A kormány amikor teheti, elmegy a falig a pénzszórásban

A kormány minden mozgásteret kihasznál a költségvetés lazítására, ameddig nem ütközik kemény szankciókba – mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója a jövő évi költségvetésről szóló elemzés bemutatóján tartott sajtóbeszélgetésen. A kormány most, amikor a gazdaság néhány egyedi tétel miatt túlfűtött állapotban, ebben a helyzetben sem képes arra, hogy jelentősebben csökkentse a hiányt. Az ország ezért sebezhető helyzetbe kerül, hogy romlani fognak a külső gazdasági feltételek, vagy a gazdasági ciklus csökkenő szakaszba lép.

A szakértő szerint továbbra is teljes mértékben hiányzik a középtávú költségvetési tervezés, és tovább él az a hagyomány, hogy a kormány mindig az aktuális évet akarja kiimprovizálni.

A 2016-os költségvetés és az adócsomag együttse hatása egy jelentős költségvetési lazítás, ami 0,6 százalékkal emeli a GDP növekedésének ütemét jövőre, de onnantól kezdve lassulni fog a magyar növekedés az intézet előrejelzése szerint.

A jövő évi költségvetésben mintegy 220 milliárd forint tervezési hibát talált a szakértő, ennek nagyjából fele egy megalapozatlan vagyoni bevétel, a másik része pedig a KLIK és a kórházak működési támogatásának alulbecsléséből jön. A norvég alapból is betervezett a költségvetés egy 9 milliárdos tételt, ami szintén megalapozatlannak tűnik.

Az államadóssággal kapcsolatban érdekes dologra hívta fel a figyelmet Romhányi. Számításai szerint ugyanis az államadósság mértékére ható alapvető tényezők – árfolyam és költségvetési egyenleg – által mutatottnál 300 milliárd forinttal jobbat mutatnak az ÁKK számai, mint kellene nekik. A szakértő szerint ez azért lehet, mert bizonyos, még kifizetetlen EU-s források egyelőre javítják az egyenleget.

Összességében arra számít a KFIB, hogy a következő három évben nagyon mérsékelten fog csökkeni az államadósság, és nem megy 76 százalék alá a GDP arányában.