Számos országban ma is mindennapos a gyerekházasság, a női nemi szerv csonkítás, vagy a lánymagzatok abortálása. Alig 52 országban bűncselekmény a házasságon belüli nemi erőszak, és úgy 120 államban büntetik a családon belüli erőszakot.

Más államokban éppen a nők védelmére hivatkozva hoznak a nemek közötti egyenlőségnek ellentmondó törvényeket.

A női élet, a női egészség értékesebb?

A nők családon belüli pótolhatatlanságra, vagy a női termékenység védelmére hivatkozva így szigorúan nézve bizony sokszor sérül a nemek közötti egyenlőség elve.

Csak néhány példa Magyarországról:

• korkedvedvezményes nyugdíj
• foglalkoztatását segítő munkaerőpiaci programok, mint a Nők 40 plusz
• egyes munkakörökben nem dolgozhatnak nők
• hadkötelezettség
• HPV oltás, ami Magyarországon csak a - hetedik osztályos - lányok számára ingyenes

És persze az Alaptörvény is leszögezi, hogy „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.”

Gyerek, nő, idős, fogyatékkal élő így szépen sorban.

Először a nőket és a gyermekeket!

A női lét a hagyományokból következően ma is sok tekintetben egy kiskorúsított és felmagasztalt valami, aminek hazánk egyik legfőbb közjogi méltósága szerint is az a legfőbb célja, hogy jó anyák lehessünk, akik egészséges gyereket unokát szülnek.

Így lehet az, hogy alkotmánybírósági határozatban fejtegetik, hogy a nőként azért vagyunk jogosultak a korábbi nyugdíjazásra, mert egész életükben gondoskodunk a gyerekeinkről, a gyerekeink gyerekeiről és családunk minden tagjáról, mert erre születtünk. Tudjátok, a princípium. A nő dolga a család.

Ez a romantikus paternalizmus, mely védelemért kiált, igazolja aztán számos olyan fal, kerítés és üvegplafon létét, ami talán fel sem tűnik számunkra.

...mert csak a nők tudnak szülni

Gyakran hallani ezt az érvet a nők megkülönböztetésének védelmében. Minket nem győz meg semmiről. A nők élete nem a szülőképes korral kezdődik és végződik, a magzat kihordása és szoptatása nem élethossziglan tartó elfoglaltság.

Sokan mégis a mai napig jó érvnek tartják a nők bármilyen megkülönböztetésére azt az érvet, hogy ők életük egy szakaszában képesek lehetnek kihordani egy-egy magzatot.

A női munkával kapcsolatban rengeteg a tévhit. Az, hogy valaki - elméletben, és élete egy adott szakaszában - képes lehet kihordani egy magzatot, nem indokolhatja, hogy

• alacsonyabb legyen a fizetése egész élete során, akár szült, akár nem, csak mert az illető ember nő,
• a gazdasági, a tudományos, kulturális élet és a közélet vezető pozícióiból ilyen mértékben hiányozzanak a nők,
• egy 1972-es majd egy1998-as jogszabálymegtiltotta, hogy nők húsz kilónál nagyobb súlyt emeljenek és mozgassanak a munkájuk során, és részben erre hivatkozva a mai napig kizárják őket számtalan munkakör ellátásából, holott a szabályozás azóta lazult és hol a férfiakra vonatkozó érték 70%-át, hol eseti munkaalkalmassági vizsgálatot ír elő. A női ápolók, gondozók, gyógytornászok és más, hagyományosan női munkák során azonban mindig is bőven 20 kilónál több súlyt kellett emelgetni, mióta a világ világ. Akárhogy is nézzük az tény, hogy női vonulós tűzoltó tudtunkkal a hivatkozott jogszabály okán mai napig nincs országunkban, de a mozdonyvezetők közé is nagy ellenállás árán "törtek" be pár éve a nők, és januárban lett jogerős döntés arról, hogy bizony kukásautót is vezethet nő.
• néhány hónappal ezelőttig élt a korlátozás, ami minden 3 évesnél fiatalabb gyereket nevelő nőnek megtiltotta az éjszakai műszakban végzett munkát. Függetlenül attól, hogy ő ezzel egyetértett, vagy sem. Senkit nem érdekelt, hogy esetleg könnyebb megszervezni a gyerekfelügyeletet éjszakára, és hogy nem jókedvéből vállal éjszakai műszakot egy kisgyerekes szülő, különösen egy anya, hanem leginkább muszájból.

A magyar nők életük során átlagosan 1,4 gyereket hoznak a világra, mégis minden egyes magyar nő életére napi szinten és élethossziglan kihat, hogy nőnek született. Az egyenleg messze nem pozitív.