Csoda az RTL-en: megtörtént az első olimpiai vita

Jó sokat kellett rá várni, és nem is lett tökéletes, de kedd este az RTL Klubon Baló Györgynek sikerült egy asztalhoz ültetnie a 2024-es budapesti olimpiaterv egy támogatóját és egy ellenzőjét.

Azért nem tökéletesen, mert, ahogy a műsorvezető érezhetően ingerülten kifejtette, nem volt könnyű az olimpiapártiak között vitára hajlandót találin. Az ellenzőket Fekete-Győr András képviselte a Momentum Mozgalom színeiben, az asztal túloldalára viszont sem Tarlós István, sem a sportállamtitkárság, sem a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) képviselője nem volt hajlandó leülni.

A Budapest 2024 program részéről Fürjes Balázs kormánybiztos ugyan 100 százalékra ígérte a részvételét, de végül ő sem vállalta a vitát. Így maradt a már 2005 óta működő Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila.

Fekete-Győr ebben a helyzetben nyugodtan mondhatta, hogy ő 266 ezer ember nevében kérdezne, de nincs politikus, aki válaszolna.

Korábban egyébként a BOM sem vállalta a vitát, de ezt Szalay-Berzeviczy, akinek már az ükapja is a MOB elnöke volt, azzal indokolta, hogy a népszavazási kampányban nem akartak megszólalni. Pedig nagyon örültek volna, ha a Momentum még a kampányuk előtt egyeztet a BOM-mal, és akkor olimpiatámogatók és -ellenzők együtt gyűjthettek volna aláírásokat a népszavazásért.

Ahhoz képest, hogy a két fél két szembenálló álláspontot képviselt, egész sok mindenben egyetértettek:

egyaránt remélik, hogy lesz népszavazás, mindketten csalódottak lennének, ha népszavazás nélkül visszavonnák az olimpiai pályázatot, és egyaránt azt szeretnék, hogy a népszavazás országos legyen.

Akkora volt az egyetértés, hogy Szalay-Berzeviczy még előzékenyen azt is megemlítette, hogy nem a frissen alakult Momentumot vádolják az olimpiával kapcsolatos nemzeti konszenzus felrúgásával, hanem a már évek óta működő, korábban szintén olimpiapárti ellenzéki pártokat.

Fekete-Győr szerint viszont valójában nem is volt nemzeti konszenzus, hiszen az emberek csak azért voltak olimpiapártiak, mert korábban nem volt társadalmi vita a témáról, míg most, hogy már van, felnyílt a szemük, és világosan látszik, hogy nincs konszenzus.

Bár volt, amiben egyetértettek a felek, amint előkerültek a konkrét számok, mindjárt előjöttek az áthidalhatatlan különbségek. A BOM tartja magát ahhoz, amit Fürjes Balázs mond, hogy eddig az előirányzott 15 milliárd forintnak csak a fele ment el a pályázatra, míg a Momentum azon az állásponton van, hogy ez már akár 30 milliárd körül is járhatnak.

Szalay-Berzeviczy erre azzal kontrázott, hogy a 30 milliárdos számításban van olyan ingatlanvásárlás is, ami 

nem is költség, hanem a kormányzat befektetése.

Fekete-Győr szerint már az is baj, hogy a pontos számok megismeréséhez nekik ki kell kérniük a szerződéseket a Budapest 2024-től, ahelyett hogy ezek eleve nyilvánosak lennének, és az egész szervezés transzparensen működne. Amire Szalay-Berzeviczynek sem volt nagyon más válasza, mint hogy

„Ez az a civil kontroll, amire szükség van. Igenis legyenek kérdések feltéve, és akik felelnek a projektért, tudjanak válaszolni.”

Fekete-Győr fő érve az olimpia ellen az volt, hogy más prioritásokra, oktatásra és egészségügyre kellene költeni, szerinte egyszerűen túl nagy a kockázat, és hogy a most tervezett 3000 milliárd forintos összköltség megsokszorozódna 2024-ig. A néhány napos buli után

„jönne a több éves másnaposság.”

Azt Szalay-Berzeviczy sem vitatta, hogy vannak kockázatok, ahogy finoman fogalmazott:

„mi is ebben az országban élünk, nem vagyunk naivak.”

És arról is beszélt, hogy ha neki 2005-ben, a BOM alapításakor valaki azt mondja, hogy még 12 év múlva is csak a népszavazáson vitatkoznak, ott helyben feladta volna. De szerinte az olimpia olyan fejlődést indíthatna be, olyan impulzust adna a gazdaságnak, mint az ország EU-csatlakozása óta semmi. Amikor pedig egészen belelendült, azt fejtette ki, hogy

„Ha nincs olimpia, akkor a hármas metrókocsik továbbra is kigyulladhatnak, nem fogunk soha civilizáltabban kiérni a repülőtérre. Az olimpiában van egy rendezőelv, egy határidő, ami kikényszerítie ezt, különben a projektek elvesznek a politikai hétköznapokban.”

Ez a lendület pedig átragadt Fekete-Győrre is, aki közölte, hogy a még 2017 folyamán párttá alakuló Momentum közlekedési víziójának része, hogy minden megyeszékhelyről egy óra alatt el lehessen jutni vonattal Budapestre.