Miért nem farkasokkal élünk?

előadás

A tavaly októberi Budapest Science Meetup-on Kubinyi Enikő (ELTE TTK Etológiai Tanszék) arról beszélt, hogyan világít rá a kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlítása a háziasítás során bekövetkező változásokra és ezek genetikai alapjaira.

Forrás

Az előadó összefoglalója:

A kutyák remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az sem ritka, hogy szinte gyerekstátuszba kerülnek – és nem teljesen ok nélkül, hiszen számos vizsgálat igazolta a kutyák és gyerekek közötti hasonlóságot, például a kommunikáció tekintetében. E képességek kifejlődéséhez természetesen speciális, támogató környezetre van szükség. Ugyanakkor a hasonló tartási körülmények ellenére is különböző viselkedés jellemez egyes kutyafajtákat és családokat, amik genetikai tényezők szerepére utalnak.

Ahhoz, hogy megértsük, mik a háziasítás során történt legjelentősebb, genetikai okokra visszavezethető változások, azonos módon nevelt kutyákat és a kutyák őseinek tekinthető farkasokat kell összehasonlítanunk. Habár az intenzív szocializáció jól kezelhetővé és viszonylag emberkedvelővé neveli a farkasokat – ezeket saját példákon keresztül be is mutatom majd az előadásban – vegyük észre, hogy még a legszelídebb példányokat is biztonságos kerítés mögött tartják, és kiemelt elővigyázatossággal kezelik.

Eredményeink - amelyekhez három éven át gyűjtöttünk adatokat az állatok tíz napos korától -, arra utalnak, hogy a kutya a háziasítás során elsősorban kontrollálhatóbbá, gátolhatóbbá vált, ember elleni agressziója, valamint embertől való félelme csökkent, és sokkal kevesebb tapasztalattal válik fogékonnyá az emberi kommunikációs jelek iránt. A különbségek valószínűleg arra vezethetők vissza, hogy a kutyák szocializációs periódusa hosszabb, több idejük marad megtanulni, hogy az embertől nem érdemes félni. Sőt, megéri jóban lenni vele. Lehetséges, hogy a szocializációs periódus megnövekedése, más háziállatokhoz hasonlóan, enyhe velőléc-fejlődési változásra vezethető vissza, ami többek között kevésbé működő mellékvesével és a veszélyhelyzetekre adott kisebb reakcióval jár.

Az előadást sok fotóval és videóval illusztrálom, amikből kiderül, milyen problémákkal néz szembe, aki farkast nevel otthon.

A címlapi kép forrása: Mas3cf/Wikimedia

Legfrissebb videóink

Feledy Botond és Rácz András: Most van egy történelmi pillanat, amikor tudjuk hasznosítani itt a tudásunkat

Teljes szakítás az Orbán Balázs-féle átpolitizált vezetéssel, készül az új külpolitikai stratégia. Miről kell szólnia a magyar külpolitikának? Miért baj, ha Brüsszelről csak annyit tudunk, hogy „rossz”? Hogy néznek ki a pragmatikus orosz kapcsolatok? Interjú a Magyar Külügyi Intézet új vezetésével.

Takács Lili, plankog, Kovács Bendegúz
video

Mi lesz az MCC-vagyonnal? Erről kérdeztük Magyar Pétert

Megszűnt az alapítvány, ami az MCC fenntartója volt – mi lesz a hatalmas vagyonnal? Erről, és Paks 2 sorsáról és kérdeztük a miniszterelnököt.

Sárdi Kristóf, Czinkóczi Sándor
video

Botrányos esetek a természetvédelemben: a nemzeti park közepén is kivágták az értékes fákat

Gemencen vágásterület vágásterületet ér, a Bükkben 200 éves faállományt is kivágtak. A természetvédelem helyzete sem sokkal jobb, mint a gyerekvédelemé.

444.hu
video

Amit Orbán most csinál, azért szétszedte volna a régi ellenzéket

Pont akkor esik szét még jobban a Fidesz, amikor lenne fogás a Tiszán. Tusványostól a parlamentig, mi hazánkos beszólástól a kibontakozó energiaválságig húzódik a kérdés: megállt már a lejtőn a volt kormánypárt? Erről beszélgettünk a 444 stúdiójában.

Herczeg Márk, Haszán Zoltán, plankog, Bokros Dorka, Kovács Bendegúz
video

„Fenekestül felfordult az életem” – tanárok a polgári engedetlenség után

Voltak, akiket kirúgtak, mások önként távoztak, azóta évek teltek el. Mi lett azokkal, akik polgári engedetlenséggel álltak ki egy jobb oktatási rendszerért?

444.hu
video