Kikerült a Parlament honlapjára az a 152 oldalas törvényszörny, ami Lázár János és Varga Mihály ígéretei szerint jelentősen egyszerűsíteni fogja a borzalmas magyar bürokráciát. Ez a salátatörvény összesen 111 alcímben és 206 paragrafusban részletezi a többtucatnyi módosítandó törvényt. Pedig ebben még nincs is benne a magyar cégeknek évente átlagosan 277 (!!) munkaórát okozó adóbürokrácia megváltoztatása.
De akkor mi van benne? Rengeteg kisebb nagyobb-dolog, amiről egyelőre még nem látni, hogy összeadódva tényleg elég komoly egyszerűsítés lesz-e ahhoz, hogy a jövőben ne Mali és Tanzánia között legyünk a világ 96. helyén az állami intézmények minőségének szempontjából.
A kérdés kínosságát mindenesetre úgy tűnik, a kormánynál is érzik, Lázár János például arról beszélt a csütörtöki, keresztapából idézős beszédében, hogy ha a következő néhány hónapban nem tudunk ugrásszerűen javítani a kormányzás és a bürokrácia színvonalán, akkor bukjuk a következő uniós fejlesztési ciklust – persze felvetődik a kérdés, hogy akkor mi (nem) történt az utóbbi öt évben ezen a fronton. És miért kell olyan tanulmányokat kiadni közpénzből, amelyek szerint alig kell fejleszteni a magyar közigazgatáson.
Lesz
e-kártya,
ez a személyi adatokon kívül elektronikusan tartalmazni fogja a társadalombiztosítási azonosító jelet és adóazonosító jelet is – így kiváltja a jövőben az adóigazolványt is.
Ahol eddig be kellett mutatni az
erkölcsi bizonyítványt,
ott nem kell majd, mert a munkáltató egy nyilvántartásból lekérheti majd. Ez egy csomó munkakört érint, például munkavédelmi, környezetvédelmi, légiközlekedési, végrehajtási állásokat.
2015-ben végre eljutott oda a magyar állam, hogy többféle ügyintézésnél
papír helyett elektronikus
formára álljon át. Ennek tényleg csak örülni lehet.
Aki nagyon utálja az
engedélyek
beszerzését, örülhet, mert több ügyben is elég lesz a jövőben bejelentést tenni, ahelyett, hogy megszereznénk azt az átkozott engedélyt az illetékes hivataltól. Kivéve: közegészség, közrend, közbiztonság, természet- és környezetvédelem.
Lesz továbbá
többféle ügyintézés felgyorsítása:
rövidülnek a határidők például az építési, környezetvédelmi, működési, piacfelügyeleti eljárásoknál, a rendőrségi panaszkezelésnél, hatósági eljárásoknál, munkaügyi ellenőrzéseknél, külföldi bizonyítványok elismertetésénél.
Kevés esetben
kevesebb, vagy nulla illetéket
kell majd fizetni. Például nem kell illetéket fizetni, ha egy hatóság hibája miatt indul újra egy eljárás, vagy az eljárás megszüntetéséről azért döntött a hatóság, mert másik hatósági döntése nélkül nem dönthető el az ügy. Vagy amikor újra kell anyakönyveztetni, mert először nem adták meg az apa adatait. Szóval a leginkább ritka, apró esetekben.
Vannak a törvényszörnyben
teljesen oda nem illő dolgok is,
például, mint az Index kiszúrta, valamiért pont itt tisztázzák például a polgármesterek fizetésemelésének lehetőségeit, és megváltoztatják az ipari park definícióját is.