„Mi történt a nemzeti konzultációs botrányban, avagy az állampolgári adatok Moszkvába mennek?”
Ezzel a címmel tett fel 18 kérdést a Yandex-botránnyal kapcsolatban Tóth Bertalan szocialista képviselő Rogán Antalnak, a nemzeti konzultációért is felelős propagandaminisztérium vezetőjének.
„Nem rendjén való, hogy a nemzeti konzultációt az interneten kitöltő választópolgárok adatai egy orosz szerveren kötöttek ki"
A szocialista Tóth Bertalan arra volt kíváncsi, hogy
Melyik cég végezte a Rendszer fejlesztését?
Hogyan, milyen eljárásban került kiválasztásra a Rendszert fejleszt ő cég? Volt-e közbeszerzés a Rendszer fejlesztésére?
Mennyibe került eddig a Rendszer fejlesztése és üzemeltetése ?
A fejlesztett Rendszer közigazgatási ellenőrzését ki/mely szervezet végezte el ?
A fejlesztett Rendszer informatikai ellenőrzését ki/mely szervezet végezte el ?
A fejlesztett Rendszer informatikai biztonsági ellen őrzését, ezen belül kiemelten a kód auditot ki/mely szervezet végezte el?
A Rendszer üzemeltetését mely szervezet végzi?
Az üzemeltető az üzemidő alatt miért nem vette észre a Rendszer működéséből és/vagy a hálózati forgalomban, hogy a Yandex felé állampolgári adatok kerülnek továbbításra?
Miért került deaktiválásra a Yandex mérőkód a botrány második napjának végére, ha a botrány első és második napján a Kormány álláspontja szerint a Yandex mérőkód törvényesen futott a Rendszeren, és a Kormány nem látott benne kivetnivalót?
A Yandex mérőkód mikortól, meddig futott pontosan a Rendszeren? Kérem, hogy válaszához szíveskedjen mellékelni a közhiteles üzemnaplók másolatát is!
A Yandex mérőkód futási ideje alatt mennyi adatot (byte pontossággal megadva) küldött ki a Rendszer a Yandex felé? Ebben hány állampolgár adata volt benne? Válaszához, kérem, mellékelje az azokat alátámasztó független szakértői jelentéseket!
Milyen jogi, technikai szervezeti, társadalmi, és egyéb garanciák biztosítják, hogy a jövőben ilyen eset ne fordulhasson elő még egyszer?
Milyen vizsgálatot rendelt el az ügyben? Kérem küldje meg az eddigi összes rendelkezésre álló dokumentációt, és amennyiben készül még ilyen a jövőben, akkor azokat is. Ha nem rendelt el vizsgálatot, akkor annak mi az oka, jogalapja?
Az internetes nemzeti konzultációt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) milyen adatkezelési számon vette nyilvántartásba? Milyen személyes adatok kezelését jelölték meg benne?
Melyik bejelentkezési kérelmében szerepeltette a külföldre történő adattovábbítást? Milyen adatkezelési számon vette azt nyilvántartásba a NAIH?
Beszerezte-e a külföldre történ ő adattovábbításhoz a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) engedélyét az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013 . évi L . törvény 3 . §-ának megfelelően? Kérem, hogy válaszához szíveskedjen mellékelni az engedély másolatát is!
Amennyiben nem rendelkezik a két előző pontban hivatkozott engedélyekkel, úgy kikérte- e a NAIH szakmai, szakértői álláspontját? Amennyiben igen, kérem, hogy válaszához szíveskedjen mellékelni a kérelmet, és a NAIH válaszát is! Ha nem kérte a NAIH vizsgálatát, akkor annak mi az oka, jogalapja?
Tett-e bármilyen polgári jogi, büntetőjogi, közigazgatási intézkedést a Rendszer tervezőit, fejlesztőit, üzemeltetőit érintően? Kérem, hogy válaszában szíveskedjen ismertetni a megtett intézkedéseket! Ha nem tett polgári jogi, büntetőjogi, közigazgatási intézkedést, akkor annak mi az oka, jogalapja?
Erre a kérdésre Rogán Antal miniszter nevében Dömötör Csaba államtitkár több dolgot is válaszolt.
Egyrészt elmondta, hogy melyik két cégtől rendelték meg a honlapot (New Land Media és Lounge Design), és egy linket is küldött Tóth Bertalannak, hogy hol lehet a vállalkozásokkal kötött keretszerződéseknek utánanézni. Sajnos a propagandaminisztériumnak nem sikerült megfelelően beilleszteni a linket a levélbe, ezért az nem működik, de a kormányzati honlapon egyébként is csak egy összefoglaló táblázatban szerepel a két vállalkozás neve, a konkrét megbízásukról érdemi információ nem tudható meg belőle.
Dömötör azt írja, hogy
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a konzultáció elindulása óta is folyamatosan egyeztet az adatvédelmi hatósággal, és minden szükséges tájékoztatást megad a hatóság számára.
Ez azért fontos, mert az ügyben április közepe óta vizsgálat folyik a NAIH-nál. Úgy tudjuk az orosz kód alkalmazásáról egyébként nem kérték ki előre az adatvédelmi hatóság véleményét.
A végső érv a levélben mégsem ez, hanem hogy Dömötör állítása szerint
„az LMP úgy toborozhatott tagokat az interneten, hogy a regisztráló állampolgárok adatai külföldi szerverekre kerülhettek”
Ha ez nem magyarázat az Oroszországba küldött személyes adatokra, akkor semmi sem az.