Az igazságügy-miniszter célként nevezte meg, hogy olyan gyülekezési jogszabály szülessen, ami messzemenőkig megfelel az elvárásoknak mind a társadalom, mind a szakma oldaláról.

Trócsányi László a Figyelő csütörtöki számában megjelent írásában felidézte: az Alkotmánybíróság a július 12-i döntésével mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban, ami szakmai körökben komoly vihart váltott ki: a kormány üdvözölte, az ellenzéki politikai pártok és egyes civilszervezetek viszont rosszallásukat fejezték ki. (Itt írtunk arról, hogy az Alkotmánybíróságnak hála mostantól teljesen mondvacsinált okokból is be lehet tiltani majd tüntetéseket.)

Trócsányi azt írta, a döntéssel egyetértők lehetőséget látnak abban, hogy egy korszerű gyülekezési törvény szülessen, az egyet nem értők félelmüknek adnak hangot, hogy „csak rosszabb” megoldás születhet.

A miniszter arra is kitért, hogy a gyülekezési törvényt „még a régi pártállami parlament fogadta el 1989-ben”, a gyülekezési kultúra és a törvény szelleme akkor összhangban állt egymással. Ez egy évtizeddel ezelőtt megbomlott, a békés gyülekezés összekeveredett az állandósult közterület-foglalásokkal, sátortáborok jöttek létre, megjelentek az előre be nem jelentett, spontán gyűlések, közéleti szereplők otthonai előtti és más közterületek is rendszeres gyülekezési színhelyek lettek – írta Trócsányi.

A gyülekezési kultúra változásával az elavult törvényt a jogalkalmazó próbálta kreatívan alkalmazni, emiatt megsokszorozódtak az egymásnak ellentmondó jogalkalmazói döntések. Trócsányi László szerint:

„Amíg 2010-ig alapvetően a gyülekezés gyakorlásával kapcsolatos, az ombudsman által is sokat bírált rendőrségi intézkedések álltak az érdeklődés homlokterében, addig mára az új, alapjogbarát tömegkezelési megoldásoknak köszönhetően a szabályozás hiányosságai kerültek előtérbe.”

A miniszter azt írta: az Alkotmánybíróság határozata az alapvető jogok (különösen a magán- és családi élet, az otthon védelme és a gyülekezési jog) összeütközésének feloldására fókuszált, és ő egyetért a testülettel abban, hogy a jogalkalmazó részére a jogalkotó köteles fogódzókat biztosítani, a kereteket meghatározni, ha elvárja tőle, hogy majd a gyakorlatban sikeresen rendezze a konfliktusos helyzeteket.

Arra is kitért, hogy ma a rendőrségnek, majd esetleg a bíróságnak a gyülekezési jog gyakorlásához fűződő esszenciális érdekből nagyon rövid határidőn belül kell döntenie.

A miniszter szerint a jogalkotó nem veheti el a jogalkalmazó, jelen esetben a rendőrség, bíróság kenyerét: nem mondhatja meg előre, hogyan döntsön, és nem is ez a cél. Abban viszont messzemenően segítséget kell nyújtania, hogy az alapjogi ütközésben megfelelő határozat születhessen, olyan támpontok megadásával, amik végül méltányos döntéshez és legfeljebb arányos jogkorlátozáshoz vezetnek – írta Trócsányi. (MTI)