Vajon melyik 0 embert foglalkoztató külföldi cég fizetett be idén 62 milliárd forint társasági adót?
Valamiért idén sokkal több társasági adó folyt be a költségvetésbe, mint tavaly. Közel 50 százalékkal: idén január és október között 294 milliárd forint, míg tavaly ugyanekkor csak 209 milliárd forint. (A társasági adót a cégek fizetik a nyereségük után, főszabály szerint 19 százalék a kulcs.)
Hogy lehet ez, ha az adó mértéke nem változott, és a cégek sem lettek hirtelen sokkal sikeresebbek egy év alatt?
A NAV vezetői korábban azt mondták, hogy a mikrovállalkozásoktól szedtek be sokkal több pénzt. Ez elég furán hangzik, hiszen ugyan rengeteg mikrocég van az országban, de nem arról híresek, hogy olyan lelkesen befizetnék az adót. A Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) kikérte az adatokat a NAV-tól, és azok alapján arra jutottak, hogy
egy 0 embert foglalkoztató, külföldi tulajdonban lévő cég fizetett be idén júniusban 62 milliárd forintot a 2014-es tevékenysége után,
és főként ez áll a bevétel megugrása mögött.
Na de melyik cég lehet ez?
Komoly jelölt lehetne a Corning Hungary Kft, amelynek tavaly 320 milliárd forintos adózás előtti eredménye volt úgy, hogy termelést nem is folytatnak az országban. Nem az örökmozgót találták fel a cégnél, hanem arról van szó, hogy az amerikai szélvédőgyártó az összes európai leányvállalatának nyereségét Magyarországon könyveli, ugyanis itt van a könyveli központjuk. 320 milliárd forintnak a 19 százaléka éppen 60 milliárd. Viszont az elmélet ellen szól, hogy nekik – éppen a könyvelési központ miatt – vannak munkavállalóik, hatvanan.
A másik jelölt a hasonló alapon Magyarországon adózó GE Infrastructure CEE Holding Kft, amelynek 304 milliárd forint adózás előtti eredménye volt tavaly, és ennek a cégnek papíron 0 magyar munkavállalója van. UPDATE: a hvg.hu-nak megerősítette a GE, hogy róluk van szó. A GE Hungary átadott a GE Infrastructure-nek 330 milliárd forintnyi eszközt, ezt adózták le.
Azért mikrovállalkozásnak túlzás lenne nevezni bármelyiküket.
De persze az is lehet, hogy egy még rejtélyesebb offshore cég állhat a magyar költségvetésnek nyújtott ajándékbevétel mögött. Mindenesetre a KFIB szerint ez egy egyszeri ajándék volt, azzal nem lehet számolni, hogy mostantól mindig így lesz. Hacsak nem válunk igazi adóparadicsommá:
Az ábrán azt látjuk, hogy a GDP (illetve a második ábrán az adóbevételek) mekkora része folyik be az államkasszába vállalati nyereségadó formájában. Magyarországon elég kevés, és 2010 óta különösen:
Mindenesetre új távlatok nyílhatnak Magyarország előtt, ha az alacsony adókulccsal becsábított cégek kezdenek tömegesen ide települni névleg.