Két lépésre Ukrajna megszállásától

A hétvégén drámaian felgyorsultak az események Ukrajnában:

• Orosz(barát) fegyveresek szállták meg a donyecki régió hét városában és a szomszédos Luhanszkban a kormányzati épületeket.
• Az ukrán kormány hétfő délelőttig adott ultimátumot nekik a fegyverletételre.
• Ez nem történt meg.
• Olyannyira nem, hogy ukrán rendvédelmi akciónak még csak a nyomát sem látták a helyszíni tudósítók.
• Az oroszok viszont egy újabb város, Hrolivka önkormányzatát rendőrségét foglalták el.
• Közvetlenül az ukrán határon 40 000, kicsit nagyobb mélységben már összesen 80 000 orosz katona várja az apropót a beavatkozásra.
• Ha harcok robbannak ki Kelet-Ukrajnában, ez az apropó meg is lesz.

Polgárháború? Provokáció!

A beavatkozás ideológiai előkészítése már javában zajlik. Vasárnap este a doni Rosztovban a februárban elűzött ukrán elnök, Viktor Janukovics állt bele a ráírt szerepbe, és vizionált polgárháborút:

"Ma vér folyt. Országunk teljesen új helyzetben találta magát, egyik lábával átlépte a polgárháború küszöbét. A kijevi junta bűnös parancsot adott a fegyveres erők és a hadsereg bevetésére a tüntetők ellen."

Mondatai alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy Ukrajnában most az elnyomó hatalom próbálja fegyverekkel eltiporni a kelet-ukrajnai oroszok legitim tiltakozását.

A valóság ennél sokkal prózaibb.

Ha vannak is a Kelet-Ukrajnában kormányzati épületeket megszállók között helyi oroszok, számos jel és több konkrét bizonyíték is külső, oroszországi beavatkozásra utal.

Az orosz kormány hivatalosan Ukrajna föderalizálását propagálja, papíron ezért küzdenek a tiltakozók is. De:

• Egy múlt hétvégi felmérés szerint, amit az International Republican Institute nevű nonprofit demokráciacsoport végzett, az ukrán népesség mindössze 14 százaléka támogatja a föderalizációt.
• A támogatók aránya még Kelet-Ukrajnában is harminc százalék alatt maradt.
• Az adatok nagyjából megegyeznek egy ukrán közvélemény-kutató tavalyi, még Janukovics bukása előtt készített felmérésével.

Vagyis az autonómiatörekvéseknek nincs valós társadalmi támogatottsága - nem véletlenül állt elő hétfőn Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök az ötlettel, hogy a május végére kiírt elnökválasztással egyidőben erről is népszavazást tartsanak.

Gyanús a kormányzati épületeket megszálló csoportok koordináltsága és szervezettsége is. Az orosz(barát) fegyveresek gyakorlatilag egyidőben támadtak nyolc különböző városban.

Vannak konkrét bizonyítékok is:

Arszen Avakov ukrán belügyminiszter már vasárnap arról beszélt, hogy a kelet-ukrajnai fegyvereseknél AK100-asok vannak, ezeket pedig még az orosz hadseregen belül is csak a különleges alakulatoknál, a Specnaznál rendszeresítették, illetve a KGB-utód FSZB különleges belügyi alakulatainál. Vasárnap esti közleményében már az amerikai külügyminisztérium is arról írt, hogy a "szervezett és összehangolt" támadásokat külünleges orosz fegyverekkel felszerelt, az első lépcsős orosz alakulatok vadonatúj álcaruháját viselő fegyveresek hajtották végre.

A NATO haderejének amerikai főparancsnoka, Philip Breedlove tábornok saját blogján képeket is közölt a felségjelzés nélküli, de egyértelműen orosz egyenruhát viselő fegyveresekről. Ő volt az, aki csütörtökön merőben szokatlan módon a saját twitterén kezdett műholdfelvételeket (kereskedelmi, és nem katonai műholdakét) publikálni az ukrán határ közvetlen közelében, illetve az utánpótlási vonalak mentén felsorakozó orosz csapatokról is.

Magyarán: ha hivatalosan nem is, az orosz hadsereg gyakorlatilag már átlépte Ukrajna határát.

De nemcsak katonák vannak Ukrajnában.

Az amerikai hírszerzésnek február közepe óta vannak információi arról, hogy az orosz titkosszolgálat ügynökei beszivárogtak Ukrajnába.
Andrej Ilarjonov, Putyin volt gazdasági tanácsadója szerint ilyen fedett ügynökökből akár kétezer is lehet Ukrajnában.
Emellett ezrével szivárogtak be az országba "turisták" is.

