Az áprilisi Budapest Science Meetup-on Schlett Katalin (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék/Nemzeti Agykutatási Program) az idegsejtekben és szinaptikus kapcsolataikban tanulás során bekövetkező változásokról és azok hatékony kísérleti megfigyeléséről beszélt.
Az előadó összefoglalója:
Agyunkban életünk végéig folyamatosan zajlanak a tanuláshoz szükséges változások: kialakulhatnak vagy eltűnhetnek, megerősödhetnek, de gyöngülhetnek is a szinaptikus kapcsolatok. Ezeket a jelenségeket manapság már élő és szabadon mozgó állatokban is meg tudjuk jeleníteni, de a szabályozásban szerepet játszó molekuláris útvonalak töredékét sikerült csak eddig tisztáznunk.
Az előadásban bemutatom, hogy a tanulást kísérő sejtbiológiai változások nagy része a mesterséges körülmények mellett, petri csészében nevelt idegsejtekben is kiváltható. Így lehetőségünk van arra, hogy az egyes idegsejtek, illetve a petri csészében kialakuló idegsejt-hálózatok működését irányító hatásokat kísérletes módszerekkel azonosítsuk és a szabályozásban betöltött szerepüket megértsük.
A címlapi kép forrása: Dr. Sam Nayler és Prof. Ernst Wolvetang, őssejt kísérleti csoport, Ausztrál biomérnöki és nanotechnológiai intézet.
Belső vizsgálatok zajlanak, és számos ügyben vizsgálják, hogy a feljelentés szükséges-e – mondta a 444-nek Vitézy Dávid, akit arról is megkérdeztünk, keresték-e Lázár Jánost.
Baka András nem az kimondott abszolút filmszínház-karakter, története mégis szimbolikussá teszi a megválasztását. A Fidesz illegitimnek tartja, ő közben azt mondja, az ország nem épülhet bosszúra.
A miniszterelnök szerint a fideszes influenszerek azon dolgoztak, hogy összeomoljon az ország energiaellátása. Rétvári Bence azt mondta, a legnagyobb rémhírterjesztő az ország vezetője volt. Parlamenti összecsapás energiaválság után.
Szijjártó Péter egészen abszurd dolgokat állított a sajtószabadságról. Nem hagytuk annyiban, és három év után ennek meg is lett az eredménye.
Teljes szakítás az Orbán Balázs-féle átpolitizált vezetéssel, készül az új külpolitikai stratégia. Miről kell szólnia a magyar külpolitikának? Miért baj, ha Brüsszelről csak annyit tudunk, hogy „rossz”? Hogy néznek ki a pragmatikus orosz kapcsolatok? Interjú a Magyar Külügyi Intézet új vezetésével.