Az egyiptomi kormány szerint a Human Rights Watch megsértette az országuk szuverenitását
Az emberi jogi szervezet kedden adott ki egy jelentést, ami szerint az egyiptomi hatóságok felülről kapott parancs után úgy oszlattak fel tavaly kormányellenes tüntetéseket, hogy több mint ezer tüntetőt meggyilkoltak. Akkor a tüntetők a katonaság által eltávolított korábbi elnök, Mohamed Murszi mellett tüntettek. Őt támogatta a Muzulmán Testvériség, melynek sok tagját később letartóztatták és halálra ítélték.
A jelentés nem tetszett az egyiptomi kormánynak, közleményükből legalábbis ez derül ki.
A Human Rights Watch nem rendelkezik semmiféle olyan jogi státusszal, ami alapján tevékenykedhetne az országban.
- írják, majd hozzáteszik, hogy nyomozás folytatása, bizonyítékok begyűjtése és szemtanúk kikérdezése mindenféle jogi alap nélkül az ország szuverenitásának megsértését jelenti, ami ellentétes a nemzetközi joggal is.
A HRW igazgatója, Kenneth Roth annyival kommentálta az esetet Twitteren, hogy akkor az egyiptomi hatóságoknak ezek szerint belefér 817 ember lemészárlása egy téren, de a nemzetközi szervezet nyomozása már illegális.
Ezzel a 2013-as üggyel párhuzamosan egy másik tömegmészárlás kérdése is napirenden van jelenleg Egyiptomban. Szerdán állt bíróság elé az egykori elnök, Hoszni Mubarak, akivel szemben az a vád, hogy 2011-es, hatalma megdöntéséhez vezető tüntetések idején elrendelte a tüntetők meggyilkolását.
"Mohamed Hoszni Mubarak, aki most önök előtt áll, soha nem rendelte el a tüntetők megölését vagy az egyiptomiak vérének kiontását. Soha nem adtam ki olyan utasítást, amely káoszt okozott volna, soha nem adtam ki olyan utasítást, amely biztonsági vákuumot okozott volna"
- mondta az egykori tábornok, aki először szólalt fel nyilvánosan 29 éves hatalmának megdöntése óta.
A 86 éves Mubarak ketrecbe zárva, egy hordágyról szólalt fel az ellene a tüntetők megölésének vádjával folyó büntetőeljárásban. E vádakkal 2012-ben egyszer már életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de később fellebbezésére új eljárás lefolytatását rendelték el, amelyben szeptember 27-én hoznak majd ítéletet. A 2011 februárjában több hetes véres tömegtüntetések után lemondott Mubarakot egy másik ügyben hároméves szabadságvesztésre ítélték korrupció miatt.
A volt elnök a bíróság előtt azt állította, hatalmát nem megdöntötték, hanem önkéntesen adta fel, hogy megakadályozza, hogy Egyiptom szakadékba zuhanjon. Rezsimje más tagjaihoz hasonlóan arról beszélt, hogy a 2011-es tüntetéseket a valláson élősködők kerítették hatalmukba, akik erőszakossá tették a megmozdulásokat.
Ezzel a Muzulmán Testvériségre utalt persze. Az iszlamista mozgalom a Mubarak megdöntését követően kiírt demokratikus választásokon hatalomra jutott, azonban 2013 nyarán a hadsereg megdöntötte a Muzulmán Testvériség által támogatott Mohamed Murszi elnök hatalmát, a csoport több ezer tagját börtönbe záratta, magát a szervezetet pedig betiltotta.
A Murszi és a Muzulmán Testvériség melletti, a hadsereg lépése ellen tiltakozó tavalyi tüntetések szétverése során százak vesztették életüket. Sok tüntetőt - köztük a 2011-es megmozdulások egyes szervezőit is - súlyos börtönbüntetésre vagy halálra ítéltek. Ezzel szemben a Mubarak-rezsim számos tagját szabadon engedték azóta.
"A történelem kereke nem forog visszafelé. Senki sem hamisíthatja meg a történelmet"
- mondta a ránézésre rossz egészségi állapotban lévő Mubarak, hozzátéve, hogy valószínűleg ez volt utolsó nyilvános felszólalása halála előtt. (Wire, MTI)