Hogy kik ezek a "turisták"? Erről leginkább az Orosz Tavasz (Ruszkaja Vjeszna) nevű, a "turistákat" szervező honalpról tájékózódhatunk. Itt tanácsokat adnak az Ukrajnába készülőknek, például azt, hogy

"ne vigyetek magatokkal paprikaszprét vagy kést, mert visszafordíthatnak a határról. Ezeket Ukrajnában is megvehetitek nem sokkal drágábban, mint itthon."

Ugyanitt az is kiderül, hogy milyen típusú beutazókat szoktak visszafordítani az ukrán határról:

• Akinél katonai derékszíjat, távcsövet, taktikai kést találnak.
• Vagy azokat, akikről irataik alapján kiderül, hogy deszantos vagy egyéb különleges alakulatnál szolgáltak.

Magyarán:

Ami a hétvégén történt, az a krími forgatókönyv ismétlése.

Ennek ellenére az orosz lépések újra zavart okoztak Nyugaton.

Hiába történik minden pont úgy, ahogy egyszer már megtörtént, az Egyesült Államoknak és az EU-nak még mindig nincs kész válasza az orosz lépésekre. A múlt héten például még az amerikai vezetés megosztottsága volt a hír:

A már említett Breedlove tábornok a műholdfelvételek kiposztolásával valójában hazaüzent. Miközben Chuck Hagel védelmi miniszter egy nyilatkozatában visszautasított bármilyen katonai segítségnyújtást Ukrajnának, Breedlove az Európában állomásozó amerikai haderő megerősítéséről, és az előretolt állások kiépítésének szükségességéről beszélt, illetve arról, hogy legalább a felderítési adatokat meg kéne osztani az ukránokkal. És ha fegyvereket nem is, de legalább megfelelő kommunikációs eszközöket is kéne adni nekik, nemcsak háromszázezer fejadagnyi konzervet.

Aztán a hétvégi események miatt most már az amerikai kormány is újra szigorú szankciókkal fenyegetőzik. Korábban arról volt szó, hogy bármilyen döntéssel megvárják az orosz-ukrán-amerikai-európai csúcstalálkozót, amit csütörtökön tartanak, de a legfrissebb hírek szerint akár már kedden bevezethetik ezeket. Hogy pontosan miket, arról még az európaiakat is meg kell győzni - a szintén megosztott EU külügyminiszterei hétfőn tanácskoztak Brüsszelben, ahol aztán szemléletesen bizonyították is a határozatlanságukat:

mindössze négy újabb, titokban tartot nevet adtak hozzá ahhoz az immár 22 fős listához, akik ellen személyi szankciókat vezettek be.

A kiszivárgott hírek szerint az amerikaiak most már konkrét gazdasági szankciókon gondolkoznak, vagyis az orosz gazdaság legfontosabb szektorait, az energetikát, a bányászatot és a bankokat zárnák ki a világgazdaságból. Amivel az a probléma, hogy ezek szankcionálása már Európát is sújtaná.

A másik probléma, hogy semmi sem garantálja a szankciók hatékonyságát.

Az orosz gazdaság nincs jó formában. A gazdasági növekedés már 2013-ban megtorpant. Tavaly október óta az orosz tőzsdeindex 20 százalékkal esett. 2014 első három hónapjában 63,7 milliárd dollárnyi készpénzt menekítettek ki az országból az orosz oligarchák - emiatt a rubel 10 százalékot vesztett az értékéből. A rubel gyengülése felpörgette az inflációt.

Mindez eddig nem rettentette el Putyint. Ahogy az sem, hogy a becslések szerint önmagában a Krím megszállása 40 milliárd dolláros veszteséget jelent az orosz gazdaságnak - több gazdasági szakértő szerint két százalékkal vetheti vissza a GDP bővülését, ami egyben azt is jelenti, hogy az orosz gazdaság 2014-ben stagnálás helyett zsugorodhat. Még Putyin saját szakemberei szerint is legfeljebb fél százalékos lehet a növekedés, és ebben nem számoltak a krími kiadásokkal.

A jelek szerint mindez nem tartotta vissza Putyint. Ha a továbbiakban is a krími forgatókönyvből dolgoznak, a következő lépés az ukrán hadsereg laktanyáinak körbezárása lesz, amit már az invázió követ.

(A nyitóképen egy orosz egyenruhát viselő fegyveres látható Szlovjanszkban, ahol vasárnap az ukrán belügyi alakulatok összecsaptak a rendőrséget megszállókkal. Fotó: AFP PHOTO / ANATOLIY STEPANOV)