Két évre elveszik a családegyesítés jogát a német menekültek egy részétől

Két évre felfüggesztik az oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát – állapodtak meg az utolsó vitatott kérdésben a német kormányt alkotó pártok a még tavaly novemberben felvázolt menekültügyi reform utolsó vitás kérdésében. Igaz, csak azoknál a családoknál, amelyek "nincsenek személyesen közvetlen üldöztetésnek kitéve".

(Oltalmazott jogállást azok a menedékkérők kapnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert fennáll a veszélye, hogy származási országukban súlyos sérelem éri őket.)

A szigorú családegyesítési szabályokat főleg a bajor CSU és Merkel pártja, a CDU jobbszárnya követelte, míg a szociáldemokrata SPD ellenezte. A jelek szerint utóbbiak engedtek. A jobboldaliak azért követelték a családegyesítés korlátozását, mert attól tartottak, hogy a tavaly beérkező egymillió bevándorló után rögtön hasonló számban érkeznének a feleségek és gyerekek.

Abban is megállapodtak, hogy Algéria, Tunézia és Marokkó biztonságos ország, ezért aki onnan jött vízum nélkül, az már mehet is vissza.

További új elem, hogy a szakképzési programot sikerrel teljesítő fiatal menedékkérők két évig Németországban maradhatnak és dolgozhatnak, a menedékjogi eljárás kimenetelétől függetlenül. Ezt a könnyítést a gazdasági érdekképviseletek sürgették, hogy csökkenjen a menedékkérők bizonytalan státusából fakadó kockázat, és főként az SPD karolta fel az ügyet. Az integrációs tanfolyamoknál pedig nem kérnek külön pénzt a bevándorlóktól, hanem 10 euróval csökkentik a havi juttatásukat.

 A tavaly novemberi megállapodás központi eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről. Az új típusú eljárást az úgynevezett repülőtéri eljárás mintájára folytatják le, ami azt jelenti, hogy a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre.

A gyorsított eljárás alá vont kérelmezőket elkülönítve helyezik el. A tervek szerint öt ilyen különleges intézményt hoznak létre. A menekültválságban leginkább érintett Bajorország tartományban két olyan állomást - a manchingit és a bambergit - jelölnek ki erre a célra, amelyeken már most is a menekültstátus megszerzésére igen csekély eséllyel rendelkező nyugat-balkáni menedékkérőket helyezik el. Az intézmények ugyan nem zártak, de megszigorítják lakóik helybenlakási kötelezettségét: a tervezett új szabály szerint nem hagyhatják el az adott járást, ellenkező esetben elesnek a menekültügyi ellátórendszerben járó juttatásoktól.

(FAZ, MTI)