Hótól roskadozó távíró- és telefonkábelek a belvárosban. Már 1884-ben született egy törvény arról, hogy a vezetékeknek a föld alatt kell futniuk, a közművek nem reagáltak valami gyorsan. (Fotó: New York Historical Society)
A hó és a szél (amit a Nagy Fehér Hurrikánként emlegettek) lámpaoszlopokat töntött ki és vezetékeket szakított le Greenwich Village-ben. A vihar hatására pár éven belül megszületett a terv, hogyan költöztetik a föld alá a vezetékeket és a tömegközlekedés jó részét. (Fotó: New York Historical Society)
Munkások küzdenek a hóval a Grand Central Depot-nál (Fotó: NOAA Photo Library)
Csak azok a tűzesetek, amiket az időjárás miatt nem dolgozó tűzoltók nem tudtak megfékezni, mai árfolyamon 660 millió dolláros kárt okoztak (Fotó: Brooklyn Museum Collection)
Gyerekek a vihar frontvonalában március 12-én (Fotó: NOAA Photo Library)
A hatalmas hóbuckákba alagutakat fúrtak, ezen keresztül tudtak az út két oldala között közlekedni (Fotó: New York Daily News)
Nemcsak New Yorkban volt nagy hó: a washingtoni Capitolium előtt is hókunyhó állt. A vihar miatt az északkelet-amerikai államok napokra elszakadtak a központtól. (Fotó: photos.nj.com)
A világ első és akkoriban még leghosszabb acélkábeles függőhídja, a Brooklyn híd (akkor még: New York és Brooklyn híd) befagyva (Fotó: LIFE / Wikipedia)
A Cythera, amit William A W Stewart vett Skóciában 1886-ban. Két évig hajózott vele New Yorkban, amíg az 1888-as nagy viharban el nem tűnt a teljes legénységgel együtt. A viharban több mint 200 hajó süllyedt el nagy rongálódott meg, ami miatt több mint 100 tengerész halt meg. (Fotó: Nanthaniel Stebbins / Wikipedia)
A New York Times 1888. március 13-i részletes beszámolója a nagy havazásról (Fotó: stuffnobodycaresabout.com)