Tényleg kifizettetik a csalók által okozott károkat azokkal, akik nem csaltak

Orbán Viktor elmondta reggel az állami rádióban, hogy a brókerek visszataszítóak, nem sokkal később pedig eldőlt, hogy a "brókerek" fognak fizetni azért, hogy csalók férkőztek közéjük.

A befektetővédelmi alap, a BEVA többségben lévő, államilag befolyásolható tagjai gyorsan eldöntötték péntek délelőtt, hogy a pénzügyi szektor fog fizetni a Quaestor fiktív kötvényei után, aminek a leleplezése egyébként az állam feladata lett volna. A kormány és az MNB azt is átviszi, hogy 6 millió helyett 30 millió forintig kártalanítsák a kötvénykárosultakat. Ezzel egy elég masszív veszteséget tolnak rá a pénzügyi szektorra, ami, úgy tűnik, leginkább a talpon maradó brókercégeknek fog fájni.

A Quaestor fiktív kötvényei

A most futó "brókerbotrányok" igazán botrányos része, a Quaestor valójában nem is brókerbotrány, hanem inkább kötvénybotrány vagy piramisjáték. Volt egy üzletember – Tarsoly Csaba –, aki szép lassan összegrundolt egy egyre több dologgal (főleg ingatlannal) foglalkozó vállalatcsoportot. Ezt állami és kereskedelmi banki hitelek mellett a lakosság körében agresszív ügynökhálózattal terített kötvényekből finanszírozták. Azért, hogy a saját kötvényeiket még vonzóbbá tegyék a megtakarítani igyekvő lakosságnál, lehetővé tették, hogy el lehessen adni, vagy vissza lehessen váltani a Quaestor saját kötvényeit (ez az egyetlen brókerszál a történetben).

Rengetegen vették ezeket a kötvényeket, amiben az állam több vonalon is szerepet játszott: az MNB (korábban elődje, a PSZÁF) mindent ellenőrzött, engedélyezett és rendben talált, és az is megnyugtathatta a bizalmatlankodókat, hogy a Quaestor közismerten jóban volt több kormánytaggal, és üzletelt az állammal több ponton.

Csakhogy közben egyre nagyobbak lettek a veszteségek, ezért Tarsoly és a Quaestor a bűn útjára lépett: elkezdtek olyan kötvényeket is kibocsátani, amik valójában nem is léteztek, bizonyos kötvénysorozatok darabjait többször is értékesítették. Ezek voltak a mostanában gyakran emlegetett fiktív kötvények. Aztán nemrég fény derült erre, Tarsolyék még kaptak egy kis időt az ügyészségtől, hogy kiürítsék a céget, és bedőlt az egész. Maradt 32 ezer elégedetlen és dühös ember, akinek, ha nem történik semmi, ugrik a megtakarítása.

Kártalanítás, kártalanítás

A vállalati kötvények, mint itt megpróbáluk megírni, kockázatos dolgok, és ha valaki kuporgatja a pénzt, és be akarja tenni valahova, akkor minden oka megvan arra, hogy tisztában legyen ezekkel a kockázatokkal. Általánosan: aki vállalati kötvényt vesz, az – ha az adott cég csődbe megy – akár az összes pénzét elbukhatja, amit kölcsönadott a vállalatnak. A Quaestor kötvényeinek kibocsátási prospektusában elég tisztán benne volt, hogy azokra nem vonatkozik a BEVA hatálya.

Persze abban vannak ellentétes vélemények, hogy mivel a Quaestor esetében bűncselekmény is történt, ezért mégiscsak felmerül a BEVA szerepe. Például pénzt adtak a Quaestor brókercégének (hogy az kötvényt vegyen belőle), amit aztán nem láttak viszont. De ez az érv annyira mégsem tűnik erősnek: nem az volt a gond, hogy a kötvényeket a brókercég eltüntette, hanem az, hogy alapvetően nem is létezett a kötvény, és a cég aztán csődbe ment, szóval duplán nem ért semmit. És valószínűleg nem is voltak biztosítva a kötvények, hiszen, mivel fiktívek voltak, ezért nem is fizethetett ezekre a Quaestor a biztosítási díjat. Mindenesetre ez egy bonyolult jogi kérdés, és ebben a hozzáértők között konszenzus van.

