Féltik Magyarországot a forint gyengülésétől

Az EU értékelése a magyar gazdaságról

Emlékeztetnek, hogy a 2012-es recesszió (-1,7%) után magához tért a magyar gazdaság, 1,1 százalékos GDP-növekedés volt tavaly, míg idénre és jövőre is 2,1 százalékos növekedést várnak. A növekedést a belső fogyasztás gerjeszti. Ennek fő hajtóereje a rezsicsökkentés: az itt megtakarított pénzből az emberek vásárolni mennek.

A rezsicsökkentésen kívül az állami alkalmazottak fizetésének növekedése segíti még a belső fogyasztást. A 2013-as növekedésben sokat számított még a mezőgazdaság jobb teljesítménye, ami a 2012-nél kedvezőbb időjárásnak köszönhető.

Piaci alapú befektetés nincs

A befektetéseket leginkább az EU-s támogatásokból finanszírozzák Magyarországon, illetve számít az MNB kedvezményes hitele is. A vállalatok banki hitelezése továbbra is pang.

Így vagy úgy, de többen dolgoznak

2013-ban 1,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak aránya, leginkább a közmunkáknak köszönhetően. Így csökken a magyar munkanélküliség. A külföldön dolgozók, a közmunkások és a feketemunkások legalizálása miatt több a munkavállaló. Az EU viszont arra számít, hogy a magánszférában is növekedhet a közeljövőben a folgalkoztaottság.

Törpeinfláció visszanő

Az infláció történelmi mélyponton van (0,7% 2013 végén), ennek fő oka a rezsicsökkentés. 2015-ig azonban emelkedni fog az infláció, körülbelül 3 százalékra.

Kockázatok

Nagy kockázatot jelent Magyarország számára, ha a világpiacon visszafogják a stimulusokat (például amerikai pénznyomtatást). A forint leértékelődését hozhatja ez, ami a devizahitelek miatt lehet különösen veszélyes.

Kockázatot jelent a devizaadósságok törvénnyel kikényszerített átrendezése is. Mert elveheti a bankok kedvét a további hitelezéstől, és elijesztheti a magyarországi befektetőket is, ha a kormány utólag átír hitelszerződéseket.

Spóroltunk, számoltunk, beszedtünk

Ősszel az EU még 2,7 százalékra becsülte a 2013-as magyar költségvetési hiányt, a valóság azonban ennél jobb lett: 2,4 százalék. Ez részben a vártnál magasabb adóbevételeknek köszönhető, illetve annak, hogy új módszerrel számolják a nemzeti önrészt az EU-s támogatások után a GDP-ben. Szintén sokat számított, hogy a költségvetési intézményeket takarékosságra kényszerítették.

Az EU szerint 2014-ben 3 százalék lesz a hiány, bár a magyar kormány 2,9-t tervez. Ez pont a határ, 3 százalék felett túlzottdeficit-eljárás alá kerülnek a tagállamok. Az alacsony infláció miatt GDP-arányosan 0,3 százalékkal csökkennek idén az adóbevételek, ez lehet a hiány növekedésének fő oka.

Tartható hiány, kicsit növekvő adósság

Az EU azt már elhiszi, hogy 2015-ben Magyarország tartani fogja a 2,9 százalékos hiánycélt.

A GDP-hez viszonyított államadósság 2 százalékponttal csökkent tavaly (77,8 százalékra) ám a forint gyengülése miatt ez az eredmény könnyen elveszhet az idén, és a mutató visszakúszik 79 százalék fölé.

És mi a helyzet Európában?

A gazdaság megerősödése 2013-ben elkezdődött, és idén is folytatódni fog. Az összkép pozitív, a növekedés gyorsabb ütemű, ennek tényezői pedig kiegyensúlyozottabbak lesznek. Ahogy azonban válságok után ez jellemző,

ez a növekedés még nagyon törékeny.

Az egész unió GDP-je 2013-ban 0,1 százalékkal nőtt, ez 2014-ben 1,5 százalék lesz, jövőre pedig 2 százalék lehet. Az eurozónában tavaly negatív volt a növekedés, 0,4 százalékkal, idén ez plusz 1,2, 2015-ben pedig 1,8 százalék lehet. Az infláció idén 1,2 százalékra csökken, utána viszont ismét növekedhet 2015-re, 1,5 százalékra.

Az pedig, hogy a növekedés bázisa szélesedik, azon is látszik, hogy az eurozóna periférfiáján lévő, sebezhető országok is erősödni kezdtek. 2014-ben már csak két ország, Ciprus és Szlovénia marad majd a recesszióban. 2015-ben az előrejelzések szerint minden ország pluszban lesz majd.

Felépülőben van a munkaerőpiac is, igaz nem túl gyorsan, mert a munkaerőpiac jellemzően lassabban reagál a gazdasági válozásokra. Az unión belül 0,5, az eurózónán belül 0,25 százalékal bővül idén a foglalkoztatottság. Jövőre mindkét zónában 0,75 százalék lehet a bővülés, ami összességében enyhe javulást hoz az EU 10,4, illetve az eurozóna 11,7 százalékos munkanélküliségi rátáján.

A cikk írásában közreműködött Plankó Gergő