A bicskei buszon rám sandított a szőke herceg

Ez igazán sablonos lesz… Budapesten, a Széna téren szálltam fel június 3-án a 11:30-as a Bicskére tartó Volánbuszra. Velem szemben leült egy nagyon helyes, szőke férfi, nagyon kék szemekkel, szürke öltönyben. Teljesen szinkronban vettük elő a telefonjainkat meg a fülhallgatókat, aztán leginkább csak hallgattuk a zenét… De akkor úgy tűnt, hogy elég gyakran rám sandított. Egyszer-kétszer találkozott a tekintetünk, és libabőrös lettem, pedig egyáltalán nem volt hideg a buszon. Felbátorodtam, megírtam egy cetlit a telefonszámommal… Ám ekkor leült velem szemben egy másik pasas, és onnantól kezdve szőke lovagom már nemigen nézett felém, hanem inkább elfordult az ablak irányába. Ettől inába szállt a bátorságom, és nem adtam neki végül oda a cetit. Viszont amikor leszálltam, és még egyszer visszanéztem, persze, hogy engem nézett… és zavartan kapta el a tekintetét.

Szóval… béna voltam. De ha mégiscsak tetszettem volna neki, akkor örülnék, ha megkeresne. Lófarokba kötött, hosszú, vörös hajam van, és fekete ruhát viseltem.

Név, cím a szerkesztőségben. Te is láttál valakit? Ide írj. Téged láttak vajon? Itt megnézheted.