A politikusok viszont úgy döntöttek, hogy jogi kérdés helyett politikai kérdés lesz a kártalanításból.

Mindenkit kártalanítani kell. Érthető, hogy ezt szeretnék a politikusok, hiszen amíg erről van szó, addig sem az állam felelősségéről beszélnek (különösen szórakoztató, amikor a kormány nagyhangú képviselői, így Orbán Viktor vagy Lázár János azzal büszkélkednek, hogy a DRB és a Buda-Cash kártalanítás milyen flottul megy – mintha az ő pénzükből ment volna a dolog, vagy akár állami pénzből).

És ugyan politikai kérdés lesz, de akinek fizetnie kell, azok a szereplők lesznek, akik a kérdésben ártatlanok. A befektetési szolgáltatók általánosan fizetnek, attól függetlenül, hogy mit kellett volna tudniuk a lakossági kötvényeseknek, és miket mulasztott el az állam.

(Az egyébként máig tisztázatlan kérdés, hogy az ügyészek által papíron kihozott közel 70 milliárdos Buda-Cash-vagyon és a több mit 150 milliárdos Quaestor-vagyon mennyire felel meg a valóságnak – pedig a kártalanításban legelsősorban ennek kellene szerepet játszania.)

Így is lett: új piactorzítás

A befektetővédelmi alap, a BEVA úgy döntött ma, hogy – minden jogi szakvéleménytől függetlenül – fizetnek a Quaestor fiktív kötvényei után. A BEVA igazgatóságának 7 tagjából négyen szavaztak igennel, ketten nemmel, egy valaki pedig tartózkodott. Bár azt nem tudni, hogy ki hogyan szavazott, de sejthető, hogy a két MNB-s és az egy (az MNB tulajdonában álló) Keler által delegált tag hogyan döntött, ugyanis az MNB már rég arra az álláspontra jutott, hogy a BEVA-nak kell fizetnie.

A Fidesz pedig, amint azt tegnap egy tévéműsorban elmondta Rogán Antal, olyan törvényjavaslatot fog benyújtani, ami az eddigi 6 milliós értékhatárt 30 millióra emelné, és minden Quaestor-károsultat ekkora értékig kártalanítanának a BEVA pénzéből.

A BEVA forrásait túlnyomó többségben befizető bankok abban reménykednek, hogy a bankadóból majd leírhatják a pluszterheket. Erre utalt Orbán Viktor is a péntek reggeli közrádiós interjújában, amikor szóba hozta az EBRD-vel kötött, Magyarországon nem sokat (legfeljebb a bankárok körében) reklámozott megállapodást, amiben a kormány vállalta, hogy egyoldalúan nem tesz már új terhet a bankszektorra. Ha leírják a bankadóból a BEVA-feltöltést, akkor abból egyébként úgy fog lyuk keletkezni a költségvetésen, hogy abból előny sem származna. Mert a bankoknak nem lesz több pénze, amiből hitelezhetnének. Mindenesetre hétfőn lesz egy egyeztetés a Bankszövetség és a kormány között a témában.

A befektetővédelmi alap befizetői között ugyan többségben vannak a bankok, de vannak ott kisebb-nagyobb brókercégek és egyéb befektetési szolgáltatók. Ha ők nem kapnak a megemelt BEVA-befizetésért cserébe valamilyen adókedvezményt, abból egy újabb fölösleges piactorzítás lesz. A független brókercégek vezetői már arról beszélnek, hogy ebben az esetben inkább megéri majd elmenni mondjuk Szlovákiába, és onnan szolgáltatni.