Seszták miniszter olyat is aláírt, amit nem szabadott volna?

POLITIKA
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A magyar ügyvédi kamara előírásai tiltják az olyan szerződések ellenjegyzését, amiben az adott ügyvéd is érintett. A Népszabadság szerint Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter azonban olyan cég esetében is eljárt ügyvédként, aminek ő kültagja volt.

5_sesztak_miklos_kdnp_fejlesztesi_miniszter_1

A Nagy és Társa Bt.-ben 1998 és 2001 között volt kültag Seszták. Kilépése után átnevezték Balla Tibor és Bandi Bt.-vé, 2003-ban  felszámolták, 2005-ben megszűnt. Miniszteri meghallgatásán erről a cégről nem számolt be, de később a Népszabadságnak elismerte, az egykori tulajdonlást. A Nagy és Társánál és  Haváz Bt.-nél is történt szabálytalan eljárás: például kültagi viszonyának megszűnését szentesítette ügyvédként is Seszták. De a lap több iratot is talált, amin ügyvédként és kültagként is aláírt.

Az etikai vétségnek három éves elévülési ideje már lejárt, így biztosan nem indít eljárást a kamara Seszták ellen. A Népszabadságnak több ügyvéd elmondta, hogy néhol teljesen feleslegesen szegett szabályt a miniszter, mert elég lett volna két tanú is, nem kellett volna az ügyvédi aláírás is a szerződésekre.

 

 

 

...és az aláírásai

Tokár Tamás ügyvédet az általunk elétárt anyagok arra engedik következtetni, hogy ezekben Seszták Miklós megsérthette a Magyar Ügyvédi Kamara etikai szabályzatát. Ráadásul szerinte jegyzőkönyvekhez ellenjegyzés helyett elegendő lett volna két tanú. Vagyis az ügyvéd sok esetben értelmetlenül hibázhatott. Más jogi szakértők elmondásunkból szintén az ügyvédi etikai szabályok megsértését szűrték le.

Egybehangzóan úgy vélték: ha még nem telt volna le a három év elévülési idő, és az etikai vétség bárki érdekeit is sértené, fegyelmi eljárás lenne indítható ellene. Most viszont már – igazán kirívó és komoly kárt okozó eseteket leszámítva – nem. Egyszersmind érzékeltették, hogy a jelen ügy nem tűnik súlyosnak.

Mint azt a Nyíregyházi Ügyvédi Kamaránál megtudtuk, Seszták Miklós ellen sosem indult fegyelmi eljárás. (A miniszter a Magyar Ügyvédi Kamara adatbázisában cikkünk készítésekor még gyakorló ügyvédként szerepelt, Nyíregyházán pedig – szavainak megfelelően – szünetelőként. A két kamaránál ez utóbbit nevezték hitelesnek, az eltérést számítástechnikai okokkal magyarázták.)

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztálya kérdéseinkre pénteken igennel válaszolt arra a kérdésünkre, hogy Seszták Miklós ügyvédi ellenjegyzései során figyelembe vette-e az ügyvédi kamara 1999 óta érvényes etikai előírásait. Hozzáfűzték: Seszták Miklós ügyvédi tevékenysége ellátása során mindig betartotta a törvényi és szakmaetikai előírásokat.

Az aláírás hiteles

Jelentősen eltérnek egymástól a Nagy és Társa Bt., illetve a Haváz Bt. cégiratain található, Seszták Miklósnak tulajdonított aláírások. A legfurább, hogy noha kültagként és ügyvédként sokszor egyazon papírra írt alá, e szignók között is szembeötlő a különbség. A kétségek eloszlatása végett megkértük dr. Terbe Ernő gyémántfokozatos igazságügyi írásszakértőt, egyetemi oktatót, hogy az aláírások másolatait vesse össze Seszták Miklósnak a parlament honlapján található néhány kézjegyével.

„A Nagy és Társa Bt. és a Haváz Bt. cégbírósági iratainak másolataként bemutatott dokumentumokon a Seszták Miklós felirat feletti szignószerű, illetve teljes nevet tartalmazó kültagi, valamint ellenjegyző ügyvédi aláírások minden kétséget kizáróan és bizonyíthatóan ugyanattól a kéztől származnak, aki a hiteles mintaként átadott parlamenti íveket Seszták Miklósként szignózta” – fejtette ki véleményét a szakértő. Alapos vizsgálata nyomán egyértelműen kijelenthető, hogy fiatalabb korában névtulajdonosként személy szerint ő írta alá vagy szignózta a két bt. papírjait is.

Ehhez a cégpapírokon a Seszták Miklós felirat feletti aláírások és szignók eltérő rajzolata ellenére sem fér kétség – szögezte le. Egyazon személyeknek ugyanis lehet több, egymástól eltérő aláírása, akár egész aláíráskészlete. Nem szokatlan az sem, hogy ha egy okiratot kétszer kell aláírnunk, eltérő formákat alkalmazunk – fejtette ki.

Sőt: sokkal inkább akkor gyanakodna utánzatokra, ha a szignók egymással tökéletesen megegyeznének. A természetes változatosság hiánya ugyanis a hamisítás figyelmeztető jele. A forma helyett amúgy is elsősorban a mozgásrendszer berögzült tulajdonságait, szerkezeti elemeket, a vonalak mélységét, részleteit, az írássebességet, a mozdulatokat értékelte. Seszták Miklós például igen kötötten, kézfelemelés nélkül ír alá. Emiatt komoly nehézségekkel szembesülne az, aki netán utánozni próbálná.

POLITIKA ügyvéd Seszták Miklós aláírás