Nagy Márton, az jegybank alelnöke nemrég még azzal indokolta, hogy hamarosan véget érhet az MNB önfinanszírozási programja, hogy szerinte az elérte a célját, hiszen csökkentette az ország sebezhetőségét és mérsékelte a hosszú távú lejártatú állampapírok hozamát. A program keretében az MNB gyakorlatilag arra kényszerítette a bankokat, hogy állampapírokat vásároljanak.
Csakhogy a Világgazdaság szerint más is állhat a program visszavonása mögött, mivel az Európai Központi Bank az éves jelentésében az EU alapszerződésével ellentétesnek ítélte azt. Ezen kívül az EKB szinte az összes Matolcsyhoz köthető, unortodox lépésbe belekötött, és még a tiltott monetáris finanszírozás kérdését is felvetették.
Korábban a Standard & Poor’s (S&P) is úgy értékelte, hogy az MNB működése kockázatot jelent, mivel akár az inflációs célt is megboríthatja, hogy a jegybank a kamatcsereügyletekkel kamatkockázatot vállal át a bankoktól. A hitelminősítő szerint a jegybank azért nem emel kamatot, hogy elkerülje a veszteséget. Többek között ezzel indokolták a felminősítés elmaradását is.
Matolcsy György hétfőn a parlamentben azzal indokolta, hogy év elején megduplázták az MNB vezetőinek fizetését, hogy 2010 óta „gazdaságtörténeti jelentőségű tetteket” hajtottak végre.
2,3 millióról 5 millióra emelkedik Matolcsy György fizetése. Papcsák Ferenc háromszor annyi pénzt kap, mint eddig. Ugyanabban a törvénymódosításban bújik meg ez a részlet, ami azt is kimondja, hogy a 250 milliárdos MNB-alapítványok pénze már nem a miénk.
A jegybankelnök szerint a magyar állam úgy hasított az elmúlt 6 évben, hogy minden állami vezető megérdemli a fizetésemelést. Még ő is.