Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjúját adta, amelyben szó volt:
(Előljáróban fontosnak tartjuk leszögezni, hogy Orbán Viktor ismét egy bölcs, határozott vezető képében tetszelgett, aki sokat tud a világ dolgairól.)
A miniszterelnököt először a minszki béketárgyalásokról kérdezte a Kossuth rádió riportere: itt Orbán elmondta, hogy ő a béke pártján áll, ezért sokkal fontosabb, hogy létrejött egy ilyen megállapodás, mint az, hogy mennyire tartható az egyezmény 13 pontja.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oroszország egy hatalmas ország és vannak érdekei, ezeket tiszteletben kell tartani. Aztán eszébe jutott, hogy Ukrajna is nagy ország, elmondása szerint többen lakják, mint harmincmillióan (valójában 45-48 millióan), ahol "egy fontos kultúrtáj, ráadásul egy iparosodott kultúrtáj" válik élhetetlenné.
Pénteken, azaz ma egyébként Kijevbe utazik, ahol a kárpátaljai magyarok hadba hívhatóságáról is szó lesz majd, akiket "nem hagyunk magukra", de leszögezte, a kétszázezer határon túli magyar ukrán állampolgár.
A riporter végül megkérdezte, hogy az Oroszország elleni szankciókhoz mit szól Putyin elnök?
Ezt majd Putyintól kell megkérdezni. Meg lehet, ide fog jönni kedden Magyarországra, mert meghívtam.
Orbán elsőként kívánt Vlagyimir Putyinnak jó utat hazafelé. Az orosz elnök jövő héten érkezik Magyarországra, a riporter rákérdezett, milyen viszonyban kell lennünk az oroszokkal.
Orbán előadta, hogy az oroszokkal való viszony nyilván problametikus, de nem lehet érzelmi alapon kezelni. Itt kitért a második világháborúra (velük szemben elvesztettük), 56-ra és 89-re, amikor - mint fogalmazott - "ő kívánt nekik először jó utat." Az országnak ugyanakkor gazdasági, energiaügyi és biztonsági érdekei is vannak.
A földrajz pedig meghatározó. itt élünk, ahol élünk: két nagyhatalom, Németország és Oroszország között. (...) Örülök, hogy jön, és szívesen látjuk a jövőben is.
A riporter ezután rákérdezett arra, mennyiért fogjuk a jövőben Oroszországtól vásárolni a gázt, Magyarország hosszútávú gázszerződése ugyanis az oroszokkal lejár.
Majd a tárgyalások után.
- válaszolta Orbán, és hozzátette: fontos tudni, hogy az előző szerződést nem Orbán kötötte, és hogy a gáz ára az olajárhoz van kötve, ezért azt senki meg nem mondhatja biztosan, hogy mennyi lesz a jövőben.
Vannak világos elképzeléseim, de majd a tárgyalások után.
- zárta a témát Orbán, de újabb kérdést kapott: "- Kapunk-e kedvezményt?"
Majd a tárgyalások után.
A riporter ezután próbálta arról beszéltetni Orbánt, hogy Vlagyimir Putyinnal manapság kevesek álnak szóban Európa vezetői közül, a kormányfőt mégis meglátogatja.
Orbán erre azt válaszolta, hogy dehát volt Putyin az I. világháborús páneurópai megemlékezésen (ez protokoll esemény volt), járt Ausztriában és most volt nála Angela Merkel és Francois Hollande (az ukrán válság okán).
A miniszterelnök ezután a határsértők kérdéséről kezdett beszélni.
KIfejtette, jelenleg az Európai Unióban sem egyértelmű, hogy a határsértőket őrizetbe lehet-e venni vagy sem. Orbán azt szeretné, ha a rendőrség fel tudna lépni velük szemben, de ezt egy ideje nem teheti meg az uniós szabályozás miatt.
A miniszterelnök szerint eddig ezzel nem volt probléma, mert a határsértők innen továbbmentek Ausztriába vagy Németországba, szerinte viszont nem sokára már ez a két ország sem fogja beengedni, ezért a magyaroknak kell majd fellépni ellenük.
Orbán szerint ha elterjed a Balkánon, hogy Magyarországon elfogják őket, sőt dolgoztatják őket, majd pedig visszaküldik őket oda, ahonnan jöttek, akkor majd senki sem akar Magyarországon keresztül az EU-ba jutni.
A kérdésről a miniszterelnök nemzeti konzultációt is fog tartani, ahol majd ügyel arra, hogy a témában megfogalmazott kérdések "világosak és egyszerűek legyenek", mert arra a magyar emberek tudnak majd válaszolni.
Végezetül érintették a bankokkal való kibékülés ügyét is: erről Orbán elmondta, hogy mivel az ország túltette magát a gazdasági válságon, és megmentette a devizahiteleseket, időszerű volt a bankadó csökkentése is.
Továbbra is azt gondolja, hogy Magyaországnak szüksége van egy többségében nemzeti tulajdonban (de nem állami tulajdonban) lévő bankrendszerre.
Ha ugyanis egy újabb gazdasági válság következne be, mondta Orbán, akkor ne legyen többé olyan, hogy a nemzetközi bankok hirtelen külföldi bankokká változnak, akiknek "könyörögni kell a segítségért a válságból való kilábaláshoz."
Végezetül Simicska Lajosra, a miniszterelnököt legeciző régi harostársra és baráti oligarchára terelődött a szó úgy - hogy a neosztálinizáció jegyében - a nevét nem is mondták ki.
Orbán szerint a konfliktus a reklámadó körül bontakozott ki. Szerinte "az embereknek" szüksége van arra a pénzre, amin egyesek kiborultak.
Nekünk tízmillió emberrel kell foglakozni. Ehhez képest, hogy ki mit mond, és hogy miért nem szeret adót fieztni, az másodlagos.