Hajnal professzor 50 éve húzta meg azt a vonalat, ami visszamenőleg kettéosztotta Európát
- A Nyugat és a Szovjetunió a negyvenes években meghúzott egy vonalat, ami két politikai-gazdasági blokkra osztotta Európát.
- Húsz évvel később viszont egy magyar származású brit demográfus húzott egy másik vonalat, ami kimutatta, hogy már jóval korábban ketté volt osztva a kontinens.
- A hatalmas felfedezés a mai napig különféle spekulációk melegágya.
- Az is lehet, hogy megmagyarázza, miért alakult ki a kapitalizmus.
A magyar származású John Hajnal (eredetileg: Hajnal-Kónyi) 1924-ben született a németorzsági Darmstadtban egy zsidó családba (tehát kb. annyira volt magyar, mint Bárány Róbert, az első osztrák Nobel-díjas). Ezért a család a nácik elől 1937-ben Londonba menekült. Hajnal 16 éves korában beiratkozott az oxfordi egyetemre, ahol 1943-ban végzett közgazdaságtanból, filozófiából és politikából, később pedig autodidaktaként akadémiai szinten megtanulta a matematikát.
A második világháború után dolgozott az ENSZ-nek demográfusként, és tanított a Princeton Egyetemen, majd visszatért Angliába, ahol az 1986-os nyugdíjazásáig dolgozott statisztikusként. A professzor 2008-ban, 84 évesen halt meg. Róla nevezték el a nagy felfedezését, amit 50 évvel ezelőtt publikált: a Hajnal-vonalat, ami Triesztet és Szentpétervárt köti össze, és demográfiai jellegzetességek alapján osztja ketté Európát.
A vörössel húzott Hajnal-vonaltól nyugatra a nupcialitás, azaz a szülőképes (15-49) házas nők aránya alacsonyabb, mint attól keletre, kivéve a sötétkékkel leválasztott területeket (Dél-Olaszország, Dél-Portugália, Dél-Spanyolország és Finnország nyugati része). John Hajnal több évszázad házassági adatait elemezve arra jutott, hogy a vonaltól nyugatra az emberek valamikor a germánok keresztény hitre való áttérése (400-as évek) és az 1500-as évek közötti időtől kezdve a XX. század elejéig sokkal később házasodtak, mint keleten, és így az első gyerekük is később született. Ez pedig a mai napig meghatározhat majdnem mindent.
A kapitalizmus születése
A koraújkor óta nyugaton a házasságok aránya és így a termékenység viszonylag alacsony volt, és a nők egy jelentős kisebbsége házasodott későn vagy maradt hajadon, ráadásul a házastársak korban közel álltak egymáshoz. A vizsgált időszak végén jelentős számú nő ment először férjhez a harmincas vagy a negyvenes éveiben, és a felnőttek 10-20 százaléka sosem házasodott. Ehhez képest keleten – így Magyarországon is – korábban házasodtak, gyakrabban volt sok év a férj és a feleség között, és sokkal ritkábban fordult elő, hogy valaki nem alapított családot.
A történészek még most sem értenek egyet abban, hogy ez a kelet-nyugat felosztás miért alakult ki. Az viszont tény, hogy ennek óriási hatása volt az európai civilizáció fejlődésére.
Leginkább a kapitalizmus és az ipari forradalom kialakulásában lehetett nagy szerepe: a házasságkötési minták eltérése oda vezetett, hogy Nyugat-Európában létrejött egy főleg huszonévesekből álló mobilis, anyagilag önálló réteg, amit nem kötöttek le családfenntartási kötelezettségek. Főleg ők tették Nyugat-Európát a világ legfejlettebb részévé, mivel a házasságkötés előtti években tanulhattak, és önállóan megalapozhatták az egzisztenciájukat – ráadásul egy csomót fogyasztottak, tovább pörgetve a gazdaságot.
Ettől fellendült az urbanizáció, hiszen kialakult egy széles független réteg, aminek a tagjai vállalhattak olyan munkákat, amiket családosok nem, lehettek például szolgálók, nevelők vagy házvezetők. Amiatt pedig, hogy általánosan elfogadottá vált agglegénynek vagy aggszűznek lenni, könnyebben beilleszkedtek a társadalomba például a homoszexuálisok, vagy akik valamiért nem találtak maguknak társat.
Keleten viszont a fiatalok már akkor családot alapítottak, amikor erre még egymagukban nem voltak felkészülve, ez pedig befagyasztotta a gazdasági viszonyokat, és anyagilag mindenkit függővé tett a családtagoktól. (Nem csoda, hogy John Lukacs történész szerint a polgár szó a Hajnal-vonaltól épp egy kicsit keletre fekvő Magyarországon mást jelent, mint nyugatra.)
Minden út nyugatra vezet
Emmanuel Todd kortárs francia demográfus családok alapján felosztott Európa-térképe is igazolja a Hajnal-vonalat, persze ő is talált kivételeket:
Sőt, Európa a Hajnal-vonal mentén egy csomó különböző, bár nyilván egymáshoz köthető adathalmaz alapján is megoszlik:
- a 2014-es demokrácia-index,
- az országonkénti átlagos intelligenciaszint,
- a korrupció mértéke,
- az individualizmus és kollektivizmus mértéke,
- a gyilkosságok száma.
Hogy miért pont Nyugat-Európa tett szert ilyen versenyelőnyre, azt csak találgatják. Egyesek úgy gondolják, hogy Nyugat-Európa előretörése annak köszönhető, hogy itt főleg germán népek éltek. Lehetséges, bár ennek némileg ellentmond, hogy a kereszténységre való áttérésük előtt ezek a klánok leginkább úgy éltek, ahogy a Hajnal-vonaltól keletre található családok.
Niall Ferguson jobboldali történész a Civilizáció című könyvében azt írta, hogy az egésznek földrajzi, politikai, gazdasági és tudományos okai vannak, illetve a kereszténység is közrejátszott. Az utóbbi szerepe talán abban lehetett döntő, hogy lerombolta a klánokat, mivel az emberek kevésbé hajlottak arra, hogy a „sajátjaik” körében házasodjanak. Így az emberek egyre inkább megbíztak a családi körön kívül állókban is, remélve, hogy azok megszolgálják a bizalmat. Ettől nyitottabbá vált a társadalom, így a politika, a kereskedelem, a gazdaság, a kultúra, és a tudomány is gyorsabban tudott fejlődni.
A német Michael Mitterauer pedig a Miért Európa? című könyvében a gazdasági változásokat figyelve arra jutott, hogy a kereszténység mellett a majorsági rendszer vezethetett ide, az utóbbi ugyanis pont a kivételeknél (Dél-Olaszországban, Dél-Spanyolországban, Dél-Portugáliában és Írországban) alakult ki sokkal később, mint Nyugat-Európa többi részén.
A Hajnal-vonalnak bealkonyul
Az a nyugat-európai trend, hogy időben egyre kitolódott a családalapítás, csak a második világháború után torpant meg, azóta tovább emelkedett. Tavaly a nők az EU-ban átlagosan 28,7 évesen vállalták az első gyereküket. (Magyarország 27,7 évvel a középmezőnyben volt, itt az elmúlt években leggyakrabban a 20-as éveik második felében járó nők és a 30-as éveik elején járó férfiak házasodtak.)
Ebben persze benne van az is, hogy az emberek egyre tovább élnek, viszont ebből egyenesen következik az is, hogy a nyugati világ nagyon gyorsan el fog öregedni, és egyre aggasztóbb, hogy az ebből fakadó gazdasági, politikai és társadalmi problémákra még mindig nincs megoldás.