A Fidesz szénbányákat nyitna, miközben épp bezárja az egyetlent
- Régóta szemezik a Fidesz a szénnel.
- Közben uniós pénzből zárja be az egyetlen mélyművelésű szénbányát, ami még működik. Az is veszteséges.
Szeretném, ha kisebb szénbányák nyílnának meg, készülődünk egy váratlan tettre
– mondta a Kossuth Rádióban Orbán, aki amúgy is folyton önfenntartásról, és arról beszél, hogy a magyar gazdaság túlságosan külföldi energiahordozóktól függ. Így a lépés nem annyira váratlan, de kérdés, hogy rövid távon mennyire reális a szénbányák nyitása.
A Fidesz évekkel ezelőtt felvetette, hogy a földben található, mérnökök szerint 200 évre elegendő szenet a tisztaszén technológiával lehetne kitermelni. (A módszerről a Magyar Mérnöki Kamara oldalán több tanulmány is olvasható.)
Július végén közölték, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a mélyművelésű szénbányászat újraindítását fontolgatja Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Néhány napja Hoppál Péter pécsi fideszes képviselő beszélt arról, hogy a Mecsekben található szén hasznosításáról egy szakmai bizottság tárgyal a kabinettel, és nemsokára testületet állítanak fel, ami a szén felhasználása mellett az új technológiákat is vizsgálja majd – mondta. (Egy miniszteri biztos kinevezéséről tavaly is volt szó.) Ez viszont azt jelenti, hogy még jó pár évig eltarthat a szénbiznisz újraindulása.
Viszont a márkushegyi szénbányát a versenyképtelensége miatt épp most zárják be, ráadásul az EU adott pénzt arra, hogy 2018-ig átképezhessék az ott dolgozó 800 embert. Az évi 600-700 ezer tonna kőszenet kitermelő bányaüzem volt eddig az egyetlen, még termelő mélyművelésű bánya. (A bányában Tamás Bence Gáspár és Botos Tamás készített két videót 2010-ben.)
A rendszerváltás előtt még hat szénbánya működött (a Mecsekben, Veszprémben, Oroszlányban, Tatabányán, Borsodban és Mátraalján külszíni kitermelés volt), de már csak a visontai és bükkábrányi bányaüzem termel külszíni fejtéssel évi 8-8,5 millió tonna lignitet.
A bányászképzést a kádári enyhülés alatt, a hatvanas évektől kezdték el leépíteni, és a széntüzeléses erőművek nagyját olaj- és gáztüzelésűre állították át. A mélyműveléses szénbányászatot és a vájárképzést felszámolták, a mérnökképzést pedig leállították (bár Miskolcon még nem teljesen). A lakosság szinte teljesen átállt a szén- és fatüzelésről a földgázra.
Magyarország szénvagyonát 8,5 milliárd tonnára becsülik:
- feketekőszén: 2 milliárd tonna
- barnakőszén: 2,2 milliárd tonna
- lignit: 4,3 milliárd tonna
A Magyar Mérnöki Kamara szerint az olyan primer energiahordozókhoz való visszatérés, mint amilyen szén, csak durva technológiai és gazdasági átalakulással lehetséges, de azzal érvel mellette, hogy ez munkahelyteremtéssel járna.