Társadalmi sokszínűség mint a gazdasági növekedés motorja
Az áprilisi Budapest Science Meetup-on Menyhért Bálint (CEU, Közgazdaságtudományi Tanszék) a dualista Magyarország településeinek etnikai és vallási sokszínűsége és a gazdasági növekedés között megfigyelhető pozitív összefüggésről és annak okairól beszélt.
Az előadó összefoglalója:
A közgazdaságtudomány az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordít az intézményi és társadalmi tényezők gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásának vizsgálatára. Előadásomban a dualista Magyarország példáján mutatom be, milyen empirikus kapcsolat létezett a települések etnikai és vallási sokszínűsége, illetve 1880 és 1910 közötti fejlődése között. Azt találom, hogy a színesebb települések lényegesen gyorsabban nőttek, melynek oka vizsgálataim alapján az egyes népcsoportok közötti munkamegosztásban és iparági specializációban gyökerezik: a színesebb településeken így szélesebb iparági struktúra alakulhatott ki, amely - főként a csúcstechnológiás, magas hozzáadott értékkel bíró ágazatok megjelenésén keresztül - a növekedés fő húzóerejét jelentette. Eredményeim nemcsak arra adnak választ, mikor várhatunk (pozitív) gazdasági hatásokat a népcsoportok keveredéséből, hanem a dualista Magyarországra vonatkozó történelmi ismereteinket is árnyalja.
Vitézy Dávid: Tucatjával vannak ügyek, ahol feljelentést tehetünk
Belső vizsgálatok zajlanak, és számos ügyben vizsgálják, hogy a feljelentés szükséges-e – mondta a 444-nek Vitézy Dávid, akit arról is megkérdeztünk, keresték-e Lázár Jánost.
A Fidesz leváltotta, köztársasági elnökként tér vissza
Baka András nem az kimondott abszolút filmszínház-karakter, története mégis szimbolikussá teszi a megválasztását. A Fidesz illegitimnek tartja, ő közben azt mondja, az ország nem épülhet bosszúra.
Magyar Péter: Van, ami vérlázítóbb Orbán hallgatásánál
A miniszterelnök szerint a fideszes influenszerek azon dolgoztak, hogy összeomoljon az ország energiaellátása. Rétvári Bence azt mondta, a legnagyobb rémhírterjesztő az ország vezetője volt. Parlamenti összecsapás energiaválság után.
Feljelentést kellett tennünk, hogy kiderüljön, hogyan kezelte valójában a sajtót a Szijjártó-féle külügy
Szijjártó Péter egészen abszurd dolgokat állított a sajtószabadságról. Nem hagytuk annyiban, és három év után ennek meg is lett az eredménye.
Feledy Botond és Rácz András: Most van egy történelmi pillanat, amikor tudjuk hasznosítani itt a tudásunkat
Teljes szakítás az Orbán Balázs-féle átpolitizált vezetéssel, készül az új külpolitikai stratégia. Miről kell szólnia a magyar külpolitikának? Miért baj, ha Brüsszelről csak annyit tudunk, hogy „rossz”? Hogy néznek ki a pragmatikus orosz kapcsolatok? Interjú a Magyar Külügyi Intézet új vezetésével.