Az országban a stadionok mellett több sportcsarnok is épül, állami pénzből. Nagyjából az a leosztás, hogy amelyik önkormányzat kér csarnokot, az kap is. Orbán Viktor miniszterelnök 2016 márciusában a tatabányaiaknak is ígért egy sportcsarnokot, és a városra bízta annak eldöntését, hogy a létesítmény 3500 vagy 6500 fős legyen.

Meglepő módon épp a kerület fideszes országgyűlési képviselője, Bencsik János korábbi polgármester kezdett lobbizni azért, hogy a kisebb, 3000 fős csarnok épüljön meg. A politikus honlapján áprilisban jelent meg egy interjú, amiben egészen ésszerű érvekkel levezeti, miért elég bőven a 3000 fős csarnok a városnak. Ezek az érvek a következők:

1. A mostani, 1100 fős sportcsarnokban egy átlagos kézilabdameccsere 7-800 néző megy ki, rangadókon van csak telt ház. 2000-nél több ember valószínűleg egy hazai bajnoki rangadóra sem menne el.
   
2. Az önkormányzat nem lenne képes üzemeltetni egy 6500 fős sportcsarnokot.

Most megszületett a kormánydöntés a csarnokról, és kiderült, hogy a Bencsik által támogatott, kisebb terv győzött:

a csarnok 3000 fős lesz, de a nagyobb rendezvényekre a duplájára bővíthető.

Egy kicsit azért mégis izzadhatnak az adófizetők, hiszen a stadion így is 15,2 milliárd forintba kerül, ami férőhelyenként kicsit több mint 5 millió forint.

Összehasonlításképp: a Veszprém Aréna, ami egy, a tatabányainál eredményesebb, és több szurkolóval is rendelkező kézilabdacsapat otthona, 5000 férőhelyes, és 2008-as átadásakor azt írták róla, hogy 4,7 milliárd forintból épült.