Szerdán első fokon ítélet született abban a perben, amit Tóth Bertalan szocialista képviselő indított a Főgáz ellen. A Fővárosi Törvényszék döntése szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy a mennyiért nyomtatja, borítékolja és szállítja ki az állami tulajdonban lévő posta a szintén állami Főgáz számláit.
A bíróság az infótörvényből és az alkotmányból vezette le, hogy ezek az adatok nem lehetnek titkosak.
Az ítélet önmagán túlmutatóan is nagyon fontos. Egy hónappal ezelőtt Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke törvényt írt arról, hogy a Magyar Postára ne vonatkozzon a közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító törvény. A törvényt azóta a parlament elfogadta. A törvény a folyamatban lévő adatkérési eljárásokra visszamenőlegesen is érvényes, így ha Áder János köztársasági elnök aláírta volna, akkor csütörtökön a bíróság valószínűleg már nem hozhatta volna meg ezt az ítéletet. Áder azonban nem írta alá a törvényt, hanem alkotmánybírósági normakontrollra küldte.
A kormánypártok közben a Magyar Nemzeti Bank alapítványait és gazdasági társaságait is kivették egy törvénnyel az infótörvény hatálya alól. Az MNB alapítványai ellen is vannak hasonló perei Tóthnak, mint ez a postát is érintő volt. Áder az MNB alapítványaira vonatkozó törvényt sem írta alá, az is az Alkotmánybíróság előtt van most.
Tóth már a törvények beterjesztésekor azt mondta, hogy szerinte az általa indított perek vezették Németh Szilárdot és Bánki Eriket arra, hogy ezeket a titkosítási törvényeket benyújtsák. Szerinte az általa indított perek miatt volt fontos, hogy mindkét törvényt visszamenőleges hatállyal ruházzák fel, holott ez a gesztus eleve ellentmond a jogbiztonság általános elvének.
A Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletéből közvetetten következik, hogy a posta kivétele az infótörvény hatálya alól ellentmond az eddigi magyar törvényeknek és az alkotmánynak is.
Tóth Bertalan arra volt kíváncsi, hogy a Főgáz milyen szerződéseket kötött a Díjbeszedő vállalatcsoporttal és a Magyar Posta vállalatcsoporttal a számlázásokkal kapcsolatban. Konkrétan arra volt kíváncsi, hogy mennyiért olvassák le a Főgáznak a gázórákat, mennyiért állítják elő a gázszámlákat, mennyiért postázzák ki ezeket, és az elektronikus számlák mennyibe kerülnek. Mivel a Főgáztól az adatokat nem kapta meg, ezért perre ment.
A kérdések azért érdekesek, mert az állam által megvásárolt Főgáz Zrt. folyamatosan terjeszkedik, a kormány igyekszik elérni, hogy idén év végére az összes magyarországi háztartásnak csak ez a cég adhasson el gázt. A számlázást intéző posta, és részben a díjbeszedő is ugyanannak a miniszterelnökségi államtitkárságnak a felügyelete alatt van, mint a Főgáz, tehát az összes érintett cég részben vagy egészben Németh Lászlóné irányítása alá tartozik. A Díjbeszedő csoportban pedig a fő tulajdonos az FHB csoport egyik cége, és e bank egyéb területeken is szorosan együttműködik Némethné államtitkárságával. Vagyis az a nagy kérdés, hogy ez a frissen létrehozott, erősen koncentrált rendszer olcsóbban működik-e.
A perbe beavatkozóként megjelent a Magyar Posta, a Díjnet Zrt., a Díjbeszedő Holding és az EPBD (a posta számlanyomtatással foglalkozó cége), és e társaságok mind azt magyarázták a bíróságnak, hogy nem közérdekű adat, hogy ők mennyiért dolgoznak a tisztán állami tulajdonban lévő Főgáznak. Részben arra hivatkoztak, hogy nem közfeladatot látnak el, részben pedig arra, hogy a piaci pozícióikat rontaná, ha kiderülne, hogy mennyiért dolgoznak az államnak. A perben e közbeavatkozó cégek jogászai voltak az aktívabbak, az eredeti alperes Főgáz lényegében rájuk hagyta az érvelés nagyobbik részét. A posta érvei lényegében ugyanazok voltak, mint amelyek Németh Szilárd titkosítási törvényében is benne voltak. Ezeket az érveket a bíróság nem tartotta megalapozottnak.
Ha a Főgáz fellebbez, akkor egyelőre tovább titkolózhat. Ekkor az lesz a nagy kérdés, hogy az Alkotmánybíróság mit kezd a posta szerződéseit titkosító törvénnyel. Ha csak a törvény visszamenőleges hatályát tartanák alkotmányellenesnek, akkor ebben az aktuális ügyben (és a további folyamatban lévő, vagy e napokban benyújtott adatigénylési ügyekben) még lenne remény arra, hogy kiderüljön, az állami pénzt kezelő cégek hogyan gazdálkodnak. Ha a teljes törvényt alkotmányellenesnek találnák, akkor később is maradna lehetősége az adófizetőknek megtudniuk, hogyan használják a pénzüket.
Ágazatonként számolja fel a közérdekű adatok intézményét a Fidesz. A postával kezdik.
Az államfő előzetes normakontrollt kért.
Egyenként szedik ki a nagy állami cégeket az infotörvény hatálya alól. Teljesen szembe mennek egy jogerős bírósági ítélettel is, csak ne derülhessen ki, hogy Matolcsyék mire költenek százmilliárdokat.
Ez sokunk számára nem újdonság, de mégiscsak Orbán Viktor egykori mentora, mostani alkotmánybírája írta ezt.