Miért nem farkasokkal élünk?
A tavaly októberi Budapest Science Meetup-on Kubinyi Enikő (ELTE TTK Etológiai Tanszék) arról beszélt, hogyan világít rá a kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlítása a háziasítás során bekövetkező változásokra és ezek genetikai alapjaira.
Az előadó összefoglalója:
A kutyák remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az sem ritka, hogy szinte gyerekstátuszba kerülnek – és nem teljesen ok nélkül, hiszen számos vizsgálat igazolta a kutyák és gyerekek közötti hasonlóságot, például a kommunikáció tekintetében. E képességek kifejlődéséhez természetesen speciális, támogató környezetre van szükség. Ugyanakkor a hasonló tartási körülmények ellenére is különböző viselkedés jellemez egyes kutyafajtákat és családokat, amik genetikai tényezők szerepére utalnak.
Ahhoz, hogy megértsük, mik a háziasítás során történt legjelentősebb, genetikai okokra visszavezethető változások, azonos módon nevelt kutyákat és a kutyák őseinek tekinthető farkasokat kell összehasonlítanunk. Habár az intenzív szocializáció jól kezelhetővé és viszonylag emberkedvelővé neveli a farkasokat – ezeket saját példákon keresztül be is mutatom majd az előadásban – vegyük észre, hogy még a legszelídebb példányokat is biztonságos kerítés mögött tartják, és kiemelt elővigyázatossággal kezelik.
Eredményeink - amelyekhez három éven át gyűjtöttünk adatokat az állatok tíz napos korától -, arra utalnak, hogy a kutya a háziasítás során elsősorban kontrollálhatóbbá, gátolhatóbbá vált, ember elleni agressziója, valamint embertől való félelme csökkent, és sokkal kevesebb tapasztalattal válik fogékonnyá az emberi kommunikációs jelek iránt. A különbségek valószínűleg arra vezethetők vissza, hogy a kutyák szocializációs periódusa hosszabb, több idejük marad megtanulni, hogy az embertől nem érdemes félni. Sőt, megéri jóban lenni vele. Lehetséges, hogy a szocializációs periódus megnövekedése, más háziállatokhoz hasonlóan, enyhe velőléc-fejlődési változásra vezethető vissza, ami többek között kevésbé működő mellékvesével és a veszélyhelyzetekre adott kisebb reakcióval jár.
Az előadást sok fotóval és videóval illusztrálom, amikből kiderül, milyen problémákkal néz szembe, aki farkast nevel otthon.
A címlapi kép forrása: Mas3cf/Wikimedia
Gulyás Gergely: Ha a rendőrség irányítja a javítóintézetet, ilyen esetek nem fordulnak elő
A kormány nem tudott arról, hogy a Szőlő utcában ilyen esetek történnek - mondta Gulyás Gergely a 444 kérdésére a megbízott igazgató által elkövetett bántalmazásokról szóló felvétel után. Bár már Orbán szerint is ki kellene vizsgálni, miért nem lépett hamarabb a rendőrség Juhász Péter Pál ügyében, a kormány szerint mégis az a jó megoldás, ha ezek az intézmények a rendőrség irányítása alá kerülnek.
Virágzik a nemszelekciós lombikprogramok üzletága Észak-Cipruson
Egyre több pár akarja maga eldönteni születendő gyereke nemét. Évente több ezer nő és család utazik emiatt Ciprus északi, szakadár részére, ahol virágzik az EU-ban tiltott, nemszelekciós lombikprogramok üzletága.
Látványos hatósági fellépés, brutális belső videó a javítóintézetből – mi történik a Szőlő utcában?
Újabb embereket vettek őrizetbe, Juhász Péter pedig publikált egy felvételt, ami miatt lemondott a megbízott igazgató. Az év egyik legsúlyosabb bűnügyében egyre inkább égető kérdés: hogyan történhetett meg mindez? A Helyzet: van! rendkívüli adása.
Már a társkereső oldalakon is megjelentek a fideszes álprofilok
Közel 100 kamuprofilból álló fideszes hálózatot azonosított be Német Szilvi a Lakmuszon. Mire használják ezt a hálózatot, és hogyan lehet felismerni a kamuprofilokat?
Még nem találkoztam TISZÁSSAL, és nem is akarok
El tudja-e képzelni egy fideszes, hogy nem ők nyerik a választásokat? Mi az a Tisza-tesó? Egymásnak esnek-e a magyarok a választás után? Mit tudtak meg Menczer Tamástól a kecskeméti fiatalok? Ki forgathat a DPK eseményén és ki nem?
