A feszültség nem csökken, az oroszok 56-os típusú cinizmussal reagálnak

Az ukrajnai-krími helyzet hétfő éjfélkor:

Vitalíj Csurkin orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács hétfői, rendkívüli ülésén fantasztikus talajgyakorlattal demonstrálta, hogy a (szovjet-)orosz külpolitika verbális eszközkészlete nem sokat változott 1956 óta: azzal a megfejtéssel állt elő, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök kérte Vlagyimir Putyint a katonai beavatkozásra.

Csurkin föl is olvasott a segélykérő levélből, amelyben Janukovics kesereg az ukrán állapotok felett, hogy az ország a polgárháború szélére sodródott, hogy a nép országszerte retteg a terroristáktól és a fasisztáktól, no meg a fasiszta terroristáktól, akiket természetesen a nyugati országok bátorítanak, talán pénzelnek is (bár ezt konkrétan nem mondja ki, csupán a Nyugat befolyásáról beszél). Ez a fenyegetettség különösen nagy Krímben, írja Janukovics, láthatóan arra sem ügyelve, hogy állításai legalább elsőre ne tűnjenek ordas hazugságnak, mivel az orosz többségű Krímben maximum a Janukovics-ellenes ukránokat fenyegethették erőszakos cselekmények.

Ja, az elzavart ukrán elnök pénteken még arról nyilatkozott megtörten, hogy nem fog katonai beavatkozást kérni Oroszországtól. (Kádár is a Nagy Imre-kormányban kezdte.)

A BT-ülésen az amerikai, a brit és a francia fél is visszautasította a beavatkozás jogosságát bizonygató orosz érveket, Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet agressziónak nevezte a történeteket, szerinte Oroszország csak ürügyet keresett, az ukrajnai, krími orosz közösségeket nem érte semmiféle erőszak vagy fenyegetés. Az oroszok katonai akciója a nemzetközi jog egyértelmű megsértése. Pont. Mondta az amerikai diplomata keményen.

Az EBESZ még hétfő éjjel megfigyelőket küld a Krímbe, és akkor aztán a dolgok nagyon meg lesznek figyelve.

Időközben újabb, feltehetően orosz fegyveresek érkeztek komppal a kercsi szoroson át a Krímbe. (A Fekete-tenger orosz partvidékéről benyúló földnyelv és az Ukrán területen lévő Krím-félsziget távolsága itt csupán két-három kilométer.) A három teherautóval és egy mikrobusszal érkező fegyveresek nem tettek eleget az ukrán határőrök felszólításának, áttörték a határt és elfoglalták a határőrség posztjait.

Hétfő este az is biztossá vált, hogy kedd reggel lengyel kérésre újra összeül a NATO Tanácsa, a nemzetközi katonai szervezet legfőbb döntéshozó testülete. Az MTI híre szerint Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a NATO alapszerződésének negyedik cikkelyére hivatkozva kérte a Észak-atlanti Tanács összehívását, tehát egy tagállam (Lengyelország) fenyegetve érzi területi integritását, függetlenségét vagy biztonságát. A szövetség történetében ez mindössze a negyedik alkalom lesz, hogy a negyedik cikkelyre hivatkozva ül össze a tanács. (A korábbi három eset mind Törökország kezdeményezésére történt, az iraki és a szíriai háborúk miatt.)

Egy titkozatos NATO-forrás azt mondta az MTI-nek, hogy az Oroszország nyugati határain, az ukrán határ és a balti országok térségében tapasztalható csapatmozgások indokolttá teszik a lengyel kérést, és korábban már a litván külügyminiszter is jelezte, hogy indokoltnak látná a cikkely alkalmazását.

Ha nem is olyan keményen, mint a csehek (de sokkal határozottabban, mint a magyarok), de Robert Fico szlovák kormányfő is elítélte az orosz akciót. A szlovák kormány biztonsági tanácsa hétfő este arra jutott, hogy a nemzetközi jog megsértésének tartja egy idegen hadsereg felhatalmazás nélküli beavatkozását egy független állam területén. Egyúttal azt is bejelentette, hogy megerősítik az ukrán határ őrizetét.

Az MTI számolt be Ihore Tenjuh ügyvezető ukrán védelmi miniszter hétfő esti nyilatkozatáról, amely szerint orosz fegyveresek a kírimi ukrán laktanyák bojkottjával próbálják provokálni a katonákat. Szerinte ugyanezzel a módszerrel robbantottak ki fegyveres konfliktust 2008-ban, Grúziában.

Az ukrán külügy arról számol be, hogy éjjel az orosz-ukrán határon jelentős katonai előkészületek észleltek, páncélozott járművek érkeztek az orosz oldalra Harkiv, Luhanszk és Donyeck térségében.