk.

„Mondhatjuk, hogy nem szép dolog, hogy ezt választotta, de miért ne választaná, ha ebben él?”

L.L. Junior nem válaszol

„Mit mutat ez a magyar társadalomról, hogy ezek a dalok teljesen elfogadhatók? Nemcsak az obszcenitás és a pornó megjelenése a kérdés, hanem a nők tárgyiasítása is” – Sik tünetként tekint az előadók népszerűségére. Szerinte „Magyarországon elfogadott, hogy így gondolkodunk a nőkről. Ez lecsorog a fiatalok gondolkodásába is.”

L.L. Junior példáját hozva arról beszélt, egészen extrém esetek is normalizálódtak. Lesi László Csaba tavaly augusztusban Frey Timi című számában mindennek elhordta Frey Tímea táncosnőt, akkori barátnőjét. „Itt nem általában van szó arról, hogy a nők ilyenek vagy olyanok, hogy csak kurváknak jók. Egy konkrét nőről szól a dal, a nevével a címben. Ezen eléggé felbosszantottam magam, és ráírtam Juniorra, hogy ez nem szerencsés.”

Junior „maga válaszolt. Nagyon kedves volt. Azt írta, minden rendben, már kibékültek, megoldódott a probléma. Írtam neki, hogy én ezt értem, de amikor majd egy fiú kiposztolja a Facebookra, hogy a barátnője ez meg az, akkor az a dal által teremtett kontextusban elfogadható lesz. Tehát a dalnak társadalmi hatása van. Erre már nem válaszolt.”

„Ez a történet azt mutatja, hogy jelenleg a magyar társadalomban abból sem lesz probléma, ha egy konkrét emberről születik ilyen dal. Ne csodálkozzunk, ha fiatalok szerelmi bánatukban másokról hasonlókat írnak, mondanak vagy fotókat tesznek közzé” – mondta Sik.

„Az előadók látják, mi népszerű, és egyre keményebb szövegeket írnak, hogy még népszerűbbek legyenek. Nem is várható el kizárólag tőlük, hogy moderálják magukat. Illetve ez nem egészen igaz: én elvárnám, hogy kicsit gondolkodjanak ezen. De ha nem gondolkodnak, akkor a kontextussal kell kezdenünk valamit.”

Változnak a szerepek, de ki segít ilyenkor?

Áttörte a börtön kerítését, és egy közeli gazdaságból lopott autóval menekült el a tiptonville-i börtöntől a 28 éves Jacob Allen Morley az amerikai Tennessee államban. A férfi életfogytiglani büntetését töltötte kollégája meggyilkolása miatt, legkorábban 2083-ban szabadulhatott volna.

A BBC szerint Morley-t rögtön fel is rakták az állam körözési toplistájára, 2500 dolláros nyomravezetői díjat tűztek ki rá, a hatóságok a földön és a levegőből is kutatnak utána. A férfit azután kezdték el keresni, hogy hiányzott a vasárnap esti létszámellenőrzésen. Először a börtön területén kutattak utána, aztán hamarosan ráleltek a biztonsági kamerák felvételeire is, amik dokumentálták a szökését.

Nem ez az első alkalom, hogy Morley megfuttatja a hatóságokat, ugyanis 2022-es letartóztatása is csak egy üldözés után sikerült. A férfi hátulról lőtte fejbe kollégáját és barátját, Cody Birchfieldet, akivel egy raklapgyártó vállalatnál dolgoztak közösen. Morley-t emellett még vandalizmusért, bizonyítékok manipulálásáért, betörését és a letartóztatás elkerüléséért is elítélték.

Olyan bűnszervezetre csaptak le hajnalban a NAV kommandósai, amely a fideszes lélegeztetőgépbeszerzések résztvevőjeként 2020-ban 800 ilyen gépet és 3 millió maszkot hozott be Kínából. 12 embert vittek be, egyet Ausztriában, 11-et itthon, közülük összesen 3-an kerültek őrizetbe.

A NAV célkeresztjébe került társaság külüggyel kötött 2020-as szerződése 15,6 milliárd forintról szólt. A baj nem önmagában ezzel volt, hanem azzal, hogy az ebből származó 3 milliárd forintos hasznuk után nem akartak adót fizetni, ezért illegálisan mosták tisztára a profitot, a gyanú szerint 660 millió forint adó befizetését megúszva ezzel.

Azt, hogy miként csalták el az adót, a NAV közleménye így foglalja össze:

„Tényleges tevékenységet nem folytató társaságokat összefogó céghálózatot hoztak létre. A szervezet csúcsán, egy a Budapesti Értéktőzsdén korábban jegyzett részvénytársaság helyezkedett el.”

Aztán elárultak pár további részletet is:

„A (…) számlagyártással megbízott társaságok, a megrendelő cég profiljába illő fiktív gazdasági eseményekről (informatikai szolgáltatásokról), olyan valótlan tartalmú számlákat bocsátottak ki, amelyekkel jogosulatlanul tudták csökkenteni a lélegeztetőgépek és maszkok értékesítését terhelő áfát. A bűnös tevékenységgel összefüggésben több, mint 660 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.”

Azt is tudják, mi lett a pénzzel:

„Az egészségügyi eszközökből eredő haszon egy részét az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett társaság részére elutalták, másik felét pedig készpénzben felvették belföldön.”

Íme az akció végeredménye:

„A kényszerintézkedések alkalmával 1,5 milliárd forint összegű vagyon lefoglalására és zár alá vételére került sor. Az akció eredményeképpen 1 férfit európai elfogatóparancs alapján fogtak el Ausztriában, majd külföldön őrizetbe vették, illetve további 11 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, akik közül 2 fő őrizetbe vételét elrendelték a hatóságok. A bűnszervezet szökésben lévő egyik irányítója ellen – aki vélhetően jelenleg Indonéziában tartózkodik - nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki.”

Magyar Péter miniszterelnök így kommentálta a hírt: „Lecsapott a NAV a Szíjjártó Péter minisztériumával üzletelő, lélegeztetőgépeket és maszkokat szállító cégekre. Egy vezető ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.”

Most pedig dőlj hátra és élvezd a Bravo-stílusú fotóképregényt az akcióról! Nemsokára a velük szerződők következnek!

Jó sok kommandóst vetettek be, amit később részben az magyarázott meg, hogy annyi lefoglalt tárgyat vettek lajstromba, amihez jó sok munkáskézre volt szükség. Illetve az, hogy az illetőnek tűzfegyverei voltak a házában.

Először egy aranyos juhászkutya akadt a kommandósok hálójába. Jó kis jelenet FPS-stílusban tartott fegyverrel, de a kutya látszat ellenére megúszta:?

Kiderült, mit csinál a magyar ember, ha istentelenül sok pénzhez jut. Értelmetlenül sok autót vásárol. Ez még csak a benti garázs, de ez is meg volt tömve Porschékkal.

Akkora autóamatőr vagyok, hogy először elcsodálkoztam, miért buzerálták a motort, míg rá nem jöttem, hogy ennek a kocsinak talán a természetellenes felén van a hajtómű:

Mélyen emberi: a Szijjártó-pajtik luxusautói is pont ugyanolyan undorítóan rendetlenek belül, mint az enyém vagy a tiéd.

