Javaslatok, amiket elszabotált a Parlament

A képviselők, kormánytagok és parlamenti bizottságok csaknem ezerötszáz törvényjavaslatot nyújtottak be a 2010-es kormányváltás óta, ezekből több mint nyolcszáz lett jogszabály. A nagyjából ötszáz ellenzéki indítvány közül viszont csak háromból.

Van viszont vagy harminc javaslat, amiket kormánypártiak adtak be, tárgysorozatba is vették őket, de azt az Országgyűlés már elsunnyogta, hogy szavazzak is róla. Ezeket gyűjtötte össze az MTI.

Semmi. Kósa Lajos Fidesz-alelnök tavaly szeptemberben kezdeményezte, hogy a ki nem adott szabadságokat fizethessék ki 2014 elején. Ezt azzal indokolta, hogy sem az új munkatörvénykönyv, sem a közszolgálati törvény nem szól a korábbi években felhalmozott szabadságokról, csak a tárgyévi szabadságok kiadását rendezi. Tárgysorozatba vették, de még vitát sem indítottak róla.

A KDNP kezdeményezte, a vasárnap ismét általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak, akiknek munkája alapvető társadalmi szükség. A javaslatot 2010 decemberében terjesztették be, egyébként újra, mert az előző ciklusban egyszer már hiába próbálkoztak vele. Harrach Péter frakcióvezető 2011 tavaszára már szavazást várt a kérdésben, de Orbán Viktor az évértékelőjében lehűtötte a kereszténydemokrata vágyakat, amikor azt mondta, amíg nem lehet megélni heti ötnapi munkából, addig nincs lehetőség az üzletek vasárnapi zárva tartására. A KDNP ennek ellenére nem vonat vissza a javaslatát, csak várnak vele.

Egyelőre várjuk a választ a szintén KDNP-s javaslatokra, amik még 2011 tavaszán kerültek be a törvényhozásba. Mindkettőt csökkentette volna a munkanapok számát, Michl József augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját, Varga László pedig nagypénteket tette volna munkaszünetté. A foglalkoztatási bizottság mindkét előterjesztést tárgysorozatba vette, de az általános vitára alkalmasságukról nem döntött.

Bús Balázs Óbuda polgármestere nyújtotta be tavaly nyáron a bátor kezdeményezést, hogy a trafikokra is vonatkozzanak az éjszakai alkoholárusítást tiltó önkormányzati rendeletek. Valahol bizottsági szinten jár az ötlet.

Semjén Zsolt, a az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke három KDNP-s társával együtt adott volna mentességet a vadászoknak, de tavaly márciusi javaslatáról nem szavazott a parlament.

Lázár János még Fidesz-frakcióvezetőként trükközött volna kicsit, lehetővé téve, hogy a bölcsődékben a működési engedélyben meghatározottnál tíz százalékkal több gyermeket lássanak el.

Rogán Antal arra tett javaslatot 2011 őszén, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak azok az itt született gyermekek, akik születésükkel nem szereztek másik állampolgárságot, illetve nem állnak szülői felügyelet alatt. Végül erről sem döntött az Országgyűlés.

Ha már Rogán: nem szavaztak arról a 2011 végén benyújtott indítványról sem, amelyben fővárosi kormánypárti politikusok - köztük Rogán Antal - 2-ről 2,5 százalékra emelték volna a budapesti iparűzési adó mértékét, hogy a többletet a BKV finanszírozására fordítsák.

Íme az ellenzéki fiókba tett javaslatai:

• A parlament még 2010 novemberében kezdte meg annak a jobbikos törvényjavaslatnak az általános vitáját, amely eltörölné a kommunista diktatúra idején biztosított politikai nyugdíj-privilégiumokat, és a pénzből a szocializmus áldozatait kompenzálná. Az ellenzéki párt azóta körülbelül hetvenszer kért szavazást arról, hogy az aktuális ülésen folytassák az elnapolt vitát, mindannyiszor eredménytelenül.
• Az MSZP 2012 őszén egy tízmilliárd forintos pénzügyi alap létrehozását javasolta az otthoni fagyhalálok megelőzéséért, ám kezdeményezésük nem jutott túl a bizottsági szakaszon.
• A jelenleg a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló Karácsony Gergely még LMP-sként terjesztette be a ciklus legelején a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló indítványát, amelyben egyebek mellett azt kezdeményezte, hogy jelölőszervezetenként egymilliárd forintra emeljék az országgyűlési választási kampányra fordítható összeget. Az előterjesztést - az ellenzékiek közül elsőként - 2010 júniusában a Ház tárgysorozatba vette, ám vitát nem kezdett róla, hiába kérte utána a politikus többször is a napirendre vételét.
• Az LMP-s Schiffer András a közbeszerzések átláthatóbbá tétele érdekében nyújtott be törvénymódosító javaslatot 2011 elején azzal a céllal, hogy azok az adatok is nyilvánosak legyenek, amelyek a költségvetésből finanszírozott megbízásokat teljesítő alvállalkozóknál keletkeznek. Ez az indítvány is elakadt a tárgysorozatba vétel után.