Pénteken tárgyalták ötpárti egyeztetésen a terrorveszélyhelyzet fogalmát bevezető alkotmánymódosítás második változatát. Ez volt az a megbeszélés, amiről Kósa Lajos úgy jött ki, hogy „konszenzus alakult ki a kormányoldal, valamint a Jobbik és az LMP között abban, hogy alkotmánymódosításra van szükség a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatban, a kérdés rendezésében pedig már csak jogdogmatikai nézeteltérések maradtak.”

Pedig erről szó sem volt, mind az LMP, mind a Jobbik továbbra is elfogadhatatlannak tartotta a kormány javaslatát, és csak abban értettek egyet, hogy az alkotmányt valamilyen formában módosítani kell.

A javaslat első változatát januárban pörgette még nagyon a Fidesz, de az elképzelésük olyan veszélyes volt, hogy a teljes ellenzék azt ígérte, nem szavazzák meg. Miközben ugyanis a kormányoldal azt kommunikálta, hogy a javaslat alapvetően arról szól, hogy terrortámadás esetén a hadsereget is be lehessen vetni, a módosítás konkrét szövege alapján egészen másról lett volna szó. A kormány saját hatáskörben bevezethetett volna egy sor súlyos jogkorlátozást a kijárási tilalomtól az internet ellenőrzéséig, pontosan meghatározott feltételek nélkül.

Néhány kör egyeztetés után a kormány arra jutott, változatlan formájában benyújtják, nincs értelme tovább vitatkozni. Akkor sokan találgatták, ki lesz az a két ellenzéki képviselő, aki mégiscsak a javaslat mellé áll, és így meglesz a szükséges kétharmad. Majd nem nyújtották be.

Eltelt néhány hét, amikor a Fidesz mással volt elfoglalva, a brüsszeli támadás után viszont a terrortéma visszakerült a politikai napirendre. A terrorellenes intézkedéscsomag mellett ismét előkerült a terrorveszélyhelyzet bevetésének témája. Egy nappal azelőtt, hogy újabb ötpárti egyeztetés kezdődött volna, a Magyar Időknek kiszivárogtattak néhány részletet, ami alapján a hírekben úgy tűnhetett, fontos változások vannak, és a kormány több pontban engedett.

A változások a következők:

• hatvan helyett csak harminc napra lehetne elrendelni a terrorveszélyhelyzetet, a parlament folyamatos tájékoztatása mellett;
  
• kivették a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló korlátozást;
  
• a már az országban tartozó külföldieknek nem kell jelentkezniük a hatóságoknál;
• kivették, hogy tilos lesz külföldi személyekkel vagy szervezetekkel érintkezni, kapcsolatot tartani;
  
• nem vezetnek be export-import-tilalmat;
  
• nem korlátozzák az ország védelme szempontjából fontos termékek és az energiahordozók készletezését.

Másnap jött a már említett egyeztetés.
További részletek a tervezetből
A nyilvánosság viszont érdemben továbbra is csak kiszivárgott újsághírek, és politikusi nyilatkozatok alapján értesülhetett egy nagyon fontos törvénytervezetről. Januárban legalább Novák Előd jobbikos képviselő kiposztolta a Facebookra a tervezet, és ezután kezdődhetett meg az érdemi vita. Most ez sem történt meg.

A Ki a tégla? Facebook-csoport (ők keresték fel télen egyesével az ellenzéki képviselőkat azzal a kérdéssel, hogy megszavazzák-e az alkotmánymódosítást) megszerezte a módosítás szövegét, itt lehet megnézni. Ez alapján egyébként az ellenzék értékelése igaz volt, amikor azt mondták, a kormány javaslata lényegében nem változott. A kihúzott pontok döntő többsége nem tartozik a lényeges intézkedések közé, az olyanok ugyanankkor benne maradtak a tervezetben, mint például az, hogy a kormány elrendelheti "a rádió, televízió és egyéb tömegkommunikációs intézmény helyiségeinek, stúdióinak, műsorszóró adóinak, berendezéseinek és létesítményeinek igénybevételét, használatra való átengedését vagy ezek használatának mellőzését".

A terrorveszély-helyzet ugyan hatvanról harminc napra csökkent, de ez továbbra is nagyon sok idő, és továbbra sincs meghatározva egyes intézkedések tér- és időbeli hatálya (tehát például az, hogy a médiát nem általánosságban, hanem csak egy támadás helyszínén lehessen korlátozni). És ami a legfontosabb, továbbra sem határozták meg pontosan, milyen feltételek teljesülése esetén lehetne ezt bevezetni.

Ebből a javaslatból egyébként jó eséllyel nem lesz semmi, mert az LMP és a Jobbik is elfogadhatatlannak tartja. A pártok hétfőn újra egyeztetnek, addigra mindenki kidolgozza a saját javaslatát. Az viszont, ahogy a tervezetet nyilvánosságra hozó Facebook-csoport is írja, nagyon fontos lenne, hogy egy ilyen fontos, és minden állampolgár életét alapvetően érintő törvénytervezet vitája a legszélesebb nyilvánosság előtt történjen.