Vlagyimir Putyin orosz elnök idén már több nagyon fontos pozícióban lévő emberét lecserélte. Különösen nagy feltűnést keltett, hogy augusztus óta már nem Szergej Ivanov, egykori KGB-s harcostársa és volt hadügyminisztere a kabinetfőnöke, hanem az eddig szinte ismeretlen Anton Vajno.

Ki ez az ember, akire Putyin lecserélte azt az Ivanovot, akiről 1999-ben még azt mondta, hogy benne bízik a legjobban?

Hivatalos magyarázata a váltásnak nincs, ezért találgatásokkal van tele a világsajtó. Valamilyen ötlete mindenkinek van, attól kezdve, hogy Ivanov a fia két évvel ezelőtti halálától annyira összeroppant, hogy muszáj lett pihentetni szegényt; egészen addig, hogy Putyin nagy háborúra készül, és erre utal a váltás, mert a „vojna” szó oroszul háborút jelent, és a Vajno név ehhez jól illik.

Utóbbi magyarázat ugyan teljes őrületnek hangzik, de Vajno munkásságában találni olyan dolgokat, amelyek nem kevésbé tűnnek hibbantnak, mint az hogy, az orosz elnök a neve miatt kabalából bízza hivatala intézését valakire.

Fontos szovjet családból való

Anton Vajno észt származású, a nagypapája volt a 80-as években az Észt Kommunista Párt KB-titkára. 1988-ban azért váltották le, mert még a moszkvai központnál is keményebben akart leszámolni az észt függetlenségi mozgalmárokkal. Édesapja pedig a Lada-gyár elnök-helyetteseként dolgozott.

A most kabinetfőnökké előlépett Anton Vajno az IMO-n tanult, majd a 90-es években a tokiói orosz követségen dolgozott. 2003 óta van Putyin mellett, a protokoll osztályon kezdte, mostani kinevezése előtt pedig már Ivanov helyettese volt. Az ő feladata megszervezni Putyin programjait, találkozóit, rajta keresztül lehet bejutni az elnökhöz.

Figyeli nuszférát a nuszkóppal

Vajno mindig is kerülte a nyilvánosságot, úgyhogy minden létező nyomát igyekeztek megkeresni a neten. Így került elő egy 29 oldalas, 2012-ben közölt tanulmánya, a Jövő kapitalizációja címmel.

A tanulmányból senki se ért egy kukkot sem. Tele van elképesztő ábrákkal, ahol például ilyen egymáshoz nyilazott szavak láthatók: jelen → valóság → napi események → tudat → tudás → esetlegesség → elvárás → jövő. A tanulmány egyik központi állítása, hogy létezik egy titokzatos orosz találmány,

a nuszkóp, ami mindent lát.

A nuszkóp látja a legmodernebb bankkártyákkal végzett műveleteket, látja a szuperpor (egészen apró számítástehcnikai eszközök) jeleit, és figyeli az emberiség kollektív lelkiismeretét

és a gondolatokat is.

Egy Viktor Szarajev nevű ember a tanulmány társszerzője, ő a BBC-nek azt mondta, hogy a találmány a teleszkóp vagy a mikroszkóp jelentőségéhez mérhető, és az „emberek, dolgok és pénz” közti mozgásokat vizsgálja, "a materializált internetet elemzi". Ezt részletesebben már nem fejtette ki.

Ahogy a Vajno által is jegyzett tanulmány fogalmaz, a nuszkóp vizsgálja

a nuszférát magát.

Hogy nuszféra is van, azt Vlagyimir Vernadszkij geológus – filozófus (1863-1945) találta ki a 30-as években.

Elmélete szerint míg a geoszféra az anyagi dolgokat, a bioszféra pedig az élő dolgokat fogja össze, addig a nuszféra a szellemi dolgokat. A jogtól a vallásig, a tudománytól az oktatásig ide tartozik minden, ami az elmének köszönhetően létezik. Anton Vajno (és Szarajev) azt állítja, hogy létezik e szféra monitorozására alkalmas eszköz. A nuszkóp. Az oroszok találták fel.

Sohasem tudhatjuk

A nuszkóp használata azért is igen fontos szerinte, mert sohasem tudhatjuk, hogy az érzékszerveink a valóságot közvetítik-e, vagy csupán a képzeletünk káprázik. A nuszkóp viszont a valóságot mutatja, és a tér – idő összefüggéseket is megvilágítja.

A Moscow Times több filozófusnak is megmutatta a cikket, egyikük se tekintette értelmes vagy tudományos műnek.

A-ból B-be a Nullán át

Vajno könyvet is írt már. Szintén 2012-ben jelent meg „A győzelem képe” című munkája, ami egy Putyin idézettel („A bizalom elnyerése a kulcs”) indít, majd a globális hatalomhoz vezető nyerő stratégiát igyekszik bemutatni. Legtöbbször a szambó nevű orosz küzdősport (katonai birkózás) példáival élve.

"Ilyen típusú tanácsai vannak a kötetben: ha A pontban vagy, és B pontra kell csapást mérned, de A és B között még van egy Nulla pont is, akkor először oda kell elérnéd, és így csak két lépésben tudsz támadni. Ha viszont eleve a Nulla pontnál vagy, akkor sokkal gyorsabb és könyörtelenebb csapást mérhetsz."

Ahogy Ivanov menesztését se érti senki, úgy Vajno munkáit sem. Több lehetőség van:

• Egy zseni, akit senki se ért, talán csak Putyin.
  
• A tudományos munkáit nem ő írta. Valakit felbérelt, hogy legyen elég tudományos műve a doktori címe megvédéséhez, és szerencsétlenségére egy hibbanttal végeztette el a munkát.
  
• Tényleg hibbant.