Bár Papcsák Ferenc felügyelőbizottsága mindent rendben talált az MNB ingatlanvásárlásai körül, annyit azért hozzátettek, hogy 

Matolcsyék a tiszaroffi kastélyt okosabban is üzemeltethetnék. 

Papcsákék szerint be kellene építeni MNB Szabadság téri, központi épületének pincéjét és padlásterét, átépíthetik az udvart, és erősödhet az alternatív energia felhasználása. Legalábbis ez szerepel a központi épület analízisének lehetőségei között. A jegybankra leselkedő veszélyek között megemlítik az elavult gépészeti és elektromos rendszereket, a létszámnövekedést, az új funkciók megjelenését 

és az amerikai nagykövetség közelségét is.

A felügyelőbizottság megjegyzi, hogy az MNB 2014 és 2015 között hat ingatlant vásárolt, összesen 22 milliárd forintért. A stratégiában megnevezett ingatlancsoportok közül három esetében nem merült fel semmiféle törvényességi aggály. Ugyanakkor az Eiffel Palace és a tiszaroffi kastély megszerzése kérdéseket vet fel. 

Megállípították, hogy a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a munkavállalókat kiszolgáló ingatlanok a normális banki működés infrastruktúrájának tekinthetők. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a társadalmi felelősségvállalási programokkal kapcsolatos ingatlanvásárlásoknál, emrt „a társadalmi felelősségvállalás közvetlenül nem vezethető le a hatályos jegybanki törvényből”.

A régi budai városháza épületének megvásárlása kapcsán pozitívumként említik, hogy a budai várnegyedben, annak is kiemelten védett, ingatlanfejlesztési szempontból legértékesebb részén van. Hátrány azonban, hogy 

az épületrekonstrukció pótlólagos ráfordításai elérhetik, sőt meg is haladhatják a teljes vételárat.   

Az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetéről azt írják a Pallas Athéné Domus Innivationis Alapítványnak jelentős összeget kell előteremtenie az átalakításhoz. 

A 415 millió forintért megszerzett tiszaroffi Borbély-kastéllyal kapcsolatban a felügyelőbizottság arra jut, hogy az ingatlan ára nem nevezhető magasnak, 

de működtetni piaci alapon nem, csak „szocialisztikus” módon, szolgáltatásainak folyamatos jegybanki finanszírozásával lehetséges.  

A szállodakapacitás kihasználtsága alacsony, az igénybe vehető 37 230 vendégéjszakából 2015-ben 8172-at értékesítettek. Kiemelik, hogy a tényleges vételár a felét sem teszi ki egy 2009-es szakvéleménynek, de hozzáteszik, hogy magas a fajlagos üzemeltetési, fűtési, működtetési költsége, folyamatos karbantartást igényel, jelentős ráfordítással járhat a főépület szigetelése is.  

Az Eiffel Palace-ról azt írják, hogy az első piaci ára 5 millió euróval kevesebb volt, mint a későbbi 45,3 millió eurós vételár. Az ingatlan kihasználtsága százszázalékos, döntő hányadát bérlők adják. A luxusszínvonal tartása azonban magas költségekkel is párosul, az fb az épület megvételének célszerűségét egyelőre nem tudta megállapítani. (Világgazdaság)