Miért nem farkasokkal élünk?
A tavaly októberi Budapest Science Meetup-on Kubinyi Enikő (ELTE TTK Etológiai Tanszék) arról beszélt, hogyan világít rá a kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlítása a háziasítás során bekövetkező változásokra és ezek genetikai alapjaira.
Az előadó összefoglalója:
A kutyák remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az sem ritka, hogy szinte gyerekstátuszba kerülnek – és nem teljesen ok nélkül, hiszen számos vizsgálat igazolta a kutyák és gyerekek közötti hasonlóságot, például a kommunikáció tekintetében. E képességek kifejlődéséhez természetesen speciális, támogató környezetre van szükség. Ugyanakkor a hasonló tartási körülmények ellenére is különböző viselkedés jellemez egyes kutyafajtákat és családokat, amik genetikai tényezők szerepére utalnak.
Ahhoz, hogy megértsük, mik a háziasítás során történt legjelentősebb, genetikai okokra visszavezethető változások, azonos módon nevelt kutyákat és a kutyák őseinek tekinthető farkasokat kell összehasonlítanunk. Habár az intenzív szocializáció jól kezelhetővé és viszonylag emberkedvelővé neveli a farkasokat – ezeket saját példákon keresztül be is mutatom majd az előadásban – vegyük észre, hogy még a legszelídebb példányokat is biztonságos kerítés mögött tartják, és kiemelt elővigyázatossággal kezelik.
Eredményeink - amelyekhez három éven át gyűjtöttünk adatokat az állatok tíz napos korától -, arra utalnak, hogy a kutya a háziasítás során elsősorban kontrollálhatóbbá, gátolhatóbbá vált, ember elleni agressziója, valamint embertől való félelme csökkent, és sokkal kevesebb tapasztalattal válik fogékonnyá az emberi kommunikációs jelek iránt. A különbségek valószínűleg arra vezethetők vissza, hogy a kutyák szocializációs periódusa hosszabb, több idejük marad megtanulni, hogy az embertől nem érdemes félni. Sőt, megéri jóban lenni vele. Lehetséges, hogy a szocializációs periódus megnövekedése, más háziállatokhoz hasonlóan, enyhe velőléc-fejlődési változásra vezethető vissza, ami többek között kevésbé működő mellékvesével és a veszélyhelyzetekre adott kisebb reakcióval jár.
Az előadást sok fotóval és videóval illusztrálom, amikből kiderül, milyen problémákkal néz szembe, aki farkast nevel otthon.
A címlapi kép forrása: Mas3cf/Wikimedia
Orbán előtt ott vannak a belső mérések, amik szerint nem a Fidesz vezet
A Fidesz és a Tisza stábjában is abból indulnak ki, hogy az ellenzék áll jobban, ebből viszont egészen különböző stratégiák következnek. Exkluzív részletek a 444 két újságírójától, Rényi Pál Dánieltől és Bábel Vilmostól, akik az elmúlt hetekben a két kampány bemutatásán dolgoztak.
„Most lepleződik le a Fidesz határon túli politikája”
„Megkérdőjelezem a Beneš-dekrétumokat!” – ezért a feliratért vitték el a rendőrök Pozsonyban Orosz Örs felvidéki politikust. Helyszíni riport a tüntetésről.
Lázár János: Cigány barátaim felhívtak, hogy ez túl sok
Lázár a 444-nek azt mondta, még nem lehet tudni, hogy okozott-e kárt a Fidesznek, és ha igen, mekkorát. A közvéleménykutatók közül még a kormányközeliekben sem bízik.
A disznó hála istennek kimúlt
A Jeti Mozi bemutatja Kovács Kristóf Malaccal teljes című dokumentumfilmjét. A rendkívüli kitartású Balogh Lajosnak nem jött össze a képviselőség, ezért csapatot szervez, hogy az Ormánságból indulva eljussanak egy nemzetközi böllérversenyre.
Vért izzadnak a Fidesz-kampányban, hogy megtanítsák kommentelni a követőket
Mire ment a Fidesz az ősszel meghirdetett digitális honfoglalással? Utol tudják-e érni kommentelésben Magyar Pétert?
