Nő az erőszak és egyre nagyobb a káosz Törökországban
Azzal, hogy Törökország a magát Iszlám Államnak elnevező dzsihadista terrorszervezet állásai mellett iraki kurd célpontokat is bombázni kezdett a héten, vélhetően egészen messze került az a török-kurd békemegállapodás, melynek megkötésében az utóbbi években egyre többen bíztak.
Szombat este az ország keleti részén két török csendőr meghalt, miután pokolgép robbant mellettük. Közben a törvények szerint el sem ismert Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) képviselői arról beszéltek, hogy a tűzszünet minden értelmét elveszítette a légitámadásokkal.
A kurd célpontok elleni támadást az Egyesült Államok sem ítélte el, mint mondták, tiszteletben kell tartani Törökország jogát, hogy megvédje magát. Ehhez sok elemző szerint köze lehet annak, hogy Törökország hosszas ellenkezés után a múlt héten beleegyezett, hogy az amerikai légierő használhatja bázisaikat az IS elleni harcban. Ugyanakkor a Guardian-nek nyilatkozó kurd szakértő történész, Mesut Yegen szerint még korai lenne arról beszélni, hogy az Egyesült Államok Törökország kedvéért és harba szállásáért cserébe dobta egy régi szövetségesét, a kurdokat.
A PKK-Törökország csatában ugyanis az amerikaiak eddig is inkább a török államot támogatták. Az igazi kérdés majd az lesz, hogy ha a törökök a szíriai kurd szervezetek ellen lépnek fel, akkor mit szól majd ehhez az USA.
A török hadsereg közben a robbantás után elkezdte belföldön is letartóztatni a gyanúsnak ítélt kurd aktivistákat, a PKK huszonegy tagját vagy szimpatizánsát vették őrizetbe vasárnap délelőtt.
A biztonsági erőknek a nagyvárosokban is akad gondja, ahol szélsőbaloldali csoportok tüntetnek a katonai beavatkozás ellen. Isztambulban és Ankarában is vízágyúval oszlatott szombaton és vasárnap is a rendőrség, több tucatnyi embert pedig őrizetbe vettek.
A nagyobb ellenzéki pártok közben azt állítják, hogy szerintük a katonai konfliktus kiélezésének a célja igazából csak az, hogy előrehozott választásokat lehessen kiírni, miután pár hete Recep Tayyip Erdogan egykori pártja, az AKP elvesztette többségét a választásokon. De egy harcias, nacionalista légkör megteremtésével, ahol a terrorizmus elleni harc kerülne fő üzenetként a kampányba, egy új választásokon jobb eredményt érhetnének el az ellenzékiek szerint.
A legnagyobb török ellenzéki párt vezetője vasárnap bejelentette, hogy "Törökország érdekében" készek koalícióra lépni Recep Tayyip Erdogan elnök iszlamista gyökerű konzervatív pártjával. "Ismerjük ugyan a koalíciós kormányzás nagy árát, de az ország jövője érdekében vállalnánk ezt a felelősséget" – mondta a Hürriyet című lapnak a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője, Kemal Kilicdaroglu, aki először állt ki nyilvánosan a koalíció megkötése mellett.
A június 7-i parlamenti választáson a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elveszítette tizenhárom éve meglévő abszolút többségét, így koalíciós partnert kell találni. Az államfő július közepén bízta meg az új kormány megalakításával Ahmet Davutoglu leköszönő miniszterelnököt.
Két ellenzéki párt, a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) és a kurd Demokratikus Néppárt (DEHAP) elutasította a koalícióban való részvételt.
Törökországban a múlt hétfőn elkövetett öngyilkos merénylet óta lett nagyon feszült a helyzet. Akkor egy az IS-hez köthető fiatal török férfi követett el öngyilkos merényletet, 32 embert meggyilkolva. (Guardian, MTI, felső kép: BULENT KILIC / AFP)
