Miért nem farkasokkal élünk?
A tavaly októberi Budapest Science Meetup-on Kubinyi Enikő (ELTE TTK Etológiai Tanszék) arról beszélt, hogyan világít rá a kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlítása a háziasítás során bekövetkező változásokra és ezek genetikai alapjaira.
Az előadó összefoglalója:
A kutyák remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az sem ritka, hogy szinte gyerekstátuszba kerülnek – és nem teljesen ok nélkül, hiszen számos vizsgálat igazolta a kutyák és gyerekek közötti hasonlóságot, például a kommunikáció tekintetében. E képességek kifejlődéséhez természetesen speciális, támogató környezetre van szükség. Ugyanakkor a hasonló tartási körülmények ellenére is különböző viselkedés jellemez egyes kutyafajtákat és családokat, amik genetikai tényezők szerepére utalnak.
Ahhoz, hogy megértsük, mik a háziasítás során történt legjelentősebb, genetikai okokra visszavezethető változások, azonos módon nevelt kutyákat és a kutyák őseinek tekinthető farkasokat kell összehasonlítanunk. Habár az intenzív szocializáció jól kezelhetővé és viszonylag emberkedvelővé neveli a farkasokat – ezeket saját példákon keresztül be is mutatom majd az előadásban – vegyük észre, hogy még a legszelídebb példányokat is biztonságos kerítés mögött tartják, és kiemelt elővigyázatossággal kezelik.
Eredményeink - amelyekhez három éven át gyűjtöttünk adatokat az állatok tíz napos korától -, arra utalnak, hogy a kutya a háziasítás során elsősorban kontrollálhatóbbá, gátolhatóbbá vált, ember elleni agressziója, valamint embertől való félelme csökkent, és sokkal kevesebb tapasztalattal válik fogékonnyá az emberi kommunikációs jelek iránt. A különbségek valószínűleg arra vezethetők vissza, hogy a kutyák szocializációs periódusa hosszabb, több idejük marad megtanulni, hogy az embertől nem érdemes félni. Sőt, megéri jóban lenni vele. Lehetséges, hogy a szocializációs periódus megnövekedése, más háziállatokhoz hasonlóan, enyhe velőléc-fejlődési változásra vezethető vissza, ami többek között kevésbé működő mellékvesével és a veszélyhelyzetekre adott kisebb reakcióval jár.
Az előadást sok fotóval és videóval illusztrálom, amikből kiderül, milyen problémákkal néz szembe, aki farkast nevel otthon.
A címlapi kép forrása: Mas3cf/Wikimedia
Egymás után omlanak le a NER tartóoszlopai
A héten sorra dobták be a törölközőt a NER megingathatatlannak tűnő intézményei a Balásy-birodalomtól a Tényekig. Mi ennek az oka és mi jöhet még?
„A politikának volt szüksége ezekre az emberekre és nem ezeknek az embereknek a politikára”
Szituációs gyakorlatokkal és jogszabályok tanulmányozásával készülnek képviselői munkájukra a parlamentbe jutott tiszások. Elmondták, hogy új munkájukkal felborult az életük, de 7/24/365 azért fognak dolgozni, hogy elinduljanak a dolgok az országban.
Fideszesek a bukásról: Ez közös felelősség, a szavazók nem a mi valóságértelmezésünket választották
Kubatov pártigazgató szerint hosszú történet lesz a vereség kiértékelése, Pócs János szerint a kullancsoktól és a luxizóktól meg fognak szabadulni, míg Bánki Erik a megújulást inkább a párton belüli fiatalításban látja.
Orbán: Nem kirekesztő, szeretetkampányt vittünk
Orbán Viktor megtartotta a Fidesz történelmi veresége után az első sajtótájékoztatóját, ahol többek között elmondta, hogy még nem gondolkozott azon, hogy miből fog élni májustól, de továbbra is munkaképes, jó fizikai állapotban van.
Orbán Krisztián: Most magunknak harcoltuk ki a rendszerváltást
Nem az ölünkbe esett a változás, rengetegen vettek részt benne. Ez száz éve a legjobb esélyt kínálja tartós rendszer alapítására. Meg kell nevezni a bűnösöket, ki kell szorítani az oroszokat, be kell vonni az embereket a rendszerépítésbe.
