Az MNB többet költ saját oktatási alapítványaira, mint az állam az egész felsőoktatásra

POLITIKA

Mondok két számot:

  1. A teljes magyar felsőoktatásra 136,7 milliárdot költ a költségvetés.
  2. Az MNB öt, pénzügyi szakemberek képzésére létrehozott alapítványa 200 milliárd forintot kapott idén.

Ez utóbbi önmagában is döbbenetes, hát még ahhoz viszonyítva, hogy a jegybank saját tőkéje 2013-ban 465 milliárd forint volt. Arról nem is beszélve, hogy

semmit sem tudunk arról, honnan volt erre pénze az MNB-nek.

A jegybanktörvény alapján a felügyeleti tevékenység keretében kiszabott bírságokat oktatási és kutatási célokra, illetve alapítványi támogatásra kell fordítani. De ebből tavaly mindössze 862 millió, idén pedig eddig 1,9 milliárd forint, alig 197,2 milliárddal kevesebb, mint amit az öt alapítványra költöttek.

A gyanús ügyet részletesen feldolgozó HVG szerint lehetséges, hogy az MNB „pénzteremtéssel” jutott az összeghez, vagyis egy csapásra öt százalékkal bővítette ki az amúgy 4000 milliárd forintos teljes monetáris bázist - ez a teljes készpénzállományból, a jegybanki tartalékból és az MNB-nél elhelyezett egynapos kereskedelmi banki betétekből áll.

A 200 milliárdból csak az alapítványok elhelyezésére szolgáló ingatlanokra 21,8 milliárd forint ment el:

  • a legnagyobb tétel az Eiffel Palace irodaház volt, amit négyzetméterenként 1,2 millió forintos áron, összesen 17,8 milliárd forintért vásároltak;
  • A közgadasági és pénzügyi szakemberképzés támogatására létrehozott Pallas Athéné Domus Animae alapítványnak 1,85 milliárd forintért vették meg a régi budai városházát az Úri utcában;
  • az "alapvetően a bankárképzés támogatására" létrehozott Pallas Athéné Domus Scientiae alapítványnak az Ipartestületek Országos Szövetségétől vettek székházat 450 millióért;
  • a Bács-Kiskun megyei közgazdasági és pénzügyi szakemberképzést támogató Pallas Athéné Domus Mentis pedig 1,7 milliárdért kapta meg a kecskeméti kórház egykori épületét.

Az alapítványok támogatásakor az MNB amúgy a forint gyengülésére is játszott: támogatásuk felét euróban kapták, a pénzt pedig akkor váltották át forintra, amikor az március 14-én, az ukrán válság miatt kétéves mélyponton volt.