Az egész ügy kulcskérdése: bevitték-e a nyulat is? Én amúgy éltem így nyúllal és az van, ami most épp kikívánkozik belőled. Igen, mindent teleszarik, azt a két remek szőnyeget is.

Találtak lélegeztetés céljára kevésbé alkalmas lőfegyvereket is:

Meg egy kazal telefont:

A ház előtt további felesleges luxusautók álltak:

És mit kapsz itthon bármennyi pénzért? Ugyanazt az unalmas, lehangoló építészeti fost:

De maguk a lélegezetetőgépek legalább azóta is ebben a raktárban pihennek:

Ez meg itt a teljes videó, kellemes demagóg fogcsikorgatást mindenkinek!

Tíz norvég médiaszervezet közösen perelte be a Metát, mert szerintük a cég üzleti fiókokra vonatkozó új felhasználási feltételei alááshatják a kiadók saját újságírói munkájuk feletti kontrollját, és lehetővé tehetik, hogy tartalmaikat (még a fizetőfalak mögöttieket is) hozzájárulás nélkül gyűjtse be és használja fel az AI.

A Euronews azt írja: a Meta október 8-án, különösebb csinnadratta nélkül jelentette be a feltételek módosítását, aminek bevezetését először október 30-ra tűzték ki, majd ezt halasztották november 20-ra. A cég szerint azért, hogy „több idő jusson arra, hogy elmagyarázzuk partnereinknek és az érintett feleknek, mi változik, és mi marad változatlan”.

A kritikus hangok szerint a változtatás egy „mindent vagy semmit” típusú választás elé állítja a hírszolgáltatókat: vagy engedélyezik a Metának, hogy felhasználja a tartalmaikat, vagy pedig teljesen elveszítik jelenlétüket a Facebookon és az Instagramon.

A norvég médiumok közleményükben azt írták, hogy „a Meta a médiacsoportok befektetéseit olyan AI-szolgáltatások fejlesztésére használja fel, amelyek közvetlen versenytársai maguknak a médiacsoportoknak. Ez elfogadhatatlan, ráadásul torzítja a versenyt.” Közölték, hogy kérelmet nyújtottak be az Oslói Kerületi Bírósághoz a változtatások bevezetésének ideiglenes felfüggesztéséért az ügy elbírálásáig. A felperesek között szerepel az NRK közszolgálati adó, a Schibsted, az Amedia, a Polaris és az Aller médiacsoportok, valamint az NTB norvég hírügynökség.

Valószínűleg egy baráti vicceskedést vett halálosan komolyan a légiutaskísérő, aki a United Airlines szombaton Las Vegasból Newarkba tartó járatán kiszúrta, hogy az egyik utas a repülő eltérítéséről cseveg a telefonján. Az utas a bírósági iratok szerint azt írta, hogy „csak a te soroddal fogok lezuhanni”, szóval vélhetően egy, szintén a gépen ülő ismerősével kommunikált.

A légi közlekedés viszont az éberség és a vasszigor világa, szóval miután az utaskísérő jelentette az esetet a kapitánynál, az úgy döntött, hogy haladéktalanul visszafordítja a gépet Las Vegasba. A járat incidens nélkül szállt le éjfél körül, nagyjából egy órával indulása után.

A férfit a reptéren őrizetbe vették, és terrorcselekménnyel kapcsolatos fenyegetés vagy hamis információ szolgáltatása miatt tartóztatták le. Ezért a bűncselekményért a kiszabható büntetés egytől 20 évig terjedő szabadságvesztés lehet – írja az AP hírügynökség.

Javier Milei argentin elnök sajtóosztálya a Bloomberg hírügynökség kérdésére azt állította, hogy nincs hivatalos nyoma annak, hogy Flávio Bolsonaro, a brazil elnökválasztás vesztese kedden beutazott volna Argentínába. A Bloomberg erre azért kérdezett egyáltalán rá, mert helyi idő szerint kedden reggel az Infobae nevű argentin híroldal azt írta, hogy Bolsonaro a két ország határán fekvő Misiones tartománynál átment Argentínába, ahonnan magánrepülőgépen az Egyesült Államokba készül távozni. Ez azonnal elterjedt a brazil sajtóban, hiszen előtte hétfőn maga Bolsonaro jelentette be, hogy a Legfelsőbb Bíróság bevonta az utazási okmányait és megtiltotta, hogy elhagyja az országot.

Az érintettek ugyanakkor óvatosan fogalmaznak, talán azért, mert azt maga a Bloomberg is megjegyzi, hogy Bolsonarót reggel óta nem tudják elérni az ismerősei. Az argentin cáfolat például úgy hangzott, hogy „nincs hivatalos nyoma annak”, hogy a politikus átlépte volna az ország határait és ugyanezt nyilatkozta a brazil határőrség is. Egy neve elhallgatását kérő brazil illetékes azt mondta a Bloombergnek, hogy bár nincs hivatalos nyoma a határátlépésnek, ők mégis vizsgálják, hogy az elnökjelölt nem lehet-e Argentínában. A két ország határvonala 1224 kilométer hosszú, amiből kerek 1200 kilométert fizikailag folyók jelölnek ki, és csak 24 kilométeres szakasza szárazföldi.

A Reuters friss híre szerint a brazil hatóságok kedden érvénytelenítették Bolsonaro úti okmányait, miután a hétfőn kihirdetett 24 órás időszakon belül nem volt hajlandó beszolgáltatni azokat. Azt a Reuters cikke is megjegyzi, hogy egyelőre senki sem tudja, hol lehet a politikus, akinek az apja, miután annak idején vereséget szenvedett ugyanettől az ellenféltől, Luláról, az Egyesült Államokba szökött. Igaz, később hazatért, hogy utána 27 évre ítéljék. A fiú okmányait most természetesen nem a választás, hanem egy régebb óa folyó pénzmosási nyomozás miatt vonták be.

A Las Nacion nevű argentin lap szerint hétfőn este egy olyan brazil magángép landolt a határ argentin oldalán található Cataratas del Iguazu repterén, ami a tervek szerint kedden reggel repült volna tovább. A gépet az argentin hatóságok a cikk szerint átvizsgálták, de nem találtak gyanús nyomokat, sem Bolsonarót.

Közben pedig az MTI arról számol be, hogy vizsgálatot indított a brazil legfelsőbb bíróság egyik tagja Flávio Bolsonaro esetleges külföldi kampányfinanszírozásának ügyében. A bíró felszólította a szövetségi rendőrséget, hogy derítsék ki: részesült-e Bolsonaro a kampány során a Rockbridge Network nevű amerikai konzervatív csoport támogatásában. Lula kampánycsapata a választás két fordulója között eredetileg azzal a gyanúval fordult a választási hatóságokhoz, hogy a Meta szándékosan korlátozza az ő tartalmait a vállalathoz tartozó Instagram és WhatsApp felületén.

