A New York Times most igazán veszélyes vizekre evezett: belekötöttek a reggeli-imádókba

Azt írják, hogy a reggeli nem különlegesen fontos étkezés.

Enne azért örülök különösen, mert én sem nagyon szoktam reggelezni. És ahogy a New York Times radikális reggeliellenes cikkének szerzője, nekem is néha végig kell hallgatnom, hogy

#DEHÁTAREGGELI! #DEHÁTAREGGELIALEGFONTOSABB! #REGGELIZZÚGYMINTEGYKIRÁLY!

Egyébként nincs semmi radikális, de még csak mérsékelten reggeliellenes sem a cikkben, nem hiszem, hogy az ebéd-, vagy a vacsoralobbi íratta volna.

Csak arról van benne szó, hogy ez a "reggeli a legfontosabb étkezés", ez egyáltalán nem biztos, hogy tényleg így van.

Szóval, hogy az erről szóló tanulmányok néha hajlamosak ok-okozati összefüggéseket mondani ott is, ahol nincsenek ilyenek. Például, hogy aki reggelezik, az emiatt kevésbé hízik el. Pedig hát erre a szerző szerint nincs egyértelmű tudományos bizonyíték. És mivel én nem fogom most egyenként végigolvasni azt a több tucat tanulmányt, amire hivatkozik, és amiknek a hibáit sorolja, ezért elhiszem, ami ír.

Hogy a reggeli egy fontos étkezés, de nem különlegesen fontos. Nem látszik egyértelműen fontosabbnak, mint más étkezések. Mondjuk amúgy is évek óta már ezt akartam hinni.