Megállítja a tél a menekültáradatot? Nem tudja azt senki

Amikor 2015 júniusának végén elkezdtek özönleni a - többségükben szír - menekültek, fel északnak a Balkánon, majd át Magyarországon a remélt nyugati jólét felé, az emberáradat Európában mindenkit meglepett és felkészületlenül ért. A hirtelen tömeges megindulás okainak találgatása (biztonsági? gazdasági? földrajzi? kulturális? éghajlati? az egészet a háttérhatalmak pénzelik sékellel?) mellett sokan kezdték el azt is megjósolni, hogy mikor ér véget ez a vándorlás. Többen azt tippelik, hogy majd a tél és a hideg változást hoz, de az a helyzet, hogy ez nem az a helyzet, amiben konkrét adatokból konkrét következtetéseket lehet levonni.

Ami biztos: a négy éve tartó szíriai polgárháború következményeként eddig nagyjából 11 millió szíriai állampolgár volt kénytelen elhagyni a lakhelyét. akik közül négymilliónál is többen már külföldre menekültek. A legtöbben a szomszédos országokba, Törökországba, Jordániába és Libanonba. Az Európába jutás földrajzilag a körülbelül 2 millió, Törökországban tengődő szír számára lenne a legegyszeűbb, és ha ők mind a nyugatra indulás mellett döntenének a magyar-szerb határon augusztus végén mért 2000 fő/nap sebességgel, akkor 1000 napig, tehát közel három éven át vonulnának át Európába.

És ezek csak a Törökországban élő szírek, nincsenek beleszámolva sem a Szíriából máshova menekülők, sem a még Szíriában élők, akik közül minden bizonnyal sokan gondolkodnak hazájuk elhagyásán. Nem is beszélve a világ összes többi szerencsétlen országáról Eritreától Afganisztánig, ahonnét szinten okkal menekülnek az emberek a nyomorúság és a bizonytalanság elől.

Ezeken a számokon túl minden, de minden csak spekuláció. Az is, hogy majd télen kevesebb menekült jön, mert a hideg majd megállítja a rosszul felszerelt, melegebb éghajlathoz szokott menekülteket.

Afganisztánban speciel nem szoktak a kelet-európainál enyhébb telekhez, és Szíria nagy részén is tudják, mi a hó és mi a fagy. Arról nem is beszélve, hogy ha az ember az életéért menekül, akkor sem a hideg, sem a rossz felszerelés nem állítja meg.

Hogy mi fog történni 2015/16 telén, azt a korábbi adatokból nehéz kikövetkeztetni. A délről és keletről érkező menekültek két kedvenc útvonalán, a Líbiából a Földközi-tengeren áthajózó, illetve a Törökországból Görögországba vezető jóval rövidebb tengeri úton télen eddig kisebb volt a forgalom, mint a nyári hónapoban, de elképzelhető, hogy ez változni fog.

Például azért, mert az embercsempészek - a legális utazási irodák szezonon kívüli ajánlataihoz hasonlóan - télen árengedményt adnak az ilyenkor kevésbé elszánt menekülőknek. Ennél is fontosabb azonban, hogy bár a Földközi-tenger vize valóban hidegebb a téli hónapokban, a hajózás nem feltétlenül veszélyesebb, sőt.

Ebben a cikkben a tengeri úton bajba jutó menekültek mentésével foglalkozó görög szervezet vezetője arról beszélt, hogy feléjük nyáron erősebb a szél és nagyobbak a hullámok, így télen biztonságosabb elindulni a török szárazföldről valamelyik görög szigetre egy túlzsúfolt, rozoga kis csónakkal. Ha januárban kell átkelnie, nem szeptemberben, talán a menekültválság szimbólumá vált kisfiú, Alan Kurdi is eljut Európába.

Tavaly télen ezt még nem tudták a menekültek, akik inkább a logikusabb választásnak tűnő nyári hónapokban vágtak neki a Földközi-tengernek, de egyáltalán nem kizárt, hogy 2015-ben sokan kiművelték magukat meteorológiailag és tengerészetileg.

Szerbiában vagy Magyarországon nem jó januárban a szabad ég alatt, esetleg egy fűtés nélküli lyukban éjszakázni, de az előző télen a közel-keleti menekülttáborokban is sokat szenvedtek a szír menekültek. Kelet-Törökországot, a hegyes Libanont, de még az elvileg melegebb Jordániát is olyan hideg tél sújtotta, hogy a hó és a fagy sok százezer menekült több hetét a megszokottnál is pokolibbá tette.

Egyáltalán nem túlzás azt feltételezni, hogy azok közül. akik 2015 januárjában még egy sátorban fagyoskodtak a Közel-Keleten, sokan megpróbálhatnak 2016 januárjára már egy sokkal jobb ellátást és vastagabb takarókat biztosító nyugati országba eljutni. Ehhez pedig lassan el kell kezdeni szedelőzködni a menekülttáborokban.

Mindennek a tetejébe 2015 végére várják az évtizedek óta legerősebb El Niño-t, aminek következtében a világ legkülönbözőbb pontjainak éghajlata válik teljesen kiszámíthatatlanná. Senki sem tudja, pontosan milyen lesz a tél a Közel-Keleten, milyen lesz a tél Európában, és mit fognak lépni azok az emberek, akiknek muszáj volt elmenekülniük otthonukból.