Súlyosbítana az ügyészség annak milliárdos vállalkozónak a büntetésén, akit a Miskolci Törvényszék korábban 4 év 6 hónap börtönbüntetésre, 200 millió forint pénzbüntetésre, 5 év cégvezetői foglalkozástól eltiltásra ítélte, valamint 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

A korábban a CBA-ban is tulajdonrésszel rendelkező férfinak a hajdúszoboszlói négycsillagos Délibáb Hotel is az érdekeltségei közé tartozott: nevét most sem említi az ügyészség közleménye, de a 24.hu már 2020-ban beazonosította őt K. Ferencként.

K. az eredeti vád szerint borítékban adott fizetések miatt 20 millió, az osztalékfizetés offshore cégekkel elfedett adóelkerülésével pedig több mint egymilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A NAV korábban arról számolt be, hogy a vállalkozó vadászházában tartott házkutatáson több doboz engedély nélküli éles lőszer és mintegy ezer liter, tisztázatlan eredetű gyümölcspálinka is előkerült.

Most az ügyészség részbeni megalapozatlanság és a büntetések súlyosítása miatt fellebbezett. A bíróság a vád szerint az elkövetésben segédkező ügyvédet felmentette, amellyel szemben az ügyészség szintén fellebbezett, míg a közreműködő cégvezetők büntetéseit tudomásul vette. Az ügyészség az elsőfokú bírósági ítéletet követően a nagyvállalkozóval szemben kiszabott büntetés mértékére figyelemmel, a szökés veszélye miatt indítványozta a férfi bűnügyi felügyeletét, amivel a bíróság egyetértett és a jogerős döntésig elrendelte a vádlott bűnügyi felügyeletét.

Facebook-posztban jelentette be Kármán András pénzügyminiszter, hogy a biztosítós Sólyom Zoltánt nevezte ki az állami szerencsejátékszervező cég élére.

„Az ország egyik legnagyobb állami vállalata ezzel végre jó kezekbe került – a magyar emberek pénzével ugyanis nem hazardírozunk! Az elmúlt évek során Magyarország egyik legnagyobb vállalata és kizárólagos szerencsejáték-szervezője, a Szerencsejáték Zrt. a NER kifizetőhelyévé vált. A vállalaton keresztül adófizetői milliárdokat osztottak szét átláthatatlanul, indoklás nélkül és politikai alapon.”

– írta a bejegyzésében Kármán, olyan emberként bemutatva Sólyomot, aki „képes lesz visszaadni a magyar állam egyik legnagyobb vállalatának tisztességét és becsületét”.

Sólyom Zoltán a rendszerváltás évében diplomázott gépészmérnökként a BME-n, de az első munkahelyétől kezdve a biztosítási szektorban dolgozott. 1990 és 1997 között a Generalinál, ahol az operatív igazgatói és cégvezetői beosztásokig jutott el. 1997-ben alapította meg sikeres családi cégét, a Kármán posztjában is emlegetett, Palladium Consulting nevű vállalati biztosítási tanácsadó és alkuszi vállalkozást, amit később a lánya vett át tőle. Közben vállat pozíciókat más biztosítási cégeknél, így volt a QUANTIS Alpha Zrt. felügyelőbizottsági tagja és a CIG Biztosító Piaci Tanácsadó Testületének alelnöke.

A mostani rendszerváltáskor érdekelte volna a direkt politikai szerepvállalás is, de a Tisza budapesti III. kerületi előválasztásán kikapott. Augusztus óta két állami cégben is szerepet vállalt. Ekkor lett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. igazgatósági és fb-tagja, illetve a Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. Majd most a cég vezérigazgatójának nevezte ki a miniszter,

Nem volt túlságosan beágyazva a Fideszbe Hankó Balázs – állította a 24-nek adott interjújában Hankóné Hrágyel Zsuzsanna, a letartóztatásban lévő volt miniszter felesége. Hrágyel pontosan így fogalmazott:

„Ő szakemberként lett miniszter. A Fideszbe 2025 év elején lépett be, amikor Vécsey Lászlótól átvette a választókerületi elnöki tisztséget. Nem gondolom, hogy ez hozzájárulhatott a letartóztatásához.”

Arra is visszaemlékezett, amikor Orbán Viktor miniszterré nevezte ki férjét. Elmondta, hogy Hankónak volt Orbán Viktorral egy személyes találkozója, ahol az akkori miniszterelnök a felsőoktatásról, a szakképzésről, a családügyekről és a kultúráról kérdezgette őt, majd azt akarta tudni, hogy ha rá esik a választása, elvállalná-e a pozíciót. Hankó ezután egyeztetett a feleségével, és igent mondott Orbánnak, pár héten belül pedig meg is érkezett a hivatalos felkérés.

Azt is elmondta: férje előállításának napján „a Fidesz-frakció végig velünk volt”, azt pedig nem hinné, hogy Orbán Viktornak ekkor személyesen is meg kellett volna jelennie (a kérdéses napon Orbán meccset nézett Belfastban). Azt is elmondta, hogy őt magát személyesen nem kereste Orbán, még telefonon sem beszélt vele. Az NKA-ügyben meggyanúsított Hankó letartóztatását hétfőn hosszabbította meg az ügyészség három hónappal.

Helyi idő szerint délután kettőig a jogosultak 44,9 százaléka szavazott le a ritka nagy tétre menő izraeli parlamenti választáson, ami abszolút rekordnak számít. A legutóbbi, 2022-es választás ezen fázisában 38,9 százalék szavazott le, az eddigi rekord pedig 42,2 százalék volt még 1988-ból. De van, akiknek házhoz hozzák az urnát: az izraeli börtönökben ülő raboknak a 68,1 százaléka szavazott le ugyaneddig. (via Times of Israel)

Csak a róla készült mémekről cseverészett Kylian Mbappé válogatott futballista egy francia tévéműsorban, de az egyik megszólalásából nemzetközi botrány lett. A The Bridge című talkshow-ban a focistától azt kérdezték, melyik a kedvence a róla keringő szerkesztett képek közül az interneten, ő pedig azt mondta:

„Amin a legtöbbet nevetek, az az a videó, amin ott van az a fickó, azt hiszem, egy kínai diktátor…”

A műsorban ekkor bemutattak egyet a számos mém közül, amik összemossák a francia focistát Mao Ce-Tunggal, aki a Kínai Népköztársaság teljhatalmú vezetője volt annak 1949-es megalapításától egészen 1976-os haláláig. Nem, én sem tudom, mi értelme ennek a mémnek, mindenesetre már jó ideje tele van vele az internet egy nagyon specifikus érdeklődésű sarka. Alább egy kis ízelítő:

Igen ám, csakhogy a történészek becslései szerint 44–72 millió ember halálát okozó diktátor még mindig elképesztő népszerűségnek örvend Kínában, ahol a nemzet megmentőjeként tisztelik, és minden címletű papírpénzen az ő arca látható a mai napig. A róla szóló viccek pedig óriási társadalmi tabunak számítanak. Így az amúgy teljesen pontos diktátorozás elég negatív visszhangokat váltott ki az országban, és az ottani szponzorok is rekordgyorsasággal dobták Mbappét.

Elsőként a kínai Eastroc Beverage kínai italgyártó cég jelentette be, hogy azonnali hatállyal megszakított minden együttműködést a labdarúgóval, mert „elítélik azokat a viselkedésformákat, amelyek sértik a nemzeti érzelmeket” – írta az MTI. Csatlakozott a döntéshez a Mengniu és a Milkground tejipari vállalat is, az incidensről pedig a kínai külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy „olyan szavak és cselekedetek, amelyek sértik a kínai nép érzéseit, a társadalom minden rétegének közös ellenállásába fognak ütközni”.

Ezután a kínai állami televízió is felfüggesztette a spanyol labdarúgó-bajnokság és az Mbappé részvételével zajló események közvetítését, továbbá minden olyan reklámot eltávolított, amelyben a játékos szerepelt. Mbappé csapata, a Real Madrid egyelőre nem reagált a kínai vállalatok döntésére, ellenben a La Liga vezetősége jelezte, hogy „nagyra értékeli a kínai szurkolók milliót, akik hétről hétre figyelemmel követik a spanyol élvonal mérkőzéseit, ezért a kínai állami televízióval évek alatt kiépített kapcsolatát szeretné megerősíteni”. A szervezet elnöke, Javier Tebas bocsánatot kért Mbappé megnyilvánulása miatt, és arról beszélt, hogy a La Liga az elmúlt években tiszteletre, bizalomra és együttműködésre épülő kapcsolatot alakított ki Kínával.

Végül aztán maga Mbappé is közzétette egy bocsánatkérő levelet az X-en, amelyben azt írta:

„A megjegyzéseim helytelenek voltak, most pedig már értem, hogy ezzel rengeteg embert megbántottam Kínában és az egész világon. Elnézést kérek mindenkitől, akit felzaklattak a szavaim. Tisztelem a kínaiakat és a történelmüket, tényleg nagyon sajnálom.”

Feszítővast ragadott egy 20 éves férfi Újpesten a Nemzet Ünnepén, és felszedett 11 fekvőrendőrt egy ipari övezetben – írja a rendőrség honlapja. A rongálást úgy akarta elrejteni a kíváncsi szemek elől, hogy autójával az úttest közepén, két forgalmi sávot elfoglalva állt meg.

A rendőrök aztán pont a szabálytalanul várakozó autóra figyeltek fel, így gyorsan el is kapták a férfit. Ő azzal magyarázta tettét, hogy korábban rendszeresen jártak a helyszínre autóval a barátaival, de a fekvőrendőrök kihelyezése óta ezek az összejövetelek megritkultak. Azért, hogy ismét gyakrabban járhassanak oda, úgy döntött, eltávolítja a forgalomlassítókat. A küszöböket részben kézzel, részben feszítővassal szedte fel, amit a csomagtartójában találtak meg.

A rendőrök elfogták, majd előállították a BRFK Közlekedési Főosztályára. A férfi a kihallgatásán beismerte a bűncselekményt. A nyomozók közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt hallgatták ki gyanúsítottként. Amint kiderül, pontosan milyen mértékű kárt okozott, még kiegészíthetik gyanúsítását.

Újabb két vádlottat hallgatott ki a bíróság az összesen 25 milliárd forint EU-s és hazai pályázati támogatást érintő kenőpénzes büntetőper tárgyalásán, ők mindketten tagadták a bűnösségüket. (Az ügyről és a két éve tartó perről írt összes cikkünk elolvasható itt.) A Budapest Környéki Törvényszéken zajló tárgyalás mai érdekességét nem is ez jelentette, hanem az, hogy az I. rendű vádlott, dr. K. T. ismét többször szóváltásba keveredett Oláh Gaszton bíróval, aki végül ismét kivezettette a tárgyalóteremből.

K. ezután újabb panaszt és indítványt terjesztett elő a törvényszéki elnöknek, ahogy abban ő maga is fogalmazott, „immár sokadikat”. Ebben egyebek mellett ismét szóvá teszi, hogy nem kapott tájékoztatást 17 hónapig arról, hogy új kirendelt védője, és számos más kifogását felsorolva kéri annak vizsgálatát, hogy az eljáró bíró fegyelmi vagy büntetőjogi felelőssége nem áll-e fenn az általa vélt mulasztások miatt.

A tárgyalás már kettejük szóváltásával kezdődött, még a vádlottak kihallgatása előtt K. szeretett volna iratokat beadni, de a „Matolcsy múlt heti letartóztatása kapcsán” kezdetű mondata után Oláh Gaszton felszólította, hogy üljön le, majd amikor K. magyarázatot követelt erre, már belengette a kivezettetés lehetőségét.

Az először bíró elé álló XIII. rendű vádlott, B. I. írásban tett vallomást, és közölte, hogy kérdésekre sem kíván válaszolni. Az írásos vallomása, valamint az ügyészségi kihallgatáson született jegyzőkönyvek ismertetése után K. ismét szót kért, leszögezte, hogy B. I.-vel sosem találkoztak, a vádlott nem is ismerős neki, és azt mondta: megmosolyogtatónak tartja, hogy olyan cégekkel kapcsolatban is megvádolták, amikhez semmi köze, „hiszen Varga Mihály akkori pénzügyminiszter írta alá a támogatói döntéseket… mintha én, az I. rendű vádlott utasíthattam volna az akkori pénzügyminisztert”, mondta, hozzátéve: nem érti, mi történik itt. Amikor a rövid eszmefuttatásában eljutott Fürcht Pál korábbi KNYF-es főügyész múlt heti parlamenti meghallgatásáig – arra hivatkozva, hogy Fürcht írta alá ebben az ügyben a vádiratot –, a bíró félbeszakította, mondván, „nem biztosítom a lehetőséget, hogy aktuálpolitikai értelmezést adjon”, amire „értelmezhetetlen, ami itt folyik” reagálással leült.

Hogy aztán a XIV. rendű vádlott, P. J. írásból felolvasott vallomása, illetve az ügyészi és védői kérdésekre adott válaszai után ismét szót kérjen. Leszögezték, hogy kölcsönösen nem ismerik egymást P.-vel sem,

„akkor hogy lehetek én az I. rendű vádlott”

– kérdezte, mire a bíró rászólt, hogy ez nem egy vádlottnak szóló kérdés. Később azt is megkérdezte, miért nincs a vádlottak között K. Ö. korábbi pénzügyminisztériumi főosztályvezető, akinek a neve visszatérően elhangzott a mai kihallgatás során, ezután Gy. L. korábbi államtitkárról kezdett beszélni, és arról, hogy „ha valaki a szakszolgálatok által összeállított dokumentumok közé beletette”, de hogy mit, az nem derült ki, mert Oláh Gaszton ismét rászólt, hogy hagyja abba és üljön le, majd amikor erre nem volt hajlandó, kivezettette.

Gyorstalpaló: mi ez az ügy?

Az 54 magánszemély vádlott ellen indult, cégekkel együtt már 79 vádlott ügyében folyó büntetőper 2024 őszén indult az úgynevezett előkészítő ülésekkel, azokon kilenc vádlott ismert be a bűnösségét és fogadta el az ügyészség úgynevezett mértéke indítványát. A bírósági tárgyalásos szakasz idén szeptemberben kezdődött a vádlottak tanúvallomásával, de eddig csak a VI. rendű vádlott élt a vallomástétel jogával, K. T.-nek például négy napja is volt arra, hogy megszólaljon, de csak két kivezettetés lett belőle.

A „széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával” kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. Néhány nap múlva kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár is érintett lehet az ügyben.

A nyomozás során a 2015-2022 közötti időszakból több mint 300, részben uniós finanszírozású, részben hazai költségvetési forrásból finanszírozott pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag – nagyjából 100-120 ezer oldalnyi –, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni; csak a vádirat mintegy 400 oldalas.

Az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az I. rendű vádlott a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt; ügyészségen tett egyik, később visszavont, illetve módosított vallomása szerint azt hitte, az ilyen telefont nem lehet lehallgatni.

Négy sportágban rendez világbajnokságot Magyarország 2027-ben, a Tisza-kormány ezek költségvetését úgy tudta több tízmilliárd forinttal csökkenteni előre, hogy a tartalom nem fog változni – állítja Pósfai Gábor, a sportos is felügyelő belügyminiszter. A Telexnek adott interjújában ezek voltak az érdekesebb állításai:

• A vizes vb több mint 80 milliárdba került volna, ezt 39 milliárd alattira faragták le. Nemrég módosították a még 2019-ben megkötött eredeti szerződést, ami „rengeteg pontban kifejezetten előnytelen volt Magyarországnak (…) minden a World Aquaticset védte, és minden felmerülő extra költségért a magyar állam vállalt felelősséget”.
• A női kézilabda-vb-re 28 milliárdot égettek volna el, az újratervezés után kevesebb mint 14 milliárdból kihozzák.
• A kajak-kenu vébé eredetileg ötmilliárba került volna, ezt „jóval kevesebből” fogják megcsinálni.
• Az öttusának nincs aláírt szerződése és végleges költségvetése, ott szabadabb a mozgástér.

További érdekességek:

• A budapesti BL-döntőt „nemzetgazdasági szempontból nem vitás, hogy megérte idehozni”, az UEFA mintegy 800 millió forintot vissza is utalt
• A sportvezetés új kritériumrendszert alakított ki a nagy tornák rendezésére. Pósfai szerint „értelmezhető bevételi láb nélkül felesleges eseményeket idehozni.” De a döntésnél nemcsak a bevétel fog számítani. Olyan rendszert dolgoztak ki, ami számol a gazdasági hatással, a várható vendégéjszakákkal, a társadalmi hatással és a nemzetközi presztízzsel is, ezekből képeznek egy számot, ami alapján döntenek.
• Félelmetes részleteket árult az atlétikai világdöntőről, ami sportszakmailag sikeres volt ugyan, de gazdaságilag extra hátrányos. Kivételes módon a rendező Magyarország fizette a teljes pénzdíjat, miközben az elenyésző jegybevételen kívül minden más nyereség, például az egész világnak értékesített közvetítési jogdíj, teljes egészében a nemzetközi szövetségé lett. A World Athletics boldoggá tétele 16 milliárdjába került a magyar adófizetőknek.
• Nem lesz jövőre MotoGP-futam itthon, hiába van szerződés 10 évre. Az idei futam botrányos eredményeket hozott: 16 milliárdnyi közpénzbe került, miközben nincs magyar versenyző és összesen annyi nézője volt, mint egy gyengébb Fradi-meccsnek, vagyis 6-7 ezer ember. A versenyzők sem szerették a magyar helyszínt, és a jogtulajdonos Liberty sem ragaszkodik mindenáron hozzá.
• A belügy szeretné újraéleszteni a fideszes Lounge által uralt rendezvényszervezői piacot, hogy lemenjenek az árak.
• Változik a sporttámogatás alapvető rendszere. Kivezetik a taót, de a támogatások, kezdetben legalábbis, nem változnak. Csak mindent egy kalapba tesznek, hogy átlátható legyen, mit, kinek és mire ad az állam.

Oroszország az éjjel 16 ballisztikus rakétával és több mint 280 drónnal támadta Ukrajnát – írja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain. Hozzátette: az orosz támadások célpontjai az energetikai létesítmények, a logisztika és a városi infrastruktúra volt. 12-en sérültek meg a kijevi egyetemi kampuszt és a környező területet ért esti orosz csapás miatt, közülük öten az egyetem hallgatói vagy munkatársai.

Miközben a mentőszolgálatok segítséget nyújtottak a sérülteknek, és felszámolták az első csapás következményeit, az orosz erők ismét ballisztikus fegyvereket vetettek be, tette hozzá. Azt is leírta:

„a Patriot és a NASAMS légvédelmi rendszerekhez szükséges elfogórakéták szállításának mesterséges és elhúzódó késleltetései, amelyekre sajnos az utóbbi időben sor kerül, közvetlenül segítik Oroszországot abban, hogy elérje terrorhadjáratának céljait.”

Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról számolt be, hogy az orosz támadásban megsérült Pivdennij hidat ideiglenesen lezárták a közúti forgalom elől. Hozzátette, hogy a hídon lévő metróinfrastruktúra is megrongálódott. Vjacseszlav Csausz, az északi Csernyihiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy reggel az orosz erők drónnal mértek csapást egy lakóházra a régió egyik falujában. A támadás következtében egy nő és egy 12 éves gyermek megsérült. Pavlo Drohal, az ukrán tengerészgyalogság szóvivője viszont azt írta, hogy reggel 9 óráig az orosz hadsereg betartotta az Oleskiben zajló humanitárius misszió keretében elrendelt tűzszünetet, amit Melania Trump segített tető alá hozni. Hozzátette, hogy a tengerészgyalogság továbbra is figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és ellenőrzi a hadműveleti körülmények változásait.

Közben kedden Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Störe norvég kormányfő Vlagyimir Putyinnal, majd Zelenszkijjel is tárgyalt telefonon. Zelenszkij szerint a két politikus egyértelműen közölte Putyinnal, hogy „valódi lépésekre van szükség az eszkaláció csökkentése érdekében az ukrajnai energetikai létesítmények és infrastruktúra elleni támadások terén”. A megbeszélésen szó esett a novemberre tervezett háromoldalú, ukrán–orosz-amerikai találkozó előkészítéséről is. (via MTI)

Elkészült az M49-es gyorsforgalmi út első, az M3-as autópályától Ökörítófülpösig tartó 28 kilométeres szakasza, a kétszer két sávos autóutat kedd délután két órától használhatják a közlekedők – jelentette be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón a közlekedési és beruházási miniszter.

Vitézy Dávid elmondta, a 138 milliárd forintból, a magyar költéségvetésből finanszírozott útberuházás a magyar–román határ felé vezető 49-es főút forgalmát váltja ki, segítségével hetven százalékkal csökken Mátészalka és a környező települések tranzitforgalma.

Hozzátette: zajlik az M49-es következő, a magyar–román határnál lévő Csengerig tartó szakaszának kivitelezése. A szerződés szerint 141 milliárd forintos beruházás a tervek szerint 2029-re készül el, és ekkor csatlakozhat a várhatóan szintén abban az évben elkészülő, a határtól Szatmárnémetiig vezető romániai sztrádaszakaszhoz.

