Meglepve értesültünk arról egy múlt heti, szűkszavú MNB-közleményből, hogy a Magyar Nemzeti Banknak van
ugyanis ezekről tárgyalt az MNB felügyelőbizottsága, amit a volt fideszes képviselő, Papcsák Ferenc elnököl, és egyetlen ellenzéki tagja van, aki jobbikos.
Ezekről korábban nem tudhatott a nyilvánosság, pedig ahol megkérdőjelezhető módon költenek el és akarnak a közvagyon köréből kivonni 260 milliárd forintot, ahol olyan drágán vesznek luxusprémium irodaházat, hogy az offshore fejlesztő cég három milliárd forint osztalékot vesz ki, vagy ahol ami a csövön kifér elven adják a pénzt vaktában a legfurább civil szervezeteknek, ott valóban felmerülhet ilyesmi.
Megkérdeztem hát a jegybankot, mit lehet tudni erről a stratégiáról, és ha lehet, megküldenék-e nekem.
A válasz:
tíz évig nem kaphatok választ,
az MNB jogászainak hivatkozásaiból az derül ki, hogy azért, mert minősített, döntést előszítő adatokról van szó a korrupcióellenes stratégiában. Persze a törvény szerint a szervezet vezetője engedélyezhetné a kiadását, de ebben az esetben ez nem történt meg.
Idézet a válaszból: "a jelentés olyan
tartalmaz, amelyek nyilvánosságra hozatala az MNB mint közfeladatot ellátó szerv
veszélyeztetné."
Igen, a korrupcióellenes stratégiáról van szó, azt nem ismerheti meg a nyilvánosság, mert az illetéktelen külső befolyás lenne.
Az MNB adatait titkosító törvényjavaslat nemcsak százmilliárdokról szól, de forradalmasítja azt is, ahogy a korrupcióról beszélünk. Ez ugyanis természeti szükségszerűség a Fidesz szerint.
Ehhez a sikerhez csak annyi kellett, hogy a piaci ár másfélszereséért adják el az irodaházat a Magyar Nemzeti Banknak. A kormánypárti tagok miatt nem akarják nyilvánosságra hozni az MNB felügyelőbizottságának jelentését.
Egy úr jótékony, de akkor aztán különösen, ha nem saját pénzét költi, hanem az adófizetőkét. A Magyar Nemzeti Bank nem bírja abbahagyni a jótékony pénzszórást, igaz, a pénznek csak egy töredéke megy valójában jótékony célra.