Vannak dolgok, amik politikától, világnézettől, sőt egy lap profiljától függetlenül is az egész sajtóban cikinek számítanak. A ciki legcikibbje az, amikor egy sajtótermék (x)-es megjelölés nélkül, saját tartalomnak álcázva közöl reklámcikket. Ez az olvasók - egyébként jogszabályokba is ütköző - átverése.
A mai Nemzeti Sportban interjú jelent meg Király Gáborral, a legendás válogatott kapussal. Egy irtózatosan kínos rekláminterjú. Azt, hogy a hatalom közelében milyen hamar és milyen radikálisan párolog el az erkölcsi érzék, jól mutatja, hogy ezt a bűnjelet a szerző Vajda György még lazán alá is írta.
Szintén a "mindent lehet és mindent meg is teszünk" hangulatát sugározza, hogy az ilyen törvénysértő interjúkat és egyéb kamucikkeket legalább kicsit álcázni szokták. Itt kísérlet sem volt az ilyesmire: már a cikk címe, majd a vastaggal szedett lidje, majd az első két kérdése is nyíltan arról szól, hogy Király lett a Vivien ásványvíz reklámarca.
Ízlelgesd a jőkemény oknyomozó kérdéseket:
A királyok erénye a pontosság, mégis késett húsz percet a VIVIEN ásványvizet reklámozó rendezvényről Győrben. Mi az oka?
és
Hogyan került kapcsolatba a VIVIEN vízzel? S egyáltalán mennyi ideje jut a futballon kívül más tevékenységre?
Azt persze nem írták oda, hogy ez a laptulajdonos Mészáros Lőrinc ásványvize. Mindehhez egy fotó járul, rajta Király és két jókora VIVIEN felirat.
A magyar nyomtatott sajtó sötét hagyománya az ilyen etikátlan cikkek megjelentetése, de még a legvadabb PR-anyag-közlők is a különféle mellékleteikbe szokták száműzni az ilyesmit, nem pedig a fő híroldalaikon futtatni. Ehhez hasonló egy jut eszembe: miután Gazsó L. Ferenc a kilencvenes évek végén a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese lett, jó ideig semmit sem publikált a lapban, hogy az egész szerkesztőséget hangos nevetésre gerjesztő bemutatkozó írása egy félkolumnás rekláminterjú legyen a Pick vezérigazgatójával, ami valami olyan kérdéssel indult, hogy "Árulja el nekem, hogy az istenbe tudnak ilyen veszettül magas színvonalú szalámit gyártani már száz éve?"