Az M49-est idén még díjmentesen lehet használni, a gyorsforgalmi útszakaszt 2027-ben vonják be a díjfizető útvonalak listájába. (MTI)

Erősödik a 444 videós csapata: üdvözöljük a fedélzeten Zalavári Noémit.

Noémi interjúinak számos nagy pillanatot köszönhettünk az elmúlt években, munkájáért 2024-ben Hégető Honorka díjat kapott.

Augusztusig az RTL Híradó riportere volt, távozásakor pedig azt írta: „egy ideje azt érzem, hogy szeretnék elmélyültebben foglalkozni a témákkal”.

A közös munkát ezen a héten el is kezdtük, anyagai hamarosan láthatóak lesznek a 444-en.

Egyúttal köszönjük a 444 előfizetőinek, akiknek hála erősíteni tudjuk a csapatot.

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2026. október 27-én a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult eljárásban kibocsátotta az európai és a nemzetközi elfogatóparancsot az MNB ügyben érintett két külföldön tartózkodó személy ellen, áll a Fővárosi Törvényszék közleményében. Az elfogatóparancsok adatai az adminisztrációt követően válnak elérhetővé a nyilvántartási rendszerekben.

A nyomozás során szükségessé vált az ügyben érintett két személy, M. Ádám György és S. György gyanúsítotti kihallgatása, írják a közleményben. Eddig az eljárás során a tényleges tartózkodási helyük megállapítása és a gyanúsítotti kihallgatásuk nem volt lehetséges, illetve a felkutatásuk iránti intézkedések nem vezettek eredményre, mivel egyikük sem tartózkodik a bejelentett magyarországi lakóhelyén.

„Ugyanakkor adat merült fel arra, hogy külföldre távoztak és feltehetően Európán kívül tartózkodhatnak” – olvasható a dokumentumban. Emellett azonban a bíróság indokoltnak találta őket az Európai Unió területén is keresni.

Az eljárás jelenlegi szakaszában a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján M. Ádám György cselekményei – bizonyítottságuk esetén – felbujtóként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettének, valamint felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége megállapításának lehetőségét vetik fel, míg S. György a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást társtettesként, a hamis magánokirat felhasználás vétségét pedig tettesként követhette el a közlemény szerint.

A bíróság vizsgálta az arányosság kérdését és velük szemben az elfogatóparancs kibocsátását a bűncselekmények jellegére és a kiszabható büntetés mértékére figyelemmel nem találta aránytalannak.

A magyar igazságügyi hatóság a kiadatást, illetve az átadást a büntetőeljárás lefolytatása céljából kéri – zárul a közlemény.

A magyarországi elfogatóparancsot október 21-én adták ki Matolcsy Ádám ellen.

Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét múlt héten vették őrizetbe, majd október 23-án a bíróság egy hónapra elrendelte a letartóztatását is.

A volt jegybankelnököt és társait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítják. Az ügyészség szerint Matolcsy a jegybankelnöki mandátuma lejárta előtt úgy próbálta átszervezni az MNB-alapítvány vagyonkezelését, hogy a több száz milliárdos vagyon feletti befolyását a távozása után is megőrizhesse. A nyomozók szerint a cél az volt, hogy a vagyont Matolcsy és fia, Matolcsy Ádám saját érdekeiknek megfelelő befektetésekre használhassák. Az ügyészség szerint a manőver több száz millió forintos vagyoni hátrányt okozott.

A bíróság szerint fennáll a veszélye annak, hogy Matolcsy György volt jegybankelnök és két társa szabadlábon befolyásolná a tanúkat, eltüntetné a bizonyítékokat, vagy külföldre szökne.

A bíróság mindhárom gyanúsítottnál azzal is indokolta a letartóztatást, hogy a hatóságok előtt ismeretlen, akár külföldön tartott vagyonukból finanszírozhatnák a szökésüket és az elrejtőzésüket.

A 444 már márciusban megírta, hogy a Matolcsy család elkezdte kimenekíteni Dubajba a vagyontárgyait, köztük vintage autókat, bútorokat és más eszközöket.

Nemzetbiztonsági bűncselekmények miatt vádat emeltek két brit állampolgár ellen a nyugat-angliai Fairford légibázisnál történt szeptemberi incidenssel összefüggésben.

A nyomozást irányító brit terrorizmusellenes rendőri hálózat (Counter Terrorism Policing) vezetője, Laurence Taylor azt mondta, a 24 éves Mohmed Ahmad Abdulkarim ellen a 2023-as brit nemzetbiztonsági törvény alapján, hivatalosan „külföldi ország hírszerző szolgálatának nyújtott segítség” miatt emeltek vádat.

„Ebben az adott esetben úgy gondoljuk, hogy a szóban forgó ország Irán”

– mondta Taylor. A szintén 24 éves Nouman Essghir ellen azért emeltek vádat, mert augusztus 22-én az Egyesült Királyság érdekeit sértő céllal lépett be egy tiltott területre. Mindketten kedden állnak bíróság elé.

A Gloucestershire megyei támaszpont közelében szeptember 27-én három gyanús furgont észleltek. A járművekben benzines hordókat találtak, robbanóanyagot azonban nem. A nyomozás során összesen nyolc férfit tartóztattak le. Közülük öt londoni brit állampolgárt először a robbanóanyagokról szóló törvény megsértésével, később terrorcselekmény előkészítésével is meggyanúsítottak. Hat férfi továbbra is rendőrségi óvadék mellett védekezik szabadlábon.

Az amerikai légierő évtizedek óta használja a támaszpontot. Az elmúlt hónapokban B–1-es és B–52-es bombázókat indítottak innen a Közel-Keletre, miután London engedélyezte, hogy a bázisról Irán elleni, védelmi célúnak nevezett csapásokat hajtsanak végre. A szeptemberi incidens után az Egyesült Államok kivonta a bombázókat a támaszpontról. Donald Trump amerikai elnök ezt a bázist érő „bizonyos fenyegetésekkel” indokolta, részleteket azonban nem közölt. (BBC, MTI)

Roxana Minzatu, az Európai Bizottság szociális jogokért és készségekért, minőségi munkahelyekért és felkészültségért felelős ügyvezető alelnöke hétfőn Budapestre látogatott abból az alkalomból, hogy az Erasmus+ program ismét teljeskörűen elérhető a magyarországi szereplők számára. A látogatás során egyeztetéseket folytat az oktatásról, a munkavállalói jogokról és az egyenlő bérezésről is az Európai Bizottság magyarországi képviseletének közleménye szerint.

Az ügyvezető alelnök hétfőn a Tempus Közalapítvány és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által közösen szervezett rendezvényen Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, valamint korábbi és leendő Erasmus+ résztvevők társaságában üdvözölte, hogy megnyíltak a nemzetközi lehetőségek a magyar hallgatók és egyetemek előtt. Erre azután kerülhetett sor, hogy az Európai Unió Tanácsa a hónap elején elfogadta az Európai Bizottság javaslatát a Magyarországgal szemben a kondicionalitási rendelet alapján 2022-ben bevezetett védelmi intézkedések feloldásáról.

A korlátozások megszűnésével a magyar hallgatók, oktatók és egyetemek ismét teljeskörűen részesülhetnek az Erasmus+ támogatásaiból, és élhetnek a külföldi tanulási, oktatási és szakmai tapasztalatszerzési lehetőségekkel.

Annak szimbólumaként, hogy az Erasmus+ programban új fejezet kezdődik Magyarországon, Nagy Balázs Vince, a Tempus Közalapítvány elnöke átadta az ügyvezető alelnöknek az érintett 21 egyetem számára megítélt Erasmus+ támogatásokról szóló hivatalos értesítést.

Roxana Minzatu ügyvezető alelnök a közlemény szerint így fogalmazott: „Nagy öröm számomra, hogy az Erasmus+ program ismét valamennyi magyarországi egyetem számára elérhető. A hallgatók újra élhetnek ezekkel a lehetőségekkel, és már idén ősszel benyújthatják pályázataikat. Ez nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára fontos pillanat. Európa akkor a legerősebb, ha minden tagállam teljeskörűen részt vehet a programjaiban, és osztozhat közös értékeinkben. Európa Magyarországgal együtt teljes.”

A rendszeres Erasmus+ hallgatói kiutazások várhatóan a 2026/2027-es tanév második félévében indulhatnak újra, de bizonyos mobilitási formák – köztük a rövid távú és vegyes formák, valamint az egyetemi munkatársak külföldi mobilitásai – korábban is megkezdődhetnek. A magyar hallgatók így ismét külföldön tanulhatnak és szerezhetnek szakmai tapasztalatot, az egyetemek és munkatársaik pedig bekapcsolódhatnak a nemzetközi csereprogramokba és együttműködésekbe.

Magyarország Erasmus-programhoz való csatlakozása óta több mint 300 ezer magyar vett részt a program által kínált külföldi mobilitásokban, köztük 80 ezer egyetemi hallgató, aki tanulmányi célú csereprogram keretében utazott külföldre. A teljes körű részvétel helyreállításával várhatóan mintegy 4700 hallgató kezdheti meg külföldi részképzését 2027 februárjában.

„A magyar kormány augusztus végéig minden szükséges lépést megtett azért, hogy az Erasmus program újra elérhető legyen a magyar egyetemisták számára. A korlátozással érintett 21 egyetem már rendelkezik érvényes Erasmus mobilitási pályázattal a 2026/2027-es tanévre. Az Erasmus így visszatérhet ezekre a magyar egyetemekre is, és ismét megnyílnak a nemzetközi mobilitás lehetőségei a hallgatók előtt” – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szeptember elején.

Az Európai Bizottság 2023 januárjában függesztette fel az Erasmust az alapítványokba kiszervezett magyar egyetemeken.

Magyar Péter miniszterelnök Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel és Kármán András pénzügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatót. Bejelentették az új lakáshitelprogram, az állami lakástakarék és az energetikai korszerűsítési program, valamint a babaváró hiteleseknek nyújtott mentőöv részleteit.

Magyar Péter azt mondta, külön energetikai korszerűsítési programot indítanak minden lakásfajtára, ezeknek az alapját az uniós források adják. 2030-ig 120 ezer magyar otthon korszerűsítését célozzák meg, és ha kell, bővítik majd a forrásokat. Hozzátette, hogy a társasházi törvényt módosítani kell, hogy pár lakó ne akadályozhassa meg, hogy a társasház pályázzon a forrásokra.

Emellett bejelentette, hogy október 28-án elindítják a Wekerle+ vásárlási és építési hitelt, amit 18 és 45 év közöttiek vehetnek fel. A már korábban megkötött Otthon Start hitelek érvényben maradnak.

Kármán András a Wekerle+ hitellel kapcsolatban azt mondta, gyermekvállalási vagy házassági feltétel nem tartozik a hitelhez, és a külföldről hazaköltöző fiatalok is felvehetik. Nem jelent kizáró okot, ha az igénylő korábban lakóingatlanban 50 százalékot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkezett, vagy ha 30 millió forint alatti értékű lakással rendelkezett vagy rendelkezik az igényléskor.

Luxusingatlanok vásárlását nem támogatják, ezért lakás esetén 100 millió forint, családi ház esetén 150 millió forint lesz a vételár felső határa, négyzetméterenként pedig 1,5 millió forint lesz a korlát. Ezeket az értékeket később indexálják majd. A hitel összege maximum 50 millió forint, a kamattámogatás pedig maximum 25 évre szól. Ha az igénylő jövedelme nem elég a kölcsönhöz, a szülője vagy a testvére adóstársként bevonható.

Kármán azt mondta, kiszűrik a visszaéléseket, ezért be kell jelentkezni az ingatlanba, amit nem lehet bérbe adni vagy irodaként hasznosítani. Az új lakásokra 3 százalék lesz a fix kamat, a használt lakások esetében 5 százalék, mert az új lakások építését akarják támogatni.

A felkészülési idő miatt valószínűleg nem minden banknál lesz elérhető a hitel október 28-án, de pár nap után gördülékeny lesz az ügyintézés. Emellett lesz egy 15 napos türelmi idő azoknak, akiknek október 27-ig megkötött adásvételi szerződésük van, illetve új otthon építése esetén az engedélyezési eljárást már megindították, vagy az építést bejelentették.

Kármán beszélt a Wekerle+ Lakástakarékről is, ami 2027 januárjában indul. Havi 100 ezer forint megtakarítása esetén kapja majd a legtöbb állami támogatást a megtakarító, az első 5 évben maximum évi 120 ezer forintot, a következő 5 évben maximum évi 240 ezer forintot tesz hozzá az állam. Emellett lesz minimum 3 százalékos betéti kamat is. A minimális megtakarítási idő 5 év, az állami támogatás összege pedig legfeljebb 1,8 millió forint.

Kapitány István a Wekerle+ energetikai felújítási hitelről beszélt. Azt mondta, a 633 milliárd forintos program családi házakra, társasházakra és panelépületekre is vonatkozik majd.

A 2027 februárjában induló családi ház programban maximum 15 millió forintot lehet felvenni, 15 évre, fix 3 százalékos kamattal. A hitelösszegen felül 5 százalék, legfeljebb 500 ezer forint önerő szükséges, a vissza nem térítendő támogatás aránya 30-50 százalék lesz, ha az energiatanúsítványt bemutatják az igénylők. A hitelt hőszigetelésre, nyílászárócserére, árnyékolásra, használati melegvíz-rendszer korszerűsítésére, hőszivattyú és hatékony split klímára, hőszabályozó radiátorszelepekre, napelemre és tervezésre lehet felhasználni.

A 2027 márciusában induló társasházi és panel programban panelépület korszerűsítésére 4 millió, téglaépítésű társasház korszerűsítésére 5 millió forint kamatmentes hitelt lehet felvenni, 15-20 évre. Lakásonként 200 ezer forint önerő szükséges, a vissza nem térítendő támogatás aránya 30-50 százalék lesz. A hitelt hőszigetelésre, nyílászárócserére, árnyékolásra, melegvíz-rendszer korszerűsítésére, hőszivattyúra, távhőközpont felújítására, liftek energetikai korszerűsítésére, napelemre, akadálymentesítésre és tervezésre lehet felhasználni.

