Miért nem farkasokkal élünk?
A tavaly októberi Budapest Science Meetup-on Kubinyi Enikő (ELTE TTK Etológiai Tanszék) arról beszélt, hogyan világít rá a kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlítása a háziasítás során bekövetkező változásokra és ezek genetikai alapjaira.
Az előadó összefoglalója:
A kutyák remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az sem ritka, hogy szinte gyerekstátuszba kerülnek – és nem teljesen ok nélkül, hiszen számos vizsgálat igazolta a kutyák és gyerekek közötti hasonlóságot, például a kommunikáció tekintetében. E képességek kifejlődéséhez természetesen speciális, támogató környezetre van szükség. Ugyanakkor a hasonló tartási körülmények ellenére is különböző viselkedés jellemez egyes kutyafajtákat és családokat, amik genetikai tényezők szerepére utalnak.
Ahhoz, hogy megértsük, mik a háziasítás során történt legjelentősebb, genetikai okokra visszavezethető változások, azonos módon nevelt kutyákat és a kutyák őseinek tekinthető farkasokat kell összehasonlítanunk. Habár az intenzív szocializáció jól kezelhetővé és viszonylag emberkedvelővé neveli a farkasokat – ezeket saját példákon keresztül be is mutatom majd az előadásban – vegyük észre, hogy még a legszelídebb példányokat is biztonságos kerítés mögött tartják, és kiemelt elővigyázatossággal kezelik.
Eredményeink - amelyekhez három éven át gyűjtöttünk adatokat az állatok tíz napos korától -, arra utalnak, hogy a kutya a háziasítás során elsősorban kontrollálhatóbbá, gátolhatóbbá vált, ember elleni agressziója, valamint embertől való félelme csökkent, és sokkal kevesebb tapasztalattal válik fogékonnyá az emberi kommunikációs jelek iránt. A különbségek valószínűleg arra vezethetők vissza, hogy a kutyák szocializációs periódusa hosszabb, több idejük marad megtanulni, hogy az embertől nem érdemes félni. Sőt, megéri jóban lenni vele. Lehetséges, hogy a szocializációs periódus megnövekedése, más háziállatokhoz hasonlóan, enyhe velőléc-fejlődési változásra vezethető vissza, ami többek között kevésbé működő mellékvesével és a veszélyhelyzetekre adott kisebb reakcióval jár.
Az előadást sok fotóval és videóval illusztrálom, amikből kiderül, milyen problémákkal néz szembe, aki farkast nevel otthon.
A címlapi kép forrása: Mas3cf/Wikimedia
Semjén a parlamentben: Ez maga a vérvád, a Bibliából ismert Belzebub-vád
A miniszterelnök-helyettes külön is szót kért napirend előtt, hogy reagáljon az őt ért vádakra. Soha semmilyen bűnös viszonyhoz nem volt közöm - mondta felszólalásában.
„A gyűlölködésnek ez a vége, mi lesz itt még a következő fél évben?”
Lejárató cikk jelent meg a Lázár János-közeli lapban Szabó Zsolt rendőrkapitányról, aki engedte, hogy a batidai kastély közelében tartsanak politikai demonstrációt. Szabó Zsolt napokkal később öngyilkos lett. Hódmezővásárhelyen sokan gyászolnak, és dühösek, mert egyértelműnek tartják az összefüggést.
„Hogy a csudába lehet ennyiféle ellenzéki megnyilvánulás a Facebookon?”
Mi a különbség a digitális harcos és a digitális polgár között? Válaszokat kerestünk a Digitális Polgári Körök találkozóján, ahol kiderült: a harcosok taposták ki az ösvényt a polgári körök előtt.
Akkorát változott a politika, hogy már Kötcse sem csak a Fideszről szól
Egy évvel azután, hogy Orbán Viktor meghirdette a szerénység, alázat, munka hármas jelszót, a miniszterelnök már a kötcsei piknik napját is magánrepülőn kezdte. A Fidesz minden erővel igyekszik a Tisza felé terelni a megélhetési gondok keltette indulatokat, Magyar Péter viszont már egyetlen pillanatot sem akar átengedni Orbánnak.
Ki nyerte a nyarat?
223 nap múlva választás jön Magyarországon. Akárki győz, Magyarországra áprilistól új idők jönnek. A sorsfordítónak ígérkező választási kampányt mostantól élőben követjük a 444-en. Ki szerzett előnyt a nyáron? Rényi Pál Dániel és Ács Dániel hétfő reggel a 444 stúdiójában.
