Pattanásig feszült a helyzet a Krím-félszigeten, ahol több ezren tüntetnek a tartományi parlament előtt Szimferopolban. A tömeg két pártra oszlik, Oroszország-párti orosz nemzetiségűekre és Ukrajna-párti tatárokra és ukránokra.
Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök a nyugat-oroszországi csapatok harckészültségét teszteli, adta hírül a Telegraph. A harckészültséget szerdán rendelte el az elnök, de Ukrajna nevét nem említette. A hírről az Interfaxnak Szergej Sojgu védelmi miniszter számolt be.
A krími tartomány közigazgatási központjában, Szimferopolban párhuzamosan, sőt egymással szemben folytatódnak az orosz- és ukránellenes tüntetések.
A csoport egyik, kb. 700 fős fele "Oroszország, Oroszország!", az ötezerfős másik "Ukrajna, Ukrajna, Putyin egy diktátor" szólamokkal tüzelik egymást és magukat, a miszlim hitű tatárok pedig időnként egy "Allah akbar"-t eleresztenek.
A hangulat nagyjából ilyen:
A tömeg a Parlament előtt van, ahol a Krím-félsziget különleges jogi státuszának kérdését tárgyalják a tartományi képviselők.
Az AP videóján látszik, ahogy a két tömeg egymásnak feszül. (Fent az Eszpresszó TV élő adása látható.), a legfrissebb hírek szerint kövekkel, üvegekkel is dobálják egymást.
A BBC tudósítója szerint több embert megtaposott a tömeg, sérült is van.
Az orosz demonstrálók moszkvai szóhasználattal élve fasisztázzák a kijevieket, és az Oroszországgal való újraegyesülést követelik (a félsziget 1954-ig az orosz föderáció része volt, ekkor került át az Ukrán SZSZK-ba).
Helyszíni tudósítók szerint a két tömeg egyelőre maximum dulakodik egymással. A rendőrség dél körül pár órára elhagyta a teret, így félő volt, hogy komolyan incidensekre is sor kerülhet. Délutána a rendőrök visszatértek és láncot alkotnak a két csoport között. Az Euromaidan twittere szerint egy ember meghalt és öten súlyosan megsérültek az összecsapásban.
Miután az oroszbarát Viktor Janukovics elnök hatalma a múlt hét végén megdőlt Kijevben, egykori ellenzéke vette át a hatalmat, amit most a májusi elnökválasztásig Ideigelenesen Julija Timosenko, a Haza párt elnökének jobbkeze, Olekszandr Turcsinov és szövetségesei, Vitalij Klicsko (Udar) és a szélsőjobboldali Oleg Tyahnyibokm, a Szvoboda párt gyakorolja.
Oroszország ennek természetesen egyáltalán nem örül, annál is inkább, mert Ukrajnában, a Krími-félszigeten található egyik legfontosabb katonai bázisa, a szevasztopoli kikötő, ahol az orosz flotta jelentős része állomásozik és a jelenlegi megállapodásokig 2042-ig ott is marad.
A félszigeten ráadásul leginkább orosz többségű városok találhatók (Odessza, Szevasztopol, Szimferopol, Jalta), egyedül a krími tatárok azok, akik Ukrajna-pártiak, nekik ugyanis történelmi tapasztalataik vannak arról, az orosz hatalom, hogyan bánik a kisebbségekkel. Az oroszok a Belgium méretű félsziget lakosságának hatvan százalékát adják, a terület autonóm tartományi státusszal bír.
Hétfőn egy orosz államporságú polgármestert választottak meg Kijev legnagyobb megrökönyödésére Szevasztopolban, akit a Kreml nyílt támogatójának tartanak, a város rendőrkapitánya pedig kijelentette, nem engedelmeskednek a Kijevből érkező rendelkezéseknek, sőt nem ismerik el Turcsinovot elnöknek.
Turcsinov szerdán feloszlatta a rettegett, és az ellenzék szerint oroszpárti ukrajnai rohamrendőri szervet, a Berkutot, amelnyek tagjai tehetők felelőssé a múlt heti véres csütörtökért, amikor 82 tüntetőt lelőttek Kijevben. Szevasztopol polgármestere, Alekszej Csalij máris közölte, hogy várja a Berkut leszerelt tagjait a városi rendőrség kötelékébe.
Szerdán már négy, a városba vezető utat vontak blokád alá a hatóságok, hogy megakadályozzák a "szélsőséges elemek" városba jutását, ráadásul két páncélozott, az orosz flotta felségjelzését viselő csapatszállító jármű is megjelent a város főterén. Állítólag terroristavesztély miatt vannak ott.
Turcsinov ideiglenes államfő szerdán rendeletben jelentette be, hogy mostantól ellátja a hadsereg főparancsnoki tisztségét.