Az új költségvetés olyan, mint a régi: az állam pazarol, az adók magasak

Bemutatták jó korán, a szokásos október helyett már májusban az új költségvetést. Bár az előrehozatalnak az lett volna a célja, hogy kiszámíthatóbb legyen a tervezés a többi gazdasági szereplő számára, az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a végleges verzió ugyanúgy az év utolsó két hónapjában készül majd el, mint eddig. Rengeteg a bizonytalanság mind a makromutatók (pl. a beszedhető adókat meghatározó növekedés, vagy a főleg a nyugdíjak, de összes kiadás és bevétel miatt fontos infláció), mind az eddig is főként improvizáción alapuló kormányzati szándékok terén is.

Valamit azért le lehet szűrni ebből a tervezetből is (rajongóknak itt a jövő évi, itt pedig az idei terv).

Alapvetően nem változik semmi.

Ez akár jó dolog is lehetne, mivel például a netadóhoz hasonló igazán nagy baromság nem került a költségvetésbe, és nem is lehet arra következtetni, hogy a kormány esetleg újra szétverne vagy agyonközpontosítana még néhány fontos szektort. De az állam pazarló működését, a túl magas adókat, valamint a kiadások és az adórendszer rossz elosztási hatásait sehogyan sem orvosolják a mostani tervek.

Jó dolog, hogy összességében csökken mind a költségvetés kiadásainak, mind a bevételeinek összege: 3,7 százalékkal kevesebbet terveznek kiadni, 3,2 százalékkal kevesebbet beszedni. Közel 6 százalékkal több, 3351 milliárd forint áfabevételt várnak a világ legmagasabb, 27 százalékos forgalmi adójától (ez a növekedés, az infláció és a fehéredés együttes várt hatása), viszont a bankadó feleződik, így majdnem 60 milliárd forinttal kevesebbet szednek be a bankoktól.

A kiadási oldalon elsősorban a kamatkiadások csökkennek, a költségvetési szervek és a fejezeti előirányzatok pedig 800 milliárdból kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Itt viszont valami trükk lehet, mert ha a funkcionális bontást nézzük, abból úgy tűnik, hogy az állam mintegy 300 milliárd forinttal többet költ önmagára, azaz működésre. A nagy bürokráciacsökkentő programnak (az Államreform Bizottság eredményeinek) nyoma sincs a tervezetben.

Drága, részben hülye beruházások

Most 121 milliárd forint van a beruházási alapban, amit ezúttal is teljesen ismeretlen bevételek fedeznek majd (tavaly 169 milliárd fantombevételt terveztek az idei költségvetésbe). Ebben a legnagyobb tétel megint a Nemzeti Olimpiai Park (35 milliárd a tavalyi közel 50 milliárd után), de összesen 58 milliárd megy stadionra / sportlétesítményre.

A Liget projektre költendő 19 milliárdon felül a Fővárosi Nagycirkusz is kap 3,5 milliárdot (ez még évekig így lesz, mivel egész városligeti projekt 150 milliárdunkba fog kerülni). Az MNV kap 11 milliárdot, hogy ingatlanokat vásárolja, a Szilvásváradi Lovasközpont pedig kap újabb 2,8 milliárdot, és építenek kétmilliárdból egy duna-parti konferenciaközpontot Budapesten.

Orbán Viktor az év elején bejelentett autópályaépítéseire 160 milliárdot terveztek be a költségvetésbe, de van ott egy 61 milliárdos tétel az Európai Hálózatfejlesztési Eszközre is.

Sokkal több pénz kultúrára

A Nemzeti Kulturális Alap költségvetési támogatása a tizedével, 9,7 milliárdról 10,8 miliárdra emelkedik. Ennél is dinamikusabban bővül a Fekete György-féle gömböc, a Magyar Művészeti Akadémia támogatása. Bárcsak lenne néhány olyan gazdasági szektor magyarországon, ahol minden évben 10-20 százalékkal több pénzből gazdálkodhatnának. Az MMA mindenesetre 6,6 milliárdot kap a tavaly 5,2 milliárd után. A Design Terminál változatlanul hatszázmilliót kap (viszont már reálisabban csak 10 milliós bevételt vár tőle az állam, az idei költségvetésben még 70 milliót vártak).

Pontosan ugyanannyi (rengeteg) pénzt költünk a legalábbis vitatható létjogosultságú közmédiára: marad a 70 milliárdos költségvetési támogatás.

Sok adókedvezmény

A kormánykommunikáció a költségvetés legfontosabb eredményének a személyi jövedelemadó csökkentését hirdeti. Az szja 1 százalékpontos csökkentése valamivel több mint százmilliárd forintot hagy a lakosságnál, ez, mint itt megállapítottuk, aránytalan nagy mértékben segíti a leggazdagabbakat, míg a kevésbé jól keresőknél érzékelhetetlen lesz a hatása. Ugyan a munkaadók szerint sokkal jobb lenne a munkát terhelő, egébként még mindig igen magas  járulékokat csökkenteni, de a kormány kitart a jómódú megtakarítók segítése mellett.

Emellett összesen nagyjából 700 milliárd forint adót enged el a kormány különféle adókedvezmények formájában – ez valamivel kevesebb, mint az idei évre tervezett 750 milliárd forint. Végre csökkenhet a sportcélú tao-támogatás összege, az idénre becsült 70 milliárdról nagyjából 55 milliárdra.

És a fontos dolgok

Na de lesz-e a pénz oktatásra? Nem. Szinte pont ugyanannyit költ a jövő szempontjából legfontosabb területre a kormány, mint tavaly. És a nagyon durván alulfinanszírozott egészségügy? Itt is stagnálnak a kiadások. A nyugdíjakkal sem történik semmi, szokás szerint a becsült inflációval emelik, amit most 1,6 százalékra várnak. A kormány szociális progjamait helyettesítő, csapdába záró közmunkára 70 milliárddal többet, összesen 340 milliárd forintot fordítanak majd. Így az idei átlagos 200 ezer helyett már 240 ezren dolgoznak így.