Miért nem farkasokkal élünk?
A tavaly októberi Budapest Science Meetup-on Kubinyi Enikő (ELTE TTK Etológiai Tanszék) arról beszélt, hogyan világít rá a kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlítása a háziasítás során bekövetkező változásokra és ezek genetikai alapjaira.
Az előadó összefoglalója:
A kutyák remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az sem ritka, hogy szinte gyerekstátuszba kerülnek – és nem teljesen ok nélkül, hiszen számos vizsgálat igazolta a kutyák és gyerekek közötti hasonlóságot, például a kommunikáció tekintetében. E képességek kifejlődéséhez természetesen speciális, támogató környezetre van szükség. Ugyanakkor a hasonló tartási körülmények ellenére is különböző viselkedés jellemez egyes kutyafajtákat és családokat, amik genetikai tényezők szerepére utalnak.
Ahhoz, hogy megértsük, mik a háziasítás során történt legjelentősebb, genetikai okokra visszavezethető változások, azonos módon nevelt kutyákat és a kutyák őseinek tekinthető farkasokat kell összehasonlítanunk. Habár az intenzív szocializáció jól kezelhetővé és viszonylag emberkedvelővé neveli a farkasokat – ezeket saját példákon keresztül be is mutatom majd az előadásban – vegyük észre, hogy még a legszelídebb példányokat is biztonságos kerítés mögött tartják, és kiemelt elővigyázatossággal kezelik.
Eredményeink - amelyekhez három éven át gyűjtöttünk adatokat az állatok tíz napos korától -, arra utalnak, hogy a kutya a háziasítás során elsősorban kontrollálhatóbbá, gátolhatóbbá vált, ember elleni agressziója, valamint embertől való félelme csökkent, és sokkal kevesebb tapasztalattal válik fogékonnyá az emberi kommunikációs jelek iránt. A különbségek valószínűleg arra vezethetők vissza, hogy a kutyák szocializációs periódusa hosszabb, több idejük marad megtanulni, hogy az embertől nem érdemes félni. Sőt, megéri jóban lenni vele. Lehetséges, hogy a szocializációs periódus megnövekedése, más háziállatokhoz hasonlóan, enyhe velőléc-fejlődési változásra vezethető vissza, ami többek között kevésbé működő mellékvesével és a veszélyhelyzetekre adott kisebb reakcióval jár.
Az előadást sok fotóval és videóval illusztrálom, amikből kiderül, milyen problémákkal néz szembe, aki farkast nevel otthon.
A címlapi kép forrása: Mas3cf/Wikimedia
Gulyás: Semmilyen módon nem hátráltattam a Fidesz kampányát, sőt
A miniszter szerint „az ég világon semmilyen kritikát” nem kapott a párttárasaitól arra a mondatára, hogy a kormány Trump kérésére megfontolná, hogy segítsünk a Hormuzi-szoros felszabadításában.
Hősök terei óriáskoncerttel hangolnak a sorsdöntő választásra – mi ezzel a cél?
Hétfői vendégünk Puzsér Róbert, aki a Rendszerbontó Nagykoncert újabb fellépőit is bejelenti.
Gulyás marhasága és Matolcsy vécéje megborította a kampányt
Krézi tempóban érkeztünk meg a kampányfinisbe. A hamiszászlós héten Orbán olyat csinált, amit 16 éve nem láttunk tőle. Magyar Péter lecsapott Gulyás Gergely MZP-pillanatára, Kocsis Máté pedig már börtönt emleget Matolcsy Ádámékkal kapcsolatban.
Szijjártó Péter a 444-nek: Ukrán beavatkozás van, nem orosz
Megkérdeztük a külügyminisztert, mekkorát hibázott Gulyás Gergely a kormányinfón. Szijjártó nem tud arról, hogy az általa is megosztott kép az ukrán zászlós akcióról provokáció eredménye lenne, azt viszont állítja: ha az oroszok beavatkoznának, arról ő tudna.
Felnőtt egy politikai generáció, ami már az Orbán-rendszerrel szemben határozza meg magát
Áprilisban meglepően magas arányban mehetnek el szavazni azok a fiatalok, akik már az Orbán-rendszerben szocializálódtak. Szabó Andrea szociológust kérdeztük arról, hogy áll a Z generáció a közélethez, és megnéztük azt is, hogyan vesznek részt a kampányban az ifjúsági szervezetek.
