Alkotmánybíróság: Nem lehet népszavazást tartani a paksi bővítésről

politika

Visszautasította az Alkotmánybíróság az Együtt és a PM alkotmányjogi panaszát, amelyet azért nyújtottak be, hogy lehessen népszavazást tartani a paksi erőmű állami hitelfelvétellel történő bővítéséről.

Az Alkotmánybíróság mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind a Kúria megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését az alaptörvénynek arra a rendelkezésére hivatkozva, hogy a kérdés nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséggel összefüggő.

Az Együtt-PM panasza szerint az orosz-magyar egyezmény csak együttműködést rögzít a felek között, konkrét beruházásra vonatkozó kötelezettséget nem. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanakkor a panasz nem tér ki arra, hogyan egyeztethető össze az együttműködés egyik lehetséges formáját tiltó népszavazási kérdés a népszavazáson való részvétel jogával. Az Ab szerint bár az alkotmányjogi panasz formálisan a népszavazásban való részvétel jogának sérelmét állítja, tartalmi szempontból nem vet fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést. Az egyezmény egymásra vonatkoztatott értelmezésének kérdéséről a Kúria már állást foglalt, ezekkel kapcsolatban alkotmányjogi kérdés nem vetődik fel az Alkotmánybíróság részéről.

Jávor Benedek és Szigertvári Viktor még január 31-én nyújtott be az országos népszavazási ív mintapéldányát azzal a kérdéssel, hogy

 "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?"