Egy átlagos bécsi lakás fele annyi energiát fogyaszt, mint egy pesti

Kaptunk egy céges közleményt, ami friss, még meleg, és ami meglepőbb: érdekes is! Egy felmérés alapján a családi házak, lakások hőszigetelésében, energiatakarékosságában is megtalálható egy igazi hungarikum, a pazarlás és csóróság kettőssége. Bár a magyarok életszínvonala nem igazán üti meg mondjuk az osztrák mértéket, egy átlagos budapesti otthon mégis sokkal több energiát pocsékol el, mint egy bécsi. Íme, a Knauf Insulation és a Szeretlek, Magyarország közel 1000 magyar ingatlantulajdonos megkérdezésével januárban készült statisztikái:

Az év - elvileg - leghidegebb hónapjában, januárban a magyar családok 54%-a átlagosan 25-30 ezer forintot, 11%-a pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12%-uk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79%-a nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik és mindössze 21%-ának otthona szigetelt teljes körűen, azaz a falakon és a tetőtérben is. A nem szigetelt otthonban élő családok 70%-a tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a „nagy projektbe”.

A felmérésben megkérdezettek 47,9%-a téglaépítésű családi házban, 24%-uk téglaépítésű társasházban, 13%-a panellakásban, 2%-a pedig könnyűszerkezetes családi házban lakik. A helyzet a családi házaknál a legrosszabb: miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560.000 tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. A Knauf Insulation Kft. ügyvezetője szerint ennek oka, hogy a családi házak korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhető pályázati forrás és lehetőség, holott önmagában csak a családi házak hőszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 8-10%-át, azaz 1,1-1,3 milliárd m3 gázt tudnánk megtakarítani, és persze ennek megfelelően kevesebb üvegház-gázt eregetnénk a levegőbe.

A felméréséből az is kiderül, hogy fázós nép vagyunk. A magyar családok 56,4%-ának otthona ugyanis átlagosan 21-24 fokra van felfűtve, 10%-uk pedig 25 fok fölé tekeri a termosztátot. Csupán a felmérésben résztvevők 33%-ánál van a szakértők szerint is ideálisnak tekintett 20 fok, amely egészségünk mellett pénztárcánkra is kedvező hatást gyakorol, hiszen a hőmérséklet egy Celsius fokkal való csökkentése 5-6%-kal csökkenti a fűtés költségét.

A legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják. Míg egy új építésű lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan 100 kWh/m2/év, egy panellakásé 200 kWh/m2/év, addig egy családi házé 320 kWh/m2/év. Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81%-át a családi házak teszik ki. A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. Egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének.

A megkérdezett családok 69%-a szerint otthonuk a legtöbb meleget a nem szigetelt vagy rosszul tömítő nyílászárókon keresztül veszíti el, 40%-uk tapasztalata szerint azonban a legtöbb hő a nem szigetelt falakon, 23%-uk szerint az ugyancsak szigeteletlen mennyezeten és födémen, 18%-uk esetében pedig a padlón át távozik a szabadba. Annak érdekében, hogy havi kiadásaikat csökkentsék, a felmérésben megkérdezettek egyszerű praktikákkal – ablakpárnával, vagy a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével – védekeznek a hideg ellen. Évről évre egyre többen gondolják úgy, hogy nyílászáró cserével, illetve leszigeteléssel fogják korszerűsíteni ingatlanjukat, csak hát hiányzik a pénz: a megkérdezettek több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen belefog otthona, ingatlana leszigetelésébe, ám a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni.