Teljesen felforgatja a pénzpolitikát az MNB

gazdaság

Három hónapos, fix kamatozású jegybanki betét lesz szeptember végétől az MNB irányadó eszköze, az eddigi kéthetes betét helyett, döntött ma Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Így megváltozik a jegybanki alapkamat is, ami most már egy hosszabb lejáratú betét kamata lesz – gyakorlatilag felforgatják a montáris politikai eszköztárat.

Az MNB statisztikái (excel) szerint jelenleg 5300 milliárd forint van kéthetes betétben. Az MNB szerint az év végére ez 1000 milliárd forintra fog csökkenni a korlátozások miatt, a többi pénznek utat kell találnia máshová.

"Híjj, baszki!"

– mondta mellettem egy elemző, a bejelentés horderejére utalva ezzel.

Marad továbbra is a kéthetes betét (ami tavaly váltotta a korábbi kéthetes kötvényt – ez már eleve komoly korlátozás volt, és főleg a külföldiek kiüldözését, az MNB eredményének javítását, illetve az államkötvények vonzóbbá tételét szolgálta), de korlátozottan, aukciókkal fogják értékesíteni az eddigi egyszerűbb megoldás helyett. A háromhónapos eszköz korlátlan lesz, azaz bármennyit tehetnek ide a bankok, ahogy eddig a kéthetes betétbe.

Az MNB célja ezzel az, hogy a bankok a fölös pénzüket az eddiginél is inkább államkötvényekbe tegyék. Ezen az időtávon ugyanis sokkal vonzóbb az államkötvény kamata a bankoknak, mint a jegybanki eszköz. Az MNB kamatot fizet ezekre a betétekre, ha kevesebb pénzt tartanak a bankok a jegybanknál, akkor a devizatartalék is csökkenhet, az MNB eredménye is javul (a jegybank sokat veszít a devizatartalék és az itt tartott betétek kamatainak különbségén). És teljesül a kormány és az MNB másik célja is, támogatja az államháztartás önfinanszírozását: csökken a külső adósság, azaz a devizaadósság részaránya az államadósságon belül.

Azért pont ezermilliárd maradhat a kéthetes eszközben, mert ez az MNB szerint elég lesz a bankok likviditási szükségleteinek fedezetére – mondta Nagy Márton, az MNB hitelezési igazgatója. Nagy azt is elmondta, hogy a háromhónaps eszköz nem fogadható el jegybanki fedezetnek, és csak az egyharmada vehető figyelembe a likviditási szabályozásnál. A három hónapos eszköz egyáltalán nem likvid, nem lehet eladni, mindenképp meg kell majd várni a három hónapot. A befektetési alapok az eddiginél is nehezebben férnek hozzá. Ráadásul mivel korlátozzák a kéthetes likviditási eszköz mennyiségét, ezért a verseny is élesedni fog.

Ezek miatt lesz sokkal kevésbé vonzó mostantól a jegybanknál pénzt tartani, mint az államkötvényben, mondta Nagy.

Nagy szerint 1000-1500 milliárd forint jelenhet meg állampapír-pluszkeresletként. Ennyi pénzzel fogják a bankok még jobban finanszírozni az államot.

A jegybank úgy látja, hogy ez nem fogja rontani a bankok hitelezését, csak az egész szerkezetét alakítják át.

Emellett további fontos dolgokat is bejelentettek: lesz egy kamatcsere eszköz, ami támogatja a bankok alkalmazkodását, és szigorítják a likviditási szabályokat (LCR).