Az 1838-as özönvíz túlélői

Tízezer fa van a Margitszigeten, közül több is túlélte a nagy, 1838-as árvizet, megpaskolhatta őket Arany János, és átvészeltek két világháborút is. Kevély Lászlóval, a Főkert szakemberével megkerestük a legendákat.

A Margitsziget kifejezetten nagy kihívást jelent a fáknak. 2010-ben például úgy jött a víz, hogy előtte májusban egy kivételével minden nap esett, egy szélvihar 45 fát döntött ki, majd az árvizet kísérő belvízben meglazult talajból sorra fordultak ki a fák. Összesen 140 fát veszítettek abban az évben. A talaj sem kedvező, a Margitsziget eredetileg vályogos, a gyökérzet meglazul nagy esőben, vagy a régi hálózat miatt gyakori csőtöréseknél. A mostani árvízben úgy tűnik, csak 35 fát veszítettek.

A második világháborúban rövid, de annál hevesebb harcok tizedelték a szigeti fákat, sokat egyméteres magasságban lekaszáltak a lövöldözésben, amelyek így szerteágazó fákká nőttek. Ekkor sérült meg az a kőrisfa is, amely Arany János kedvence volt. Megpróbálták megmenteni, de csak átmenetileg sikerült, fel is gyújtották, végül a 80-as években kivágták, a helyére három fát ültettek a Szabadtéri színpad melletti körforgalomban.

Megvannak még azok a tölgyek, amelyeket akár láthatott a költő, de az biztos, hogy nem ezek alatt kapott ihletett, mert az akkor még csak 20 év körüli fák csenevészek volt, nem adhattak hűs árnyat.

És akkor néhány igazi legenda. Itt van Magyarország legöregebb, legvastagabb vadgesztenyefája.

Aztán az a népnyelven majomagynak is nevezett narancseperfa, amely még az 1838-as árvízben dőlt meg, de túlélte, viszont a formáján ez örök nyomott hagyott. Az az özönvíz teljesen elöntötte a szigetet, csak a fák csúcsa látszott ki, az új telepítésű, 10-15 éves fák nagy része elpusztult.

És itt van az ősplatán, ami kora alapján legfeljebb az ötvenedik hely körül van Magyarországon, de szakemberek szerint Európa legszebbjei között van. Ez a legterebélyesebb fa a szigeten, egy méter magasan 647 centi a kerülete, 40 méter magas, a lombkorona 53 méteren terül szét. Ennek a fának az alsó ágain szoktak hintázni gyerekek és sokszor felnőttek is, ami jó móka, de rettenetesen megviseli a több mint 200 éves fát. Tettek ki figyelmeztető táblát, de az mára eltűnt. Kísérőnk, Kevély László az mondja, hogy ő rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy a fát teszik tönkre a hintázással, de mit sem számít, tanárok is lelkesen szokták amortizálni a fát. Elképzelhető, hogy az alsó, jelentősen megereszkedett ágait le is kell vágni majd emiatt. 

Számos különleges darab van még, a szállodák melletti feketedió, a japánkert több darabja, például a kaukázusi szárnyas dió, de ezekről egy egyszerű látogatónak fogalma sincs, mert semmi sincs kiírva a szigeten. Az is gond, hogy a faállomány fokozatosan elöregedik, sok fa nem egészséges, de ezeket amíg lehet, próbálják megmenteni. A pótlásuk pedig pénz és idő kérdése. Ahogy Hegedűs Gábor, a Főkert általános vezérigazgatója fogalmazott, egy ötvenéves fához pont ötven évre van szükség.

(x) Vodafone. Legek hálózata