Kedden hatalmas többséggel fogadott el az Európai Parlament egy új keretszabályozást, amit igyekeztek úgy kommunikálni, hogy azáltal

végre megszűnik az ostoba adatroaming;

de közben a gyakorlatban

felszámolták a netsemlegességet.

Az új szabályok ugyanis lehetőséget teremtenek rá, hogy a szolgáltatók többsebességes szolgáltatást nyújtsanak, vagyis fizető ügyfeleiknek vagy saját tartalmaiknak nagyobb sávszélességet biztosítsanak a hálózatukon. Nagyon sokat nem is kellett várni, a Deutsche Telekom vezére, Timotheus Höttges máris felvázolta nagy tervét, hogy

a jövőben százalékot fog kérni a startupok bevételéből a megfelelő sávszélességért cserébe.

Az új szabályozást támogatók álságos érvei szerint a kétsebességes internet nélkülözhetetlen az innovációhoz. Erre Höttges egyből alaposan rácáfolt:

nyilvánvalóan innovációs szempontból nincs túl nagy haszna annak, ha az újonnan piacra lépő szereplőket büntetni kezdik a már bevett piaci szereplők, például a szolgáltatók.

Öröm az ürömben, hogy Höttges bejelentésénél jobb érvet nem is találhatnának maguknak a netsemlegesség hívei, akik még nem adták fel a harcot: az új keretszabályozás csak akkor lép érdemben életbe, ha a nemzeti hatóságok is átültetik a gyakorlatba. Így arra most még van lehetőség, hogy a nemzeti hatóságok lobbizásávl olyan belső szabályozást harcoljanak ki, ami megőrzi a net semlegességét. (Via Euroactiv, Handelsblatt, Spiegel)