Kármán András a sajtótájékoztató végén beszélt a Babaváró hitelről is. Azt mondta, mentőövet adnak annak a 24700 hitelfelvevőnek, akik nem teljesítették a hitel feltételeit, vagyis a gyermekvállalást.

Válás, elmaradt gyermekvállalás, előtörlesztés vagy külföldre költözés esetén két év kamatmentes részletfizetést lehet kérni. Emellett 1 millió forintot elengednek azoknak, akiknél az egy főre jutó bruttó havi jövedelem legfeljebb a minimálbér összege. A már meglévő szerződéseknél kérik a bankokat, hogy a jelenlegi büntetőkamatok helyett piaci kamatot számoljanak fel, a jövőben megkötött szerződéseknél pedig megszüntetik a büntetőkamatot. Folyamatban lévő meddőségi kezelés vagy örökbefogadás esetében pedig egy évvel meghosszabbítják a gyermekvállalási határidőt.

Újságírói kérdésre válaszolva Kármán azt mondta, hogy a felújítási programnál a vissza nem térítendő támogatás mértéke nagyban függ attól, mennyire van rossz állapotban az ingatlan. Nem az a céljuk, hogy a korszerű ingatlanok tulajdonosai vegyenek még több napelemet. A támogatást a rossz állapotban lévő családi házaknál, a kádárkockáknál lehet majd a leginkább hasznosítani.

Kármán arról is beszélt, hogy a visszaéléseket ellenőrzik majd. Az ügyfélnek nyilatkoznia kell a megvásárlásra kinézett ingatlan értékéről, a banknak értékbecslést kell készítenie, a hatóságoknak pedig ellenőrizni kell ezt a becslést.

Magyar Péter a sajtótájékoztató végén a babaváró hiteleseknek nyújtott mentőöv miatt elégedetlenkedő magyaroknak is üzent. Azt kérte, hogy legyenek szolidárisak, mert nem tudhatják, hogy milyen ok miatt nem született gyermeke az adott ügyfélnek. „Egy olyan országban szeretnék élni, ahol van szolidaritás, akkor is, ha nem rólam van szó”.

Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, jelentette a finn elnöki hivatal. A vonatkozó közlemény szerint a hívásra az október 20-ai oslói találkozók folytatásaként került sor.

Mint arról a 444 is írt, azon a napon Donald Trump békeügyi különmegbízottja a finn elnök és a norvég miniszterelnök jelenlétében tárgyalt Oslóban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd utána Szentpétervárra utazott, hogy az orosz vezetővel egyeztessen, sőt: még egy körre visszatért a norvég fővárosba.

A finnek közleménye szerint a Putyin-hívást Stubb és Støre kezdeményezte annak érdekében, hogy megvitassák Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának kérdéseit, valamint a konfliktus lezárására, „az európai béke és stabilitás előmozdítására irányuló diplomáciai erőfeszítéseket”.

Emellett közvetíteni kívánták Putyin felé az ukrán és az európai álláspontot a közelgő abu-dzabi béketárgyalásokkal kapcsolatban.

A háromoldalú, amerikai–orosz–ukrán tárgyalások újabb körét november 4., az amerikai félidős választások után tarthatják meg jelen állás szerint, bár Kijev szeretné elérni, hogy korábbi időpontban kerüljön sor ezekre. A tárgyalóasztalnál elvileg az Európai Unió is ott akar lenni, de hogy ki képviselje, arról még nem született hivatalos döntés. A sajtó szerint Stubb és Støre szerepvállalása éppúgy felmerül, mint Giorgia Meloni olasz és Mette Fredriksen dán miniszterelnöké, vagy Patr Pavel cseh elnöké. (Meduza)

Félbeszakadt a szerb Informer televízió adása hétfő este, miután tüntetők hatoltak be az épületébe, és számonkérték Dragan J. Vučićević főszerkesztőt a csatorna korábbi tudósításai miatt – írta az N1. A Vučić propagandáját közvetítő tévé épülete előtt először csak gyülekeztek és skandáltak a tiltakozók, majd 18 óra 40 perc körül több tucatnyian bementek.

A Szabad Magyar Szó cikke szerint a bent lévők kiabálva vitatkoztak a főszerkesztővel, néhányan pedig az íróasztalokon talált tárgyakat, például számítógépes egereket dobáltak el. Vučićević gratulált nekik a választási győzelemhez, de a szóváltás folytatódott. Beszámolók szerint a tiltakozók megfenyegették, majd némi dulakodás után több munkatársával együtt kirángatták a szerkesztőségből. Később körbevették, videózták, és azt követelték tőle, hogy kérjen bocsánatot Szerbia polgáraitól. A választások másnapján a Vajdasági Rádió és Televízió (RTV) bocsánatot kért az elmúlt évek egyoldalú tájékoztatásáért.

Vučićević élő adásban hívta a rendőrséget és a mentőket, utóbbiaktól járművet kért a dolgozók evakuálásához. Ilija Srdanovićot, a választást megnyerő Egyetemista Lista listavezetőjét is felhívta, hogy hívja vissza az összegyűlteket. Srdanović azt válaszolta, előbb ellenőriznie kell, mi történik.

„Ön mindenfélét mondott rólam, rengeteg valótlanságot – egyszerűen nem tudom elhinni, hogy most igazat mond”

– közölte vele.

Később az épület előtt a tüntetők és a kiérkező rendőrök között is összecsapások alakultak ki. A közösségi médiában megjelent felvételek szerint a tiltakozók tárgyakkal és pirotechnikai eszközökkel dobálták, ütötték és lökdösték a rendőröket, akik tömegoszlató eszközöket vetettek be.

Az Informer később az esti incidens felvételeit ismételte. A csatorna közleménye szerint a rendvédelmi szervek közbeléptek, és mindenkit kimenekítettek az épületből.

Vasárnap éjjel az ellenzéki Egyetemista Lista győzelmét hozta az előrehozott parlamenti választás Szerbiában. „Úgy ünneplünk, ahogy Szerbia a legjobban tud: énekkel, tánccal, ölelésekkel és örömkönnyekkel. És holnap? Holnap kezdődik a munka” – mondta győzelmi beszédében Radomir Saičić kémikus, a diákok által támogatott választási lista képviselőjelöltje. A választás éjszakáján égtek a sátrak, másnap már a gyerekek játszottak a másfél éve verőlegények által elorozott parkban, írtuk a Vučić-rendszer bukása utáni eufóriáról, a visszafoglalt városról és a bizonytalan folytatásról szóló belgrádi riportunkban.

Közösségi média, mesterséges intelligencia, műholdak, digitális infrastruktúra: egyre nagyobb hatalom összpontosul a techcégek kezében. Ezzel a politikára és a biztonságra is egyre nagyobb befolyást gyakorolnak. De ki szabja a játékszabályokat a digitális korban, és hol húzódik a magáncégek hatalmának határa? A Deutsche Welle riportja.