• Véglegesednek a 2024-es budapesti olimpiai pályázatban a versenyek helyszínei.
• A mountain bike az első tervekben még csillebérci rendezéssel szerepelt, majd átkerült az óbudai Testvérhegyre. Végül a fővárosi közgyűlés szeptember 28-án úgy döntött, hogy a Hármashatárhegyen kerekezzenek az olimpikonok.
• A Hármashatárhegy nagy része Natura 2000-es terület és a Budai Tájvédelmi Körzet része.
• A helyszínről előzetesen sem az ottélőket, sem a második kerületi képviselő-testületet, sem a sportági szervezetet nem kérdezték, tájékoztatták. A helyiek felháborodása miatt lakossági fórumot szervezett hétfő estére az ügyet támogató fideszes vezetés és a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.

Döcögve indult a hétfő esti fórum, pedig szinte megtelt a pesthidegkúti Klebelsberg Kúria terme érdeklődőkkel. Szigorúan végig kellett hallgatni előbb a szokásos köröket, hogy miért is éri meg a magyar fővárosnak olimpiát rendezni (többek közt azért, mert olyan lesz mint Barcelona), mire a prezentáció eljutott oda, amit mindenki érdekelt: mi fog épülni a Hármashatárhegyen és miért. A versenyhelyszín kezdetleges terveit Finta Sándor, a Budapest 2024 Nonprofit Zt. építészeti és városfejlesztési igazgatója ismertette.

• Ideiglenes, később elbontott pálya, kétezer fős lelátó, és kiszolgáló sátortábor épülne.
• A szervezők 5-10 ezer szurkolóval számolnak a két versenynapra. Parkoló számukra nem épülne, mindannyian gyalog, BKV-val vagy biciklivel érkeznének a helyszínre.
• És két utcát leaszfaltoznának.

Ezek voltak a konkrétumok a városfejlesztési igazgató prezentációjában, amiben a bicikliversenyzők tervezett nyomvonaláról csak annyi szó esett, hogy

pont a Natura 2000, illetve a Budai Tájvédelmi Körzet határán futna.

Legalábbis a szervezők szerint. A lakossági fórumon kivetített képen, és a Natura 2000 hivatalos térképén ugyanis nem egyeznek a védett területek.

A két térkép közti eltérést nem tudta megmagyarázni Finta, a terület védettségéért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Parktól kapott adatokra hivatkozott. És, hogy Csillebérc, Testvérhegy után miért ezt a helyszínt választották végül a szervezők?

Mert drónfelvételeken jól mutat a háttérben Budapest.

A fővárosi közgyűlésnek is azzal indokolták a változást, hogy

"erősíti Budapest bemutatásának lehetőségét a médián keresztül."

Arra a fórumon felvetett kérdésre, hogy miért egy családi házakkal körülvett, természetvédelmi területet szemeltek ki mondjuk egy vidéki elhagyatott helyszínnel szemben, dr. Schneller Márton Domonkos, a pályázat stratégiai igazgatója csak annyit válaszolt, hogy

"a Bakonyban is élnek emberek."

A mountain bike cross county szakága az 1996-os atlantai olimpián szerepelt először a nyári játékok programjában.

• A számot 4-6 kilométeres emelkedőket-lejtőket tartalmazó tereppályán rendezik.
• Nincsenek selejtezők, az olimpiai kvalifikációt megszerző női és férfi sportolók egy-egy versenyen állnak rajthoz. A körszámtól függően másfél-két óra hosszat tartó körözést általában a játékok záróhétvégéjén rendezik.

Bár a helyiek elé álló szervezők pontosan tudták, hogy hány utcát aszfaltoznának le, és ezek közül melyik lenne egyirányúsítva a verseny hétvégéjére, ijesztően fogalmatlannak tűntek a rendezendő sportszámban. Dr. Schneller stratégiai igazgató szerint például

"a pályához elég csak murva."

Összehasonlításként érdemes megnézni az idei riói nyári olimpiát, ahol egy katonai kiképzőbázison lévő dombon építették meg a mountain bike versenyeket helyszínét, a Deodoro X-Park-ot. A 2012-es londoni helyszín tervezője, Nick Floros rajzolta a kört, mégpedig úgy, hogy

az 5,4 kilométeres pályán korábban nem látott mennyiségben alkalmazott épített, mesterséges terepakadályokat a minél keményebb verseny miatt.

A budapesti szervezők prezentációjukban egy szót sem ejtettek a környezet átépítéséről, az "amerre emelkedik, ott fölfelé tekernek, ahol lejt, ott lejönnek" elképzelés uralkodott. Szemben a valósággal. Nick Floros és csapata

• a londoni pályához több száz tonna követ mozgatott meg,
• Rióban pedig felépítettek egy egy kilométeres emelkedőt, hogy azon húzzák szét a mezőnyt és mivel rendkívül gyorsan fejlődő sportágról van szó, az ugratókat, letöréseket, akadályokat a nagyobb, nem rég elterjedt 29"-es kerékméterhez tervezték.

A versenyzők mellett a nézőket és a tévéközvetíthetőséget is figyelembe kell a tervezésnél. Az idei olimpia ebben is újat mutatott: a londoni 60 százalékos láthatósági arányt jelentősen túlszárnyalták,

a tervezett 25 ezres nézősereg a pálya 80-90 százalékát belátta Rióban.

A növekedéshez gyakorlatilag csak annyi kellett, hogy

ne legyenek fák a pálya környékén.

A hétfő esti pesthidegkúti lakossági fórumon a láthatóságról sem beszéltek.

Pedig nem először látna mountain bike versenyt a Hármashatárhegy, a terület tizenkét évig adott otthont a szezonnyitó Buda Maratonnak. Legutóbb 2014-ben rendezték meg a területet természetes adottságait kihasználó bicikliversenyt, amit a szervezők szerettek volna fejleszteni és nemzetközivé tenni.

"Rendkívül jó területek találhatóak azon a részen. Nagyon kell azonban figyelnünk, mivel ez Natura 2000 terület,"

mondta Harangvölgyi András főszervező akkoriban a Velo.hu-nak. Ez időtájt kezdődött a vitorlázóreptér körüli huzavona, nem is rendeztek azóta Buda Maratont,

a pereskedés viszont még mindig zajlik.

A második kerület alpolgármestere, Dankó Virág az ezt feszegető kérdésekre nem adott egyértelmű választ. Szerinte az a fontos, hogy Pesthidegkútnak jót tesz egy lehetséges olimpiai versenyhelyszín,

ami lényegében egy elképzelt drónfelvétel miatt lesz ott, ahol. Csak.