2050-re előállhat az a helyzet, hogy 3 másodpercenként megölnek egy embert a mostaniaknál sokkal ellenállóbb baktériumok.

Ezt állítja a Review on Antimicrobial Resistance (RAR, magyarul: az antimikrobiális rezisztencia felülvizsgálata) a globális jelentésében, ami szerint az antibiotikumok helyes használatának oktatására van szükség, és több milliárd dolláros gyógyszeripari befektetést javasol, hogy a gyógyszereket „ne vessük vissza a sötét középkorba”.

A kutatók szerint a gyógyszereknek ellenálló fertőzések elleni harcban az emberiség vesztésre áll, a RAR 2014-es indulása óta több mint 1 millió ember halt meg ilyen fertőzéstől. Pedig a fenyegetés akkora kockázatot jelenet, mint a terrorizmus, a brit pénzügyminiszter meg azt mondta, hogy az antibiotikum-rezisztencia még a ráknál is nagyobb fenyegetést jelenthet az emberiségre.

A gond az, hogy nem fejlesztünk elég új antibiotikumot, a meglévőket meg elpocsékoljuk.

Most, hogy Nagy-Britanniában felfedezték, a nemi úton terjedő fertőzést okozó baktériumok egy törzse rezisztenssé vált a legtöbb antibiotikumra, a jelentés szerint vége lehet az antibiotikumok korának. De még aggasztóbb hírek is jöttek: tavaly kimutatták, hogy a kólikabaktériumok képesek teljesen más törzsekhez tartozó baktériumoknak is átadni a colistin-rezisztenciát, és ez azért nagyon aggasztó, mert a colistin az egyik legerősebb, kizárólag a legvégsőbb esetben használt antibiotikum, amit általában csak akkor vetnek be az orvosok, ha már hiába próbálkoztak mással.

Milliók halhatnak bele a kenyérszeletelésbe

A Rand Europe és a KPMG modellje szerint 2050-re évig 10 millió ember halhat bele az antibiotikum-rezisztens fertőzésekbe, főleg az E.coli, a malária és a tuberkulózis pusztítaná a Föld lakosságát. Kontinensekre is lebontották az éves becsült áldozatszámot: Észak-Amerikában, 317 ezer, Latin-Amerikában 392 ezer, Európában 390 ezer, Afrikában 4,15 millió, Ázsiában 4,73 millió és Ausztráliában meg Óceániában 22 ezer halottal számolnak. Szerintük a század középig az antibiotikum-rezisztencia 100 000 milliárd dolláros kárt fog okozni.

Az Egyesült Államokban már most is évi 2 millióan betegednek meg az antibiotikum-rezisztencia miatt, és 20 ezren halnak meg a fertőzésben. De az antibiotikumok csődje nem csak a járványok, hanem mindenféle fertőzés miatt is veszélyes, elképzelhető, hogy a jövőben egy rutinműtét után is fennállna a veszély, hogy a páciens fertőzésben meghal, de akár az is az életéért retteghet majd, aki csak az ujját vágja meg.

Nem lesz egyszerű a harc

A WHO és a brit Royal Society is üdvözölte a jelentést, de a kritikusok szerint messze nem elég drasztikusak a megoldási javaslatok, amik a következők:

• Sürgősen el kell indítani egy óriási, globális figyelemfelkeltő kampányt, mivel a legtöbb ember nem is ismeri a kockázatokat.
  
• A kezdeti kutatásokra egy minimum 2 milliárd dolláros globális innovációs alapot kell létrehozni, vagy a kormányok egészségügyi kiadásaiból, vagy az olyan cégek megadóztatásából, amik nem vesznek részt az antibiotikum-kutatásban.
  
• Jobb hozzáférést kell biztosítani a tiszta vízhez, javítani kell a szennyvíz-elvezetést és tisztábbá kell tenni a kórházakat, hogy megelőzzék a fertőzések terjedését.
  
• Csökkenteni kell a hatalmas mennyiségű, felesleges antibiotikum-használatot a mezőgazdaságban, egyúttal be kell tiltani az emberi egészségre „rendkívül ártalmas” szereket.
  
• Jobban figyelemmel kell kísérni a gyógyszer-rezisztencia terjedését.
  
• A cégeknek 1 milliárd dollárt kellene fizetni minden egyes újonnan felfedezett antibiotikum után.
  
• Reklámozni kell az oltóanyagokat és az alternatív gyógyszereket. Ez nyilván az oltásellenes mozgalomra és a homeopátiában minden józan ész ellenére hívők tömegeire adott válasz.
  

George Osborne, a brit pénzügyminisztérium kancellárja arról beszélt a BBC-nek, hogy még az idén szeretne pénzügyminiszterekkel, gyógyszeripari vezetőkkel és orvoskutatókkal tárgyalni a lehetséges megoldásokról.

Felelőtlenül gazdálkodunk a gyógyszerekkel

A legfőbb probléma ugyanis az, hogy évtizedek óta nincs, ami arra ösztönözze a gyógyszeripart, hogy új antibiotikumokat fejlesszenek ki. Az 1980-as évek óta nem fedeztek fel új osztályt, és ha mégis megtennék, akkor annak az lenne a sorsa, hogy csak a legvégsőbb esetre szánnák, tehát a szekrényben porosodna, ezért sosem hozná vissza a kutatási, fejlesztési és gyártási költségeket.

John Rex, az AstraZeneca antibiotikum-részlegtől azt mondta a lapnak, hogy az antibiotikumot a poroltóhoz hasonlóan kellene használni: mindig mindenhol elérhetőnek kéne lennie, ha még ha csak ritkán használjuk is. Az viszont káros, ha a háziorvos a legnyilvánvalóbb tünetek alapján egyből antibiotikumokat írnak fel, mint ahogy azt az 1950-es években is tették, amikor az antibiotikumok először terjedtek el széles körben.

Egyébként főleg a mezőgazdaságban használnak antibiotikumokat, az USA-ban a súlyra árult antibiotikumok 70 százalékát állatoknak adják, és sokszor nem betegség kezelésére, hanem növekedésserkentőként. És ahogy a colistinnél történt, állatokban is kialakulhat az emberekre veszélyes baktériumok ellenálló-képessége. (BBC)