Még júliusban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság a civiltörvény miatt, amely (orosz mintára) kötelezi a magyarországi NGO-kat és egyéb nem kormányzati szervezeteket, hogy nyilvános megjelenéseik során tüntessék fel, amennyiben - évi 7,2 millió forintnál nagyobb értékben - külföldi adományokból vagy forrásokból is gazdálkodnak.
Az eljárás most új szakaszába lépett, erről tájékoztatta a magyar kormányt a Bizottság. Azt írja a testület, hogy kézhez kapták a kormány augusztusi válaszlevelét, de alapos elemzés után is kitartanak álláspontjuk és megállapításaik mellett, azaz hogy a törvény szellemiségében ellentétes az unió alapértékeivel. A jogszabályt beavatkozásként értékelik "az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén", a nyilvántartásba vétel kötelező jellege emellett diszkriminatív is.
"Magyarországnak egy hónapja van, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat"
- írja a Bizottság válaszlevelében.
Az unió vezető testülete szerdán kommentálta a felsőoktatási törvény módosítását - azaz a Lex CEU-t is. Ezzel kapcsolatban áprilisban indult és júliusban lépett második szakaszba a vonatkozó kötelezettségszegési eljárás. A Lex CEU ügyében két héten vár a Bizottság megnyugtató választ, máskülönben abban a kérdésben is az Európai Bírósághoz fordulnak. Az egyetem egyébként már minden feltételt teljesített, amit a kormány korábban megszabott számára, miután együttműködési megállapodást kötött a New York-i Bard College-dzsal, és így már oktatási tevékenységet folytathat New York államban is.
A Bruxinfo forrásai szerint csütörtökön jelentik be a kötelezettségszegési eljárást, és a CEU-törvény miatti eljárást is a második szakaszba léptetik.
Együttműködést írtak alá a Bard College-dzsal, mostantól New York államban is folyik képzésük.