Milyen takaritásnak lehet kiemelt nemzetbiztonsági kockázata?

Előszeretettel kerülik meg mostanában a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva a közbeszerzéseket. A Népszabadság cikke szerint idén már 44 esetben adott ki felmentést a nyilt eljárás alól a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, 2010 óta pedig már 126 alkalommal.

A listában vannak esetek, amikor ez teljesen indokoltnak tűnik, például a légiirányítási szoftverek beszerzésénél, vagy a biometrikus személyi okmányok bevezetésekor. De vajon milyen nemzetbiztonsági kockázatot rejthet a Magyar Televízió székházának takarítása, a Közraktár utcai CET műszaki munkálatainak befejezése, a belvárosi Olimpiai Park és a környező utcák felújítása, az elektronikus útdíjrendszer bevezetése, az ügyfélszolgálatok kialakítása vagy a Magyar Posta kézbesítési rendszerének fejlesztése?

És hogy egy előző témánkhoz, a lehallgatási botrányhoz is kapcsolódjunk, azt tudták, hogy

a Belügyminisztérium szövegbányászrendszer kiterjesztésére és supportálására, illetve adatforrások szűrését és tartalomalapú elemzését támogató inteligend tudásmenedzsmentrendszer kialakítására, magyarán nagy mennyiségben begyűjtött adatok gépi feldolgozására készül?