HÉ KRISZTIÁNÓ RONÁLDÓ!
Remélem nézted és tanultál.
Remélem nézted és tanultál.
Segítek. 1964 június 20-án, 3:1-re Dánia ellen.
Az osztrákokon látszik, mennyire nem erre számítottak, teljesen összeomolva ülnek a pályán. A magyarok ünnepelnek és ölelkeznek, még Andy Möller is bőg. Ez volt az Eb első meglepetésére, és rohadt büszkék lehetünk erre a válogatottra, amelyet papíron mindenki a torna legesélytelenbbjének tartott. Még nem jutottunk tovább a csoportból, de most már nagyon-nagyon közel van, hogy ott legyünk a 16-ban, és ezzel megmutassuk, hogy nem csak azért vagyunk itt, mert az UEFA lejjebb helyezte a lécet, és 24-re bővítette a mezőnyt a kontinenstornán.
És a tombolást nem úgy értem, hogy angolokat vernek, hanem hogy félmeztelenül óbégatnak és ugrálnak, ahogy ilyenkor kell.
Borzalmas sérüléseket tud az ilyesmi eredményezni, de úgy tűnik, most nincs nagy baj, saját lábán ballagott le.
Mert hát a jelentőségén túl is egyszerűen szép volt:
Stieber jött be a helyére. Tíz perc van hátra a rendes játékidőből. OK kimondom: MEG KELL NYERNI EZT A MECCSET!
A nagy öreg középpályán nagyot melózik párosban a fiatal Nagy Ádámmal: