Az történt a finnek elleni meccsen, amit Dárdai Pál megjósolt: egy kemény, hajtós, de nem túl színvonalas mérkőzésen legyőztük a hasonló játékerőt képviselő finn válogatottat. Ez persze önmagában még nem jelentene semmit, de az utóbbi időben nem voltunk ahhoz szoktatva, hogy a magyar válogatott
A magyar válogatott 4 meccs után 7 ponttal a harmadik helyen áll, és még bőven van esélyünk kijutni az EB-re.
Az állás:
A meccset a finnek kezdték jobban, az első félidő az övék volt. Többször szerencsénk is volt, többször Király helyezkedett nagyon jól. A félidőben Dárdai felrázta a csapatot, utána okosan cserélt végig, előbb a sérült Juhász helyére küldte be az újonc Forró Gyulát, majd Nikolicsot és Lovrencsicset.
Utóbbi hozta össze a magyar gólt, Dzsudzsák sokadik jó baloldali akciója után átkerült a labda a jobb szélre, Lovrencsics megverte a védőjét, és rosszabbik lábával beadta a labdát. A beadás a remekül emelkedő Gerát találta meg, aki nagyon okosan csúsztatott fejjel a kapuba, a gólban az utóbbi évtized legsikeresebb magyar játékosának minden rutinja benne volt.
Csányi Sándor MLSZ-elnök nincs könnyű helyzetben, a közvélemény Dárdai Pált akarja majd a válogatott élén, és ha nem sikerül rávennie a folytatásra, akkor csak rossz és még rosszabb forgatókönyvek vannak számára. Dárdai maradása ennek ellenére szerintem nem valószínű, ő elvégezte azt, amit vállalt és hatalmas presztízsgyőzelemmel vonulhat hátrébb, és készülhet tovább az edzői karrierre. Mindenesetre úgy tűnik, van végre egy edzőnek is alkalmas, külföldi sikeres profikarriert letudó, nagyon sokat és jól gondolkodó egykori magyar focista. Ilyen is régen volt.