Kevés a néző, rossz az utánpótlás a focifőnök Csányi szerint

Tisztes helytállás. Ezt az elvárást fogalmazta meg évértékelőjében az Európa-bajnokságra készülő magyar válogatottal szemben Csányi Sándor. Az MLSZ-elnök szerint ez nem azt jelenti, hogy lemondott volna a továbbjutásról, de nem szeretné, hogy a csapat kudarcként élje meg az esetleges kiesést, hiszen már az is nagy eredmény, hogy 44 év után ismét kijutottunk az Eb-re. Azért azt is mondta, hogy ha a válogatott úgy játszik majd, mint a horvátok elleni barátságos mérkőzés második félidejében, akkor meglepetést okozhat az Eb-n.

Az elnök a Magyar Labdarúgó Szövetség pénteki közgyűlésén mondta el évértéklőjét, aztán tartott sajtótájékoztatót is.

Csányi szerint a magyar labdarúgás egyik legnagyobb problémája, hogy nincsenek szurkolók a lelátókon.

Ennek részben az az oka, hogy stadionok épülnek, ezért nem otthon játszik a csapatok egy része (a Haladás most Szombathely helyett Sopronban, a Videoton Székesfehérvár helyett Felcsúton az MTK meg három másik helyszínen lépett pályára a bajnokság második felében). Ráadásul szerinte az élvonalbeli bajnokság színvonala is javult, így ez sem lehet akadálya a nézőszám-emelkedésnek.

Vagyis a megoldás a jobb marketingmunkára, a klubokkal közösen kidolgoznak majd egy akciótervet.

Csányi arról számolt be, hogy 2015-ben rekordösszegű TAO-pénz, 43 milliárd forint érkezett a labdarúgásba.

Az MLSZ által felhasznált összegből 4 milliárdot az utánpótlásra, 3 milliárdot az amatőr díjak csökkentésére és szintén 3 milliárdot infrastruktúrafejlesztésre fordítottak.

Kiemelte, hogy 200 program esetében találtak hibát az ellenőrzés során, 740 millió forintot visszafizettettek. Az MLSZ egyébként a 2015-ös évet 316 millió forintos nyereséggel zárta.

Három területen sikerről számolt be Csányi: a női futballban, a futsalban és sportdiplomáciában egyértelmű fejlődés tapasztalható meglátása szerint. Szintén pozitívumként említette, hogy 2011 óta 586 pálya épült, illetve hogy húsz stadion szerepel a Nemzeti Stadionfejlesztési Programban.

Az utánpótlással kapcsolatban viszont elégedetlenségének adott hangot.

Az U20-as vb-n szerinte helyt állt a nyolcaddöntőben búcsúzott magyar csapat, de más eseményre nem sikerült kijutnia a különböző válogatottaknak.

Továbbra is abban látja a sikertelenség okát, hogy kevés fiatal jut szóhoz az élvonalban. Kiemelte, hogy

eddig azt gondolta, az akadémiák nem végeznek megfelelő munkát,

de a Double Pass elemzése szerint a 8-14 éves korosztálynál van a legnagyobb probléma, azaz az akadémiák már nem megfelelő alapanyagból dolgoznak. Viszont azt is kijelentette, a jövőben azok az akadémiáknak kapnak kiemelt támogatást, amelyek NB I-ben, vagy legalább NB II-ben futballozó játékosokat tudnak felmutatni.

Az élvonalra áttérve jelezte, 60-ról 75 százalékra nőtt a magyar játékosok aránya, míg 5-ről 10 százalékra emelkedett az U21-es játékosok szereplése. Az NB II-ről azt mondta, kissé szétesett, egyik része közel van az élvonalhoz, a másik pedig messze elmarad tőle, így kíváncsian várja mit hoz majd, hogy 16-ról 20 csapatosra emelték a létszámot.

A sajtótájékoztatón a Puskás Ferenc Stadionról is beszélt az MLSZ-elnök. Elmondta, újra kellett tervezni, de megérte várni, mert jobb lett a végleges terv, mivel a lelátók meredekebbek lesznek, ezáltal igazi katlan hangulatú aréna épül majd. Jelezte, a stadion 2019 márciusára készülhet el, így szerinte 2021 előtt nem valószínű, hogy európai kupadöntőnek adhatna otthont. (MTI)